CEFOTAXIM APTAPHARMA 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Cefotaxim AptaPharma 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

Cefotaxim AptaPharma 2 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Cefotaxim AptaPharma 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz:

1 g cefotaximnak megfelelő 1,048 g cefotaxim-nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként.

Cefotaxim AptaPharma 2 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz:

2 g cefotaximnak megfelelő 2,096 g cefotaxim-nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként.

Ismert hatású segédanyag

Cefotaxim AptaPharma 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz:

48 mg nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként.

Cefotaxim AptaPharma 2 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz:

96 mg nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz.

pH és ozmolalitás:

Cefotaxim AptaPharma 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz:

Oldószer	pH	Ozmolalitás (mOsmol/kg)
4 ml 1%-os lidokain-hidroklorid-oldat	5,60	889
4 ml injekcióhoz való víz	5,65	824
4 ml injekcióhoz való víz + 45 ml 0,9%-os NaCl-oldat	5,11	343
4 ml injekcióhoz való víz + 45 ml injekcióhoz való víz	5,20	85

Cefotaxim AptaPharma 2 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz:

Oldószer	pH	Ozmolalitás (mOsmol/kg)
4 ml 1%-os lidokain-hidroklorid-oldat	5,17	343
4 ml injekcióhoz való víz	5,76	1467
4 ml injekcióhoz való víz + 45 ml 0,9%-os NaCl-oldat	5,58	1319
4 ml injekcióhoz való víz + 45 ml injekcióhoz való víz	5,46	641

Fehér vagy halvány sárgásfehér színű por.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Terápia

A Cefotaxim AptaPharma a cefotaximra igazoltan érzékeny baktériumok okozta súlyos fertőzések kezelésére javallott, mint:

• alsó légúti fertőzések: bronchitis, bronchiolitis, pneumonia;

• húgyivarszervi fertőzések: alsó és felső húgyutak bakteriális fertőzései, nem szövődményes gonorrhoea;

• nőgyógyászati fertőzések: kismedencei bakteriális gyulladások, endometritis*, adnexitis*;

• bakteriaemia, sepsis;

• bőr- és lágyrészfertőzések;

• hasüregi fertőzések: peritonitis;

• csont- és ízületi fertőzések;

• központi idegrendszeri fertőzések: meningitis, ventriculitis.

*A cefotaxim nem hat a Chlamydia-törzsekre, ezért Chlamydia-fertőzés gyanúja esetén a terápiát ki kell egészíteni megfelelő széles spektrumú antibiotikumokkal, pl. tetraciklinek, makrolid antibiotikumok, kinolon-származékok.

Prevenció

A cefotaxim profilaktikus alkalmazása csökkentheti bizonyos posztoperatív infekciók előfordulását olyan betegek esetében, akik kontaminált vagy potenciálisan kontaminált műtéten esnek át, illetve olyan tiszta műtétek esetében, amikor a fertőzés súlyos következményekkel járhat (hasi vagy vaginalis méheltávolítás, gastrointestinalis vagy húgyivarszervi műtétek).

A sectio caesarea közben (a köldökzsinór leszorítása után) intraoperatívan adott cefotaxim-injekció vagy -infúzió minimálisra csökkentheti a posztoperatív fertőzések kockázatát.

Colorectalis műtétek előtt a bél mechanikus tisztítása is szükséges, fel nem szívódó antibiotikumok adhatók.

Figyelembe kell venni az antibakteriális szerek megfelelő alkalmazására vonatkozó hivatalos irányelveket.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Terápia

A kezelés az antibiotikum-érzékenységi vizsgálatok eredményeinek rendelkezésre állása előtt megkezdhető.

Felnőttek

Az ajánlott adag naponta 3-szor 1 g.

Az adagolást a fertőzés súlyossága, a fertőzésért felelős kórokozó(k) érzékenysége és a beteg állapota szerint lehet módosítani.

A különböző fertőzésekben az alábbi adagolás az irányadó:

Gonorrhoea (szövődménymentes): egyszer 1 g intramuscularisan.

Szövődménymentes fertőzések: 1 g intravénásan vagy intramuscularisan 12 óránként.

Közepesen súlyos/súlyos fertőzések: 1 g intravénásan vagy intramuscularisan 8 óránként.

Súlyos, életveszélyes fertőzések: 2 g intravénásan 8 óránként. Az adag szükség esetén 12 g-ig emelhető.

