AMOKIL 875 mg/125 mg filmtabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

AMOKIL 875 mg/125 mg filmtabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

875 mg amoxicillint (amoxicillin‑trihidrát formájában) és 125 mg klavulánsavat (kálium‑klavulanát formájában) tartalmaz filmtablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta

Fehér, hosszúkás, 22,2 mm × 10,2 mm méretű, egyik oldalán „A”, a másik oldalán „6” és „5” mélynyomással, a két szám között bemetszéssel ellátott filmtabletta.

A tablettán lévő bemetszés csak a széttörés elősegítésére, és a lenyelés megkönnyítésére szolgál, nem arra, hogy a készítményt egyenlő adagokra ossza.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Az AMOKIL a következő fertőzések kezelésére javallott felnőtteknél és gyermekeknél (lásd 4.2, 4.4 és 5.1 pont):

• Akut bacterialis sinusitis (megfelelően diagnosztizált)

• Akut otitis media

• Krónikus bronchitis akut exacerbációja (megfelelően diagnosztizált)

• Területen szerzett pneumonia

• Cystitis

• Pyelonephritis

• Bőr‑ és lágyrészfertőzések, főként cellulitis, állatharapások, kiterjedt cellulitisszel járó súlyos fogtályog

• Csont‑ és ízületi fertőzések, főként osteomyelitis

Figyelembe kell venni az antibakteriális szerek megfelelő alkalmazására vonatkozó hivatalos útmutatást.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

A dózisok mindig amoxicillin/klavulánsav‑tartalmat jelentenek, kivéve, amikor az adagok az egyes összetevőkre vannak megadva.

Az egyes fertőzések kezeléséhez alkalmazandó amoxicillin/klavulánsav dózis kiválasztásánál a következőket kell figyelembe venni:

• A feltételezett patogéneket, és azok várható érzékenységét az antibakteriális szerekre (lásd 4.4 pont).

• A fertőzés súlyosságát és helyét.

• A beteg életkorát, testtömegét és veseműködését, az alábbiak szerint.

A szükségletnek megfelelően mérlegelni kell alternatív amoxicillin/klavulánsav tartalmú készítmények (pl. olyan gyógyszerformák, amelyekben nagyobb amoxicillin dózis van, és/vagy ettől eltérő az amoxicillin‑klavulánsav arány) alkalmazását (lásd 4.4 és 5.1 pont).

Felnőttek és 40 kg‑os vagy ezt meghaladó testtömegű gyermekek számára ez az amoxicillin/klavulánsav tartalmú gyógyszerforma az alábbi ajánlásoknak megfelelően alkalmazva napi 1750 mg amoxicillin/ 250 mg klavulánsav összdózist biztosít naponta kétszeri, illetve 2625 mg amoxicillin/375 mg klavulánsav összdózist naponta háromszori adagolás mellett. 40 kg alatti testtömegű gyermekek számára ez az amoxicillin/klavulánsav tartalmú gyógyszerforma az alábbi ajánlásoknak megfelelően alkalmazva napi 1000‑2800 mg amoxicillin és 143‑400 mg klavulánsav összdózist biztosít. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy magasabb napi amoxicillin dózis szükséges, a feleslegesen nagy napi klavulánsav dózisok alkalmazásának elkerülése érdekében egy másik amoxicillin/klavulánsav tartalmú készítményt kell választani (lásd 4.4 és 5.1 pont).

A kezelés időtartamát a beteg kezelésre adott válaszától függően kell meghatározni. Egyes fertőzések (pl. osteomyelitis) hosszabb kezelést igényelnek. A kezelés időtartama felülvizsgálat nélkül nem haladhatja meg a 14 napot (tartós kezelésre vonatkozóan lásd a 4.4 pont).

Felnőttek és 40 kg‑os, vagy ennél nagyobb testtömegű gyermekek

Ajánlott dózisok:

• általában alkalmazott dózis (minden indikációban): naponta 2x 875 mg/125 mg.

• magasabb dózis (elsősorban fertőzések, pl. otitis media, sinusitis, alsó légúti fertőzések és húgyúti fertőzések kezelésére): naponta 3x 875  mg/125 mg.

40 kg‑nál kisebb testtömegű gyermekek

Gyermekeket kezelésére AMOKIL tablettát vagy amoxicillin/klavulánsav szuszpenziót (por belsőleges szuszpenzióhoz, üvegben vagy tasakban) lehet alkalmazni.

Ajánlott dózisok:

• 25 mg/3,6 mg/ttkg/nap‑45 mg/6,4 mg/ttkg/nap, két dózisra osztva.

• Legfeljebb 70 mg/10 mg/ttkg/nap, két részletben beadott dózis alkalmazása megfontolható bizonyos fertőzések (pl. otitis media, sinusitis és alsó légúti fertőzések) esetén.

