CEFIXIME REIWA HEALTHCARE 200 mg filmtabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Cefixime Reiwa Healthcare 200 mg filmtabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

200 mg cefiximet tartalmaz filmtablettánként (ami 223,84 mg cefixim-trihidrátnak felel meg).

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta.

Fehér vagy elefántcsont fehér, kerek filmtabletta, sima és ép szélekkel.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Felnőttek és 12 év feletti gyermekek és serdülők számára javallott az alábbi fertőzések kezelésére, az érzékenynek minősített kórokozók okozta fertőzésekre korlátozva, amennyiben ezek a fertőzések lehetővé teszik a szájon át történő antibiotikum-terápiát:

• akut pyelonephritis uropathia nélkül;

• szövődménymentes alsó húgyúti fertőzések, a prostatitis kivételével;

• akut bronchitis bakteriális felülfertőződései és krónikus bronchitis exacerbatiója;

• bakteriális pneumonia;

• sinusitis és akut fülfertőzés;

• férfiak Neisseria gonorrhoeae által okozott szövődménymentes urethritise.

Figyelembe kell venni az antibakteriális szerek megfelelő alkalmazására vonatkozó hivatalos irányelveket.

A cefixim alkalmazását olyan fertőzésekre kell fenntartani, amelyekben a kórokozó mikroorganizmusról ismert vagy feltételezhető, hogy rezisztens más általánosan használt antibakteriális szerekkel szemben.

4.2 Adagolás és alkalmazás

A Cefixime Reiwa Healthcare 200 mg filmtabletta felnőttek és 12 év feletti gyermekek és serdülők számára javallott.

Adagolás

Felnőttek

A szokásos napi dózis 200‑400 mg, napi egyszeri vagy kétszeri adagolásban.

400 mg (1 egyszeri dózisban vagy 2 részletben) 7‑10 napig akut otitis media (AOM) esetén.

400 mg (1 egyszeri dózisban vagy 2 részletben) 1‑3 napig nők akut szövődménymentes cystitise esetén.

Férfiak Neisseria gonorrhoeae által okozott szövődménymentes urethritise esetén elegendő lehet a napi 200 mg‑os dózis.

A Neisseria gonorrhoeae fertőzés kezelésének sikerességét a kezelés befejezése után 3‑4 nappal végzett ellenőrzés során baktériumtenyésztéssel kell igazolni.

A Cefixime Reiwa Healthcare 200 mg filmtabletta felnőttek és 12 év feletti gyermekek és serdülők számára javallott.

≥ 12 éves gyermekek és serdülők

A ≥ 12 éves gyermekeknek és serdülőknek a felnőtteknek ajánlottal megegyező dózis adható.

12 évesnél fiatalabb gyermekek

A 200 mg‑os filmtabletta gyógyszerforma lehet, hogy nem megfelelő a 12 évesnél fiatalabb gyermekek számára, ezért más cefixim gyógyszerformák alkalmazását kell megfontolni.

Idősek

Időseknek a felnőtteknek ajánlottal megegyező dózis adható. Ellenőrizni kell a vesefunkciót, és súlyos vesekárosodás esetén a dózist módosítani kell (lásd 4.4 pont).

Vesekárosodásban szenvedő betegek

20 ml/perc vagy annál magasabb kreatinin‑clearance esetén dózismódosítás nem szükséges. Azoknál a betegeknél, akiknek a kreatinin‑clearance‑e kevesebb, mint 20 ml/perc, a napi egyszeri 200 mg‑os dózist nem szabad túllépni. Ugyanezt az adagolást kell alkalmazni a krónikus ambuláns peritoneális dialízisben vagy hemodialízisben részesülő betegeknél.

Vesekárosodásban szenvedő gyermekek és serdülők esetében nincs elegendő adat a cefixim alkalmazásáról: ezekben a betegcsoportokban nem ajánlott a cefixim alkalmazása.

Májkárosodásban szenvedő betegek

Májkárosodásban szenvedő betegeknél dózismódosítás nem szükséges.

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

A Cefixime Reiwa Healthcare 200 mg filmtablettát elegendő mennyiségű vízzel kell bevenni.