Műtéti fertőzés megelőzésére: egyszer 1 g intravénásan, 30–60 perccel a műtét előtt.

Sectio caesarea esetén a köldökzsinór leszorítása után azonnal 1 g intravénás, majd 6 és 12 óra múlva további 1-1 g intravénás adása ajánlott.

Gyermekek és serdülők

Újszülöttek

0–1 hetes korban 50–100 mg/ttkg/nap kizárólag intravénásan, két egyenlő részre elosztva.

2–4 hetes korban 75–150 mg/ttkg/nap kizárólag intravénásan, három egyenlő részre elosztva.

(Az adagolásban nem szükséges különbséget tenni koraszülött és érett [időre született] újszülött között.)

Csecsemők, gyermekek

A betegség súlyossága szerint 50 kg testtömegig: 50–100 mg/ttkg/nap, 30 hónaposnál fiatalabb csecsemőknek és gyermekeknek kizárólag intravénásan, 3–4 egyenlő részre elosztva. Életveszélyes fertőzésekben (meningitis) magasabb adagok adása is indokolt lehet (legfeljebb 100–200 mg/ttkg/nap 4–6 egyenlő részre elosztva).

50 kg testtömeg felett: az adagolás a felnőttekével azonos, egyéni megítélés szerint, de a 12 g/nap adagot nem haladhatja meg.

Vesekárosodásban szenvedő betegek

Mivel a cefotaxim nem kizárólag a vesén keresztül eliminálódik, a dózist csak súlyos vesekárosodás esetén kell csökkenteni.

Azoknál a betegeknél, akiknél a kreatinin-clearance kisebb, mint 10 ml/perc, a kiindulási 1 g feltöltő dózis után a fenntartó napi dózist a kezdő dózis felére kell csökkenteni az adagolási intervallumok változtatása nélkül.

Prevenció

Perioperatív profilaxis

1–2 g intravénásan egyszeri adagban, a lehető legközelebb a műtét kezdetéhez. Abban az esetben, ha a műtét 90 percnél tovább tart, egy további megelőző antibiotikum-adag indokolt.

Adagolás hemodialízis vagy peritoneális dialízis mellett

1–2 g naponta a fertőzés lefolyásától és a beteg általános állapotától függően; a cefotaximot a hemodialízis napján, a dializiskezelés befejezése után kell alkalmazni.

Az alkalmazás módja

Intravénás (bolus injekcióként vagy infúzióban) vagy intramuscularis alkalmazásra.

Intramuscularisan kizárólag 1%-os lidokain-hidroklorid-oldatban oldva adható!

30 hónaposnál fiatalabb gyermeknek csak steril injekcióhoz való vízben oldva, intravénásan adható.

Intravénás alkalmazás

Az oldat beadható intravénás injekcióként 3–5 perc alatt.

Az intravénás injekció beadásának ideje nem lehet rövidebb 3–5 percnél, mert a forgalomba hozatalt követő vizsgálatok során potenciálisan életveszélyes arrhythmiát jelentettek olyan betegeknél, akiknek gyorsan, intravénásan adták be a cefotaximot centrális vénás katéteren keresztül.

Az intravénás infúziós oldatot 20–60 perc alatt kell beadni.

Intramuscularis alkalmazás

Az injekció mélyen a farizomba fecskendezve adható felnőtteknek, serdülőknek és 30 hónaposnál idősebb gyermekeknek.

Szükség esetén az intravénás injekció intramuscularisan is adható, de 4 ml-nél nagyobb térfogatú oldat injektálása kerülendő!

2 g-nál nagyobb egyszeri dózis esetén, vagy ha 1 g-ot naponta 2-nél többször kell alkalmazni, a cefotaxim intravénás alkalmazása célszerű.

Cefotaxim AptaPharma 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

1 g cefotaxim 14 ml injekcióhoz való vízben oldva ad fiziológiás oldatot, nátriumtartalma 2,1 mmol.

Cefotaxim AptaPharma 2 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

2 g cefotaxim 28 ml injekcióhoz való vízben oldva ad fiziológiás oldatot, nátriumtartalma 4,2 mmol.

A gyógyszer alkalmazás előtti feloldására és hígítására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.

