ALGOFLEX DUO 400 mg/100 mg filmtabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Algoflex Duo 400 mg/100 mg filmtabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

400 mg ibuprofént és 100 mg koffeint tartalmaz filmtablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta.

Fehér, hosszúkás filmtabletta, melynek mérete 17,8 × 8,6 mm.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Az Algoflex Duo akut, közepesen erős fájdalom, mint pl. fogfájás vagy fejfájás, rövid távú, tüneti kezelésére javallt felnőttek számára (lásd 5.1 pont).

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Akut, közepesen erős fájdalom esetén egyszeri adagban 400 mg ibuprofén és 100 mg koffein bevétele javasolt. Ez az adag 6-8 óránként ismételhető, de a napi maximális dózis nem haladhatja meg az 1200 mg ibuprofén és 300 mg koffein adagot. A kezelés nem tarthat 3 napnál hosszabb ideig.

Enyhe fájdalom esetén, vagy ha a kezelés 3 napnál tovább szükséges, az Algoflex Duo nem javasolt. Ilyen esetben megfontolandó az egyik hatóanyaggal végzett terápia – pl. 200 mg ibuprofén – a legkisebb hatásos adagban alkalmazva.

Kizárólag rövid távú alkalmazásra.

A nemkívánatos hatások csökkenthetők a tünetek kezeléséhez szükséges legalacsonyabb hatásos dózis legrövidebb ideig tartó alkalmazásával (lásd 4.4 pont).

Érzékeny gyomrú betegeknél az Algoflex Duo bevétele étkezés közben javasolt.

Különleges betegcsoportok

Idősek

Idősek részvételével nem végeztek klinikai vizsgálatokat, ezért speciális adagolási javaslat nem adható. Mivel az időseknél nagyobb a kockázata az NSAID-ok és/vagy koffein által kiváltott mellékhatások kialakulásának (lásd 4.4 pont), az ő esetükben különösen gondos monitorozás javasolt.

Vesekárosodás

Enyhe, illetve közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetén az adag módosítására nincs szükség, ugyanakkor elővigyázatosság szükséges, (lásd 4.4 pont). (Súlyos veseelégtelenségre vonatkozóan lásd 4.3 pont).

Májkárosodás

Enyhe, illetve közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegek esetén az adag módosítására nincs szükség, ugyanakkor elővigyázatosság szükséges, (lásd 4.4 pont). (Súlyos májelégtelenségre vonatkozóan lásd 4.3 pont).

Gyermekek és serdülők

Az Algoflex Duo hatásosságát és biztonságosságát gyermekek és 18 évesnél fiatalabb serdülők esetében nem igazolták. Adatok nem állnak rendelkezésre.

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

A tablettát egészben kell bevenni egy pohár vízzel.

4.3 Ellenjavallatok

• A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Olyan túlérzékenységi reakciók az anamnézisben (pl. bronchospasmus, asztma, rhinitis, angioödéma vagy urticaria), amelyek acetilszalicilsav és egyéb nem-szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) gyógyszerek szedésével állnak összefüggésben;

• Tisztázatlan eredetű vérképzési zavarok.

• Aktív, vagy a kórelőzményben szereplő kiújuló peptikus fekély/vérzés (kettő vagy több egymástól független igazolt fekély vagy vérzés).

• A kórelőzményben előforduló, korábbi NSAID-kezeléssel összefüggésben kialakult gastrointestinalis vérzés vagy perforáció.

• Cerebrovascularis- vagy egyéb aktív vérzés.

• Súlyos szívelégtelenség (NYHA Class IV).

• Súlyos máj- vagy veseelégtelenség.

• A terhesség harmadik trimesztere (lásd 4.6 pont).

• Súlyos dehidráció (amelyet hányás, hasmenés vagy elégtelen folyadékbevitel okoz).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A nemkívánatos hatásokat csökkenteni lehet a legkisebb hatásos adagnak, a tünetek enyhítéséhez szükséges legrövidebb ideig való alkalmazásával (lásd az alábbi gastrointestinalis és cardiovascularis kockázatokat).

Óvatossággal kell eljárni az alábbi esetekben, mivel a betegek állapota rosszabbodhat:

• szisztémás lupus erythematosus vagy kevert kötőszöveti betegség, az asepticus meningitis kialakulásának fokozott kockázata miatt (lásd 4.8 pont)

• a porfirin-metabolizmus öröklött rendellenessége (pl. akut intermittáló porphyria)

• gastrointestinalis betegségek, és krónikus gyulladásos bélbetegség (colitis ulcerosa, Crohn-betegség) (lásd 4.8 pont)

• hypertonia és/vagy szívelégtelenség, mivel a vesefunkció romolhat (lásd 4.8 pont)

• vesekárosodás (lásd 4.8 pont)

• májműködési zavar (lásd 4.8 pont)

• közvetlenül nagy műtétek után

• egyéb hatóanyagokra allergiás betegeknél, mivel ilyen esetekben az ibuprofén is kiválthat allergiás reakciókat

• szénanáthában, az orrnyálkahártya krónikus duzzanatában, vagy krónikus obstruktív légúti betegségben szenvedő betegeknél az allergiás reakciók kialakulásának fokozott a kockázata. Ezek az allergiás reakciók asztmás rohamok (ún. analgetikus asztma), Quincke-ödéma vagy csalánkiütés formájában jelentkezhetnek.

Gastrointestinalis (GI) hatások

Az Algoflex Duo egyidejű alkalmazása kerülendő NSAID-okkal, beleértve a szelektív ciklooxigenáz-2-gátlókat is, a mellékhatások kialakulásának növekvő kockázata miatt (lásd 4.5 pont).

Gastrointestinalis vérzést, fekélyt vagy perforációt – akár halálos kimenetellel is –, minden NSAID kezeléssel kapcsolatban jelentettek már, melyek a kezelés során figyelmeztető tünetekkel, illetve anélkül bármikor bekövetkezhetnek, az anamnézisben előforduló korábbi súlyos gastrointestinalis esemény nélkül is.

Amennyiben gastrointestinalis vérzés vagy fekély jelentkezik, a kezelést meg kell szakítani.