A Cefixime Reiwa Healthcare 200 mg filmtabletta étkezés közben vagy étkezéstől függetlenül egyaránt bevehető (lásd 5.2 pont).

A kezelés időtartama

A kezelés szokásos időtartama 7 nap. Szükség esetén legfeljebb 14 napig is folytatható.

Nők akut szövődménymentes cystitise esetén a kezelés időtartama 1–3 nap.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával, egyéb cefalosporin antibiotikummal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyaggal szembeni túlérzékenység.

Korábbi, azonnali típusú és/vagy súlyos túlérzékenységi reakció penicillinnel vagy bármely béta‑laktám antibiotikummal szemben.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Figyelmeztetések

• Ha bármilyen allergiás állapot jelentkezik, a kezelést azonnal abba kell hagyni, és megfelelő sürgősségi intézkedéseket kell tenni.

• A cefalosporinok rendelése előzetes kérdőíves vizsgálatot igényel. A penicillinek és a cefalosporinok közötti keresztreaktivitás az esetek 5‑10%‑ában fordul elő:

  • Rendkívüli óvatosság szükséges a cefalosporinok penicillin‑érzékeny vagy asthmás betegeknek történő adásakor; az első adagolástól kezdve szigorú orvosi felügyelet szükséges,

  • A cefalosporinok nem alkalmazhatók olyan betegeknél, akiknek az anamnézisében cefalosporinnal szembeni azonnali típusú allergiás reakció szerepel. Kétség esetén az orvosnak jelen kell lennie az első adagoláskor, hogy az esetleges anafilaxiás eseményt kezelni tudja.

• Az ilyen típusú hatóanyagokkal kapcsolatban megfigyelt túlérzékenységi reakciók (anafilaxia) súlyosak és néha halálosak lehetnek.

• Antibiotikummal összefüggő colitis és pseudomembranosus colitis eseteiről szinte minden antibiotikummal, köztük a cefiximmel kapcsolatban is beszámoltak, amelyek súlyossága az enyhétől az életveszélyesig terjed. Ezért fontos erre a diagnózisra is gondolni azoknál a betegeknél, akiknél a cefixim adása alatt vagy után hasmenés alakul ki. Meg kell fontolni a cefixim-kezelés abbahagyását és a Clostridioides difficile specifikus kezelését. A bélperisztaltikát gátló gyógyszerek alkalmazása ellenjavallt.

• A széles spektrumú antibiotikumokkal történő kezelés megváltoztatja a vastagbél normál flóráját, és lehetővé teheti a Clostridioides túlszaporodását. A vizsgálatok azt mutatták, hogy egy, a Clostridioides difficile által termelt toxin az antibiotikumokkal összefüggő hasmenés elsődleges oka.

• Súlyos bőrreakciókról, például bőrkiütéssel, eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakcióról (DRESS) vagy bullosus bőrreakciókról (Lyell-szindróma, Stevens–Johnson-szindróma) számoltak be cefiximmel kezelt betegeknél (lásd 4.8 pont). Ha ilyen reakciók jelentkeznek, a cefixim-kezelést azonnal le kell állítani és megfelelő terápiát és/vagy intézkedéseket kell alkalmazni.

• Súlyos haemolyticus anaemiás esetekről, köztük halálesetekről számoltak be cefalosporin antibiotikumokat kapó betegeknél (a gyógyszercsoportra jellemző hatás). Szintén leírták a haemolyticus anaemia kiújulását a cefalosporin-kezelés újbóli elkezdését követően olyan betegnél, akinek az anamnézisében már szerepelt cefalosporinok – beleértve a cefiximet – adását követően kialakuló haemolyticus anaemia. Ha egy betegnél cefixim adása után anaemia alakul ki, meg kell fontolni a cefalosporinnal összefüggő anaemia diagnózisát, és a cefixim-kezelést az etiológia megállapításáig le kell állítani (lásd 4.8 pont).

• A béta‑laktám antibiotikumok, beleértve a cefiximet is, hajlamosítanak az encephalopathia (amely görcsrohamokat, zavartságot, tudatzavart vagy mozgászavarokat foglalhat magában) kockázatára, különösen túladagolás vagy vesekárosodás esetén.

