CHEMOTEROL 12 mikrogramm inhalációs por kemény kapszulában betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Chemoterol 12 mikrogramm inhalációs por kemény kapszulában

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

12 mikrogramm formoterol-fumarát (dihidrát formájában) kapszulánként.

Ismert hatású segédanyag: 23,99 mg laktóz-monohidrát.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Inhalációs por kemény kapszulában.

Fehér inhalációs por színtelen, átlátszó kemény zselatin kapszulában.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Fizikai megterhelés okozta hörgőgörcs megelőzése; asthma bronchiale és más reverzibilis krónikus obstruktív tüdőbetegségek tüneti kezelése.

Asthma bronchiale tartós tüneti kezelése hosszú távú gyulladásgátló terápiával (pl. kortikoszteroid) kombinálva.

Megjegyzés:

Ez idáig nem bizonyították, hogy a formoterol belélegzése pótolhatná a kortikoszteroidokkal történő kezelést. Ezért minden esetben, asthma bronchialéban, a formoterol csak kortikoszteroidokkal együtt adható.

4.2 Adagolás és alkalmazás

A kapszulák kizárólag inhalálásra használhatók.

A formoterol hörgőtágító hatása még 12 órával a készítmény belélegzése után is számottevő. Így, az esetek zömében napi kétszeri alkalmazással kontrollálható a krónikus légúti betegségben fellépő bronchospasmus – a nappali és az éjszakai órákban egyaránt.

Adagolás

Felnőttek

Asthma bronchiale és más reverzibilis krónikus obstruktív tüdőbetegségek tüneti kezelése:

A szokásos fenntartó adag 1 inhalációs kapszula (12 mikrogramm) naponta kétszer.

Az esetleges tünetek szükség szerinti mérséklésére naponta további 1‑2 kapszula alkalmazható.

A maximális napi dózis 4 kapszula (48 mikrogramm).

A beteget tájékoztatni kell arról, hogy amennyiben hetente több mint két alkalommal kiegészítő dózis alkalmazása válik szükségessé, akkor tájékoztatni kell az orvost és a kezelést újra kell értékelni, mivel ez azt jelentheti, hogy a beteg állapota tovább romlott.

Fizikai megterhelés okozta bronchospasmus megelőzése, vagy profilaktikus alkalmazás elkerülhetetlen allergénexpozíció előtt:

Egy inhalációs kapszula tartalmát (12 mikrogramm) kell belélegezni 15 perccel a fizikai megterhelés vagy az allergénexpozíció előtt. Felnőtt korú, súlyos asztmás betegek esetében 2 kapszula (24 mikrogramm) belélegzésére lehet szükség.

Gyermekek és serdülők

6 év feletti gyermekek:

Belélegzett allergének vagy más reverzibilis krónikus obstruktív tüdőbetegséggel nem járó asthma bronchiale tüneti kezelése:

A szokásos fenntartó adag 1 inhalációs kapszula (12 mikrogramm) naponta kétszer.

Az esetleges tünetek szükség szerinti mérséklésére naponta további 1‑2 kapszula megengedett. A maximális napi dózis 4 kapszula (48 mikrogramm).

A beteget tájékoztatni kell arról, hogy amennyiben hetente több mint két alkalommal kiegészítő dózis alkalmazása válik szükségessé, akkor tájékoztatni kell az orvost és a kezelést újra kell értékelni, mivel ez azt jelentheti, hogy a beteg állapota tovább romlott.

Belélegzett allergének vagy fizikai megterhelés okozta bronchospasmus megelőzése:

Egy inhalációs kapszula tartalmát (12 mikrogramm) kell belélegezni 15 perccel az előre látható fizikai megterhelés vagy az allergénexpozíció előtt.

A készítményt 6 évesnél fiatalabb gyermekeknél nem alkalmazható.

Vese és májkárosodás esetén

Elméletileg semmi nem utal arra, hogy vese- vagy májkárosodott betegek esetében szükséges a formoterol dózisának módosítása, ugyanakkor az ezekben a betegcsoportokban történő alkalmazáshoz klinikai adatok nem állnak rendelkezésre.

Gondoskodni kell arról, hogy orvos, gyógyszerész tanítsa meg a beteget az inhalátor használatára.