3. Ellenjavallatok

A cefotaxim ellenjavallt az alábbi esetekben:

• a készítmény hatóanyagával (cefotaxim) és/vagy egyéb cefalosporin antibiotikumokkal szembeni túlérzékenység;

• korábbi anaphylaxiás reakció penicillin típusú antibiotikumok alkalmazását követően – a penicillinek és a cefalosporinok között allergiás keresztreakciók léphetnek fel (lásd 4.4 pont).

Ha lidokain-oldattal történik a cefotaxim-oldat készítése, az alábbi esetekben soha nem szabad alkalmazni:

• intravénásan;

• 30 hónaposnál fiatalabb gyermekeknél;

• olyan betegeknél, akiknek az anamnézisében lidokainnal vagy más, amid típusú helyi érzéstelenítővel szembeni túlérzékenység szerepel;

• pacemakerrel nem kontrollált szívblokkban szenvedő betegeknél;

• súlyos szívelégtelenségben szenvedő betegeknél.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Anaphylaxiás reakciók

Cefotaximmal kezelt betegek esetében súlyos, néha halálos kimenetelű túlérzékenységi (anaphylaxiás) reakciót is jelentettek (lásd 4.3 és 4.8 pont). A készítménnyel végzett minden kezelés megkezdése előtt részletesen ki kell kérdezni a beteget az esetleges korábbi túlérzékenységi reakciókra, különösen béta-laktám típusú antibiotikum által kiváltott allergiára vonatkozó információk tekintetében. Túlérzékenységi reakció kialakulása esetén a kezelést azonnal le kell állítani.

A cefotaxim alkalmazása szigorúan ellenjavallt, amennyiben a beteg anamnézisében azonnali típusú cefalosporin-túlérzékenység szerepel. Kérdéses esetben kizárólag a kezelőorvos jelenléte mellett adható be az első cefotaxim-dózis, hogy az anaphylaxiás tünetek esetleges megjelenésekor az azonnali beavatkozás lehetősége biztosítva legyen.

A penicillinek és a cefalosporinok között fennálló 5-10%-os allergiás keresztreakciók miatt cefalosporinok alkalmazásakor fokozott óvatosság szükséges olyan estekben, amikor a beteg penicillinre allergiás, és szoros monitorozás szükséges az első alkalmazáskor. E két antibiotikum közötti allergiás (anaphylaxiás) keresztreakció tünetei súlyosak, sőt halálosak lehetnek.

A cefotaxim alkalmazása óvatosságot igényel olyan betegek esetén, akik allergiára hajlamosak vagy asthmában szenvednek.

Bőrt érintő, súlyos mellékhatások

Bőrt érintő, súlyos mellékhatásokat (severe cutaneous adverse reaction, SCAR), köztük akut generalizált exanthemás pustulosist (AGEP), Stevens–Johnson-szindrómát (SJS), toxicus epidermalis necrolysist (TEN) és eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakciót (DRESS) jelentettek a cefotaxim-kezeléssel összefüggésben a forgalomba hozatalt követően, amelyek életveszélyesek vagy halálos kimenetelűek is lehetnek.

A gyógyszer felírásakor a betegeket tájékoztatni kell a bőrreakciók jeleiről és tüneteiről.

Amennyiben ilyen reakciók kialakulására utaló jelek és tünetek lépnek fel, a cefotaxim-kezelést azonnal le kell állítani. Ha a betegnél a cefotaxim alkalmazásakor AGEP, SJS, TEN vagy DRESS jelentkezik, akkor ez a beteg soha többé nem kezelhető cefotaximmal, és a kezelést véglegesen le kell állítani.

Gyermekeknél a bőrkiütés megjelenése összetéveszthető az alapfertőzéssel vagy más fertőzéses folyamattal, ezért az orvosnak mérlegelnie kell a cefotaximmal szembeni reakció lehetőségét azoknál a gyermekeknél, akiknél a cefotaxim-kezelés során bőrkiütés és láz jelentkezik

Nem érzékeny mikroorganizmusok elszaporodása

Más széles spektrumú antibiotikumokhoz hasonlóan a cefotaxim a Candida elszaporodását okozhatja, és, különösen ha tartósan alkalmazzák, a nem érzékeny mikroorganizmusok, mint az Enterococcus spp. és a Clostridioides (korábbi nevén Clostridium) difficile elszaporodását idézheti elő. Ha ez kialakul, a kezelést meg kell szakítani és specifikus kezelést kell indítani. A beteg állapotát időszakosan újra kell értékelni.

