AZIWILL 500 mg filmtabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Aziwill 250 mg filmtabletta

Aziwill 500 mg filmtabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Aziwill 250 mg filmtabletta:

250 mg azitromicin (azitromicin-dihidrát formájában) filmtablettánként.

Ismert hatású segédanyag: 5,40 mg laktóz-monohidrát filmtablettánként.

Aziwill 500 mg filmtabletta:

500 mg azitromicin (azitromicin-dihidrát formájában) filmtablettánként.

Ismert hatású segédanyag: 10,80 mg laktóz-monohidrát filmtablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta.

Aziwill 250 mg filmtabletta:

Fehér vagy csaknem fehér, hosszúkás, kb. 13,7 mm hosszú, 6,8 mm széles, 5,9 mm magasságú, az egyik oldalán sima, másik oldalán „AZ” és „250” mélynyomású jelzéssel ellátott filmbevonatú tabletta.

Aziwill 500 mg filmtabletta:

Fehér vagy csaknem fehér, hosszúkás, kb. 17,7 mm hosszú, 9,2 mm széles, 7,1 mm magasságú, az egyik felületén sima, másik felületén bemetszéssel ellátott filmbevonatú tabletta, melynek egyik oldalán „AZ”, másik oldalán „500” mélynyomású jelzés található.

A tabletta egyenlő adagokra osztható.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Az Aziwill filmtabletta az alább felsorolt, azitromicinre érzékeny mikroorganizmusok által okozott fertőzések kezelésére javallt (lásd 4.4 és 5.1 pont):

• bakteriális sinusitis (megfelelően diagnosztizált);

• bakteriális otitis media (megfelelően diagnosztizált);

• bakteriális pharyngitis, tonsillitis;

• bakteriális bronchitis (megfelelően diagnosztizált);

• krónikus bronchitis akut exacerbációja (megfelelően diagnosztizált);

• enyhe‑közepes súlyosságú, közösségben szerzett pneumonia

• fogfertőzések: periodontális tályogok és periodontitis

• enyhe-közepes súlyosságú bőr és lágyrész fertőzések, pl. folliculitis, cellulitis, erysipelas, erythema migrans (a Lyme-kór első stádiuma), impetigo és másodlagos gennyes bőrgyulladás.

• Chlamydia trachomatis által okozott szövődménymentes urethritis és cervicitis.

Figyelembe kell venni az antibakteriális gyógyszerek megfelelő alkalmazására vonatkozó hivatalos ajánlásokat.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőttek és 45 kg testtömeg feletti gyermekek és serdülőkorúak:

A Chlamydia trachomatis által okozott szövődménymentes urethritis és cervicitis kezelésére egyszeri dózisként 1000 mg-os filmtabletta bevétele szükséges.

Az erythema migrans kezelésére alkalmazott azitromicin teljes adagja 3000 mg – az első napon 1000 mg, majd a 2‑5. napon 500 mg naponta egyszer.

Minden egyéb indikációban a teljes adag 1500 mg, amit három napon át 500 mg/nap adagban kell bevenni. Alternatív adagolásként a teljes dózis (1500 mg) 5 nap alatt is beadható, a következők szerint: 500 mg az első, majd 250 mg a 2‑5. napon.

45 kg testtömeg alatti gyermekek és serdülőkorúak

Az Aziwill filmtabletta alkalmazása 45 ttkg alatti gyermekeknél és serdülőknél nem javasolt. Kezelésük az azitromicin egyéb gyógyszerformáival, pl. szuszpenzióval lehetséges.

Idősek

Időseknél a felnőtt betegek kezelésére alkalmazott dózisok alkalmazhatók. Mivel az idős betegek esetében jelen lehetnek proarrhythmiás állapotok, náluk fokozott óvatosság szükséges a cardialis arrhytmia és a Torsades de Pointes kialakulásának kockázata miatt. (lásd 4.4 pont).

Vesekárosodás

Enyhén-közepes mértékben károsodott vesefunkciójú betegek (GFR 10-80 ml/perc) esetén dózismódosítás nem szükséges (lásd 4.4 pont).

Az azitromicin alkalmazása óvatosságot igényel 30 ml/perc/1,73 m² értéknél kisebb GFR‑rel rendelkező betegeknél.

Májkárosodás

Enyhe-közepes fokú májkárosodásban szenvedő betegek esetén az dózismódosítás nem szükséges (lásd 4.4 pont).

Mivel az azitromicin a májban metabolizálódik és az epével választódik ki, súlyos májbetegek esetében az azitromicin alkalmazásakor körültekintően kell eljárni. Ilyen betegek azitromicin-kezelésével kapcsolatosan nem végeztek vizsgálatokat (lásd 4.4 pont).

Az alkalmazás módja

Az Aziwill filmtablettát naponta egyszer, egészben lenyelve kell bevenni. Bevehető étkezés közben vagy attól függetlenül.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával, illetve eritromicinnel, egyéb makrolid vagy ketolid antibiotikummal szembeni túlérzékenység.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Allergiás reakciók: Beszámoltak arról, hogy más makrolid antibiotikumokhoz hasonlóan az azitromicin ritka esetben súlyos allergiás reakciókat, például angioneuroticus oedemát és (ritkán halálos kimenetelű) anaphylaxiát, bőrgyógyászati reakciókat, például akut generalizált exantematózus pusztulózist (AGEP), Stevens-Johnson-szindrómát és (ritkán halálos kimenetelű) toxicus epidermalis necrolysist (TEN) okozott. A betegeket figyelmeztetni kell arra, hogy figyeljenek minden bőrreakcióra, illetve az ezekre jellemző jelekre, valamint tünetekre, amelyek rendszerint a kezelés első hetében alakulnak ki. Ezen reakciók némelyike recurrens tünetekkel járt, és hosszabb obszervációt és kezelést tett szükségessé.

