1. A GYÓGYSZER NEVE

Ampicillin SGS Pharma 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

Ampicillin SGS Pharma 2 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Ampicillin SGS Pharma 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

1063 mg ampicillin-nátriumot tartalmaz (ami 1000 mg ampicillinnek felel meg) injekciós üvegenként.

Ampicillin SGS Pharma 2 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

2126 mg ampicillin-nátriumot tartalmaz (ami 2000 mg ampicillinnek felel meg) injekciós üvegenként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz.

Fehér vagy csaknem fehér kristályos por.

Az elkészített oldat ozmolaritása és pH-ja az alábbi táblázatban szerepel.

Oldat	Ozmolaritás (mOsm/ml)	pH
Ampicillin SGS Pharma 1 g 4 ml WFI-ben oldva vagy Ampicillin SGS Pharma 2 g 8 ml WFI-ben oldva	körülbelül 1250-1280 mOsm/l	8,00-10,00
Ampicillin SGS Pharma 1 g 10 ml WFI-ben oldva vagy Ampicillin SGS Pharma 2 g 20 ml WFI-ben oldva	körülbelül 520-540 mOsm/l	8,00-10,00

WFI = water for injections (injekcióhoz való víz)

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

1. Terápiás javallatok

Krónikus bronchitis akut exacerbatioja.

Enterococcus által okozott felső húgyúti fertőzés.

Enterococcus által okozott septicaemia és endocarditis.

Listeria monocytogenes által okozott akut meningitis.

Újszülöttkori septicaemia.

Területen szerzett tüdőgyulladás esetén az Ampicillin SGS Pharma-t azon betegek számára kell fenntartani, akiknél a benzilpenicillin nem váltotta ki a kívánt hatást, vagy egyéb okokból alkalmatlannak bizonyult.

2. Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Az ampicillin dózisa a beteg életkorától, testtömegétől és vesefunkciójától, valamint a fertőzés súlyosságától és helyétől függ.

Felnőttek

Intramuscularis injekció: 500 mg naponta 4-szer.
Intravénás injekció: 500 mg-2 g 4-6 alkalommal naponta. Lassan kell beadni, 2 g-ot legalább 3-4 perc alatt.

Szakaszos intravénás infúzió: 2 g 4-6 alkalommal naponta.

Szükség esetén intravénásan az ajánlottnál nagyobb dózisok is beadhatók.

Gyermekek

Intramuscularis injekció: 50 mg/ttkg naponta. A napi dózist négy részletben, 6 órás időközönként kell beadni. Újszülöttek és koraszülöttek számára 25-50 mg/ttkg javasolt két dózisra osztva.

Intravénás alkalmazás: Súlyos fertőzések esetén 100-200 mg/ttkg naponta. Bakteriális meningitis esetén a gyermekek intravénás dózisa szükség esetén napi 400 mg/ttkg-ra emelhető.

Terápiás monitorozás

Hosszú távú (> 2-3 hét) kezelés esetén monitorozni kell a máj- és vesefunkciót, valamint a vérsejtszámot.

Listeria monocytogenes által okozott akut meningitis esetén, illetve újszülöttkori septicaemia esetén az Ampicillin SGS Pharma-t más antibiotikummal kombinálva kell adni.

Különleges betegcsoportok

Vesekárosodás

Nincs szükség dózismódosításra olyan betegeknél, akiknél a kreatinin-clearance (CrCl) meghaladja a 30 ml/perc értéket.

Súlyos vesekárosodás – 30 ml/perc vagy kisebb kreatinin-clearance – esetén a dózis csökkentése javasolt, mivel az ampicillin akkumulációja várható:

20-30 ml/perc kreatinin-clearance esetén a normál dózist ⅔-ára kell csökkenteni,

20 ml/perc alatti kreatinin-clearance esetén a normál dózist ⅓-ára kell csökkenteni. Súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél általánosságban nem szabad túllépni az 1 g ampicillin-dózist 8 órán belül.

A kezelés időtartama

A gyógyszer alkalmazásának időtartama a betegség lefolyásától függ. Az ampicillint általánosságban 7-10 napig, de a betegség jeleinek megszűnése után még legalább 2-3 napig alkalmazzák.

