BOOSTRIX szuszpenziós injekció előretöltött fecskendőben betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Boostrix szuszpenziós injekció előretöltött fecskendőben

diphtheria, tetanus és pertussis (acelluláris összetevő) vakcina (adszorbeált, csökkentett antigén tartalmú)

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Egy adag (0,5 ml) tartalma:

Diphtheria toxoid1	legalább 2 nemzetközi egység (NE) (2,5 Lf)
Tetanus toxoid1	legalább 20 nemzetközi egység (NE) (5 Lf)
Bordetella pertussis antigének
Pertussis toxoid1	8 mikrogramm
Filamentózus hemagglutinin1	8 mikrogramm
Pertaktin1	2,5 mikrogramm
1 hidratált alumínium‑hidroxidhoz [Al(OH)3]	0,3 milligramm Al3+
és alumínium‑foszfáthoz (AlPO4) kötött	0,2 milligramm Al3+

A vakcina a gyártási folyamat során használt formaldehidet nyomokban tartalmazhatja (lásd 4.3 pont).

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Szuszpenziós injekció előretöltött fecskendőben.

A Boostrix egy zavaros, fehér szuszpenzió.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A Boostrix diphtheria, tetanus és pertussis elleni emlékeztető oltásra javallt 4 éves kortól (lásd 4.2 pont).

A Boostrix a pertussis elleni passzív védelem korai csecsemőkorban való kialakítására is javallt az anya terhesség alatti immunizálásával (lásd 4.2, 4.6 és 5.1 pont).

A Boostrix‑ot a hivatalos ajánlásoknak megfelelően kell beadni.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Egyetlen 0,5 ml‑es adag vakcina beadása javasolt.

A Boostrix a 4. életév betöltésétől kezdve alkalmazható.

A Boostrix alkalmazásakor figyelembe kell venni a diphtheria, a tetanus és a pertussis antigéneket csökkentett dózisban tartalmazó oltásokra vonatkozó hivatalos ajánlásokat és/vagy a helyi gyakorlatot is.

A Boostrix terhes nőknek a második vagy a harmadik trimeszterben a hivatalos ajánlásoknak megfelelően adható (lásd 4.1, 4.6 és 5.1 pont).

A Boostrix alkalmazható a diphtheria, tetanus és pertussis vonatkozásában ismeretlen vagy nem teljes vakcinációs státuszú serdülők és felnőttek immunizálására is, a diphtheria, tetanus és pertussis elleni oltási sorozatok részeként. Felnőttektől származó adatok alapján a diphtheria és tetanus komponenst tartalmazó vakcinából további két adag beadása ajánlott egy, illetve hat hónappal az első dózis beadását követően a diphtheria és tetanus komponensre adott válasz maximalizálása céljából (lásd 5.1 pont).

A Boostrix alkalmazható tetanus fertőzésre gyanús sérülés ellátására olyan személyeknél, akik előzőleg a tetanus toxoidot tartalmazó teljes oltási sort megkapták, és akiknél a diphtheria és pertussis elleni emlékeztető oltás javasolt. Tetanus immunglobulint egyidejűleg, a hivatalos ajánlások figyelembevételével kell beadni.

Diphtheria, tetanus és pertussis ellen az emlékeztető oltás beadása a hivatalos ajánlásoknak megfelelő időközönként (általában 10 évenként) javasolt.

Gyermekek és serdülők

A Boostrix biztonságosságát és hatásosságát 4 év alatti életkorú gyermekek esetében nem igazolták.

Az alkalmazás módja

A Boostrix‑ot intramuscularisan, mélyen az izomba kell adni, lehetőleg a deltoid régióba (lásd 4.4 pont).

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagaival vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával vagy formaldehiddel szembeni túlérzékenység.

Diphtheria, tetanus vagy pertussis vakcina korábbi beadását követően kialakult ismert túlérzékenység.

A Boostrix ellenjavallt, ha ismeretlen etiológiájú encephalopathiát észleltek, amely pertussis tartalmú vakcina korábbi beadását követő 7 napon belül jelentkezett. Ilyen esetekben a pertussis vakcina alkalmazását be kell fejezni, és az oltási sorozatot diphtheria és tetanus vakcinával kell folytatni.

A Boostrix vakcina nem alkalmazható, ha diphtheria és/vagy tetanus elleni korábbi immunizálást követően átmeneti thrombocytopenia vagy neurológiai szövődmény lépett fel (a convulsiókra vagy a hypotoniás‑hyporesponsiv epizódokra vonatkozóan lásd a 4.4 pontot).