Bőrreakcióra jellemző tünetek esetén (pl. progresszív bőrkiütés, gyakran nyálkahártya lézióval vagy hólyagosodással), az azitromicin-kezelést azonnal le kell állítani és megfelelő kezelést kell indítani.

Májkárosodás: Mivel az azitromicin eliminációja elsősorban a májon keresztül történik, bizonyított májbetegségben szenvedő betegeknek az azitromicint fokozott óvatossággal kell adni. Az azitromicinnel kapcsolatosan beszámoltak fulmináns hepatitisről, ami potenciálisan életveszélyes májelégtelenséghez vezetett (lásd 4.8 pont). Lehetséges, hogy néhány betegnek már meglévő májbetegsége volt vagy más hepatotoxikus gyógyszert szedett. Májfunkciós teszteket/vizsgálatokat kell végezni májműködési zavarra utaló jelek és tünetek megjelenésekor, például hirtelen kialakuló gyengeség esetén, mely sárgasággal, sötét vizelettel, fokozott vérzési hajlammal vagy hepaticus encephalopathiával jár. Májműködési zavar kialakulásakor az azitromicin alkalmazását le kell állítani.

Ergot alkaloidok: Ergot származékokkal kezelt betegeknél egyes makrolid antibiotikumok együttes adása ergotizmust váltott ki. Arra vonatkozóan nincsenek adatok, hogy fennáll-e az ergot alkaloidok és az azitromicin közötti kölcsönhatás lehetősége. Mindazonáltal az ergotizmus elméleti lehetősége miatt az azitromicin nem adható együtt ergot származékokkal (lásd 4.5 pont).

Felülfertőződések: Mint minden antibiotikum, így az azitromicin alkalmazása esetén is fennáll a felülfertőződések (pl. gombás fertőzések) kialakulásának lehetősége. Felülfertőződés kialakulása esetén szükségessé válhat az azitromicin-kezelés megszakítása és további kezelések megkezdése.

Clostridium difficile-hez társuló hasmenésről (Clostridium difficile associated diarrhea, CDAD) majdnem az összes antibiotikum, így az azitromicin alkalmazásával kapcsolatosan is beszámoltak. A CDAD súlyossága az enyhe hasmenéstől a halálos kimenetelű colitisig terjedhet. Az antibiotikumokkal végzett kezelés megváltoztatja a vastagbél normál flóráját, mely a C. difficile elszaporodásához vezet.

A C. difficile A és B toxinokat termel, amelyek szerepet játszanak a CDAD kialakulásában. A hipervirulens C. difficile törzsek fokozzák a morbiditást és a mortalitást, mivel az ezek által okozott fertőzések rezisztensek lehetnek az antimikróbás kezeléssel szemben és colectomiát tehetnek szükségessé. Minden olyan betegnél, akinél antibiotikus kezelést követően hasmenés alakul ki gondolni kell a CDAD‑re. Az orvosi anamnézist gondosan kell felvenni, mivel a CDAD előfordulásáról az antibiotikumok adását követő két hónapon túl is beszámoltak.

Vesekárosodás: Súlyos vesekárosodásban szenvedő (GFR<10 ml/perc) betegekben az azitromicin szérumszint 33%-os emelkedését észlelték (lásd 5.2 pont).

A cardialis repolarisatio idejének és a QT-szakasz hosszának a megnyúlását észlelték más makrolidokkal (beleértve az azitromicint is) történő kezelés során, mely cardialis arrhythmiák és torsades de pointes kialakulásának fokozott kockázatával jár. Az azitromicin esetében sem lehet teljesen kizárni hasonló hatást azoknál a betegeknél, akiknél fennáll a cardialis repolarisatio megnyúlásának megnövekedett kockázata (lásd 4.8 pont). Ezért fokozott óvatosság szükséges olyan betegek kezelésekor, akiknél az alábbi állapotok bármelyike fennáll (különösen nőknél és idős betegeknél):

• a QT-szakasz veleszületett vagy diagnosztizált megnyúlása.

• egyéb, a QT-intervallum megnyúlását okozó hatóanyagokkal, például IA osztályba tartozó (kinidin és prokainamid), illetve III. osztályba tartozó (dofetilid, amiodaron és szotalol) antiarrhythmiás gyógyszerekkel, ciszapriddal és terfenadinnal, olyan antipszichotikumokkal, mint a pimozid; antidepresszánsokkal, pl. citaloprámmal; és fluorokinolonokkal, mint pl. moxifloxacinnal és levofloxacinnal történő kezelés.

• elektrolitzavar, elsősorban hypokalaemia és hypomagnesemia.

• klinikailag releváns bradycardia, cardialis arrhythmia vagy súlyos cardialis insufficientia.

Myasthenia gravis: A myastheina gravis tüneteinek súlyosbodását, ill. myasthenia szindrómás rohamot írtak le olyan betegeknél, akik azitromicin terápiában részesültek (lásd 4.8 pont).

A Mycobacterium Avium Complex (MAC) fertőzés prevenciójának és kezelésének biztonságossága és hatásossága gyermekeknél még nem megalapozott.

Az azitromicin felírása előtt az alábbiakat kell figyelembe venni:

Az azitromicinnel való kezelés kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy a makrolid antibiotikum alkalmazása az adott beteg esetén megfelelő-e; ennek alapja a diagnózis gondos felállítása, mely során tisztázandó a fertőzés bakteriális etiológiája az elfogadott indikációban, valamint az azitromicinnel vagy más makroliddal szembeni rezisztencia prevalenciája.

Bakteriális pharyngitis esetén azitromicin adása csak abban az esetben javasolt, ha az első vonalbeli választandó béta-laktámok alkalmazása nem lehetséges.

Streptococcus infekciók: A Streptococcus pyogenes okozta pharyngitis/tonsillitis kezelésének és az akut rheumás láz profilaxisának is első választandó gyógyszere rendszerint a penicillin. Az azitromicin általában hatékony az oropharynxban lévő streptococcusok ellen, de nem áll rendelkezésre olyan adat, ami bizonyítaná az azitromicin hatásosságát az akut rheumás láz megelőzésére.

