BISOPROLOL ACTAVIS 5 mg tabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Bisoprolol Actavis 5 mg tabletta

Bisoprolol Actavis 10 mg tabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

5 mg tabletta: 5,00 mg bizoprolol‑fumarát tablettánként.

Ismert hatású segédanyag: 136,16 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz tablettánként.

10 mg tabletta: 10,0 mg bizoprolol‑fumarát tablettánként.

Ismert hatású segédanyag: 130,86 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz tablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Tabletta.

5 mg tabletta: halványsárga, pettyes, kerek, mindkét oldalon domború, egyik oldalán felező bemetszéssel, fölötte "BI", alatta "5" jelöléssel.

10 mg tabletta: bézsszínű, pettyes, kerek, mindkét oldalon domború, egyik oldalán felező bemetszéssel, fölötte "BI", alatta "10" jelöléssel.

A tabletták egyenlő adagokra oszthatók.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Hypertonia, coronaria‑betegség (angina pectoris).

4.2. Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőttek: mindkét indikációban naponta egyszer 5 mg bizoprolol‑fumarát.

Szükség esetén az adagot napi egyszeri 10 mg bizoprolol‑fumarátra lehet emelni.

A legmagasabb ajánlott dózis 20 mg naponta egyszer.

Az adagolást minden esetben individuálisan, a szívfrekvencia és a klinikai válasz függvényében kell beállítani.

Az alkalmazás időtartama:

A bizoprolollal való kezelés általában hosszú távú terápiát jelent.

A bizoprolol-kezelést tilos hirtelen megszakítani, mert ez az állapot átmeneti rosszabbodásához vezethet. Különösen ischaemiás szívbetegségben szenvedő betegeknél a kezelést tilos hirtelen abbahagyni. Az adag fokozatos csökkentése ajánlott.

Speciális betegcsoportok

Csökkent vese- és/vagy májfunkció:

Enyhe vagy közepesen súlyos máj‑ vagy vesekárosodás esetén általában nem szükséges az adagolás módosítása. Súlyos veseelégtelenségben (kreatinin‑clearance < 20 ml/perc) vagy súlyos májfunkció‑zavarban a napi adag nem haladhatja meg a 10 mg bizoprolol-fumarátot.

Művese-kezelésben részesülő betegeknél a bizoprolol alkalmazásával kapcsolatosan korlátozott a tapasztalat; mindazonáltal nincs arra vonatkozóan adat, hogy az adagoláson változtatni kell.

Idősek

Nem szükséges dózismódosítás.

Gyermekek és serdülők

Gyermekek esetében nincs tapasztalat a bizoprolol alkalmazására vonatkozóan, ezért a Bisoprolol Actavis tabletta nem javasolt gyermekek számára.

Az alkalmazás módja

A Bisoprolol Actavis filmtablettát reggel, étkezés közben folyadékkal, szétrágás nélkül kell bevenni, de étkezéstől függetlenül is bevehető.

3. Ellenjavallatok

A bizoprolol alkalmazása ellenjavallt a következő állapotokban:

• A készítmény hatóanyagával vagy bármely, a 6.1 pontban felsorolt segédanyagával szembeni túlérzékenység

• akut szívelégtelenség, vagy a szívelégtelenség azon dekompenzált epizódjai, amikor iv. inotrop szer adása szükséges,

• cardiogen sokk,

• II. vagy III. fokú AV-blokk (pacemaker nélkül),

• sick sinus szindróma,

• sinuatrialis blokk,

• tünetekkel járó bradycardia,

• tünetekkel járó hypotonia,

• súlyos asthma bronchiale vagy súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegség,

• súlyos perifériás érszűkület, vagy Raynaud-szindróma súlyos formái,

• kezeletlen phaeochromocytoma (lásd 4.4 pont),

• metabolikus acidózis.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Különösen ischaemiás szívbetegségben szenvedő betegeknél a bizoprolol-kezelést – a kivételesen indokolt eseteket leszámítva – tilos hirtelen abbahagyni, mivel ez a szívbetegség átmeneti rosszabbodásához vezethet (lásd 4.2 pont).

A bizoprololt különös óvatossággal kell alkalmazni olyan betegeknél, akiknél a magas vérnyomáshoz vagy az angina pectorishoz szívelégtelenség társul.