Mint minden vakcina esetében, a Boostrix beadását is el kell halasztani, ha az oltandó súlyos, akut lázas betegségben szenved. Kisebb fertőzés nem képez ellenjavallatot.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A vakcinációt megelőzően a kórtörténetet át kell tekinteni (különös tekintettel a korábbi védőoltásokra és az esetleg előforduló nemkívánatos eseményekre).

Ha az alább felsorolt események bármelyike pertussis tartalmú vakcina beadásával időbeli összefüggésbe hozható, úgy gondosan mérlegelni kell pertussis tartalmú vakcina következő adagjának beadását:

• 40 °C‑os vagy annál magasabb testhőmérséklet a vakcina beadását követő 48 órán belül, ami egyéb okkal nem magyarázható.

• Ájulás vagy sokkszerű állapot (hypotoniás‑hyporesponsiv epizód) a vakcinációt követő 48 órán belül.

• Kitartó, vigasztalhatatlan sírás legalább 3 órán át, a vakcinációt követő 48 órán belül.

• Lázzal vagy láz nélkül jelentkező görcs, ami a vakcinációt követő 3 napon belül lép fel.

Bizonyos körülmények között – pl. magas incidenciájú pertussis esetén – a potenciális előny meghaladhatja az esetleges kockázatot.

Mint minden vakcináció esetében, a Boostrix‑szal történő immunizálásból származó előnyt és kockázatot, csakúgy, mint a vakcináció elhalasztását gondosan mérlegelni kell olyan gyermekek esetében, akiknél egy súlyos neurológiai megbetegedés újonnan alakult ki, vagy állapotuk rosszabbodott.

Mint minden injekciós vakcina esetében, a megfelelő orvosi ellátást és felügyeletet mindig biztosítani kell, a vakcina beadását követően ritkán fellépő anaphylaxiás reakció esetére.

A Boostrix‑ot óvatosan kell beadni thrombocytopenia (lásd 4.3 pont) vagy véralvadási zavar esetén, mivel ezeknél a betegeknél az intramuscularis injekció beadása után vérzés jelentkezhet. Ha a hivatalos ajánlásokkal összhangban van, a vakcinát be lehet adni szubkután ezeknek az alanyoknak. Mindkét beadási mód esetén, a beadás helyét legalább két percig le kell szorítani (dörzsölés nélkül).

A Boostrix semmilyen körülmények között sem adható be intravascularisan.

Az egyéni vagy a családi anamnézisben előforduló convulsiók, valamint a DTP‑oltást követően mellékhatás előfordulása a családban nem jelent ellenjavallatot.

A Humán Immundeficiencia Vírus (HIV) fertőzés nem jelent ellenjavallatot. Lehet, hogy a várt immunválasz nem alakul ki az immunszupprimált betegek oltását követően.

A tűszúrásra adott pszichés válaszként ájulás fordulhat elő bármilyen oltás után vagy akár az oltás előtt is, különösen serdülőknél. Az eszmélet visszanyerése alatt ezt több neurológiai tünet is kísérheti, mint például átmeneti látászavar, paraesthesia és tonusos‑clonusos végtagmozgások. Fontos, hogy az ájuláskor esetlegesen előforduló sérülés elkerülése érdekében a beavatkozások megfelelő helyen történjenek.

Más vakcinákhoz hasonlóan, előfordulhat, hogy nem alakul ki a védettséget biztosító immunválasz minden oltottnál.

Segédanyagok

Ez a gyógyszer kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

Nyomonkövethetőség

A biológiai készítmények nyomonkövethetőségének javítása érdekében, az alkalmazott készítmény nevét és gyártási tételszámát egyértelműen kell feltüntetni.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Egyéb vakcinákkal vagy immunglobulinokkal való egyidejű alkalmazás

A Boostrix és a humán papilloma vírus vakcina egyidejűleg alkalmazható a két védőoltás bármely összetevőjére adott antitestválaszra gyakorolt klinikailag releváns interferencia nélkül.

A Boostrix alkalmazható egyidejűleg az A, C, W‑135 és Y szerocsoportú meningococcus konjugált vakcinákkal (MenACWY). A 9-25 évesek körében végzett klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy ez a tetanus, a diphtheria és a meningococcus antigénekre adott immunválaszokra nem volt kihatással. A pertussis antigének esetében a koncentrációértékek alacsonyabb mértani középértéket (geometric mean concentrations, GMC) figyelték meg; azonban ezek az adatok nem utalnak klinikailag jelentős kölcsönhatásra.