Az alkalmazás módja

Használati utasítás:

1. Húzza le a védősapkát.

2. Erősen fogja meg az inhalátor alsó részét és a nyitáshoz fordítsa el a szájrészt a nyíl irányba.

3. Száraz kézzel helyezzen egy kapszulát az inhalátor alján levő, kapszula alakú rekeszbe.

4. Fordítsa a szájrészt zárt helyzetbe.

5. Az inhalátort függőlegesen tartva (a szájrész legyen felül), határozottan szorítsa meg egyszerre – csak egyetlen egyszer – a két gombot. Ez átlyukasztja a kapszulát. Engedje el a gombokat.

Megjegyzés:

Előfordulhat, hogy a kezelés alatt, belégzéskor zselatin kapszulatöredékek és kisebb kapszuladarabok juthatnak a szájba és a torokba. A zselatindarabkák veszélytelenek és lenyelés után megemésztődnek. A zselatin kapszula felaprózódásának kockázata minimálisra csökken, ha a kapszulát közvetlenül a felhasználás előtt vesszük ki a csomagolásból és csupán egyszer nyomjuk meg a két gombot.

6. Maradéktalanul fújja ki a belélegzett levegőt.

7. Helyezze a szájrészt a szájába és kissé billentse hátra a fejét. Zárja össze az ajkait a szájrész körül, majd lélegezzen be olyan gyorsan és mélyen, amennyire csak tud.

8. Tartsa vissza a lélegzetét, amíg nem kellemetlen és vegye ki a szájából az inhalátort. Folytassa normális ütemben a légzést. Nyissa ki az inhalátort és ellenőrizze, hogy maradt-e por a kapszulában. Ha a kapszulában maradt por, ismételje meg a 6.‑8. pont szerinti lépéseket.

9. Használat után távolítsa el az üres kapszulát és zárja a szájrészt.

Az inhalátor tisztítása:

A visszamaradt por eltávolításához száraz törlőkendővel tisztítsa meg a szájrészt és a kapszulatartó rekeszt. Tiszta, puha ecsetet/kefét is használhat.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával, általában a béta‑2‑agonistákkal, laktózzal (amely kis mennyiségben tejfehérjéket is tartalmaz) vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely egyéb segédanyaggal szembeni túlérzékenység.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A formoterol nem alkalmazható (és nem elegendő) az asztma első kezelésére.

A tartós hatású béta‑2‑agonista-kezelést igénylő asztmás betegeknek optimális fenntartó gyulladásgátló kezelésként kortikoszteroidokat is kell kapniuk. A beteget figyelmeztetni kell, hogy a formoterol‑terápia elkezdése után is folytassa a gyulladásgátló kezelést még akkor is, ha a tünetek enyhülnek. Amennyiben a tünetek tartósan fennállnak vagy a béta‑2‑agonista adag növelése szükséges, ez általában az alapbetegség rosszabbodását jelenti, és a fenntartó kezelés újraértékelését teszi szükségesé.

Noha a formoterol kiegészítő kezelésként elkezdhető abban az esetben, ha az inhalációs kortikoszteroidokkal az asztma tünetei nem kontrollálhatók megfelelően, az asztma súlyos akut exacerbációja esetén, vagy az asztmatünetek jelentős vagy hirtelen rosszabbodása esetén a beteget nem szabad elkezdeni formoterollal kezelni. A formoterol‑kezelés alatt asztmával összefüggő súlyos, nemkívánatos események és exacerbációk léphetnek fel. A beteget arra kell kérni, hogy folytassa a kezelést, de forduljon orvoshoz, ha az asztma tünetei nem mérséklődnek, illetve rosszabbodnak a formoterol‑kezelés elkezdése után. Az asztmatünetek mérséklődése után mérlegelni lehet a formoterol adagjának fokozatos csökkentését. A dóziscsökkentés során fontos a beteg rendszeres ellenőrzése. A formoterol legkisebb hatékony dózisát kell alkalmazni.

A maximális napi dózist nem szabad túllépni. Asztmás felnőttek esetében a napi 36 mikrogrammnál, asztmás gyermekeknél a napi 18 mikrogrammnál, illetve COPD‑s betegeknél a napi 18 mikrogrammnál magasabb dózist alkalmazó rendszeres kezelés hosszú távú biztonságosságát nem állapították meg.

Ha a megfelelő fenntartó kezelés ellenére gyakori gyógyszerhasználat (azaz megelőző kezelés pl. kortikoszteroidokkal vagy tartós hatású béta‑2‑agonistákkal) szükséges a fizikai terhelés okozta hörgőszűkület megelőzésére minden héten több alkalommal, ez az asztma optimálisnál gyengébb kontrolljának jele lehet, és az asztmakezelést újra kell értékelni, illetve a beteg compliance‑ét ellenőrizni kell.