Bizoprolol csak különös óvatossággal adható a következő esetekben:

• nagy vércukorszint‑ingadozásokkal kísért diabetes mellitus (a hypoglykaemia tüneteit [pl. tachycardia, szívdobogásérzés vagy verejtékezés] a kezelés elfedheti),

• szigorú koplalás/diéta,

• egyidejűleg folyamatban lévő deszenzibilizációs terápia. A többi béta-blokkolóhoz hasonlóan a bizoprolol is fokozhatja az allergének iránti érzékenységet és az anaphylaxiás reakciók súlyosságát. Előfordulhat, hogy az ilyenkor alkalmazott adrenalin nem minden esetben fejti ki a kívánt hatást.

• I. fokú AV‑blokk,

• Prinzmetal‑angina,

• perifériás érszűkülettel járó betegség (a panaszok felerősödhetnek, különösen a terápia megkezdésekor).

Azoknak a betegeknek, akiknek psoriasisa van, vagy anamnézisükben psoriasis szerepel, béta‑blokkolókat (pl. a bizoprololt) csak az előny/kockázat gondos mérlegelését követően szabad adni.

A bizoprolol‑kezelés a thyreotoxicosis tüneteit elfedheti.

Phaeochromocytomában bizoprolol nem adható az alfa‑receptor-blokád eléréséig.

Általános anesztézia esetén a béta‑adrenerg receptorok gátlása csökkenti a szívritmuszavarok és a myocardialis ischaemia előfordulásának gyakoriságát az anesztézia indukciója és az intubáció alatt, valamint a műtétet követő időszakban. Jelenleg azt javasolják, hogy a béta‑adrenerg blokádot a perioperatív időszakban is fenn kell tartani. Az aneszteziológusnak tudnia kell a béta‑adrenerg receptor-blokkoló alkalmazásáról, mivel az más szerekkel kölcsönhatásba léphet. Ennek eredményeként bradyarrhythmia, reflex tachycardia csökkentése, illetve a vérveszteség kompenzálását biztosító reflex csökkenése lép fel. Amennyiben indokolt a béta‑blokkoló-kezelést a műtét előtt felfüggeszteni, akkor erre fokozatosan kerüljön sor és a dózismegvonás mintegy 48 órával az anesztézia előtt fejeződjön be.

Asthma bronchiale, vagy egyéb, krónikus obstruktív tüdőbetegség tünetekkel járó eseteiben egyidejű bronchodilatátor‑kezelést kell alkalmazni. Asztmás betegekben alkalmanként előfordulhat a légúti ellenállás növekedése, ilyenkor a béta₂‑stimuláns szer dózisának emelése válhat szükségessé.

Ritkán előforduló, örökletes galaktóz-intoleranciában, laktóz‑intoleranciában vagy glükóz‑galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Együttadása nem ajánlott a következőkkel:

- Verapamil-típusú, kisebb mértékben diltiazem‑típusú kalcium-antagonisták: csökkentik a vérnyomást és a szívizom kontraktilitását, lassítják a pitvar-kamrai átvezetést. Béta‑blokkoló‑kezelésben részesülő betegeknek a verapamil intravénás adása súlyos hypotoniához és pitvar‑kamrai blokkhoz vezethet.

- Centrális hatású vérnyomáscsökkentő szerek (pl. klonidin, metildopa, moxonodin, rilmenidin): a centrális hatású vérnyomáscsökkentő szerek súlyosbíthatják a szívelégtelenséget azáltal, hogy csökkentik a centrális szimpatikus tónust (csökken a szívfrekvencia és a szívteljesítmény, értágulat jelentkezik). A hirtelen megvonás, különösen, ha az a béta‑blokkoló abbahagyása előtt következik be, emelheti a "rebound hypertonia" kockázatát.

Fokozott óvatosság szükséges a következő szerekkel való együttadáskor:

- Dihidropiridin‑típusú kalcium-antagonisták (pl. felodipin, amlodipin): együttes alkalmazásuk fokozhatja a hypotonia kockázatát. Szívelégtelenségben szenvedő betegeknél nem zárható ki a kamrai pumpafunkció további romlásának a kockázata.

- I. osztályba tartozó antiaritmiás szerek (pl. dizopiramid, kinidin, lidokain, fenitoin, flekainid, propafenon): a pitvar-kamrai átvezetési időre gyakorolt hatás és a negatív inotróp hatás felerősödhet.

- III. osztályba tartozó antiaritmiás szerek (pl. amiodaron): a pitvar-kamrai átvezetési időre gyakorolt hatás felerősödhet.

- Paraszimpatomimetikumok: megnyúlhat a pitvar‑kamrai átvezetési idő és így fokozódhat a bradycardia kockázata.