• Néhány európai országban a Streptococcus pneumoniae cefixim-rezisztenciájának 20% feletti arányáról számoltak be (lásd 5.1 pont). Ezt figyelembe kell venni a Streptococcus pneumoniae által okozott fertőzések kezelésénél.

• Akut veseelégtelenség: a cefixim más cefalosporinokhoz hasonlóan akut veseelégtelenséget okozhat, beleértve a tubulointerstitialis nephritist mint alapbetegséget. Akut veseelégtelenség kialakulása esetén a cefixim-kezelést abba kell hagyni és megfelelő terápiát és/vagy intézkedéseket kell alkalmazni.

• A cefixim hosszan tartó alkalmazása az arra nem érzékeny mikroorganizmusok túlszaporodását okozhatja.

• A hányással és hasmenéssel járó súlyos gyomor‑bélrendszeri rendellenességben szenvedő betegeket nem szabad cefiximmel kezelni, mivel a megfelelő felszívódás nem biztosított (megfelelő antibiotikummal végzett parenterális kezelés javasolt).

A használatra vonatkozó óvintézkedések

• Egyéb béta‑laktám antibiotikumokra allergiás betegeknél figyelembe kell venni a keresztreaktivitás lehetőségét (az ismert túlérzékenységi reakciók miatti ellenjavallatokat lásd a 4.3 pontban).

• Súlyos vesekárosodás esetén szükséges lehet a napi dózist a kreatinin‑clearance függvényében módosítani (lásd 4.2 és 5.2 pont).

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Kölcsönhatások más gyógyszerekkel

A klinikai vizsgálatok során klinikailag jelentős kölcsönhatásokról nem számoltak be. A farmakokinetikai vizsgálatokban 1 g probenecid cefiximmel történő együttes adása a teljes gyógyszer clearance 25%‑os csökkenését eredményezte. Embernél egy antacidum együttes alkalmazása nem csökkenti a cefixim felszívódását.

A cefixim és potenciálisan nephrotoxicus szerek (például aminoglikozid antibiotikumok, kolisztin, polimixin, viomicin) vagy erős diuretikumok (például etakrinsav vagy furoszemid) egyidejű alkalmazása növelheti a vesekárosodás kockázatát (lásd 4.8 pont).

A kalciumcsatorna‑blokkoló nifedipin kb. 70%‑kal növeli a cefixim filmtabletta biohasznosulását.

Az alumínium- vagy magnézium-hidroxidot tartalmazó savlekötők állatkísérletekben (kutyákon) csökkentették a cefixim orális biohasznosulását. Ez megelőzhető, ha a cefiximet 2 órával ezen antacidumok alkalmazása előtt vagy után veszik be. Emberekkel végzett vizsgálatokban azonban nem figyeltek meg kölcsönhatást ezen savlekötők és a cefixim között.

Egyedi esetekben a cefiximet és kumarin típusú antikoagulánsokat (pl. warfarin) kapó betegeknél vérzéssel járó vagy vérzés nélküli, meghosszabbodott prothrombin időről számoltak be. Szükség esetén a véralvadási paraméterek ellenőrzése javallott.

Laboratóriumi eredményekre gyakorolt hatás

A vizelet ketontest tartalmának (nitroprusszid módszerrel végzett) vizsgálata során előfordulhat álpozitív reakció, de a nitroferrocianidot használó vizsgálatoknál nem.

A glycosuria (Benedict- vagy Fehling‑oldattal vagy réz‑szulfát tablettákkal végzett) vizsgálatakor álpozitív reakció fordulhat elő (inkább glükóz‑oxidáz alapú vizsgálati módszerek alkalmazandóak).

A cefixim alkalmazása során előfordulhat álpozitív Coombs-teszt.

