BOOSTRIX POLIO szuszpenziós injekció előretöltött fecskendőben betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Boostrix Polio szuszpenziós injekció előretöltött fecskendőben

diphtheria, tetanus, pertussis (acelluláris összetevő) és (inaktivált) poliomyelitis vakcina (adszorbeált, csökkentett antigén tartalmú)

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Egy adag (0,5 ml) tartalma:

Diphtheria toxoid1	legalább 2 nemzetközi egység (NE) (2,5 Lf)
Tetanus toxoid1	legalább 20 nemzetközi egység (NE) (5 Lf)
Bordetella pertussis antigének
Pertussis toxoid1	8 mikrogramm
Filamentózus hemagglutinin1	8 mikrogramm
Pertaktin1	2,5 mikrogramm
Inaktivált poliovírus
1‑es típus (Mahoney törzs)²	40 D‑antigén egység
2‑es típus (MEF‑1 törzs)²	8 D‑antigén egység
3‑as típus (Saukett törzs)²	32 D‑antigén egység
1 hidratált alumínium‑hidroxidhoz [Al(OH)3]	0,3 milligramm Al3+
és alumínium‑foszfáthoz (AlPO4) kötött	0,2 milligramm Al3+
² VERO sejtkultúrán előállított

A vakcina a gyártási folyamat során használt formaldehidet, neomicint és polimixint nyomokban tartalmazhatja (lásd 4.3 pont).

Ismert hatású segédanyagok:

A vakcina < 0,07 nanogramm para-aminiobenzoesavat és 0,0298 mikrogramm fenilalanint tartalmaz adagonként (lásd 4.4 pont).

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Szuszpenziós injekció előretöltött fecskendőben.

A Boostrix Polio egy zavaros, fehér szuszpenzió.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A Boostrix Polio diphtheria, tetanus, pertussis és poliomyelitis elleni emlékeztető oltásra javallt 3 éves kortól (lásd 4.2 pont).

A Boostrix Polio a pertussis elleni passzív védelem korai csecsemőkorban való kialakítására is javallt az anya terhesség alatti immunizálásával (lásd 4.2, 4.6 és 5.1 pont).

A Boostrix Polio alkalmazásakor a hivatalos ajánlásokat kell figyelembe venni.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Egyszeri 0,5 ml‑es adag vakcina beadása javasolt.

A Boostrix Polio a 3. életév betöltésétől kezdve alkalmazható.

A Boostrix Polio csökkentett dózisú diphtheria, tetanus és pertussis antigéneket tartalmaz poliomyelitis antigénekkel kombinációban, ezért a Boostrix Polio alkalmazásakor figyelembe kell venni a helyi hivatalos ajánlásokat és/vagy a helyi gyakorlatot is.

A Boostrix Polio terhes nőknek a második vagy a harmadik trimeszterben a hivatalos ajánlásoknak megfelelően adható (lásd 4.1, 4.6 és 5.1 pont).

A Boostrix Polio alkalmazható a diphtheria, tetanus és pertussis vonatkozásában ismeretlen vagy nem teljes vakcinációs státuszú serdülők és felnőttek immunizálására is, a diphtheria, tetanus, pertussis és poliomyelitis elleni oltási sorozatok részeként. Felnőttektől származó adatok alapján a diphtheria és tetanus komponenst tartalmazó vakcinából további két adag beadása ajánlott egy, illetve hat hónappal az első dózis beadását követően a diphtheria és tetanus komponensre adott válasz maximalizálása céljából (lásd 5.1 pont).

A Boostrix Polio alkalmazható tetanus fertőzésre gyanús sérülés ellátására, olyan személyeknél, akik előzőleg a tetanus toxoidot tartalmazó teljes oltási sort megkapták, és akiknél a diphtheria, pertussis és poliomyelitis elleni emlékeztető oltás javasolt. Tetanus immunglobulint egyidejűleg, a hivatalos ajánlások figyelembevételével kell beadni.

Diphtheria, tetanus, pertussis és poliomyelitis ellen az emlékeztető oltás beadása a hivatalos ajánlásoknak megfelelő időközönként javasolt.

Gyermekek és serdülők

A Boostrix Polio biztonságosságát és hatásosságát 3 év alatti életkorú gyermekek esetében nem igazolták.

Az alkalmazás módja

A Boostrix Polio‑t intramuscularisan, mélyen az izomba kell adni, lehetőleg a deltoid régióba (lásd 4.4 pont).

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagaival vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával, illetve neomicinnel, polimixinnel vagy formaldehiddel szembeni túlérzékenység.

Diphtheria, tetanus, pertussis vagy poliomyelitis vakcina korábbi beadását követően kialakult ismert túlérzékenység.

