CEFAZOLIN SANDOZ 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz betegtájékoztató

Gyógyszer alapadatai

Hatóanyag: cefazolin
ATC kód: J01DB04
Nyilvántartási szám: OGYI-T-06668
Állapot: TK


Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára


Cefazolin Sandoz 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz


cefazolin


Mielőtt elkezdik alkalmazni Önnél ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mert az Ön számára fontos információkat tartalmaz.

  • Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szüksége lehet.

  • További kérdéseivel forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberhez.

  • Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa erről kezelőorvosát, gyógyszerészét vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. Lásd 4. pont.


A betegtájékoztató tartalma:

  1. Milyen típusú gyógyszer a Cefazolin Sandoz 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz (továbbiakban: Cefazolin Sandoz), és milyen betegségek esetén alkalmazható?

  2. Tudnivalók a Cefazolin Sandoz alkalmazása előtt

  3. Hogyan kell alkalmazni a Cefazolin Sandozt?

  4. Lehetséges mellékhatások

  5. Hogyan kell a Cefazolin Sandozt tárolni?

  6. A csomagolás tartalma és egyéb információk



  1. Milyen típusú gyógyszer a Cefazolin Sandoz, és milyen betegségek esetén alkalmazható?


A Cefazolin Sandoz hatóanyaga, a cefazolin egy félszintetikus cefalosporin antibiotikum. A többi béta-laktám-típusú antibiotikumhoz hasonlóan a baktériumölő hatását a sejtfalszintézis gátlása révén fejti ki.


A készítmény a következő cefazolin-érzékeny kórokozók által okozott fertőzésekben javallt:

  • alsó légúti fertőzések:

  • krónikus hörghurut (bronchitis) heveny bakteriális súlyosbodása

  • tüdőgyulladás

  • húgyúti fertőzések: heveny vesemedence- és vesegyulladás

  • bőr- és lágyrészfertőzések

  • szívbelhártya-gyulladás

  • vérmérgezés (szepszis)


Operáció előtti és utáni (perioperatív) megelőzés: a cefazolin operáció előtti és utáni alkalmazása csökkentheti az operáció utáni fertőzések előfordulásának gyakoriságát kontaminált vagy potenciálisan kontaminált műtétek esetén.


A cefazolin parenterális (azaz nem az emésztőrendszeren keresztül alkalmazott) kezelést igénylő esetekben alkalmazandó.


Figyelembe kell venni az antibakteriális szerek alkalmazására vonatkozó hivatalos irányelveket, protokollokat, módszertani ajánlásokat.


Lehetőség szerint vizsgálni kell a kórokozó érzékenységét, de a kezelést az ilyen irányú vizsgálatok eredményeinek rendelkezésre állása előtt is meg lehet kezdeni.



2. Tudnivalók a Cefazolin Sandoz alkalmazása előtt


Nem alkalmazható Önnél a Cefazolin Sandoz, ha

  • allergiás a cefazolinra vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére;

  • Önnél bármikor súlyos allergiás reakció alakult ki penicillinre vagy más béta-laktám antibiotikumra, mert ez jelentheti azt, hogy allergiás reakció alakulhat ki a cefazolinra.


1 évesnél fiatalabb gyermekek kezelésekor oldószerként nem szabad lidokain-oldatot használni.


Amennyiben úgy gondolja, hogy a fentiek közül bármelyik vonatkozik Önre, beszéljen kezelőorvosával!


Figyelmeztetések és óvintézkedések

A Cefazolin Sandoz alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel, ha

  • allergiára való hajlama, tüdőasztmája vagy szénanáthája van;

  • korábban túlérzékenységi reakciója volt más béta-laktám antibiotikumra (penicillinek vagy cefalosporinok);

  • veseműködési vagy májműködési zavarban szenved. Az adagolást kezelőorvosa fogja meghatározni;

  • ha Önnél emelkedett a K-vitamin-hiány kockázata;

  • súlyos, tartós vagy véres hasmenést tapasztal. Ebben az esetben a Cefazolin Sandoz alkalmazását azonnal le kell állítani. Ne alkalmazzon bélmozgást csökkentő gyógyszereket.

  • alacsony nátriumtartalmú étrendet követ.


A Cefazolin Sandoz különös elővigyázatosággal alkalmazható:

Bőrt érintő, súlyos mellékhatásokat, köztük Stevens–Johnson-szindrómát, toxikus epidermális nekrolízist, eozinofíliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakciót (DRESS), eritéma multiformét (EM) és akut generalizált exantémás pusztulózist (AGEP) jelentettek a cefazolin-kezeléssel kapcsolatban. Hagyja abba a cefazolin alkalmazását és azonnal forduljon orvoshoz, ha az említett bőrt érintő, súlyos mellékhatásokkal kapcsolatos tünetek bármelyikét észleli:

  • A törzsön megjelenő vöröses, nem kiemelkedő, céltáblaszerű vagy körkörös, középen gyakran hólyagos foltok; bőrhámlás; fekélyképződés a szájban, a torokban, az orrban, a nemi szerveken és a szemeken. Ezeknek a súlyos bőrkiütéseknek a megjelenését megelőzheti láz vagy influenzaszerű tünetek fellépése (Stevens–Johnson-szindróma és toxikus epidermális nekrolízis).

  • Kiterjedt bőrkiütések, magas testhőmérséklet és megnagyobbodott nyirokcsomók (DRESS-szindróma vagy gyógyszer okozta túlérzékenységi szindróma).

  • Bőr alatti dudorokkal és hólyagokkal járó vörös, pikkelyes, kiterjedt bőrkiütések, amelyeket láz kísér. A tünetek általában a kezelés megkezdésekor jelentkeznek (akut generalizált exantémás pusztulózis).



Amennyiben a fent felsoroltak közül bármelyik is felmerül Önnél, az orvosa változtathat a kezelésén.


Ez a gyógyszer megváltoztathatja bizonyos vér- és vizeletvizsgálatok eredményét. Ha bármilyen vizsgálatot terveznek Önnél, fontos, hogy tájékoztassa kezelőorvosát, hogy Ön ezt a gyógyszert használja.


Haladéktalanul forduljon kezelőorvosához, ha

  • allergiás reakciók (viszketés, borzongás, csalánkiütés, légszomj, mellkasi szorító érzés, valamint hasmenés, illetve hasfájás) alakulnak ki Önnél;

  • súlyos, elhúzódó hasmenést tapasztal, mert ezek a tünetek felvetik az antibiotikummal történő kezeléshez társuló álhártyás vastagbélgyulladás (pszeudomembranózus kolitisz) gyanúját.


A lidokain-oldattal feloldott készítmény nem adható intravénásan.


A gyógyszert tilos a gerincvelőt körülvevő térbe injektálni (intratekálisan alkalmazni), mivel ilyen esetekben a központi idegrendszer súlyos mérgezéséről (többek között görcsrohamokról) számoltak be.


Kivételes esetekben a cefazolin-kezelés során előfordulhatnak véralvadási zavarok. Azok a betegek fokozottan veszélyeztetettek, akiknél fennállnak K-vitamin-hiányt okozó, illetve a véralvadást befolyásoló kockázati tényezők (mesterséges táplálás, étrendbeli hiányosságok, vese- vagy májkárosodáss, vérlemezkeszám-csökkenés). Egyes vérzéseket okozó vagy súlyosbító betegségek egyidejű fennállása esetén (pl. öröklődő vérzékenység [hemofília], gyomor- és nyombélfekély) is felléphet a véralvadás zavara. Ilyen esetekben a kezelőorvosa megteszi a szükséges intézkedéseket.


A cefazolin adása nem javallt koraszülötteknek és 1 hónaposnál fiatalabb csecsemőknek, mivel ezen betegcsoportra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, és nem bizonyított a készítmény biztonságossága.


A cefazolin tartós alkalmazása felülfertőzések kialakulásához vezethet. Kezelőorvosa ezt szoros megfigyelés alatt tartja, és szükség esetén megfelelő kezelést biztosít az Ön számára.


Egyéb gyógyszerek és a Cefazolin Sandoz

Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát, gyógyszerészét vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert a jelenleg vagy nemrégiben szedett, valamint szedni tervezett egyéb gyógyszereiről.

Ez azért fontos, mert a Cefazolin Sandoz befolyásolhatja más gyógyszerek hatását. Ugyanígy, egyéb gyógyszerek is hatással lehetnek a Cefazolin Sandozra.


Különösen fontos a kezelőorvos vagy a gondozását végző egészségügyi szakember tájékoztatása, ha az alábbi gyógyszereket szedi:

  • bizonyos típusú antibiotikumok, amelyek a baktériumok fejlődését, szaporodását gátolják (pl. tetraciklinek, szulfonamidok, eritromicin, klóramfenikol)

  • K1-vitamin

  • probenecid hatóanyagú gyógyszer (köszvényellenes szer)

  • véralvadásgátlók (úgynevezett antikoagulánsok)

  • potenciálisan vesekárosító szerek: bizonyos antibiotikumok (pl. aminoglikozidok, kolisztin, polimixin B), jódozott kontrasztanyagok, platina-tartalmú gyógyszerek, nagy dózisú metotrexát, egyes antivirális gyógyszerek (pl. ciklovirek, foszkarnet), pentamidin, ciklosporin, takrolimusz és vízhajtók (pl. furoszemid)


Arról is tájékoztassa kezelőorvosát vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert, ha vizeletcukor- vagy vérvizsgálatot végeznek Önnél.


Termékenység, terhesség és szoptatás

Ha Ön terhes vagy szoptat, illetve ha fennáll Önnél a terhesség lehetősége vagy gyermeket szeretne, a gyógyszer alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével.

A Cefazolin Sandoz terhesség és szoptatás idején történő alkalmazásról a kezelőorvos dönt.

A cefazolin terhesség alatti alkalmazása lehetőleg kerülendő, kivéve, ha ez egyértelműen szükséges.


A cefazolin nagyon kis koncentrációkban jut be az anyatejbe, ezért terápiás dózisok mellett nem várható magzatra gyakorolt hatás. Amennyiben a csecsemőnél a szoptatás alatt hasmenés vagy Candida-fertőzés jelentkezik, az anyának abba kell hagynia a szoptatást, vagy le kell állítani nála a cefazolin alkalmazását.


A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Nem figyeltek meg a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre gyakorolt hatásokat. Mellékhatások azonban előfordulhatnak (lásd még 4. pont), amelyek befolyásolhatják a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.


A Cefazolin Sandoz nátriumot tartalmaz

Ez a gyógyszer 48 mg nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként, ami megfelel a nátrium ajánlott maximális napi bevitel 2,4 % ának felnőtteknél.