Az abnormális INR-értékek specifikus problémája

Számos esetben számoltak be emelkedett orális antikoaguláns aktivitásról (a prothrombin idő növekedéséről) antibiotikumot kapó betegeknél. Úgy tűnik, hogy a kockázati tényezők a jelentős fertőzés vagy gyulladás jelenléte, a beteg életkora és általános állapota. Ilyen körülmények között nehéz eldönteni, hogy a fertőző kórkép, illetve annak kezelése mennyiben járul hozzá az abnormális INR-érték kialakulásához. Az antibiotikumok bizonyos csoportjai azonban jobban érintettek: ezek közé tartoznak a fluorokinolonok, a makrolidok, a tetraciklinek, a szulfametoxazol/trimetoprim és bizonyos cefalosporinok.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A cefexim terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nincsenek megfelelő adatok. Állatkísérletek nem igazoltak közvetlen vagy közvetett káros hatásokat a terhességre, az embrionális/magzati fejlődésre, a szülésre vagy a postnatalis fejlődésre (lásd 5.3 pont). A cefixim elővigyázatosságból nem alkalmazható terhes nőknél, kivéve, ha az orvos ezt elengedhetetlennek ítéli.

Szoptatás

Nem ismert, hogy a cefixim kiválasztódik‑e a humán anyatejbe. Nem klinikai vizsgálatok során nyert adatok a cefixim állatok anyatejébe történő kiválasztódását igazolták. A cefixim alkalmazása előtt el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy megszakítják a kezelést, figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermekre nézve, valamint a terápia előnyét a nőre nézve. Amíg azonban további klinikai tapasztalatok nem állnak rendelkezésre, nem szabad cefiximet rendelni szoptató anyáknak.

Termékenység

Egereken és patkányokon végzett reprodukciós vizsgálatok nem igazoltak káros hatást a termékenység tekintetében (lásd 5.3 pont).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Ha olyan mellékhatások jelentkeznek, mint az encephalopathia (amely magában foglalhat görcsrohamokat, zavartságot, tudatzavart vagy rendellenes mozgásokat) (lásd 4.4, 4.8 és 4.9 pont), a beteg nem vezethet gépjárművet és nem kezelhet gépeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

Ebben a pontban a mellékhatások gyakoriságát az alábbiak szerint jelöljük:

Nagyon gyakori: ≥ 1/10

Gyakori: ≥ 1/100 – < 1/10

Nem gyakori: ≥ 1/1 000 – < 1/100

Ritka: ≥ 1/10 000 – < 1/1 000

Nagyon ritka: < 1/10 000

Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

Szervrendszeri kategória	Gyakori ≥ 1/100 –< 1/10	Nem gyakori ≥ 1/1 000 –< 1/100	Ritka ≥ 1/10 000 –< 1/1 000	Nagyon ritka < 1/10 000	Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
Fertőző betegségek és parazita-fertőzések			Bakteriális felülfertőződés, gombás felülfertőződés
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek			Eosinophilia, granulocytopenia	Leukopenia, agranulo-cytosis, pancytopenia, thrombocyto-penia, haemolyticus anaemia	Thrombocytosis, neutropenia,
Immunrendszeri betegségek és tünetek*			Túlérzékenység különböző tünetekkel, mint palpitatio, vérnyomás-csökkenés, dyspnoe, bronchospasmus	Anaphylaxiás shock, szérum-betegség (pl. arthralgia, myalgia, ízületi duzzanat)
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek			Anorexia
Idegrendszeri betegségek és tünetek**		Fejfájás	Szédülés	Psychomotoros hiperaktivitás	A béta‑laktám antibiotikumok, beleértve a cefiximet is, növelik az encephalopathia (amely magában foglalhat görcsrohamokat, zavartságot, tudatzavart, mozgás-zavarokat) kockázatát a beteg számára, különösen túladagolás vagy vesekárosodás esetén. Hallucinációk, izgatottság, zavartság.
Emésztő-rendszeri betegségek és tünetek	Hasmenés	Hasi fájdalom, hányinger, hányás	Flatulentia	Antibiotikum-mal összefüggő colitis (pl. pseudo-membranosus colitis, lásd 4.4 pont)	Dyspepsia
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek				Hepatitis, cholestaticus icterus
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei		Bőrkiütés	Angioneuroticus oedema, pruritus	Erythema multiforme, Stevens–Johnson-szindróma, toxicus epidermalis necrolysis	Eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS)
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek***					Akut veseelégtelenség, beleértve a tubulointerstiti-alis nephritist mint alapbetegséget is
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók			Nyálkahártya-gyulladás, láz
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei		Emelkedett májenzim-szintek (emelkedett glutamát-oxálacetát-transzamináz-szint, emelkedett glutamát-piruvát-transzamináz-szint, emelkedett alkalikus foszfatáz-szint)	A vér emelkedett karbamid-szintje	A vér emelkedett kreatinin-szintje

* Összességében, a cefalosporinok szájon át történő alkalmazása után a túlérzékenységi reakciók sokkal ritkábbak, mint az intravénás vagy intramuszkuláris alkalmazást követően.