A Boostrix alkalmazható egyidejűleg nem adjuvánshoz kötött, inaktivált szezonális influenza vakcinákkal. Amikor a Boostrix‑ot együttesen alkalmazták trivalens inaktivált influenza vakcinával 19 és 64 év közötti alanyoknál, a klinikai adatok azt mutatták, hogy a tetanus, a diphtheria, a pertussis toxoid (PT) és az influenza antigénekre adott immunválaszokra nem volt hatással. Alacsonyabb GMC értékeket figyeltek meg a pertussis filamentózus haemagglutinin (FHA) és a pertaktin (PRN) antigének esetében; azonban ezek az adatok nem utalnak klinikailag jelentős kölcsönhatásra. Az előre meghatározott felderítő kohorszban nem figyeltek meg különbséget, amikor a vakcinákat egyidejűleg vagy külön‑külön adták be a 65 éves vagy annál idősebb személyeknek.

A Boostrix adható egyidejűleg nem élő herpes zoster vakcinával. Az 50 éves és annál idősebb személyek klinikai adatai azt mutatták, hogy a tetanus, diphtheria, PT, FHA és herpes zoster antigénekre adott immunválaszokra nem volt hatással. Alacsonyabb GMC értékeket figyeltek meg a pertaktin (PRN) antigén esetében; azonban ezek az adatok nem utalnak klinikailag jelentős kölcsönhatásra.

A Boostrix egyidejű alkalmazását más vakcinákkal vagy immunglobulinokkal nem vizsgálták.

Nem valószínű, hogy más inaktivált vakcinákkal vagy immunglobulinokkal való együttes alkalmazása kliniakilag jelentős kölcsönhatást eredményez az immunválaszokban.

Az általánosan elfogadott immunizálási gyakorlatnak és ajánlásoknak megfelelően, ha a Boostrix egyéb vakcinákkal vagy immunglobulinokkal való egyidejű alkalmazását szükségesnek tartják, a készítményeket különböző oltási helyekre kell beadni.

Immunszuppresszív kezelésekkel való egyidejű alkalmazás

Mint más vakcinák esetében, itt is előfordulhat, hogy immunszuppresszív kezelésben részesülő betegekben nem alakul ki a megfelelő immunválasz.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A Boostrix a terhesség második vagy harmadik trimeszterében alkalmazható a hivatalos ajánlásoknak megfelelően.

A pertussis megelőzésével kapcsolatos adatokat azon csecsemőkre vonatkozóan, akik a terhesség alatt oltott nőktől születtek, lásd az 5.1 pontban.

Azok a biztonságossági adatok, melyek egy olyan randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatból (341 terhességi kimenetel) és egy olyan prospektív megfigyeléses vizsgálatból (793 terhességi kimenetel) származnak, ahol a Boostrix‑ot várandós nőknél alkalmazták a terhesség harmadik trimesztere alatt, nem mutattak ki a vakcinával összefüggésbe hozható, a terhességre vagy a magzat/újszülött gyermek egészségére kiható mellékhatást.

Nem állnak rendelkezésre prospektív klinikai vizsgálatokból származó biztonságossági adatok a Boostrix‑nak vagy a Boostrix Polio‑nak a terhesség első és második trimesztere alatt történő alkalmazásáról.

A passzív felügyeletből származó adatok, ahol várandós nőket oltottak be Boostrix‑szal vagy Boostrix Polio‑val (dTpa-IPV vakcina) a terhesség 3. vagy 2. trimeszter alatt nem mutattak a vakcinával összefüggésbe hozható, a terhességre vagy a magzat/újszülött gyermek egészségére kiható mellékhatást.

Mint más inaktivált vakcinákkal, így a Boostrix‑szal való oltás esetében sem várható magzatkárosító hatás a terhesség egyik trimeszterében sem.

Állatkísérletek nem igazoltak a terhességre, az embrionális/magzati fejlődésre, a szülésre, illetve a születést követő fejlődésre gyakorolt közvetlen vagy közvetett káros hatásokat (lásd 5.3 pont).

Szoptatás

A Boostrix szoptatás idején történő alkalmazásának hatásait nem vizsgálták. Mindazonáltal, mivel a Boostrix toxoidokat vagy inaktivált antigéneket tartalmaz, várhatóan nem jelent veszélyt a szoptatott csecsemőre. Az egészségügyi személyzetnek gondosan mérlegelnie kell a Boostrix – szoptató anyának történő – adásának előnyeit és kockázatait.