Ahogyan más makrolidoknál is, néhány európai országban az azitromicin esetén is magas a Streptococcus pneumoniae-val szemben jelentett rezisztencia aránya (> 30%) (lásd 5.1 pont). Streptococcus pneumoniae fertőzés kezelése esetén ezt mindenképpen figyelembe kell venni.

A makrolidok között fennálló keresztrezisztencia miatt azokon a területeken, ahol magas az eritromicinnel szembeni rezisztencia aránya, fontos figyelembe venni az azitromicinre és más antibiotikumokra való érzékenység változásának mintázatát.

Idegrendszeri és pszichiátriai kórképek: Azoknál a betegeknél, akik idegrendszeri vagy pszichiátriai betegségben szenvednek, az azitromicin óvatosan alkalmazandó.

Pseudomembranosus colitis: a makrolid antibiotikumok alkalmazását követően pseudomembranosus colitis eseteit jelentették, ezért gondolni kell a betegség diagnózisára azoknál a betegeknél, akik az azitromicin-kezelés megkezdése után hasmenést tapasztalnak. Azitromicin-indukált pseudomembranosus colitis esetén az antiperisztaltikus gyógyszerek adása nem javasolt.

Hosszútávú alkalmazás: Nincs tapasztalat az azitromicin alkalmazásáról a felsorolt indikációkban. Gyorsan visszatérő fertőzések esetén megfontolandó másik antibiotikum alkalmazása.

Bőr- és lágyrész-fertőzések: A lágyrészfertőzések legfőbb okozója a Staphylococcus aureus, gyakran rezisztens az azitromicinnel szemben, ezért lágyrészfertőzések azitromicinnel történő kezelésének megkezdése előtt megfontolandó érzékenységi vizsgálat elvégzése.

Az azitoromicin elfertőződött égési sebek kezelésére nem javasolt.

Szexuális úton terjedő fertőzés kezelése esetén Treponema pallidum által okozott fertőzés egyidejű fennállását ki kell zárni.

Ez a készítmény nem alkalmas olyan súlyos fertőzések kezelésére, ahol a magas antibiotikum-koncentráció elérése a vérben rövid idő alatt szükséges.

A készítmény laktóz-monohidrátot tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktóz-intoleranciában, laktóz-intoleranciában vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Elővigyázatosság szükséges, ha az azitromicint olyan betegnek adják, akit olyan más gyógyszerrel kezelnek, amely megnyújthatja a QT-intervallumot (lásd 4.4 pont).

Antacidumok: Amikor az egyidejűleg alkalmazott antacidumoknak az azitromicin farmakokinetikájára gyakorolt hatását vizsgálták, összességében nem észleltek változást a biohasznosulásban, bár az azitromicin plazmában mért csúcskoncentrációja kb. 25%-kal lecsökkent. Az azitromicint az antacidum előtt legalább 1 órával vagy utána 2 órával kell bevenni.

Cetirizin: Egészséges önkénteseknél az azitromicin 5 napon keresztül történő adásakor egyensúlyi állapotban 20 mg cetirizin adása nem okozott sem farmakokinetikai kölcsönhatást, sem kifejezett QT-szakasz változást.

Didanozin: Úgy tűnik, a placebóhoz képest 1200 mg/nap azitromicin és 400 mg/nap didanozin egyidejű alkalmazása 6 HIV-pozitív vizsgálati alanynál nem befolyásolta a didanozin egyensúlyi farmakokinetikáját.

Digoxin és kolchicin: Makrolid antibiotikumok, mint az azitromicin, együttes adása P-glikoprotein-szubsztráttal, mint pl. digoxinnal vagy kolchicinnel, a P-glikoprotein-szubsztrát emelkedett vérszintjét eredményezi. Ezért, amennyiben azitromicint és P-glikoprotein-szubsztrátot, mint pl. digoxint egyidejűleg kell alkalmazni, számolni kell a P-glikoprotein-szubsztrát emelkedett szérumkoncentrációjának lehetőségével. Az azitromicin-kezelés alatt és annak leállítása után is szükség van a klinikai monitorozásra, és lehetőség szerint a szérum digoxinszintjének követésére.

Zidovudin: 1000 mg azitromicin egyszeri, illetve 1200 mg vagy 600 mg azitromicin többszöri adagolása nem befolyásolta a zidovudin, illetve glükuronid metabolitjának plazma farmakokinetikáját vagy a vizeletben történő kiválasztását. Azonban az azitromicin alkalmazása a perifériás keringésben lévő mononuclearis sejtekben megnövelte a foszforilált zidovudin, a klinikailag aktív metabolit koncentrációit. Ezeknek az eredményeknek a klinikai jelentősége nem tisztázott, de a betegek számára hasznos lehet.

Az azitromicin és a máj citokróm P450-es enzimrendszere között nincs jelentős interakció. Az eritromicinnél és egyéb makrolidoknál észlelt farmakokinetikai gyógyszerkölcsönhatások előfordulása nem valószínű. A máj citokróm P450-es enzimrendszerének a citokróm-metabolit komplex miatti indukciója vagy inaktivációja azitromicinnel nem fordult elő.

Ergot származékok: Az ergot származékok és az azitromicin együttes alkalmazása elméletileg ergotizmust okozhat, ezért ezek egyidejű alkalmazása nem ajánlott (lásd 4.4 pont).

Farmakokinetikai vizsgálatokat végeztek az azitromicin és a következő gyógyszerek közötti szignifikáns citokróm P450-mediált metabolizmus felderítésére.

Asztemizol és alfentanil: Nincs interakcióra vonatkozó adat asztemizol és alfentanil esetén. Azitromicinnel történő együttes alkalmazásuk során óvatosság szükséges annak fényében, hogy eritromicinnel együtt alkalmazva ezen hatóanyagok hatásának fokozódásáról számoltak be.