3. Hogyan kell alkalmazni a Cefazolin Sandozt?


A Cefazolin Sandozt kezelőorvosa vagy a gondozását végző egészségügyi szakember fogja beadni Önnek az alább felsorolt módszerek egyikével:

  • izomba adott injekcióként (pl. a kar valamelyik izmába)

  • visszérbe (vénába) adott lassú injekcióként. Ez 3-5 percet vehet igénybe.

  • visszérbe (vénába) felvezetett kis csövön keresztül. Ezt „intravénás infúziónak” nevezik.


A Cefazolin Sandoz adagját és a kezelés időtartamát kezelőorvosa határozza meg az Ön életkora, testtömege, a fertőzés súlyossága és a veseműködés állapota alapján. Kezelőorvosa ezt részletesen elmagyarázza Önnek.


Felnőttek és idősek

  • Fertőzésekben az adag naponta 1 g és 6 g között változhat (két, három vagy négy egyenlő adagra elosztva) a fertőzés súlyosságától függően.

  • Ha műtétet fognak végrehajtani Önnél, 1-2 g-os adagot kaphat az operáció kezdete előtt 30‑60 perccel.

  • Hosszabb műtétek alatt további 500 mg és 1 g közötti mennyiséget kaphat. A Cefazolin Sandoz‑kezelés a fertőzések kockázatának megelőzése érdekében az operáció után még 24 órán (szívműtétek esetén akár 48 órán) keresztül folytatódhat.


Alkalmazása serdülőknél, gyermekeknél és csecsemőknél (1 hónapos és idősebb korban)

Az adagot a kezelőorvos számítja ki a testtömeg alapján. Gyermekeknél a napi adag testtömeg‑kilogrammonként 25 mg és 50 mg közötti, három vagy négy egyenlő adagra elosztva. Az adag a fertőzés súlyosságától függően testtömeg‑kilogrammonként 100 mg-ra emelhető.


Vesebetegségben szenvedő felnőttek, serdülők és gyermekek

Ha Ön vagy a gyermek vesebetegségben szenved, kezelőorvosa kisebb adagot írhat elő. Vérvizsgálatok is szükségessé válhatnak annak ellenőrzésére, hogy a megfelelő adagot kapja-e.


Ha az előírtnál több Cefazolin Sandozt kapott

Ha úgy gondolja, hogy túl sok Cefazolin Sandozt kapott, erről tájékoztassa kezelőorvosát vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert.


Ha bármilyen további kérdése van a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatban, kérdezze meg kezelőorvosát vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert.



4. Lehetséges mellékhatások


Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek.


Súlyos mellékhatások


Ritka (1000-ből legfeljebb 1 beteget érinthet):

  • A törzsön megjelenő vöröses, nem kiemelkedő, céltáblaszerű vagy körkörös, középen gyakran hólyagos foltok; bőrhámlás; fekélyképződés a szájban, a torokban, az orrban, a nemi szerveken és a szemeken. Ezeknek a súlyos bőrkiütéseknek a megjelenését megelőzheti láz vagy influenzaszerű tünetek fellépése (Stevens–Johnson-szindróma és toxikus epidermális nekrolízis).


Nagyon ritka (10 000-ből legfeljebb 1 beteget érinthet):

  • Súlyos allergiás reakció, anafilaxiás sokk (a légutak beszűkülésével járó gégeduzzanat, szapora szívverés, légszomj, vérnyomásesés, nyelvduzzanat, a nemi szervek vagy a végbél körüli viszketés, az arc vizenyős duzzanata), ami azonnali intenzív ellátást igényel.

  • Amennyiben cefazolin-kezelés alatt vagy után súlyos, véres-nyálkás, sokáig fennálló hasmenés alakul ki, orvoshoz kell fordulni, mivel ez egy súlyos, azonnali ellátást igénylő betegség (álhártyás vastagbélgyulladás) tünete lehet. Ilyen esetben ne vegyen be bélmozgást gátló gyógyszereket!


Egyéb lehetséges mellékhatások

Gyakori (10-ből legfeljebb 1 beteget érinthet):

  • bőrkiütés

  • hányinger, hányás

  • hasmenés

  • puffadás, hasi fájdalom

  • injekció helyének bekeményedése, fájdalma


Nem gyakori (100-ból legfeljebb 1 beteget érinthet):

  • a száj élesztőgomba-fertőzése

  • súlyos túlérzékenységi reakciók, pl. az arc és a nyálkahártyák duzzanata (angioneurotikus ödéma) és gyógyszerláz

  • görcsrohamok

  • visszérgyulladás és gyulladással járó vérrögképződés

  • bőrvörösség, bőrviszketés, ízületi fájdalom, kiterjedt bőrkiütés, csalánkiütés


Ritka (1000-ből legfeljebb 1 beteget érinthet):

  • hüvelyi viszketés vagy hüvelyfolyás (a hüvely élesztőgomba-fertőzése)

  • a cefazolinnal szemben ellenálló kórokozók elszaporodása

  • orrfolyás, orrdugulás

  • a vér alakos elemei (vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) számának átmeneti változása

  • a vércukorszint emelkedése vagy csökkenése

  • szédülés

  • mellűri folyadékgyülem, nehézlégzés vagy légzési elégtelenség

  • köhögés

  • étvágytalanság

  • a glutamát-oxálacetát-transzamináz (GOT/ASAT), a glutamát-piruvát-transzamináz (GPT/ALAT) vagy az alkalikus foszfatáz, a gamma-glutamil-transzferáz, a bilirubin és/vagy a laktát-dehidrogenáz szintjének átmeneti emelkedése, átmeneti májgyulladás és epepangásos sárgaság

  • vesekárosodás, vesegyulladás és más vesebetegségek, nem meghatározott vesebántalom, fehérjevizelés, a vér karbamid‑nitrogén (BUN) szintjének átmeneti emelkedése és veseműködési rendellenesség, általában azoknál a betegeknél, akik egyéb, potenciálisan vesekárosító hatású gyógyszereket is kapnak

  • általános rosszullét, kimerültség

  • mellkasi fájdalom


Nagyon ritka (10 000-ből legfeljebb 1 beteget érinthet):

  • véralvadási zavarok a vérplazmában és ennek következtében vérzések

Ezen tünetek szempontjából elsősorban azok a betegek veszélyeztetettek, akik K-vitamin-hiányban szenvednek, akiknél véralvadási zavarokat okozó állapotok állnak fenn (mesterséges táplálás, étrendbeli hiányosságok, vese- vagy májkárosodás, a vérlemezkeszám csökkenése), illetve vérzéseket okozó vagy súlyosbító betegségekben szenvednek (pl. vérzékenység, gyomor- vagy nyombélfekély).

  • A nemi szervek vagy a végbél körüli viszketés


Nem ismert gyakoriságú mellékhatások (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg):

  • fejfájás, forgó jellegű szédülés, zsibbadásérzés;

  • központi idegrendszeri izgalommal járó állapotok;

  • izmok összehúzódása, izomgörcs vagy izomrángás.


Mellékhatások bejelentése

Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát, gyógyszerészét vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is bejelentheti az V. függelékben található elérhetőségeken keresztül.

A mellékhatások bejelentésével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos alkalmazásával kapcsolatban.



5. Hogyan kell a Cefazolin Sandozt tárolni?


A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó!


Legfeljebb 25 C-on tárolandó.

A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.


A dobozon és a címkén feltüntetett lejárati idő (Felhasználható:/Felh.:) után ne alkalmazza ezt a gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik.


Feloldást követő tárolási feltételek:

Az elkészített oldatot azonnal fel kell használni.

Az elkészített oldat fizikai és kémiai stabilitása 25 ºC-on 24 órán át igazolt.

Mikrobiológiai szempontból az elkészített oldatot azonnal fel kell használni.

Amennyiben nem használják fel azonnal, a felhasználásig eltelt idő és a tárolási körülmények a felhasználó felelőssége, amely általános esetben 2 °C-8 °C közötti hőmérsékleten tárolva nem haladhatja meg a 24 órát.

Alacsony hőmérsékleten (2 °C-8 °C) történő tárolás közben az oldatban kristályok képződhetnek, amely folyamat szobahőmérsékleten visszafordítható. Alkalmazás előtt várja meg, amíg a hűtőszekrényből kivett oldatban a kristályok teljesen feloldódnak. Kizárólag tiszta, részecskéktől mentes oldat alkalmazható.


Semmilyen gyógyszert ne dobjon a szennyvízbe vagy a háztartási hulladékba. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy mit tegyen a már nem használt gyógyszereivel. Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét.



6. A csomagolás tartalma és egyéb információk


Mit tartalmaz a Cefazolin Sandoz?


1 g cefazolint tartalmaz (1,048 g cefazolin-nátrium formájában) injekciós üvegenként.

Segédanyagokat nem tartalmaz.


Milyen a Cefazolin Sandoz külleme, és mit tartalmaz a csomagolás?


Por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz: fehér vagy halványsárga színű steril por.


1,048 g por színtelen, átlátszó, lepattintható műanyag védőlappal, rolnizott alumínium kupakkal és halogenizált izobutén-izopropén gumidugóval lezárt, színtelen, III-as típusú injekciós üvegbe töltve.

10 db vagy 50 db injekciós üveg dobozban (kórházi csomagolás).

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.


A forgalomba hozatali engedély jogosultja és a gyártó

Sandoz GmbH

Biochemiestrasse 10, A-6250 Kundl

Ausztria


OGYI-T-6668/02 50× III-as típusú injekciós üveg

OGYI-T-6668/03 10× III-as típusú injekciós üveg


A betegtájékoztató legutóbbi felülvizsgálatának dátuma: 2025. szeptember.


-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az alábbi információk kizárólag egészségügyi szakembereknek szólnak:


Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával szembeni túlérzékenység.

Egyéb béta-laktám antibakteriális szerekkel (pl. penicillin, monobaktámok és karbapenemek) szembeni súlyos túlérzékenység (pl. anafilaxiás reakció) az anamnézisben.

1 évesnél fiatalabb gyermekek kezelésekor oldószerként nem szabad lidokain-oldatot használni.


Különleges figyelmeztetések és óvintézkedések


Bőrt érintő, súlyos mellékhatások

Bőrt érintő, súlyos mellékhatásokat (severe cutaneous adverse reaction, SCAR), köztük Stevens–Johnson-szindrómát (SJS), toxicus epidermalis necrolysist (TEN, más néven Lyell-szindróma), eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakciót (DRESS), erythema multiformét (EM) és akut generalizált exanthemás pustulosist (AGEP) jelentettek a cefazolin-kezeléssel összefüggésben a forgalomba hozatalt követően, amelyek életveszélyesek vagy halálos kimenetelűek is lehetnek.

A gyógyszer felírásakor a betegeket tájékoztatni kell a bőrreakciók jeleiről és tüneteiről.