A Boostrix Polio ellenjavallt, ha ismeretlen etiológiájú encephalopathiát észleltek, amely pertussis tartalmú vakcina korábbi beadását követően 7 napon belül jelentkezett. Ilyen esetekben a pertussis vakcina alkalmazását be kell fejezni, és az oltási sorozatot diphtheria, tetanus és poliomyelitis vakcinával kell folytatni.

A Boostrix Polio nem alkalmazható, ha diphtheria és/vagy tetanus elleni korábbi immunizálást követően átmeneti thrombocytopenia vagy neurológiai szövődmény lépett fel (a convulsiókra vagy a hypotoniás‑hyporesponsiv epizódokra vonatkozóan lásd 4.4 pont).

Mint minden vakcina esetében, a Boostrix Polio beadását is el kell halasztani, ha az oltandó súlyos, akut lázas betegségben szenved. Kisebb fertőzés nem képez ellenjavallatot.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A vakcinációt megelőzően a kórtörténetet át kell tekinteni (különös tekintettel a korábbi védőoltásokra és az esetleg előforduló nemkívánatos eseményekre).

Ha az alább felsorolt események bármelyike pertussis tartalmú vakcina beadásával időbeli összefüggésbe hozható, úgy gondosan mérlegelni kell pertussis tartalmú vakcina következő adagjának beadását:

40 °C‑os vagy annál magasabb testhőmérséklet a vakcina beadását követő 48 órán belül, ami egyéb okkal nem magyarázható.

Ájulás vagy sokkszerű állapot (hypotoniás‑hyporesponsiv epizód) a vakcinációt követő 48 órán belül.

Kitartó, vigasztalhatatlan sírás legalább 3 órán át, a vakcinációt követő 48 órán belül.

Lázzal vagy láz nélkül jelentkező görcs, ami a vakcinációt követő 3 napon belül lép fel.

Bizonyos körülmények között – pl. magas incidenciájú pertussis esetén – a potenciális előny meghaladja az esetleges kockázatot.

Mint minden vakcináció esetében, a Boostrix Polio‑val történő immunizálásból származó előnyt és kockázatot, csakúgy, mint a vakcináció elhalasztását, gondosan mérlegelni kell olyan gyermekek esetében, akiknél egy súlyos neurológiai megbetegedés újonnan alakult ki, vagy állapotuk rosszabbodott.

Mint minden injekciós vakcina esetében, a megfelelő orvosi ellátást és felügyeletet mindig biztosítani kell, a vakcina beadását követően ritkán fellépő anaphylaxiás reakció esetére.

A Boostrix Polio‑t óvatosan kell beadni thrombocytopenia (lásd 4.3 pont) vagy véralvadási zavar esetén, mivel ezeknél a betegeknél az intramuscularis injekció beadása után vérzés jelentkezhet. Ha a hivatalos ajánlásokkal összhangban van, a vakcinát be lehet adni szubkután ezeknek az alanyoknak. Mindkét beadási mód esetén, a beadás helyét legalább két percig le kell szorítani (dörzsölés nélkül).

A Boostrix Polio semmilyen körülmények között sem adható be intravascularisan.

Az egyéni anamnézisben előforduló lázgörcs, a családi anamnézisben előforduló convulsiók, valamint a DTP‑oltást követően mellékhatás előfordulása a családban nem jelent ellenjavallatot.

A Humán Immundeficiencia Vírus (HIV) fertőzés nem jelent ellenjavallatot. Lehet, hogy a várt immunválasz nem alakul ki az immunszupprimált betegek oltását követően.

A tűszúrásra adott pszichés válaszként ájulás fordulhat elő bármilyen oltás után vagy akár az oltás előtt is, különösen serdülőknél. Az eszmélet visszanyerése alatt ezt több neurológiai tünet is kísérheti, mint például átmeneti látászavar, paraesthesia és tonusos‑clonusos végtagmozgások. Fontos, hogy az ájuláskor esetlegesen előforduló sérülés elkerülése érdekében a beavatkozások megfelelő helyen történjenek.

Más vakcinákhoz hasonlóan, előfordulhat, hogy nem alakul ki a védettséget biztosító immunválasz minden oltottnál.

Ismert hatású segédanyagok

A Boostrix Polio para-amonibenzoesavat tartalmaz, ami allergiás reakciókat (amelyek esetleg csak később jelentkeznek) és kivételes esetekben hörgőgörcsöt okozhat.

Ez a gyógyszer 0,0298 mikrogramm fenilalanint tartalmaz adagonként. Ártalmas lehet, ha Ön a fenilketonuriának nevezett ritka genetikai rendellenességben szenved, amely során a fenilalanin felhalmozódik, mert a szervezet nem tudja megfelelően eltávolítani.