Termékenység

Nem állnak rendelkezésre prospektív klinikai vizsgálatokból származó humán adatok. Állatkísérletek nem igazoltak a női termékenységre gyakorolt közvetlen vagy közvetett káros hatásokat (lásd 5.3 pont).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Nem valószínű, hogy a vakcina befolyásolná a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

Az alább ismertetett biztonságossági profil olyan klinikai vizsgálati adatokon alapul, amelyekben 839 (4–8 éves életkorú) gyermeknek és 1931 felnőttnek, serdülőnek és gyermeknek (életkortartomány: 10–76 év) adtak Boostrix‑ot (1. táblázat).

A Boostrix alkalmazását követő leggyakoribb események közé mindkét csoportban az injekció beadásának helyén kialakult helyi reakciók (fájdalom, bőrpír és duzzanat) tartoztak, amelyeket mindkét vizsgálatban az oltottak 23,7–80,6%‑a jelentett. Ezek a reakciók általában az oltás beadását követően 48 órán belül jelentkeztek. Valamennyi következmények nélkül gyógyult.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

A jelentett mellékhatások az alábbi gyakorisági kategóriák alapján kerülnek felsorolásra:

Nagyon gyakori: (≥1/10)

Gyakori: (≥1/100 – <1/10)

Nem gyakori: (≥1/1000 – <1/100)

Ritka: (≥1/10 000 – <1/1000)

Nagyon ritka: (<1/10 000)

Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

• Klinikai vizsgálatok

1. táblázat: A Boostrix‑szal végzett klinikai vizsgálatok során jelentett mellékhatások

Szervrendszer	Gyakoriság	Mellékhatások
4–8 éves személyek (n=839)	10‑76 éves személyek (n=1931)
Fertőző betegségek és parazitafertőzések	Nem gyakori	felső légúti fertőzések	felső légúti fertőzések, pharyngitis
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek	Nem gyakori		lymphadenopathia
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek	Gyakori	anorexia
Pszichiátriai kórképek	Nagyon gyakori	ingerlékenység
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Nagyon gyakori	aluszékonyság	fejfájás
Gyakori	fejfájás	szédülés
Nem gyakori	figyelem‑összpontosítási zavarok	ájulás
Szembetegségek és szemészeti tünetek	Nem gyakori	conjunctivitis
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek	Nem gyakori		köhögés
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Gyakori	hasmenés, hányás, gastrointestinalis rendellenességek	émelygés, gastrointestinalis rendellenességek
Nem gyakori		hasmenés, hányás
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	Nem gyakori	bőrkiütés	hyperhidrosis, viszketés, bőrkiütés
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei	Nem gyakori		arthralgia, myalgia, ízületi merevség, vázizommerevség
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	Nagyon gyakori	a beadás helyén jelentkező reakciók (mint pl. bőrpír és/vagy duzzanat), fájdalom az injekció beadásának helyén, fáradtságérzet	az injekció beadásának helyén jelentkező reakciók (mint pl. bőrpír és/vagy duzzanat), rossz közérzet, fáradtságérzet, fájdalom az injekció beadásának helyén
Gyakori	pyrexia (≥37,5 ºC‑os láz, beleértve a >39,0 °C‑os lázat is), a beoltott végtag jelentős mértékű duzzanata (amely néha ráterjed a csatlakozó ízületre is)	pyrexia (37,5 °C‑os láz), az injekció beadásának helyén jelentkező reakciók (pl. infiltráció, illetve steril tályog az injekció beadásának helyén)
Nem gyakori:	egyéb reakciók az injekció beadásának helyén (pl. induratio), fájdalom	pyrexia (>39,0 °C‑os láz), influenzaszerű tünetek, fájdalom

Ismételt adag utáni reaktogenitás

146 oltott adatai arra utalnak, hogy a helyi reaktogenitás (fájdalom, bőrpír, duzzanat) felnőtteknél (40 éves kor felett) az ismételt 0., 1., 6. hónapos adagolási sémát alkalmazva kismértékben növekedhet.

Az adatok azt mutatják, hogy a gyermekkorban DTP oltással alapimmunizált személyeknél a második emlékeztető oltás fokozhatja a helyi reaktogenitást.

• Posztmarketing felügyelet

Mivel ezeket az eseményeket spontán módon jelentették, gyakoriságuk megbízható becslése nem lehetséges.