Amennyiben ilyen reakciók kialakulására utaló jelek és tünetek lépnek fel, a cefazolin-kezelést azonnal le kell állítani és másik, megfelelő kezelést kell fontolóra venni. Ha a betegnél a cefazolin alkalmazásakor SJS, TEN, AGEP vagy DRESS jelentkezik, akkor ez a beteg soha többé nem kezelhető cefazolinnal, és a kezelést véglegesen le kell állítani.


Túlérzékenység

Allergiára hajlamos betegeknél a cefazolint kellő körültekintés mellett kell alkalmazni.

Különleges körültekintés szükséges allergiás diathesis, asthma bronchiale vagy szénanátha esetén.

A cefazolin alkalmazása előtt a betegeknél ellenőrizni kell, hogy valaha kialakult-e náluk egyéb béta-laktámokkal (penicillin vagy cefalosporin) szembeni túlérzékenységi reakció. Azoknál a betegeknél, akiknél allergiás reakció jelentkezik, a készítmény alkalmazását le kell állítani és megfelelő tüneti terápiát kell kezdeni.


Figyelembe kell venni az egyéb cefalosporinokkal létrejövő, valamint a penicillinekkel esetenként bekövetkező keresztallergiákat. Penicillinnel szembeni igazolt túlérzékenység esetén számolni kell a más béta-laktámokkal, pl. cefalosporinokkal létrejövő keresztallergiával.


Minden egyéb béta-laktám antibakteriális szerhez hasonlóan, a cefazolin esetében is beszámoltak súlyos, esetenként halálos túlérzékenységi reakciókról. Súlyos túlérzékenységi reakciók jelentkezésekor a cefazolin-kezelést azonnal le kell állítani, és megfelelő sürgősségi intézkedéseket kell tenni.

A cefazolin alkalmazása előtt meg kell állapítani, hogy a betegnek volt-e korábban súlyos túlérzékenységi reakciója cefazolinnal, más cefalosporinnal vagy bármilyen egyéb típusú béta-laktám antibiotikummal szemben. Akkor is körültekintés szükséges, ha a cefazolint olyan betegnek adják, akinek anamnézisében egyéb béta-laktám készítményekkel szembeni nem súlyos túlérzékenységi reakció található.


Antibiotikummal összefüggő pseudomembranosus colitis (álhártyás vastagbélgyulladás)

Majdnem minden antibiotikum esetében beszámoltak antibiotikum által okozott colitis eseteiről, amelyek súlyossága az enyhétől az életveszélyesig terjedhet (lásd 4.8 pont). Ezért fontos erre a diagnózisra is gondolni azoknál a betegeknél, akik antibiotikum alkalmazása alatt vagy után hasmenést tapasztalnak. Antibiotikumhoz társuló colitis esetén a cefazolin alkalmazását azonnal le kell állítani, orvoshoz kell fordulni és megfelelő kezelést kell elindítani. Ilyen esetben a perisztaltikát csökkentő gyógyszerek alkalmazása ellenjavallt.


Vesekárosodás

Közepesen súlyos és súlyos vesekárosodás esetén, amikor a glomerulusfiltrációs ráta 55 ml/perc alatti érték, várható a cefazolin akkumulációja, ezért az adagot ennek megfelelően csökkenteni kell vagy meg kell nyújtani az adagolási intervallumot.

Bár a cefazolin ritkán okoz vesekárosodást, mégis ajánlott a vesefunkció ellenőrzése, főként olyan, súlyos betegségben szenvedőknél, akik maximális mennyiséget kapnak, illetve azon betegeknél, akiket egyidejűleg más, potenciálisan nephrotoxicus gyógyszerekkel, pl. aminoglikozidokkal vagy nagyhatású diuretikumokkal (pl. furoszemid, etakrinsav) kezelnek.


Hosszú távú vagy nagy dózisokkal végzett terápia


Hosszú távú vagy nagy dózisokkal végzett kezelés során egyes szervek, többek között a vese, a máj és haemopoieticus rendszer működésének rendszeres vizsgálata ajánlott. Emelkedett májenzim-szintekről és vérképeltérésekről beszámoltak (lásd 4.8 pont).


Hypertensióban, illetve szívelégtelenségben szenvedő betegeknél figyelembe kell venni az oldatos injekció nátriumtartalmát.


Intratekális alkalmazás

Intratekálisan nem alkalmazható.

A cefazolin intratekális alkalmazását követően a központi idegrendszer súlyos intoxikációjáról (köztük convulsiókról) számoltak be.


Bakteriális rezisztencia és felülfertőzések

A cefazolinnal történő tartós kezelés elősegítheti a cefazolin-rezisztens kórokozók elszaporodását. A betegeknél szorosan monitorozni kell az esetleges felülfertőzések kialakulását. Amennyiben a felülfertőzés kialakul, megfelelő intézkedéseket kell életbe léptetni.


Vérzési rendellenességek

Kivételes esetekben a cefazolin-kezelés során előfordulhatnak véralvadási zavarok. Azok a betegek fokozottan veszélyeztetettek, akiknél fennállnak K-vitamin-hiányt okozó, illetve a véralvadást befolyásoló rizikótényezők (parenterális táplálás, étrendbeli hiányosságok, vese- vagy májkárosodás, thrombocytopenia). Egyes vérzéseket okozó vagy súlyosbító betegségek egyidejű fennállása esetén (pl. hemofília, gyomor- és nyombélfekély) is felléphet a véralvadás zavara. Ezen betegségek fennállása esetén ellenőrizni kell a betegnél a Quick-értéket. Csökkent érték esetén K‑vitamin‑pótlás szükséges (10 mg/hét).


Gyermekek

Egy hónaposnál fiatalabb koraszülöttek és csecsemők

A cefazolin adása nem javallt koraszülötteknek és 1 hónaposnál fiatalabb csecsemőknek, mivel ezen betegcsoportra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, és nem bizonyított a készítmény biztonságossága.


Nátrium-tartalom

A készítmény 48 mg nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 2,4 % ának felnőtteknél.


Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók


Egyidejű alkalmazás ellenjavallt

Antibiotikumok

A cefazolin nem alkalmazható egyidejűleg olyan antibiotikumokkal, amelyek bakteriosztatikus hatásmechanizmusúak (pl. tetraciklinek, szulfonamidok, eritromicin, klóramfenikol), mivel in vitro vizsgálatok során antagonisztikus hatásokat figyeltek meg.


Egyidejű alkalmazás nem ajánlott

Probenecid

A cefazolin vesén át történő kiürülése csökken, ha probeniciddel egyidejűleg alkalmazzák.


Elővigyázatossági intézkedések


K1-vitamin

Egyes cefalosporinok, mint a cefamandol, cefazolin és cefotetán megzavarhatják a K1-vitamin metabolizmusát, elsősorban a K1-vitamin-hiányban szenvedő betegeknél. Ilyen esetben K1‑vitamin‑pótlásra lehet szükség.


Antikoagulánsok

A cefalosporinok nagyon ritkán a véralvadás zavarát okozhatják. Orális antikoagulánsok vagy nagy dózisú heparin egyidejű alkalmazása esetén monitorozni kell a véralvadási paramétereket.

Nagyszámú olyan esetről számoltak be, amikor az antibiotikumokkal kezelt betegeknél kimutatható volt az orális antikoagulánsok hatásának fokozódása. Kockázati tényezőknek tűnnek a fertőzés és a gyulladás körülményei, a beteg életkora, valamint általános állapota. Ilyen körülmények között nehéz megállapítani, hogy a fertőző betegség, illetve annak kezelése milyen mértékben járul hozzá a kóros INR értékek kialakulásához. Néhány antibiotikumosztály azonban nagyobb mértékben érintett ebben, többek között a fluorokinolonok, makrolidok, tetraciklinek, a kotrimoxazol és egyes cefalosporinok.


Nephrotoxicus gyógyszerek

Nem zárható ki annak lehetősége, hogy bizonyos antibiotikumok (pl. aminoglikozidok, kolisztin, polimixin B), a jódozott kontrasztanyagok, a platina-tartalmú gyógyszerek, a nagy dózisú metotrexát, egyes antivirális gyógyszerek (pl. ciklovirek, foszkarnet), a pentamidin, a ciklosporin, a takrolimusz és a vízhajtók (pl. furoszemid) nephrotoxicus potenciálja fokozódhat. Amennyiben ezeket a gyógyszereket a cefazolinnal egyidejűleg alkalmazzák, a vesefunkciós paramétereket rendszeresen kell ellenőrizni.


Labordiagnosztikai vizsgálatok

A vizelet cukorkoncentrációját kimutató laboratóriumi vizsgálatok álpozitív eredményt adhatnak, amennyiben a vizsgálat Benedict-oldattal, Fehling-oldattal vagy Clinitest tablettával történik. A cefazolin ugyanakkor nem befolyásolja az enzimatikus vizeletcukor-teszteket.

Mind a direkt, mind az indirekt Coombs-teszt álpozitív eredményt adhat, pl. olyan újszülötteknél, akiknek az édesanyját cefalosporinokkal kezelték.


Terhesség, szoptatás

Lásd 2. pont


Túladagolás


A túladagolás tünetei

A túladagolás fájdalmat, gyulladásos reakciókat és phlebitist okozhat az injekció helyén. Nagyon nagy adagú, parenterális alkalmazás mellett a cefalosporinok vertigót, paraesthesiát és fejfájást okozhatnak. A cefalosporinok túladagolása görcsrohamokat okozhat, elsősorban vesebetegeknél.

Túladagolás esetén a következő laboratóriumi eltérések alakulhatnak ki: a kreatinin, karbamid‑nitrogén, májenzimek és bilirubin szintjének emelkedése; pozitív Coombs-teszt, thrombocytosis és thrombocytopenia, eosinophilia, leukopenia, valamint megnyúlt prothrombin-idő.


A túladagolás kezelése

Görcsrohamok fellépése esetén a gyógyszer alkalmazását azonnal abba kell hagyni. Antiepileptikumok alkalmazása szükségessé válhat. A vitális funkciók és a releváns laboratóriumi vizsgálatok szoros ellenőrzése szükséges. Egyéb kezelésre nem reagáló, súlyos túladagolás esetén hemodialízis és hemoperfúzió kombinációja előnyös lehet, de ezt még nem igazolták. A peritoneális dialízis hatástalan.


Összeférhetetlenség (inkompatibilitások)

A cefazolin inkompatibilis az alábbi vegyületekkel: amikacin-diszulfát, amobarbitál-nátrium, aszkorbinsav, bleomicin-szulfát, kalcium-glükoheptonát, kalcium-glükonát, cimetidin-hidroklorid, kolisztin-metánszulfonát-nátrium, eritromicin-glükoheptonát, kanamicin-szulfát, oxitetraciklin‑hidroklorid, pentobarbitál-nátrium, polimixin B-szulfát, tetraciklin-hidroklorid.