Atorvasztatin: Atorvasztatin (10 mg naponta) és azitromicin (500 mg naponta) együttes alkalmazása nem változtatta meg az atorvasztatin plazmakoncentrációit (egy HMG-CoA-reduktáz gátlást vizsgáló teszt eredménye alapján). A forgalomba hozatalt követően azonban rhabdomyolisis eseteiről számoltak be olyan betegeknél, akik az azitromicint sztatinokkal együtt kapták.

Karbamazepin: Egy egészséges önkénteseknél végzett farmakokinetikai interakciós vizsgálatban az együttesen alkalmazott azitromicinnek nem volt jelentős hatása a karbamazepin vagy aktív metabolitjainak plazmaszintjeire.

Ciszaprid: A ciszapridot a CYP3A4 enzim metabolizálja a májban. Mivel a makrolidok gátolják ezen enzim működését, ciszapriddal történő együttes alkalmazás növelheti a QT szakasz megnyúlásának, kamrai arrhythmiáknak és torsade de pointes-nak az előfordulási gyakoriságát.

Cimetidin: Az azitromicin előtt 2 órával egyszeri dózisban adott cimetidinnek az azitromicin farmakokinetikájára gyakorolt hatásait elemző vizsgálatban nem észleltek változást az azitromicin farmakokinetikájában.

Kumarin típusú orális antikoagulánsok: Egy farmakokinetikai interakciós vizsgálat során az azitromicin nem változtatta meg az egészséges önkénteseknek adott egyszeri 15 mg-os warfarin antikoaguláns hatását. A forgalomba hozatalt követő időszakban érkeztek bejelentések arról, hogy az azitromicin és a kumarin típusú orális antikoagulánsok együttes adását követően fokozódik az antikoaguláns hatás. Bár nem állapítottak meg ok-okozati összefüggést, mérlegelni kell a prothrombin-idő ellenőrzésének a gyakoriságát, ha kumarin típusú orális antikoagulánsokkal kezelt betegeknek adnak azitromicint.

Ciklosporin: Egészséges önkénteseknél végzett farmakokinetikai vizsgálatokban, ahol 3 napon át 500 mg/nap per os azitromicint és egyszeri 10 mg/ttkg per os ciklosporint alkalmaztak, a ciklosporin C_max és AUC_0-5 értékeinek szignifikáns emelkedését tapasztalták. Ezért fokozott óvatosságra van szükség mielőtt a két gyógyszer együtt alkalmazzák. Amennyiben a két gyógyszer együttes alkalmazására van szükség, a ciklosporin vérszintjét monitorozni kell és annak megfelelően módosítani az adagoláson.

Efavirenz: Azitromicin egyszeri 600 mg-os dózisban és az efavirenz 7 napon keresztül napi 400 mg dózisban történő együttes adása nem vezetett klinikailag szignifikáns farmakokinetikai kölcsönhatásokhoz.

Flukonazol: Az azitromicin egyszeri 1200 mg dózisban való adása nem változtatta meg a flukonazol egyszeri 800 mg-os adagjának a farmakokinetikáját. Az azitromicin teljes expozícióját és féléletidejét a flukonazol együttes adása nem változtatta meg, bár az azitromicin C_max értékének a klinikailag nem jelentős mértékű (18%) csökkenését észlelték.

Indinavir: Az azitromicin egyszeri 1200 mg adagban való adása nem gyakorolt statisztikailag szignifikáns hatást az öt napon át napi 3-szor 800 mg dózisban adott indinavir farmakokinetikájára.

Metilprednizolon: Egy egészséges önkénteseknél végzett farmakokinetikai interakciós vizsgálatban az azitromicinnek nem volt jelentős hatása a metilprednizolon farmakokinetikájára.

Midazolám: Egészséges önkénteseknél a három napon át 500 mg/nap dózisban adott azitromicin nem változtatta meg klinikailag jelentős mértékben az egyszeri 15 mg-os dózisban adott midazolám farmakokinetikáját és farmakodinámiáját.

Nelfinavir: 1200 mg azitromicin és nelfinavir (naponta 3-szor 750 mg) együttes adása az egyensúlyi (steady state) azitromicin-szérumkoncentrációk emelkedését eredményezte. Nem figyeltek meg klinikailag jelentős mellékhatást, ezért nincs szükség az adagolás módosítására.

Rifabutin: Az azitromicin és a rifabutin egyidejű alkalmazása egyik gyógyszer szérumkoncentrációját sem befolyásolta. Egyidejűleg azitromicinnel és rifabutinnal kezelt betegeknél neutropeniát figyeltek meg. Bár a neutropeniát a rifabutin alkalmazásával hozták összefüggésbe, az azitromicinnel való kombináció esetén nem állapítottak meg ok-okozati összefüggést (lásd 4.8 pont).

Szildenafil: Átlagos egészséges férfi önkénteseknél nem volt arra utaló jel, hogy a (3 napon keresztül napi 500 mg dózisban adott) azitromicin hatást gyakorolna a szildenafil vagy a fő keringő szildenafil‑metabolit AUC és C_max értékeire.

Terfenadin: A farmakokinetikai vizsgálatokban nem jelentettek az azitromicin és a terfenadin közti kölcsönhatásokat. Ritka esetekben, bizonyos körülmények között nem volt teljesen kizárható egy ilyen interakció kialakulásának lehetősége. Ugyanakkor nincsenek kifejezett bizonyítékok, hogy bármiféle interakció előfordult volna.

Teofillin: Nincs bizonyíték azitromicin és teofillin egészséges önkénteseknél történő egyidejű alkalmazása során klinikailag jelentős farmakokinetikai interakció kialakulására. Mivel más makrolidok esetén a teofillinnel kapcsolatban jelentettek interakciókat, ezért tanácsos odafigyelni azokra a jelekre, melyek a teofillinszintek emelkedésére utalnak.