2. táblázat: A Boostrix‑szal a posztmarketing felügyelet során jelentett mellékhatások

Szervrendszer	Gyakoriság	Mellékhatások
Immunrendszeri betegségek és tünetek	nem ismert	allergiás reakciók, beleértve az anaphylaxiás és anaphylactoid reakciókat
Idegrendszeri betegségek és tünetek	nem ismert	hypotoniás‑hyporesponsiv epizódok, görcsök (lázzal vagy láz nélkül)
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	nem ismert	urticaria, angioedema
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	nem ismert	asthenia

A tetanus toxoid tartalmú vakcinák beadását követően nagyon ritkán jelentettek központi vagy perifériás idegrendszert érintő mellékhatást, beleértve a felszálló bénulást vagy akár a légzésbénulást is (pl. Guillain–Barré-szindróma).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A posztmarketing mellékhatás‑követés során jelentettek túladagolás eseteket. Ha jelentették, a túladagolást követő mellékhatások hasonlóak voltak azokhoz, mint amelyekről a vakcina szokásos alkalmazása során számoltak be.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: bakteriális vakcinák, pertussis vakcinák, ATC kód: J07AJ52

Immunválasz

Körülbelül egy hónappal a Boostrix emlékeztető oltás után az alábbi szeroprotekciós/szeropozitivitási arányokat észlelték (3. táblázat):

3. táblázat: Immunválasz gyermekeknél, serdülőknél és felnőtteknél

Antigén	Immunválasz(1)	A vizsgálati terv szerint oltott 10 éves vagy annál idősebb serdülők és felnőttek(2) n=1694 (az oltottak %‑os arányában)	A vizsgálati terv szerint oltott 4 éves vagy annál idősebb gyermekek(2) n=415 (az oltottak %‑os arányában)
Diphtheria	0,1 NE/ml	97,2%	99,8%
Tetanus	0,1 NE/ml	99,0%	100,0%
Pertussis: Pertussis toxoid Filamentózus hemagglutinin Pertaktin	5 EL.E/ml	97,8% 99,9% 99,4%	99,0% 100,0% 99,8%

⁽¹⁾Immunválasz: szeroprotekciónak a meghatározott időpontban a diphtheria és a tetanus elleni legalább 0,1 NE/ml antitest-koncentrációt, míg szeropozitivitásnak a pertussis elleni 5 Elisa egység/ml (El.E/ml) antitest koncentrációt tekintették.

⁽²⁾ATP: a vizsgálati terv szerinti (according to protocol) kezelés: magában foglal minden megfelelő vizsgálati alanyt, aki a Boostrix egy emlékeztető oltását kapta, és akinél a meghatározott időpontban legalább egy antigénre immunogenitási adatok rendelkezésre álltak.

n: az egyes antigénekre hozzáférhető adatokkal rendelkező alanyok legkisebb száma.

Serdülőknél és felnőtteknél végzett összehasonlító vizsgálatok azt mutatták, hogy egy hónappal a vakcinációt követően a diphtheria‑ellenanyagszint hasonló, mint ami a Boostrix‑éval azonos antigén összetételű felnőtt dT oltás adása után alakul ki, a tetanus‑ellenanyagszint alacsonyabb, mint ami a felnőtt dT oltás adása után alakul ki.

Mint más, felnőtt dT oltások esetén, a Boostrix is magasabb anti‑D- és anti‑T ellenanyagtitert alakított ki gyerekeknél és serdülőknél, mint felnőtteknél.

Az immunválasz perzisztenciája

A Boostrix‑szal végzett első oltást követő 3‑3,5; 5‑6 és 10 év múlva az alábbi szeroprotekciós/szeropozitivitási rátákat figyelték meg a vizsgálati terv szerint (ATP¹) immunizált személyeknél (4. táblázat):

4. táblázat: Az immunválasz perzisztenciája gyermekeknél, serdülőknél és felnőtteknél

Antigén	Immunválasz(2)	10 éves vagy annál idősebb serdülők és felnőttek (az oltottak %‑os arányában)						4 éves vagy annál idősebb gyermekek (az oltottak %‑os arányában)
3‑3,5 éves perzisztencia		5 éves perzisztencia		10 éves perzisztencia		3‑3,5 éves perzisztencia	5‑6 éves perzisztencia
		Fel­nőtt(3) (n=309)	Serdülő (3) (n=261)	Fel­nőtt(3) (n=232)	Serdü­lő(3) (n=250)	Felnőtt(3) (n=158)	Serdülő (3) (n=74)	(n=118)	(n=68)
Diphtheria	0,1 NE/ml	71,2%	91,6%	84,1%	86,8%	64,6%	82,4%	97,5%	94,2%
	0,016 NE/ml(4)	97,4%	100%	94,4%	99,2%	89,9%	98,6%	100%	Nem került meghatározásra
Tetanus	0,1 NE/ml	94,8%	100%	96,2%	100%	95,0%	97,3%	98,4%	98,5%
Pertussis Pertussis toxoid Filamentózus hemagglutinin Pertactin	5 EL.E/ml	90,6% 100% 94,8%	81,6% 100% 99,2%	89,5% 100% 95,0%	76,8% 100% 98,1%	85,6% 99,4% 95,0%	61,3% 100% 96,0%	58,7% 100% 99,2%	51,5% 100% 100%