Mivel a tabletta nem osztható egyenlő dózisokra, ezért a 25 kg‑nál kisebb testtömegű gyermekek nem kezelhetőek AMOKIL tablettával.

Az alábbi táblázat ismerteti a 25 kg‑40 kg testtömegű gyermekek által bevett dózist (mg/ttkg-ban megadva) 875 mg/125 mg tabletta egyszeri alkalmazása esetén.

Testtömeg [kg]	40	35	30	25	Ajánlott egyszeri dózis [mg/ttkg] (lásd fent)
Amoxicillin [mg/ttkg] egyszeri dózisonként (1 db filmtabletta)	21,9	25,0	29,2	35,0	12,5 – 22,5 (35-ig)
Klavulánsav [mg/ttkg] egyszeri dózisonként (1 db filmtabletta)	3,1	3,6	4,2	5,0	1,8 – 3,2 (5-ig)

25 kg‑nál kisebb testtömegű gyermekek kezelésére az amoxicillin/klavulánsav szuszpenzió (por belsőleges szuszpenzióhoz, üvegben vagy tasakban) ajánlott.

Az amoxicillint/klavulánsavat 7:1 arányban tartalmazó gyógyszerforma naponta 45 mg/6,4 mg/ttkg‑ot meghaladó dózisaira vonatkozóan nem állnak rendelkezésre klinikai adatok 2 évesnél fiatalabb gyermekek esetében.

Az amoxicillint/klavulánsavat 7:1 arányban tartalmazó gyógyszerforma alkalmazására vonatkozóan nem állnak rendelkezésre klinikai adatok 2 hónaposnál fiatalabb gyermekek esetében. Ebben a gyermekpopulációban ezért nem adhatók adagolási ajánlások.

Idősek

Nincs szükség dózismódosításra.

Vesekárosodás

Nincs szükség dózismódosításra 30 ml/perc feletti kreatinin‑clearance (CrCl) esetén.

Az amoxicillint és klavulánsavat 7:1 arányban tartalmazó amoxicillin/klavulánsav készítmények alkalmazása nem javasolt azoknál a betegeknél, akiknek kreatinin‑clearance‑e 30 ml/perc alatti érték, mivel nem állnak rendelkezésre a dózismódosításra vonatkozó ajánlások.

Májkárosodás

Az adagolást fokozott elővigyázatossággal és a májfunkció rendszeres időközönkénti ellenőrzése mellett kell végezni (lásd 4.3 és 4.4 pont).

Az alkalmazás módja

Az AMOKIL szájon át alkalmazandó.

Az AMOKIL‑t az étkezés közben kell bevenni, a potenciális gastrointestinalis intolerancia minimálisra csökkentése érdekében.

A terápiát az amoxicillin/klavulánsav iv. gyógyszerforma alkalmazási előírásának megfelelően el lehet kezdeni parenterálisan, majd a per os készítménnyel folytatni.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagaival, bármilyen penicillinnel, vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Másik béta‑laktám készítményre (pl. cefalosporin, karbapenem vagy monobaktám) jelentkező súlyos, azonnali típusú túlérzékenységi reakció (pl. anafilaxia) az anamnézisben.

Amoxicillin/klavulánsav miatt bekövetkezett icterus/májkárosodás az anamnézisben (lásd 4.8 pont).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Az amoxicillin/klavulánsav‑terápia megkezdése előtt alaposan tájékozódni kell arról, hogy a betegnél előfordult‑e túlérzékenységi reakció penicillinekre, cefalosporinokra vagy egyéb béta‑laktám típusú hatóanyagokra (lásd 4.3 és 4.8 pont).

Súlyos és néha halálos túlérzékenységi reakciókat (beleértve az anaphylactoid és a bőrt érintő súlyos mellékhatásokat is) jelentettek penicillin-terápiával kezelt betegeknél. A túlérzékenységi reakciók Kounis-szindrómává súlyosbodhatnak, ami egy súlyos allergiás reakció, és akár myocardialis infarctust is okozhat (lásd 4.8 pont). Ezek a reakciók nagyobb valószínűséggel fordulnak elő olyan egyéneknél, akiknek anamnézisében penicillin-túlérzékenység szerepel, illetve atópiás személyeknél. Gyógyszer okozta enterocolitis szindrómáról (drug-induced enterocolitis syndrome, DIES) számoltak be, elsősorban amoxicillin/klavulánsav-kezelésben részesült gyermekeknél (lásd 4.8 pont). A DIES olyan allergiás reakció, amelynek vezető tünete az elhúzódó hányás (1–4 órával a gyógyszer bevétele után), amelyhez sem allergiás bőrreakciók, sem légzőrendszeri tünetek nem társulnak. A további tünetek közé tartozhat a hasi fájdalom, a hasmenés, a hypotensio, illetve a neutrophiliával járó leukocytosis. Előfordultak súlyos esetek is, ideértve a sokkig súlyosbodó eseteket is.