A készítményt körültekintően kell alkalmazni a következő állapotokban: thyreotoxicosis, phaeochromocytoma, hypertrophiás obstructiv cardiomyopathia, idiopathiás subvalvularis aortastenosis, súlyos hypertenio, aneurysma vagy egyéb súlyos cardiovascularis rendellenességek, például ischaemiás szívbetegség, tachyarrhythmiák vagy súlyos szívelégtelenség.

A formoterol a QTc‑szakasz megnyúlását idézheti elő. Körültekintéssel kell eljárni azoknak a betegeknek a kezelésénél, akiknél a QTc‑szakasz megnyúlt, illetve azoknál, akiket a QTc‑szakaszt befolyásoló gyógyszerekkel kezelnek (lásd 4.5 pont).

A béta‑2‑agonisták hyperglycaemiát okozó hatása miatt a szokásosnál gyakrabban kell ellenőrizni a diabeteses betegek vércukorszintjét.

A béta‑2‑agonista-kezelés potenciálisan súlyos hypokalaemiát okozhat. Akut, súlyos asztma esetén különös óvatosság szükséges, mivel a hypoxia fokozhatja a hypokalaemia kialakulásának kockázatát. A hypokalaemiát okozó hatást fokozhatja a más gyógyszerekkel, például xantin‑származékokkal, szteroidokkal és diuretikumokkal történő együttes kezelés. Ezért rendszeresen ellenőrizni kell a szérum káliumszintet.

Más inhalációs terápiákhoz hasonlóan fennáll a paradox bronchospasmus kialakulásának lehetősége. Ha ez bekövetkezik, azonnal abba kell hagyni a készítmény alkalmazását, és más gyógyszerre kell áttérni (lásd 4.8 pont).

A formoterol laktóz-monohidrátot tartalmaz (adagonként kevesebb mint 500 mikrogrammot). Ez a mennyiség általában nem okoz problémát a laktóz‑intoleranciában szenvedő betegekben. Ritkán előforduló, örökletes galaktóz-intoleranciában, laktóz-intoleranciában vagy glükóz-galaktóz felszívódási zavarban szenvedő betegek ezt a gyógyszert nem szedhetik.

Gyermekek és serdülők

6 év alatti gyermekeket nem szabad formoterollal kezelni, mivel erre a korcsoportra vonatkozóan nem áll rendelkezésre kellő tapasztalat.

A formoterol inhalációs port nem szabad terápiás céllal alkalmazni koraszülés vagy fenyegető vetélés esetén. Más béta‑2‑agonistákhoz hasonlóan a formoterol is csökkentheti a szülési fájásokat azáltal, hogy ellazítja a méh simaizomzatát.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A formoterollal nem végeztek specifikus interakciós vizsgálatokat.

Más szimpatomimetikus szerek, például más béta‑2‑agonisták vagy az efedrin fokozhatják a formoterol nemkívánatos hatásait, ezért előfordulhat, hogy módosítani kell a dózist.

Xantin-származékokkal, szteroidokkal és diuretikumokkal, például tiazidokkal és kacsdiuretikumokkal történő egyidejű kezelés fokozhatja a béta‑2‑agonisták ritka hypokalaemiát okozó hatását. A digitálisz glikozidokkal kezelt betegekben a hypokalaemia fokozhatja a szívritmuszavarok kialakulásának kockázatát.

Fennáll az elméleti kockázat, hogy a QTc‑szakasz megnyúlását okozó más gyógyszerek egyidejű alkalmazása nyomán farmakodinámiás kölcsönhatás léphet fel a formoterollal, és fokozódhat a kamrai arrhythmiák kialakulásának kockázata. Ilyen gyógyszerek lehetnek egyes antihisztaminok (pl. terfenadin, asztemizol, mizolasztin), bizonyos antiaritmikumok (pl. kinidin, dizopiramid, prokainamid), eritromicin, fenotiazinok és triciklusos antidepresszánsok.

Kortikoszteroidok és formoterol együttes adása fokozhatja a hyperglycaemiát ókozó hatást.

Halogénezett szénhidrogénekkel történő anesztézia esetén fokozódik az arrhythmiák kialakulásának kockázata.

Az antikolinerg szerek, kortikoszteroidok és xantin‑származékok fokozhatják a formoterol hörgőtágító hatását.