A gastrointestinalis vérzés, fekélyképződés és perforáció kockázata növekszik az NSAID adagjának emelésével azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében fekély szerepel, kiváltképp ha vérzéses szövődménnyel vagy perforációval jelentkezett (lásd 4.3 pont), valamint időskorúak esetén. Ezen betegeknél a kezelést a lehető legkisebb adaggal kell kezdeni. Gasztroprotektív gyógyszerekkel (pl. mizoprosztollal vagy protonpumpa-gátlókkal) végzett kombinációs kezelést kell mérlegelni ezeknél a betegeknél, továbbá azoknál is, akik egyidejűleg alacsony dózisú acetilszalicilsavat vagy egyéb olyan gyógyszert szednek, amely valószínűleg fokozza a gastrointestinalis kockázatot (lásd 4.5 pont).

A betegeket tájékoztatni kell, hogy azonnal hagyják abba a gyógyszer szedését és forduljanak orvoshoz súlyos gyomortáji fájdalom, melaena vagy haematemesis jelentkezése esetén. Azoknak a betegeknek, akiknél már előfordult korábban gastrointestinalis toxicitás – különösen, ha időskorúak – jelezni kell bármilyen szokatlan hasi panaszt (különösen az emésztőrendszeri vérzést), különösen a kezelés kezdeti szakaszában.

Óvatosság szükséges olyan betegeknél, akik egyidejűleg fekélyesedést vagy vérzés kockázatát esetlegesen fokozó gyógyszereket szednek, pl. orális kortikoszteroidot, antikoagulánst pl. warfarin, szelektív szerotoninvisszavétel-gátlót vagy thrombocytaaggregáció-gátlót pl. acetilszalicilsav (lásd 4.5 pont).

NSAID elővigyázattal adható azon betegeknek, akiknek az anamnézisében gastrointestinalis betegség szerepel (pl. colitis ulcerosa, Crohn-betegség), mivel az ilyen betegség exacerbációját okozhatja (lásd 4.8 pont).

Bőrt érintő, súlyos mellékhatások (SCAR)

Az ibuprofén alkalmazásával összefüggésben bőrt érintő súlyos mellékhatásokról számoltak be, köztük exfoliatív dermatitisről, Stevens–Johnson-szindrómáról, toxikus epidermalis necrolysisről (TEN), eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakcióról (DRESS) és akut generalizált exanthemás pustulosisról (AGEP), amelyek életveszélyesek vagy halálos kimenetelűek lehetnek (lásd 4.8 pont). Az esetek többségében a reakció a kezelés első hónapjában lépett fel. Amennyiben ilyen reakciók kialakulására utaló jeleket vagy tüneteket észlelnek, az ibuprofén-kezelést azonnal le kell állítani, és (amennyiben klinikailag megfelelő) mérlegelni kell másik terápiás lehetőség alkalmazását.

Kivételes esetekben a varicella súlyos, szövődményes bőr- és lágyrészfertőzések kialakulásával hozható összefüggésbe. Varicella esetén az ibuprofén alkalmazását kerülni kell.

Mindig ugyanazon a helyen jelentkező (fix) gyógyszerkiütés (FDE)

Ibuprofén alkalmazással kapcsolatos FDE esetekről számoltak be. Az ibuprofén-kezelést nem szabad újrakezdeni azoknál a betegeknél, akiknek a kórtörténetében ibuprofén szedéssel kapcsolatos FDE szerepel.

Fennálló fertőzések tüneteinek elfedése

Az Algoflex Duo elfedheti a fertőzés tüneteit, ami miatt késhet a megfelelő kezelés megkezdése és ezáltal kedvezőtlenebb lehet a fertőzés kimenetele. Ezt bakteriális, területen szerzett tüdőgyulladás és a bárányhimlő bakteriális szövődményei esetében észlelték. Ha az Algoflex Duo-t fertőzés kapcsán láz és fájdalom csillapítására alkalmazzák, ajánlatos a fertőzést figyelemmel kísérni. Nem kórházi környezetben a betegnek orvossal kell konzultálnia, ha a tünetek tartósan fennállnak vagy súlyosbodnak.

Cardiovascularis és cerebrovascularis hatások

Óvatosság szükséges a kezelés megkezdése előtt olyan betegeknél, akiknek a kórtörténetében hypertonia és/vagy szívelégtelenség szerepel, mivel folyadékretenció, hypertonia és ödéma előfordulását jelentették NSAID-kezeléssel összefüggésben.

Klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy az ibuprofén alkalmazása – különösen akkor, ha nagy dózisban történik (2400 mg/nap) – az artériás thromboticus események kissé emelkedett kockázatával járhat (pl. myocardialis infarctus vagy stroke). Általánosságban, epidemiológiai vizsgálatok nem utalnak arra, hogy az ibuprofén kis dózisban (pl.  1200 mg/nap) történő alkalmazása az artériás thromboticus események emelkedett kockázatával járna.

A nem kontrollált hypertoniában, pangásos szívelégtelenségben (NYHA II-III), kialakult ischaemiás szívbetegségben, perifériás artériás betegségben és/vagy cerebrovascularis betegségben szenvedő betegek csak gondos mérlegelés után kezelhetők ibuprofénnel, és a nagy dózisok (2400 mg/nap) kerülendők.

Gondos mérlegelés szükséges olyankor is, mielőtt hosszú távú kezelést indítanak magas cardiovascularis kockázatú betegek esetében (pl. hypertonia, hyperlipidaemia, diabetes mellitus, dohányzás), különösen olyankor, ha az ibuprofént nagy dózisban (2400 mg/nap) lenne szükséges alkalmazni.

Kounis-szindróma eseteiről számoltak be az Algoflex Duo-val kezelt betegeknél. A Kounis-szindróma olyan szív- és érrendszeri tünet, amely a koszorúerek szűkületével összefüggő és potenciálisan miokardiális infarktushoz vezető allergiás vagy hiperszenzitív reakció következtében alakul ki.

Túlérzékenység

Súlyos akut túlérzékenységi reakciókat (pl. anafilaxiás sokkot) figyeltek meg nagyon ritka esetekben. A terápiát az Algoflex Duo bevétele utáni túlérzékenységi reakció első jeleinél (pl. arcduzzanat, angiödéma, dyspnoe, tachycardia, vérnyomás csökkenése, anafilaxiás sokk) le kell állítani. A betegeket tájékoztatni kell, hogy ilyen esetben azonnal kérjenek orvosi segítséget.

A májra, vesére és a vérképre kifejtett hatások

Az ibuprofén átmenetileg gátolhatja a vérlemezke-funkciót (thrombocyta-aggregáció). Ezért a véralvadási zavarban szenvedő betegeket szoros megfigyelés alatt kell tartani.