Ha allergiás reakció jelentkezik, az amoxicillin/klavulánsav-kezelést azonnal le kell állítani, és másik, megfelelő terápiás lehetőséggel végzett kezelést kell indítani.

Amennyiben egy fertőzést igazoltan amoxicillin‑érzékeny mikroorganizmus(ok) okoztak, meg kell fontolni az átállást amoxicillin/klavulánsavról amoxicillinre, a hivatalos ajánlások szerint.

Ez az amoxicillin/klavulánsav készítmény nem alkalmas olyan esetekben, amikor nagy a kockázata annak, hogy a feltételezett kórokozók rezisztensek a béta‑laktám szerekkel szemben, és a rezisztenciát nem a klavulánsav gátló hatására érzékeny béta‑laktamázok közvetítik.

Ez a készítmény nem alkalmazható penicillin‑rezisztens S. pneumoniae kezelésére.

Convulsiók fordulhatnak elő vesekárosodásban szenvedő betegeknél, vagy azoknál, akik nagy dózisokat kapnak (lásd 4.8 pont).

Mononucleosis infectiosa gyanúja esetén az amoxicillin/klavulánsav alkalmazását kerülni kell, mivel ilyen betegeknél amoxicillin beadását követően morbilliform bőrkiütések jelentkezhetnek.

Amoxicillin és allopurinol egyidejű alkalmazása fokozhatja az allergiás bőrreakciók előfordulásának gyakoriságát.

A készítmény tartós alkalmazása esetenként a nem érzékeny kórokozók elszaporodását okozhatja.

A terápia kezdetén előforduló, lázzal járó és pustulákkal kísért generalizált erythema az akut generalizált exanthemás pustulosis (AGEP) tünete lehet (lásd 4.8 pont). Ez a reakció az amoxicillin/klavulánsav‑kezelés leállítását teszi szükségessé, és minden további amoxicillin‑kezelés ellenjavallt.

Az amoxicillin/klavulánsav csak kellő elővigyázatosság mellett adható a bizonyítottan májkárosodásban szenvedő betegeknek (lásd 4.2, 4.3 és 4.8 pont).

Májat érintő eseményeket túlnyomórészt férfiaknál és időseknél jelentettek, ezek az elhúzódó kezeléssel lehetnek összefüggésben. Ilyen esetekről nagyon ritkán gyermekeknél is beszámoltak. A jelek és tünetek minden betegcsoportban általában a kezelés alatt, vagy röviddel a kezelés megkezdése után jelentkeznek, de egyes esetekben előfordulhat, hogy csak hetekkel a kezelés befejezése után lépnek fel. Rendszerint reverzíbilisek. A májat érintő események súlyosak is lehetnek, rendkívül ritkán halálesetekről is beszámoltak. Ezek az esetek majdnem mindig súlyos alapbetegségben szenvedő betegeknél fordultak elő, illetve olyanoknál, akik egyidejűleg más, bizonyítottan májkárosító hatású gyógyszert is szedtek (lásd 4.8 pont).

Szinte mindegyik antibakteriális szer – beleértve az amoxicillint – esetében jelentettek antibiotikum‑kezeléssel összefüggő colitist, melynek súlyossága az enyhétől az életet veszélyeztetőig terjedhet (lásd 4.8 pont). Ezért fontos erre a diagnózisra is gondolni azoknál a betegeknél, akiknél az antibiotikum‑kezelés alatt vagy után hasmenés jelentkezik. Antibiotikum‑kezeléssel összefüggő colitis előfordulása esetén az amoxicillin/klavulánsav alkalmazását azonnal le kell állítani, orvos tanácsát kell kérni, és megfelelő terápiát kell elindítani. Antiperisztaltikus gyógyszerek alkalmazása ebben az esetben ellenjavallt.

Hosszan tartó kezelés alatt a különböző szervrendszerek – beleértve a vesét, a májat és a vérképzőrendszert is – működésének rendszeres időközönkénti ellenőrzése ajánlott.

Amoxicillin/klavulánsavval kezelt betegnél ritkán a protrombinidő megnyúlását észlelték. Antikoagulánsok egyidejű alkalmazása esetén megfelelő monitorozás szükséges. Az orális antikoagulánsok adagjának módosítására lehet szükség a kívánt véralvadási szint fenntartásához (lásd 4.5 és 4.8 pont).

Vesekárosodásban szenvedő betegeknél a dózist a károsodás mértékének megfelelően kell módosítani (lásd 4.2 pont).

Csökkent mennyiségű vizeletet ürítő betegeknél, főleg parenterális adagolás esetén nagyon ritkán előfordult crystalluria (beleértve az akut vesekárosodást is). Nagy amoxicillin-dózisok alkalmazása esetén tanácsos a megfelelő folyadékbevitelt és a vizeletürítést folyamatosan biztosítani az amoxicillin-crystalluria elkerülése érdekében. A hólyagkatéterezett betegeknél a katéter átjárhatóságát szabályos időközönként ellenőrizni kell (lásd 4.8 és 4.9 pont).

