ALFUZOSIN SANDOZ UNO 10 mg retard tabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Alfuzosin Sandoz UNO 10 mg retard tabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

10 mg alfuzozin-hidroklorid retard tablettánként.

Ismert hatású segédanyag: 8 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz retard tablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Retard tabletta.

Fehér, kerek, metszett élű, bevonat nélküli, kb. 10 mm átmérőjű retard tabletta.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A benignus prostata hyperplasia (BPH) közepes és súlyos funkcionális tüneteinek kezelésére.

4.2 Adagolás és alkalmazás

A retard tablettát elegendő mennyiségű folyadékkal, szétrágás nélkül kell lenyelni.

Felnőttek

1 db 10 mg-os retard tabletta naponta egyszer. Az első adagot lefekvéskor kell bevenni. A tablettát minden nap azonos időben, közvetlenül az étkezés után kell bevenni.

Időskorúak (65 év fölött)

Mint a felnőtteknél. A farmakokinetikai és klinikai biztonságossági adatok szerint idősek esetében általában nincs szükség az adag csökkentésére.

Csökkent vesefunkció

Enyhe és közepes mértékű veseelégtelenség (kreatinin-clearance ≥ 30 ml/perc):

Általában nem szükséges az adagolás módosítása (lásd 5.2 pontot).

Súlyos veseelégtelenség (kreatinin-clearance < 30 ml/perc):

Az Alfuzosin Sandoz UNO 10 mg retard tabletta adása ellenjavallt súlyos veseelégtelenségben szenvedő (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) betegeknek, mivel ezen betegcsoportra vonatkozóan nincs klinikai biztonságossági adat (lásd 4.4 pont).

Májelégtelenség

Az Alfuzosin Sandoz UNO 10 mg retard tabletta alkalmazása májelégtelenségben szenvedő betegeknél ellenjavallt. Az alfuzozin‑hidrokloridot alacsony dózisban tartalmazó készítmények enyhe és közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél is alkalmazhatók a vonatkozó kísérőiratokban foglaltaknak megfelelően.

Gyermekek

Az alfuzozin biztonságosságát és hatásosságát 2 és 16 éves kor közötti gyermekek esetében nem igazolták (lásd 5.1 pont). Ezért az alfuzozin alkalmazása nem javallt gyermekeknél.

4.3 Ellenjavallatok

• Akészítmény hatóanyagával, más kinazolinokkal (pl. terazozin, doxazozin, prazozin) vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Orthostaticus hypotoniával járó állapotok.

• Májelégtelenség.

• Egyéb alfa-1-receptor blokkolóval való együttadás.

4.4 Különleges figyelmeztetések, az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Az Alfuzosin Sandoz UNO 10 mg retard tabletta nem adható súlyosan csökkent veseműködésű (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) betegeknek, mivel ezen betegcsoporton nincs klinikai biztonságossági adat.

Azoknál a betegeknél, akik antihipertenzív gyógyszert vagy nitrátokat szednek, az Alfuzosin Sandoz UNO 10 mg retard tablettát körültekintően kell alkalmazni. A vérnyomást rendszeresen kell ellenőrizni, különösen a terápia kezdetén.

Egyes betegeknél az adagolást követő néhány órában tünetekkel járó (szédülés, fáradtság, izzadás) vagy tünet nélkül jelentkező posturalis hypotonia alakulhat ki. Ez a hypotonia átmeneti, a kezelés elején jelentkezik, és kezelés folytatását általában nem gátolja. A beteg figyelmét fel kell hívni az ilyen események esetleges előfordulására. Ilyen esetekben a beteget a tünetek teljes megszűnéséig le kell fektetni.

Forgalomba hozatal utáni felmérések során erőteljes vérnyomásesést jelentettek olyan fennálló kockázati tényezőkkel rendelkező betegek esetében, mint pl. szívbetegségek és/vagy vérnyomáscsökkentővel egyidejűleg alkalmazott kezelés.

A hypotonia és a kapcsolódó mellékhatások kialakulásának kockázata magasabb lehet idősebb betegek esetében.

Körültekintően kell eljárni azon betegeknél, akiknél más _-blokkolók hatására kifejezett hypotonia jelentkezett.

Az olyan betegek kezelését fokozatosan kell megkezdeni, akik túlérzékenyek más _-blokkolóra.

Más _-blokkolókhoz hasonlóan, az alfuzozin csak óvatosan adható akut szívelégtelenségben szenvedő betegeknek.

Szívbetegeknél a koszorúér-elégtelenség elleni gyógyszereket tovább kell adni, annak figyelembe vételével, hogy nitrátok és az alfuzozin együttes adása fokozhatja a hypotonia előfordulásának a kockázatát. Ha az angina pectoris újra jelentkezik vagy súlyosbodik, az alfuzozin kezelést abba kell hagyni.