Triazolám: 14 egészséges önkéntesnél az 1. napon 500 mg azitromicin, majd a 2. napon 250 mg azitromicin és 0,125 mg triazolám együttadása a triazolám egyik farmakokinetikai változó paraméterére sem gyakorolt szignifikáns hatást, összehasonlítva a triazolámot a -placebóval.

Trimetoprim/szulfametoxazol: A trimetoprim/szulfametoxazol DS (160 mg/800 mg) 7 napon át történő adása esetén a 7. napon 1200 mg dózisban adott azitromicin nem gyakorolt jelentős hatást a trimetoprim vagy a szulfametoxazol csúcskoncentrációjára, össz-expozíciójára vagy a vizelettel történő exkréciójára. Az azitromicin szérumkoncentrációk hasonlóak voltak azokhoz, amelyeket más vizsgálatok során észleltek.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

Terhes nőkön történő alkalmazásra nincs megfelelő adat az azitromicin tekintetében. Állatokon végzett reprodukciós toxicitási vizsgálatok során kimutatták, hogy az azitromicin átjut a placentán, de teratogén hatást nem figyeltek meg (lásd 5.3 pont). Az azitromicin terhesség alatti alkalmazásának biztonságossága még nem bizonyított,ezért az azitromicin terhesség alatt csak akkor alkalmazható, ha az előnyök felülmúlják a kockázatokat.

Szoptatás

A rendelkezésre álló, korlátozott mennyiségű adat az azitromicin kiválasztódását igazolta az anyatejbe.

Az anyatejjel táplált csecsemőre nézve a kockázatot nem lehet kizárni. Egyéb tünetek mellett hasmenés, a nyálkahártyák gombás fertőzése, valamint szenzibilizáció is kialakulhat a szoptatott csecsemőnél.

Az Aziwill filmtabletta nem alkalmazható a szoptatás alatt, kivéve, ha a kezelőorvos szerint a várható előnyök meghaladják a gyermeket potenciálisan fenyegető kockázatokat. A kezelés ideje alatt, majd a kezelés befejezését követő két napig a tejet javasolt kiönteni. Ezt követően a szoptatást újra lehet kezdeni.

Termékenység

Állatkísérletek eredményei nem igazolták, hogy az azitromicinnek bármilyen hatása lenne a fertilitásra. Humán adatok jelenleg nem állnak rendelkezésre.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Nincs bizonyíték arra, hogy az azitromicin befolyásolná a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Ezen tevékenységek végzésekor figyelembe kell venni, hogy mellékhatásként szédülés és konvulziók fordulhatnak elő.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A klinikai vizsgálatok során és az azitromicin forgalomba hozatalát követően észlelt mellékhatások szervrendszerenként és az alább meghatározott gyakorisági kategóriánként kerülnek felsorolásra. Az azitromicin forgalomba hozatalát követően tapasztalt mellékhatások dőlt betűvel kerülnek kiemelésre.

A gyakoriság meghatározása a következő:

nagyon gyakori (≥1/10);

gyakori (≥1/100‑<1/10);

nem gyakori (≥1/1000‑<1/100);

ritka (≥1/10 000‑<1/1000);

nagyon ritka (<1/10 000);

nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

Az azitromicinnel kapcsolatban esetlegesen vagy valószínűleg előforduló mellékhatások a klinikai vizsgálatok során szerzett tapasztalatok és a forgalomba hozatalt követő tapasztalatok alapján az alábbiak.

Szervrendszer	Mellékhatás	Gyakoriság
Fertőző betegségek és parazitafertőzések	Candidiasis, oralis candidiasis, hüvelyi fertőzés, pneumonia, gombás fertőzés, bakteriális fertőzés, pharyngitis, gastroenteritis, légzési rendellenesség, rhinitis	Nem gyakori
Pseudomembranosus colitis (lásd 4.4 pont)	Nem ismert
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek	Leukopenia, neutropenia, eosinophilia	Nem gyakori
Thrombocytopenia, haemolyticus anaemia	Nem ismert
Immunrendszeri betegségek és tünetek	Angioedema, túlérzékenység	Nem gyakori
Anafilaxiás reakció (lásd 4.4 pont)	Nem ismert
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek	Étvágytalanság	Nem gyakori
Pszichiátriai kórképek	Idegesség	Nem gyakori
Agitatio	Ritka
Agresszivitás, szorongás, delírium, hallucináció	Nem ismert
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Fejfájás,	Gyakori
Somnolentia, dysgeusia, paraesteshia, insomnia	Nem gyakori
Syncope, convulsio, hypaesthesia, pszichomotoros hiperaktivitás, szaglás elvesztése, ízérzés elvesztése, parosmia. Myasthenia gravis (lásd 4.4 pont)	Nem ismert
Szembetegségek és szemészeti tünetek	Látásromlás	Nem gyakori
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei
Fülbetegségek, vertigo	Nem gyakori
Halláskárosodás, beleértve a süketséget és/vagy a tinnitust is	Nem ismert
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek	Palpitatio	Nem gyakori
Torsades de pointes (lásd 4.4 pont), arrhythmia (lásd 4.4 pont), beleértve a kamrai tachycardiát is, QT-szakasz megnyúlása az EKG-n (lásd 4.4 pont)	Nem ismert
Érbetegségek és tünetek	Hőhullámok	Nem gyakori
Hypotensio	Nem ismert
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek	Dyspnoe, epistaxis	Nem gyakori
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Hasmenés	Nagyon gyakori
Hányás, hasi fájdalom, hányinger	Gyakori
Gastritis, obstipatio, flatulencia, dyspepsia, dysphagia, hasi distensio, szájszárazság, eructatio, szájfekély, fokozott nyálelválasztás	Nem gyakori
Pancreatitis, a nyelv elszíneződése	Nem ismert
Máj- és epebetegségek illetve tünetek
Kóros májfunkció, cholestaticus icterus	Ritka
Májelégtelenség (amely ritkán fatális kimenetelű lehet, lásd 4.4 pont)*, fulmináns hepatitis, májnekrózis	Nem ismert
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	Bőrkiütés, pruritus, urticaria, dermatitis, bőrszárazság, hyperhidrosis	Nem gyakori
Fényérzékenységi reakció, akut generalizált exantematózus pusztulózis (AGEP)	Ritka
Stevens-Johnson szindróma, toxikus epidermalis necrolysis (TEN), erythema multiforme, eozinofíliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS szindróma)	Nem ismert
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei	Osteoarthritis, myalgia, hátfájás, nyaki fájdalom	Nem gyakori
Arthralgia	Nem ismert
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek	Dysuria, vesefájdalom	Nem gyakori
Heveny veseelégtelenség, interstitialis nephritis	Nem ismert
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek	Metrorrhagia, a herék betegségei	Nem gyakori
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	Kimerültség,mellkasi fájdalom, oedema, rossz közérzet, asthenia, általános rossz közérzet, arcoedema, pyrexia, fájdalom, perifériás oedema	Nem gyakori
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei	Lymphocytaszám csökkenése, eosinophil granulocyta-szám emelkedése, vér bikarbonát-szint csökkenése, emelkedett basophilszám, emelkedett monocytaszám, emelkedett neutrophilszám	Gyakori
Aszpartát aminotranszferáz szint (SGOT) emelkedése, alanin aminotranszferáz-szint (SGPT) emelkedés, a szérum bilirubinszint, karbamidszint és kreatininszint emelkedése, kóros szérum káliumszint, emelkedett alkalikus foszfatáz-szint, emelkedett kloridszint, emelkedett vércukorszint, thrombocyta-szám növekedés, hematokrit csökkenés, emelkedett bikarbonátszint, kóros nátriumszint	Nem gyakori
Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények	Műtét utáni komplikációk	Nem gyakori