Ez a gyógyszer kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

Ez a gyógyszer kevesebb mint 1 mmol (39 mg) káliumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag „káliummentes”.

Nyomonkövethetőség

A biológiai készítmények nyomonkövethetőségének javítása érdekében, az alkalmazott készítmény nevét és gyártási tételszámát egyértelműen kell feltüntetni.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Egyéb vakcinákkal vagy immunglobulinokkal való egyidejű alkalmazás

A Boostrix Polio egyidejűleg alkalmazható bármelyikkel a következő monovalens vagy kombinált vakcinák közül: kanyaró, mumpsz, rubeola, varicella (MMR/V) és humán papilloma vírus (HPV) vakcina, a vakcinák bármely összetevőjére adott antitestválaszra gyakorolt klinikailag releváns interferencia nélkül (lásd 4.8 pont).

A Boostrix Polio egyidejű alkalmazását más vakcinákkal vagy immunglobulinokkal nem vizsgálták.

Nem valószínű, hogy ezek együttes adása befolyásolná az immunválaszok kialakulását.

Az általánosan elfogadott immunizálási gyakorlatnak és ajánlásoknak megfelelően, ha a Boostrix Polio egyéb vakcinákkal vagy immunglobulinokkal való egyidejű alkalmazását szükségesnek tartják, a készítményeket különböző oltási helyekre kell beadni.

Immunszuppresszív kezelésekkel való egyidejű alkalmazás

Mint más vakcinák esetében, itt is előfordulhat, hogy immunszuppresszív kezelésben részesülő betegekben nem alakul ki a megfelelő immunválasz.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A Boostrix Polio a terhesség második vagy harmadik trimeszterében alkalmazható a hivatalos ajánlásoknak megfelelően.

A pertussis megelőzésével kapcsolatos adatokat azon csecsemőkre vonatkozóan, akik a terhesség alatt oltott nőktől születtek, lásd az 5.1 pontban.

Azok a biztonságossági adatok, melyek egy olyan randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatból (341 terhességi kimenetel) és egy olyan prospektív megfigyeléses vizsgálatból (793 terhességi kimenetel) származnak, ahol a Boostrix‑ot (a Boostrix Polio dTpa összetevője) várandós nőknél alkalmazták a terhesség harmadik trimesztere alatt, nem mutattak ki a vakcinával összefüggésbe hozható, a terhességre vagy a magzat/újszülött gyermek egészségére kiható mellékhatást.

Nem állnak rendelkezésre prospektív klinikai vizsgálatokból származó biztonságossági adatok a Boostrix Polio‑nak vagy a Boostrix‑nak a terhesség első és második trimesztere alatt történő alkalmazásáról.

A passzív felügyeletből származó adatok, ahol várandós nőket oltottak be Boostrix Polio‑val vagy Boostrix‑szal a terhesség 3. vagy 2. trimeszter alatt nem mutattak a vakcinával összefüggésbe hozható, a terhességre vagy a magzat/újszülött gyermek egészségére kiható mellékhatást.

Mint más inaktivált vakcinákkal, így a Boostrix Polio‑val való oltás esetében sem várható magzatkárosító hatás a terhesség egyik trimeszterében sem.

Állatkísérletek nem igazoltak a terhességre, az embrionális/magzati fejlődésre, a szülésre, illetve a születést követő fejlődésre gyakorolt közvetlen vagy közvetett káros hatásokat (lásd 5.3 pont).

Szoptatás

A Boostrix Polio szoptatás idején történő alkalmazásának hatásait nem vizsgálták. Mindazonáltal, mivel a Boostrix Polio toxoidokat és inaktivált antigéneket tartalmaz, várhatóan nem jelent veszélyt a szoptatott csecsemőre. Az egészségügyi személyzetnek gondosan mérlegelnie kell a Boostrix Polio – szoptató anyának történő – adásának előnyeit és kockázatait.

Termékenység

Nem állnak rendelkezésre prospektív klinikai vizsgálatokból származó humán adatok. Állatkísérletek nem igazoltak a női termékenységre gyakorolt közvetlen vagy közvetett káros hatásokat (lásd 5.3 pont).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Nem valószínű, hogy a vakcina befolyásolná a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

Az 1. táblázatban ismertetett biztonságossági profil olyan klinikai vizsgálati adatokon alapul, amelyekben 908 (4–8 éves életkorú) gyermeknek és 955 felnőttnek, serdülőnek és gyermeknek (életkortartomány: 10‑93 év) adtak Boostrix Polio‑t.