** A többi cefalosporinhoz hasonlóan nem zárható ki a rohamokra való fokozott hajlam.

*** Az egyidejűleg diuretikumokat (pl. furoszemid) vagy potenciálisan nephrotoxicus hatóanyagokat (pl. aminoglikozid antibiotikumokat) kapó betegeknél a cefixim-kezelés a vesekárosodáshoz vagy akár akut veseelégtelenséghez vezethet, különösen, ha olyan kísérő betegségek állnak fenn, amelyek csökkent veseperfúzióval járnak (pl. súlyos fertőző betegségek, szepszis). Ilyen esetekben a vesefunkció szoros monitorozása szükséges.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A béta‑laktám antibiotikumok, beleértve a cefiximet is, növelik az encephalopathia kialakulásának kockázatát, különösen túladagolás vagy vesekárosodás esetén.

Nagy mennyiségű cefixim bevétele esetén tüneti kezelést kell indítani. A cefixim-túladagolásnak nincs specifikus antidotuma. A hemodialízis vagy a peritoneális dialízis nem képes eltávolítani a cefiximet a plazmából.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: A cefixim a béta‑laktámok családjába, a cefalosporinok harmadik generációs csoportjába tartozó antibiotikum, ATC kód: J01DD08

A cefixim hatásmechanizmusa a többi cefalosporinhoz hasonlóan a bakteriális sejtfal szintézisének gátlásán alapul (a növekedési fázisban) a penicillin-kötő fehérjék (PBP‑k), pl. a transzpeptidázok blokkolásával. A cefixim in vitro baktericid aktivitással rendelkezik számos Gram‑pozitív és Gram‑negatív baktériummal szemben, és nagy a stabilitása számos klinikailag releváns béta‑laktamázzal szemben.

Farmakokinetikai/farmakodinámiás összefüggés

A PK/PD vizsgálatokban a hatásossággal legjobban korreláló paraméter az az időtartam, ameddig a cefixim plazmakoncentrációja meghaladja a fertőzést okozó mikroorganizmus MIC értékét.

Rezisztencia kialakulásának mechanizmusai

A cefiximmel szembeni bakteriális rezisztencia kialakulását az alábbi mechanizmusok egyike vagy azok kombinációi okozhatják:

• Széles spektrumú béta‑laktamázok (ESBL) és/vagy kromoszomálisan kódolt (AmpC) enzimek – amelyek bizonyos aerob Gram‑negatív baktériumfajoknál indukálódhatnak vagy derepresszálódhatnak – általi hidrolízis.

• Az indukálható AmpC béta‑laktamázzal rendelkező és cefiximre in vitro érzékeny baktériumok által okozott fertőzésekben fennáll a veszélye annak, hogy a terápia során konstitutív (derepresszált) AmpC béta‑laktamáz termelő mutánsok szelektálódnak.

• A penicillin-kötő fehérjék cefixim iránti csökkent affinitása: A Streptococcus pneumoniae és más Streptococcusok szerzett rezisztenciája a meglévő PBP‑k mutáció eredményeként bekövetkező módosulása miatt alakul ki.

• Bizonyos Gram‑negatív mikroorganizmusoknál a külső membrán csökkent permeabilitása, ami meggátolja, hogy a cefixim eljusson a penicillin-kötő fehérjékhez.

• A gyógyszert kipumpáló efflux‑pumpák képesek aktív transzporttal kijuttatni a cefiximet a sejtből.

E rezisztencia‑mechanizmusok közül egyszerre több is jelen lehet egyetlen baktériumsejtben. A jelenlévő mechanizmus(ok)tól függően a baktériumok több másik vagy az összes béta‑laktám antibiotikummal és/vagy más csoportokba tartozó antibiotikumokkal szemben is keresztrezisztenciát mutathatnak.