* ami ritkán halálhoz vezetett.

A Mycobacterium Avium komplex profilaxissal vagy kezeléssel kapcsolatban esetlegesen vagy valószínűleg előforduló mellékhatások a klinikai vizsgálatok során szerzett tapasztalatok és a forgalomba hozatalt követő tapasztalatok alapján. Ezek a mellékhatások természetüket és gyakoriságukat tekintve eltérnek azoktól, amelyekről az azonnali hatóanyagleadású vagy retard gyógyszerformával kapcsolatosan jelentettek:

Szervrendszer	Nagyon gyakori	Gyakori	Nem gyakori
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek		étvágytalanság
Idegrendszeri betegségek és tünetek		szédülés, fejfájás, paraesthesia, dysgeusia	hypaesthesia
Szem-betegségek és szemészeti tünetek		látásromlás
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei		süketség	halláskárosodás, tinnitus
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek			palpitatio
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	hasmenés, hasi fájdalom, hányinger, flatulencia, hasi diszkomfort érzés, laza széklet
Máj- és epebetegségek illetve tünetek			hepatitis
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei		bőrkiütés, pruritus	Stevens-Johnson szindróma, fényérzékenységi reakció
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei		arthralgia
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók		fáradtság	asthenia, rossz közérzet

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9. Túladagolás

Az ajánlottnál nagyobb adagok mellett jelentkező tünetek hasonlóak voltak a rendes adagok mellett kialakuló mellékhatásokhoz.

Tünetek:

A makrolid antibiotikumok túladagolásának jellemző tünetei a reverzíbilis hallásvesztés, erős hányinger, hányás és hasmenés.

Kezelés:

Túladagoláskor szükség esetén orvosi szén adása és általános tüneti kezelés, valamint a vitális funkciók támogatása javasolt.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Szisztémás antibakteriális szerek, makrolidok, linkozamidok és sztreptograminok.

ATC kód: J01F A10

Hatásmechanizmus

Az azitromicin a makrolid antibiotikumok egyik alcsoportjába, az azalidok közé tartozik. A molekula úgy jön létre, hogy egy nitrogén atomot visznek az eritromicin „A” lakton-gyűrűjébe.

Az azitromicin kémiai neve: 9-dezoxi-9a-aza-9a-metil-9a homo-eritromicin A.

Molekula súlya: 749,0.

Az azitromicin hatásmechanizmusa a baktériumok fehérjeszintézisének gátlásán alapszik. Az azitromicin a riboszómák 50S alegységéhez kötődik, és meggátolja a peptidláncok transzlokációját.

PK/PD kapcsolat

Az azitromicin esetében a legfontosabb, az azitromicin hatékonyságával legjobban összefüggő PK/PD paraméter az AUC/MIC.

A rezisztencia mechanizmusa

Az azitromicin iránti rezisztencia lehet velejáró vagy szerzett. Általánosságban a különböző baktériumtörzsek rezisztenciája három mechanizmussal hozható kapcsolatba: a célterület megváltozása, a megváltozott antibiotikum transzport a sejtben (a permeabilitás megváltozása és efflux mechanizmus) és az antibiotikum modifikáló enzimek termelése.

Teljes keresztrezisztencia van az eritromicin, az azitromicin, egyéb makrolidok és linkozamidok között a következő kórokozókra nézve: Streptococcus pneumoniae, „A” csoportba tartozó béta‑hemolizáló Streptococcusok, Enterococcus faecalis és a Staphylococcus aureus, beleértve a meticillin-rezisztens S. aureust (MRSA) is.

