AMPICILLIN EBERTH 500 mg por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz betegtájékoztató

Gyógyszer alapadatai

Hatóanyag: ampicillin sodium
ATC kód: J01CA01
Nyilvántartási szám: OGYI-T-24307
Állapot: TK

Betegtájékoztató: Információk a beteg számára


Ampicillin Eberth 500 mg por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

Ampicillin Eberth 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz


ampicillin



Mielőtt elkezdik alkalmazni Önnél ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mert az Ön számára fontos információkat tartalmaz.


  • Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szüksége lehet.

  • További kérdéseivel forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberhez.

  • Ezt a gyógyszert az orvos kizárólag Önnek írta fel. Ne adja át a készítményt másnak, mert számára ártalmas lehet még abban az esetben is, ha a betegsége tünetei az Önéhez hasonlóak.

  • Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát, gyógyszerészét vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. Lásd 4. pont.



A betegtájékoztató tartalma:


1. Milyen típusú gyógyszer az Ampicillin Eberth 500 mg és 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz (a továbbiakban Ampicillin Eberth) és milyen betegségek esetén alkalmazható?

2. Tudnivalók az Ampicillin Eberth alkalmazása előtt

3. Hogyan kell alkalmazni az Ampicillin Eberth-et?

4. Lehetséges mellékhatások

5. Hogyan kell az Ampicillin Eberth-et tárolni?

6. A csomagolás tartalma és egyéb információk



1. Milyen típusú gyógyszer az Ampicillin Eberth és milyen betegségek esetén alkalmazható?


Az Ampicillin Eberth hatóanyagként ampicillint tartalmaz, amely a penicillinek gyógyszercsoportjába tartozik. A készítmény egy bakteriális fertőzések kezelésére szolgáló gyógyszer (antibiotikum), amely a fertőzéseket okozó baktériumok elpusztításával fejti ki hatását. Az Ampicillin Eberth-et az ampicillinre érzékeny baktériumok által előidézett fertőzések kezelésére alkalmazzák.


Az Ampicillin Eberth az alábbi betegségek kezelésére szolgál:

  • idült hörghurut heveny fellángolása (a légutak fertőzése);

  • vesemedence-gyulladás (felső húgyúti fertőzés);

  • bakteriális agyhártyagyulladás (az agyat borító hártyák fertőzése);

  • tüdőgyulladás (tüdőfertőzés), melyre más penicillin nem hatásos vagy egyéb oknál fogva nem megfelelő;

  • hasüregi fertőzések (a gyomor és belek fertőzései);

  • a vérnek a fent említett fertőzések bármelyikével összefüggő bakteriális fertőzése.


Az ampicillint a szívbelhártya-gyulladás (a szívbillentyűk fertőzése) kezelésére és megelőzésére is alkalmazzák.



2. Tudnivalók az Ampicillin Eberth alkalmazása előtt


Nem alkalmazhatnak Önnél Ampicillin Eberth-et

  • ha allergiás az ampicillinre vagy más penicillinre, az allergiás sokk kockázata miatt.

  • ha valaha volt súlyos allergiás reakciója bármely más antibiotikumra, beleértve a bőrkiütést, vagy az arc vagy a torok duzzanatát.

  • ha korábban volt sárgasága vagy más májproblémája az ampicillin miatt.


Nem alkalmazhatják Önnél az Ampicillin Eberth-et, ha a fentiek bármelyike érvényes Önre. Ha nem biztos benne, az ampicillin alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel.


Figyelmeztetések és óvintézkedések


Az Ampicillin Eberth alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel, ha:

  • mirigyláza, citomegalovírus-fertőzése vagy limfoid leukémiája van,

  • veseproblémái vannak.


A kezelés alatt

Az Ampicillin Eberth ronthat egyes meglévő állapotokon vagy súlyos mellékhatásokat okozhat. Ide tartoznak az allergiás reakciók, görcsrohamok és a hasmenéssel járó bélgyulladás. Az Ampicillin Eberth alkalmazása során ügyelnie kell bizonyos tünetekre, hogy csökkentse a problémák kialakulásának kockázatát (lásd 4. pont).


Túlérzékenységi reakciók

Beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel, ha Ön allergiás a cefalosporinokra (antibakteriális gyógyszerek másik csoportja). Fokozott elővigyázatosság szükséges, ha Önnek volt már korábban allergiás reakciója.

Amennyiben allergiás reakciót tapasztal (például csalánkiütés, anafilaxia, asztma, szénanátha), az ampicillin-kezelést azonnal le kell állítani és megfelelő helyettesítő gyógyszeres kezelést kell megkezdeni.


Vastagbélgyulladás

Figyeljen a következő tünetek megjelenésére: gyakran véres és nyákos, vizes hasmenés, hasi fájdalom és/vagy láz.

Ezek vastagbélgyulladás jelei lehetnek. Lásd 4. pont. Ez vonatkozik azokra az esetekre is, ahol a hasmenés az ampicillin-kezelést követő néhány hónap elteltével jelentkezik.


Fertőző mononukleózis, idült limfocitás leukémia

Az ampicillin-kezelés során fertőző mononukleózisban vagy limfocitás leukémiában szenvedő betegek jelentős részénél (akár 90%) bőrkiütések jelentkeznek. A kiütések általában 7–10 nappal az ampicillin-kezelés megkezdése után jelentkeznek, és a kezelés abbahagyása után több napig vagy egy hétig megmaradnak.


Véralvadásgátló kezelés

Amennyiben Önt véralvadásgátlóval kezelik, előfordulhat egy véralvadási érték (a protrombin-idő) megnyúlása. Véralvadásgátlók egyidejű alkalmazása esetén megfelelő, rendszeres megfigyelésre lesz szükség. Szükség lehet a szájon át szedett véralvadásgátlók (orális antikoagulánsok) adagjának a módosítására.


Vérvizsgálatok és vizeletvizsgálatok

Lehet, hogy kezelőorvosa vérvizsgálatokat fog végezni Önnél, hogy a kezelés alatt felmérje a májműködését és veseműködését, illetve a vérsejtszintjét. Ha glükózszintre vonatkozó vizeletvizsgálatot terveznek Önnél végezni, tájékoztassa kezelőorvosát vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert, hogy Ampicillin Eberth-tel kezelik Önt. Ennek az az oka, hogy az Ampicillin Eberth befolyásolhatja az ilyen típusú vizsgálatok eredményeit.


Egyéb gyógyszerek és az Ampicillin Eberth


Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a jelenleg vagy nemrégiben szedett/alkalmazott, valamint szedni/alkalmazni tervezett egyéb gyógyszereiről.


Ha probenecidet (köszvény kezelésére alkalmazott gyógyszer) szed, kezelőorvosa dönthet úgy, hogy módosítja az Ampicillin Eberth adagját.


Ha allopurinolt (köszvény kezelésére alkalmazott gyógyszert) szed, nagyobb valószínűséggel fordulhat elő Önnél allergiás bőrreakció.


Ha más antibiotikumot szed, például klóramfenikolt vagy tetraciklint, mivel ezek befolyásolhatják az ampicillin hatását.


Ha véralvadásgátló gyógyszereket szed, a véralvadásgátlók egyidejű alkalmazása során megnövekedhet a nemzetközi normalizált arány (INR) nevű véralvadási érték és ezáltal megnőhet a vérzésre való hajlam. A kezelőorvosa rendszeres vérvizsgálat mellett dönthet.


Ha olyan gyógyszereket szed, amelyek erősítik a szívműködést (digoxin), az Ampicillin Eberth növelheti a keringésbe felszívódó digoxin mennyiségét. Kezelőorvosa módosíthatja a digoxin előírt adagját.


Ha metotrexátot (daganatos betegségek vagy reuma kezelésére alkalmazott gyógyszer) szed, az Ampicillin Eberth befolyásolhatja a metotrexát hatását.


A szájon át adott tífusz elleni oltás és az antbiotikumok – például az ampicillin – alkalmazása között 3 napnak el kell telnie.


Terhesség, szoptatás és termékenység


Ha Ön terhes vagy szoptat, illetve ha fennáll Önnél a terhesség lehetősége vagy gyermeket szeretne, a gyógyszer alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével.


Az Ampicillin Eberth terhesség alatt csak akkor alkalmazható, ha az orvos ezt javasolja, mivel korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre a terhesség alatti alkalmazásról.