⁽¹⁾ATP: a vizsgálati terv szerinti (according to protocol) kezelés: magában foglal minden megfelelő vizsgálati alanyt, aki a Boostrix egy emlékeztető oltását kapta, és akinél a meghatározott időpontban legalább egy antigénre immunogenitási adatok rendelkezésre álltak.

⁽²⁾Immunválasz: szeroprotekciónak a meghatározott időpontban a diphtheria és a tetanus elleni legalább 0,1 NE/ml antitest koncentrációt, míg szeropozitivitásnak a pertussis elleni 5 EL.E/ml antitest koncentrációt tekintették.

⁽³⁾A „felnőtt” és a „serdülő” megnevezés arra az életkorra vonatkozik, amelyben az alanyok az első Boostrix oltásukat megkapták.

⁽⁴⁾Azon alanyok százalékos aránya, akik a betegséggel szemben védelmet nyújtó ellenanyag‑koncentrációkkal rendelkeznek (0,1 NE/ml ELISA módszerrel vagy 0,016 NE/ml egy in vitro Vero sejt neutralizációs módszerrel mérve).

n = az egyes antigénekre hozzáférhető adatokkal rendelkező alanyok legkisebb száma.

A pertussis elleni védelem hatásossága

A Boostrix‑ban található pertussis antigén szerves része a gyermekkorban alkalmazott acelluláris pertussis tartalmú kombinált vakcináknak (Infanrix), melynek hatásosságát az alapimmunizálást követően a közös háztartásban élők között végzett hatásossági vizsgálatban kimutatták. A Boostrix beadása után az antitest titer mindhárom pertussis antigénre magasabb, mint amit a közös háztartásban élők között végzett hatásossági vizsgálatban figyeltek meg. Ezen összehasonlítások alapján a Boostrix védettséget nyújthat a pertussisszal szemben, habár a vakcina hatására kialakult védelem hatásfoka és a védettség időtartama nem meghatározott.

Pertussis elleni passzív védelem a terhesség alatt oltott nőktől született (3 hónapos életkor alatti) csecsemőknél

Egy randomizált, keresztezett elrendezésű, placebokontrollos vizsgálatban magasabb pertussis antitest-koncentrációt mutattak ki a Boostrix‑szal a terhesség 27–36. hetében (dTpa csoport; n = 291) oltott anyáktól született csecsemők köldökzsinórvérében a placebóhoz (kontrollcsoport; n = 292) képest. A PT, FHA és PRN pertussis antigének elleni antitestek koncentrációjának mértani középértéke a köldökzsinórvérben a dTpa csoportban 46,9, 366,1 és 301,8 NE/ml, a kontroll csoportban 5,5, 22,7 és 14,6 NE/ml volt. Ez megfelel az antitest titer értékeknek, amik az oltott anyáktól született csecsemők köldökzsinórvérében 8-, 16- és 21-szer nagyobbak, mint a kontrolloknál mért értékek. Ezek az antitest-titerek passzív védelmet nyújthatnak a pertussis ellen, amint azt a megfigyeléses hatékonysági vizsgálatok is mutatják.

Immunogenitás a terhesség alatt oltott anyáktól született csecsemőknél és kisgyermekeknél

Az Infanrix hexa (diphtheria, tetanus, pertussis, hepatitis B, inaktivált poliovírus, Haemophilus influenzae b típusú konjugált vakcina) immunogenitását két klinikai vizsgálatban értékelték – a terhesség 27–36. hetében Boostrix‑szal oltott egészséges anyáktól született – csecsemőknél és kisgyermekeknél.

Az Infanrix hexa‑t 13-valens pneumococcus konjugált vakcinával egyidejűleg adták be csecsemőknek alapimmunizálás céljából (n = 268); valamint ugyanezek a csecsemők/kisgyermekek a 11. és 18. hónap között, emlékeztető oltás formájában is megkapták a vakcinát (n = 229).

