1. A GYÓGYSZER NEVE

Ciprinol 250 mg filmtabletta

Ciprinol 500 mg filmtabletta

Ciprinol 750 mg filmtabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Ciprinol 250 mg filmtabletta

250 mg ciprofloxacint tartalmaz (291 mg ciprofloxacin-hidroklorid formájában) filmtablettánként.

Ciprinol 500 mg filmtabletta

500 mg ciprofloxacint tartalmaz (582 mg ciprofloxacin-hidroklorid formájában) filmtablettánként.

Ciprinol 750 mg filmtabletta

750 mg ciprofloxacint tartalmaz (873 mg ciprofloxacin-hidroklorid formájában) filmtablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta.

Ciprinol 250 mg filmtabletta

Fehér, kerek, az egyik oldalán bemetszéssel ellátott filmbevonatú tabletta.

A tabletta egyenlő adagokra osztható.

Ciprinol 500 mg filmtabletta

Fehér, ovális, egyik oldalán bemetszéssel ellátott filmbevonatú tabletta.

A tablettán lévő bemetszés csak a széttörés elősegítésére, és a lenyelés megkönnyítésére szolgál, nem arra, hogy a készítményt egyenlő adagokra ossza.

Ciprinol 750 mg filmtabletta

Fehér, ovális, mindkét oldalán bemetszéssel ellátott filmbevonatú tabletta.

A tablettán lévő bemetszés csak a széttörés elősegítésére, és a lenyelés megkönnyítésére szolgál, nem arra, hogy a készítményt egyenlő adagokra ossza.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A Ciprinol 250 mg, 500 mg és 750 mg filmtabletta a következő fertőzések kezelésére javallott (lásd 4.4 és 5.1 pont).

A terápia megkezdése előtt különös figyelmet kell fordítani a ciprofloxacin-rezisztenciával kapcsolatban rendelkezésre álló adatokra.

Az antibakteriális szerek megfelelő alkalmazásáról szóló hivatalos útmutatást figyelembe kell venni.

Felnőttek

• Gram-negatív baktériumok okozta alsó légúti fertőzések

• krónikus obstruktív tüdőbetegség exacerbációja

Krónikus obstruktív tüdőbetegség exacerbációja javallatban a Ciprinol filmtabletta csak abban az esetben alkalmazható, ha a fertőzés kezelésére általánosan javasolt egyéb antibakteriális szerek nem tekinthetők megfelelőnek.

• cysticus fibrosis vagy bronchiectasia talaján kialakult bronchopulmonalis fertőzések

• pneumonia

• Krónikus suppurativ otitis media

• Krónikus sinusitis akut exacerbációja, különösen, ha Gram-negatív baktériumok okozzák

• Húgyúti fertőzések

• Szövődménymentes akut cystitis

Szövődménymentes akut cystitis javallatban a Ciprinol filmtabletta csak abban az esetben alkalmazható, ha a fertőzés kezelésére általánosan javasolt egyéb antibakteriális szerek nem tekinthetők megfelelőnek.

• Akut pyelonephritis

• Szövődményes húgyúti fertőzések

• Bakteriális prostatitis

• A genitális traktus fertőzései

• Neisseria gonorrhoeae érzékeny törzsei által okozott gonorrhoeás urethritis és cervicitis

• epididymo-orchitis, beleértve az érzékeny Neisseria gonorrhoeae okozta eseteket is

• kismedencei gyulladások, beleértve az érzékeny Neisseria gonorrhoeae okozta eseteket is

• Gastrointestinalis fertőzések (pl. utazók hasmenése)

• Intraabdominalis fertőzések

• A bőr és lágyrészek Gram-negatív baktériumok okozta fertőzései

• Malignus otitis externa

• Csont- és ízületi fertőzések

• Neisseria meningitidis okozta invazív infekciók profilaxisa

• Inhalációs anthrax (posztexpozíciós profilaxis és terápia)

A ciprofloxacin alkalmazható neutropeniában szenvedő betegek lázas állapotának kezelésére, amelyet gyaníthatóan bakteriális fertőzés okoz.