Az ampicillin kis mennyiségben bejut az anyatejbe, és mellékhatásokat okozhat a szoptatott csecsemőnél. Kezelőorvosa megbeszéli Önnel, hogy a gyógyszer alkalmazása vagy a szoptatás folytatása jár több előnnyel.


A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre


A készítménynek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. Mindazonáltal előfordulhatnak nemkívánatos hatások (például allergiás reakciók, szédülés, görcsrohamok), amelyek befolyásolhatják a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Ne vezessen gépjárművet és ne kezeljen gépeket, ha ilyen mellékhatásokat tapasztal.


Az Ampicillin Eberth nátriumot tartalmaz


Ampicillin Eberth 500 mg por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

Ez a gyógyszer 32,9 mg nátriumot (a konyhasó fő összetevője) tartalmaz injekciós üvegenként, ami megfelel az ajánlott, táplálékkal bevitt maximális napi nátriummennyiség 1,65%-ának felnőtteknél.


Ampicillin Eberth 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

Ez a gyógyszer 65,8 mg nátriumot (a konyhasó fő összetevője) tartalmaz injekciós üvegenként, ami megfelel az ajánlott, táplálékkal bevitt maximális napi nátriummennyiség 3,29%-ának felnőtteknél.


A készítmény maximális napi adagja a WHO által ajánlott maximális napi nátriumbevitel 39,48%-át tartalmazza.

Beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével, ha Önnél az ampicillint 6 g-os vagy azt meghaladó adagban hosszabb ideig naponta kell alkalmazni, különösen, ha Önnek alacsony nátriumtartalmú étrendet javasoltak.



3. Hogyan kell alkalmazni az Ampicillin Eberth-et?


Ezt a gyógyszert orvos vagy egészségügyi szakember fogja beadni Önnek.

A kezelőorvos fogja meghatározni az Önnek vagy gyermekének megfelelő adagot. Ez az adag függ a fertőzés típusától, helyétől és súlyosságától, illetve az Ön vagy gyermeke életkorától, testtömegétől és veseműködésétől.


Ajánlott adagolás


Felnőttek, serdülők és (12 évesnél idősebb) gyermekek

Izomba (intramuszkulárisan) adott injekció esetén: 500 mg naponta 4 alkalommal.

Érbe (intravénásan) adott injekció esetén: 500 mg‑2 g naponta 4‑6 alkalommal.

Érbe (intravénásan) adott cseppinfúzió esetén, az infúzió típusától függően (folyamatos vagy szakaszos): 6‑12 g naponta; vagy 2 g naponta 4‑6 alkalommal.


A szívbelhártya-gyulladás megelőzésére 2 g adható be egyszeri adagban intravénásan, 30–60 perccel az eljárás előtt.


Gyermekek (12 éves korig)

Intravénás injekció vagy infúzió


Életkor

Adag#

< 7 napos újszülöttek

30 mg testtömegkilogrammonként 12 óránként.

Súlyos fertőzés esetén az adag kétszeresére emelhető.

7–21 napos újszülöttek

30 mg testtömegkilogrammonként 8 óránként.

Súlyos fertőzés esetén az adag kétszeresére emelhető.

21–28 napos újszülöttek

30 mg testtömegkilogrammonként 6 óránként.

Súlyos fertőzés esetén az adag kétszeresére emelhető.

1 hónapos–<12 éves gyermekek

25 mg testtömegkilogrammonként (legfeljebb 1 g) 6 óránként.

Súlyos fertőzés esetén az adag kétszeresére emelhető 50 mg/testtömegkilogrammra (legfeljebb 2 g-ig).


# Minden javallat esetén figyelembe kell venni a hivatalos kezelési irányelveket.


Bakteriális agyhártyagyulladás esetén a gyermekek intravénás adagja szükség esetén napi 400 mg/testtömegkilogrammra emelhető.


A szívbelhártya-gyulladás megelőzésére gyermekeknél 50 mg/testtömegkilogramm adható be egyszeri adagban intravénásan, 30–60 perccel a műtét előtt.


Adagolás vesekárosodásban szenvedő betegek számára

Enyhe vagy közepesen súlyos vesekárosodás esetén nincs szükség az adag módosítására.

Súlyos vesekárosodás – 30 ml/perc vagy kisebb kreatinin-clearance – esetén az adag (beadott mennyiség) csökkentése javasolt, mivel az ampicillin felhalmozódása várható:

  • 20–30 ml/perc kreatinin-clearance esetén a normál adagot ⅔-ára kell csökkenteni,

  • 20 ml/perc alatti kreatinin-clearance esetén a normál adagot ⅓-ára kell csökkenteni.


Súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél általánosságban nem szabad túllépni az 1 g ampicillin-adagot 8 órán belül.


Hogyan adják be Önnek az Ampicillin Eberth-et?


Ezt a gyógyszert egészségügyi szakember fogja beadni Önnek, izomba vagy vérérbe (5–10 perc alatt) beadott injekció vagy vérérbe (20–30 perc alatt vagy folyamatosan) beadott cseppinfúzió formájában.


A kezelés időtartama

A kezelés időtartama a betegség lefolyásától függ. Az Ampicillin Eberth-et általában 7–10 napig, de a betegség jeleinek megszűnése után még legalább 2–3 napig alkalmazzák. Kezelőorvosa fogja eldönteni, hogy mennyi ideig kell Önt kezelni.


Ha az előírtnál több Ampicillin Eberth-et kapott


Ha attól tart, hogy esetleg túl sok Ampicillin Eberth-et kapott, azonnal forduljon kezelőorvosához vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberhez.


Tünetei lehetnek emésztőrendszeri panaszok (hányinger, hányás vagy hasmenés), izomrángás, idegesség, száj körüli bizsergés, fülzúgás, remegés, szédülés, homályos látás, megváltozott tudat, beleértve a kómát, a nátrium vagy a kálium vérszintjének változása, egyéb vérproblémák, veseelégtelenség, megnövekedett savtartalom a vérben vagy görcsrohamok.


Ha kimaradt egy adag Ampicillin Eberth


Ha attól tart, hogy kimaradt Önnél egy adag, azonnal forduljon kezelőorvosához vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberhez.


Ha bármilyen további kérdése van a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatban, kérdezze meg kezelőorvosát vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert.



4. Lehetséges mellékhatások


Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek.


Le kell állítani az Ampicillin Eberth alkalmazását, és azonnal forduljon kezelőorvosához, vagy keresse fel a legközelebbi kórház sürgősségi osztályát, ha a következőket észleli:


  • a fertőzések számának növekedése, ami lázat, súlyos hidegrázást, torokfájást, szájfekélyt, mellkasi fertőzéseket okoz; vagy fáradtságot, légszomjat, sápadt bőrt, a bőr vagy a szemfehérje sárgulását, megmagyarázhatatlan véraláfutásokat vagy a normálisnál könnyebben kialakuló vérzést tapasztalhat. Ezek a vérben lévő vérsejtek típusának vagy számának változásának a jelei lehetnek;

  • allergiás reakció: például bőrkiütés, csalánkiütés, bőrpír, viszketés vagy az arc, a száj, az ajkak, a nyelv vagy a torok duzzanata, amely légzési nehézséget, lázat és nyirokcsomó-duzzanatokat (szérumbetegség) okozhat;

  • kiterjedt vörös bőrkiütés, amely kis, gennytartalmú hólyagokkal járhat (exfoliatív dermatitisz);

  • bőrkiütés, amely felhólyagosodhat, és kis céltáblákra emlékeztet (középső sötét foltok halványabb területtel körülvéve, széle körül sötét gyűrűvel (exudatív eritéma multiforme);

  • kiterjedt bőrkiütés hólyagokkal és hámló bőrrel, különösen a száj, az orr, a szem és a nemi szervek környékén (Stevens–Johnson-szindróma), valamint egy súlyosabb forma, amely kiterjedt bőrhámlást okoz (a testfelület több mint 30%-án [toxikus epidermális nekrolízis vagy Lyell-szindróma]);

  • görcsrohamok. Valószínűbb, hogy ezt akkor tapasztalja, ha veseproblémái vannak, vagy nagy adagokat kap intravénás injekció formájában,

  • súlyos vizes hasmenés (a székletben nyákkal vagy vérrel), hasi fájdalommal vagy lázzal. Lehetséges, hogy bélgyulladást okozó bakteriális fertőzése van;

  • kevés vagy egyáltalán nem termelődő vizelet, zavaros vizelet, kristályok vagy vér a vizeletben, fájdalmas vizeletürítés vagy derékfájás. Súlyos veseproblémái lehetnek.