  1. Adagolás

  2. Normál vesefunkciójú felnőttek

  3. Nagymértékben érzékeny mikroorganizmusok által okozott fertőzések

  4. A szokásos dózis naponta 1-2 g, két vagy három egyenlő adagra elosztva (8 vagy12 óránként egy adag).

  5. Kevésbé érzékeny mikroorganizmusok által okozott fertőzések

  6. A szokásos dózis naponta 3-4 g, három vagy négy egyenlő adagra elosztva (6 vagy 8 óránként egy adag).

  7. Súlyos fertőzésekben naponta legfeljebb 6 g adható, három vagy négy egyenlő adagra elosztva (6 vagy 8 óránként egy adag).

  8. Perioperativ profilaktikus alkalmazás

  9. Szennyeződés vagy potenciálisan szennyeződés kockázatával járó műtétek esetében a postoperativ fertőzés megelőzésére ajánlott dózisok a következők:

  1. 1-2 g intravénásan 30 perccel-1 órával a műtét kezdete előtt.

  2. Hosszú ideig tartó beavatkozás esetében 500 mg-1 g adható intravénásan a műtét alatt (a beadás a sebészeti beavatkozás időtartamától függően változtatható).

  3. 500 mg-1 g intravénásan 6-8 óránként a műtétet követő 24 órán keresztül.

  1. Fontos, hogy (1) a preoperativ dózist röviddel (30 perc-1 óra) a műtét elkezdése előtt adják be, így megfelelő antibiotikumszint lesz jelen a szérumban és a szövetekben, amikor az első bemetszést megejtik; és (2) a cefazolint – amennyiben szükséges – további, megfelelő időközönként adagolják a műtét alatt, annak érdekében, hogy elégséges antibiotikumszint legyen jelen azokban a várható időpontokban, amikor a legnagyobb mértékű a fertőző mikroorganizmus-expozíció. A dózisok ismétlése közötti ajánlott intervallum 4 óra (a preoperativ alkalmazás elkezdésétől számítva). A cefazolin profilaktikus alkalmazását a műtét után általában 24 órán belül le kell állítani. Szívműtétek esetében a cefazolin profilaktikus alkalmazása a klinikai helyzettől függően az operáció befejezését követő 48 órán keresztül is folytatódhat.

  2. Vesekárosodásban szenvedő felnőtt betegek

  3. Megfelelő kezdő dózist kell alkalmazni. Az ezt követő dózisokat a vesekárosodás mértéke, a fertőzés súlyossága és a kórokozó érzékenysége alapján kell megállapítani.

  4. Cefazolin fenntartó terápia vesekárosodott betegeknél

    Kreatinin-clearance

    (ml/perc)

    Szérum-kreatininszint (mg/100 ml)

    Napi adag

    Adagolási intervallum

    55

    1,5

    szokásos dózis*

    változatlan

    35-54

    1,6-3,0

    szokásos dózis*

    legalább 8 óra

    11-34

    3,1-4,5

    a szokásos dózis fele

    12 óra

    10

    4,6

    a szokásos dózis negyede

    18-24 óra

  5. * Normál vesefunkcióval rendelkező felnőtt betegek napi dózisa.

  6. Hemodializált betegek esetében az adagolás a dialízis körülményeitől függ.

  7. Gyermekek és serdülők

  8. Nagymértékben érzékeny mikroorganizmusok által okozott fertőzések

  9. Naponta 25-50 mg/ttkg ajánlott, kettő-négy egyenlő adagra elosztva (6, 8 vagy 12 óránként egy adag).

  10. Kevésbé érzékeny mikroorganizmusok által okozott fertőzés

  11. Naponta legfeljebb 100 mg/ttkg ajánlott, három vagy négy egyenlő adagra elosztva (6 vagy 8 óránként egy adag).

  12. 1 hónaposnál fiatalabb, koraszülött csecsemők és újszülöttek

Mivel az egy hónapos kor alatti csecsemők és újszülöttek esetében az alkalmazás biztonságosságát nem igazolták, a cefazolin alkalmazása ezeknél a betegeknél nem ajánlott.

  1. Iránymutatások gyermekgyógyászati adagoláshoz

    Testtömeg

    5 kg

    10 kg

    15 kg

    20 kg

    25 kg

    Naponta 25 mg/ttkg dózis, amit egyenlően elosztva, 12 óránként kell beadni

    63 mg

    125 mg

    188 mg

    250 mg

    313 mg

    Naponta 25 mg/ttkg dózis, amit egyenlően elosztva, 8 óránként kell beadni

    42 mg

    85 mg

    125 mg

    167 mg

    208 mg

    Naponta 25 mg/ttkg dózis, amit egyenlően elosztva, 6 óránként kell beadni

    31 mg

    62 mg

    94 mg

    125 mg

    156 mg

    Naponta 50 mg/ttkg dózis, amit egyenlően elosztva, 12 óránként kell beadni

    125 mg

    250 mg

    375 mg

    500 mg

    625 mg

    Naponta 50 mg/ttkg dózis, amit egyenlően elosztva, 8 óránként kell beadni

    83 mg

    166 mg

    250 mg

    333 mg

    417 mg

    Naponta 50 mg/ttkg dózis, amit egyenlően elosztva, 6 óránként kell beadni

    63 mg

    125 mg

    188 mg

    250 mg

    313 mg

    Naponta 100 mg/ttkg dózis, amit egyenlően elosztva, 8 óránként kell beadni

    167 mg

    333 mg

    500 mg

    667 mg

    833 mg

    Naponta 100 mg/ttkg dózis, amit egyenlően elosztva, 6 óránként kell beadni

    125 mg

    250 mg

    375 mg

    500 mg

    625 mg

  2. Vesekárosodásban szenvedő gyermekek és serdülők

  3. Megfelelő kezdő dózist kell alkalmazni. Az ezt követő dózisokat a vesekárosodás mértéke, a fertőzés súlyossága és a kórokozó érzékenysége alapján kell beállítani.

  4. Közepesen súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearance 70-40 ml/perc) szenvedő gyermekek és serdülők számára a normál napi dózis 60%-a, amit egyenlő adagokra osztva, 12 óránként kell beadni.

  5. Közepesen súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearance 40-20 ml/perc) szenvedő gyermekek és serdülők számára a normál napi dózis 25%-a, amit egyenlő adagokra osztva, 12 óránként kell beadni.

  6. Súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearance 20-5 ml/perc) szenvedő gyermekek és serdülők számára a normál napi dózis 10%-a, amit egyenlő adagokra osztva, 24 óránként kell beadni.

  7. Ezen iránymutatások a kezdő dózisokra vonatkoznak. Lásd még a 4.4 pont.

  8. Idősek

  9. Normál vesefunkciójú időseknél nincs szükség dózismódosításra.

  10. A kezelés időtartama

  11. A betegség lefolyásától függ.

  12. Az alkalmazás módja

  13. A Cefazolin Sandoz 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz készítmény adható mély intramuscularis (im.) injekció, lassú intravénás (iv.) injekció vagy lassú intravénás infúzió formájában.


Alkalmazási utasítások

A Cefazolin Sandoz 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz steril por, ezért a beadás előtt fel kell oldani. Az oldáshoz alkalmazott oldószer térfogata az alkalmazás módjától függ.


Az elkészített oldatot azonnal fel kell használni.


Intramuscularis injekció

A Cefazolin Sandoz feloldását a következő, kompatibilis oldószerek valamelyikével kell elvégezni, az alábbi hígítási táblázat alapján:

  • injekcióhoz való víz

  • 0,9%-os nátrium-klorid-oldat

  • 0,5%-os lidokain-hidroklorid-oldat


Az injekciós üveget addig kell rázni, amíg a por teljesen feloldódik.


Feloldási/hígítási táblázat intramuscularis injekcióhoz

Injekciós üvegenkénti tartalom

Hozzáadandó oldószer mennyisége

Körülbelüli koncentráció

1 g

4 ml

250 mg/ml


Intravénás injekció

A Cefazolin Sandoz feloldását a következő, kompatibilis oldószerek valamelyikével kell elvégezni, az alábbi hígítási táblázat alapján:

  • injekcióhoz való víz

  • 0,9%-os nátrium-klorid-oldat


Az 0,5%-os lidokain-HCl oldattal feloldott készítmény nem adható be intravénásan.


Feloldási/hígítási táblázat intravénás injekcióhoz

Injekciós üvegenkénti tartalom

Hozzáadandó oldószer mennyisége

Körülbelüli koncentráció

1 g

4 ml

250 mg/ml





A Cefazolin Sandozt lassan, három-öt perc alatt kell beadni. Az oldatot semmilyen körülmények között nem szabad 3 percnél rövidebb idő alatt beadni. A beadás történhet közvetlenül a vénába, vagy egy kanülön keresztül, amellyel intravénás oldatot is bejuttatnak a beteg szervezetébe.


Intermittáló és folyamatos intravénás infúzió

A cefazolin közvetlenül, intravénásan, folyamatos vagy intermittáló infúzióként is beadható.

A Cefazolin Sandoz már folyamatban lévő intravénás terápiával kombinációban is alkalmazható, akár az elsődleges tartályon keresztül, akár második infúziós tartályból beadva.

A Cefazolin Sandozt először az intravénás injekcióhoz kompatibilisként meghatározott oldószerek valamelyikével fel kell oldani.


A további hígítást a következő, kompatibilis oldószerek valamelyikével kell elvégezni, az alábbi hígítási táblázat alapján:

  • 0,9%-os nátrium-klorid-oldat

  • injekcióhoz való víz


Hígítási táblázat intermittáló és folyamatos intravénás infúzióhoz


Injekciós üvegenkénti tartalom

Feloldás

Hígítás

Körülbelüli koncentráció

A minimálisan szükséges oldószer-mennyiség

A hozzáadandó oldószer mennyisége

1 g

4 ml

50 ml-100 ml

10 mg/ml-19 mg/ml


Az injekciós üveghez adja hozzá a feloldáshoz szükséges oldat ajánlott mennyiségét, majd alaposan rázza fel az injekciós üveget, amíg annak tartalma teljesen feloldódik. Beadás előtt az oldatot szabad szemmel meg kell vizsgálni. Kizárólag tiszta, részecskéktől mentes oldat használható fel.


A hígított oldatok elkészítéséhez frissen elkészített oldószert használjon.


Kizárólag egyszeri alkalmazásra. Bármilyen fel nem használt oldatot meg kell semmisíteni.


Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.




Feloldást követő eltarthatóság, tárolás

A feloldást követően a hígított oldat tárolására vonatkozó tudnivalókat lásd az 5. pontban.