Gyermekek és serdülők

• A cysticus fibrosisban szenvedő betegek Pseudomonas aeruginosa által okozott bronchopulmonalis fertőzései

• Szövődményes húgyúti fertőzések és akut pyelonephritis

• Inhalációs anthrax (posztexpozíciós profilaxis és terápia)

A ciprofloxacin gyermekek és serdülők súlyos fertőzéseinek kezelésére is alkalmazható, amennyiben ezt a kezelőorvos szükségesnek ítéli meg.

A kezelést csak olyan orvos kezdheti el, aki járatos a gyermekek és serdülők cysticus fibrosisának és/vagy súlyos fertőzéseinek kezelésében (lásd 4.4 és 5.1 pontok).

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

A dózist az indikáció, a fertőzés súlyossága és helye, a kórokozó(k) ciprofloxacin-érzékenysége, a beteg veseműködése, valamint a gyermekek és serdülők esetében a testtömeg határozza meg.

A kezelés időtartama a kórkép súlyosságától, valamint klinikai és bakteriológiai lefolyásától függ.

Bizonyos baktériumok okozta fertőzések (pl. a Pseudomonas aeruginosa, Acinetobacter vagy Staphylococcusok) kezelésekor magasabb ciprofloxacin-adagokra és más megfelelő antibakteriális szer együttes alkalmazására lehet szükség.

Néhány fertőzés (pl. kismedencei gyulladásos betegségek, intraabdominalis fertőzések, neutropeniás betegek fertőzései, valamint a csontok és ízületek fertőzései) kezelése esetén szükség lehet más megfelelő antibakteriális szer együttes alkalmazására, a kiváltó kórokozó függvényében.

Felnőttek

Javallatok			Napi dózis mg-ban		A kezelés teljes időtartama (potenciálisan beleértve a kezdeti ciprofloxacinnal történő parenterális kezelést is)
Alsó légúti fertőzések			naponta 2-szer 500-750 mg		7-14 nap
Felső légúti fertőzések	Krónikus sinusitis akut exacerbációja		naponta 2-szer 500-750 mg		7-14 nap
Krónikus suppurativ otitis media		naponta 2-szer 500-750 mg		7-14 nap
Malignus otitis externa		naponta 2-szer 750 mg		28 naptól legfeljebb 3 hónapig
Húgyúti fertőzések (lásd 4.4 pont)	Szövődménymentes akut cystitis		naponta 2-szer 250-500 mg		3 nap
A menopauza előtti nőknél 500 mg-os egyszeri dózis alkalmazható
Szövődményes cystitis, Akut pyelonephritis		naponta 2-szer 500 mg		7 nap
Szövődményes pyelonephritis		naponta 2-szer 500-750 mg		Legalább 10 napig, meghosszabbítható 21 napnál tovább bizonyos specifikus körülmények fennállása (például tályog) miatt
Bakteriális prostatitis		naponta 2-szer 500-750 mg		2-4 hét (akut) ill. 4-6 hét (krónikus)
Genitális traktus fertőzései	Neisseria gonorrhoeae érzékeny törzsei által okozott gonorrhoeás urethritis és cervicitis		500 mg egyszeri adagban		1 nap (egyszeri dózis)
Epididymo-orchitis és kismedencei gyulladásos betegség, beleértve a Neisseria gonorrhoeae érzékeny törzsei által okozott eseteket is		naponta 2-szer 500-750 mg		legalább 14 nap
Gastrointestinalis és intraabdominalis fertőzések	Patogén baktériumok, beleértve a Shigella spp. által okozott hasmenést is (a Shigella dysenteriae 1. típusának kivételével), valamint az utazók súlyos hasmenésének empirikus kezelése		naponta 2-szer 500 mg		1 nap
Shigella dysenteriae 1. típusa okozta hasmenés		naponta 2-szer 500 mg		5 nap
Vibrio cholerae okozta hasmenés		naponta 2-szer 500 mg		3 nap
Typhoid láz		naponta 2-szer 500 mg		7 nap
Intraabdominalis fertőzések		naponta 2-szer 500-750 mg		5-14 nap
Gram-negatív baktériumok által okozott bőr- és lágyrészfertőzések		naponta 2-szer 500-750 mg		7-14 nap
Csont- és ízületi fertőzések		naponta 2-szer 500-750 mg		legfeljebb 3 hónap
Neutropeniában szenvedő betegek, akik lázasak és a lázat feltehetően bakteriális fertőzés okozza. A ciprofloxacint együtt kell adni megfelelő antibakteriális szerrel/szerekkel a hivatalos irányelvnek megfelelően.		naponta 2-szer 500-750 mg		A kezelést a neutropenia teljes időtartama alatt folytatni kell
Neisseria meningitidis okozta invazív infekciók profilaxisa		500 mg egyszeri adagban		1 nap (egyszeri dózis)
Inhalációs anthrax posztexpozíciós profilaxisa és kezelése, amikor az klinikailag indokolt, olyan betegek esetén, akik képesek szájon át bevenni a gyógyszert. A gyógyszer adását a lehető leghamarabb, a fertőzés gyanújának felmerülésekor vagy annak beigazolódásakor el kell kezdeni.		naponta 2-szer 500 mg		A Bacillus anthracis-expozíció igazolásától számított 60 nap