Az alfuzozin terápia megkezdése előtt a betegeket ki kell vizsgálni, hogy az egyéb, BPH-hoz hasonló tüneteket mutató állapotok jelenlétét ki lehessen zárni.

A beteg figyelmét fel kell hívni a tabletta egészben való lenyelésére. Más bevételi módok, mint a tabletta széttörése, porítása vagy szétrágása kerülendők. A nem megfelelő gyógyszerbevétel a hatóanyag nemkívánatos felszabadulásához és felszívódásához vezethet, mely a korai mellékhatások kockázatával járhat.

Szürkehályog műtét alatt „műtét alatti petyhüdt-írisz szindrómát” (Intraoperative Floppy Iris Syndrome IFIS, a szűk-pupilla szindróma egyik típusa) figyeltek meg néhány _-blokkolóval jelenleg, vagy korábban kezelt betegnél. Bár ennek az eseménynek a kockázata alfuzozin esetében nagyon alacsonynak tűnik, a szemsebészeket a szürkehályog-műtét előtt tájékoztatni kell az _-blokkolók aktuális vagy korábbi alkalmazásáról, mivel az IFIS fokozott műtéti szövődményekhez vezethet.

Az alfuzozin kezelés megkezdése előtt és alkalmazása időszakában gondosan kell értékelni azoknak a betegeknek az állapotát, akiknél veleszületetten nagy a QTc távolság, akiknek az anamnézisében szerzett QTc megnyúlás szerepel, vagy akik a QTc szakaszt ismerten növelő gyógyszereket szednek.

A készítmény laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktóz intoleranciában, laktóz-intoleranciában vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban szenvedő betegek nem szedhetik ezt a gyógyszerkészítményt.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Ellenjavallt kombinációk:

_-receptor blokkolók (lásd: 4.3 pont).

Fokozott óvatosságot igénylő kombinációk:

• Az erős CYP3A4 inhibitorok, mint a ketokonazol, itrakonazol és a ritonavir emelik az alfuzozin vérszintjét.

• Antihipertenzív szerek (lásd 4.4 pont).

• Nitrátok (lásd 4.4 pont).

Antihipertenzív szerekkel vagy nitrátokkal való együttadása fokozza a hypotonia veszélyét. Lásd még 4.4 pontot.

Az általános anesztetikumok adása alfuzozinnal kezelt betegnél vérnyomás-ingadozáshoz vezethet.

Egészséges önkéntesekkel végzett tanulmányokban nem észleltek farmakodinámiás vagy farmakokinetikai kölcsönhatást az alfuzozin és a következő hatóanyagok között: warfarin, digoxin, hidroklorotiazid és atenolol.

Ketokonazol: A 7 napon keresztül ismételten adott, napi 200 mg ketokonazol a C_max 2,1‑szeres növekedését idézte elő. Az alfuzozin C_max és AUC_(utolsó) növekedésének mértéke napi 400 mg ketokonazol ismételt adagolását követően sorrendben 2,3-szeres, illetve 3,2-szeres volt (lásd 5.2 pont. A 2,5-szeres alfuzozin expozíció emelkedést étkezéssel történő bevitelkor figyelték meg.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

A javallat figyelembevételével ez a pont nem értelmezhető.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A gépjárművezetésre gyakorolt hatásra vonatkozóan nem állnak adatok rendelkezésre.

Mellékhatások, például vertigo, szédülés és gyengeség jelentkezhetnek, különösen a kezelés megkezdésekor. Ezt gépjárművezetéskor és a gépek kezelésekor figyelembe kell venni.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A leggyakrabban jelentett mellékhatás a szédülés, ami a kezelt betegek megközelítőleg 5%-ánál fordul elő.

A gyakorisági fogalmakat az alábbiak szerint határozták meg: Nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – <1/10), nem gyakori (≥1/1 000 – ≤1/100), ritka ≥1/10 000 – ≤1/1 000), nagyon ritka (≤1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatok alapján a gyakoriság nem állapítható meg).

Vérképző-szervi és nyirok-rendszeri betegségek és tünetek

Nem ismert: neutropenia, thrombocytopenia

Idegrendszeri betegségek és tünetek:

Gyakori: fejfájás, ájulás/szédülés,

Nem gyakori: vertigo, álmosság

Szembetegségek és szemészeti tünetek:

Nem ismert: Intraoperative Floppy Iris Syndrome (lásd 4.4 pont)

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek:

Nem gyakori: Syncope (kezdetben mindenekelőtt túl nagy adagok alkalmazásakor, vagy amikor a kezelést rövid megszakítás után újrakezdik), posturalis hypotonia (lásd 4.4 pont) (kezdetben mindenekelőtt túl nagy adagok alkalmazásakor, vagy amikor a kezelést rövid megszakítás után újrakezdik), tachycardia

Nagyon ritka: Angina pectoris elsősorban a meglévő koronáriabetegségben szenvedőknél (lásd 4.4 pont).