Az EUCAST által a cefiximre megállapított határértékek

A cefiximmel szembeni érzékenységet a standard hígítási sorozat segítségével vizsgálták. Az EUCAST által a cefiximre vonatkozóan megállapított klinikai minimális gátló koncentráció (MIC) határértékek (2021. január, v11.0) a következők:

EUCAST (European Committee on Antimicrobial Susceptibility Testing / Határértékek)

Mikroorganizmus	Határértékek
	Érzékeny	Rezisztens
Enterobacteriaceae1	≤ 1,0 mg/l	> 1,0 mg/l
Haemophilus influenzae	≤ 0,125 mg/l	> 0,125 mg/l
Moraxella catarrhalis	≤ 0,5 mg/l	> 1,0 mg/l
Neisseria gonorrhoeae	≤ 0,125 mg/l	> 0,125 mg/l

¹ csak szövődménymentes húgyúti fertőzések esetén

- Fajtól független határértékek: nincs elegendő adat.

Mikrobiológiai érzékenység

A rezisztencia prevalenciája az egyes fajok esetén földrajzi elhelyezkedés szerint és időben is változhat, ezért ajánlatos a helyi rezisztenciaviszonyokra vonatkozó információkat beszerezni, különösen súlyos fertőzések kezelése esetén. Szükség esetén szakértő tanácsát kell kérni, ha a rezisztencia helyi prevalenciája a szer hasznosságát, legalábbis bizonyos típusú infekciók esetén, kérdésessé teszi. Különösen súlyos fertőzések vagy a kezelés sikertelensége esetén mikrobiológiai diagnózisra kell törekedni a kórokozó azonosításával és annak cefiximre való érzékenységének igazolásával.

Általában érzékeny fajok

Gram‑pozitív aerob mikroorganizmusok: Streptococcus pyogenes Gram‑negatív aerob mikroorganizmusok: Haemophilus influenzae Moraxella catarrhalis Neisseria gonorrhoeae Proteus mirabilis%

Fajok, amelyeknél a szerzett rezisztencia problémát jelenthet

Gram‑pozitív aerob mikroorganizmusok: Streptococcus pyogenes Gram‑negatív aerob mikroorganizmusok: Citrobacter freundii$ Enterobacter cloacae$ Escherichia coli% & Klebsiella oxytoca% Klebsiella pneumoniae% Morganella morganii$ Serratia marcescens$

Eredendően rezisztens fajok

Gram‑pozitív aerob mikroorganizmusok: Enterococcus spp. Streptococcus pneumoniae (penicillinre mérsékelten érzékeny és rezisztens) Staphylococcus spp. Gram‑negatív aerob mikroorganizmusok Pseudomonas spp. Egyéb mikroorganizmusok Chlamydia spp. Chlamydophila spp. Clostridioides difficile Bacteroides fragilis Legionella pneumophila Mycoplasma spp. Staphylococcus aureus+

^% A széles spektrumú béta‑laktamázt (ESBL) termelő törzsek mindig rezisztensek.

^$ Természetes mérsékelt érzékenység

⁺ A cefixim gyenge aktivitást mutat Staphylococcusokkal szemben (a meticillin-érzékenységtől függetlenül)

^& A szövődménymentes cystitisben szenvedő nőbetegektől nyert izolátumokban a rezisztenciaarány < 10%, egyéb esetekben > 10%.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felnőttek

Felszívódás

• Egyszeri 200 mg‑os dózis szájon át történő alkalmazása után a szérum-csúcskoncentráció (C_max) átlagosan 3 mikrogramm/ml, és körülbelül 3‑4 óra alatt alakul ki (t_max).

• A 400 mg‑os dózis alkalmazása után a szérum-csúcskoncentráció magasabb (3,4‑5 mikrogramm/ml), de nem arányos az dózis növekedésével.

• 400 mg/nap ismétlődő, 15 napon át tartó, egy vagy két dózisban történő alkalmazását követően a szérumkoncentráció és a biohasznosulás nem változik, ami azt mutatja, hogy a hatóanyag nem akkumulálódik.