Egyéb lehetséges mellékhatások:


Nagyon gyakori: 10-ből több mint 1 beteget érinthet

  • hasi fájdalom;

  • hányinger;

  • hányás;

  • haspuffadás;

  • lágy széklet;

  • hasmenés.


Gyakori: 10-ből legfeljebb 1 beteget érinthet

  • kanyarószerű bőrkiütés (több nappal (5–11) a kezelés megkezdése után alakul ki);

  • bőrkiütés és kiütések a száj körül és/vagy a száj belsejében. Ez valószínűbb lehet, ha mirigylázban vagy limfoid leukémiában szenved;

  • duzzanat és fájdalom a tű beszúrásának helyén;

  • duzzanat és bőrpír a véna mentén, amely rendkívül érzékeny, ha az intravénás injekciót követően megérintik.


Nem gyakori: 100-ból legfeljebb 1 beteget érinthet

  • gombák vagy ellenálló (rezisztens) baktériumok által okozott fertőzés, különösen hosszan tartó és/vagy ismételt alkalmazás során, mint például a hüvely, a száj vagy a bőrredők gombás (Candida által okozott) fertőzése;

  • egyéb allergiás reakciók, mint például:

    • gyógyszerláz;

    • a bőr ereinek gyulladása (allergiás vaszkulitisz);

    • duzzadt, vörös, fájó nyelv;

    • szájfekélyek vagy ajakherpesz;

  • a máj által termelt bizonyos enzimek (transzaminázok) szintjének emelkedése;

  • a fehérvérsejtek számának növekedése.


Ritka: 1000-ből legfeljebb 1 beteget érinthet

  • szédülés;

  • fejfájás;

  • egy izom vagy izomcsoport hirtelen, rövid ideig tartó, önkéntelen rángása (mioklónus).


Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatok alapján nem becsülhető meg)

  • fekete szőrös nyelv;

  • ízületi fájdalom;

  • láz.


Mellékhatások bejelentése

Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát, gyógyszerészét vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is bejelentheti az V. függelékben található elérhetőségeken keresztül.

A mellékhatások bejelentésével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos alkalmazásával kapcsolatban.



5. Hogyan kell az Ampicillin Eberth-et tárolni?


A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó!


Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.


A dobozon és az injekciós üveg címkéjén feltüntetett lejárati idő (EXP) után ne alkalmazza ezt a gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik.


Az elkészített/hígított oldatot az elkészítést követően azonnal fel kell használni.

Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha zavarosodást vagy kicsapódást észlel az oldatos injekcióban vagy infúzióban.


Semmilyen gyógyszert ne dobjon a szennyvízbe vagy a háztartási hulladékba. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy mit tegyen a már nem használt gyógyszereivel. Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét.



6. A csomagolás tartalma és egyéb információk


Mit tartalmaz az Ampicillin Eberth?

A készítmény hatóanyaga az ampicillin (ampicillin-nátrium formájában).


Ampicillin Eberth 500 mg por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

500 mg ampicillint tartalmaz (ampicillin-nátrium formájában) injekciós üvegenként.


Ampicillin Eberth 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

1 g ampicillint tartalmaz (ampicillin-nátrium formájában) injekciós üvegenként.


Egyéb összetevőt nem tartalmaz.


Milyen az Ampicillin Eberth külleme és mit tartalmaz a csomagolás?


Az Ampicillin Eberth fehér vagy csaknem fehér kristályos por.


Ampicillin Eberth 500 mg por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

1 db, 10 db, 50 db vagy 100 db, egyenként 532 mg steril port tartalmazó, 20 ml-es, Ph.Eur. III-as típusú, átlátszó, színtelen injekciós üveg, klórbutil gumidugóval és lepattintható védőlappal ellátott alumínium kupakkal lezárva, dobozban.


Ampicillin Eberth 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

1 db, 10 db, 50 db vagy 100 db, egyenként 1063 mg steril port tartalmazó, 20 ml-es, Ph.Eur. III-as típusú, átlátszó, színtelen injekciós üveg, klórbutil gumidugóval és lepattintható védőlappal ellátott alumínium kupakkal lezárva, dobozban.


A forgalomba hozatali engedély jogosultja és a gyártó


Dr. Friedrich Eberth Arzneimittel GmbH

Am Bahnhof 2

92289 Ursensollen

Németország

Tel.: +49 9628 92 37 67-0

Fax: +49 9628 92 37 67-99

info@eberth.de


Ampicillin Eberth 500 mg por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

OGYI-T-24307/01 10× injekciós üvegben

OGYI-T-24307/02 50× injekciós üvegben


Ampicillin Eberth 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

OGYI-T-24307/03 10× injekciós üvegben

OGYI-T-24307/04 50× injekciós üvegben


Ezt a gyógyszert az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban az alábbi neveken engedélyezték:


Magyarország: Ampicillin Eberth 500 mg por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

Ampicillin Eberth 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

Ausztria: Ampicillin Eberth 500 mg Pulver zur Herstellung einer Injektions-/Infusionslösung

Ampicillin Eberth 1 g Pulver zur Herstellung einer Injektions-/Infusionslösung

Németország: Ampicillin Eberth 500 mg Pulver zur Herstellung einer Injektions-/Infusionslösung

Ampicillin Eberth 1 g Pulver zur Herstellung einer Injektions-/Infusionslösung


A betegtájékoztató legutóbbi felülvizsgálatának dátuma: 2023. november.



Az alábbi információk kizárólag egészségügyi szakembereknek szólnak:


Az alábbi táblázat útmutatást ad a gyógyszer beadásra való előkészítéséhez.


Az oldat típusa

Útmutató a feloldáshoz

Intramuscularis injekciós oldat

500 mg-ot 2 ml injekcióhoz való vízben kell feloldani.

1 g-ot 4 ml injekcióhoz való vízben kell feloldani.

Intravénás injekciós oldat

500 mg-ot 5 ml injekcióhoz való vízben kell feloldani.

1 g-ot 10 ml injekcióhoz való vízben kell feloldani.

Intramuscularis injekció

Az injekciós oldat elkészítéséhez egy injekciós üveg tartalmát injekcióhoz való vízben kell feloldani (lásd a fenti táblázatot). Alaposan fel kell rázni, amíg az oldat tiszta nem lesz.


Feloldás után az oldatot azonnal fel kell használni, a megmaradt oldatot meg kell semmisíteni.

Az oldatot mély intramuscularis injekcióként kell beadni.


Intravénás injekció

Az injekciós oldat elkészítéséhez egy injekciós üveg tartalmát injekcióhoz való vízben kell feloldani (lásd a fenti táblázatot). Alaposan fel kell rázni, amíg az oldat tiszta nem lesz.


Intravénás infúzió

A készítményt először az „Intravénás injekció” című pontban leírtak szerint kell feloldani, a 9 mg/ml-es (0,9%-os) nátrium-klorid oldatos injekcióval való hígítás előtt.


A hígított oldat koncentrációja nem haladhatja meg a 30 mg/ml-t. Az oldatos infúzió elkészítése és az infúzió vége között eltelt időtartam ideális esetben nem haladhatja meg a 45 percet.


Az oldatot mindig közvetlenül a felhasználás előtt kell elkészíteni, és ellenőrizni kell annak tisztaságát. Kizárólag tiszta oldat használható fel injekciós vagy infúziós célra. Ne használja fel az oldatot, ha zavarosság vagy csapadékképződés láthatók benne!


Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.


Kompatibilitás


Az Ampicillin Eberth oldatokat mindig külön kell beadni, kivéve, ha a kompatibilitás a másik infúziós oldattal vagy gyógyszerrel bizonyított.


Az Ampicillin Eberth oldatokat nem szabad aminoglikozidokkal, metronidazollal vagy injekcióban alkalmazható tetraciklin-származékokkal, például oxitetraciklinnel, rolitetraciklinnel és doxiciklinnel keverni. Az inkompatibilitás látható jelei a csapadékképződés, homályosodás és elszíneződés.