Pseudomembranosus colitis (Clostridioides difficile okozta hasmenés)

A cefalosporinok adásakor vagy a kezelés befejezését követő első hetekben pseudomembranosus colitis (Clostridioides difficile okozta hasmenés [Clostridioides difficile associated diarrhea, CDAD]) alakulhat ki, melynek tünete a súlyos és/vagy tartós hasmenés. E ritka, de esetlegesen halálos kimenetelű betegség diagnózisa endoszkópos és/vagy hisztológiai megerősítést igényel. A CDAD súlyossága az enyhétől az életveszélyesig terjedhet, legsúlyosabb formája a pseudomembranosus colitis. Ezért fontos, hogy cefotaxim-kezelés során, vagy azt követően fellépő hasmenés esetén erre a diagnózisra is gondolni kell.

Pseudomembranosus colitis gyanúja esetén a cefotaxim-kezelést azonnal abba kell hagyni, és megfelelő specifikus antibiotikum-kezelést kell indítani.

A Clostridioides difficile okozta betegségek kialakulásának kedvez a székletpangás. Bélmotilitást csökkentő gyógyszerek adása tilos!

Hematológiai reakciók

Más béta-laktám antibiotikumokhoz hasonlóan leukopenia, neutropenia, és kevésbé gyakran agranulocytosis alakulhat ki cefotaxim-kezelés során, különösen, ha az alkalmazás hosszabb ideig tart. 7–10 napnál hosszabb ideig tartó kezelés során javasolt a vérkép – különösen az erythrocyta-, leukocyta- és vérlemezkeszám – monitorozása, és neutropenia kialakulása esetén a kezelést abba kell hagyni. A kezelés abbahagyását követően gyorsan elmúló eosinophilia és thrombocytopenia néhány esete is előfordult. Haemolyticus anaemia eseteit is jelentették (lásd 4.8 pont).

Vesekárosodás

Vesekárosodás esetén a gyógyszer adagját a számított kreatinin-clearance alapján módosítani kell (lásd 4.2 pont).

Óvatosággal kell eljárni aminoglikozidokkal, probeneciddel vagy más nephrotoxicus gyógyszerrel történő együttes alkalmazás során (lásd 4.5 pont). A vesefunkciót ezeknél a betegeknél, időseknél, illetve előzetesen meglévő vesekárosodásban szenvedő betegeknél rendszeresen ellenőrizni kell.

Neurotoxicitás

A béta-laktám antibiotikumok (a cefotaximot is beleértve) nagy dózisban – különösen vesekárosodásban szenvedő betegeknél – encephalopathiát okozhatnak (tudatzavar, rendellenes mozgások és görcsrohamok) (lásd 4.8 pont).

A beteget tájékoztatni kell, hogy amennyiben ilyen tüneteket észlel, azonnal értesítenie kell kezelőorvosát, mielőtt a kezelést tovább folytatnák.

A készítmény alkalmazására vonatkozó óvintézkedések

A forgalomba hozatalt követő vizsgálatok során potenciálisan életveszélyes arrhythmiát jelentettek néhány olyan betegnél, akiknek gyorsan, intravénásan adták be a cefotaximot centrális vénás katéteren keresztül. Az intravénás injekció vagy infúzió beadása a 4.2 pontban javasolt idő alatt kell, hogy történjen.

A lidokaint tartalmazó oldatok alkalmazására vonatkozó ellenjavallatokat lásd a 4.3 pontban.

Laboratóriumi vizsgálatokra kifejtett hatás

Ahogy más cefalosporinok esetében, cefotaxim alkalmazása során néhány beteg esetében a Coombs‑teszt pozitív eredményt adott. Ez befolyásolhatja a vérátömlesztéskor végzett keresztpróbát.

A nem specifikus redukálószerekkel végzett vizeletcukor-vizsgálatok álpozitív eredményt adhatnak. Ez a jelenség nem figyelhető meg specifikus glükóz-oxidáz-módszer esetén.

Nátriumtartalom

Cefotaxim AptaPharma 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

Ez a gyógyszer 48 mg nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 2,4%-ának felnőtteknél.