Gyermekek és serdülők

Javallatok	Napi dózis mg-ban	A kezelés teljes időtartama (magában foglalja a kezdeti ciprofloxacinnal történő parenterális kezelést is)
Cysticus fibrosis	naponta 2-szer 20 mg/ttkg, egy adag maximum 750 mg	10-14 nap
Szövődményes húgyúti fertőzések és akut pyelonephritis	naponta 2-szer 10–20 mg/ttkg, egy adag maximum 750 mg	10-21 nap
Inhalációs anthrax posztexpozíciós profilaxisa és terápiája olyan betegek esetén, akik képesek szájon át bevenni a gyógyszert, amikor az klinikailag indokolt. A gyógyszer adását a lehető leghamarabb, a fertőzés gyanújának felmerülésekor vagy annak beigazolódásakor el kell kezdeni.	naponta 2-szer 10-15 mg/ttkg, egy adag maximum 500 mg	A Bacillus anthracis-expozíció igazolásától számított 60 nap
Egyéb súlyos fertőzések	naponta 2-szer 20 mg/ttkg, egy adag maximum 750 mg.	A fertőzés típusának megfelelően

Idősek

Idősek esetében a fertőzés súlyosságától és a beteg kreatinin-clearance-étől függően kell a dózist megválasztani.

Vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegek

Károsodott vesefunkciójú betegek számára ajánlott kezdő és fenntartó dózisok:

Kreatinin-clearance [ml/perc/1,73 m2]	Szérum kreatininszint [mikromól/l]	Orális dózis [mg]
> 60	< 124	Lásd a szokásos adagolást.
30-60	124-168	12 óránként 250-500 mg
< 30	> 169	24 óránként 250-500 mg
Hemodializált betegek	> 169	24 óránként 250-500 mg (dialízis után)
Peritoneális dialízisben részesülő betegek	> 169	24 óránként 250-500 mg

A dózis módosítása károsodott májfunkció esetén nem szükséges.

A vese- és/vagy májkárosodásban szenvedő gyermekek kezeléséhez szükséges dózisokat nem vizsgálták.