A béta-hemolitikus Streptococcus okozta fertőzések kezelésére biztonsági okokból javasolt a kezelést legalább 10 napra meghosszabbítani a késői szövődmények (pl. reumás láz, glomerulonephritis) megelőzése érdekében.

Az alkalmazás módja

Feloldás/hígítás után intramuscularis vagy intravénás alkalmazásra.

Intramuscularis alkalmazás esetén be kell tartani az injekció térfogatának szokásos határát.

Az intravénás injekciókat lassan, 5-10 perc alatt kell beadni.

A gyógyszer alkalmazás előtti feloldására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.

3. Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával, bármely más penicillinnel vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Más béta-laktám szerrel (például cefalosporin, karbapenem vagy monobaktám) szembeni súlyos azonnali túlérzékenységi reakció (pl. anaphylaxia) az anamnézisben (lásd 4.4 és 4.8 pont).

Az anamnézisben előforduló, ampicillin miatt kialakuló sárgaság/májkárosodás.

4. Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Az ampicillin-kezelés megkezdése előtt a beteg alapos kikérdezése szükséges a penicillinekkel, cefalosporinokkal vagy más béta-laktám szerekkel szembeni korábbi túlérzékenységi reakciók tekintetében (lásd 4.3 és 4.8 pont).

A kezelés során figyelembe kell venni a gombás és bakteriális felülfertőződés lehetőségét. Ilyen esetben a gyógyszer alkalmazását abba kell hagyni, és más megfelelő kezeléssel kell helyettesíteni azt. A hosszan tartó használat néha a rezisztens mikrobák túlszaporodását eredményezheti.

Az ampicillin korlátozott antibakteriális hatásspektrummal rendelkezik. Nem alkalmas önmagában történő alkalmazásra bizonyos típusú fertőzések kezelésére, kivéve, ha a patogén igazoltan és ismerten érzékeny rá, vagy ha nagyon nagy a gyanú, hogy a legvalószínűbb patogén(ek) kezelésére alkalmas az ampicillin. Ez különösen érvényes az endocarditisben szenvedő betegek kezelésének mérlegelésekor. Az ampicillint csak akkor szabad cystitis kezelésére alkalmazni, ha az érzékenység igazolt.

Súlyos és esetenként halálos túlérzékenységi (anaphylactoid) reakciókat jelentettek penicillin-kezelésben részesülő betegeknél. Ezek a reakciók nagyobb valószínűséggel fordulnak elő olyan betegeknél, akiknek az anamnézisében penicillin-túlérzékenység szerepel, illetve atópiás betegeknél.

A túlérzékenység és a szérumbetegség-szerű reakciók antihisztaminokkal és szükség esetén szisztémás kortikoszteroidokkal kontrollálhatók. Ha ilyen típusú reakciók jelentkeznek, az ampicillin-kezelést abba kell hagyni, kivéve, ha az orvos úgy ítéli meg, hogy a betegség életveszélyes, és csak ampicillinnel kezelhető. A súlyos anaphylaxiás reakciók adrenalinnal, oxigénnel és intravénás szteroidokkal végzett sürgősségi kezelést igényelnek.

Az allopurinol egyidejű alkalmazása az ampicillin-kezelés alatt növelheti az allergiás bőrreakciók valószínűségét (lásd 4.5 pont).

Az ampicillin alkalmazását kerülni kell, ha fertőző mononucleosis gyanúja merül fel, vagy ha a beteg citomegalovírus-fertőzésben vagy lymphoid leukaemiában szenved, mivel az ampicillin alkalmazását követően a morbilliform kiütések jelenhetnek meg ilyen esetekben.

Hosszan tartó terápia során ajánlatos a különböző szervrendszeri funkciók, köztük a vese-, máj- és vérképzőszervi funkció időszakos vizsgálata.

Vesekárosodásban szenvedő betegeknél a dózist a károsodás mértékének megfelelően kell módosítani (lásd 4.2 pont).

Ampicillint kapó betegeknél ritkán beszámoltak a prothrombin-idő megnyúlásáról. Megfelelő monitorozást kell végezni, ha egyidejűleg antikoagulánsokat írnak fel. Az orális antikoagulánsok dózisának módosítására lehet szükség a kívánt véralvadási szint fenntartása érdekében (lásd 4.5 és 4.8 pont).