Cefotaxim AptaPharma 2 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

Ez a gyógyszer 96 mg nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 4,8%-ának felnőtteknél.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Bakteriosztatikus készítmények

A Cefotaxim AptaPharma és bakteriosztatikus hatású antibiotikumok (pl. tetraciklin és klóramfenikol) egymás hatását antagonizálhatják.

Uricosuriás szerek

A probenecid gátolja a cefotaxim renalis tubularis transzportját, ezáltal a cefotaxim expozícióját terápiás adagok mellett kb. kétszeresére növeli, vese-clearance-ét pedig kb. a felére csökkenti. A cefotaxim nagy terápiás indexének köszönhetően normál veseműködés esetén nincs szükség az adagok módosítására. Vesekárosodásban szenvedő betegeknél dózismódosításra lehet szükség (lásd 4.4 és 4.2 pont).

Aminoglikozid antibiotikumok és diuretikumok

Más cefalosporinokhoz hasonlóan a cefotaxim is felerősítheti a vesekárosító hatással rendelkező gyógyszerek, mint pl. az aminoglikozidok vagy az erős hatású diuretikumok (pl. furoszemid) nephrotoxicus hatását. A vesefunkciót ellenőrizni kell azoknál a betegeknél, akik egyidejűleg nephrotoxicus gyógyszereket is kapnak (lásd 4.4 pont).

Orális fogamzásgátlók

Az orális fogamzásgátlók hatásossága csökkenhet cefotaxim egyidejű adását követően. Ajánlatos kiegészítő fogamzásgátló módszer alkalmazása a Cefotaxim AptaPharma-kezelés alatt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Fogamzásgátlás

A cefotaxim az orális fogamzásgátlók hatásosságát csökkenti. Ezért a kezelés ideje alatt más alternatív, hatásos és biztonságos fogamzásgátló módszert kell alkalmazni.

Terhesség

A cefotaxim alkalmazásának biztonságosságát humán terhességben nem állapították meg.

Az állatkísérletek nem utalnak a reprodukciót közvetlenül vagy közvetett módon károsan befolyásoló toxikus hatásra. Terhes nőknél azonban adekvát, megfelelő kontrollos vizsgálatokat nem végeztek.

A cefotaxim átjut a placentán, ezért terhesség idején, különösen az első trimeszterben nem alkalmazható, kivéve, ha a várható előnyök felülmúlják a potenciális kockázatokat.

Szoptatás

A cefotaxim átjut az anyatejbe, emiatt szoptatás alatti alkalmazásának hatása a szoptatott csecsemő fiziológiás bélflórájára – mely hasmenéshez, sarjadzógombák kolonizációjához, illetve a csecsemő szenzitizációjához vezethet – nem zárható ki.

Emiatt el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy a kezelést szakítják meg, figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermek, valamint a terápia előnyét az anya szempontjából.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A cefotaxim szédülést okozhat, ami a gépjárművezetéshez vagy gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásolhatja.

A cefotaxim nagy dózisban – különösen vesekárosodásban szenvedő betegeknél – encephalopathiát okozhat, amely tudatzavarral, rendellenes mozgásokkal és görcsrohamokkal járhat (lásd 4.8 pont).

Ilyen jellegű tünetek jelentkezése esetén a betegnek gépjárművet vezetni vagy gépeket kezelni tilos.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A cefotaxim mellékhatásai ritkán jelentkeznek és általában enyhék és átmenetiek. Az alábbi mellékhatások fordulhatnak elő:

Szervrendszer	Nagyon gyakori (≥1/10)	Gyakori (≥1/100 – 1/10)	Nem gyakori (≥1/1000 – 1/100)	Nem ismert* (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
Fertőző betegségek és parazita-fertőzések				felülfertőződés (lásd 4.4 pont)
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek			leukopenia, eosinophilia, thrombocytopenia	csontvelő‑elégtelenség, pancytopenia, neutropenia, agranulocytosis (lásd 4.4 pont), haemolyticus anaemia
Immunrendszeri betegségek és tünetek			Jarisch–Herxheimer-reakció	anaphylaxiás reakciók, angiooedema, bronchospasmus, anaphylaxiás shock
Idegrendszeri betegségek és tünetek			görcsrohamok (lásd 4.4 pont)	fejfájás, szédülés, encephalopathia (tudatzavar, rendellenes mozgások) (lásd 4.4 pont)
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek				arrhythmia (gyors, bolus infúzióban, centrális vénás katéteren keresztül történő beadás esetén)
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek			hasmenés	hányinger, hányás, hasi fájdalom, pseudomembranosus colitis (lásd 4.4 pont)
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek			májenzimek szérumszintjének emelkedése (GPT, GOT, LDH, gamma-GT és/vagy alkalikus foszfatáz), és/vagy emelkedett szérum-bilirubinszint	májgyulladás (hepatitis)* (néha sárgasággal együtt)
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei			bőrkiütés, viszketés, csalánkiütés	erythema multiforme, Stevens–Johnson-szindróma, toxikus epidermalis necrolysis (lásd 4.4 pont), akut generalizált exanthemás pustulosis (AGEP), eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS) (lásd 4.4 pont)
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek			csökkent veseműködés/ szérum-kreatininszint emelkedése (különösen amino-glikozidokkal történő együttadáskor)	akut veseelégtelenség (lásd 4.4 pont), interstitialis nephritis
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	im. alkalmazás esetén: fájdalom a beadás helyén		láz, gyulladásos reakciók az injekció beadásának helyén, beleértve a phlebitist/ thrombophlebitist is	im. alkalmazás esetén (az oldószer lidokain-tartalma miatt): szisztémás reakciók a lidokainnal szemben

*forgalomba hozatalt követő tapasztalat

Jarisch–Herxheimer-reakció

Borreliosis (Lyme-kór) kezelésekor – a kezelés első napjaiban – kialakulhat Jarisch–Herxheimer-reakció. Ennek tünetei a hőemelkedés, láz, fejfájás és ízületi fájdalom.

A borreliosis (Lyme-kór) több hetes kezelését követően beszámoltak a következő tünetek közül egy vagy több kialakulásáról: bőrkiütés, viszketés, láz, leukopenia, májenzimszintek emelkedése, nehézlégzés és ízületi diszkomfortérzet. Sok esetben ezek a tünetek magának a kezelt betegségnek a tünetei is lehetnek.

Máj- és epebetegségek, illetve tünetek

Megfigyelték a májenzimek (GPT, GOT, LDH, gamma-GT és/vagy alkalikus foszfatáz) szintjének és/vagy a bilirubinszint emelkedését. Ezek a laboratóriumi eltérések ritkán meghaladhatják a normálérték felső határának kétszeresét, általában cholestaticus eredetű és leggyakrabban tünetmentes májkárosodásra utalhatnak.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A túladagolás tünetei nagyrészt a mellékhatások profiljának felelnek meg.

Béta-laktám antibiotikumok (a cefotaximot is beleértve) magas dózisban történő alkalmazásakor fennáll a reverzibilis encephalopathia kialakulásának kockázata.

Túladagolás esetén a cefotaxim-kezelést azonnal le kell állítani, és szupportív kezelést kell indítani, beleértve az elimináció gyorsítását és a mellékhatások (pl. görcsrohamok) tüneti kezelését. Specifikus antidotum nincs.

A cefotaxim szérumszintje hemodialízissel csökkenthető.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: béta-laktám antibiotikumok, cefalosporinok

ATC kód: J01DD01

Hatásmechanizmus

A cefotaxim egy harmadik generációs, széles spektrumú, baktericid cefalosporin antibiotikum. Baktericid hatása a baktériumok sejtfalszintézisének gátlásából ered.

Rezisztenciamechanizmus

A cefotaxim-rezisztencia az alábbi módokon alakulhat ki:

• a cefotaximot hidrolizálni képes kiterjedt spektrumú béta-laktamázok termelődése;

• az indukálódott vagy konstitutív AmpC béta-laktamáz enzimek termelődése

• impermeabilitás vagy effluxpumpa-mechanizmusok jelenléte

A cefotaxim antibakteriális spektruma

Aerob, Gram-pozitív baktériumok:

Staphylococcus aureus (penicillinázt termelő és nem termelő törzsek)

Staphylococcus epidermidis

Streptococcus pyogenes (A csoport)

Streptococcus agalactiae (B csoport)

Streptococcus pneumoniae (a Streptococcus faecalis és más D csoportú Streptococcusok általában rezisztensek!)

Corynebacteriumok

Aerob, Gram-negatív baktériumok:

Neisseria gonorrhoeae (penicillinázt termelő és nem termelő törzsek)

Neisseria meningitidis

néhány Pseudomonas-törzs

Enterobacteriumok:

Escherichia coli

Enterobacter-speciesek (néhány törzs rezisztens!)