OGYÉI/41069/2021

OGYÉI/41071/2021

1. A GYÓGYSZER NEVE


Ampicillin Eberth 500 mg por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

Ampicillin Eberth 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz



2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL


Ampicillin Eberth 500 mg por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

500 mg ampicillint tartalmaz (ampicillin-nátrium formájában) injekciós üvegenként.


Ismert hatású segédanyag

32,9 mg (1,65 mmol) nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként.


Ampicillin Eberth 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

1000 mg ampicillint tartalmaz (ampicillin-nátrium formájában) injekciós üvegenként.


Ismert hatású segédanyag

65,8 mg (3,29 mmol) nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként.


A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.



3. GYÓGYSZERFORMA


Por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz.

Fehér vagy csaknem fehér kristályos por.



4. KLINIKAI JELLEMZŐK


4.1 Terápiás javallatok


Az Ampicillin Eberth a következő fertőzések kezelésére javallt felnőtteknél, serdülőknél és gyermekeknél (lásd 5.1 pont):

  • krónikus bronchitis akut exacerbatiója;

  • pyelonephritis;

  • bakteriális meningitis;

  • területen szerzett pneumonia, amennyiben a benzilpenicillin nem váltotta ki a kívánt hatást, vagy egyéb okokból alkalmatlannak bizonyult;

  • intraabdominalis fertőzések;

  • bármelyik fent felsorolt fertőzéssel bizonyítottan vagy feltehetően összefüggésben kialakuló bacteraemia.


Az Ampicillin Eberth az endocarditis kezelésére és profilaxisára is javallt.


Figyelembe kell venni az antibakteriális szerek megfelelő alkalmazására vonatkozó hivatalos irányelveket.


4.2 Adagolás és alkalmazás


Adagolás

Az ampicillin dózisa a beteg életkorától, testtömegétől és vesefunkciójától, a fertőzés súlyosságától és helyétől, illetve a feltételezett vagy azonosított patogén mikroorganizmustól függ.


Felnőttek, serdülők és (12 évesnél idősebb) gyermekek

Intramuscularis injekció: 500 mg naponta 4-szer.

Intravénás injekció: 500 mg‑2 g 4‑6 alkalommal naponta.

Folyamatos intravénás infúzió: 6‑12 g naponta.

Szakaszos intravénás infúzió: 2 g 4‑6 alkalommal naponta.


Az endocarditis profilaxisára 2 g adható be egyszeri dózisban intravénásan, 30–60 perccel az eljárás előtt.


Gyermekek (12 éves korig)

Intravénás injekció vagy infúzió


Életkor

Dózis#

< 7 napos újszülöttek

30 mg/ttkg 12 óránként.

Súlyos fertőzés esetén a dózis kétszeresére emelhető.

7–21 napos újszülöttek

30 mg/ttkg 8 óránként.

Súlyos fertőzés esetén a dózis kétszeresére emelhető.

21–28 napos újszülöttek

30 mg/ttkg 6 óránként.

Súlyos fertőzés esetén a dózis kétszeresére emelhető.

1 hónapos–<12 éves gyermekek

25 mg/ttkg (max. 1 g) 6 óránként.

Súlyos fertőzés esetén a dózis kétszeresére emelhető 50 mg/ttkg-ra (maximum 2 g-ig).


# Minden javallat esetén figyelembe kell venni a hivatalos kezelési irányelveket.


Bakteriális meningitis esetén a gyermekek intravénás dózisa szükség esetén napi 400 mg/ttkg-ra emelhető.


Az endocarditis profilaxisára gyermekeknél 50 mg/ttkg adható egyszeri dózisban intravénásan, 30–60 perccel az eljárás előtt.


Terápiás monitorozás

Hosszú távú (>2–3 hét) kezelés esetén monitorozni kell a máj- és vesefunkciót, valamint a kvantitatív vérképet.


Listeria monocytogenes által okozott akut bakteriális meningitis esetén, illetve újszülöttkori bacteraemia esetén az Ampicillin Eberth-et más antibiotikummal kombinálva kell adni.


Intraabdominalis fertőzések esetén az ampicillint más megfelelő antibiotikummal kombinálva kell adni, amennyiben a fertőzés bizonyítottan vagy feltételezhetően anaerob patogénekkel és/vagy Gram-negatív patogénekkel hozható összefüggésbe.


Ha a beteg klinikai állapota javul, a parenterális alkalmazásról a beteg orális ampicillin-kezelésre átállítható.


Különleges betegcsoportok


Vesekárosodás

Nincs szükség dózismódosításra olyan betegeknél, akiknél a kreatinin-clearance (CrCl) meghaladja a 30 ml/perc értéket.


Súlyos vesekárosodás – 30 ml/perc vagy kisebb kreatinin-clearance – esetén a dózis csökkentése javasolt, mivel az ampicillin akkumulációja várható:

  • 20–30 ml/perc kreatinin-clearance esetén a normál dózist ⅔-ára kell csökkenteni,

  • 20 ml/perc alatti kreatinin-clearance esetén a normál dózist ⅓-ára kell csökkenteni.

Súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél általánosságban nem szabad túllépni az 1 g ampicillin-dózist 8 órán belül.


A kezelés időtartama

A gyógyszer alkalmazásának időtartama a betegség lefolyásától függ. Az ampicillint általánosságban 7–10 napig, de a betegség jeleinek megszűnése után még legalább 2–3 napig alkalmazzák.


A béta-hemolitikus Streptococcus okozta fertőzések kezelésére biztonsági okokból javasolt a kezelést legalább 10 napra meghosszabbítani a késői szövődmények (pl. reumás láz, glomerulonephritis) megelőzése érdekében.


Az alkalmazás módja

Intravénás vagy intramuscularis alkalmazásra.

Intramuscularis vagy intravénás injekcióként, vagy szakaszos vagy folyamatos infúzióként történő alkalmazásra.

Intramuscularis alkalmazás esetén be kell tartani az injekció térfogatának szokásos határértékét.


Az Ampicillin Eberth beadható lassú intravénás injekcióban, 5–10 perc alatt beadva. A gyors beadás görcsrohamokat okozhat.

Az Ampicillin Eberth beadható intravénás infúzióban, 20–30 perc alatt beadva. Folyamatos infúzióhoz lehetőség szerint infúziós pumpát kell használni.


A gyógyszer alkalmazás előtti feloldására/hígítására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.


4.3 Ellenjavallatok


A készítmény hatóanyagával vagy bármely más penicillinnel szembeni túlérzékenység.


Más béta-laktám szerrel (például cefalosporin, karbapenem vagy monobaktám) szembeni súlyos azonnali túlérzékenységi reakció (pl. anaphylaxia) az anamnézisben (lásd 4.4 és 4.8 pont).


Az anamnézisben előforduló, ampicillin miatt kialakuló sárgaság/májkárosodás.


4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések


Túlérzékenységi reakciók

Az ampicillin-kezelés megkezdése előtt a beteg alapos kikérdezése szükséges a penicillinekkel, cefalosporinokkal vagy más béta-laktám szerekkel szembeni korábbi túlérzékenységi reakciók tekintetében (lásd 4.3 és 4.8 pont).

Súlyos és esetenként halálos túlérzékenységi (anaphylactoid) reakciókat jelentettek penicillin-kezelésben részesülő betegeknél. Ezek a reakciók nagyobb valószínűséggel fordulnak elő olyan betegeknél, akiknek az anamnézisében penicillin-túlérzékenység szerepel, illetve atópiás betegeknél.


A túlérzékenység és a szérumbetegség-szerű reakciók antihisztaminokkal és szükség esetén szisztémás kortikoszteroidokkal kontrollálhatók. Ha ilyen típusú reakciók jelentkeznek, az ampicillin-kezelést abba kell hagyni, kivéve, ha az orvos úgy ítéli meg, hogy a betegség életveszélyes, és csak ampicillinnel kezelhető. A súlyos anaphylaxiás reakciók adrenalinnal, oxigénnel és intravénás szteroidokkal végzett sürgősségi kezelést igényelnek.


A kezelés során figyelembe kell venni a gombás és bakteriális felülfertőződés lehetőségét. Ilyen esetben a gyógyszer alkalmazását abba kell hagyni, és más megfelelő kezeléssel kell helyettesíteni azt. A hosszan tartó használat néha a rezisztens mikrobák túlszaporodását eredményezheti.