• Helyileg alkalmazott béta-blokkolót tartalmazó készítmények (pl. glaucoma kezelésére adott szemcseppek) hatásuk összeadódhat a bizoprolol szisztémás hatásával.

- Inzulin, és orális antidiabetikumok: a vércukorszintet csökkentő hatás felerősödése. A béta‑adrenerg receptorok gátlása elfedheti a hypoglykaemia tüneteit.

- Anesztetikumok: a reflex tachycardia csillapodik és a hypotensio rizikója fokozódik (további információt lásd az általános érzéstelenítésről a 4.4 pontban)

- Digitálisz-glikozidok: a pitvar‑kamrai átvezetési idő megnyúlik, így a szívfrekvencia csökken.

- Nem-szteroid gyulladásgátló készítmények (NSAID‑ok): A NSAID‑ok csökkenthetik a bizoprolol vérnyomáscsökkentő hatását.

- Béta‑mimetikumok (pl. izoprenalin, dobutamin): a bizoprolollal kombinálva mindkét szer hatékonysága csökkenhet.

- Béta‑ és alfa–mimetikumok (pl. noradrenalin, adrenalin): bizoprolollal kombinálva az alfa‑adrenoceptor közvetítette vazokonstriktor hatás érvényesülhet, melynek következtében vérnyomás-emelkedés jöhet létre és a claudicatio intermittens romolhat. Nem-szelektív béta‑blokkolók alkalmazása esetén az ilyen interakciók megjelenését valószínűbbnek tartják.

- Egyéb antihipertenzív szerek, illetve más, vérnyomáscsökkentő hatású készítmények (pl. triciklusos antidepresszánsok, barbiturátok, fenotiazinok) együttadásakor nőhet az alacsony vérnyomás kockázata.

Együttadása megfontolandó a következőkkel:

- Meflokin: fokozott a bradycardia kockázata.

- Monoaminooxidáz-gátlók (kivéve MAO‑B-gátlók): a béta-blokkolók vérnyomáscsökkentő hatása, de emellett a hypertoniás krízis kockázata is fokozódik.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A bizoprolol olyan farmakológiai hatásokkal rendelkezik, melyek károsan befolyásolhatják a terhességet, és/vagy a magzatot/újszülöttet. Általában elmondható, hogy a béta‑adrenerg receptorokat blokkoló szerek csökkentik a placentaris perfúziót, ami összefüggésbe hozható a foetus fejlődésbeni elmaradásával, az intrauterin halálozással, a spontán abortusszal és a koraszüléssel. Nemkívánatos mellékhatások (pl. hypoglykaemia, bradycardia) előfordulhatnak a magzatban vagy az újszülöttben. Ha béta-adrenerg receptor-blokkoló alkalmazása szükséges, béta₁‑szelektív szer választandó.

A Bisoprolol Actavis filmtablettát terhesség ideje alatt csak nagyon indokolt esetben szabad alkalmazni. Amennyiben bizoprolol adása szükséges, az uteroplacentaris véráramlást és a magzat növekedését monitorozni kell. Alternatív terápia alkalmazása megfontolandó, amennyiben bármilyen - a terhességre vagy a magzatra - káros hatás jelentkezik. Az újszülött állapotát gondosan monitorozni kell. Rendszerint az élet első 3 napján várható hypoglykaemia és bradycardia előfordulása.

Szoptatás

Nincs arra vonatkozó adat, hogy a bizoprolol kiválasztódik‑e az anyatejbe.

Ennél fogva a Bisoprolol Actavis tabletta alkalmazása a szoptatás alatt nem ajánlott.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Egy ischaemiás szívbetegekkel végzett vizsgálat szerint a bizoprolol alkalmazása nem befolyásolja a járművezetéshez szükséges képességeket. Mégis, tekintettel a szerre adott egyéni reakciókban tapasztalható nagy különbségekre, a járművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességek kedvezőtlen irányba változhatnak. Ez a lehetőség leginkább a terápia kezdeti szakaszában, a kezelés megváltoztatásakor, valamint alkohol együttes fogyasztása esetén megfontolandó.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A gyakoriság megállapítására a következő meghatározások vonatkoznak:

Nagyon gyakori (≥ 1/10)

Gyakori (≥ 1/100 - <1/10)

Nem gyakori (≥ 1/1000 - < 1/100)

Ritka (≥ 1/10 000 - < 1/1000)