Proteus mirabilis

Proteus vulgaris

Providencia rettgeri

Klebsiella-speciesek

Citrobacter-speciesek

Morganella morganii

Shigella

Serratia-speciesek

Haemophilus influenzae (az ampicillin-rezisztens törzsek is)

Anaerob, Gram-pozitív baktériumok:

Peptococcus-speciesek

Peptostreptococcus-speciesek

Clostridium-speciesek (a legtöbb Clostridioides difficile rezisztens!)

Anaerob, Gram-negatív baktériumok:

Bacteroides speciesek, közte néhány Bacteroides fragilis-törzs

Rezisztens törzsek:

MRSA-, MRSE-törzsek

Enterococcus-speciesek

Chlamydia-speciesek

Mycoplasma-speciesek

A legtöbb Bacteroides fragilis- és Clostridium difficile-törzs

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás és eloszlás

A szérum-csúcskoncentráció 1000 mg cefotaxim intravénás bolus injekciója után rendszerint 81–102 mikrogramm/ml. Az 500 mg-os és 2000 mg-os adagok alkalmazását követően kialakuló szérumkoncentráció 38, illetve 200 mikrogramm/ml. Nincs akkumulációra utaló bizonyíték 1000 mg cefotaxim intravénásan vagy 500 mg cefotaxim intramuscularisan, 10 ill. 14 napon át történő alkalmazását követően.

A látszólagos eloszlási térfogat dinamikus egyensúlyi állapotban 21,6 liter/1,73 m², 1000 mg cefotaxim 30 perc alatt, intravénás infúzióban történő beadása után.

A cerebrospinalis folyadékban mért koncentrációk alacsonyabbak, ha az agyhártyák nincsenek gyulladásban, de a cefotaxim koncentrációja meningitisben szenvedő gyermekeknél 3‑30 mikrogramm/ml. A cefotaxim általában a gyakori érzékeny kórokozókre vonatkozó MIC-érték feletti koncentrációban jut át a vér-agy gáton az agyhártyák gyulladása esetén.

A cefotaxim 0,2–5,4 mikrogramm/ml-es, a legtöbb Gram-negatív baktériumra nézve gátló koncentrációjában van jelen gennyes köpetben, bronchusváladékban és pleurális folyadékban 1 vagy 2 g-os dózis alkalmazása után. A legtöbb érzékeny kórokozó ellen valószínűleg hatásos koncentráció érhető el a női nemi szervekben, prosztataszövetben, intersticiális folyadékban, peritoneális folyadékban és az epehólyag falában terápiás dózisok alkalmazását követően. A cefotaxim és a dezacetil-cefotaxim magas koncentrációban van jelen az epében.

Biotranszformáció és elimináció

A cefotaxim kiválasztódás előtt részlegesen metabolizálódik. Fő metabolitja a mikrobiológiailag aktív dezacetil-cefotaxim. A cefotaxim-adag főként a vesén keresztül ürül – 40‑60%-a változatlan formában, és további 24%-a dezacetil-cefotaxim formájában.

A cefotaxim teljes clearance-e 260–390 ml/perc, míg a vese-clearance 145–217 ml/perc.

A cefotaxim eliminációs felezési ideje intravénás alkalmazást követően egészséges felnőtteknél 0,9–1,14 óra, míg a dezacetil-cefotaximé 1,3 óra. Újszülötteknél a farmakokinetikát befolyásolja a gesztációs és születéstől számított kor: a felezési idő meghosszabbodik az azonos korú koraszülötteknél és alacsony súllyal született újszülötteknél.

Súlyos veseelégtelenségben szenvedő betegeknél a cefotaxim felezési ideje minimálisan, kb. 2,5 órára növekszik, míg a deacetil-cefotaximé kb. 10 órára.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos farmakológiai biztonságossági, ismételt adagolású dózistoxicitási, genotoxicitási. karcinogenitási és reprodukciós toxicitási vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Cefotaxim AptaPharma 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz:

Segédanyagokat nem tartalmaz.

Cefotaxim AptaPharma  2 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz:

Segédanyagokat nem tartalmaz.

6.2 Inkompatibilitások

A cefotaxim aminoglikozidokkal nem keverhető, sem fecskendőben, sem perfúziós oldatban.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év

Az elkészített oldatot hígítás után azonnal fel kell használni.