Az ampicillin korlátozott antibakteriális hatásspektrummal rendelkezik. Nem alkalmas önmagában történő alkalmazásra bizonyos típusú fertőzések kezelésére, kivéve, ha a patogén igazoltan és ismerten érzékeny rá, vagy ha nagyon nagy a gyanú, hogy a legvalószínűbb patogén(ek) kezelésére alkalmas az ampicillin. Ez különösen érvényes az endocarditisben szenvedő betegek kezelésének mérlegelésekor. Az ampicillint csak akkor szabad cystitis kezelésére alkalmazni, ha az érzékenység igazolt.


Fertőző mononucleosis, krónikus lymphoid leukaemia (CLL)

Az ampicillin alkalmazását kerülni kell, ha fertőző mononucleosis gyanúja merül fel, vagy ha a beteg citomegalovírus-fertőzésben vagy lymphoid leukaemiában szenved, mivel az ampicillin alkalmazását követően morbilliform kiütések jelenhetnek meg ilyen esetekben. Az ampicillin-kezelés során fertőző mononucleosisban vagy lymphoid leukaemiában szenvedő betegek jelentős részénél (akár 90%) bőrkiütések jelentkeznek. A kiütések általában 7–10 nappal az ampicillin-kezelés megkezdése után jelentkeznek, és a kezelés abbahagyása után több napig vagy egy hétig megmaradnak. A legtöbb beteg esetében a bőrkiütés maculopapulosus, viszkető és generalizált. Az ampicillin alkalmazása ezért nem javasolt a mononucleosisban szenvedő betegeknél. Nem ismert, hogy ezek a betegek valójában allergiásak-e az ampicillinre.


Szervrendszeri funkciók vizsgálata

Hosszan tartó kezelés esetén ajánlott időszakosan ellenőrizni a vese, a máj és a vérképzőrendszer működését.


Vesekárosodás

Vesekárosodásban szenvedő betegeknél a dózist a vesekárosodás súlyosságának megfelelően kell módosítani (lásd 4.2 pont); a kezelés során a vesefunkció monitorozása javasolt.


Prothrombin-idő megnyúlása

Ampicillint kapó betegeknél ritkán beszámoltak a prothrombin-idő megnyúlásáról. Megfelelő monitorozást kell végezni, ha egyidejűleg antikoagulánsokat írnak fel. Az orális antikoagulánsok dózisának módosítására lehet szükség a kívánt véralvadási szint fenntartásához (lásd 4.5 és 4.8 pont).


Interferencia a glükóz vizeletbeli jelenlétének vizsgálatakor

Az Ampicillin Eberth-kezelés során minden esetben enzimatikus glükóz-oxidáz módszert kell alkalmazni a glükóz vizeletbeli jelenlétének vizsgálatakor, mert a nem enzimatikus módszerek álpozitív eredményt adhatnak (lásd 4.5 pont).


Pseudomembranosus colitis

Antibiotikumokkal összefüggő colitist vagy pseudomembranosus colitist jelentettek szinte minden antibakteriális szerrel, beleértve az ampicillint is, melynek súlyossága az enyhétől az életveszélyesig terjedhet (lásd 4.8 pont). Ezért fontos gondolni erre a diagnózisra is azoknál a betegeknél, akiknél hasmenés jelentkezik bármely antibiotikum alkalmazása alatt vagy után (ilyen esetek kialakulását legfeljebb két hónappal az antibakteriális gyógyszerek alkalmazása után jelentették). Ilyen esetben a kezelést le kell állítani, és specifikus Clostridioides difficile elleni kezelést kell indítani. Ebben az esetben az antiperisztaltikus gyógyszerek alkalmazása ellenjavallt.


Nátriumtartalom

Ampicillin Eberth 500 mg por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

Ez a gyógyszer 32,9 mg nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 1,65%-ának felnőtteknél.


Ampicillin Eberth 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

Ez a gyógyszer 65,8 mg nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 3,29%-ának felnőtteknél.


A készítmény maximális napi dózisa a WHO által ajánlott maximális napi nátriumbevitel 39,48%-át tartalmazza.


Az Ampicillin Eberth magas nátriumtartalmúnak tekintendő. Ezt figyelembe kell venni az alacsony nátriumtartalmú étrendet követő betegek esetében.


4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók


Bakteriosztatikus antibiotikumok

Antagonisztikus hatás figyelhető meg bakteriosztatikus antibiotikumokkal, mint például a klóramfenikol és a tetraciklin.


Probenecid

A probenecid együttes alkalmazása gátolja az ampicillin tubuláris szekrécióját, és magasabb és hosszabb ideig fennmaradó ampicillin-koncentrációhoz vezet a szérumban és az epében.


Allopurinol

Az allopurinol egyidejű alkalmazása az ampicillinnel végzett kezelés során allergiás bőrreakciók kialakulására hajlamosíthat.


Antikoagulánsok

A kumarin típusú antikoagulánsok egyidejű alkalmazása növelheti a nemzetközi normalizált arány (INR) értékét és ezáltal növelheti a vérzésre való hajlamot.


Digoxin

Az ampicillin-terápia során fokozódhat az együtt adott digoxin felszívódása.


Metotrexát

Az ampicillin gátolhatja a metotrexát kiválasztását, és ezáltal fokozhatja a metotrexát nemkívánatos hatásait. A metotrexát vérszintjét monitorozni kell.


Élő mikroorganizmust tartalmazó typhus elleni orális vakcina

Az élő mikroorganizmust tartalmazó typhus elleni orális vakcina beadása és az antibiotikumokkal (pl. ampicillinnel) végzett kezelés között legalább 3 napnak kell eltelnie.


Glükóztesztek

Az ampicillin magas vizeletkoncentrációja esetén a glükóz vizeletbeli jelenlétének rézion-redukciós módszerrel végzett kimutatása álpozitív eredményt adhat. Ezért ajánlott, hogy a glükóztesztek enzimatikus glükóz-oxidáz reakciókon alapuljanak (lásd 4.4 pont).


4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás


Terhesség

Az ampicillin terhes nőknél történő alkalmazásáról nincsenek adatok, vagy korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre. Ezek az adatok nem utalnak arra, hogy az ampicillin káros hatással lenne a terhességre vagy a magzat/újszülött egészségére. Egyéb releváns epidemiológiai adatok jelenleg nem állnak rendelkezésre.


Állatokkal végzett vizsgálatok nem igazoltak közvetlen vagy közvetett káros hatásokat reprodukciós toxicitás tekintetében (lásd 5.3 pont).


Az ampicillin alkalmazása elővigyázatosságból kerülendő terhesség alatt. A kezelőorvosnak mérlegelnie kell, hogy a terhes nő számára nyújtott előnyök meghaladják-e a magzatot érintő lehetséges kockázatokat.


Szoptatás

Az ampicillin kiválasztódik a humán anyatejbe, és hatásait kimutatták a kezelt anya anyatejjel táplált újszülöttjénél/csecsemőjénél. Emiatt a szoptatott csecsemőknél hasmenés és a mucosa élesztőgombák általi kolonizációja alakulhat ki, amelyek egyes esetekben szükségessé tehetik a szoptatás abbahagyását. Figyelembe kell venni a szenzitizáció lehetőségét. Az ampicillin alkalmazása előtt el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy kezelést szakítják meg/halasztják el – figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermek, illetve a kezelés előnyét az anya szempontjábó.


Termékenység

Állatkísérletekben az ampicillinnek nem volt hatása a termékenységre (lásd 5.3 pont).


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre


A készítménynek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. Mindazonáltal előfordulhatnak nemkívánatos hatások (például allergiás reakciók, szédülés, görcsrohamok), amelyek befolyásolhatják a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket (lásd 4.8 pont).


4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások


A biztonságossági profil összefoglalása

A leggyakrabban jelentett nemkívánatos hatások a bőrreakciók (pruritus, bőrkiütés, exanthema, viszketés), hasi fájdalom, meteorismus, lágy széklet, hasmenés, hányinger és hányás. Nagyobb a túlérzékenységi reakciók kockázata azoknál a betegeknél, akik korábban penicillinnel szembeni túlérzékenységet tapasztaltak, valamint akiknek az anamnézisében allergia, asthma, szénanátha vagy csalánkiütés szerepel.