Amoxicillinnel végzett kezelés során a glükóz vizeletből történő kimutatásához minden esetben enzimatikus glükóz‑oxidáz módszereket kell használni, mivel a nem enzimatikus módszerek álpozitív eredményt adhatnak.

Az AMOKIL készítmény klavulánsav összetevőjének jelenléte az IgG és az albumin vörösvérsejt membránhoz való nem specifikus kötődését okozhatja, ami álpozitív Coombs‑teszt eredményt adhat.

Beszámoltak arról, hogy a Bio‑Rad Laboratories Platelia Aspergillus EIA teszt esetenként olyan, amoxicillin/klavulánsav kombinációval kezelt betegek esetében is pozitív eredményt adott, akiknél később nem igazolódott az Aspergillus fertőzés. A Bio‑Rad Laboratories Platelia Aspergillus EIA teszt elvégzésekor keresztreakciókat jelentettek a nem Aspergillus poliszacharidok és polifuranózok között. Ezért az amoxicillin/klavulánsavval kezelt betegek pozitív teszteredményeit fenntartással kell fogadni, és más diagnosztikai módszerrel kell igazolni.

Segédanyag(ok)

Nátrium

A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz filmtablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Orális antikoagulánsok

Orális antikoagulánsokat és penicillin antibiotikumokat széles körben alkalmaznak együtt a gyakorlatban anélkül, hogy kölcsönhatásokról tettek volna jelentést. A szakirodalomban azonban beszámoltak olyan esetekről, amikor acenokumarolra vagy warfarinra állított betegeknél megnőtt a nemzetközi normalizált arány (INR) értéke azt követően, hogy számukra amoxicillin‑kezelést írtak elő. Ha az együttes alkalmazásra szükség van, a protrombinidőt, vagy az INR‑t gondosan monitorozni kell, az amoxicillin szükség szerinti hozzáadásával vagy megvonásával. Emellett az orális antikoagulánsok dózisainak módosítása is szükségessé válhat (lásd 4.4 és 4.8 pont).

Metotrexát

A penicillinek csökkenthetik a metotrexát eliminációját, ami potenciálisan fokozott toxicitást okozhat.

Probenecid

A készítmény probeneciddel történő egyidejű alkalmazása nem ajánlott. A probenecid csökkenti az amoxicillin renalis tubularis szekrécióját. Probenecid és amoxicillin plusz klavulánsav egyidejű alkalmazása az amoxicillin vérszintjének emelkedését és elhúzódó emelkedett vérszinteket eredményezhet, anélkül, hogy a klavulánsav vérszintjét befolyásolná.

Mikofenolát‑mofetil

A mikofenolát-mofetillel kezelt betegeknél a mikofenolsav (MPA) aktív metabolit adagolás előtti koncentrációjának kb. 50%-os csökkenését jelentették per os amoxicillin és klavulánsav bevételét követően. Az adagolás előtti szintek változása nem feltétlenül tükrözi az általános MPA expozíció változásait. Ezért normális esetben nem kell feltétlenül módosítani a mikofenolát-mofetil dózisát a graft diszfunkcióra utaló klinikai bizonyíték hiányában. Azonban szoros klinikai megfigyelés szükséges a kombináció alkalmazása során és röviddel az antibiotikum kezelést követően.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

Az állatkísérletek nem utalnak a terhességet, az embrionális/magzati fejlődést, szülést vagy a szülés utáni fejlődést közvetlenül vagy közvetett módon károsan befolyásoló hatásra (lásd 5.3 pont). Az amoxicillin/klavulánsav humán terhességben történő alkalmazásával kapcsolatban rendelkezésre álló korlátozott számú adat nem utal a congenitalis malformatiók nagyobb kockázatára. Egy, időelőtti burokrepedést elszenvedő nők bevonásával végzett vizsgálat eredményei alapján arról számoltak be, hogy a profilaktikus amoxicillin/klavulánsav‑kezelés következtében az újszülötteknél fokozódhat a nekrotizáló enterocolitis kockázata. Ezért a készítmény alkalmazása terhesség alatt kerülendő, kivéve, ha az orvos azt nélkülözhetetlennek tartja.

Szoptatás

Mindkét hatóanyag kiválasztódik az anyatejbe (semmilyen ismeret nem áll rendelkezésre a klavulánsav szoptatott csecsemőkre gyakorolt hatásáról). Ezért szoptatott csecsemőknél előfordulhat hasmenés és a nyálkahártya gombás fertőzése, ami miatt a szoptatást esetleg abba kell hagyni.