Nem ismert: pitvarfibrilláció

Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek:

Nem gyakori: rhinitis.

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek:

Gyakori: émelygés, hasi fájdalom, dyspepsia

Nem gyakori: hasmenés, szájszárazság, hányás

Máj- és epebetegségek illetve tünetek:

Nem ismert: hepatocelluláris károsodás, cholestaticus májbetegség

A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei:

Nem gyakori: kiütés (urticaria, exanthema), viszketés.

Nagyon ritka: angiooedema.

A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek

Nem ismert: priapismus

Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók:

Gyakori: asthenia

Nem gyakori: oedema, mellkasi fájdalom, hőhullámok.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Túladagolás esetén a beteget kórházban kell ápolni; le kell fektetni és a hypotoniát hagyományos módon kell kezelni, mint például a folyadékpótlás és vazopresszor gyógyszerek alkalmazása.

Kifejezett hypotonia esetén az érfal simaizomzatára közvetlenül ható vazokonstriktor adása lehet a megfelelő korrekciós kezelés.

Az alfuzozin nagymértékben kötődik fehérjékhez, ennélfogva a dialízisnek lehet, hogy nincs számottevő hatása.

Orvosi szén alkalmazható az esetleges gyomormosást követően.

5. FARMAKOLOGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Benignus prostata hypertrophia gyógyszerei, alfa-adrenoreceptor antagonisták

ATC kód: G04C A01

Hatásmechanizmus

Az alfuzozin egy orálisan ható racém kinazolin-származék, mely szelektíven gátolja a posztszinaptikus alfa-1 receptorokat. A hatóanyag szelektivitását a vesicalis trigonum, az urethra és a prostata mirigy alfa-1 receptoraira in vitro tanulmányok igazolják. A benignus prosztata hyperplasia klinikai tünetei nem kizárólag a prosztata méretével vannak összefüggésben, hanem a szimpatomimetikus idegimpulzusokkal is, melyek a posztszinaptikus alfa receptorok stimulálásával növelik a húgycső simaizmának tenzióját. Az alfuzozin kezelés lazítja ezt a simaizmot, ezáltal elősegíti a vizeletáramlást.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

Az uroszelektivitás klinikai bizonyítéka az alfuzozinnal kezelt betegeknél (időseknél és hypertoniás betegeknél is) tapasztalt klinikai hatékonyság és megfelelő biztonsági profil. Az alfuzozin mérsékelt vérnyomáscsökkentő hatást fejthet ki.

Férfiaknál az alfuzozin az urethra tónusának és a hólyagnyak ellenállásának csökkentésén keresztül javítja a vizeletürítési paramétereket, ezáltal könnyebbé teszi a hólyagürítést.

Az alfuzozinnal kezelt betegeknél ritkábban tapasztaltak akut vizelet-visszatartást, mint a kezeletlen betegek esetében.

BPH-ban szenvedő betegeken végzett placebo kontrollos vizsgálatokban az alfuzozin:

• azoknál a betegeknél, akiknél a maximális vizeletürítés (Q_max) <15 ml/sec, szignifikánsan, átlagosan 30%-kal növelte a Q_max értéket. Ezt a hatást már az első adag bevétele után megfigyelték;

• szignifikánsan csökkentette a detrusor nyomást és növelte a kifejezett vizelési inger megjelenését kiváltó vizeletmennyiséget,

• szignifikánsan csökkentette a reziduális vizeletvolument.

Egyértelműen bizonyították, hogy ezek az urodinamikai hatások a húgyutak alsó szakaszán jelentkező panaszok és tünetek (LUTS - Lower Urinary Tracy Symptoms), azaz a hólyagtelődéskor fellépő irritációs, valamint a vizeletürítéskor fellépő obstrukciós tünetek enyhüléséhez vezetettek.

Gyermekek

Az alfuzozin alkalmazása nem javallt gyermekeknél (lásd 4.2 pont).

Az alfuzozin-hidroklorid hatásosságát nem támasztotta alá az a két vizsgálat, melyben 197, 2 és 16 éves kor közötti gyermeket vizsgáltak neuropathiás eredetű, emelkedett DLPP (detrusor leak point pressure) LPP≥ 40 cm H₂O hólyagbetegségben. A kezelés során gyermekekre adaptált gyógyszerformát alkalmaztak 0,1 mg/ttkg illetve 0,2 mg/ttkg napi dózissal.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Az alfuzozin a terápiás dózistartományban lineáris farmakokinetikát mutat. A kinetikai profilt a plazmakoncentráció nagyfokú interindividuális fluktuációja jellemzi.