A béta‑adrenerg blokkolók gyengíthetik vagy gátolhatják a formoterol hatását. A formoterol együttes adása ezért nem javasolt béta-adrenerg blokkolókkal (beleértve a szemcseppeket is), kivéve, ha mindenképpen szükséges.

Monoaminooxidáz-gátlók:

Gyógyszerkölcsönhatás lehetősége miatt a monoaminooxidáz-gátló kezelés ideje alatt, illetve a kezelés befejezését követő 14 napban formoterol nem adható.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A formoterol terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű információ. Állatkísérletekben a formoterol implantációs veszteséget, valamint a koraszülés utáni túlélés és a születési súly csökkenését okozta. A hatások jóval nagyobb szisztémás expozíció mellett jelentkeztek, mint azok, amelyeket a formoterol klinikai alkalmazása során elértek. A formoterol‑kezelés a terhesség minden stádiumában mérlegelhető, ha az asztma kontrollja miatt szükséges, és ha az anya számára a kezelés várható előnye nagyobb, mint a magzatot érintő bármilyen lehetséges kockázat. Az embert érintő potenciális kockázatok nem ismertek.

Szoptatás

Nem ismert, hogy a formoterol bekerül-e az emberi anyatejbe. Patkányoknál a formoterol kis mennyiségben kimutatható volt az anyatejben. Szoptató nőknél a formoterol alkalmazását kizárólag abban az esetben lehet fontolóra venni, ha az anya számára a kezelés várható előnye meghaladja a gyermeket érintő bármilyen lehetséges kockázatot.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Chemoterol nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A béta‑2‑agonista leggyakrabban jelentett nemkívánatos hatásai – például remegés és palpitáció – általában enyhék, és néhány napi kezelés után elmúlnak.

A formoterollal összefüggésbe hozott nemkívánatos reakciókat az alábbi táblázat tartalmazza szervrendszerek és gyakoriság szerinti lebontásban. A gyakorisági kategóriák a következők: nagyon gyakori (> 1/10), gyakori (> 1/100 ‑ < 1/10), nem gyakori (> 1/1000 ‑ < 1/100), ritka (> 1/10 000 ‑ < 1/1000), nagyon ritka < 1/10 000) és nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek	Gyakori	Palpitatio
Nem gyakori	Tachycardia
Ritka	Szívritmuszavarok, pl. pitvarfibrilláció, supraventricularis tachycardia, extrasystolék.
Nagyon ritka	Angina pectoris, QTc‑szakasz menyúlása
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Ritka	Hányinger, oropharyngealis irritáció
Immunrendszeri betegségek és tünetek	Ritka	Túlérzékenységi reakciók, pl. bronchospasmus, exanthema, urticaria, viszketés, súlyos hypotensio, angiooedema
Nagyon ritka	Perifériás ödéma
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek	Ritka	Hypokalaemia
Nagyon ritka	Hyperglycaemia, hyperkalaemia
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei	Nem gyakori	Izomgörcsök, myalgia
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Gyakori	Fejfájás, tremor
Nem gyakori	Szorongás, idegesség, álmatlanság, szédülés
Ritka	Ízérzészavarok
Pszichiátriai kórképek	Nem gyakori	Izgatottság, nyugtalanság, alvászavarok
Érbetegségek és tünetek	Nagyon ritka	Vérnyomás-ingadozás
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek	Nem gyakori	Súlyosbodó bronchospasmus

Mint minden inhalációs terápiánál, nagyon ritka esetben paradox bronchospasmus alakulhat ki (lásd 4.4 pont).

A béta‑2‑agonista-kezelés hatására a vérben emelkedhet az inzulin, a szabad zsírsavak, a glicerin és a ketontestek szintje.

A segédanyagként használt laktóz kis mennyiségben tejfehérjéket tartalmaz. Ezek allergiás reakciókat válthatnak ki.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A túladagolás kezeléséről korlátozott klinikai tapasztalatok állnak rendelkezésre. Túladagolás esetén valószínűleg a béta‑2‑agonisták jellegzetes hatásai lépnek fel: tremor, fejfájás, palpitatio, tachycardia, hyperglycaemia, hypokalaemia, megnyúlt QTc‑szakasz, kamrai ritmuszavarok, aluszékonyság, metabolikus acidózis, hypotensio, hányinger és hányás. A béta‑2‑agonisták ischaemiás szívbetegséget is kiválthatnak a diasztolés vérnyomás csökkentésével, illetve szívritmuszavarok előidézése révén.