Az ibuprofénnel való hosszú távú kezelés esetén rendszeres időközönként ellenőrizni kell a máj- és a veseműködést, valamint a vérképet. A vérképzőszervi rendellenességek első jelei lehetnek: láz, torokfájás, a szájnyálkahártya kisebesedése, influenzaszerű tünetek, erős levertségérzet, orrvérzés, a bőr bevérzése.

Általában a fájdalomcsillapítók habituális szedése – különösen több fájdalomcsillapító hatóanyag kombinációja – permanens vesekárosodáshoz vezethet, a veseelégtelenség kockázatával (analgetikum nephropathia). Ennek kockázatát növelheti a sóvesztéssel és kiszáradással járó fizikai megterhelés, ezért az kerülendő.

Fájdalomcsillapítók hosszantartó szedése

Bármely típusú fájdalomcsillapító hosszantartó szedése a fejfájásra súlyosbíthatja azt. Amennyiben ez az eset áll fenn vagy felmerül ennek a gyanúja, a kezelést fel kell függeszteni. A gyógyszer-túlhasználat okozta fejfájás (MOH: medication overuse headache) lehetőségét figyelembe kell venni azon betegek esetében, akiknek gyakran vagy naponta van fejfájásuk, fejfájás elleni gyógyszerek rendszeres szedése ellenére (vagy éppen azért).

Alkohol egyidejű fogyasztása

Alkohol egyidejű fogyasztása esetén a hatóanyaggal összefüggő nemkívánatos hatások NSAID-ok alkalmazása során fokozódhatnak, különösen azok, amelyek a gastrointestinalis rendszert, illetve a központi idegrendszert érintik.

Ophtalmologiai hatások

Ha az ibuprofén-kezelés alatt látászavarokat jelentenek, a kezelést azonnal abba kell hagyni, és szemészeti vizsgálatot kell elrendelni.

Koffein

A gyógyszer szedése alatt a koffein túlzott fogyasztását kerülni kell (pl. kávé, tea, koffeines ételek, egyéb koffeint tartalmazó gyógyszerek, italok) (lásd 4.9 pont).

Fokozott óvatossággal kell eljárni pajzsmirigy-túlműködés (a koffein mellékhatásainak kockázata miatt), illetve arrhytmia esetén.

Különleges betegcsoportok

Idős betegeknél nagyobb gyakorisággal fordulnak elő NSAID-okkal összefüggő mellékhatások, különösen gastrointestinalis vérzés és perforáció, amely akár halálos kimenetelű is lehet.

A kezelés kezdetén a vizelet-kiválasztás és vesefunkció gondos monitorozása szükséges szívelégtelenségben szenvedő betegeknél, krónikus vese- vagy májkárosodásban, diuretikumok alkalmazása esetén, nagy műtét következtében kialakult hypovolaemia esetén, és különösen időseknél.

Ez a gyógyszer kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Az ibuprofén együttes alkalmazása:	Lehetséges hatások:
Egyéb NSAID-okkal, beleértve a szalicilátokat is:	Ibuprofén és más NSAID-ok együttes adása növelheti a gastrointestinalis fekélyek és vérzés kialakulásának kockázatát a szinergista hatásnak köszönhetően, ezért ibuprofén és egyéb NSAID együttes adása kerülendő (lásd  4.4 pont).
Digoxin:	Az ibuprofén és digoxint tartalmazó gyógyszerek együttes alkalmazása növelheti ezeknek a gyógyszereknek a szérumszintjét. A digoxin szérumszintjének ellenőrzése nem szükséges a javasolt adagolás mellett (maximum 3 nap).
Kortikoszteroidok:	A kortikoszteroidok fokozhatják a mellékhatások kialakulásának kockázatát, különös tekintettel a gastrointestinalis traktusban (pl. gastrointestinalis fekély és vérzés) (lásd 4.4 pont).
Thrombocytaaggregáció-gátló gyógyszerekkel:	Fokozott a gastrointestinalis vérzés kockázata (lásd 4.4 pont).
Acetilszalicilsav:	Az ibuprofén és az acetilszalicilsav egyidejű alkalmazása általában nem ajánlott a mellékhatások esetleges fokozódása miatt. Kísérletes adatok arra utalnak, hogy az ibuprofén kompetitív módon gátolhatja a kis dózisban alkalmazott acetilszalicilsav thrombocyta-aggregációra kifejtett hatását, ha beadásuk egyidejűleg történik. Habár ezeknek az adatoknak a klinikai helyzetre való extrapolálásában bizonytalanságok vannak, nem zárható ki annak lehetősége, hogy az ibuprofén rendszeres, hosszú távú használata csökkentheti a kis dózisú acetilszalicilsav kardioprotektív hatását. Az ibuprofén esetenkénti alkalmazásáról nem feltételezik, hogy klinikailag jelentős hatást okozna ebben a vonatkozásban (lásd 5.1 pont).
Antikoagulánsokkal:	NSAID-ok fokozhatják az antikoagulánsok hatását (lásd 4.4 pont).
Fenitoinnal:	Az ibuprofén és a fenitoin-tartalmú gyógyszerek együttes alkalmazása növelheti ezeknek a gyógyszereknek a szérumszintjét. A fenitoin szérumszintjének ellenőrzése nem szükséges a javasolt adagolás mellett (maximum 3 nap).
Szelektív szerotoninvisszavétel-gátlókkal (SSRI‑k):	Fokozott a gastrointestinalis vérzés kockázata (lásd 4.4 pont).
Lítiummal:	Az ibuprofén és a lítiumtartalmú gyógyszerek együttes alkalmazása növelheti ezeknek a gyógyszereknek a szérumszintjét. A lítium szérumszintjének ellenőrzése nem szükséges a javasolt adagolás mellett (maximum 3 nap).
Probeneciddel vagy szulfinpirazon-tartalmú készítményekkel:	Probenecid vagy szulfinpirazon-tartalmú készítmények az ibuprofén kiválasztását lassítják.
Diuretikumokkal, ACE-gátlókkal, béta-receptor blokkoló gyógyszerekkel és angiotenzin-II antagonistákkal:	Az NSAID-ok csökkenthetik a diuretikumok és más vérnyomáscsökkentők hatását. Néhány csökkent vesefunkciójú betegnél (pl. dehidrált betegek vagy csökkent vesefunkciójú idősebb betegek) ciklooxigenáz-gátlók együttes alkalmazása ACE-gátlókkal, béta-receptor blokkoló gyógyszerekkel vagy angiotenzin II-antagonistákkal a vesefunkció további romlását eredményezheti, az akut veseelégtelenséget is beleértve, azonban a folyamat általában reverzibilis. Ezért ilyen kombináció csak fokozott óvatossággal alkalmazható, különösen időskorúaknál. A betegeket megfelelően kell hidrálni, és meg kell fontolni a vesefunkció ellenőrzését a kombinált terápia kezdetén és a kezelés alatt rendszeresen.
Káliumspóroló diuretikumokkal:	Az ibuprofén és a káliumspóroló diuretikumok egyidejű alkalmazása hyperkalaemiát okozhat. A káliumszint monitorozása szükséges.
Metotrexáttal:	Az ibuprofén alkalmazása a metotrexát bevétele előtti vagy utáni 24 órában megnövelheti a metotrexát koncentrációját és fokozhatja annak toxikus hatásait
Ciclosporinnal:	A ciklosporin vesekárosító hatásának kockázata növekszik bizonyos NSAID-ok együttes alkalmazásakor. Ez a hatás érvényesülhet a ciklosporin ibuprofénnel történő együttes alkalmazásakor is.
Takrolimusszal:	A két gyógyszer egyidejű alkalmazása megnöveli a nephrotoxicitás kockázatát.
Zidovudinnal:	Bizonyítottan fokozódik a haemarthrosis és a haematoma kockázata olyan HIV(+) hemofíliás betegeknél, akik ziduvodint és ibuprofént kapnak egyidejűleg.
Szulfonilureákkal:	Klinikai vizsgálatokban mutatták ki a nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszerek és az antidiabetikumok (szulfonilureák) közötti kölcsönhatásokat. Bár ibuprofén és szulfonilureák közötti kölcsönhatásokat ezidáig nem írtak le, elővigyázatosságból ajánlott a vércukorszint ellenőrzése.
Kinolon antibiotikumokkal:	Állatkísérletek szerint az NSAID-ok növelhetik a kinolon antibiotikumok görcskeltő hatását. A görcsrohamok kialakulásának fokozott a kockázata azoknál a betegeknél, akik NSAID-kezelés mellett kinolont is kapnak.
CYP2C9-gátlókkal:	A CYP2C9-gátlók együttes adása ibuprofénnel növelheti az ibuprofén expozícióját (CYP2C9-szubsztrát). Egy vizsgálat során kimutatták, hogy a vorikonazol és flukonazol (CYP2C9-gátlók) megnövelték az S(+)-ibuprofén expozícióját kb. 80-ról 100%-ra. Csökkentett ibuprofén adag alkalmazását kell megfontolni erős CYP2C9-gátlók egyidejű alkalmazása esetén, különösen akkor, ha nagy dózisú ibuprofént (2400 mg/nap) adnak vorikonazollal és flukonazollal.
Mifeprisztonnal:	NSAID-ok nem alkalmazhatók a mifepriszton beadása után 8‑12 napig, mert a NSAID-ok gyengíthetik a mifepriszton hatását.
Gingko bilobával:	Fokozhatja a vérzés kockázatát.