Az Ampicillin SGS Pharma-kezelés során enzimatikus glükóz-oxidáz módszert kell alkalmazni a glükóz vizeletbeli jelenlétének vizsgálatakor, mert a nem enzimatikus módszerek álpozitív eredményt adhatnak (lásd 4.5 pont).

Antibiotikumokkal összefüggő colitist (amelyet a legtöbb esetben Clostridioides difficile okoz) jelentettek szinte minden antibakteriális szerrel, beleértve az ampicilint is, melynek súlyossága az enyhétől az életveszélyesig terjedhet (lásd 4.8 pont). Ezért fontos gondolni erre a diagnózisra is azoknál a betegeknél, akiknél hasmenés jelentkezik bármely antibiotikum alkalmazása alatt vagy után (ilyen esetek kialakulását legfeljebb két hónappal az antibakteriális gyógyszerek alkalmazása után jelentették). Ha antibiotikum-kezeléssel összefüggő colitis lép fel, az ampicillin-kezelést azonnal abba kell hagyni, orvoshoz kell fordulni, és megfelelő kezelést kell kezdeni. Ebben az esetben az antiperisztaltikus gyógyszerek alkalmazása ellenjavallt.

Ampicillin SGS Pharma 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

Ez a gyógyszer 65,8 mg nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 3,29%-ának felnőtteknél.

Ampicillin SGS Pharma 2 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

Ez a gyógyszer 131,6 mg nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 6,58%-ának felnőtteknél.

5. Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Bakteriosztatikus antibiotikumok

Antagonisztikus hatás figyelhető meg bakteriosztatikus antibiotikumokkal, mint például a klóramfenikol és a tetraciklin.

Probenecid

A probenecid együttes alkalmazása gátolja az ampicillin tubuláris szekrécióját, és magasabb és hosszabb ideig fennmaradó ampicillin-koncentrációhoz vezet a szérumban és az epében.

Allopurinol

Az allopurinol egyidejű alkalmazása az ampicillinnel végzett kezelés során allergiás bőrreakciók kialakulására hajlamosíthat.

Antikoagulánsok

A kumarin típusú antikoagulánsok egyidejű alkalmazása növelheti a vérzésre való hajlamot.

Digoxin

Az ampicillin-terápia során fokozódhat az együtt adott digoxin felszívódása.

Metotrexát

Az ampicillin gátolhatja a metotrexát kiválasztását, és ezáltal fokozhatja a metotrexát nemkívánatos hatásait. A metotrexát vérszintjét monitorozni kell.

Glükóztesztek

Az ampicillin magas vizeletkoncentrációja esetén a glükóz vizeletbeli jelenlétének rézion-redukciós módszerrel végzett kimutatása álpozitív eredményt adhat. Ezért ajánlott, hogy a glükóztesztek enzimatikus glükóz-oxidáz reakciókon alapuljanak (lásd 4.4 pont)

6. Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

Az ampicillin terhes nőknél történő alkalmazására vonatkozóan nem, vagy csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre adatok. Ezek az adatok nem utalnak arra, hogy az ampicillin káros hatással lenne a terhességre vagy a magzat/újszülött egészségére. Egyéb releváns epidemiológiai adatok jelenleg nem állnak rendelkezésre.

Az állatkísérletek nem utalnak közvetlen vagy közvetett káros hatásokra a reproduktív toxicitás tekintetében (lásd 5.3 pont).

Elővigyázatosságból az ampicillin terhesség alatt történő alkalmazása kerülendő. A kezelőorvosnak mérlegelnie kell, hogy a terhes nő számára nyújtott előnyök meghaladják-e a magzatot érintő lehetséges kockázatokat.

Szoptatás

Az ampicillin kiválasztódik a humán anyatejbe, és hatásait kimutatták a kezelt nők szoptatott újszülöttjeinél/csecsemőinél. Emiatt a szoptatott csecsemők hasmenés és a mucosa élesztőgombák általi kolonizációja alakulhat ki, amelyek egyes esetekben szükségessé tehetik a szoptatás abbahagyását. Figyelembe kell venni a szenzitizáció lehetőségét. Döntést kell hozni arról, hogy a szoptatást vagy az ampicillin-kezelést hagyják abba, illetve nem kezdik el az ampicillin-kezelést, figyelembe véve a szoptatás előnyeit a gyermek számára és a terápia előnyeit a nő számára.