• A cefixim biohasznosulása 200 mg‑os dózisnál körülbelül 50%. A biohasznosulást az étkezés nem befolyásolja. A t_max azonban körülbelül egy órával megnövekszik.

Eloszlás

A látszólagos eloszlási térfogat körülbelül 15 liter. Állatoknál a cefixim a vizsgált szövetek túlnyomó többségébe bejut, az agy kivételével. Embereknél, 12 óra különbséggel bevett 200 mg‑os dózisokat követően, a tüdőszövetbeli koncentráció 4 és 8 órával az utolsó dózis után 1 mikrogramm/g szövet nagyságrendű, mely koncentrációk magasabbak, mint a tüdőfertőzésekért felelős érzékeny baktériumok MIC₉₀ értéke.

A szérumfehérje‑kötődés jól ismert az emberi és állati szérumok esetében; a cefixim szinte kizárólag az albuminfrakcióhoz kötődik, az átlagos szabad frakció körülbelül 30%. A cefixim fehérjéhez kötődése az emberi szérumban csak nagyon magas koncentrációk esetén koncentrációfüggő, ami klinikai adagolást követően nem tapasztalható.

Elimináció

• A cefixim kiürülését 3‑4 órás felezési idő (t_½) jellemzi (átlag: 3,3 óra). A vesén keresztül változatlan formában eliminálódik (a bevett dózis 16‑20%‑a), a vesén kívüli elimináció lényegében az epével történik (25%).

• Állatoknál és embereknél nem lehetett metabolitokat kimutatni a szérumban vagy a vizeletben.

• Súlyos vesekárosodás (kreatinin-clearance < 20 ml/perc) esetén a megnövekedett plazma eliminációs felezési idő és szérum-csúcskoncentráció miatt a napi dózist 400‑ról 200 mg/napra kell csökkenteni.

• Májkárosodásban szenvedő betegeknél az elimináció lelassul (t_½ = 6,4 óra), de nincs szükség az dózis módosítására.

• A szérumfehérjékhez való kötődés körülbelül 70%‑os, és a cefixim elsősorban az albuminhoz kötődik, függetlenül a koncentrációtól (terápiás dózisoknál).

• A cefixim farmakokinetikája időseknél nagyon kis mértékben változik meg. A szérum-csúcskoncentráció és a biohasznosulás kismértékű növekedése, valamint a kiválasztás kismértékű csökkenése (15‑25%) nem teszi szükségessé a dózis csökkentését ebben a populációban.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A krónikus toxicitási vizsgálatokból nem származnak olyan adatok, amelyek arra utalnának, hogy eddig ismeretlen mellékhatások fordulhatnának elő embereknél. Továbbá, az in vivo és in vitro vizsgálatok nem mutattak mutagén hatás lehetőségére utaló jelet. A karcinogenitásra vonatkozó hosszú távú vizsgálatokat nem végeztek.

Reprodukciós vizsgálatokat végeztek egereken és patkányokon az emberi dózis 400‑szorosáig terjedő dózisokkal, és nem találtak bizonyítékot a fertilitás vagy a magzat cefixim okozta károsodására. Nyulakon, az emberi dózis 4‑szereséig terjedő dózisoknál nem volt bizonyíték teratogén hatásra; magas volt az abortus és az anyai halálozás előfordulása, ami a nyulaknak a bél mikroflóra populációjának antibiotikum okozta változásaira való, ismert érzékenységének várható következménye.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Tablettamag

mikrokristályos cellulóz

kalcium-hidrogén-foszfát

hidegen duzzadó keményítő

magnézium-sztearát

Filmbevonat

hipromellóz

makrogolok

titán-dioxid (E171)

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

24 hónap

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25 °C‑on tárolandó.

A fénytől való védelem érdekében a buborékcsomagolást tartsa a dobozában.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

14 db filmtabletta PVC//alumínium buborékcsomagolásban, dobozban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (két keresztes)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Reiwa Healthcare S.L.

Carretera de Fuencarral 22.

28108, Alcobendas Madrid

Spanyolország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-24079/02 14× PVC//alumínium buborékcsomagolás

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2022. június 23.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2024. augusztus 12.