Határértékek

EUCAST (European Committee on Antimicrobial Susceptibility Testing) klinikai MIC határértékek:

Patogén	Fajok-kapcsolódó határértékek (É≤/R>) 1
Érzékenység	Rezisztencia
Staphylococcus	≤1 mg/l	>2 mg/l
Streptococcus A,B,C,G	≤0,25 mg/l	>0,5 mg/l
Streptococcus pneumoniae	≤0,25 mg/l	>0,5 mg/l
Haemophilus influenzae2	≤0,12 mg/l	>4 mg/l
Moraxella catarrhalis	≤0,5 mg/l	>0,5 mg/l
Neisseria gonorrhoeae	≤0,25 mg/l	>0,5 mg/l

¹ Az eritromicint alkalmazták a felsorolt baktériumok egyéb makrolidokkal (azitromicin, klaritromicin és roxitromicin) szembeni érzékenységének meghatározására. A makrolidokat intravénásan alkalmazták az élő Legionella pneumophila-val szemben (eritromicin MIC ≤1 mg/l a vad-típusú izolátumra).

Makrolidokat alkalmaztak a Campylobacter jejuni által okozott fertőzés kezelésére (eritromicin MIC ≤4 mg/l a vad-típusú izolátumra).

Azitromicint alkalmaztak a S. typhi (MIC ≤16 mg/l a vad-típusú izolátumra) és Shigella fajok által okozott fertőzés kezelésére.

² H. influenzae esetén a makrolidok MIC értéke és a klinikai kimenetel között nem szignifikáns az összefüggés. Éppen ezért, a vad-típusú H. influenzae esetében a makrolidok és a rokon antibiotikumok határértékei átmenetiként lettek kategorizálva.

Érzékenység

Az egyes fajokra vonatkozó szerzett rezisztencia földrajzilag és időben egyaránt különbözhet. A rezisztenciára vonatkozóan helyi adatok ismerete kívánatos, különösen a súlyos fertőzések kezelése esetén. A jelen tájékoztatás csak hozzávetőleges útmutatást nyújt arról, hogy a mikroorganizmusok érzékenyek-e az azitromicinre.

Az azitromicin antibakteriális spektruma

Általában érzékeny fajok

Aerob Gram-pozitív mikroorganizmusok

Staphylococcus aureus - meticillin-érzékeny

Streptococcus pneumoniae - penicillin-érzékeny

Streptococcus pyogenes

Aerob Gram-negatív mikroorganizmusok

Haemophilus influenzae*

Haemophilis parainfluenzae

Legionella pneumophila

Moraxella catarrhalis*

Neisseria gonorrhoeae*

Pasteurella multocida

Anaerob mikroorganizmusok

Clostridium perfringens

Fusobacterium spp.

Prevotella spp.

Porphyromonas spp.

Egyéb mikroorganizmusok

Chlamydophila pneumoniae

Chlamydia trachomatis

Mycobacterium avium

Mycoplasma pneumoniae*

Azok a fajok, melyeknél a szerzett rezisztencia problémát jelenthet

Aerob Gram-pozitív mikroorganizmusok

Streptococcus pneumoniae* penicillinre mérsékelten érzékeny törzsek penicillin-rezisztens törzsek

Öröklötten rezisztens mikroorganizmusok

Aerob Gram-pozitív mikroorganizmusok

Staphylococcus aureus (MRSA, MRSE)

Enterococcus faecalis

Anaerob Gram-negatív mikroorganizmusok

Bacteroides fragilis csoport

* Az elfogadott klinikai indikációkban az érzékeny izolált mikroorganizmusok esetén kimutatták a klinikai hatásosságot.

A meticillin-rezisztens Staphylococcus törzseknél nagyon gyakori a szerzett rezisztencia a makrolidokra, de azért szerepelnek a táblázatban, mert ritkán mégis érzékenyek lehetnek az azitromicinre.

A gyermekek körében végzett vizsgálatok értékelése alapján az azitromicin alkalmazása nem ajánlott malária kezelésére sem monoterápiában, sem klorokvin vagy artemizinin hatóanyag tartalmú gyógyszerekkel kombinálva, mivel a szövődménymentes malária kezelésére javasolt antimaláriás szerek elégtelen hatásossága nem bizonyított.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

Per os alkalmazás után az azitromicin biohasznosulása megközelítőleg 37%. A plazma csúcskoncentrációt a bevételt követő 2–3 óra elteltével éri el. Az egyszeri, 500 mg-os per os dózis alkalmazását követően megfigyelt átlagos csúcskoncentráció (C_max) kb. 0,4 mikrogramm/ml.

Eloszlás

A per os adott azitromicin a test nagy részében eloszlik. A farmakokinetikai vizsgálatokban kimutatták, hogy a szövetekben az azitromicin szintje jelentősen nagyobb, mint a plazmában (a plazmában mért koncentráció mintegy ötvenszerese), mely azt jelzi, hogy az azitromicin erősebben kötődik a szövetekhez (az egyensúlyi megoszlási térfogat megközelítőleg 31,1 l/kg).

Az ajánlott adag alkalmazásával sem a plazmában, sem a szérumban nem történik akkumuláció. A szövetekben, ahol a szérum-, illetve plazmaszinteknél sokkal magasabb a koncentráció, az azitromicin akkumulálódik. A célszövetekben (pl. tüdő, tonsilla és prostata) mért koncentráció egyetlen 500 mg-os adag alkalmazását követően meghaladta a valószínű kórokozók MIC₉₀ értékét.

In vitro és in vivo kísérletekben az azitromicin a fagocitákban szaporodik fel, és a felszabadulását az aktív fagocitózis serkenti. Állatkísérletekben ezen folyamat is hozzájárult az azitromicin szöveti akkumulációjához. A szérum proteinekhez való kötődése a plazmakoncentrációtól függően változik: 12% 0,5 μg/ml, és 52% 0,05 μg/ml plazmakoncentráció esetén.

Biotranszformáció és elimináció

A plazmában mért terminális eliminációs felezési idő követi a szöveti kiürülés 2–4 napos felezési idejét.