Termékenység

Állatkísérletekben az ampicillinnek nem volt hatása a termékenységre (lásd 5.3 pont).

7. A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A gyógyszer gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. Mindazonáltal előfordulhatnak nemkívánatos hatások (például allergiás reakciók, szédülés, görcsrohamok), amelyek befolyásolhatják a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket (lásd 4.8 pont).

8. Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

A leggyakrabban jelentett nemkívánatos hatások a bőrreakciók (pruritus, bőrkiütés, exanthema, viszketés), hasi fájdalom, meteorismus, lágy széklet, hasmenés, hányinger és hányás. Nagyobb a túlérzékenységi reakciók kockázata azoknál a betegeknél, akik korábban penicillinnel szembeni túlérzékenységet tapasztaltak, valamint akiknek az anamnézisében allergia, asthma, szénanátha vagy csalánkiütés szerepel,.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

A klinikai vizsgálatokból és a forgalomba hozatalt követő megfigyelésből származó nemkívánatos hatások MedDRA szervrendszer szerint rendezve az alábbiakban találhatók.

A következő terminológiákat használták a nemkívánatos hatások előfordulásának osztályozására:

Nagyon gyakori (≥1/10)

Gyakori (≥1/100 – <1/10)

Nem gyakori (≥1/1000 – <1/100)

Ritka (≥1/10 000 – <1/1 000)

Nagyon ritka (≤1/10 000)

Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatok alapján nem becsülhető meg)

Szervrendszer			Preferált kifejezés
Fertőző betegségek és parazitafertőzések
Nem gyakori			Gombák vagy rezisztens baktériumok által okozott fertőzés, különösen hosszan tartó és/vagy ismételt alkalmazás során
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
Nem gyakori			Thrombocytopenia, anaemia, agranulocytosis, leukopenia, eosinophilia, thrombocytopeniás purpura, haemolyticus anaemia.
Nagyon ritka			Granulocytopenia, pancytopenia, a vérzési és a prothrombin-idő megnyúlása1
Immunrendszeri betegségek és tünetek2,8
Nem gyakori			Súlyos allergiás reakciók, például szérumbetegség, allergiás nephritis
Ritka			Életveszélyes anaphylaxiás sokk6.
Nem ismert			Túlérzékenység (lásd 4.4 pont)
Idegrendszeri betegségek és tünetek9
Ritka			Szédülés, fejfájás, myoclonus és görcsrohamok (vesekárosodás vagy nagyon nagy intravénás dózisok esetén).
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
Nem gyakori			Gégeödéma
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
	Nagyon gyakori	Hasi fájdalom, hányinger, hányás, meteorismus, lágy széklet, hasmenés7.
	Nem gyakori	Enterocolitis, stomatitis, glossitis, pseudomembranosus colitis8 (a legtöbb esetben Clostridioides difficile okozza)
	Nem ismert	Fekete szőrös nyelv
	A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
	Nagyon gyakori	Pruritus, bőrkiütés, exanthema, viszketés3
	Gyakori	Morbilliform kiütések4, exanthema és enanthema az oralis régióban5
	Nem gyakori	Angioneurotikus ödéma, allergiás vasculitis, exfoliatív dermatitis, exudatív erythema multiforme, csalánkiütés, Stevens–Johnson-szindróma, toxikus epidermális nekrolízis
	Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
	Nem gyakori	Transzaminázszint-emelkedés.
	A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei
	Nem ismert	Arthralgia
	Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
	Nem gyakori	Crystalluria nagy dózisok intravénás alkalmazásakor, akut interstitialis nephritis
	Nagyon ritka	Crystalluriával járó akut veseelégtelenség.
	Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
	Gyakori	Duzzanat és fájdalom, lokalizált phlebitis.
	Nem gyakori	Gyógyszerláz
	Not known	Láz
	1 Lásd 4.4 pont 2 Lásd 4.3 és 4.4 pont 3 Az azonnali típusú, csalánkiütéssel járó reakció általában valódi penicillin-allergiára utal, és szükségessé teszi a kezelés megszakítását és megfelelő orvosi intézkedések megtételét. A béta-laktám antibiotikumok jövőbeni használatával kapcsolatban orvosi tanácsot kell kérni. 4 A tipikus, kanyarószerű kiütés a kezelés megkezdése után több (5-11) nappal jelentkezik. 5 Az exanthema előfordulási gyakorisága magasabb a fertőző mononukleózisban vagy lymphoid leukaemiában szenvedő betegeknél. 6 Az allergiás reakciók nagyobb valószínűséggel fordulnak elő allergiára hajlamos betegeknél. 7 Ezek a nemkívánatos hatások általában enyhék, és gyakran megszűnnek a kezelés alatt vagy a kezelés abbahagyása után. 8 Ha pseudomembranosus colitis vagy súlyos túlérzékenységi reakciók jelei mutatkoznak, a kezelést abba kell hagyni, és orvosi kezelést kell biztosítani (lásd 4.4 pont). 9 Ha központi idegrendszeri izgalom, myoclonus vagy görcsrohamok lépnek fel, az ampicillin-kezelést abba kell hagyni, és megfelelő kezelést kell alkalmazni.