A Boostrix Polio alkalmazását követő leggyakoribb események közé mindkét csoportban az injekció beadásának helyén kialakult helyi reakciók (fájdalom, bőrpír és duzzanat) tartoztak, amelyeket összeségében az oltottak 31,3–82,3%‑a jelentett. Ezek a reakciók általában az oltás beadását követően 48 órán belül jelentkeztek. Valamennyi következmények nélkül gyógyult.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

A jelentett mellékhatások az alábbi gyakorisági kategóriák alapján kerülnek felsorolásra:

Nagyon gyakori: (≥1/10)

Gyakori: (≥1/100 – <1/10)

Nem gyakori: (≥1/1000 – <1/100)

Ritka: (≥1/10 000 – <1/1000)

Nagyon ritka: (<1/10 000)

• Klinikai vizsgálatok

1. táblázat: A Boostrix Polio-val végzett klinikai vizsgálatok során jelentett mellékhatások

Szervrendszer	Gyakoriság	Mellékhatások
4–8 éves személyek (n=908)	10–93 éves személyek (n=955)
Fertőző betegségek és parazitafertőzések	Nem gyakori		ajakherpesz
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek	Nem gyakori	lymphadenopathia	lymphadenopathia
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek	Gyakori	anorexia
Nem gyakori		étvágycsökkenés
Pszichiátriai kórképek	Gyakori	ingerlékenység
Nem gyakori	alvászavarok, apathia
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Nagyon gyakori	aluszékonyság	fejfájás
Gyakori	fejfájás
Nem gyakori		paraesthesia, álmosság, szédülés
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek	Nem gyakori	torokszárazság	asthma
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Gyakori		emésztőrendszeri rendellenességek (pl. hányás, hasi fájdalom, hányinger)
Nem gyakori	hasmenés, hányás, hasi fájdalom, émelygés
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	Nem gyakori		pruritus
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei	Nem gyakori		arthralgia, myalgia
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	Nagyon gyakori	az injekció beadásának helyén jelentkező reakciók (mint pl. bőrpír és/vagy duzzanat), fájdalom az injekció beadásának helyén	az injekció beadásának helyén jelentkező reakciók (mint pl. bőrpír és/vagy duzzanat), fáradtság, fájdalom az injekció beadásának helyén
Gyakori	pyrexia (≥37,5 ºC‑os láz, beleértve a >39 °C‑os lázat is), a beoltott végtag jelentős mértékű duzzanata (amely néha ráterjed a csatlakozó ízületre is), az injekció beadásának helyén jelentkező reakciók (pl. haemorrhagia, pruritus és induratio)	pyrexia (37,5 °C‑os láz), az injekció beadásának helyén jelentkező reakciók (pl. haematoma, pruritus, induratio és melegség, zsibbadás)
Nem gyakori	fáradtságérzet	az oltott végtag jelentős mértékű duzzanata (amely néha ráterjed a csatlakozó ízületre is), pyrexia (˃39,0 °C‑os láz), hidegrázás, fájdalom

MMR/V vakcinákkal való együttadás 3–6 éves gyermekeknél

A Boostrix Polio-t együtt alkalmazták MMR/V vakcinával 406, 3–6 éves gyermekkel végzett 2 klinikai vizsgálatban. Ezekben a vizsgálatokban a felső légúti fertőzés és a bőrkiütés gyakran jelentett mellékhatás volt. Lázat, ingerlékenységet, fáradtságot, étvágytalanságot és emésztőrendszeri rendellenességet (köztük hasmenést és hányást) magasabb gyakorisággal (nagyon gyakran) jelentettek összehasonlítva az 1. táblázattal, míg az összes többi mellékhatás azonos vagy alacsonyabb gyakorisággal jelentkezett.

A Boostrix-szal (a Boostrix Polio dTpa összetevője) végzett klinikai vizsgálatok során, amelyekben a Boostrix‑ot 839 (4 – 8 éves életkorú) gyermeknek és 1931 felnőttnek, serdülőnek és gyermeknek (életkor tartomány: 10 – 76 év) adták, jelentett további mellékhatások felsorolása a 2. táblázatban található:

2. táblázat: A Boostrix-szal végzett klinikai vizsgálatok során jelentett mellékhatások

Szervrendszer	Gyakoriság	Mellékhatások
4–8 éves személyek (n=839)	10–76 éves személyek (n=1931)
Fertőző betegségek és parazitafertőzések	Nem gyakori		felső légúti fertőzések, pharyngitis
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Nem gyakori	figyelem‑összpontosítási zavarok	ájulás
Szembetegségek és szemészeti tünetek	Nem gyakori	conjunctivitis
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek	Nem gyakori		köhögés
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Nem gyakori		hasmenés
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	Nem gyakori		hyperhidrosis, bőrkiütés
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei	Nem gyakori		ízületi merevség, vázizommerevség
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	Nagyon gyakori		rossz közérzet
Gyakori		az injekció beadásának helyén jelentkező reakciók (pl. infiltráció, illetve steril tályog az injekció beadásának helyén)
Nem gyakori:	fájdalom	influenzaszerű tünetek

Ismételt adag utáni reaktogenitás

Az adatok azt mutatják, hogy a gyermekkorban DTP oltással alapimmunizált személyeknél a második emlékeztető oltás fokozhatja a helyi reaktogenitást.