A koffein együttes alkalmazása:	Lehetséges hatások:
Barbiturátokkal, antihisztaminokkal és egyéb szedatívumokkal:	A koffein ellensúlyozhatja a szedatív hatást.
Barbiturátokkal és nikotinnal:	Fokozzák a koffein metabolizmusát a májban.
Szimpatomimetikumokkal, tiroxinnal és más, tachycardiát okozó gyógyszerekkel:	Együttes adásuk fokozhatja a tachycardiás hatást.
Orális fogamzásgátlókkal, cimetidinnel, fluvoxaminnal és diszulfirámmal:	Együttes adásuk csökkenti a koffein metabolizmusát a májban.
Teofillinnel:	A koffein csökkenti a teofillin kiválasztását.
Kinolon antibiotikumokkal:	Az együttes adás késleltetheti a koffein kiválasztódását.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A prosztaglandinszintézis gátlása károsan befolyásolja a terhességet és/vagy az embrió, illetve a magzat fejlődését. Epidemiológiai vizsgálatokból származó adatok az abortusz kockázatának növekedésére, illetve szívfejlődési rendellenességek és gastroschisis kialakulására utaltak a prosztaglandinszintézis-gátlók korai terhességben történő alkalmazása során. A cardiovascularis rendellenességek abszolút kockázata kevesebb, mint 1%‑ról 1,5%‑ra nőtt. A kockázat vélhetően a dózissal és a terápia időtartamával arányosan nő.

Állatkísérletekben a prosztaglandinszintézis-gátlók alkalmazása a pre-, illetve posztimplantációs vetélések, valamint az embrionális/foetalis letalitás növekvő számát eredményezte. Beszámoltak továbbá különféle fejlődési zavarokról (beleértve a szív-ér rendszeri malformációkat), melyek kapcsolatba hozhatók az állatokon alkalmazott prosztaglandinszintézis-gátlók organogenetikus periódusra gyakorolt hatásával.

A terhesség 20. hetétől kezdődően az Algoflex Duo alkalmazása a magzati veseműködési zavarból eredő oligohydramniont okozhat. Ez röviddel a kezelés megkezdése után jelentkezhet, és a kezelés abbahagyása után általában reverzibilis. Ezen felül - a második trimeszterben végzett kezelést követően - ductus arteriosus-szűkületről is beszámoltak, mely a letöbb esetben a kezelés leállítása után helyreállt. Emiatt a terhesség első és második trimeszterében az ibuprofén nem alkalmazható, hacsak nem feltétlenül szükséges. Gyermekvállalásra készülő vagy az első és második trimeszterben levő nők esetében a lehető legkisebb dózist kell alkalmazni a lehető legrövidebb ideig. Megfontolandó az oligohydramnion és a ductus arteriosus-szűkület antenatális monitorozása, ha az Algoflex Duo-kezelés a 20. terhességi héttől több napon át történt. Az Algoflex Duo alkalmazását abba kell hagyni, ha oligohydramniont vagy a ductus arteriosus-szűkület észlelése esetén.

A terhesség harmadik trimeszterében valamennyi prosztaglandinszintézis-gátló a következő veszélyeknek teheti ki

• a magzatot:

- cardiopulmonalis toxicitás (a ductus arteriosus korai szűkülete/záródása és pulmonalis hypertonia)

- veseműködési zavar, ami oligohydramnionnal járó veseelégtelenségig progrediálhat (lásd fent);

• a terhesség végén az anyát és az újszülöttet:

- a vérzési idő esetleges megnyúlása antiaggregációs hatás révén, amely alacsony adagok mellett is kialakulhat

- az uterus összehúzódásainak gátlása, ami késeltetett, illetve elhúzódó szülést eredményez.