Nagyon ritka (< 1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

Pszichiátriai kórképek:

Nem gyakori: depresszió, alvászavarok

Ritka: rémálmok, hallucinációk

Idegrendszeri betegségek és tünetek:

Gyakori: szédülés*, fejfájás*

Ritka: ájulás

Szembetegségek és szemészeti tünetek:

Ritka: csökkent könnytermelődés (figyelembe kell venni, amennyiben a beteg kontaktlencsét visel)

Nagyon ritka: conjunctivitis

A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei:

Ritka: hallászavarok

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek:

Nem gyakori: AV‑átvezetési zavarok, a már fennálló szívelégtelenség rosszabbodása, bradycardia

Érbetegségek és tünetek:

Gyakori: végtagi hidegérzés vagy zsibbadás, hypotonia

Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek:

Nem gyakori: asthma bronchiale vagy az anamnézisben szereplő obstruktív légúti betegség esetén bronchospasmus

Ritka: allergiás rhinitis

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek:

Gyakori: gastrointestinalis panaszok, mint például émelygés, hányás, hasmenés, székrekedés

Máj- és epebetegségek illetve tünetek

Ritka: hepatitis

A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei:

Ritka: túlérzékenységi reakciók, mint például viszketés, kipirulás, bőrkiütés

Nagyon ritka: alopecia. Béta‑blokkolók kiválthatják vagy súlyosbíthatják a psoriasist, vagy psoriasis‑szerű bőrelváltozást okozhatnak.

A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei:

Nem gyakori: izomgyengeség, izomgörcsök

A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek:

Ritka: nemi teljesítőképesség zavara

Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók:

Gyakori: fáradtság*

Nem gyakori: kimerültség*

Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei:

Ritka: a trigliceridszint emelkedése, a májenzimek (ALAT, ASAT) aktivitásának emelkedése

* leginkább a kezelés első időszakában előforduló tünetek, melyek legtöbbször enyhék, és általában 1‑2 héten belül megszűnnek.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A béta‑blokkóval történt túladagolás során a leggyakrabban bradycardiára, hypotoniára, bronchospasmusra, akut szívelégtelenségre és hypoglykaemiára lehet számítani.

Az egyéni érzékenység és válaszreakció egyszeri nagy dózisú bizoprolol bevételére igen nagy szórást mutat, a szívelégtelenségben szenvedő betegek nyilvánvalóan érzékenyebbek a bizoprolol hatásaira.

Általában a szerrel való túladagoláskor a terápia megszakítása és a megfelelő támogató és tüneti terápia alkalmazása javasolt.

Bradycardia: iv. atropin adása. Megfelelő hatás hiányában izoprenalin vagy egyéb pozitív kronotróp hatású szer óvatos alkalmazása jön szóba. Bizonyos körülmények között ideiglenes pacemaker behelyezése válhat szükségessé.

Hypotonia: iv. folyadékpótlás és vazopresszorok adása szükséges. Glukagon iv. alkalmazása hasznos lehet.

AV‑blokk (II. vagy III. fokú): a beteg gondos monitorozása, izoprenalin infúzió adása vagy ideiglenes pacemaker behelyezése válhat szükségessé.

A szívelégtelenség akut romlása: iv. diuretikumok, inotróp szerek és értágítók adása válhat szükségessé.

Bronchospasmus: bronchodilatátor-terápia alkalmazása, mint az izoprenalin, béta‑2‑szimpatomimetikumok és/vagy aminofillin.

Hypoglykaemia: iv. glükóz adása

A rendelkezésre álló korlátozott mennyiségű adat szerint a bizoprolol csak elenyésző mértékben dializálható.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Szelektív béta‑receptor‑blokkolók önmagukban

ATC kód: C07A B07

A bizoprolol magas béta‑1‑szelektivitással rendelkező adrenoreceptor-blokkoló, ami sem intrinszik szimpatomimetikus aktivitással (ISA), sem pedig klinikailag jelentős membránstabilizáló hatással nem rendelkezik. Igen csekély affinitással rendelkezik mind a bronchusok‑, mind az erek simaizomzatában található, mind a metabolikus szabályozásban szereplő béta‑2‑receptorokhoz. Mindezek eredményeként általánosan elmondható, hogy a bizoprolol esetében nem várható a légúti ellenállásra, a béta‑2‑mediált anyagcsere‑folyamatokra kifejtett hatás. Béta‑1‑szelektivitása túlterjed a terápiás dózistartományon. A bizoprololnak nincs kifejezett negatív inotróp hatása.