NNGYK/GYSZ/20565/2024

NNGYK/ETGY/14367/2025

1. A GYÓGYSZER NEVE


Cefazolin Sandoz 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz



2. Minőségi ÉS mennyiségi ÖSSZETÉTEL


1 g cefazolint tartalmaz (1,048 g cefazolin-nátrium formájában) injekciós üvegenként.


Ismert hatású segédanyag

Minden 1 g-os injekciós üveg megközelítőleg 2,1 mmol (48 mg) nátriumot tartalmaz.


A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.



3. GYÓgyszerforma


Por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz.


Fehér, vagy halványsárga színű steril por.



4. KLINIKAI JELLEMZŐK


4.1 Terápiás javallatok


A készítmény a következő, cefazolin-érzékeny kórokozók által okozott fertőzésekben javallt (lásd 5.1 pont):

  1. alsó légúti fertőzések: krónikus bronchitis akut bakteriális exacerbációja, pneumonia

  2. húgyúti fertőzések: akut pyelonephritis

  3. bőr- és lágyrészfertőzések

  4. endocarditis

  5. szeptikémia


Perioperativ profilaxis: a cefazolin perioperativ alkalmazása csökkentheti a postoperativ fertőzések incidenciáját kontaminált vagy potenciálisan kontaminált műtétek esetén.


A cefazolin parenterális kezelést igénylő esetekben alkalmazandó.


Figyelembe kell venni az antibakteriális szerek alkalmazására vonatkozó hivatalos irányelveket, protokollokat, módszertani ajánlásokat.


Lehetőség szerint vizsgálni kell a kórokozó érzékenységét, de a kezelést az ilyen irányú vizsgálatok eredményeinek rendelkezésre állása előtt is meg lehet kezdeni.


4.2 Adagolás és alkalmazás


Az adagolás a kórokozók érzékenységétől (lásd 5.1 pont) és a betegség súlyosságától függ.


Adagolás


Normál vesefunkciójú felnőttek


Nagymértékben érzékeny mikroorganizmusok által okozott fertőzések

A szokásos dózis naponta 1-2 g, két vagy három egyenlő adagra elosztva (8 vagy 12 óránként egy adag).


Kevésbé érzékeny mikroorganizmusok által okozott fertőzések

A szokásos dózis naponta 3-4 g, három vagy négy egyenlő adagra elosztva (6 vagy 8 óránként egy adag).

Súlyos fertőzésekben naponta legfeljebb 6 g adható, három vagy négy egyenlő adagra elosztva (6 vagy 8 óránként egy adag).


Perioperativ profilaktikus alkalmazás

Szennyeződés vagy potenciálisan szennyeződés kockázatával járó műtétek esetében a postoperativ fertőzés megelőzésére ajánlott dózisok a következők:

  1. 1-2 g intravénásan 30 perccel-1 órával a műtét kezdete előtt.

  2. Hosszú ideig tartó beavatkozás esetében 500 mg-1 g adható intravénásan a műtét alatt (a beadás a sebészeti beavatkozás időtartamától függően változtatható).

  3. 500 mg-1 g intravénásan 6-8 óránként a műtétet követő 24 órán keresztül.


Fontos, hogy (1) a preoperativ dózist röviddel (30 perc-1 óra) a műtét elkezdése előtt adják be, így megfelelő antibiotikumszint lesz jelen a szérumban és a szövetekben, amikor az első bemetszést megejtik; és (2) a cefazolint – amennyiben szükséges – további, megfelelő időközönként adagolják a műtét alatt, annak érdekében, hogy elégséges antibiotikumszint legyen jelen azokban a várható időpontokban, amikor a legnagyobb mértékű a fertőző mikroorganizmus-expozíció. A dózisok ismétlése közötti ajánlott intervallum 4 óra (a preoperativ alkalmazás elkezdésétől számítva). A cefazolin profilaktikus alkalmazását a műtét után általában 24 órán belül le kell állítani. Szívműtétek esetében a cefazolin profilaktikus alkalmazása a klinikai helyzettől függően az operáció befejezését követő 48 órán keresztül is folytatódhat.


Vesekárosodásban szenvedő felnőtt betegek


Megfelelő kezdő dózist kell alkalmazni. Az ezt követő dózisokat a vesekárosodás mértéke, a fertőzés súlyossága és a kórokozó érzékenysége alapján kell megállapítani.


Cefazolin fenntartó terápia vesekárosodott betegeknél

Kreatinin-clearance

(ml/perc)

Szérum-kreatininszint (mg/100 ml)

Napi adag

Adagolási intervallum

55

1,5

szokásos dózis*

változatlan

35-54

1,6-3,0

szokásos dózis*

legalább 8 óra

11-34

3,1-4,5

a szokásos dózis fele

12 óra

10

4,6

a szokásos dózis negyede

18-24 óra

* Normál vesefunkcióval rendelkező felnőtt betegek napi dózisa.


Hemodializált betegek esetében az adagolás a dialízis körülményeitől függ. Lásd még 4.4 pont.


Gyermekek és serdülők


Nagymértékben érzékeny mikroorganizmusok által okozott fertőzések

Naponta 25-50 mg/ttkg ajánlott, kettő-négy egyenlő adagra elosztva (6, 8 vagy 12 óránként egy adag).


Kevésbé érzékeny mikroorganizmusok által okozott fertőzések

Naponta legfeljebb 100 mg/ttkg ajánlott, három vagy négy egyenlő adagra elosztva (6 vagy 8 óránként egy adag).


1 hónaposnál fiatalabb, koraszülött csecsemők és újszülöttek

Mivel az egy hónapos kor alatti csecsemők és újszülöttek esetében az alkalmazás biztonságosságát nem igazolták, a cefazolin alkalmazása ezeknél a betegeknél nem ajánlott. Lásd még a 4.4 pont).


Iránymutatások gyermekgyógyászati adagoláshoz

Testtömeg

5 kg

10 kg

15 kg

20 kg

25 kg

Naponta 25 mg/ttkg dózis, amit egyenlően elosztva, 12 óránként kell beadni

63 mg

125 mg

188 mg

250 mg

313 mg

Naponta 25 mg/ttkg dózis, amit egyenlően elosztva, 8 óránként kell beadni

42 mg

85 mg

125 mg

167 mg

208 mg

Naponta 25 mg/ttkg dózis, amit egyenlően elosztva, 6 óránként kell beadni

31 mg

62 mg

94 mg

125 mg

156 mg

Naponta 50 mg/ttkg dózis, amit egyenlően elosztva, 12 óránként kell beadni

125 mg

250 mg

375 mg

500 mg

625 mg

Naponta 50 mg/ttkg dózis, amit egyenlően elosztva, 8 óránként kell beadni

83 mg

166 mg

250 mg

333 mg

417 mg

Naponta 50 mg/ttkg dózis, amit egyenlően elosztva, 6 óránként kell beadni

63 mg

125 mg

188 mg

250 mg

313 mg

Naponta 100 mg/ttkg dózis, amit egyenlően elosztva, 8 óránként kell beadni

167 mg

333 mg

500 mg

667 mg

833 mg

Naponta 100 mg/ttkg dózis, amit egyenlően elosztva, 6 óránként kell beadni

125 mg

250 mg

375 mg

500 mg

625 mg


Vesekárosodásban szenvedő gyermekek és serdülők


Megfelelő kezdő dózist kell alkalmazni. Az ezt követő dózisokat a vesekárosodás mértéke, a fertőzés súlyossága és a kórokozó érzékenysége alapján kell beállítani.


Közepesen súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearance 70-40 ml/perc) szenvedő gyermekek és serdülők számára a normál napi dózis 60%-a, amit egyenlő adagokra osztva, 12 óránként kell beadni.

Közepesen súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearance 40-20 ml/perc) szenvedő gyermekek és serdülők számára a normál napi dózis 25%-a, amit egyenlő adagokra osztva, 12 óránként kell beadni.

Súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearance 20-5 ml/perc) szenvedő gyermekek és serdülők számára a normál napi dózis 10%-a, amit egyenlő adagokra osztva, 24 óránként kell beadni.

Ezen iránymutatások a kezdő dózisokra vonatkoznak. Lásd még a 4.4 pont.


Idősek

Normál vesefunkciójú időseknél nincs szükség dózismódosításra.


A kezelés időtartama

A betegség lefolyásától függ.


Az alkalmazás módja

A Cefazolin Sandoz 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz készítmény adható mély intramuscularis (im.) injekció, lassú intravénás (iv.) injekció vagy lassú intravénás infúzió formájában.


A gyógyszer alkalmazás előtti hígítására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.


4.3 Ellenjavallatok


A készítmény hatóanyagával szembeni túlérzékenység.


Egyéb béta-laktám antibakteriális szerekkel (pl. penicillin, monobaktámok és karbapenemek) szembeni súlyos túlérzékenység (pl. anafilaxiás reakció) az anamnézisben.


1 évesnél fiatalabb gyermekek kezelésekor oldószerként nem szabad lidokain-oldatot használni.


4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések


Bőrt érintő, súlyos mellékhatások

Bőrt érintő, súlyos mellékhatásokat (severe cutaneous adverse reaction, SCAR), köztük Stevens–Johnson-szindrómát (SJS), toxicus epidermalis necrolysist (TEN, más néven Lyell-szindróma), eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakciót (DRESS), erythema multiformét (EM) és akut generalizált exanthemás pustulosist (AGEP) jelentettek a cefazolin-kezeléssel összefüggésben a forgalomba hozatalt követően, amelyek életveszélyesek vagy halálos kimenetelűek is lehetnek.

A gyógyszer felírásakor a betegeket tájékoztatni kell a bőrreakciók jeleiről és tüneteiről.

Amennyiben ilyen reakciók kialakulására utaló jelek és tünetek lépnek fel, a cefazolin-kezelést azonnal le kell állítani és másik, megfelelő kezelést kell fontolóra venni. Ha a betegnél a cefazolin alkalmazásakor SJS, TEN, AGEP vagy DRESS jelentkezik, akkor ez a beteg soha többé nem kezelhető cefazolinnal, és a kezelést véglegesen le kell állítani.


Túlérzékenységi reakciók

Allergiára hajlamos betegeknél a cefazolint kellő körültekintés mellett kell alkalmazni.

Különleges körültekintés szükséges allergiás diathesis, asthma bronchiale vagy szénanátha esetén.

A cefazolin alkalmazása előtt a betegeknél ellenőrizni kell, hogy valaha kialakult-e náluk egyéb béta-laktámokkal (penicillin vagy cefalosporin) szembeni túlérzékenységi reakció. Azoknál a betegeknél, akiknél allergiás reakció jelentkezik, a készítmény alkalmazását le kell állítani és megfelelő tüneti terápiát kell kezdeni.