Következésképpen az Algoflex Duo a terhesség harmadik trimesztere alatt ellenjavallt (lásd 4.3 és 5.3 pontok).

Bizonyítékok vannak arra, hogy a koffein nagy adagban történő, hosszan tartó alkalmazása spontán vetéléshez vagy koraszüléshez vezethet. Nem klinikai vizsgálatok nagyon magas dózisoknál reproduktív toxicitást mutattak

Szoptatás

Az ibuprofén és metabolitjai csak kis mennyiségben választódnak ki az anyatejbe. Ezidáig nem áll rendelkezésre bizonyíték a csecsemőre gyakorolt káros hatásáról, ezért a szoptatás felfüggesztése általában nem szükséges rövid ideig tartó kezelés esetén az ajánlott dózisban.

A koffein kiválasztódik az anyatejbe, és befolyásolhatja a csecsemő állapotát, viselkedését. Csecsemőknél ingerlékenységet, rosszul alvást jelentettek. Az Algoflex Duo csak abban az esetben alkalmazható szoptatás alatt, ha feltétlenül szükséges.

Termékenység

Egyes bizonyítékok azt mutatják, hogy a ciklooxigenáz-/prosztaglandinszintézis-gátló gyógyszerek az ovulációra gyakorolt hatás révén okozhatnak károsodást a női termékenységben. Ez a kezelés abbahagyása esetén reverzibilis.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Mivel a központi idegrendszert érintő nemkívánatos hatások, pl. fáradtság, szédülés és látászavarok előfordulhatnak az Algolfex Duo nagy adagban történő alkalmazása során, elszigetelt esetekben csökkenhet a reakciókészség és a vezetési képesség, valamint a gépek kezelésének képessége. Ez fokozottan vonatkozik az alkohollal történő együttes alkalmazásra.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A mellékhatások alábbi összefoglalója tartalmaz minden olyan mellékhatást, amely összefüggésben áll az ibuprofén-kezeléssel, beleértve a nagy dózisú, hosszú távú kezelésben részesülő reumás betegek által tapasztalt hatásokat is.

Az alábbi mellékhatásoknál figyelembe kell venni azt, hogy azok túlnyomórészt dózisfüggők és egyénenként változhatnak.

Az ibuprofént tartalmazó gyógyszereknél a leggyakrabban észlelt nemkívánatos hatások gastrointestinalis jellegűek. Előfordulhatnak peptikus fekélyek, perforáció vagy GI vérzés, amelyek esetenként halálos kimenetelűek, különösen időskorban (lásd 4.4 pont). Émelygést, hányást, hasmenést, flatulenciát, székrekedést, dyspepsiát, hasi fájdalmat, melaenát, haematemesist, stomatitis ulcerosát, a colitis exacerbatióját és Crohn-betegséget (lásd 4.4 pont) jelentettek a gyógyszer bevételét követően. Kevésbé gyakran gastritist figyeltek meg.

Különösen a GI vérzés kockázata függ az alkalmazott dózistól és a kezelés időtartamától.

Ödémát, hypertoniát és szívelégtelenséget jelentettek az NSAID-kezeléssel összefüggésben.

Klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy az ibuprofén alkalmazása – különösen akkor, ha nagy dózisban történik (2400 mg/nap) – az arteriás thromboticus események kissé emelkedett kockázatával járhat (pl. myocardialis infarctus, vagy stroke) (lásd 4.4 pont).

Egy, az Algoflex Duo-val végzett klinikai vizsgálatban, ahol az ibuprofén fájdalomra gyakorolt hatását vizsgálták több fog eltávolítását követően, az alveolaris osteitis előfordulásának gyakorisága a jelentések szerint 2,8%-os, a stomatitis aphtosa-é 1,4%-os volt.

A betegeket tájékoztatni kell, hogy súlyos mellékhatás jelentkezése esetén azonnal hagyják abba az Algoflex Duo szedését, és forduljanak orvoshoz.

A mellékhatások az alábbi gyakorisági kategóriák alapján kerültek felsorolásra: nagyon gyakori (1/10); gyakori (1/100 – <1/10); nem gyakori (1/1000 – <1/100); ritka (1/10 000 – <1/1000); nagyon ritka ( <1/10 000); nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

Szervrendszer	Gyakoriság	Mellékhatás
Fertőző betegségek és parazitafertőzések	Nagyon ritka	Fertőzésekhez társuló gyulladások (pl. necrotizáló fasciitis kialakulása) fellángolása.2 Asepticus meningitis tünetei (nyakmerevség, fejfájás, émelygés, hányás, láz, vagy zavartság) különösen fennálló autoimmun betegségek esetén (SLE, kevert kötőszöveti betegség)2
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek	Nagyon ritka	Vérképzési zavarok (anaemia, leukopenia, thrombocytopenia, pancytopenia, agranulocytosis).2
Immunrendszeri betegségek és tünetek	Nem gyakori	Túlérzékenységi reakciók bőrkiütésekkel és viszketéssel, valamint asztmás rohamok kialakulásával (egyidejű vérnyomáseséssel).2
Nagyon ritka	Súlyos általános túlérzékenységi reakciók, tünetei lehetnek: arcduzzanat, angioödéma, dyspnoe, tachycardia, vérnyomásesés, anafilaxiás sokk.2
Pszichiátriai kórképek	Nem gyakori	Pszichotikus reakciók 1,2
Nagyon ritka	Depresszió2
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Gyakori	Szédülés1,2, álmatlanság (insomnia)1,2,3, fejfájás4,
Nem gyakori	Központi idegrendszeri zavarok, mint pl. izgatottság2, ingerlékenység2 vagy fáradékonyság2
Nem ismert	Tremor3
Szembetegségek és szemészeti tünetek	Nem gyakori	Látási zavarok2. Ilyen esetben az Algoflex Duo szedését abba kell hagyni, és szemészeti vizsgálatot végezni.
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei	Ritka	Tinnitus2, hallásvesztés
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek	Nem gyakori	Palpitatio 1, 2
Nagyon ritka	Szívelégtelenség2, myocardialis infarctus2,
Nem ismert	Tachycardia3, Kounis-szindróma
Érbetegségek és tünetek	Nagyon ritka	Arteriális hypertonia 2, vasculitis
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Gyakori	Gastrointestinalis panaszok2,3, mint pl. gyomorégés,2 hasi fájdalom2, hányinger1,2, hányás2, flatulencia2, hasmenés2, székrekedés2, enyhe gastrointestinalis vérvesztés, amely kivételes esetekben anaemiát okozhat2
Nem gyakori	Gastrointestinalis fekélyek, potenciálisan vérzéssel és/vagy perforációval, melaena, haematemesis, ulcerativ stomatitis, colitis fellángolása és Crohn-betegség, gastritis (lásd  4.4 pont)2
Nagyon ritka	Oesophagitis 2, pancreatitis 2, diaphragmaszerű intestinalis stricturák 2.
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek	Nagyon ritka	Májműködési zavarok, májkárosodás különösen hosszú távú terápia során, májelégtelenség, akut hepatitis 2
A bőr és bőr alatti szövet betegségei és tünetei	Nagyon ritka	Bőrt érintő, súlyos mellékhatások (SCAR) (beleértve az erythema multiformét, az exfoliatív dermatitist, a Stevens–Johnson-szindrómát és a toxicus epidermalis necrolysist is). Alopecia. Varicella fertőzés során kivételesen súlyos bőrfertőzések és lágyszöveti szövődmények léphetnek fel. 2
Nem ismert	Eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS szindróma) Akut generalizált exanthemás pustulosis (AGEP) Fotoszenzitivitási reakciók Mindig ugyanazon a helyen jelentkező (fix) gyógyszerkiütés (FDE)
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek	Ritka	A veseszövet károsodása (papillaris necrosis), emelkedett szérum-húgysav-koncentráció, emelkedett karbamidkoncentráció a vérben.2
Nagyon ritka	Oedemák (különösen artériás hypertonia vagy veseelégtelenség esetén), nephrosis szindróma, interstitialis nephritis, akut veseelégtelenség.2
1 Ibuprofén és koffein kombinációs terápia során megfigyelt nemkívánatos hatások 2 Ibuprofénnel kapcsolatos nemkívánatos hatások (EU-s alkalmazási előírások alapján) 3 Koffeinnel kapcsolatos nemkívánatos hatások más, koffeint tartalmazó kombinációs készítményekkel kapcsolatos tapasztalatok alapján 4 Egy 282 beteggel végzett klinikai vizsgálat adatai alapján.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