Felszívódás

Az Alfuzosin Sandoz relatív biohasznosulásának egészséges önkénteseken mért átlagértéke 104% az azonnal felszívódó készítményhez viszonyítva. A plazma csúcskoncentrációt a bevétel után 9 óra múlva éri el. A retard tabletta látszólagos eliminációs felezési ideje 9 óra.

A készítményt étkezés után bevéve, a vizsgálatok alapján, a farmakokinetikai paraméterek kiegyensúlyozottnak mutatkoznak.

Étkezés utáni, nem éhomi állapotban a C_max és a C_min értékei 14 ± 5,6 ng/ml illetve 3 ± 1,6 ng/ml voltak, az átlagos AUC_0-24 érték pedig 194 ± 75 ng x óra/ml.

Eloszlás

Kötődése a plazmafehérjéhez körülbelül 90%-os. Egészséges önkéntesekben az alfuzozin megoszlási térfogata 2,5 l/ttkg. Kimutatták, hogy az alfuzozin megoszlása a prosztatában bizonyítottan preferáltabb, mint a plazmában.

Elimináció

A kinetikus profilt az egyének közötti nagy (7-szeres) plazmakoncentráció fluktuáció jellemzi. Az alfuzozin plazma felezési idejének átlagértéke körülbelül 5 óra (1-10 óra). Az alfuzozin nagymértékben metabolizálódik a májban (több metabolikus útvonalon), a metabolitok a vesén keresztül és feltehetőleg az epén keresztül is ürülnek. Az orális dózis 75-91%-a a széklettel ürül; 35%-a ürül változatlan formában, a többi metabolitként, ami bizonyos mértékű epén keresztüli kiválasztódást jelez. A dózis körülbelül 10%-a ürül változatlan formában vizelettel. Egyetlen metabolitnak sincs farmakológiai aktivitása.

Vese- vagy májkárosodás

Feltehetően a proteinekhez való kötődés csökkent mértéke miatt a eloszlási térfogat és a clearance növekszik. A felezési idő azonban nem változik. Ez, a farmakokinetikai profilban bekövetkező változás nem tekinthető klinikailag relevánsnak, ezért nem teszi szükségessé a dózismódosítást az enyhe, közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél. A súlyos vesekárosodásban szenvedő betegekre vonatkozó klinikai biztonságossági adatok hiánya miatt az Alfuzosin Sandoz UNO 10 mg retard tabletta nem alkalmazható ebben a betegcsoportban (lásd 4.2 és 4.4 pont). Súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél megnyúlik a felezési idő. A plazma csúcskoncentráció a kétszeresére nő, a biohasznosulás az egészséges, fiatal önkéntesekéhez képest is nő. Az Alfuzosin Sandoz UNO 10 mg retard tabletta májkárosodásban ellenjavallt (lásd 4.3 pont)

Idős betegek

Azonnal felszabaduló forma: (> 75 év) a per os adott alfuzozin felszívódása gyorsabb, az AUC értékek pedig nagyobbak, mint a fiatalabb egyéneknél.

Retard tabletta: Az egészséges, középkorú önkéntesekhez képest idős betegeknél nem nő a plazma csúcskoncentráció (C_max) és a biohasznosulás (AUC). Az eliminációs felezési idő változatlan marad.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos - farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukciós toxicitási -vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

A cardiovascularis gyógyszerbiztonsággal kapcsolatosan közölt nem klinikai vizsgálatok alapján az alfuzozin klinikai alkalmazás szempontjából fontos koncentrációban növeli a plató potenciált és megnyújtja az akciós potenciál időtartamát (nyulak Purkinje rostjain), valamint a QT-szakasz hosszát (izolált nyúl szíven). A szív elektrofiziológiájában bekövetkezett változások magyarázatára a nátrium áram (hNa_ν1.5) fokozódásának szerepét vetették fel.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

laktóz-monohidrát, hipromellóz, magnézium-sztearát, povidon K-25.

2. Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

2. Felhasználhatósági időtartam

2 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25°C-on tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

10, 20, 28, 30, 50, 56, 60 vagy 60x1 db vagy 90 db vagy 100 db vagy 180 db tabletta PVC/PVDC-alumínium buborékcsomagolásban és dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül forgalomba.

6. A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések

Megjegyzés:  (egy keresztes)

Osztályozás: II./1 csoport

Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi kórházi diagnózist követő járóbeteg-ellátásban alkalmazható gyógyszer (J).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Sandoz Hungária Kft.,

Budapest 1114, Bartók Béla út 43-47.

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-20227/03 30x

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2006. október 5.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. december 7.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2015. május 29.