Az alkalmazás módja

A tablettát folyadékkal, szétrágás nélkül kell lenyelni. Étkezési időtől függetlenül szedhető. Éhgyomorra történő bevétel esetén gyorsabb a hatóanyag felszívódása. A ciprofloxacin tabletta bevehető tejtermékeket vagy ásványi anyagokkal dúsított italokat tartalmazó étkezés közben. Azonban a ciprofloxacin tabletta nem adható az étkezéstől függetlenül, önmagában fogyasztott tejtermékekkel (pl. tej, joghurt) vagy ásványi anyagokkal dúsított italokkal (pl. kalciummal dúsított narancslé). Következésképpen a ciprofloxacin tablettát vagy 1‑2 órával a tejtermékek vagy az ásványi anyagokkal dúsított italok fogyasztása előtt, vagy azt követően legalább 4 órával kell bevenni, ha ezeket a termékeket és italokat önmagukban, étkezéstől függetlenül fogyasztják, például ahogyan a kalciumtartalmú gyógyszerekkel is ajánlott (lásd a 4.5 pont Ételek és tejtermékek című bekezdését).

Súlyos esetekben, vagy ha a beteg képtelen a tablettát bevenni (például enteralisan táplált betegek), a kezelést a ciprofloxacin intravénásan adagolható formájával ajánlott kezdeni, amíg az orális adagolásra való áttérés lehetővé nem válik.

A ciprofloxacin tablettákat nem szabad összetörni, így nem alkalmas olyan felnőttek, serdülők és gyermekek kezelésére, akik nem tudják lenyelni a tablettákat. Ezen betegek kezelésére másik gyógyszerforma (belsőleges szuszpenzió) alkalmazható.

Amennyiben a beteg kihagyott egy dózist, azt legkésőbb 6 órával a következő dózis előtt vegye be. Ha kevesebb, mint 6 óra van hátra a következő dózis bevételének időpontjáig, akkor ne vegye már be a kihagyott dózist és folytassa a gyógyszer szedését az adagolási rendnek megfelelően a következő esedékes dózissal. Kétszeres dózist a kihagyott dózis pótlására nem szabad bevenni.

4.3 Ellenjavallatok

• A készítmény hatóanyagával, egyéb kinolonokkal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Ciprofloxacin és tizanidin együttes alkalmazása (lásd 4.5 pont).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A ciprofloxacin alkalmazását el kell kerülni azoknál a betegeknél, akik korábban kinolon- vagy fluorokinolon-tartalmú készítmények alkalmazásakor súlyos mellékhatást tapasztaltak (lásd 4.8 pont). Ilyen betegeknél csak egyéb kezelési lehetőségek hiányában és az előny/kockázat gondos értékelését követően szabad ciprofloxacin-kezelést kezdeni (lásd még 4.3 pont).

Súlyos infekciók, valamint Gram-pozitív és anaerob kórokozók által okozott kevert fertőzések

A ciprofloxacin-monoterápia nem alkalmas súlyos infekciók és olyan fertőzések kezelésére, amelyeket feltételezhetően Gram‑pozitív vagy anaerob baktériumok okozhatnak. Ilyen fertőzések esetén a ciprofloxacint egyéb megfelelő antibakteriális készítménnyel kell együttadni.

Streptococcusok okozta fertőzések (beleértve a Streptococcus pneumoniae-t is)

A ciprofloxacin nem ajánlott a Streptococcusok okozta fertőzések kezelésére, mivel erre az esetre nem megfelelő a hatékonysága.

A genitális traktus fertőzései

Urethritist és cervicitis gonorrhoicát, epididymo-orchitist és kismedencei gyulladásos betegséget okozhat fluorokinolonra rezisztens Neisseria gonorrhoeae. Ezért a ciprofloxacint csak akkor szabad urethritis és cervicitis gonorrhoica kezelésére alkalmazni, ha kizárható a ciprofloxacinra rezisztens Neisseria gonorrhoeae jelenléte.