9. Túladagolás

Ibuprofén

Az ibuprofén túladagolása hányingert, hányást, hasi fájdalmat, ritkábban hasmenést okozhat. Előfordulhat továbbá nystagmus, homályos látás, tinnitus, fejfájás és gastrointestinalis vérzés. Súlyosabb mérgezés esetén a toxicitás központi idegrendszeri tünetek formájában jelentkezik, mint vertigo, álmosság, esetenként izgatottság, eszméletvesztés vagy kóma. Egyes betegeknél alkalmanként görcs jelentkezhet. Súlyos mérgezés esetén metabolikus acidózis alakul ki. Hypothermia és hyperkalemia is kialakulhat. Akut veseelégtelenség, májkárosodás, hypotonia, légzésdepresszió és cianózis alakulhat ki. Asztmás betegekben az asztma súlyosbodhat.

Specifikus antidotuma nincs.

Koffein

A koffein túladagolásának tünetei nagy adag adagoknál (250-500 mg), és a fölött jelentkeznek rövid időn belül a bevételt követően.

Az akut koffeinmérgezés legelső tünetei általában tremor és nyugtalanság, amelyet émelygés, hányás, tachycardia és zavartság követ. Súlyos intoxikáció esetén delírium, görcsök, supraventricularis és ventricularis tachyarrhythmiák, hypokalaemia és hyperglycaemia jelentkezhet.

Az Algoflex Duo túladagolásának kezelése:

Szupportív és tüneti kezelést kell alkalmazni, ami magában foglalja a légzés fenntartását, a keringési- és életjelek monitorozását a beteg állapotának stabilizálódásáig.

Ha a beteg kevesebb mint 1 órája vett be potenciálisan toxikus mennyiséget, per os aktív szén, vagy gyomormosás alkalmazása megfontolandó. központi idegrendszeri tünetek és görcsrohamok benzodiazepinekkel, szupraventrikuláris tachyarrhythmiák béta-blokkolókkal, mint pl. intravénásan alkalmazott propranolollal kezelhetők.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Nem-szteroid gyulladásgátlók és reuma elleni készítmények; propionsav-származékok.

ATC kód: M01AE51.

Hatásmechanizmus

Ibuprofén

Az ibuprofén nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszer (NSAID), amelyről a gyulladás standard állatmodelljeiben kimutatták, hogy hatásosan gátolja a prosztaglandinszintézist.

Koffein

A koffein egy metilxantin-származék, antinociceptív hatását elsősorban adenozin-receptorok és a prosztaglandinszintézis gátlásán keresztül fejti ki.

Farmakodinámiás hatások

Ibuprofén

Emberben az ibuprofén csökkenti a gyulladás által okozott fájdalmat, duzzanatot és lázat. Ezen felül az ibuprofén reverzíbilisen gátolja az ADP és a kollagén által indukált thrombocyta-aggregációt.

Kísérleti adatok arra utalnak, hogy az ibuprofén kompetitív módon gátolhatja a kis dózisban alkalmazott acetilszalicilsav thrombocyta-aggregációra kifejtett hatását, ha beadásuk egyidejűleg történik. Néhány farmakodinámiás vizsgálatban azt mutatták ki, hogy amikor azonnali hatóanyag-leadású acetilszalicilsav adag (81 mg) bevétele előtt 8 órán belül, illetve bevétele után 30 percen belül egyszeri adagban 400 mg ibuprofént adtak be, csökkent az acetilszalicilsav thromboxán-képződésre vagy thrombocyta-aggregációra kifejtett hatása. Habár ezeknek az adatoknak a klinikai helyzetre való extrapolálásában bizonytalanságok vannak, nem zárható ki annak lehetősége, hogy az ibuprofén rendszeres, hosszú távú használata csökkentheti a kis dózisú acetilszalicilsav kardioprotektív hatását. Az ibuprofén esetenkénti alkalmazásáról nem feltételezik, hogy klinikailag jelentős hatást okozna ebben a vonatkozásban (lásd 4.5 pont).

Koffein

A koffein enyhe stimuláns, és adjuváns szerként alkalmazzák analgetikumok mellett.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

Az Algoflex Duo előnyét – a szomatikus fájdalom modelljeként – akut fogfájásban állapították meg. A fájdalom típusától függően a hatás eltérő mértékű lehet (pl. akut derék- vagy nyakfájdalom esetén az előnyöket nem állapították meg).