Egyes kiválasztott mellékhatások leírása

A penicillin-kezelés során anaemiáról, thrombocytopeniáról, thrombocytopeniás purpuráról, eosinophiliáról, leukopeniáról és agranulocytosisról számoltak be. Ezek a reakciók a kezelés abbahagyása után általában reverzibilisek, és szenzitizációs jelenségnek tekintik őket.

A glutamát-oxálacetát-transzamináz (GOT) szérumkoncentrációjának közepes mértékű emelkedését figyelték meg, különösen csecsemőknél; ezeknek a megfigyeléseknek a jelentősége azonban nem ismert. A GOT-szint enyhe, átmeneti emelkedését figyelték meg azoknál a betegeknél, akik a szokásosnál nagyobb (kétszeres-négyszeres) dózisokat kaptak, és gyakrabban kaptak intramuscularis injekciót.

Az adatok azt mutatják, hogy az ASAT felszabadul az ampicillin-nátrium intramuscularis injekciójának beadásának helyén, így ennek az enzimnek a megnövekedett mennyisége a vérben nem feltétlenül a májkárosodás jele.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

9. Túladagolás

Tünetek

Nagyobb mennyiségű ampicillin alkalmazását követően jellemző mérgezési jeleket eddig nem figyeltek meg. A hosszú távú terápiát sem hozták összefüggésbe specifikus toxikus mellékhatásokkal. A toxikus reakciók közé tartozik a hányinger, hányás, hasmenés, elektrolitzavarok, tudatzavar, kóma, hemolitikus reakciók és az acidosis.

Nagyobb mennyiségű ampicillin egyszeri alkalmazása nem akutan mérgező (toxikus). Nagyon nagy dózisok alkalmazása oliguriás veseelégtelenséghez vezethet, és hatással lehet az idegsejtekre, például központi idegrendszeri izgalom, izomműködési zavarok és görcsrohamok formájában. Ezeknek a nemkívánatos hatásoknak a kockázata fokozott a súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél. Egyedi esetekben azonban ezeket a hatásokat csak intravénás alkalmazás után figyelték meg.

Kezelés

Túladagolás esetén a kezelést abba kell hagyni.

Túladagolás esetén nincs specifikus ellenszer. A kezelés tüneti intézkedésekből áll, különös tekintettel a víz-elektrolit egyensúly fenntartására.

Az ampicillin hemodialízissel eltávolítható a szervezetből, de peritoneális dialízissel nem.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

1. Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport:

Szisztémás antibakteriális szerek, széles spektrumú penicillinek

ATC kód: J01CA01

Hatásmechanizmus

Az ampicillin hatásmechanizmusa a baktériális sejtfal szintézisének gátlásán alapul (a növekedési fázisban) a penicillin-kötő fehérjék (PBP-k), például a transzpeptidázok blokkolásával. Ez baktericid hatást eredményez.

Farmakokinetikai/farmakodinámiás összefüggés

A hatásosság főként attól függ, hogy az ampicillin szintje mennyi ideig marad a mikroorganizmus minimális gátló koncentrációja (MIC) felett.