A szenzibilizálás lehetőségével számolni kell. Az amoxicillin/klavulánsav szoptatás alatt csak akkor adható, ha a kezelőorvos alaposan mérlegelte az előny/kockázat arányt.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A készítménynek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. Nemkívánatos hatások (pl. allergiás reakciók, szédülés, convulsiók) azonban előfordulhatnak, amelyek befolyásolhatják a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket (lásd 4.8 pont).

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A leggyakrabban jelentett gyógyszer‑mellékhatások a hasmenés, a hányinger és a hányás.

Az amoxicillin/klavulánsavval folytatott klinikai vizsgálatokból és a forgalomba hozatalt követő megfigyelésekből származó gyógyszer‑mellékhatások MedDRA szervrendszerek szerinti csoportosításának megfelelően az alábbiakban kerülnek felsorolásra.

A nemkívánatos hatások gyakoriság szerinti besorolására az alábbi kifejezések szolgálnak.

Nagyon gyakori (1/10)

Gyakori (1/100 – <1/10)

Nem gyakori (1/1000 – <1/100)

Ritka (1/10 000 – <1/1000)

Nagyon ritka (<1/10 000)

Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

Fertőző betegségek és parazitafertőzések
Mucocutan candidiasis	Gyakori
A nem érzékeny kórokozók elszaporodása	Nem ismert
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
Reverzíbilis leukopenia (beleértve a neutropeniát is)	Ritka
Thrombocytopenia	Ritka
Reverzíbilis agranulocytosis	Nem ismert
Haemolyticus anaemia	Nem ismert
Megnyúlt vérzési idő és protrombinidő1	Nem ismert
Immunrendszeri betegségek és tünetek8
Angioneuroticus oedema	Nem ismert
Anaphylaxia	Nem ismert
Szérumbetegséghez hasonló szindróma	Nem ismert
Túlérzékenységi vasculitis	Nem ismert
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Szédülés	Nem gyakori
Fejfájás	Nem gyakori
Reverzíbilis hiperaktivitás	Nem ismert
Convulsiók1	Nem ismert
Asepticus meningitis	Nem ismert
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Kounis-szindróma	Nem ismert
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Hasmenés	Nagyon gyakori
Hányinger2	Gyakori
Hányás	Gyakori
Emésztési zavarok	Nem gyakori
Antibiotikum-terápiával összefüggő colitis3	Nem ismert
Fekete szőrös nyelv	Nem ismert
Gyógyszer okozta enterocolitis szindróma	Nem ismert
Akut pancreatitis	Nem ismert
Máj- és epebetegségek illetve tünetek
GOT‑ és/vagy GPT‑értékek emelkedése4	Nem gyakori
Hepatitis5	Nem ismert
Cholestaticus icterus5	Nem ismert
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei6
Bőrkiütés	Nem gyakori
Pruritus	Nem gyakori
Urticaria	Nem gyakori
Erythema multiforme	Ritka
Stevens–Johnson-szindróma	Nem ismert
Toxikus epidermalis necrolysis	Nem ismert
Bullosus exfoliativ dermatitis	Nem ismert
Akut, generalizált exanthemás pustulosis (AGEP)1	Nem ismert
Eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS-szindróma)	Nem ismert
Szimmetrikus, gyógyszer okozta intertriginosus flexuralis exanthema (SDRIFE, pávián-szindróma)	Nem ismert
Lineáris IgA-betegség	Nem ismert
Vese‑ és húgyúti betegségek és tünetek
Interstitialis nephritis	Nem ismert
Crystalluria (beleértve az akut vesekárosodást)7	Nem ismert
1Lásd 4.4 pont. 2 Hányinger gyakrabban hozható összefüggésbe a magasabb per os dózisokkal. Amennyiben gyomor-bélpanaszok jelentkeznek, azok enyhíthetők az amoxicillin/klavulánsav étkezés közben történő alkalmazásával. 3 Beleértve a pseudomembranosus colitist és a haemorrhagiás colitist is (lásd 4.4 pont). 4 A GOT‑ és/vagy GPT értékek mérsékelt emelkedését figyelték meg béta‑laktám antibiotikumokkal kezelt betegeknél, de ezen megfigyelések klinikai jelentősége még nem ismert. 5 Ezeket a tüneteket egyéb penicillinekkel és cefalosporinokkal kapcsolatban figyelték meg (lásd 4.4 pont). 6 Ha bármilyen túlérzékenységi bőrreakció lép fel, a kezelést abba kell hagyni (lásd 4.4 pont). 7Lásd 4.9 pont. 8 Lásd 4.3 és 4.4 pont.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A túladagolás jelei és tünetei

Gastrointestinalis tünetek, valamint a víz‑ és elektrolit‑háztartás zavarai jelentkezhetnek. Amoxicillin-crystalluria kialakulását figyelték meg, amely néhány esetben veseelégtelenséghez vezetett (lásd 4.4 pont).

Convulsiók előfordulhatnak vesekárosodásban szenvedő vagy nagy dózisokkal kezelt betegeknél.