Egy randomizált, kettős vak, kontrollált klinikai vizsgálatban, amelyben 562 beteg vett részt, 400 mg ibuprofén és 100 mg koffein kombinációját vizsgálták fogeltávolítást követő akut, mérsékelt-súlyos fájdalom kezelésében. A 0,5-2 órás időintervallum alatt a kombinációval kezelt betegeknél a fájdalom intenzitása statisztikailag szignifikánsan, és klinikailag jelentős mértékben csökkent (≥ 1 a numerikus besorolási skála (numeric rating scale; NRS) szerint), az önmagában alkalmazott ibuprofénnel szemben. A bevételt követően legfeljebb 4 órával az eredmények statisztikailag szignifikánsak maradtak, de a fájdalom intenzitásának átlagos különbsége nem érte el az 1 NRS-t.

Az ibuprofén és koffein szignifikánsan rövidebb idő alatt ért el észrevehető fájdalomcsillapító hatást (55 perccel hamarabb az önmagában alkalmazott ibuprofénhez képest).

Ebben a vizsgálatban a 400 mg ibuprofén és a100 mg koffein kombinációjának biztonságosságát és tolerálhatóságát 5 napig tartó kezelési periódusban mutatták ki. A mellékhatások előfordulása számszerűen magasabb volt az önmagában alkalmazott ibuprofénhez képest.

Egy másik, randomizált, placebo- és aktív kontrollos, több országra kiterjedő, multicentrikus, párhuzamos csoportos vizsgálat a 400 mg ibuprofént és 100 mg koffeint tartalmazó fix dózisú kombináció hatását vetette össze 400 mg ibuprofénnel és placebóval akut derék- vagy nyakfájásban szenvedő betegeknél. Az elsődleges végpont a mozgással járó legerősebb fájdalom (pain on movement on worst procedure: POMWP) változása volt a kiindulás és a kezelés elkezdése után eltelt 1 nap között. Mindkét aktív kezelés hasonló mértékű csökkenést eredményezett a mozgásra jelentkező fájdalom esetében. A másodlagos célkitűzés a 400 mg ibuprofén/100 mg koffein biztonságosságának és tolerálhatóságának az értékelése volt a 400 mg ibuprofénnel, illetve a placebóval összevetve. Azoknak a betegeknek az aránya, akiknél a kezelés során léptek fel mellékhatások, összességében alacsony volt ebben a vizsgálatban (placebo: 5,6%, ibuprofén: 7,1%, ibuprofén/koffein: 7,8%). A vizsgálatban nem sikerült kimutatni, hogy fájdalomcsillapításban a 400 mg ibuprofén és 100 mg koffein kombinációja hatékonyabb a 400 mg ibuprofénnél vagy a placebónál hát-vagy nyakfájás esetén.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Ibuprofén

Felszívódás

Szájon át történő adását követően az ibuprofén majdnem teljes mértékben felszívódik a gastrointestinalis traktusból. 400 mg orális alkalmazást követően az ibuprofén 31,0 ± 17,2 µg/ml (C_max) plazma csúcskoncentrációt ért el átlagosan 1,5‑1,9 órán belül (t_max). Étellel történő bevétel esetén a t_max kb. a kétszeresére nő.

Az utolsó mérési pontig számolt koncentráció-idő görbe alatti terület (AUC0-t ±%gCV)  mértani középértéke 133,0 ± 22,2 µg/ml/h.

Eloszlás

Az ibuprofén közel 99%-ban kötődik plazmafehérjékhez. Orális alkalmazást követően az ibuprofén látszólagos megoszlási térfogata kb. 0,1-0,2 l/kg. Az ibuprofén kiválasztódik az emberi anyatejbe; minél magasabb az anyatej fehérjekoncentrációja és minél hosszabb a szoptatás időtartama, annál kisebb mértékben. Csecsemőknél az ibuprofén relatív dózisának mennyiségét ≤10%-ban határozták meg, ami még koraszülöttek esetében is biztonságosnak tekinthető. Az ibuprofén átjut a vér-agy gáton, és a vér-agy-gerincvelői folyadék gátakon.

A szinoviális folyadékban az ibuprofén 5-8 mg/l stabil koncentrációban van jelen az alkalmazást követő 2- 8 órán át. A szinoviális folyadék C_max értéke kb. a harmada a plazmában mért C_max értékének.

Biotranszformáció

A biotranszformáció a májban zajlik, ahol az ibuprofén glükuronsavval és oxidációval történő konjugációt követően két fő inaktív metabolitra, 2-hidroxi-ibuprofénre és karboxi-ibuprofénre bomlik. Az ibuprofén lebomlását a CYP2C9, CYP2C8 és CYP2C19 enzimrendszerek katalizálják.

Elimináció

A 400 mg ibuprofén a bevételt követő 24 után 74,5% ± 9,6%-ban volt jelen a vizeletben, ebből kb. 8%-ban változatlan formában. Eliminációs felezési ideje egészséges egyéneknél, és máj- vagy vesebetegségben szenvedőknél 1,8 – 3,5 óra. Az ibuprofén clearance orális adagolást követően kb. 0,05 – 0,1 l/h/kg.

Linearitás/nem linearitás

Farmakokinetikai linearitást jelentettek az ibuprofén 200-400 mg dózistartományában.

Különleges betegcsoportok

Idősek

Jelentések szerint az ibuprofén látszólagos clearence, látszólagos eloszlási térfogata és átlagos tartózkodási ideje időseknél (65-85 év) nem különbözik a fiatalokétól (22-35 év).

Vesekárosodás

Az ibuprofén felezési ideje dialíziskezelés során, azaz 1,3-1,9 órán át, a normál veseműködésűeknél tapasztalt tartományba esik. A hemodialízisből visszanyert anyag a teljes bevett dózis kis részét, annak mintegy <4%-át tartalmazza. Mivel az ibuprofén nagy mértékben kötődik a fehérjékhez, valószínűleg ennek köszönhető, hogy nem lehet dializálni. Urémiás betegek esetében a terápiás dóziskoncentráció hosszabb idő alatt érhető el, ugyanakkor dózismódosítás nem szükséges. Vesekárosodásban szenvedő idős betegeknél a felezési idő 3,25 óra.

Májkárosodás

Orális alkalmazásnál a károsodott májfunkciók nem befolyásolják az ibuprofén farmakokinetikáját (AUC és t_1/2). Dózismódosítás nem szükséges.

Koffein

Felszívódás

A koffein gyorsan és teljesen mértékben felszívódik, a felszívódás felezési ideje kb. 10 perc, a plazma csúcskoncentrációt kb. 30-40 perc alatt éri el.