Mellékhere-heregyulladás és kismedencei gyulladás empirikus kezelésére a ciprofloxacin alkalmazása csak egy másik, megfelelő antibiotikummal (pl. cefalosporinnal) kombinációban lehetséges, kivéve, ha kizárható a ciprofloxacin-rezisztens Neisseria gonorrhoeae jelenléte. Amennyiben 3 nap alatt nem tapasztalható klinikai javulás, akkor a terápiát újra kell gondolni.

Húgyúti fertőzések

Az Escherichia coli (a leggyakoribb kórokozó húgyúti fertőzések esetén) fluorokinolonokkal szembeni rezisztenciája változó az Európai Unióban. A felíró orvosoknak mindig ajánlott figyelembe venni az Escherichia coli fluorokinolonokkal szembeni helyi rezisztencia‑előfordulását.

Az egyszeri adag ciprofloxacinnak, ami menopauza előtti nők szövődménymentes cystitisében használható, várhatóan alacsonyabb a hatásossága, mint egy hosszabb kezelésnek. Ezt mindinkább figyelembe kell venni az Escherichia coli kinolonokkal szembeni növekvő rezisztenciája kapcsán.

Hasüregi fertőzések

Korlátozott számú adat áll rendelkezésre a ciprofloxacin hatásosságára vonatkozóan a sebészi beavatkozást követő hasüregi fertőzések kezelésében.

Utazók hasmenése

Ciprofloxacin választásakor figyelembe kell venni a látogatott országokban jelenlevő kórokozók ciprofloxacin-rezisztenciájáról rendelkezésre álló adatokat.

Csont- és ízületi fertőzések

A ciprofloxacint a mikrobiológiai leletek eredményétől függően más antimikrobás szerekkel kombinációban kell alkalmazni.

Inhalációs anthrax

A humán alkalmazás az in vitro érzékenységi teszteken és az állatkísérleti adatokon alapul, korlátozott számú humán adatokkal kiegészítve. A kezelőorvosnak az anthrax kezelését illetően helyi és/vagy nemzetközi konszenzuson alapuló dokumentumok szerint kell tájékozódnia.

Gyermekek és serdülők

A ciprofloxacin gyermekeknél és serdülőknél történő alkalmazása esetén követni kell a rendelkezésre álló hivatalos irányelveket. A ciprofloxacin-kezelést kizárólag olyan orvos kezdheti el, aki járatos a gyermekek és serdülők cysticus fibrosisának és/vagy súlyos fertőzéseinek kezelésében.

Nem kifejlett állatokkal végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a ciprofloxacin arthropathiát okozhat a teherviselő ízületekben. Egy, a ciprofloxacin gyermekek körében történő alkalmazásának értékelésére végzett randomizált, kettős vak vizsgálatból (ciprofloxacin: n=335, átlagos életkor = 6,3 év; összehasonlító készítmények: n=349, átlagos életkor = 6,2 év; életkor-tartomány = 1-betöltött 18. év) származó biztonságossági adatok azt mutatták, hogy a vélhetően gyógyszerhatásnak tulajdonítható arthropathia (amelyet az ízülettel kapcsolatos klinikai jelek és tünetek alapján észleltek) incidenciája a +42. napon 7,2%, illetve 4,6% volt. Az egy éves utánkövetéskor a gyógyszerrel összefüggő arthropathia incidenciája 9,0%, illetve 5,7% volt. A vélhetően gyógyszerhatásnak tulajdonítható arthropathiás esetek számának növekedésében az időt tekintve a csoportok között nem volt statisztikailag szignifikáns különbség. A kezelést csak az előny/kockázat alapos mérlegelése után szabad megkezdeni az ízületet és/vagy a környező szöveteket érintő nemkívánatos események lehetséges előfordulása miatt (lásd 4.8 pont).

Cysticus fibrosisban előforduló bronchopulmonalis fertőzések

Klinikai vizsgálatok keretében 5. év és betöltött 18. életév közötti gyermekeket és serdülőket vizsgáltak. Még korlátozottabbak az 1 és 5 év közötti gyermekek kezeléséről rendelkezésre álló adatok.