Figyelembe kell venni az egyéb cefalosporinokkal létrejövő, valamint a penicillinekkel esetenként bekövetkező keresztallergiákat. Penicillinnel szembeni igazolt túlérzékenység esetén számolni kell a más béta-laktámokkal, pl. cefalosporinokkal létrejövő keresztallergiával.


Minden egyéb béta-laktám antibakteriális szerhez hasonlóan, a cefazolin esetében is beszámoltak súlyos, esetenként halálos túlérzékenységi reakciókról. Súlyos túlérzékenységi reakciók jelentkezésekor a cefazolin-kezelést azonnal le kell állítani, és megfelelő sürgősségi intézkedéseket kell tenni.

A cefazolin alkalmazása előtt meg kell állapítani, hogy a betegnek volt-e korábban súlyos túlérzékenységi reakciója cefazolinnal, más cefalosporinnal vagy bármilyen egyéb típusú béta-laktám antibiotikummal szemben. Akkor is körültekintés szükséges, ha a cefazolint olyan betegnek adják, akinek anamnézisében egyéb béta-laktám készítményekkel szembeni nem súlyos túlérzékenységi reakció található.


Antibiotikummal összefüggő pseudomembranosus colitis

Majdnem minden antibiotikum esetében beszámoltak antibiotikum által okozott colitis eseteiről, amelyek súlyossága az enyhétől az életveszélyesig terjedhet (lásd 4.8 pont). Ezért fontos erre a diagnózisra is gondolni azoknál a betegeknél, akik antibiotikum alkalmazása alatt vagy után hasmenést tapasztalnak. Antibiotikumhoz társuló colitis esetén a cefazolin alkalmazását azonnal le kell állítani, orvoshoz kell fordulni és megfelelő kezelést kell elindítani. Ilyen esetben a perisztaltikát csökkentő gyógyszerek alkalmazása ellenjavallt.


Vesekárosodás

Közepesen súlyos és súlyos vesekárosodás esetén, amikor a glomerulusfiltrációs ráta 55 ml/perc alatti érték, várható a cefazolin akkumulációja, ezért az adagot ennek megfelelően csökkenteni kell vagy meg kell nyújtani az adagolási intervallumot (lásd 4.2 pont).

Bár a cefazolin ritkán okoz vesekárosodást, mégis ajánlott a vesefunkció ellenőrzése, főként olyan, súlyos betegségben szenvedőknél, akik maximális mennyiséget kapnak, illetve azon betegeknél, akiket egyidejűleg más, potenciálisan nephrotoxicus gyógyszerekkel, pl. aminoglikozidokkal vagy nagyhatású diuretikumokkal (pl. furoszemid, etakrinsav) kezelnek.


Hosszú távú vagy nagy dózisokkal végzett terápia


Hosszú távú vagy nagy dózisokkal végzett kezelés során egyes szervek, többek között a vese, a máj és haemopoieticus rendszer működésének rendszeres vizsgálata ajánlott. Emelkedett májenzim-szintekről és vérképeltérésekről beszámoltak (lásd 4.8 pont).


Hypertensióban, illetve szívelégtelenségben szenvedő betegeknél figyelembe kell venni az oldatos injekció nátriumtartalmát.


Intratekális alkalmazás

Intratekálisan nem alkalmazható.

A cefazolin intratekális alkalmazását követően a központi idegrendszer súlyos intoxikációjáról (köztük convulsiókról) számoltak be.


Bakteriális rezisztencia és felülfertőzések

A cefazolinnal történő tartós kezelés elősegítheti a cefazolin-rezisztens kórokozók elszaporodását. A betegeknél szorosan monitorozni kell az esetleges felülfertőzések kialakulását. Amennyiben a felülfertőzés kialakul, megfelelő intézkedéseket kell életbe léptetni (lásd 4.8 pont).


Vérzési rendellenességek

Kivételes esetekben a cefazolin-kezelés során előfordulhatnak véralvadási zavarok. Azok a betegek fokozottan veszélyeztetettek, akiknél fennállnak K-vitamin-hiányt okozó, illetve a véralvadást befolyásoló rizikótényezők (parenterális táplálás, étrendbeli hiányosságok, vese- vagy májkárosodás, thrombocytopenia). Egyes, vérzéseket okozó vagy súlyosbító betegségek egyidejű fennállása esetén (pl. hemofília, gyomor- és nyombélfekély) is felléphet a véralvadás zavara. Ezen betegségek fennállása esetén ellenőrizni kell a betegnél a Quick-értéket. Csökkent érték esetén K‑vitamin‑pótlás szükséges (10 mg/hét).


Gyermekek

Egy hónaposnál fiatalabb koraszülöttek és csecsemők

A cefazolin adása nem javallt koraszülötteknek és 1 hónaposnál fiatalabb csecsemőknek, mivel ezen betegcsoportra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, és nem bizonyított a készítmény biztonságossága.


Nátrium

A készítmény 48 mg nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 2,4 % ának felnőtteknél.


4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók


Egyidejű alkalmazás ellenjavallt

Antibiotikumok

A cefazolin nem alkalmazható egyidejűleg olyan antibiotikumokkal, amelyek bakteriosztatikus hatásmechanizmusúak (pl. tetraciklinek, szulfonamidok, eritromicin, klóramfenikol), mivel in vitro vizsgálatok során antagonisztikus hatásokat figyeltek meg.


Egyidejű alkalmazás nem ajánlott

Probenecid

A cefazolin vesén át történő kiürülése csökken, ha probeniciddel egyidejűleg alkalmazzák.


Elővigyázatossági intézkedések

K1-vitamin

Egyes cefalosporinok, mint a cefamandol, cefazolin és cefotetán megzavarhatják a K1-vitamin metabolizmusát, elsősorban a K1-vitamin-hiányban szenvedő betegeknél. Ilyen esetben K1‑vitamin‑pótlásra lehet szükség.


Antikoagulánsok

A cefalosporinok nagyon ritkán a véralvadás zavarát okozhatják (lásd 4.4 pont). Orális antikoagulánsok vagy nagy dózisú heparin egyidejű alkalmazása esetén monitorozni kell a véralvadási paramétereket.

Nagyszámú olyan esetről számoltak be, amikor az antibiotikumokkal kezelt betegeknél kimutatható volt az orális antikoagulánsok hatásának fokozódása. Kockázati tényezőknek tűnnek a fertőzés és a gyulladás körülményei, a beteg életkora, valamint általános állapota. Ilyen körülmények között nehéz megállapítani, hogy a fertőző betegség, illetve annak kezelése milyen mértékben járul hozzá a kóros INR-értékek kialakulásához. Néhány antibiotikumosztály azonban nagyobb mértékben érintett ebben, többek között a fluorokinolonok, makrolidok, tetraciklinek, a kotrimoxazol és egyes cefalosporinok.


Nephrotoxicus gyógyszerek

Nem zárható ki annak lehetősége, hogy bizonyos antibiotikumok (pl. aminoglikozidok, kolisztin, polimixin B), a jódozott kontrasztanyagok, a platina-tartalmú gyógyszerek, a nagy dózisú metotrexát, egyes antivirális gyógyszerek (pl. ciklovirek, foszkarnet), a pentamidin, a ciklosporin, a takrolimusz és a vízhajtók (pl. furoszemid) nephrotoxicus potenciálja fokozódhat. Amennyiben ezeket a gyógyszereket a cefazolinnal egyidejűleg alkalmazzák, a vesefunkciós paramétereket rendszeresen kell ellenőrizni.


Labordiagnosztikai vizsgálatok

A vizelet cukorkoncentrációját kimutató laboratóriumi vizsgálatok álpozitív eredményt adhatnak, amennyiben a vizsgálat Benedict-oldattal, Fehling-oldattal vagy Clinitest tablettával történik. A cefazolin ugyanakkor nem befolyásolja az enzimatikus vizeletcukor-teszteket.

Mind a direkt, mind az indirekt Coombs-teszt álpozitív eredményt adhat, pl. olyan újszülötteknél, akiknek az édesanyját cefalosporinokkal kezelték.


4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás


Terhesség

Az állatkísérletes vizsgálatok a reprodukcióra kifejtett toxicitás tekintetében nem utalnak sem direkt, sem indirekt káros hatásokra.


Nincs kellő tapasztalat a cefazolin humán alkalmazásáról terhesség során, ráadásul átjut a méhlepényen, ezért terhességben, különösképpen az első trimeszterben kizárólag a lehetséges kockázatok és előnyök alapos mérlegelését követően alkalmazható. A cefazolin terhesség alatti alkalmazása lehetőleg kerülendő, kivéve, ha ez egyértelműen szükséges.


Szoptatás

A cefazolin nagyon kis koncentrációkban jut be az anyatejbe, ezért terápiás dózisok mellett nem várható magzatra gyakorolt hatás. A szoptatott csecsemőnél szenzitizációt és bélflóraeltéréseket, valamint Candida-fertőzést okozhat. Amennyiben a csecsemőnél a szoptatás alatt hasmenés vagy candidiasis jelentkezik, az anyának abba kell hagynia a szoptatást, vagy le kell állítani nála a cefazolin alkalmazását.


Termékenység

Állatkísérletes vizsgálatokban nem tapasztaltak termékenységre gyakorolt hatást.


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre


A Cefazolin Sandoz nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Mellékhatások azonban előfordulhatnak (lásd még 4.8 pont), amelyek befolyásolhatják a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.


4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások


A mellékhatások a gyakoriság csökkenő sorrendje szerint vannak felsorolva: nagyon gyakori (≥ 1/10); gyakori (≥ 1/100 – < 1/10); nem gyakori (≥ 1/1000 – < 1/100); ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1000); nagyon ritka (< 1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások súlyosság szerint csökkenő sorrendben kerülnek megadásra.


Fertőző betegségek és parazitafertőzések

Nem gyakori: Oralis candidiasis

Ritka: Genitalis candidiasis, vaginitis. Bármely más antibiotikumhoz hasonlóan a tartós vagy ismételt alkalmazás felülfertőzéshez, a rezisztens mikroorganizmusok elszaporodásához vezethet. Rhinitis


Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek

Ritka: Leukopenia, granulocytopenia, agranulocytosis, neutropenia, thrombocytopenia, leukocytosis, granulocytosis, monocytosis, lymphocytopenia, basophilia, eosinophilia és haemolyticus anaemia volt tapasztalható a vérképben. Ezek a hatások ritkák és reverzibilisek.