Rezisztencia-mechanizmusok

Az ampicillinnel szembeni rezisztenciát a következő mechanizmusok okozhatják:

Béta-laktamázok általi inaktiválás: az ampicillin béta-laktamáz-stabilitása alacsony, ezért nem aktív a béta-laktamáz-termelő baktériumokkal szemben. Egyes baktériumfajok szinte minden törzse béta-laktamázt termel. Ezek a fajok ezért eredendően rezisztensek az ampicillinre (pl. Enterobacter cloacae, Klebsiella pneumoniae).

A PBP-k csökkent affinitása az ampicillin iránt: a Streptococcus pneumoniae és más Streptococcusok szerzett rezisztenciáját a meglévő PBP-k mutáció eredményeként történő módosulása okozza. A meticillin- (oxacillin-) rezisztens Staphylococcusok azonban egy további, az ampicillin iránt csökkent affinitású PBP képződése miatt rezisztensek.

Az ampicillin elégtelen penetrációja a Gram-negatív baktériumok külső sejtfalán keresztül a PBP-k nem megfelelő gátlásához vezethet.

Az ampicillin aktívan extrudálható a sejtből efflux pumpákkal.

Az ampicillinnél részleges vagy teljes keresztrezisztencia áll fenn amoxicillinnel, és bizonyos mértékig más penicillinekkel és cefalosporinokkal.

Határértékek

Az ampicillinre vonatkozó minimális gátló koncentrációnak (MIC) az EUCAST (European Committee on Antimicrobial Susceptibility Testing) által meghatározott határértékei a következők:

Mikroorganizmus	Érzékeny	Rezisztens
Enterobacterales	≤ 8 mg/l	≥ 8 mg/l
Enterococcus spp.1	≤ 4 mg/l	≥ 8 mg/l
Haemophilus influenzae	≤ 1 mg/l	≥ 1 mg/l
Staphylococcus spp2	≤ 0,12 mg/l	≥ 0,12 mg/l
Streptococcus A, B, C, G csoport2	≤ 0,25 mg/l	≥ 0,25 mg/l
Streptococcus pneumoniae	≤ 0,5 mg/l	≥ 2 mg/l
Egyéb Streptococcusok1	≤ 0,5 mg/l	≥ 2 mg/l
Neisseria meningitidis	≤ 0,12 mg/l	≥ 1 mg/l
Gram-negatív anaerobok	≤ 0,5 mg/l	≥ 2 mg/l
Gram-pozitív anaerobok	≤ 4 mg/l	≥ 8 mg/l
Nem fajspecifikus határértékek	≤ 2 mg/l	≥ 8 mg/l
Listeria monocytogenes	≤ 1 mg/l	≥ 1 mg/l

¹Endocarditis esetén olvassa el az endocarditisre vonatkozó nemzeti vagy nemzetközi irányelveket a határértékekkel kapcsolatban.

²A határértékek a benzilpenicillin határértékein alapulnak.

Érzékenység

A rezisztencia prevalenciája földrajzilag és időben változhat a kiválasztott fajok esetében, ezért kívánatos a rezisztenciára vonatkozó helyi információ megszerzése, különösen súlyos fertőzések kezelésekor. Szükség esetén szakértői tanácsot kell kérni, aaban az esetben, ha a rezisztencia helyi prevalenciája olyan mértékű, hogy a szer hasznossága legalább bizonyos fertőzéstípusokban megkérdőjelezhető.

Általában érzékeny fajok

Aerob Gram-pozitív mikroorganizmusok Enterococcus faecalis Staphylococcus aureus (meticillin-érzékeny) Streptococcus agalactiae Streptococcus pneumoniae (beleértve a mérsékelt penicillin-érzékenységű törzseket) Streptococcus pyogenes Streptococcus viridans csoport ^ Anaerob mikroorganizmusok Bacteroides fragilis° Fusobacterium nucleatum° Egyéb mikroorganizmusok Gardnerella vaginalis°

Olyan fajok, amelyeknél a szerzett rezisztencia problémát jelenthet

Aerob Gram-pozitív mikroorganizmusok Enterococcus faecium+ Staphylococcus aureus* Staphylococcus epidermidis+ Staphylococcus haemolyticus+ Staphylococcus hominis+ Aerob Gram-negatív mikroorganizmusok Escherichia coli Haemophilus influenzae Klebsiella oxytoca Moraxella catarrhalis∞ Neisseria gonorrhoeae Proteus mirabilis Proteus vulgaris Anaerob mikroorganizmusok Prevotella spp.