Szövődményes húgyúti fertőzések és pyelonephritis

Húgyúti fertőzés esetén a ciprofloxacin-kezelést akkor kell fontolóra venni, ha más kezelés nem alkalmazható, és a ciprofloxacin alkalmazását a mikrobiológiai eredményeknek alá kell támasztania.

Klinikai vizsgálatok keretében 1. év és betöltött 18. életév közötti gyermekeket és serdülőket vizsgáltak.

Egyéb specifikus súlyos fertőzések

Egyéb súlyos fertőzések kezelésére a ciprofloxacin a hivatalos irányelveknek megfelelően vagy alapos előny/kockázat elemzést követően akkor adható, ha más kezelés nem alkalmazható, vagy ha a hagyományos kezelés sikertelen, és amikor a mikrobiológiai eredmények alapján indokolt a ciprofloxacin alkalmazása.

Klinikai vizsgálatok során a ciprofloxacin alkalmazását a fent említetteken kívül specifikus súlyos fertőzésekben nem értékelték, és a klinikai tapasztalatok korlátozottak. Következésképpen az ilyen fertőzésekben szenvedő betegek kezelése során elővigyázatosság szükséges.

Túlérzékenység

Túlérzékenység és allergiás reakciók, beleértve az anaphylaxiás és anaphylactoid reakciókat, egyetlen dózis beadását követően is megjelenhetnek (lásd 4.8 pont) és életveszélyesek lehetnek. Amennyiben ilyen reakció fordul elő, a ciprofloxacin adását fel kell függeszteni, és megfelelő orvosi kezelést kell alkalmazni.

Hosszan tartó, rokkantságot okozó és potenciálisan irreverzibilis súlyos gyógyszermellékhatások

Kinolonokkal és fluorokinolonokkal kezelt betegeknél nagyon ritkán különböző – esetenként több – szervrendszert (csont- és izomrendszer, idegrendszer, pszichiátriai kórképek és érzékszervek) érintő, a beteg életkorától és eleve fennálló kockázati tényezőitől függetlenül fellépő, hosszan fennálló (hónapokig vagy évekig tartó), rokkantságot okozó és potenciálisan irreverzibilis súlyos gyógyszermellékhatások eseteiről számoltak be. A ciprofloxacin alkalmazását bármilyen súlyos mellékhatásra jellemző jel vagy tünet első jelentkezésekor azonnal le kell állítani, és a betegnek azt kell javasolni, hogy tanácsért forduljon a gyógyszert felíró orvoshoz.

Csont- és izomrendszer

Azon betegek esetében, akiknek anamnézisében kinolon-kezelés következtében létrejövő ínbetegség szerepel, a ciprofloxacin általában nem alkalmazható. Mindemellett nagyon ritka esetben a fertőzést okozó mikroorganizmusra vonatkozó mikrobiológiai lelet, valamint az előny/kockázat mérlegelése alapján a ciprofloxacin felírható ezen betegeknek bizonyos súlyos fertőzések kezelésére, különösen a standard kezelés hatástalansága vagy a kórokozó rezisztenciája esetén, ha a mikrobiológiai vizsgálat eredménye is alátámasztja a ciprofloxacin alkalmazását.

Íngyulladás és ínszakadás

Az íngyulladás és az ínszakadás (különösen – de nem kizárólag az Achilles-íné) már a kinolon vagy fluorokinolon-kezelés megkezdését követő 48 órán belül jelentkezhet, néha mindkét oldalon, és a kezelés abbahagyását követően hónapokkal később is jelentették előfordulását (lásd 4.8 pont). Az íngyulladás és az ínszakadás kockázata nagyobb idősebb betegeknél, vesekárosodásban szenvedő betegeknél, szervtranszplantáción átesett betegeknél, illetve egyidejűleg kortikoszteroidokkal kezelt betegek esetében. Kortikoszteroidok egyidejű alkalmazása ezért kerülendő.