A mellékhatások táblázatos felsorolása

A klinikai vizsgálatokból és a forgalomba hozatalt követő megfigyelésből származó nemkívánatos hatások MedDRA szervrendszer szerint rendezve az alábbiakban találhatók.


A következő terminológiákat használták a nemkívánatos hatások előfordulásának osztályozására:

nagyon gyakori (≥1/10);

gyakori (≥1/100-<1/10);

nem gyakori (≥1/1000-<1/100);

ritka (≥1/10 000-<1/1000);

nagyon ritka (<1/10 000);

nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatok alapján nem becsülhető meg).


Szervrendszer

Nemkívánatos hatások, mellékhatások

Fertőző betegségek és parazitafertőzések

Nem gyakori

Gombák vagy rezisztens baktériumok által okozott fertőzés, különösen hosszan tartó és/vagy ismételt alkalmazás során

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek

Nem gyakori

Thrombocytopenia, anaemia, agranulocytosis, leukopenia, eosinophilia, thrombocytopeniás purpura, haemolyticus anaemia

Nagyon ritka

Granulocytopenia, pancytopenia, a vérzési és a prothrombin-idő megnyúlása1

Immunrendszeri betegségek és tünetek 2,8

Nem gyakori

Súlyos allergiás reakciók, például szérumbetegség, allergiás nephritis

Ritka

Életveszélyes anaphylaxiás sokk6

Nem ismert

Túlérzékenység (lásd 4.4 pont)

Idegrendszeri betegségek és tünetek 9

Ritka

Szédülés, fejfájás, myoclonus és görcsrohamok (vesekárosodás vagy nagyon nagy intravénás dózisok esetén)

Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek

Nem gyakori

Gégeödéma

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek


Nagyon gyakori

Hasi fájdalom, hányinger, hányás, meteorismus, lágy széklet, hasmenés7.



Nem gyakori

Enterocolitis, stomatitis, glossitis, pseudomembranosus colitis8 (a legtöbb esetben Clostridioides difficile okozza)



Nem ismert

Fekete szőrös nyelv



A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei



Nagyon gyakori

Pruritus, bőrkiütés, exanthema, viszketés3



Gyakori

Morbilliform kiütések4, exanthema és enanthema az oralis régióban5



Nem gyakori

Angioneurotikus ödéma, allergiás vasculitis, exfoliatív dermatitis, exudatív erythema multiforme, csalánkiütés, Stevens–Johnson-szindróma, toxicus epidermalis necrolysis



Máj- és epebetegségek, illetve tünetek



Nem gyakori

Transzaminázszint-emelkedés.



A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei



Nem ismert

Arthralgia



Vese- és húgyúti betegségek és tünetek



Nem gyakori

Crystalluria nagy dózisok intravénás alkalmazásakor, akut interstitialis nephritis



Nagyon ritka

Crystalluriával járó akut veseelégtelenség



Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók



Gyakori

Duzzanat és fájdalom, lokalizált phlebitis



Nem gyakori

Gyógyszerláz



Nem ismert

Láz



1 Lásd 4.4 pont.

2 Lásd 4.3 és 4.4 pont.

3 Az azonnali típusú, csalánkiütéssel járó reakció általában valódi penicillin-allergiára utal, és szükségessé teszi a kezelés megszakítását és megfelelő orvosi intézkedések megtételét. A béta-laktám antibiotikumok jövőbeni alkalmazásával kapcsolatban orvosi tanácsot kell kérni.

4 A tipikus, kanyarószerű kiütés a kezelés megkezdése után több (5–11) nappal jelentkezik.

5 Az exanthema előfordulási gyakorisága magasabb a fertőző mononucleosisban vagy lymphoid leukaemiában szenvedő betegeknél.

6 Az allergiás reakciók nagyobb valószínűséggel fordulnak elő allergiára hajlamos betegeknél.

7 Ezek a nemkívánatos hatások általában enyhék, és gyakran megszűnnek a kezelés alatt vagy a kezelés abbahagyása után.

8 Ha pseudomembranosus colitis vagy súlyos túlérzékenységi reakciók jelei mutatkoznak, a kezelést abba kell hagyni, és orvosi kezelést kell biztosítani (lásd 4.4 pont).

9 Ha központi idegrendszeri izgalom, myoclonus vagy görcsrohamok lépnek fel, az ampicillin-kezelést abba kell hagyni, és megfelelő kezelést kell alkalmazni.



Egyes kiválasztott mellékhatások leírása

A penicillin-kezelés során anaemiáról, thrombocytopeniáról, thrombocytopeniás purpuráról, eosinophiliáról, leukopeniáról és agranulocytosisról számoltak be. Ezek a reakciók a kezelés abbahagyása után általában reverzibilisek, és szenzitizációs jelenségnek tekintik őket.


A glutamát-oxálacetát-transzamináz (GOT) szérumkoncentrációjának közepes mértékű emelkedését figyelték meg, különösen csecsemőknél; ezeknek a megfigyeléseknek a jelentősége azonban nem ismert. A GOT-szint enyhe, átmeneti emelkedését figyelték meg azoknál a betegeknél, akik a szokásosnál nagyobb (kétszeres-négyszeres) dózisban és gyakrabban kaptak intramuscularis injekcióban ampicillint.


Az adatok azt mutatják, hogy a GOT felszabadul az ampicillin-nátrium intramuscularis injekciója beadásának helyén, így ennek az enzimnek a megnövekedett mennyisége a vérben nem feltétlenül a májkárosodás jele.


Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.


4.9 Túladagolás


Tünetek

Nagyobb mennyiségű ampicillin alkalmazását követően jellemző mérgezési jeleket eddig nem figyeltek meg. A hosszú távú terápiát sem hozták összefüggésbe specifikus toxikus mellékhatásokkal. A toxikus reakciók közé tartozik a hányinger, hányás, hasmenés, elektrolitzavarok, tudatzavar, kóma, hemolitikus reakciók és az acidosis.


Nagyobb mennyiségű ampicillin egyszeri alkalmazása nem akutan mérgező (toxikus). Nagyon nagy dózisok alkalmazása oliguriás veseelégtelenséghez vezethet, és hatással lehet az idegsejtekre, például központi idegrendszeri izgalom, izomműködési zavarok és görcsrohamok formájában. Ezeknek a nemkívánatos hatásoknak a kockázata fokozott a súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél. Egyedi esetekben azonban ezeket a hatásokat csak intravénás alkalmazás után figyelték meg.


Kezelés

Túladagolás esetén a kezelést abba kell hagyni.

Túladagolás esetén nincs specifikus antidotum. A kezelés tüneti intézkedésekből áll, különös tekintettel a víz-elektrolit egyensúly fenntartására.


Az ampicillin hemodialízissel eltávolítható a szervezetből, de peritoneális dialízissel nem.



5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK


5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok


Farmakoterápiás csoport:

Szisztémás antibakteriális szerek, széles spektrumú penicillinek

ATC kód: J01CA01


Hatásmechanizmus

Az ampicillin hatásmechanizmusa a baktériális sejtfal szintézisének gátlásán alapul (a növekedési fázisban) a penicillin-kötő fehérjék (PBP-k), például a transzpeptidázok blokkolásával. Ez baktericid hatást eredményez.


Farmakokinetikai/farmakodinámiás összefüggés

A hatásosság főként attól függ, hogy az ampicillin szintje mennyi ideig marad a mikroorganizmus minimális gátló koncentrációja (MIC) felett.


Rezisztencia-mechanizmusok

Az ampicillinnel szembeni rezisztenciát a következő mechanizmusok okozhatják:

  • béta-laktamázok általi inaktiválás: az ampicillin béta-laktamáz-stabilitása alacsony, ezért nem aktív a béta-laktamáz-termelő baktériumokkal szemben. Egyes baktériumfajok szinte minden törzse béta-laktamázt termel. Ezek a fajok ezért eredendően rezisztensek az ampicillinre (pl. Enterobacter cloacae, Klebsiella pneumoniae);

  • a PBP-k csökkent affinitása az ampicillin iránt: a Streptococcus pneumoniae és más Streptococcusok szerzett rezisztenciáját a meglévő PBP-k mutáció eredményeként történő módosulása okozza. A meticillin- (oxacillin-) rezisztens Staphylococcusok azonban egy további, az ampicillin iránt csökkent affinitású PBP képződése miatt rezisztensek;

  • az ampicillin elégtelen penetrációja a Gram-negatív baktériumok külső sejtfalán keresztül a PBP-k nem megfelelő gátlásához vezethet;

  • az ampicillin aktívan extrudálható a sejtből efflux pumpákkal.