Az amoxicillin hólyagkatéterben való lerakódásáról számoltak be, elsősorban nagy dózisok intravénás alkalmazása után. A hólyagkatéterek átjárhatóságát rendszeresen ellenőrizni kell (lásd 4.4 pont).

A mérgezés kezelése

Gastrointestinalis tünetek esetén tüneti kezelés alkalmazható, figyelemmel a víz‑ és elektrolit‑háztartás egyensúlyára.

Az amoxicillin/klavulánsav hemodialízissel eltávolítható a keringésből.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Penicillinek kombinációi, beleértve a béta‑laktamáz inhibitorokat;

ATC kód: J01CR02

Hatásmechanizmus

Az amoxicillin egy félszintetikus penicillin (béta‑laktám antibiotikum), mely egy vagy több (gyakran penicillin‑kötő fehérjének [PBP] nevezett) enzimet gátol a bakteriális peptidoglikán bioszintézisének folyamatában. A peptidoglikán a bakteriális sejtfal szerves része, és a peptidoglikán‑szintézis gátlása gyengíti a sejtfalat, amit rendszerint a sejt lízise és a baktérium pusztulása követ.

Az amoxicillin érzékeny a rezisztens baktériumok által termelt béta‑laktamázok bontó hatására, így az önmagában alkalmazott amoxicillin hatásspektrumába az ilyen enzimeket termelő organizmusok nem tartoznak bele.

A klavulánsav a penicillinekkel szerkezetileg rokon béta‑laktám, amely az egyes béta‑laktamáz enzimek inaktiválásával akadályozza meg az amoxicillin inaktiválódását. A klavulánsav önmagában nem fejt ki klinikailag hasznos antibakteriális hatást.

Farmakokinetikai/farmakodinámiás kapcsolat

Az amoxicillin hatásosságának legfontosabb paramétereként azt az időtartamot tartják, amíg a szérumkoncentráció meghaladja a minimális gátló koncentrációt (t[idő]>MIC).

Rezisztencia‑mechanizmusok

Az amoxicillin/klavulánsav kombinációval szembeni rezisztencia két fő mechanizmusa:

• Olyan bakteriális béta‑laktamázok általi intaktiválás, melyeket a klavulánsav nem gátol, ideértve a B, C és D osztályt is.

• A penicillinkötő fehérjék (PBP) struktúrájának megváltozása, ami csökkenti az antibakteriális szer célpont iránti affinitását.

A bakteriális rezisztencia kialakulását a baktériumok impermeabilitása vagy az efflux pumpa‑mechanizmusok is okozhatják, illetve elősegíthetik, különösen a Gram‑negatív baktériumok esetében.

Érzékenységi vizsgálat határértékei

A European Committee on Antimicrobial Susceptibility Testing (EUCAST) az amoxicillin/klavulánsav vonatkozásában megállapította az érzékenységi vizsgálathoz a MIC (minimális gátló koncentráció) értelmezési kritériumait, amelyek felsorolása itt található: https://www.ema.europa.eu/documents/other/minimum-inhibitory-concentration-mic-breakpoints_en.xlsx.

A rezisztencia előfordulási gyakorisága az egyes fajok esetében földrajzilag és időben változhat, ezért ajánlott beszerezni a helyi rezisztenciára vonatkozó információkat, különösen akkor, amikor súlyos fertőzéseket kezelnek. Szükség esetén szakértő tanácsát kell kérni, ha a rezisztencia helyi előfordulása olyan mértékű, hogy a szer alkalmazhatósága legalábbis bizonyos fertőzésekben megkérdőjelezhető.

Általában érzékeny fajok

Aerob Gram‑pozitív mikroorganizmusok Enterococcus faecalis Gardnerella vaginalis Staphylococcus aureus (meticillin‑érzékeny)£ Koaguláz‑negatív staphylococcusok (meticillin‑érzékenyek) Streptococcus agalactiae Streptococcus pneumoniae1 Streptococcus pyogenes és más béta‑haemolitikus streptococcusok Streptococcus viridans csoport Aerob Gram‑negatív mikroorganizmusok Capnocytophaga spp. Eikenella corrodens Haemophilus influenzae2 Moraxella catarrhalis Pasteurella multocida Anaerob mikroorganizmusok Bacteroides fragilis Fusobacterium nucleatum Prevotella spp.