Az alapimmunizálást, valamint az emlékeztető oltást követően, az immunológiai adatok azt mutatták, hogy az anya Boostrix‑szal történő oltásának nincs klinikailag releváns hatása a csecsemő vagy a kisgyermek diphtheria, tetanus, hepatitis B, inaktivált poliovírus, b típusú Haemophilus influenzae vagy pneumococcus antigénekre adott válaszreakcióira.

Megfigyelések szerint a pertussis antigének ellen az alapimmunizálást (PT, FHA és PRN), valamint az emlékeztető oltást követően (PT, FHA) kisebb koncentrációban termelődtek antitestek azoknál a csecsemőknél és kisgyermekeknél, akik a terhesség alatt Boostrix-szal oltott anyáktól születtek. A pertussis elleni antitestkoncentrációk növekedési mértéke – az emlékeztető oltás előtti szintről az 1 hónappal az emlékeztető oltást követően elért szintig – ugyanabban a tartományban volt a Boostrix-szal és a placebóval oltott anyáktól született csecsemők és kisgyermekek esetében, ami az immunválasz hatékony kiváltását bizonyítja. A pertussis esetében a védelem korrelációinak hiányában, ezeknek a megfigyeléseknek a klinikai jelentősége továbbra sem teljesen tisztázott. Mindazonáltal, az anyai dTpa-immunizáció bevezetését követően, a pertussis betegségre vonatkozó jelenlegi epidemiológiai adatok arra utalnak, hogy ennek az immuninterferenciának nincs klinikai relevanciája.

A pertussis elleni védelem hatékonysága a terhesség alatt oltott nőktől született csecsemők esetében

A Boostrix vagy a Boostrix Polio vakcina hatékonyságát 3 megfigyeléses vizsgálatban értékelték, amelyeket az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Ausztráliában végeztek. A vakcinát az anyai oltási program részeként a terhesség harmadik trimeszterében adták be, a 3 hónaposnál fiatalabb csecsemők pertussis elleni védelme érdekében.

Az egyes vizsgálat elrendezése és az eredmények az 5. táblázatban találhatók.

5. táblázat: A vakcina pertussis elleni hatékonysága a terhesség harmadik trimesztere alatt Boostrix/Boostrix Polio‑val oltott nőktől született, 3 hónaposnál fiatalabb csecsemők esetében

Vizsgálati hely	Vakcina	Vizsgálati elrendezés	Oltások hatékonysága
Egyesült Királyság	Boostrix Polio	Retrospektív, szűrési módszer	88% (95%‑os CI: 79‑93)
Spanyolország	Boostrix	Prospektív, illesztett eset-kontroll	90,9% (95%‑os CI: 56,6‑98,1)
Ausztrália	Boostrix	Prospektív, illesztett eset-kontroll	69% (95%‑os CI: 13‑89)

CI: konfidenciaintervallum

Ha az anyai vakcináció a szülés előtt két héten belül történik, a csecsemőben a vakcina hatékonysága alacsonyabb lehet, mint a táblázatban feltüntetett értékek.

A Boostrix ismételt adagját követő immunválasz

Kiértékelték a Boostrix immunogenitását, amelyet 10 évvel a csökkentett diphtheria, tetanus és acelluláris pertussis antigén adagot tartalmazó előző emlékeztető oltás(ok) után adtak be. Egy hónappal az oltást követően az oltottak 99%‑a szeroprotekcióval rendelkezett diphtheria és tetanus esetében, továbbá szeropozitív volt pertussisszal szemben.

Előzetesen védőltásban nem részesült, illetve ismeretlen vakcinációs státuszú személyeknél kialakult immunválasz

Egyetlen adag Boostrix 83, 11–18 éves, korábban pertussis, illetve a megelőző 5 évben diphtheria és tetanus elleni vakcinációban nem részesült serdülőnek történt beadását követően minden személynél szeroprotekció alakult ki a tetanus és a diphtheria komponensre. A szeropozitivitási ráta egy adag beadását követően a különböző pertussis antigének esetében 87–100% között változott.

Százharminckilenc (139) negyven éves vagy annál idősebb, az elmúlt húsz év során diphtheria, illetve tetanus tartalmú oltásban nem részesült felnőtt egy adag Boostrix alkalmazását követően több mint 98,5%‑a szeropozitív volt mindhárom pertussis antigénre, illetve 81,5%‑a, valamint 93,4%‑a ért el szeroprotekciót a diphtheriával és a tetanusszal szemben. Két további, 1, illetve 6 hónappal az első dózist követően beadott adag után a szeropozitivitás aránya 100% volt mindhárom pertussis antigénre, míg a szeroprotekciós ráta 99,3% volt diphtheriára és 100% tetanusra.