Kezelés:

Támogató és tüneti kezelés szükséges.

Súlyos esetben a beteget kórházban kell kezelni.

Kardioszelektív béta-blokkolók alkalmazása mérlegelhető, de csak rendkívüli körültekintéssel, ugyanis a béta‑blokkoló-kezelés bronchospasmus kialakulását idézheti elő. Folyamatosan ellenőrizni kell a szérum káliumszintet.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: obstruktív légúti betegségek gyógyszerei, adrenerg szerek, inhaláló szerek, szelektív béta‑2‑adrenerg receptor-agonisták, ATC kód: R03AC13.

A formoterol erős hatású, szelektív béta‑2‑adrenerg receptor-agonista. Reverzibilis légúti elzáródásban szenvedő betegeknél hörgőtágító hatást fejt ki. Hatása rövid időn (1‑3 percen) belül jelentkezik és még 12 órával az inhalálás után is jelentős. Terápiás dózisban adva cardiovascularis hatásai csekélyek és csak ritkán jelentkeznek.

A formoterol passzívan szenzibilizált emberi tüdőben gátolja a hisztamin és a leukotriének felszabadulását. Állatkísérletekben megfigyelték, hogy bizonyos gyulladásgátló hatásokat is kifejt, például gátolja az ödéma és a lobsejtes beszűrődés kialakulását.

Emberekben a Chemoterol igazoltan hatékonyan előzi meg a belélegzett allergének, hideg levegő, fizikai megterhelés, hisztamin vagy metakolin okozta hörgőgörcsöt.

Reverzibilis, stabil, krónikus obstruktív tüdőbetegségben az Aerolizer készülékből 12 vagy 24 mikrogramm dózisban naponta kétszer belélegzett formoterol rövid időn belül jelentkező és legalább 12 óráig tartó hörgőtágító hatást fejt ki. Emellett a kezelés, a szubjektív értékelés (a Saint George’s Respiratory Questioinnaire skála) alapján, javította betegek életminőségét.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

Feltételezhető, hogy a betegek az inhalált formoterol legfeljebb 90%‑át nyelik le, ezért a hatóanyag a tápcsatornából szívódik fel. Ez az jelenti, hogy az inhalációs por farmakokinetikai jellemzői nagymértékben egyeznek a szájon át alkalmazott készítményével.

A legfeljebb 300 mikrogramm dózisban, szájon át adott formoterol-fumarát rövid időn belül felszívódik a tápcsatornából. A változatlan formájú hatóanyag plazma csúcskoncentrációja a gyógyszer lenyelése után 0,5‑1 órával alakul ki. A szájon át adott 80 mikrogrammos dózis legalább 65%‑a felszívódik.

A formoterol farmakokinetikai jellemzői a vizsgált (20‑300 mikrogrammos) dózistartományban lineárisak. Napi 40‑160 mikrogramm ismételt, szájon át történő adagolása során a hatóanyag nem halmozodik fel számottevően a szervezetben.

Terápiás dózisok inhalálása után a formoterol szokványos analitikai eljárásokkal nem mutatható ki a vérplazmában. A vizelettel ürülő hányad elemzése alapján az inhalált hatóanyag rövid idő alatt felszívódik. A maximális exkréciós ráta 12‑96 mikrogramm inhalálását követően 1‑2 óra múlva alakul ki. A terápiás dózist (egyszeri 120 mikrogramm) meghaladó dózis alkalmazásakor az inhaláció után 5 perccel mérték a maximális plazmakoncentrációt (266 pmol/l). Reverzibilis légúti elzáródással járó, krónikus obstruktív tüdőbetegség miatt 12 héten keresztül 2×12 mikrogramm/nap vagy 2×24 mikrogramm/nap formoterol-fumaráttal kezelt betegekben a plazmaszint 11,5 és 25,7 pmol/l, és 23,3 és 50,3 pmol/l között volt az inhaláció után 10 perccel, 2 órával, illetve 6 órával.

A formoterol vizelettel történő kumulatív eliminációját inhalációs por (12‑24 mikrogramm) és két különböző aeroszol készítmény (12‑96 mikrogramm) adása után tanulmányozó vizsgálatok eredményei alapján a keringésben lévő formoterol mennyisége az alkalmazott dózissal arányosan nő.

Eloszlás

A formoterol 61‑64%‑a plazmafehérjékhez (34%‑a elsősorban albuminhoz) kötődik.