Eloszlás

A koffein eloszlik a legtöbb szövetben, átjut a vér-agy gáton, a placentán, és kiválasztódik az anyatejbe. Fehérjekötése relatíve alacsony (30-40%).

Biotranszformáció

A koffein majdnem teljes mértékben a májban metabolizálódik, fő metabolitjai a dimetil-xantin paraxantin, teobromin és a teofillin. A koffein biotranszformációjában főleg a CYP1A2 enzimrendszer vesz részt, ezen keresztül zajlik a koffein clearance-nek több mint 95%-a.

Elimináció

Az eliminációs felezési idő viszonylag változó (2‑12 óra).

A koffein és metabolitja (xantin- és húgysavszármazékok) a vesén keresztül ürülnek (a dózis 86%-a 48 óra alatt). Változatlan formában mindössze 0,5%‑2-ban távozik a vizelettel.

Az ibuprofén és koffein kombinációja

Éhomi állapotban az ibuprofén és koffein kombinációja bioekvivalensnek bizonyult más, az ibuprofént önmagában tartalmazó készítményekkel. A koffein farmakokinetikai profilját az ibuprofén jelenléte nem módosította, ugyanígy az ibuprofénét sem a koffein jelenléte.

Éhomi állapotban (egy éjszakai böjtölést követően (>=10 h), a C_max alacsonyabb (41,9%-kal), a t_max hosszabb (1,88 h vs 0,50 h) az Algoflex Duo-ban lévő ibuprofén esetében az ibuprofén lizináttal összahasonlítva. Az expozíció mindkét terméknél egyenértékű volt.

Teli gyomor esetén a C_max magasabb (12,7%), a t_max rövidebb (1,25 h vs 1,625 h) az Algoflex Duo-ban lévő ibuprofén esetében a referenciatermékben tablettájában lévő ibuprofén lizináttal összehasonlítva. Az expozíció mindkét terméknél egyenértékű volt.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Ibuprofén

Az ibuprofén szubkrónikus, illetve krónikus toxicitása állatkísérletekben gastrointestinalis léziók és fekélyek formájában nyilvánult meg. Mutagén hatását az in vitro és in vivo vizsgálatok nem igazolták. Patkányokban és egerekben az ibuprofén nem bizonyult karcinogénnek. Az ibuprofén patkányoknál nem volt hatással a fertilitásra, nyulakkal végzett vizsgálatokban nem bizonyult teratogénnek. Patkányoknál az ibuprofén maternális és embriofetális toxicitást idézett elő, valamint magas orális dózisoknál (600 mg/kg/nap) megnövelte a csontvázeltérések előfordulásának gyakoriságát. A külső eltérések előfordulása 255 mg/kg/nap és azt meghaladó dózisoknál jelentkezett. Kísérletes vizsgálatok igazolták, hogy az ibuprofén átjut a placentán.

Koffein

A koffein nem mutagén, ugyanakkor néhány jelentős genotoxicitási vizsgálatban, ahol in vivo bizonyíték korlátozott számban áll rendelkezésre, klasztogénnek és/vagy aneugénnek bizonyult. Állati és emberi szervezetre gyakorolt karcinogén hatásra vonatkozóan nem áll rendelkezésre adekvát alátámasztás kísérletes adatok szerint. A koffein anyai toxikus dózisának alkalmazása laboratóriumi állatoknál jelentések szerint a gátolta a csontvázrendszer fejlődését és major fejlődési rendellenességeket idézett elő az anyai haemodinámiás rendellenességek következtében. Ugyanakkor a koffein teratogén hatásának emberben nincs bizonyítéka. Patkányoknál és egereknél a koffein nagyon magas orális dózisban befolyásolta a posztimplantációs mortalitást és a termékenységi mutatót. A fertilitásra gyakorolt hatásoknak klinikai jelentősége ismeretlen.

Ibuprofén/koffein kombináció

Hím patkányokkal végzett 7 napos, orális, ismételt dózistoxicitási vizsgálatban az ibuprofén/koffein kombinációjának napi egyszeri adagját (120  mg/30 mg és 180 mg/45 mg/ttkg) hasonlították össze monokomponensű ibuprofénnel (120 és 180 mg/ttkg), koffeinnel (30 és 45 mg/ttkg) és vivőanyaggal. Az ibuprofén és a koffein expozíciója állatoknál jóval meghaladta humán expozíciót a javasolt terápiás dózis mellett. Az önmagában alkalmazott ibuprofénnel összehasonlítva, az ibuprofén/koffein kombináció alkalmazásakor nemvárt toxikológiai károsodások kialakulását vagy a gasztrointesztinalis toxicitás jelentős növekedését nem tapasztalták.

Kutyáknál egy biztonságossági farmakológiai vizsgálatban az ibuprofén/koffein kombináció egyszeri adagját (50 mg/12,5 mg/ttkg) hasonlították össze az önmagában alkalmazott ibuprofén (50 mg/ttkg), koffein (12,5 mg/ttkg), illetve vivőanyag egyszeri adagjával. Ebben a vizsgálatban egyúttal felmérték a kardiovaszkuláris hatásokat is, beleértve a vérnyomást, szívritmust, EKG-t, és az eredmények azt mutatták, hogy az ibuprofén/koffein kombináció szisztémás expozíciója kapcsán, amely jóval meghaladta a humán expozíciót a javasolt terápiás adag mellett, nem merültek fel aggályok a biztonságosságra vonatkozóan. Az ibuprofén és a koffein közötti releváns farmakodinámiás kölcsönhatásnak nem volt bizonyítéka.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Tablettamag

mikrokristályos cellulóz

kroszkarmellóz-nátrium

vízmentes kolloid szilícium-dioxid

magnézium-sztearát

Bevonat

hipromellóz

hidroxipropilcellulóz

makrogol 6000

talkum

titán-dioxid (E171)

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25 °C-on tárolható.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Fehér, átlátszatlan buborékcsomagolás (PVC/PVDC és alumíniumfólia).

Kiszerelés: 6, 10, 12, 15, 18, 20 vagy 24 db filmtabletta.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy kereszt)

Osztályozás: I. csoport

Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer (VN).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Opella Healthcare Commercial Kft.

1138 Budapest, Váci út 133. E épület 3. emelet

Magyarország

8. FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-23652/01 10×

OGYI-T-23652/02 12×

OGYI-T-23652/03 20×

OGYI-T-23652/04 24×

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2020. március 24.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2024. március 1.