Nagyon ritka: Véralvadási zavarok a vérplazmában és ennek következtében vérzések* (lásd 4.4 pont)

Ezen tünetek szempontjából elsősorban azok a betegek veszélyeztetettek, akik K‑vitamin-hiányban szenvednek, akiknél véralvadási zavarokat okozó állapotok állnak fenn (parenterális táplálás, étrendbeli hiányosságok, vese- vagy májkárosodás, thrombocytopaenia), illetve vérzéseket okozó vagy súlyosbító betegségekben szenvednek (pl. hemofília, gyomor- vagy nyombélfekély).


Immunrendszeri betegségek és tünetek

Gyakori: Allergiás bőrreakciók, úgymint erythema, urticaria és pruritus

Nem gyakori: Súlyos túlérzékenységi reakciók, pl. angioneuroticus oedema és gyógyszerláz.

Nagyon ritka: Életet veszélyeztető anafilaxiás sokk** (a légutak beszűkülésével járó gégeduzzanat, szapora szívverés, légszomj, vérnyomásesés, nyelvduzzanat, analis pruritus, genitalis pruritus, arcödéma), ami azonnali intenzív ellátást igényel.


Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek

Ritka: Hyperglykaemia, hypoglykaemia


Idegrendszeri betegségek és tünetek

Nem gyakori: Görcsrohamok § (vesekárosodásban szenvedő, indokolatlanul nagy dózisokkal kezelt betegeknél)

Ritka: Szédülés

Nem ismert: Fejfájás, vertigo, paraesthesia, központi idegrendszeri izgalommal járó állapotok, myoclonus.


Érbetegségek és tünetek

Nem gyakori: Thrombophlebitis


Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetei

Ritka: Pleuralis effusio, dyspnoe vagy légzési elégtelenség, köhögés


Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

Gyakori: Hányinger, hányás, hasmenés, puffadás, hasi fájdalom#

Ritka: Anorexia

Nagyon ritka: Pseudomembranosus colitis+ (ezt a szövődményt azonnal kezelni kell, ha az antibiotikum-kezelés alatt hasmenés jelentkezik)


Máj- és epebetegségek, illetve tünetek

Ritka: A glutamát-oxálacetát-transzamináz (GOT/ASAT), a glutamát-piruvát-transzamináz (GPT/ALAT) vagy az alkalikus foszfatáz, a gamma-glutamil-transzferáz, a bilirubin és/vagy a laktát-dehidrogenáz szintjének átmeneti emelkedése, reverzibilis hepatitis és cholestaticus icterus


A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei

Gyakori: Bőrkiütés

Nem gyakori: Erythema, erythema multiforme, urticaria, angiooedema

Ritka: Toxicus epidermalis necrolysis, Stevens–Johnson-szindróma


Vese- és húgyúti betegségek és tünetek

Ritka: Nephrotoxicitás, interstitialis nephritis és más vesebetegségek$, nem meghatározott nephropathia, proteinuria, a vér karbamid-nitrogén (BUN) szintjének átmeneti emelkedése és veseműködési rendellenesség, általában azoknál a betegeknél, akik egyéb, potenciálisan nephrotoxicus gyógyszereket kapnak.


A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek

Nagyon ritka: Vulvovaginalis pruritus


Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók

Gyakori: Fájdalom az intramuscularis injekció beadási helyén, esetenként indurációval

Nem gyakori: Phlebitis, thrombophlebitis

Ritka: Általános rosszullét, kimerültség, mellkasi fájdalom


* Azon betegek veszélyeztetettek, akiknél fennálló kockázati tényezőik K-vitamin-hiányhoz vezetnek vagy befolyásolnak egyéb véralvadási mechanizmusokat, valamint azok, akiknek betegsége vérzést válthat ki vagy azt fokozhatja.

** ami azonnali, megfelelő sürgősségi intézkedéseket igényelhet.

§ Különösen vesebetegség fennállása mellett bekövetkező túladagolás vagy nem megfelelő adagolás esetén.

# Legtöbb esetben a tünetek enyhe lefolyásúak és gyakran a kezelés alatt, vagy más esetekben a kezelés leállítását követően megszűnnek.

+ Orvoshoz kell fordulni, ha a cefazolin-kezelés alatt vagy után súlyos és tartós hasmenés jelentkezik, mivel ezek súlyos betegség (pseudomembranosus colitis) jelei lehetnek, amelyet azonnal kezelni kell. A betegnek nem szabad saját magát gyógyszereznie, perisztaltikát csökkentő gyógyszerekkel.

$ többnyire kritikus állapotban lévő betegeknél, akik többféle gyógyszert kaptak.


Amennyiben cefazolin-kezelés alatt vagy után súlyos, perzisztáló hasmenés alakul ki, orvoshoz kell fordulni, mivel ez egy súlyos, azonnali ellátást igénylő betegség (pseudomembranosus colitis) tünete lehet, ami azonnali (pl. 4-szer 250 mg vankomicin) kezelést igényel. A beteg ne alkalmazzon saját elhatározásból semmilyen perisztaltikát befolyásoló gyógyszert (lásd 4.4 pont).


Tartós vagy ismételt cefalosporin-kezelés hatására a rezisztens kórokozók (baktériumok vagy gombák) felülfertőzhetnek vagy elszaporodhatnak (szájpenész, moniliasis vaginalis).


A cefalosporinok tartós alkalmazása a cefalosporin-rezisztens baktériumok, főként az Enterobacter-, Citrobacter-, Pseudomonas-, Enterococcus-, valamint a Candida-fajok elszaporodását okozhatja, ami felülfertőzésekhez, vagy a rezisztens mikroorganizmusok, illetve élesztőgombák kolonizációjához vezethet (lásd 4.4 pont).


Vizsgálatok

A GOT, a GPT, a vér karbamid- és alkalikusfoszfatáz-szintjének átmeneti emelkedése vese‑, illetve májkárosodásra utaló klinikai bizonyítékok nélkül.

Állatkísérletes adatok azt igazolták, hogy a cefazolinnal kapcsolatosan fennáll a nephrotoxicitás lehetősége. Bár embereknél nem bizonyították, ezt a lehetőséget figyelembe kell venni, elsősorban a tartósan nagy dózisokkal kezelt betegeknél. Ritkán interstitialis nephritis és nem meghatározott nephropathiák eseteiről számoltak be. Az érintett betegek súlyos betegségekben szenvedtek, és számos gyógyszert kaptak. A cefazolin szerepét az interstitialis nephritis és egyéb nephropathiák kialakulásában nem igazolták.


Ritka esetekben az alábbiakról számoltak be:

Csökkent hemoglobinszint és/vagy hematokritértékek, anaemia, agranulocytosis, aplasticus anaemia, pancytopenia és haemolyticus anaemia.


Az alábbi esetekről számoltak be bizonyos cefalosporinokkal végzett kezelés során:

rémálmok, vertigo, hiperaktivitás, idegesség vagy szorongás, álmatlanság, aluszékonyság, gyengeség, hőhullámok, színlátás zavarok, zavartság, epileptogén epizódok.


Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.


4.9 Túladagolás


A túladagolás tünetei

A túladagolás fájdalmat, gyulladásos reakciókat és phlebitist okozhat az injekció helyén. Nagyon nagy adagú, parenterális alkalmazás mellett a cefalosporinok vertigót, paraesthesiát és fejfájást okozhatnak. A cefalosporinok túladagolása görcsrohamokat okozhat, elsősorban vesebetegeknél.

Túladagolás esetén a következő laboratóriumi eltérések alakulhatnak ki: a kreatinin, karbamid‑nitrogén, májenzimek és bilirubin szintjének emelkedése; pozitív Coombs-teszt, thrombocytosis és thrombocytopenia, eosinophilia, leukopenia, valamint megnyúlt prothrombin-idő.


A túladagolás kezelése

Görcsrohamok fellépése esetén a gyógyszer alkalmazását azonnal abba kell hagyni. Antiepileptikumok alkalmazása szükségessé válhat. A vitális funkciók és a releváns laboratóriumi vizsgálatok szoros ellenőrzése szükséges. Egyéb kezelésre nem reagáló, súlyos túladagolás esetén hemodialízis és hemoperfúzió kombinációja előnyös lehet, de ezt még nem igazolták. A peritoneális dialízis hatástalan.



5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK


5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok


Farmakoterápiás csoport: szisztémás alkalmazású antibakteriális szerek, egyéb béta-laktám antibiotikumok, első generációs cefalosporinok

ATC kód: J01DB04


Hatásmechanizmus

Minden cefalosporin (béta-laktám antibiotikum) gátolja a sejtfalképződést és szelektív inhibitora a peptidoglikán-szintetáznak. A mechanizmus első lépése a gyógyszer sejtreceptorokhoz kötődése (penicillinkötő fehérjék). A kötődés létrejötte után a transzpeptidáz-reakció gátlás alá kerül, megakadályozva a peptidoglikán szintézisét. Ez a folyamat a baktérium líziséhez vezet.


A rezisztencia mechanizmusa

A béta-laktám antibiotikumokban található egy úgynevezett béta-laktám gyűrű, ami elengedhetetlen az antimikrobiális hatáshoz. Ha ez a gyűrű felhasad, az antibiotikus hatás elvész. Számos baktériumfaj rendelkezik olyan enzimekkel (béta-laktamázok), amelyek felhasíthatják ezt a gyűrűt, és ezzel rezisztenssé válnak az ilyen típusú antibiotikumokkal szemben.


Minden cefalosporinhoz és egyéb béta-laktamáz antibiotikumhoz hasonlóan, az egyes baktériumcsoportoknál a rezisztencia eltérő mechanizmusai alakulnak ki, többek között: a célkórokozó változásai (penicillinkötő proteinek, PBP-k), a molekula közepének béta-laktamázok általi enzimatikus lebontása, a célkórokozó megváltozott hozzáférhetősége. A cefalosporinok és penicillinek között keresztrezisztencia áll fenn. Az indukálható, kromoszómához kötött béta‑laktamázokat termelő Gram-negatív mikroorganizmusokat, mint pl. az Enterobacter spp., Serratia spp., Citrobacter spp. és Providencia spp., cefazolinra rezisztensnek kell tekinteni, in vitro érzékenységük ellenére.


Érzékenységi vizsgálat határértékei


A European Committee on Antimicrobial Susceptibility Testing (EUCAST) a cefazolin vonatkozásában megállapította az érzékenységi vizsgálathoz a MIC (minimális gátló koncentráció) értelmezési kritériumait, amelyek felsorolása itt található: https://www.ema.europa.eu/documents/other/minimum-inhibitory-concentration-mic-breakpoints_en.xlsx.


A kiválasztott fajoknál a szerzett rezisztencia prevalenciája földrajzi területektől és időtől függően változhat, ezért ajánlatos a rezisztenciára vonatkozó helyi információkat beszerezni, főként súlyos fertőzések kezelésekor. Szükség szerint szakértő tanácsát kell kérni, ha a rezisztencia helyi prevalenciája olyan, hogy a gyógyszer alkalmazása – legalábbis néhány típusú fertőzés esetében – megkérdőjelezhető.