Eredendően rezisztens mikroorganizmusok

Aerob Gram-pozitív mikroorganizmusok Staphylococcus aureus (meticillin-rezisztens) Aerob Gram-negatív mikroorganizmusok Acinetobacter baumannii Citrobacter freundii Enterobacter cloacae Klebsiella pneumoniae Morganella morganii Pseudomonas aeruginosa Serratia marcescens Stenotrophomonas maltophilia Anaerob mikroorganizmusok Bacteroides spp. Egyéb mikroorganizmusok Chlamydia spp. Chlamydophila spp. Legionella pneumophila Mycoplasma spp. Ureaplasma urealyticum

° A táblázat közzétételekor nem álltak rendelkezésre aktuális adatok. Az érzékenységet az elsődleges szakirodalom, a standard munkák és a terápiás ajánlások feltételezik.

⁺ A rezisztencia aránya legalább egy régióban 50% felett van.

^ A Streptococcus fajok egy heterogén csoportjának gyűjtőneve. A rezisztencia aránya az érintett Streptococcus fajtól függően változhat.

^∞ Nem állnak rendelkezésre friss adatok; a vizsgálatokban (5 évnél régebbi) a rezisztens törzsek aránya ≥10%.

* A rezisztencia aránya <10% ambuláns körülmények között.

2. Farmakokinetikai tulajdonságok

Eloszlás

Az ampicillin nagymértékben eloszlik a szövetekben, átjut a placentabarrieren és bejut az anyatejbe. A plazma ampicillin-koncentrációjának mindössze 5%-a jut be a cerebrospinalis folyadékba (CSF), ép agyhártya esetén. Gyulladt agyhártya esetén a cerebrospinalis folyadék ampicillin-koncentrációja a plazma ampicillin-koncentrációjának 50%-ára emelkedhet.

A szérumfehérje-kötődés 17-20%. A látszólagos eloszlási térfogat körülbelül 15 liter.

Az aktív forma magasabb koncentrációja figyelhető meg az epében, mint a szérumban.

Szérumszint

1000 mg ampicillin per os alkalmazása után a körülbelül 5 mg/l-es plazma-csúcskoncentráció 90-120 perc elteltével érhető el. Intramuscularis injekció után a plazma csúcskoncentrációja 30-60 perc múlva érhető el.

Biotranszformáció

Az ampicillin részben mikrobiológiailag inaktív penicilloátokká metabolizálódik.

Elimináció

Az ampicillin változatlan formában ürül ki főként a vesén keresztül, de epével és széklettel is. Per os történő alkalmazás után a dózis körülbelül 40%-a változatlan formában jelenik meg a vizeletben. Parenterális alkalmazást követően a beadott dózis körülbelül 73 ± 10%-a ürül változatlan formában a vizelettel az alkalmazást követő 12 órában. A dózis legfeljebb 10%-a ürül ki biotranszformációs termékek formájában. Az eliminációs felezési idő körülbelül 50-60 perc. Oliguriában a felezési idő 8-20 órára meghosszabbodhat. A felezési idő újszülötteknél is meghosszabbodik (2-4 óra). Az ampicillin renális clearance-e körülbelül 194 ml/perc intravénás beadás után.

3. A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – ismételt adagolású dózistoxicitási és genotoxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

Intravénás alkalmazást követően nem figyeltek meg teratogén potenciált vagy prenatális hatást patkányoknál és nyulaknál. Patkányoknál és kutyáknál 13 hétig tartó ismételt adagolás (2 mg/ttkg/nap) után nem találtak szövettani hatást a petefészekre; azonban a spermatogenezis reverzibilis károsodását figyelték meg kutyáknál 200 mg/nap dózis mellett. Állatkísérletek során az embereknél alkalmazottnál nagyobb dózisokban az ampicillinnek nem volt káros hatása a termékenységre.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

1. Segédanyagok felsorolása

Segédanyagokat nem tartalmaz.

2. Inkompatibilitások

Az elkészített oldatokat nem szabad olyan anyagokkal keverni, amelyek kompatibilitási ellenőrzése nem történt meg.