6.4 Különleges tárolási előírások

Ez a gyógyszer különleges tárolási hőmérsékletet nem igényel.

A fénytől való védelem érdekében az injekciós üveget tartsa a dobozában.

Az elkészített oldat tárolási előírásait lásd a 6.3 pontban.

Az elkészített oldat tárolás közben sötétebb színűre változhat.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Cefotaxim AptaPharma 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz 10 ml‑es, színtelen (III-as típusú) injekciós üvegben, 20 mm átmérőjű brómbutil gumidugóval lezárva, dobozban.

Kiszerelés: 1 vagy 10 db injekciós üveg kartondobozban.

Cefotaxim AptaPharma 2 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

2 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz 20 ml‑es, színtelen (III-as típusú) injekciós üvegben, 20 mm átmérőjű brómbutil gumidugóval lezárva, dobozban.

Kiszerelés: 1 vagy 10 db injekciós üveg kartondobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Az alkalmazáshoz az oldatot aszeptikus körülmények között kell elkészíteni. A cefotaxim a következő oldatokkal kompatibilis:

• injekcióhoz való víz;

• 0,9%-os nátrium-klorid-oldat;

• 1%‑os lidokain‑hidroklorid-oldat.

Az oldat elkészítése

Intramuscularis alkalmazás

A Cefotaxim AptaPharma 1 g-os üveg tartalmát 4 ml, a 2 g-os üveg tartalmát 5 ml steril injekcióhoz való vízzel vagy 1%-os steril lidokain-hidroklorid-oldattal kell rázás közben feloldani. Az intramuscularis injekciót mély izomtömegbe kell beadni.

A cefotaxim lidokain-tartalmú oldószerrel elkészített oldatait tilos intravénásan beadni!

Intravénás injekció

Intravénás bolus injekcióhoz az 1 g-os üveg tartalmát legalább 4 ml steril injekcióhoz való vízben, a 2 g-os üveg tartalmát legalább 10 ml steril injekcióhoz való vízben kell rázogatás közben feloldani. Az iv. injekciót 3–5 perc alatt kell beadni. A forgalomba hozatalt követő vizsgálatok során jelezték, hogy rapid bolus infúzióban, centrális vénás katéteren keresztül beadott cefotaxim potenciálisan életveszélyes arrhythmiát okozott néhány betegnél.

Intravénás infúzió

Az 1 g cefotaximot tartalmazó port 4 ml steril injekcióhoz való vízzel rázogatva kell feloldani. Az így kapott oldatot az alábbi infúziós oldatok egyikének 40–50 ml-ével tovább kell hígítani: steril injekcióhoz való víz vagy 0,9%-os nátrium-klorid-oldat. A rövid intravénás infúziót 20 percen át kell infundálni.

Intravénás cseppinfúzió

A 2 g cefotaximot tartalmazó port 10 ml steril injekcióhoz való vízzel rázogatva kell feloldani. Az így kapott oldatot 100 ml 0,9%-os nátrium-klorid-oldattal kell tovább hígítani. A cefotaxim-cseppinfúziót 50–60 percen át kell infundálni.

A cefotaxim aminoglikozidokkal nem keverhető, sem fecskendőben, sem perfúziós oldatban.

Az elkészített oldat színe a halványsárgától a sötét sárgáig változhat. Ne alkalmazza az oldatot, ha feloldatlan részecskéket lát benne. Az elkészített oldatból az egyszeri adagot fel kell használni és a fel nem használt mennyiséget meg kell semmisíteni.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy kereszt)

Osztályozás: II./3 csoport

Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3.§‑ának ga) pontja szerinti rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszer (I).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Apta Medica Internacional d.o.o.

Likozarjeva ul. 6 /SI 1000 Ljubljana

Szlovénia

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA

Cefotaxim AptaPharma 1 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

OGYI-T-23687/01 1×1 g III-as típusú színtelen injekciós üveg

OGYI-T-23687/02 10×1 g III-as típusú színtelen injekciós üveg

Cefotaxim AptaPharma 2 g por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz

OGYI-T-23687/03 1×2 g III-as típusú színtelen injekciós üveg

OGYI-T-23687/04 10×2 g III-as típusú színtelen injekciós üveg

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2020. június 17.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA.

2024. március 15.