Fajok, melyek esetében a szerzett rezisztencia probléma lehet

Aerob Gram‑pozitív mikroorganizmusok Enterococcus faecium$ Aerob, Gram‑negatív mikroorganizmusok Escherichia coli Klebsiella oxytoca Klebsiella pneumoniae Proteus mirabilis Proteus vulgaris

Eredendően rezisztens organizmusok

Aerob Gram‑negatív mikroorganizmusok Acinetobacter sp. Citrobacter freundii Enterobacter sp. Legionella pneumophila Morganella morganii Providencia spp. Pseudomonas sp. Serratia sp. Stenotrophomonas maltophilia Egyéb mikroorganizmusok Chlamydophila pneumoniae Chlamydophila psittaci Coxiella burnetti Mycoplasma pneumoniae

$ Természetes mérsékelt érzékenység, szerzett rezisztenciamechanizmus hiányában. £ Minden meticillin‑rezisztens staphylococcus rezisztens az amoxicillin/kalvulánsavval szemben is. 1Ez az amoxicillin/kalvulánsav készítmény nem alkalmas penicillin‑rezisztens Streptococcus pneumoniae kezelésére (lásd 4.2 és 4.4 pont). 2 10%‑nál nagyobb gyakorisággal előforduló, csökkent érzékenységű törzsekről számoltak be néhány EU tagországban.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

Az amoxicillin és a klavulánsav vizes oldatban, fiziológiás pH mellett teljes mértékben disszociál. Per os alkalmazást követően mindkét összetevő gyorsan és jól felszívódik. Per os adagolást követően az amoxicillin és klavulánsav biohasznosulása megközelítőleg 70%‑os. Mindkét komponens plazmaprofilja hasonló, a plazma csúcskoncentrációig eltelt idő (t_max) mindkét esetben megközelítőleg egy óra.

Az alábbiakban annak a farmakokinetikai vizsgálatnak az eredményei láthatók, melyben egészséges önkénteseknek éhgyomorra adtak amoxicillin/klavulánsavat (naponta kétszer 875 mg/125 mg dózisban).

Farmakokinetikai paraméterek középértéke (± SD)
Beadott hatóanyag(ok)	Dózis	Cmax	tmax*	AUC (0-24h)		t1/2
(mg)	(µg/ml)	(óra)	(µg×óra/ml)		(óra)
Amoxicillin
AMX/KS 875 mg/125 mg	875	11,64 ±2,78	1,50 (1,0‑2,5)	53,52 ±12,31		1,19 ±0,21
Klavulánsav
AMX/KS 875 mg/125 mg	125	2,18 ±0,99	1,25 (1,0‑2,0)	10,16 ±3,04	0,96 ±0,12
AMX‑amoxicillin, KS‑klavulánsav * Medián (tartomány)

Az amoxicillin/klavulánsav készítménnyel elért amoxicillin és klavulánsav koncentrációk hasonlóak ahhoz, amelyeket az ezzel megegyező dózisú, önmagában alkalmazott per os amoxicillin vagy klavulánsav alkalmazásával lehet elérni.

Eloszlás

A plazmában található összes klavulánsav kb. 25%‑a, és a plazmában található összes amoxicillin 18%‑a kötődik fehérjéhez.

A látszólagos eloszlási térfogat megközelítőleg 0,3‑0,4 l/ttkg az amoxicillin, és kb. 0,2 l/ttkg a klavulánsav esetében.

Intravénás alkalmazást követően mind az amoxicillin, mind a klavulánsav megtalálható az epehólyagban, a hasi szervek szöveteiben, a bőr‑, zsír‑ és izomszövetekben, továbbá a synovialis és a peritoneális folyadékokban, az epében és a gennyben. Az amoxicillin nem penetrál kellő mértékben a cerebrospinális folyadékba.

Állatkísérletekből származóan egyik komponens esetében sincs szignifikáns szöveti halmozódásra utaló bizonyíték. Az amoxicillin a legtöbb penicillinhez hasonlóan kimutatható az anyatejben. Nyomokban a klavulánsav ugyancsak kimutatható az anyatejben (lásd 4.6 pont).

Mind az amoxicillinről, mind a klavulánsavról kimutatták, hogy átjut a placentáris barrieren (lásd 4.6 pont).

Biotranszformáció

Az amoxicillin részben a vizelettel ürül, a kezdő dózis 10‑25%‑ának megfelelő mennyiségű inaktív penicillinsav formájában. A klavulánsav emberben jelentős mértékben metabolizálódik, és a vizelettel, a széklettel, valamint szén‑dioxid formájában kilégzés útján távozik.

Elimináció

Az amoxicillin főként a vesén keresztül választódik ki, ugyanakkor a klavulánsav renalis és extrarenalis úton egyaránt eliminálódik.

Egészséges egyéneknél az amoxicillin/klavulánsav átlagos felezési ideje megközelítőleg egy óra, az átlagos teljes clearance pedig kb. 25 l/óra. Egyetlen 250 mg/125 mg vagy 500 mg/125 mg amoxicillin/klavulánsav tabletta beadását követően az első 6 órán belül az amoxicillin megközelítőleg 60‑70%‑a, míg a klavulánsav kb. 40‑65%‑a ürül változatlan formában a vizelettel. Különböző vizsgálatokban az amoxicillin 50‑85%‑a, és a klavulánsav 27‑60%‑a ürült a vizelettel 24 óra leforgása alatt. A klavulánsav esetében a legnagyobb gyógyszermennyiség a beadást követő első 2 órában eliminálódik.