Terápiás dózisok adásával elérhető koncentrációk esetén nem észlelhető a fehérjék „kötőhelyeinek” telítődése.

Biotranszformáció

A formoterol elsősorban glükuronidációval eliminálódik. A hatóanyag jelentős hányada O‑demetilációt követően glükuronidációval metabolizálódik.

Különféle CYP 450 izoenzimek (2D6, 2C19, 2C9 és 2A6) katalizálják a transzformációt, következésképpen csekély a metabolikus gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatás mértéke. A formoterol kinetikája egyszeri, illetve ismételt alkalmazás után azonos, mely arra utal, hogy nem lép fel autoindukció vagy metabolizmusgátlás.

Elimináció

A formoterol eliminációja valószínűleg többfázisú, a látszólagos felezési idő a tanulmányozott időintervallumtól függ. Szájon át történő adagolás után legfeljebb 6, 8, vagy 12 órával mért plazma- és vérszintek alapján az eliminációs felezési idő 2‑3 óra. Az inhalálás után 3‑16 órával a vizelettel ürülő mennyiség mérése alapján a felezési idő 5 óra.

A formoterolt és metabolitjait a szervezet teljes mértékben eliminálja, az orális adag kétharmadát a vizelettel, egyharmadát pedig a széklettel. Inhalációs alkalmazás után a gyógyszeradag 6‑9%‑a változatlan formában, a vizelettel választódik ki. A formoterol veseclearance‑e a vérben 150 ml/perc.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Mutagenitás:

A mutagenitási vizsgálatokat széles körű kísérleti végpontok alkalmazásával végezték. Az in vitro és in vivo kísérletek egyikében sem észleltek genotoxikus hatást.

Karcinogenitás:

Patkányokon és egereken végzett 2 éves időtartamú vizsgálatok eredményei alapján a formoterol nem rákkeltő hatású.

A nagyon magas dózisokkal kezelt hím egereken valamivel nagyobb eséllyel alakult ki jóindulatú subcapsularis sejtes daganat a mellékvesében. Ez minden bizonnyal az élettani öregedés folyamatának változásaira vezethető vissza.

Két, patkányokon végzett, két különböző dózistartomány hatásait tanulmányozó vizsgálat során a mesovarialis leiomyomák számának növekedését észlelték. Ezek a jóindulatú daganatok rendszerint nagy koncentrációjú béta‑2‑adrenerg szerekkel hosszú időn keresztül kezelt patkányoknál alakultak ki.

Hasonlóképpen, nagy számban észleltek petefészek‑cysta és benignus granulosa-/theca‑sejtes daganatokat, ezek a feltehetően csak rágcsálókban észlelhető elváltozások a béta-agonisták patkány ovariumra kifejtett, ismert hatását tükrözik. Nagyobb dózisokkal kezelt egyedeken néhány más daganattípust is megfigyeltek, ezek gyakorisága azonban nem különbözött a kontroll állatpopulációban korábban regisztrálttól, illetve alacsony dózisok alkalmazása esetén egyáltalán nem voltak észlelhetők.

A legalacsonyabb – a humán alkalmazásra javasolt maximális dózis tízszeresének megfelelő – dózisszinten az említett daganatok előfordulása nem ért el statisztikailag szignifikáns gyakoriságot.

Mindezek és a mutagén hatás hiánya alapján megállapítható, hogy a formoterol – terápiás dózisban – nem rákkeltő.

Reproduktív toxicitás:

Az állatkísérletekben nem észleltek teratogén hatást. A szoptató nőstény patkányoknak szájon át adott formoterol kiválasztódott az anyatejbe.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Kapszulatöltet:

Laktóz-monohidrát.

Kapszulahéj:

Zselatin.

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25°C‑on tárolandó. Az eredeti csomagolásban tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

PVC/PVdC//Al buborékcsomagolás.

Kiszerelési egységek:

1 inhalátor + 10, 20, 30, 50, 56, 60, 100, 120, 180 vagy 200 kapszula.

2 inhalátor + 100 kapszula.

4 inhalátor + 200 kapszula.

50 inhalátor + 500 kapszula.

50 vagy 60 kapszula, inhalátor nélkül.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy kereszt)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Laboratorios Liconsa S.A.

C/ Dulcinea s/n, Alcalá de Henares

28805 Madrid, Spanyolország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA

OGYI-T-20153/01 (1 inhalátor + 30 db kapszula)

OGYI-T-20153/02 (1 inhalátor + 60 db kapszula)

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2006. június 29.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2020.11.01.