Immunogenitás és biztonságossági profil obstruktív légúti betegség aktív kezelésében részesülteknél

A Boostrix biztonságosságát és immunogenitását egy leíró metaanalízissel értékelték, amely olyan, 222, ≥ 18 éves beteg adatait egyesítette, akik obstruktív légúti betegségben (például asztmában vagy krónikus obstruktív tüdőbetegségben [chronic obstructive pulmonary disease, COPD]) szenvedtek és éppen aktív kezelésben részesültek, amikor felvették a Boostrix vakcinát. Egy hónappal a Boostrix vakcinációt követően a szeroprotekciós ráta (≥ 0,1 NE/ml) segítségével kifejezett immunválasz a diphtéria antigénekkel szemben 89,0%, míg a tetanusz antigénekkel szemben 97,2% volt. Az emlékeztető oltásokra vonatkozóan a pertussis antigénekkel szembeni immunválaszok aránya 78,3% volt a pertussis toxoid [PT], 96,1% a filamentózus hemagglutinin [FHA] és 92,2% a pertaktin esetén. Ezek az eredmények összhangban állnak a normál felnőtt populációban tapasztalt válaszokkal, és a biztonságossági profil is hasonló.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

A farmakokinetikai tulajdonságok értékelése vakcinák esetén nem szükséges.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Reproduktív toxikológia

Fertilitás

A Boostrix‑szal patkányokon és nyulakon végzett hagyományos nőstény fertilitási vizsgálatokból rendelkezésre álló nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

Terhesség

A Boostrix‑szal patkányokon és nyulakon végzett hagyományos embryo‑foetalis fejlődési vizsgálatokból, valamint patkányokon az ellésről és a postnatalis toxicitásról végzett vizsgálatokból (a szoptatási időszak végéig) rendelkezésre álló nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

Állatkísérletes toxikológia és/vagy farmakológia

A hagyományos biztonságossági és toxicitási vizsgálatokból származó preklinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Nátrium-klorid

Injekcióhoz való víz

Az adjuvánsokat lásd a 2. pontban.

6.2 Inkompatibilitások

Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

4 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

Hűtőszekrényben (2 °C – 8 °C) tárolandó.

A stabilitási adatok alapján a Boostrix legfeljebb 37 °C‑on tárolva 7 napig stabil. Ezen időszak végén a Boostrixot fel kell használni, vagy meg kell semmisíteni. Ezek az adatok kizárólag azokra az esetekre vonatkozóan adnak tájékoztatást az egészségügyi szakemberek számára, amikor a hűtőlánc átmenetileg megszakad.

Nem fagyasztható!

A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

0,5 ml szuszpenzió (butil gumi) dugattyúval és gumikupakkal ellátott előretöltött (I‑es típusú üveg) fecskendőben.

1×-es kiszerelésben, tűvel vagy tű nélkül.

Az előretöltött fecskendő gumikupakja és gumidugattyúja szintetikus gumiból készült.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

A vakcinát beadás előtt hagyni kell szobahőmérsékletűre melegedni, és alaposan fel kell rázni, amíg homogén, opálos, fehér szuszpenziót nem kapunk. Beadás előtt a szuszpenziót szabad szemmel meg kell vizsgálni, hogy nem láthatók‑e a készítményben idegen anyagrészecskék és/vagy rendellenes fizikai elváltozások. Ha bármelyik előfordul, ne adja be a vakcinát.

Az előretöltött fecskendő használata

Dugattyú Fecskendőhenger Védőkupak Luer-záras adapter	A fecskendőt a hengerénél és ne a dugattyújánál fogva vegye kézbe. Csavarja le a fecskendő védőkupakját az óramutató járásával ellentétes irányban.
Tű talpa	A tű felhelyezése: csatlakoztassa a tű talpát a Luer-záras adapterhez, és forgassa el negyedfordulattal az óramutató járásával egyező irányba, amíg azt nem érzi, hogy rögzült. Ne húzza ki a dugattyút a fecskendő hengeréből. Ha ez véletlenül mégis megtörténne, ne adja be a vakcinát.

Megsemmisítés

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a helyi előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy keresztes)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

GlaxoSmithKline Biologicals SA

Rue de l'Institut 89, B-1330 Rixensart,

Belgium

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI

OGYI-T-20490/01 1× előretöltött fecskendőben, 1 tűvel

OGYI-T-20490/02 1× előretöltött fecskendőben, tű nélkül

OGYI-T-20490/06 1× előretöltött fecskendőben, 2 tűvel

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2008. január 21.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2010. május 11.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2023. június 12.