A ciprofloxacin-kezelést a tendinitis első jeleinek (például fájdalmas duzzanat, gyulladás) jelentkezésekor le kell állítani, és más kezelést kell megfontolni. Az érintett végtagot megfelelően kezelni kell (például immobilizáció). Tendinopathia tüneteinek jelentkezésekor kortikoszteroidok nem alkalmazhatók.

Myasthenia gravis-ban szenvedő betegek

A ciprofloxacin csak fokozott körültekintéssel alkalmazható myasthenia gravisban szenvedő betegek esetében, mert súlyosbíthatja a tüneteket (lásd 4.8 pont).

Aortaaneurysma és –dissectio, és szívbillentyűhiba okozta regurgitatio/billentyűelégtelenség

Az epidemiológiai vizsgálatok a fluorokinolonok bevételét követően az aortaaneurysma és aortadissectio, valamint az aorta- és a mitralis billentyű regurgitatiójának fokozott kockázatáról számoltak be, különösen időseknél. Fluorokinolon-kezelésben részesülő betegeknél beszámoltak az aortaaneurysma és -dissectio bekövetkeztéről, amelyek néha rupturával (egyes esetekben halálos kimenetellel) jártak, valamint a szívbillentyűhiba miatti regurgitatióról, illetve billentyűelégtelenségről (lásd 4.8 pont).

Ezért a fluorokinolonokat kizárólag gondos előny-kockázat értékelést és más terápiás lehetőségek mérlegelését követően szabad csak alkalmazni, ha a beteg családi anamnézise pozitív az aneurysma vagy veleszületett szívbillentyű-betegség tekintetében, továbbá a már meglévő aortaaneurysmával és/vagy aortadissectióval vagy szívbillentyű-betegséggel diagnosztizált betegeknél, illetve a következőkre hajlamosító egyéb kockázati tényezők vagy betegségek esetén:

• mind aortaaneurysma, mind -dissectio és szívbillentyűhiba miatti regurgitatio/billentyűelégtelenség (pl.: kötőszöveti rendellenességek, mint Marfan-szindróma vagy Ehlers–Danlos-szindróma, Turner-szindróma, Behcet-kór, hypertonia, rheumatoid arthritis) vagy emellett

• aortaaneurysma és- dissectio (pl.: vascularis rendellenességek, mint Takayasu-artheritis, óriássejtes artheritis, vagy ismert atherosclerosis, vagy Sjögren-szindróma) vagy emellett

• szívbillentyűhiba miatti regurgitatio/billentyűelégtelenség (pl.: infektív endocarditis).

Az aortaaneurysma és -dissectio és a billentyűk rupturájának kockázata fokozódhat az egyidejűleg szisztémás kortikoszteroidokkal kezelt betegeknél is.

Hirtelen hasi, mellkasi vagy hátfájdalom esetén a betegeknek azt kell tanácsolni, hogy azonnal forduljanak egy sürgősségi osztályon dolgozó orvoshoz.

A betegeket figyelmeztetni kell arra, hogy akut dyspnoe, újonnan jelentkező palpitatio, illetve a has vagy az alsó végtagok ödémájának kialakulása esetén haladéktalanul forduljanak orvoshoz.

Látászavarok

Ha látászavar lép fel, vagy bármilyen szempanasz jelentkezne, azonnal szemészhez kell a beteget irányítani.

Fényérzékenység

Kimutatták, hogy a ciprofloxacin fényérzékenységi reakciókat okozhat. A ciprofloxacin-kezelésben részesülő betegeknek azt kell tanácsolni, hogy a kezelés alatt kerüljék a túlzott és a közvetlen napfényt, illetve ultraibolya sugárzást (lásd 4.8 pont).