Probenecid és amoxicillin együttes alkalmazása késlelteti az amoxicillin kiválasztódását, de nem nyújtja meg a klavulánsav renalis kiválasztását (lásd 4.5 pont).

Életkor

Az amoxicillin eliminációs felezési ideje körülbelül 3 hónapos kisgyermekeknél hasonló ahhoz, amit 2 éves vagy ennél idősebb gyermekek, illetve felnőttek esetében megfigyeltek. Nagyon fiatal gyermekeknél (ideértve a koraszülött csecsemőket is) az alkalmazás gyakorisága a születés utáni első hétben nem haladhatja meg a napi kétszeri adagolást, a kiválasztódás renalis útvonalának éretlensége miatt.

Mivel időseknél nagyobb valószínűséggel fordul elő vesekárosodás, náluk az adagot körültekintően kell kiválasztani, és hasznos lehet a veseműködés monitorozása is.

Nem

Egészséges férfi, illetve női alanyoknál az amoxicillin/klavulánsav per os alkalmazását követően a nemi hovatartozás nem gyakorolt jelentős hatást sem az amoxicillin, sem a klavulánsav farmakokinetikájára.

Vesekárosodás

Az amoxicillin/klavulánsav teljes szérum clearance‑e a veseműködés csökkenésével arányosan csökken. A gyógyszer clearance‑ének csökkenése kifejezettebb az amoxicillin, mint a klavulánsav esetében, mivel az amoxicillin nagyobb arányban választódik ki a vesén keresztül. Ezért vesekárosodásban olyan dózist kell választani, amely nem teszi lehetővé az amoxicillin nemkívánatos felhalmozódását, ugyanakkor biztosítja a megfelelő klavulánsav‑szintet (lásd 4.2 pont).

Májkárosodás

Májkárosodásban szenvedő betegeknek a készítmény fokozott elővigyázatossággal kell adagolni a májfunkció rendszeres monitorozása mellett.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A farmakológiai biztonságossági, genotoxicitási, és reprodukciós toxicitási vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

Ismételt dózistoxicitási vizsgálatokban az amoxicillin/klavulánsav kutyáknál gyomorirritációt, hányást és a nyelv elszíneződését okozta.

Karcinogenitási vizsgálatokat az AMOKIL-lal, vagy annak összetevőivel nem végeztek.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Tablettamag:

mikrokristályos cellulóz

vízmentes kolloid szilícium‑dioxid

magnézium‑sztearát

karboximetil‑ keményítő‑nátrium (A típusú)

Filmbevonat

hipromellóz

makrogol 400

titán‑dioxid (E171)

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolási hőmérsékletet. A fénytől és a nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Filmtabletták Al/Al fóliacsíkban vagy Alu/Alu buborékcsomagolásban és dobozban.

Az AMOKIL 875 mg/125 mg 4/5/6/7/8/10/12/14/15/16/20/21/25/30/35/40/50/100/500 filmtablettát tartalmazó buborékcsomagolásban vagy fóliacsíkban kerül forgalomba.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy kereszt)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Actavis Group PTC ehf.

Dalshraun 1,

IS-220 Hafnarfjörður,

Izland

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-22557/20 4× Alu/Alu buborékcsomagolásban

OGYI-T-22557/21 5× Alu/Alu buborékcsomagolásban

OGYI-T-22557/22 6× Alu/Alu buborékcsomagolásban

OGYI-T-22557/23 7× Alu/Alu buborékcsomagolásban

OGYI-T-22557/24 8× Alu/Alu buborékcsomagolásban

OGYI-T-22557/25 10× Alu/Alu buborékcsomagolásban

OGYI-T-22557/26 12× Alu/Alu buborékcsomagolásban

OGYI-T-22557/27 14× Alu/Alu buborékcsomagolásban

OGYI-T-22557/28 15× Alu/Alu buborékcsomagolásban

OGYI-T-22557/29 16× Alu/Alu buborékcsomagolásban

OGYI-T-22557/30 20× Alu/Alu buborékcsomagolásban

OGYI-T-22557/31 21× Alu/Alu buborékcsomagolásban

OGYI-T-22557/32 25× Alu/Alu buborékcsomagolásban

OGYI-T-22557/33 30× Alu/Alu buborékcsomagolásban

OGYI-T-22557/34 35× Alu/Alu buborékcsomagolásban

OGYI-T-22557/35 40× Alu/Alu buborékcsomagolásban

OGYI-T-22557/36 50× Alu/Alu buborékcsomagolásban

OGYI-T-22557/37 100× Alu/Alu buborékcsomagolásban

OGYI-T-22557/38 500× Alu/Alu buborékcsomagolásban

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2013. október 4.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2018. május 8.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2025. augusztus 24.