Az intravénásan alkalmazott azitromicin adagjának mintegy 12%-a változatlan formában ürül a vizelettel 3 napos időtartam alatt, nagy része az első 24 óra során. Az 5 napos kezelést követő 2. napon 237 μg/ml azitromicin-koncentrációt mértek az emberi epében. Ugyancsak az epében 10 metabolitot mutattak ki, melyek N- és O-demetilációval, a dezozamin és az aglikon gyűrűk hidroxilációjával és a kladinóz-konjugátumok lehasításával képződnek. Vizsgálatok azt mutatják, hogy az azitromicin metabolitjainak nincs mikrobiológiai aktivitása.

Farmakokinetikai tulajdonságok speciális betegcsoportokban

Veseelégtelenség

Enyhe-, középsúlyos vesekárosodásban (glomeruláris filtrációs ráta: 10‑80 ml/perc) szenvedő egyéneknél az azitromicin egyetlen 1 g-os orális adagját követően a C_max átlagos értéke 5,1%-kal, az AUC_0-120 átlagos értéke 4,2%-kal növekedett a normális vesefunkciójúakhoz (GFR>80 ml/perc) képest. Súlyosan beszűkült vesefunkciójú betegeknél a C_max, illetve AUC_0-120 átlagos értéke 61%-kal, illetve 33%-kal növekedett a normál értékhez képest.

Májelégtelenség

Nincs bizonyíték arra, hogy enyhe-, középsúlyos mértékben beszűkült májfunkciójú betegeknél az azitromicin farmakokinetikája jelentős mértékben megváltozna a normális májműködéshez képest. Úgy tűnik, ezeknél a betegeknél a vizeletből visszanyert azitromicin mennyisége megnő, valószínűleg a csökkent hepaticus clearance kompenzálásaként.

Időskorú betegek

Idős férfiaknál az azitromicin farmakokinetikája hasonló volt, mint fiatal felnőtteknél. Idős nőknél azonban magasabb csúcskoncentrációkat (30-50%-kal magasabb) figyeltek meg, de jelentős akkumuláció nem fordult elő.

5 napos kezelést követően idős önkénteseknél (>65 év) magasabb (29%) AUC-értékeket mértek, mint a fiatalabb önkénteseknél (< 45 év). Ezen különbségek azonban nem tarthatók klinikailag relevánsnak, így az adagolás módosítása nem javasolt.

Csecsemők, kisdedek, gyermekek és serdülők

Farmakokinetikai vizsgálatokat 4 hónapos és 15 éves életkor közötti, azitromicin kapszulával, granulátummal vagy szuszpenzióval kezelt gyermekeknél végeztek. Az első napon 10 mg/ttkg, majd a 2‑5. napon 5 mg/ttkg adag mellett a C_max értéke valamivel alacsonyabb a felnőtteknél mértnél: 224 µg/l 0,6-5 éves gyerekeknél a kezelés harmadik napja után, és 383 µg/l a 6-15 éves gyermekeknél. Az idősebb gyermekeknél mért 36 órás felezési idő a felnőtteknél várt tartományba esett.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Állatkísérletekben a klinikai terápiás adagoknál 40-szer nagyobb adagok használata mellett az azitromicin átmeneti foszfolipidózist okozott, de a meghatározásoknak megfelelő toxikológiai következményt ezzel kapcsolatban nem tapasztaltak. Nincs bizonyíték arra, hogy a javallatok szerint adagolt azitromicin kezelés mellett ennek jelentősége lenne.

Elektrofiziológiai vizsgálatok kimutatták, hogy az azitromicin a QT-szakasz megnyúlását okozza.

Karcinogén potenciál

Nem végeztek hosszútávú állatkísérleteket a karcinogén potenciál meghatározására.

Mutagén potenciál

In vivo és in vitro kísérletekben nem igazoltak genetikai- és kromoszóma-mutációkra való hajlamot.

Reprodukcióra kifejtett toxicitás

Az azitromicin embriotoxikus hatásait vizsgáló állatkísérletekben patkányokon és egereken nem észleltek teratogén hatást. Patkányokban az azitromicin 100 és 200 mg/ttkg/nap adagban a magzati osszifikáció és az anyai súlynövekedés enyhe elmaradását eredményezte. Patkányokon végzett peri- és posztnatális vizsgálatokban 50 mg/ttkg/nap, és ennél nagyobb mennyiségű azitromicin kezelést követően enyhe retardációt figyeltek meg.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Tablettamag: vízmentes kalcium-hidrogén-foszfát, hipromellóz (E 464), kroszkarmellóz-nátrium, magnézium-sztearát (E 470b), hidegenduzzadó kukoricakeményítő, nátrium-lauril-szulfát.

Filmbevonat: hipromellóz (E 464), laktóz-monohidrát, titán-dioxid (E 171), triacetin.

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

4 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Aziwill 250 mg filmtabletta:

3, 4, illetve 6 db filmtabletta fehér, átlátszatlan, PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

Aziwill 500 mg filmtabletta:

2, 3, 6, illetve 30 db filmtabletta fehér, átlátszatlan, PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés: (két kereszt)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Jubilant Pharmaceuticals nv

Axxes Business Park

Guldensporenpark 22 - Block C

9820 Merelbeke

Belgium

Kizárólagos magyarországi forgalmazó:

Goodwill Pharma Kft.

6724 Szeged, Cserzy Mihály u. 32.

Kérjük, a készítménnyel kapcsolatos kérdéseivel forduljon a kizárólagos magyarországi forgalmazóhoz.

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA

Aziwill 250 mg filmtabletta:

OGYI-T-22512/01 3x PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban, dobozban

OGYI-T-22512/02 4x PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban, dobozban

OGYI-T-22512/03 6x PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban, dobozban

Aziwill 500 mg filmtabletta:

OGYI-T-22512/04 2x PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban, dobozban

OGYI-T-22512/05 3x PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban, dobozban

OGYI-T-22512/06 6x PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban, dobozban

OGYI-T-22512/07 30x PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban, dobozban

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2013. június 26.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2019. 09. 05.