Az ampicillin-oldatokat nem szabad aminoglikozidokkal, metronidazollal vagy injekcióban alkalmazható tetraciklin-származékokkal, például oxitetraciklinnel, rolitetraciklinnel és doxiciklinnel keverni. Az inkompatibilitás látható jelei a csapadékképződés, homályosodás és elszíneződés.

3. Felhasználhatósági időtartam

3 év.

Az injekciós oldatokat feloldás után azonnal fel kell használni. Az elkészített oldat halványsárgás színű lehet. Infúzióval történő beadáshoz az elkészített oldatot azonnal tovább kell hígítani az infúziós zsákhoz való hozzáadással.

4. Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30 °C-on tárolandó.

A gyógyszer feloldás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban.

5. Csomagolás típusa és kiszerelése

Ampicillin SGS Pharma 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

1 g steril por 10 ml-es, Ph.Eur. III-as típusú, átlátszó, színtelen injekciós üvegben, szürke brómbutil gumidugóval és kék színű lepattintható védőlappal ellátott alumínium kupakkal lezárva.

1 db, 10 db vagy 100 db injekciós üveget tartalmazó csomag.

Ampicillin SGS Pharma 2 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

2 g steril por 20 ml-es, Ph.Eur. III-as típusú, átlátszó, színtelen injekciós üvegben, szürke brómbutil gumidugóval és barna színű lepattintható védőlappal ellátott alumínium kupakkal lezárva.

1 db, 10 db vagy 100 db injekciós üveget tartalmazó csomag.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6. A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Az Ampicillin SGS Pharma por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz körülbelül 3 mmol nátriumot tartalmaz grammonként, ami körülbelül 20 ml izotóniás nátrium-klorid-oldatnak felel meg.

A végső oldat ozmolaritása a felhasznált Ampicillin SGS Pharma mennyiségétől és a hígításhoz használt oldószertől függ. Az Ampicillin SGS Pharma beadandó mennyiségétől függően injekcióhoz való víz vagy nátrium-klorid-oldat javasolt a hígításhoz (lásd az alábbi táblázatot).

Az oldat típusa	Útmutató a feloldáshoz
Intramuscularis injekciós oldat	1 g-ot 4 ml injekcióhoz való vízben kell feloldani. 2 g-ot 8 ml injekcióhoz való vízben kell feloldani.
Intravénás injekciós oldat	1 g-ot 10 ml injekcióhoz való vízben kell feloldani, 2 g-ot 20 ml injekcióhoz való vízben kell feloldani.
Szakaszos infúziós oldat	1 g-ot 100 ml izotóniás nátrium-klorid-oldatban kell feloldani, 2 g-ot 100 ml injekcióhoz való vízben vagy 100 ml izotóniás nátrium-klorid-oldatban kell feloldani. A kapott oldatot lehetőség szerint többjáratú infúziós csapon keresztül kell beadni. Az oldatot 20-30 perc alatt kell beadni. Az infúzió teljes időtartama az infúzió elkészítésének kezdetétől az infúzió beadásának befejezéséig nem haladhatja meg a 60 percet. Mini-Szett: Az oldatot minibag műanyag infúziós zsákban kell elkészíteni egy transzferadapter segítségével.

Az oldatokat mindig közvetlenül felhasználás előtt kell elkészíteni, és ellenőrizni kell az átlátszóságot. Csak tiszta oldatos injekciót vagy infúziót használjon fel. Ne használjon fel homályos vagy látható szemcséket tartalmazó oldatokat.

Megjegyzés:  (egy kereszt)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

SGS Pharma Magyarország Kft.

Honvéd utca. 8. 1. em. 2.

1054 Budapest

Magyarország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

Ampicillin SGS Pharma 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

OGYI-T-23971/01 10× Ph.Eur. III-es típusú, átlátszó, színtelen injekciós üvegben

OGYI-T-23971/02 100× Ph.Eur. III-es típusú, átlátszó, színtelen injekciós üvegben

Ampicillin SGS Pharma 2 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

OGYI-T-23971/03 10× Ph.Eur. III-es típusú, átlátszó, színtelen injekciós üvegben

OGYI-T-23971/04 100× Ph.Eur. III-es típusú, átlátszó, színtelen injekciós üvegben

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2021. november 19.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2021. november 19.