Általában érzékeny fajok

Gram-pozitív mikroorganizmusok

Staphylococcus aureus (meticillin-érzékeny)


Fajok, amelyeknél a szerzett rezisztencia problémát jelenthet

Haemophilus influenzae

Βéta-hemolizáló Streptococcusok, A, B, C és G csoport

Streptococcus pneumoniae

Staphylococcus epidermidis (meticillin-érzékeny)


Eredendően rezisztens fajok

Citrobacter spp.

Enterobacter spp. (Enterobacter cloacae, Enterobacter aerogenes)

Morganaella morganii

Proteus stuartii

Proteus vulgaris

Pseudomonas aeruginosa

Serratia spp.

Staphylococcus, meticillin-rezisztens

Indol-pozitív Proteus spp.

Klebsiella pneumoniae

Proteus mirabilis



Farmakokinetikai/farmakodinámiás összefüggések

A cefalosporinokra vonatkozó legfontosabb, in vivo hatásossággal összefüggő, farmakokinetikai‑farmakodinámiás index a két gyógyszeralkalmazás közötti intervallum azon százaléka, amely alatt a szabad cefazolin koncentrációja az adott célfajokra vonatkozó minimális gátló koncentráció (MIC) érték felett marad (vagyis %T>MIC).


5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok


A cefazolin parenterálisan alkalmazandó. A maximális szérumszinteket im. injekciót követően 30‑75 perccel éri el.


Szérumkoncentrációk (µg/ml) intramuscularis adagolást követően

Adag

30 perc

1 óra

2 óra

4 óra

6 óra

8 óra

500 mg

36,2

36,8

37,9

15,5

6,3

3

1 g

60,1

63,8

54,3

29,3

13,2

7,1


Szérumkoncentrációk (µg/ml) 1 g intravénás adagolását követően

5 perc

15 perc

30 perc

1 óra

2 óra

4 óra

188,4

135,8

106,8

73,7

45,6

16,5


A cefazolin kb. 65-92%-a kötődik plazmafehérjékhez. A cefazolin nagyon jól penetrál különböző szövetekbe, beleértve a vázizomzatot, a szívizomzatot, a csontszövetet, az epét és az epehólyag szövetét, az endometriumot és a hüvely szövetét. A cefazolin átjut a méhlepényen és az anyatejbe is kiválasztódik. A liquor cerebrospinalisba és a csarnokvízbe nem jut át kielégítő módon.


A cefazolin nem metabolizálódik.


Az alkalmazott adag nagy része glomerulusfiltráció révén, mikrobiológiailag aktív formában ürül a vizelettel. Kisebb hányada az epével ürül. A plazmából történő elimináció felezési ideje kb. 2 óra; vesekárosodásban szenvedő betegeknél a felezési idő megnyúlhat.


5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei


A cefazolin akut toxicitása alacsony. Intravénás alkalmazást követően az LD50-érték állatfajtól függően 2200 és 3900 mg/ttkg közötti.

Kutyáknak és patkányoknak 1-6 hónapig, különböző injektálási módszerekkel adott cefazolin nem gyakorolt számottevő hatást a biokémiai és a hematológiai paraméterekre. Egyes vizsgálatokban neurotoxicitás tüneteit figyelték meg.

Intramuscularis injekció beadása után a beadás körüli terület nem jól viselte a cefazolint.

Nyulakon végzett vizsgálatok megállapításai szerint a célszerv a vese; patkányokon és kutyákon végzett kísérletekben ezt nem figyelték meg.

A cefazolin nem mutatott teratogén hatást, és nem befolyásolta az általános reproduktív funkciókat. Mutagenitási és karcinogenitási vizsgálatok nem állnak rendelkezésre.



6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK


6.1 Segédanyagok felsorolása


Segédanyagokat nem tartalmaz


6.2 Inkompatibilitások


A cefazolin inkompatibilis az alábbi vegyületekkel: amikacin-diszulfát, amobarbitál-nátrium, aszkorbinsav, bleomicin-szulfát, kalcium-glükoheptonát, kalcium-glükonát, cimetidin-hidroklorid, kolisztin-metánszulfonát-nátrium, eritromicin-glükoheptonát, kanamicin-szulfát, oxitetraciklin‑hidroklorid, pentobarbitál-nátrium, polimixin B-szulfát, tetraciklin-hidroklorid.


6.3 Felhasználhatósági időtartam


Felbontatlan csomagolásban: 3 év


Elkészítés után:

Az elkészített oldatot azonnal fel kell használni.

Az elkészített oldat fizikai és kémiai stabilitása 25 ºC-on 24 órán át igazolt.

Mikrobiológiai szempontból az elkészített oldatot azonnal fel kell használni.

Amennyiben nem használják fel azonnal, a felhasználásig eltelt idő és a tárolási körülmények a felhasználó felelőssége, amely általános esetben 2 °C-8 °C közötti hőmérsékleten tárolva nem haladhatja meg a 24 órát.

Alacsony hőmérsékleten (2 °C -8 °C) történő tárolás közben az oldatban kristályok képződhetnek, amely folyamat szobahőmérsékleten visszafordítható. Alkalmazás előtt várja meg, amíg a hűtőszekrényből kivett oldatban a kristályok teljesen feloldódnak. Kizárólag tiszta, részecskéktől mentes oldat alkalmazható.


6.4 Különleges tárolási előírások


Legfeljebb 25 C-on tárolandó.

A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.


A gyógyszer feloldás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban.


6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése


1,048 g por színtelen, átlátszó, lepattintható műanyag védőlappal, rolnizott alumínium kupakkal és halogenizált izobutén-izopropén gumidugóval lezárt, színtelen, III-as típusú injekciós üvegbe töltve.

10 db vagy 50 db injekciós üveg dobozban (kórházi csomagolás).


Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.



6.6 A megsemmisítésére vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk


A Cefazolin Sandoz 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz steril por, ezért a beadás előtt fel kell oldani. Az oldáshoz alkalmazott oldószer térfogata az alkalmazás módjától függ.


Az elkészített oldatot azonnal fel kell használni. Lásd 6.3 pont.


Intramuscularis injekció

A Cefazolin Sandoz feloldását a következő, kompatibilis oldószerek valamelyikével kell elvégezni, az alábbi hígítási táblázat alapján:

  1. injekcióhoz való víz

  2. 0,9%-os nátrium-klorid-oldat

  3. 0,5%-os lidokain-hidroklorid-oldat.


Az injekciós üveget addig kell rázni, amíg a por teljesen feloldódik.


Feloldási/hígítási táblázat intramuscularis injekcióhoz

Injekciós üvegenkénti tartalom

Hozzáadandó oldószer mennyisége

Körülbelüli koncentráció

1 g

4 ml

250 mg/ml


Intravénás injekció

A Cefazolin Sandoz feloldását a következő, kompatibilis oldószerek valamelyikével kell elvégezni, az alábbi hígítási táblázat alapján:

  1. injekcióhoz való víz

  2. 0,9%-os nátrium-klorid-oldat


Az 0,5%-os lidokain-hidroklorid-oldattal feloldott készítmény nem adható be intravénásan.


Feloldási/hígítási táblázat intravénás injekcióhoz

Injekciós üvegenkénti tartalom

Hozzáadandó oldószer mennyisége

Körülbelüli koncentráció

1 g

4 ml

250 mg/ml





A Cefazolin Sandozt lassan, három-öt perc alatt kell beadni. Az oldatot semmilyen körülmények között nem szabad 3 percnél rövidebb idő alatt beadni. A beadás történhet közvetlenül a vénába, vagy egy kanülön keresztül, amellyel intravénás oldatot is bejuttatnak a beteg szervezetébe.


Intermittáló és folyamatos intravénás infúzió

A cefazolin közvetlenül, intravénásan, folyamatos vagy intermittáló infúzióként is beadható.

A Cefazolin Sandoz már folyamatban lévő intravénás terápiával kombinációban is alkalmazható, akár az elsődleges tartályon keresztül, akár második infúziós tartályból beadva.

A Cefazolin Sandozt először az intravénás injekcióhoz kompatibilisként meghatározott oldószerek valamelyikével fel kell oldani.


A további hígítást a következő, kompatibilis oldószerek valamelyikével kell elvégezni, az alábbi hígítási táblázat alapján:

  1. 0,9%-os nátrium-klorid-oldat

  2. injekcióhoz való víz


Hígítási táblázat intermittáló és folyamatos intravénás infúzióhoz


Injekciós üvegenkénti tartalom

Feloldás

Hígítás

Körülbelüli koncentráció

A minimálisan szükséges oldószer mennyisége

A hozzáadandó oldószer mennyisége

1 g

4 ml

50 ml-100 ml

10 mg/ml-19 mg/ml


Az injekciós üveghez adja hozzá a feloldáshoz szükséges oldat ajánlott mennyiségét, majd alaposan rázza fel az injekciós üveget, amíg annak tartalma teljesen feloldódik. Beadás előtt az oldatot szabad szemmel meg kell vizsgálni. Kizárólag tiszta, részecskéktől mentes oldat használható fel.


A hígított oldatok elkészítéséhez frissen elkészített oldószert használjon.


Kizárólag egyszeri alkalmazásra. Bármilyen fel nem használt oldatot meg kell semmisíteni.


Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.




Megjegyzés:  (két kereszt)

Osztályozás: II./3 csoport

Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának ga) pontja szerinti rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszer (I).



7. A FORgalomba hozatali engedély JOGOSULTJA


Sandoz GmbH

Biochemiestrasse 10., A-6250 Kundl

Ausztria



8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA


OGYI-T-6668/02 50× III-as típusú injekciós üveg

OGYI-T-6668/03 10× III-as típusú injekciós üveg



  1. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY első kiadásának/ megújításának dátuma


A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1998. január 1.


A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2010. június 10.



  1. a szöveg ellenőrzésének dátuma


2025. szeptember 24.



NNGYK/GYSZ/20565/2024

NNGYK/ETGY/14367/2025

Kiszerelések

Megnevezés Csomagolás Nyilvántartási szám
10 X - injekciós üvegben III-as típusú OGYI-T-06668 / 03

Forrás

Az adatok forrása: OGYÉI Gyógyszeradatbázis

Gyógyszer adatai
  • Hatóanyag cefazolin
  • ATC kód J01DB04
  • Forgalmazó Sandoz GmbH
  • Nyilvántartási szám OGYI-T-06668
  • Jogalap Generikus
  • Engedélyezés dátuma 1998-01-01
  • Állapot TK
  • Kábítószer / Pszichotróp nem