Az ampicillinnél teljes keresztrezisztencia áll fenn amoxicillinnel, és részleges keresztrezisztencia más penicillinekkel és cefalosporinokkal.


Határértékek

Meghatározások – S: érzékeny, standard expozíció; I: érzékeny, megnövelt expozíció; R: rezisztens


Az ampicillin-érzékenység vizsgálata a szokásos hígítási sorozattal történik. Az érzékeny és a rezisztens mikroorganizmusokra vonatkozóan meghatározott minimális gátló koncentrációk a következők:


EUCAST (European Committee on Antimicrobial Susceptibility Testing) határértékek (v. 12.0)


Mikroorganizmus

S

R

Enterobacterales 1

8 mg/l

> 8 mg/l

Staphylococcus spp. 2

--- 2

--- 2

Enterococcus spp. 3

4 mg/l 4

> 8 mg/l 4

Streptococcus A, B, C, G csoport5

--- 5

--- 5

Streptococcus pneumoniae
(meningitistől eltérő indikációk)

0,5 mg/l

> 1 mg/l

Streptococcus pneumoniae
(meningitis)

0,5 mg/l

> 0,5 mg/l

Streptococcus viridans csoport

0,5 mg/l

> 2 mg/l

Haemophilus influenzae
(meningitistől eltérő indikációk)
6

1 mg/l

> 1 mg/l

Neisseria gonorrhoeae 7

--- 7

--- 7

Moraxella catarrhalis8

--- 8

--- 8

Neisseria meningitidis
(meningitistől eltérő indikációk)
9

0,125 mg/l

> 1 mg/l

Listeria monocytogenes (iv.)

1 mg/l

> 1 mg/l

PK-PD (nem fajspecifikus) határértékek

2 mg/l

> 8 mg/l


1 Az aminopenicillinek Enterobacterales fajokra vonatkozó határértékei az intravénás alkalmazáson alapulnak. Az egyéb fertőzésekre vonatkozó határértékek felülvizsgálata folyamatban van.

2 A legtöbb S. aureus törzs penicillináz-termelő, némelyikük meticillin-rezisztens. Bármelyik mechanizmus rezisztenssé teszi a Staphylococcusokat a benzilpenicillinnel, fenoximetilpenicillinel, ampicillinnel, amoxicillinnel, piperacillinnel és tikarcillinnel szemben. A benzilpenicillinre vagy cefoxitinre rezisztensnek bizonyuló izolátumok jelenthetőek valamennyi penicillinnel szemben rezisztensként. A benzilpenicillinre rezisztensnek, de cefoxitinra érzékenynek bizonyuló izolátumok érzékenyek a β-laktám/β-laktamáz-inhibitor kombinációkra, az izoxazolilpenicillinekre (oxacillin, kloxacillin, dikloxacillin és flukloxacillin), valamint a nafcillinre. A cefoxitinre rezisztensnek bizonyuló izolátumok valamennyi penicillinnel szemben rezisztensek.

3 Az aminopenicillinek Enterococcus fajokra vonatkozó határértékei az intravénás alkalmazáson alapulnak.

4 Az ampicillinre, amoxicillinre és piperacillinre (béta-laktamáz-inhibitorral és anélkül) való érzékenységre az ampicillin-érzékenység alapján lehet következtetni. Az ampicillinel szembeni rezisztencia nem gyakori E. faecalis esetén (megerősítése MIC-értékkel szükséges), de gyakori E. faecium esetén.

5 A Streptococcus A, B, C és G csoport penicillinekre való érzékenységére a benzilpenicillin-érzékenység alapján lehet következtetni (meningitistől eltérő indikációk esetén), kivéve a fenoximetilpenicillinekre és az izoxazolilpenicillinekre való érzékenységre a Streptococcus B csoport esetében.

6 A béta-laktamáz-pozitív izolátumok jelenthetőek ampicillinnel, amoxicillinnel és piperacillinnel szemben (inibitor nélkül) rezisztensként. A béta-laktamáz kimutatása kromogén cefalosporin alapú vizsgálatokkal lehetséges.

7 A béta-laktamáz vizsgálatát minden esetben el kell végezni (kromogén cefalosporin alapú vizsgálatokkal). A béta-laktamáz-pozitív izolátumok ampicillinnel és amoxicillinnel szemben rezisztensként jelentendőek. A béta-laktamáz-negatív izolátumok esetében meg kell határozni a benzilpenicillin MIC értékét. Az ampicillinre és amoxicillinre való érzékenységre a benzilpenicillin MIC értékéből kell következteni (a benzilpenicillin-érzékenység nem jelentendő).

8 A legtöbb M. catarrhalis törzs béta-laktamázt termel, bár a béta-laktamáz termelése lassú, és in vitro tesztekkel gyenge eredményeket adhat. A béta-laktamáz-termelő törzsek inhibitor nélküli penicillinekkel és aminopenicillinekkel szemben rezisztensként jelentendőek.

9 Valamennyi határérték az intravénás alkalmazásra vonatkozik.


A szerzett rezisztencia előfordulási gyakorisága Németországban

A szerzett rezisztencia prevalenciája az egyes fajok esetében földrajzilag és időben változhat. Ezért kívánatos a rezisztenciára vonatkozó helyi információk megszerzése, különösen a súlyos fertőzések megfelelő kezelése érdekében. Ha a helyi rezisztenciahelyzet miatt az ampicillin hatékonysága kérdéses, szakértők terápiás tanácsát kell kérni. Súlyos fertőzések vagy különösen a kezelés sikertelensége esetén mikrobiológiai diagnózist kell felállítani a kórokozó és annak ampicillinnel szembeni érzékenysége igazolásával.


A szerzett rezisztencia németországi prevalenciája az elmúlt 5 év országos rezisztenciamonitorozási projektjeiből és vizsgálataiból származó (2022. áprilisi állás szerinti) adatokon alapul:


ÁLTALÁBAN ÉRZÉKENY FAJOK

Aerob Gram-pozitív mikroorganizmusok

Enterococcus faecalis

Listeria monocytogenes °

Staphylococcus aureus (penicillin-érzékeny)

Streptococcus pneumoniae (beleértve a penicillinre mérsékelten érzékeny törzseket)

Streptococcus agalactiae

Streptococcus pyogenes

Streptococcus viridans csoport ^ °


Aerob Gram-negatív mikroorganizmusok

Helicobacter pylori °


Anaerob mikroorganizmusok

Fusobacterium nucleatum °


FAJOK, MELYEKNÉL A SZERZETT REZISZTENCIA PROBLÉMÁT JELENTHET

Aerob Gram-pozitív mikroorganizmusok

Enterococcus faecium +

Staphylococcus aureus+

Staphylococcus epidermidis+

Staphylococcus haemolyticus+

Staphylococcus hominis +


Aerob Gram-negatív mikroorganizmusok

Campylobacter coli +

Campylobacter jejuni +

Escherichia coli +

Haemophilus influenzae

Moraxella catarrhalis+

Neisseria gonorrhoeae

Neisseria meningitidis

Proteus mirabilis

Salmonella enterica

Shigella spp. +


Anaerob mikroorganizmusok

Prevotella spp.

EREDENDŐEN REZISZTENS MIKROORGANIZMUSOK

Aerob Gram-pozitív mikroorganizmusok

Staphylococcus aureus (penicillin-rezisztens)


Aerob Gram-negatív mikroorganizmusok

Acinetobacter spp.

Citrobacter freundii

Citrobacter koseri

Enterobacter cloacae

Klebsiella spp.

Legionella pneumophila

Morganella morganii

Proteus vulgaris

Pseudomonas aeruginosa

Serratia marcescens

Stenotrophomonas maltophilia

Yersinia enterocolitica


Anaerob mikroorganizmusok

Bacteroides spp.


Egyéb mikroorganizmusok

Chlamydia spp.