Azoknál a 15 évesnél idősebb alanyoknál, akik a közelmúltban nem részesültek diphtheria, tetanus, pertussis és poliomyelitis elleni oltásban, és Boostrix Polio vagy más csökkentett antigéntartalmú oltást kaptak, amelyet 10 év elteltével egy újabb adag Boostrix Polio-oltás követett, ez után a második adag után nem mutatták ki a reaktogenitás növekedését az első adag után észlelthez képest.

• Posztmarketing felügyelet

Mivel ezeket az eseményeket spontán módon jelentették, gyakoriságuk megbízható becslése nem lehetséges.

3. táblázat: A Boostrix Polio posztmarketing felügyelete során jelentett mellékhatások

Szervrendszer	Gyakoriság	Mellékhatások
Immunrendszeri betegségek és tünetek	nem ismert	allergiás reakciók, beleértve az anaphylaxiás és anaphylactoid reakciókat
Idegrendszeri betegségek és tünetek	nem ismert	hypotoniás‑hyporesponsiv epizódok, görcsök (lázzal vagy láz nélkül)
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	nem ismert	urticaria, angioedema
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	nem ismert	asthenia

A tetanus toxoid tartalmú vakcinák beadását követően nagyon ritkán jelentettek központi vagy perifériás idegrendszert érintő mellékhatást, beleértve a felszálló bénulást vagy akár a légzésbénulást is (pl. Guillain–Barré-szindróma).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A posztmarketing mellékhatás-követés során jelentettek túladagolás eseteket. Ha jelentették, a túladagolást követő mellékhatások hasonlóak voltak azokhoz, mint amelyekről a vakcina szokásos alkalmazása során számoltak be.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: kombinált bakteriális és vírus vakcinák; ATC kód: J07CA02

Immunválasz

A Boostrix Polio emlékeztető oltást követően kialakuló immunválaszt különböző életkorú és eltérő vakcinációs előzményekkel rendelkező személyeken végzett klinikai vizsgálatokban értékelték (lásd 4.8 pont).

A vizsgálatok során, 1 hónappal a Boostrix Polio-val végzett oltás után a következő immunválaszokat figyelték meg gyermekeknél, serdülőknél és felnőtteknél (lásd 4. táblázat).

4. táblázat: Immunválasz gyermekeknél, serdülőknél és felnőtteknél

Antigén	Immunválasz	3–8 éves gyermekek (n=1195)	Felnőttek, serdülők és gyermekek 10 éves kortól (n=923)
		(az oltottak %‑os arányában)	(az oltottak %‑os arányában)
Diphtheria	0,1 NE/ml	100%	82,2 – 100%
0,016 NE/ml (1)	NA	87,7 – 100% (2)
Tetanus	0,1 NE/ml	99,9 – 100%	99,6 – 100%
Pertussis	Emlékeztető oltásra adott immunválasz (3)
Pertussis toxoid		84,6 – 90,6%	79,8 – 94,0%
Filamentózus hemagglutinin		90,1 – 98,8%	90,7 – 97,2%
Pertaktin		94,2 – 96,6%	90,0 – 96,7%
Inaktivált poliovírus	8 ED50
1‑es típus		98,8 – 100%	99,6 – 100%
2‑es típus		99,2 – 100%	99,6 – 100%
3‑as típus		99,4 – 100%	99,1 – 100%

n=oltottak száma

1. Az oltottak azon százaléka, akiknél az antitest koncentráció védelmet biztosít a betegséggel szemben ( 0,1 NE/ml ELISA módszerrel vagy  0,016 NE/ml in vitro Vero‑sejt neutralizációs módszerrel meghatározva).

2. Ezt a vizsgálatot nem a HPV-042 vizsgálatban végezték el.

3. Az emlékeztető oltásra adott immunválasz meghatározása:

• a kiinduláskor szeronegatív oltottaknál, az antitest koncentráció legalább négyszerese a határértéknek (oltás utáni koncentráció ≥ 20 Elisa egység/ml [El.E/ml]).

• a kiinduláskor szeropozitív oltottaknál, akiknél az emlékeztető oltás előtti koncentráció ≥ 5 El.E/ml és < 20 El.E/ml: az antitest koncentráció legalább az emlékeztető oltás előtti koncencentráció négyszeresére emelkedik.

• a kiinduláskor szeropozitív oltottaknál, akiknél az emlékeztető oltás előtti koncentráció ≥ 20 El.E/ml: az antitest koncentráció legalább az emlékeztető oltás előtti koncencentráció kétszeresére emelkedik.