A bizoprolol maximális hatását az orális bevételtől számított 3‑4 óra múlva éri el. Plazmaeliminációs féléletideje 10‑12 óra, ennek köszönhetően napi egyszeri adagolás mellett, 24 órás hatástartammal rendelkezik.

Maximális antihipertenzív hatását a bizoprolol általában 2 hét után éri el.

Amennyiben olyan koszorúér-betegségben szenvedő betegeknek, akiknek nincs krónikus szívelégtelensége, akutan adják, a bizoprolol csökkenti a szívfrekvenciát és a pulzustérfogatot, ebből eredően pedig a perctérfogatot és az oxigénfogyasztást. A krónikus kezelés során a kezdetben emelkedett perifériás rezisztencia csökken. Többek között a plazma reninaktivitás csökkentésével is magyarázzák a béta‑blokkolók antihipertenzív hatását.

A bizoprolol a szív béta‑receptorainak blokádján keresztül gátolja a szimpato‑adrenerg aktivációra adott választ. Ez a szívfrekvencia és a kontraktilitás csökkenését, ezen keresztül pedig a szívizomzat oxigénfogyasztásának csökkenését eredményezi, ami kívánatos hatás a koszorúér-betegség talaján kialakult angina pectoris kezelése esetén.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A bizoprolol orális alkalmazását követően közel teljes mértékben (> 90%) felszívódik a gastrointestinalis rendszerből. Mivel a „first‑pass” metabolizmus kisfokú, körülbelül 10%, abszolút biológiai hasznosíthatósága, orális alkalmazás után, körülbelül 90%.

Eloszlás

Eloszlási térfogata 3,5 l/ttkg. Plazmafehérjékhez körülbelül 30%-ban kötődik.

Biotranszformáció és elimináció

A bizoprolol két, egymással egyenlő mértékű eliminációt biztosító úton választódik ki a szervezetből: 50%-ban a májban inaktív metabolitokká alakul, melyeket azután a vesék választanak ki.

A fennmaradó 50% a veséken keresztül változatlan formában ürül. Mindezek miatt enyhe vagy közepes fokú vese-, vagy májkárosodás esetén rendszerint nem szükséges a bizoprolol dózisának módosítása. A gyógyszer teljes clearance értéke kb. 15 l/óra.

A plazmaeliminációs féléletidő 10‑12 óra.

A bizoprolol kinetikája lineáris, független az életkortól.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – egyszeri és ismételt adagolású dózistoxicitási, genotoxicitási/mutagenitási vagy karcinogenitási – vizsgálatokból származó nem-klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

Reprodukciós vizsgálatok

A reprodukciós toxikológiai vizsgálatok során a bizoprolol nem befolyásolta a fertilitást vagy az általános reprodukciós képességet.

A többi béta-blokkolóhoz hasonlóan, nagy dózisban, a bizoprolol is mutatott anyai (csökkent táplálékbevitel és a testsúlygyarapodás elmaradása) és embrionális/magzati toxicitást (az embryo-resorptio fokozott előfordulása, az utód csökkent születési súlya, lassult fizikális fejlődés), de teratogenitást nem észleltek.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

5 mg tabletta:

Magnézium‑sztearát,

Yellow PB 22812 (amely sárga vas‑oxidot /E 172/ tartalmaz),

Kroszpovidon,

Mikrokristályos cellulóz,

Laktóz-monohidrát.

10 mg tabletta:

Magnézium‑sztearát,

Beige PB 27215 (amely sárga vas‑oxidot /E 172/ és vörös vas‑oxidot /E 172/ tartalmaz), Kroszpovidon,

Mikrokristályos cellulóz,

Laktóz‑monohidrát.

6.2 Inkompatibilitások

Nem ismert.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30°C‑on tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

30 db, ill. 100 db tabletta átlátszó vagy fehér, átlátszatlan PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

A megsemmisítésre vonatkozóan nincsenek különleges előírások.

Megjegyzés:  (egy kereszt)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Actavis Group PTC ehf.

Reykjavíkurvegur 76-78

220 Hafnarfjördur

Izland

7. A FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA

Bisoprolol Actavis 5 mg tabletta

OGYI-T-22537/01 30× PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban

OGYI-T-22537/02 100× PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban

Bisoprolol Actavis 10 mg tabletta

OGYI-T-22537/03 30× PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban

OGYI-T-22537/04 100× PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2013. szeptember 4.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2016. március 4.