Mycoplasma spp.



° A táblázat közzétételekor nem álltak rendelkezésre aktuális adatok. Az érzékenység az elsődleges szakirodalomban, a standard szakkiadványokban és a terápiás ajánlásokban feltételezésen alapul.

+ A rezisztencia aránya legalább egy régióban 50% felett van.

^ A Streptococcus fajok egy heterogén csoportjának gyűjtőneve. A rezisztencia aránya az érintett Streptococcus fajtól függően változhat.


5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok


Eloszlás

Az ampicillin nagymértékben eloszlik a szövetekben, átjut a placentabarrieren és bejut az anyatejbe. A plazma ampicillin-koncentrációjának mindössze 5%-a jut be a cerebrospinalis folyadékba (CSF), ép agyhártya esetén. Gyulladt agyhártya esetén a cerebrospinalis folyadék ampicillin-koncentrációja a plazma ampicillin-koncentrációjának 50%-ára emelkedhet.

A szérumfehérje-kötődés 17–20%. A látszólagos eloszlási térfogat körülbelül 15 liter.

Az aktív forma magasabb koncentrációja figyelhető meg az epében, mint a szérumban.


Szérumszint

1000 mg ampicillin per os alkalmazása után a körülbelül 5 mg/l-es plazma-csúcskoncentráció 90–120 perc elteltével érhető el. Intramuscularis injekció után a plazma csúcskoncentrációja 30–60 perc múlva érhető el.


Biotranszformáció

Az ampicillin részben mikrobiológiailag inaktív penicilloátokká metabolizálódik.


Elimináció

Az ampicillin változatlan formában ürül ki főként a vesén keresztül, de epével és széklettel is. Per os történő alkalmazás után a dózis körülbelül 40%-a változatlan formában jelenik meg a vizeletben. Parenterális alkalmazást követően a beadott dózis körülbelül 73 ± 10%-a ürül változatlan formában a vizelettel az alkalmazást követő 12 órában. A dózis legfeljebb 10%-a ürül ki biotranszformációs termékek formájában. Az eliminációs felezési idő körülbelül 50–60 perc. Oliguriában a felezési idő 8–20 órára meghosszabbodhat. A felezési idő újszülötteknél is meghosszabbodik (2–4 óra). Az ampicillin renális clearance-e körülbelül 194 ml/perc intravénás beadás után.


5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei


A hagyományos – ismételt adagolású dózistoxicitási és genotoxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.


Intravénás alkalmazást követően nem figyeltek meg teratogén potenciált vagy prenatális hatást patkányoknál és nyulaknál. Patkányoknál és kutyáknál 13 hétig tartó ismételt adagolás (2 mg/ttkg/nap) után nem találtak szövettani hatást a petefészekre; azonban a spermatogenezis reverzibilis károsodását figyelték meg kutyáknál 200 mg/nap dózis mellett. Állatkísérletek során az embereknél alkalmazottnál nagyobb dózisokban az ampicillinnek nem volt káros hatása a termékenységre.



6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK


6.1 Segédanyagok felsorolása


Segédanyagokat nem tartalmaz.


6.2 Inkompatibilitások


Az elkészített oldatokat nem szabad olyan anyagokkal keverni, amelyek kompatibilitási ellenőrzése nem történt meg.


Az ampicillin-oldatokat nem szabad aminoglikozidokkal, metronidazollal vagy injekcióban alkalmazható tetraciklin-származékokkal, például oxitetraciklinnel, rolitetraciklinnel és doxiciklinnel keverni. Az inkompatibilitás látható jelei a csapadékképződés, homályosodás és elszíneződés.


6.3 Felhasználhatósági időtartam


36 hónap


Az injekciós oldatot feloldás után azonnal fel kell használni. Az elkészített oldat halványsárgás színű lehet. Infúzióval történő beadáshoz az elkészített oldatot azonnal tovább kell hígítani az infúziós zsákhoz való hozzáadással.


6.4 Különleges tárolási előírások


Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.


A gyógyszer feloldás/hígítás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban.


6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése


Ampicillin Eberth 500 mg por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

532 mg steril por 20 ml-es, Ph.Eur. III-as típusú, átlátszó, színtelen injekciós üvegben, klórbutil gumidugóval és lepattintható védőlappal ellátott alumínium kupakkal lezárva, dobozban.


Ampicillin Eberth 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

1063 mg steril por 20 ml-es, Ph.Eur. III-as típusú, átlátszó, színtelen injekciós üvegben, klórbutil gumidugóval és lepattintható védőlappal ellátott alumínium kupakkal lezárva, dobozban.


1 db, 10 db, 50 db vagy 100 db injekciós üveget tartalmazó kiszerelés.


6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk


A végső oldat ozmolaritása a felhasznált Ampicillin Eberth mennyiségétől és a hígításhoz használt oldószertől függ. Az Ampicillin Eberth beadandó mennyiségétől függően injekcióhoz való víz vagy nátrium-klorid-oldat javasolt a hígításhoz (lásd az alábbi táblázatot).


Az oldat típusa

Útmutató a feloldáshoz

Intramuscularis injekciós oldat

500 mg-ot 2 ml injekcióhoz való vízben kell feloldani.

1 g-ot 4 ml injekcióhoz való vízben kell feloldani.

Intravénás injekciós oldat

500 mg-ot 5 ml injekcióhoz való vízben kell feloldani.

1 g-ot 10 ml injekcióhoz való vízben kell feloldani.


Intramuscularis injekció

Az injekciós oldat elkészítéséhez egy injekciós üveg tartalmát injekcióhoz való vízben kell feloldani (lásd a fenti táblázatot). Alaposan fel kell rázni, amíg az oldat tiszta nem lesz.


Feloldás után az oldatot azonnal fel kell használni, a megmaradt oldatot meg kell semmisíteni.

Az oldatot mély intramuscularis injekcióként kell beadni.


Intravénás injekció

Az injekciós oldat elkészítéséhez egy injekciós üveg tartalmát injekcióhoz való vízben kell feloldani (lásd a fenti táblázatot). Alaposan fel kell rázni, amíg az oldat tiszta nem lesz.


Intravénás infúzió

A készítményt először az „Intravénás injekció” című pontban leírtak szerint kell feloldani, a 9 mg/ml-es (0,9%-os) nátrium-klorid oldatos injekcióval való hígítás előtt.


A hígított oldat koncentrációja nem haladhatja meg a 30 mg/ml-t. Az oldatos infúzió elkészítése és az infúzió vége között eltelt időtartam ideális esetben nem haladhatja meg a 45 percet.


Az oldatot mindig közvetlenül a felhasználás előtt kell elkészíteni, és ellenőrizni kell annak tisztaságát. Kizárólag tiszta oldat használható fel injekciós vagy infúziós célra. Ne használja fel az oldatot, ha zavarosság vagy csapadékképződés láthatók benne!


Megjegyzés: (egy kereszt)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).


Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.



7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA


Dr. Friedrich Eberth Arzneimittel GmbH

Am Bahnhof 2

92289 Ursensollen

Németország

Tel.: +49 9628 92 37 67-0

Fax: +49 9628 92 37 67-99

info@eberth.de



8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)


Ampicillin Eberth 500 mg por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

OGYI-T-24307/01 10× injekciós üvegben

OGYI-T-24307/02 50× injekciós üvegben


Ampicillin Eberth 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

OGYI-T-24307/03 10× injekciós üvegben

OGYI-T-24307/04 50× injekciós üvegben



9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA


A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2023. november 14.



10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA


2023. november 14.



OGYÉI/41069/2021

OGYÉI/41071/2021

OGYÉI/21044/2023

OGYÉI/21056/2023

Kiszerelések

Megnevezés Csomagolás Nyilvántartási szám
50 X - injekciós üvegben OGYI-T-24307 / 02

Forrás

Az adatok forrása: OGYÉI Gyógyszeradatbázis

Gyógyszer adatai
  • Hatóanyag ampicillin sodium
  • ATC kód J01CA01
  • Forgalmazó Dr. Friedrich Eberth Arzneimittel GmbH
  • Nyilvántartási szám OGYI-T-24307
  • Jogalap Generikus
  • Engedélyezés dátuma 2023-11-14
  • Állapot TK
  • Kábítószer / Pszichotróp nem