Mint más, felnőtt dT oltások esetén, a Boostrix Polio is magasabb anti‑D- és anti‑T szeroprotekciós arányt és ellenanyagtitert alakított ki gyermekeknél és serdülőknél, mint felnőtteknél.

Az immunválasz perzisztenciája

A következő szeroprotekciós/szeropozitivitási arányt figyelték meg gyermekeknél 5 évvel a Boostrix Polio‑val való oltást követően, valamint serdülőknél és felnőtteknél 10 évvel a Boostrix Polio‑val való oltást követően (5. táblázat).

5. táblázat: Az immunválasz perzisztenciája gyermekeknél, serdülőknél és felnőtteknél

Antigén	Szeroprotekció/ szeropozitivitás	A kritériumokat teljesítők aránya a (4–8 éves) gyermekeknek beadott oltást követően 5 évvel (n=344)	A kritériumokat teljesítők aránya a (15 évnél idősebb) serdülőknek és felnőtteknek beadott oltást követően 10 évvel (n=63)
		(oltottak %‑os aránya)	(oltottak %‑os aránya)
Diphtheria	0,1 NE/ml	89,4%*	81,0%**
Tetanus	0,1 NE/ml	98,5%	98,4%
Pertussis	5 EL.E/ml
Pertussis toxoid		40,9%	78,7%
Filamentózus haemagglutinin		99,7%	100%
Pertaktin		97,1%	88,7%
Inaktivált poliovírus	8 ED50
1‑es típus		98,8%	100%
2‑es típus		99,7%	100%
3‑as típus		97,1%	98,3%

* Az alanyok 98,2%‑ánál a betegséggel szemben védelmet nyújtó ellenanyag-koncentráció  0,016 NE/ml egy in vitro Vero‑sejt neutralizációs módszerrel mérve.

** Az alanyok 92,1%‑ánál a betegséggel szemben védelmet nyújtó ellenanyag-koncentráció  0,01 NE/ml egy in vitro Vero‑sejt neutralizációs módszerrel mérve.

Az ismételt adagot követő immunválasz

Kiértékelték a Boostrix Polio immunogenitását, 5 évvel az első adag 4–8 éveseknek adott Boostrix Polio emlékeztető oltás után beadva. Egy hónappal az oltást követően az oltottak >99%‑a szeropozitív volt a pertussisszal szemben, továbbá szeroprotekcióval rendelkezett diphtheria, tetanus és mindhárom poliovírus típus ellen.

Felnőtteknél 10 évvel az előző adag után beadott egy adag Boostrix Polio az alanyok >96,8%‑ánál protektív immunválaszt váltott ki (diphtheria antigénre) és az alanyok 100%‑ánál protektív immunválaszt váltott ki (tetanus és polio antigénekre). Az emlékeztető oltás beadása után a pertussis antigénre adott immunválasz 74,2 és 98,4% között volt.

Előzetesen védőoltásban nem részesült, illetve ismeretlen vakcinációs státuszú személyeknél kialakult immunválasz

Egyetlen adag Boostrix (a Boostrix Polio dTpa komponensének) 83, 11–18 éves, korábban pertussis, illetve a megelőző 5 évben diphtheria és tetanus elleni vakcinációban nem részesült serdülőnek történt beadását követően minden személynél szeroprotekció alakult ki a tetanus és a diphtheria komponensre. A szeropozitivitási ráta egy adag beadását követően a különböző pertussis antigének esetében 87-100% között változott.

A Boostrix Polio egy adagjának 140, 40 éves vagy idősebb (beleértve a vakcinációban sohasem részesülteket, illetve az ismeretlen vakcinációs státuszúakat), az elmúlt 20 évben diphtheria vagy tetanus elleni védőoltásban nem részesült felnőttnek történt beadását követően e felnőttek több mint 96,4%-a vált szeropozitívvá mindhárom pertussis-antigénre, és szeroprotekció alakult ki 77,7%-uk esetében diphtheriával, továbbá 95,7%-uk esetében tetanusszal szemben.

Immunogenitás és biztonságossági profil obstruktív légúti betegség aktív kezelésében részesülteknél

A Boostrix biztonságosságát és immunogenitását egy leíró metaanalízissel értékelték, amely olyan, 222, ≥ 18 éves beteg adatait egyesítette, akik obstruktív légúti betegségben (például asztmában vagy krónikus obstruktív tüdőbetegségben [chronic obstructive pulmonary disease, COPD]) szenvedtek és éppen aktív kezelésben részesültek, amikor felvették a Boostrix vakcinát. Egy hónappal a Boostrix vakcinációt követően a szeroprotekciós ráta (≥ 0,1 NE/ml) segítségével kifejezett immunválasz a diphtéria antigénekkel szemben 89,0%, míg a tetanusz antigénekkel szemben 97,2% volt. Az emlékeztető oltásokra vonatkozóan a pertussis antigénekkel szembeni immunválaszok aránya 78,3% volt a pertussis toxoid [PT], 96,1% a filamentózus hemagglutinin [FHA] és 92,2% a pertaktin esetén. Ezek az eredmények összhangban állnak a normál felnőtt populációban tapasztalt válaszokkal, és a biztonságossági profil is hasonló.

A pertussis elleni védelem hatásossága

A Boostrix Polio-ban található pertussis antigén szerves része a gyermekkorban alkalmazott acelluláris pertussis tartalmú kombinált vakcinának (Infanrix), melynek hatásosságát az alapimmunizálást követően a közös háztartásban élők között végzett hatásossági vizsgálatban mutatták ki. A Boostrix Polio beadása után az antitest titer mindhárom pertussis antigénre legalább akkora vagy magasabb, mint amit a közös háztartásban élők között végzett hatásossági vizsgálatban figyeltek meg. Ezen összehasonlítások alapján a Boostrix Polio védettséget nyújt a pertussisszal szemben, habár a vakcina hatására kialakult védelem hatásfoka és a védettség időtartama nem meghatározott.

Pertussis elleni passzív védelem a terhesség alatt oltott nőktől született (3 hónapos életkor alatti) csecsemőknél

Egy randomizált, keresztezett elrendezésű, placebokontrollos vizsgálatban magasabb pertussis antitest-koncentrációt mutattak ki a Boostrix‑szal a terhesség 27–36. hetében (dTpa csoport; n=291) oltott anyáktól született csecsemők köldökzsinórvérében a placebóhoz (kontrollcsoport; n=292) képest. A PT, FHA és PRN pertussis antigének elleni antitestek koncentrációjának mértani középértéke a köldökzsinórvérben a dTpa csoportban 46,9, 366,1 és 301,8 NE/ml, a kontrollcsoportban 5,5, 22,7 és 14,6 NE/ml volt. Ez megfelel az antitest titer értékeknek, amik az oltott anyáktól született csecsemők köldökzsinórvérében 8-, 16- és 21-szer nagyobbak, mint a kontrolloknál mért értékek. Ezek az antitest titerek passzív védelmet nyújthatnak a pertussis ellen, amint azt a megfigyeléses hatékonysági vizsgálatok is mutatják.

Immunogenitás a terhesség alatt oltott anyáktól született csecsemőknél és kisgyermekeknél

Az Infanrix hexa (diphtheria, tetanus, pertussis, hepatitis B, inaktivált poliovírus, Haemophilus influenzae b típusú konjugált vakcina) immunogenitását két klinikai vizsgálatban értékelték – a terhesség 27–36. hetében Boostrix‑szal oltott egészséges anyáktól született – csecsemőknél és kisgyermekeknél.

Az Infanrix hexa‑t 13-valens pneumococcus konjugált vakcinával egyidejűleg adták be csecsemőknek alapimmunizálás céljából (n=268); valamint ugyanezek a csecsemők/kisgyermekek a 11. és 18. hónap között, emlékeztető oltás formájában is megkapták a vakcinát (n = 229).

Az alapimmunizálást, valamint az emlékeztető oltást követően, az immunológiai adatok azt mutatták, hogy az anya Boostrix‑szal történő oltásának nincs klinikailag releváns hatása a csecsemő vagy a kisgyermek diphtheria, tetanus, hepatitis B, inaktivált poliovírus, b típusú Haemophilus influenzae vagy pneumococcus antigénekre adott válaszreakcióira.

Megfigyelések szerint a pertussis antigének ellen az alapimmunizálást (PT, FHA és PRN), valamint az emlékeztető oltást követően (PT, FHA) kisebb koncentrációban termelődtek antitestek azoknál a csecsemőknél és kisgyermekeknél, akik a terhesség alatt Boostrix-szal oltott anyáktól születtek. A pertussis elleni antitestkoncentrációk növekedési mértéke – az emlékeztető oltás előtti szintről az 1 hónappal az emlékeztető oltást követően elért szintig – ugyanabban a tartományban volt a Boostrix-szal és a placebóval oltott anyáktól született csecsemők és kisgyermekek esetében, ami az immunválasz hatékony kiváltását bizonyítja. A pertussis esetében a védelem korrelációinak hiányában, ezeknek a megfigyeléseknek a klinikai jelentősége továbbra sem teljesen tisztázott. Mindazonáltal, az anyai dTpa-immunizáció bevezetését követően, a pertussis betegségre vonatkozó jelenlegi epidemiológiai adatok arra utalnak, hogy ennek az immuninterferenciának nincs klinikai relevanciája.

A pertussis elleni védelem hatékonysága a terhesség alatt oltott nőktől született csecsemők esetében

A Boostrix vagy a Boostrix Polio vakcina hatékonyságát 3 megfigyeléses vizsgálatban értékelték, amelyeket az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Ausztráliában végeztek. A vakcinát az anyai oltási program részeként a terhesség harmadik trimeszterében adták be, a 3 hónaposnál fiatalabb csecsemők pertussis elleni védelme érdekében.

Az egyes vizsgálat elrendezése és az eredmények a 6. táblázatban találhatók.

6. táblázat: A vakcina pertussis elleni hatékonysága a terhesség harmadik trimesztere alatt Boostrix/Boostrix Polio‑val oltott nőktől született, 3 hónaposnál fiatalabb csecsemők esetében

Vizsgálati hely	Vakcina	Vizsgálati elrendezés	Oltások hatékonysága
Egyesült Királyság	Boostrix Polio	Retrospektív, szűrési módszer	88% (95%‑os CI: 79–93)
Spanyolország	Boostrix	Prospektív, illesztett eset-kontroll	90,9% (95%‑os CI: 56,6–98,1)
Ausztrália	Boostrix	Prospektív, illesztett eset-kontroll	69% (95%‑os CI: 13–89)

CI: konfidenciaintervallum

Ha az anyai vakcináció a szülés előtt két héten belül történik, a csecsemőben a vakcina hatékonysága alacsonyabb lehet, mint a táblázatban feltüntetett értékek.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

A farmakokinetikai tulajdonságok értékelése vakcinák esetén nem szükséges.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Reproduktív toxikológia

Fertilitás

A Boostrix Polio‑val patkányokon és nyulakon végzett hagyományos nőstény fertilitási vizsgálatokból rendelkezésre álló nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

Terhesség

A Boostrix Polio‑val patkányokon és nyulakon végzett hagyományos embryo‑foetalis fejlődési vizsgálatokból, valamint patkányokon az ellésről és a postnatalis toxicitásról végzett vizsgálatokból (a szoptatási időszak végéig) rendelkezésre álló nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

Állatkísérletes toxikológia és/vagy farmakológia

A hagyományos biztonságossági és toxicitási vizsgálatokból származó preklinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Medium 199 (stabilizátor, mely aminosavakat (köztük fenilanalint), ásványi sókat (köztük nátriumot és káliumot), vitaminokat (köztük para-aminobenzoesavat) és egyéb összetevőket tartalmaz)

Nátrium-klorid

Injekcióhoz való víz

Az adjuvánsokat lásd a 2. pontban.

6.2 Inkompatibilitások

Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

Hűtőszekrényben (2 °C – 8 °C) tárolandó.

A hűtőszekrényből kivéve, a vakcina 21 °C‑on 8 órán át stabil marad. Semmisítse meg a vacinát, ha az nem került felhasználásra ebben az időszakban. Ez az információ kizárólag azokra az esetekre vonatkozóan adnak tájékoztatást az egészségügyi szakemberek számára, amikor a hűtőlánc átmenetileg megszakad.

Nem fagyasztható!

A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

0,5 ml szuszpenzió előretöltött (I-es típusú üveg) fecskendőben, butilgumiból készült dugattyúval és gumikupakkal.

1×-es vagy 10×-es kiszerelésekben, tűvel vagy tű nélkül.

Az előretöltött fecskendő gumikupakja és gumidugattyúja szintetikus gumiból készült.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

A vakcinát beadás előtt hagyni kell szobahőmérsékletűre melegedni, és alaposan fel kell rázni, amíg homogén, opálos, fehér szuszpenziót nem kapunk. Beadás előtt a vakcinát szabad szemmel meg kell vizsgálni, hogy nem láthatók‑e a készítményben idegen anyagrészecskék és/vagy rendellenes fizikai elváltozások. Ha bármelyik előfordul, ne adja be a vakcinát.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a helyi előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy keresztes)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

GlaxoSmithKline Biologicals SA

Rue de l'Institut 89, B-1330 Rixensart, Belgium

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI

OGYI-T-20497/01 1× előretöltött fecskendőben, 1 tűvel

OGYI-T-20497/02 1× előretöltött fecskendőben, tű nélkül

OGYI-T-20497/03 10× előretöltött fecskendőben, 10 tűvel

OGYI-T-20497/04 10× előretöltött fecskendőben, tű nélkül

OGYI-T-20497/07 1× előretöltött fecskendőben, 2 tűvel

OGYI-T-20497/08 10× előretöltött fecskendőben, 20 tűvel

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2008. január 21.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. május 12.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2023. június 12.

A gyógyszerről részletes információ az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet internetes honlapján (https://ogyei.gov.hu) található.