Központi idegrendszer

A ciprofloxacinról, más kinolonokhoz hasonlóan ismert, hogy görcsrohamokat vált ki, illetve csökkenti a görcsküszöböt. Status epilepticus eseteit jelentették. A ciprofloxacin csak fokozott körültekintéssel alkalmazható görcsrohamok kialakulására hajlamosító központi idegrendszeri betegségben szenvedő betegeknél. Görcsrohamok jelentkezése esetén a ciprofloxacin-kezelést abba kell hagyni (lásd 4.8 pont).

Perifériás neuropathia

A kinolonokkal és fluorokinolonokkal kezelt betegeknél szenzoros vagy szenzomotoros polyneuropathiás eseteket jelentettek, amelyek paraesthesiát, hypaesthesiát, dysaesthesiát vagy gyengeséget okoztak. A ciprofloxacin-kezelésben részesülő betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben neuropathia tünetei – például fájdalom, égő érzés, bizsergés, zsibbadás vagy gyengeség – jelentkeznek, a potenciálisan irreverzibilis állapot kialakulásának megelőzése érdekében tájékoztassák erről kezelőorvosukat, mielőtt folytatnák a kezelést (lásd 4.8 pont).

Pszichiátriai reakciók

Már a ciprofloxacin első adagjának alkalmazása után pszichiátriai reakciók léphetnek fel. Ritka esetben a depresszió vagy pszichózis egészen öngyilkossági gondolatokig/szándékig progrediálhat, amelyek megkísérelt vagy befejezett öngyilkossággal végződhetnek. Depresszió, pszichotikus reakciók, öngyilkos gondolatok vagy viselkedés előfordulásakor a ciprofloxacin-kezelést abba kell hagyni.

Szívbetegségek

A fluorokinolonok, beleértve a ciprofloxacint, alkalmazása során fokozott óvatosságra van szükség azoknál a betegeknél, akik esetén olyan kockázati tényezők állnak fenn, melyek a QT-intervallum meghosszabbodására hajlamosítanak, mint például:

• veleszületett hosszú QT-szindróma;

• egyidejűleg alkalmazott, a QT-intervallumot megnyújtó gyógyszerek (pl. IA és III. osztályú antiaritmikumok, triciklusos antidepresszánsok, makrolidok, antipszichotikumok);

• nem korrigált elektrolit-egyensúlyzavar (pl. hypokalaemia és hypomagnesaemia);

• szívbetegségek (pl. szívelégtelenség, myocardialis infarctus, bradycardia).

A nők és az idős betegek érzékenyebbek lehetnek a QTc-megnyúlást előidéző gyógyszerekkel szemben. Ezért a fluorokinolonoknak, beleértve a ciprofloxacint, ebben a betegcsoportokban való alkalmazása során különös óvatosságra van szükség (lásd 4.2 pont „Időskorúak”, 4.5, 4.8 és 4.9 pontok).

A glükózanyagcsere zavarai

Mint minden kinolonnál, ennél a hatóanyagnál is jelentettek vércukorszint-zavarokat, beleértve egyaránt a hypoglykaemiát és a hyperglykaemiát (lásd 4.8 pont). Ez rendszerint olyan diabéteszes betegeknél fordult elő, akik egyidejűleg orális antidiabetikumot (pl. glibenklamid) vagy inzulint kapnak. Beszámoltak hypoglykaemiás kóma esetekről. Diabéteszes betegeknél a vércukorszint gondos monitorozása ajánlott.

Gastrointestinalis rendszer

Súlyos és tartós hasmenés előfordulása a kezelés alatt vagy után (beleértve a több héttel a kezelés után jelentkező eseteket is) azonnali kezelést igénylő, antibiotikum okozta (életveszélyes, akár halálos kimenetelű) colitis tünete lehet (lásd 4.8 pont). Ilyen esetekben a ciprofloxacin-kezelést azonnal abba kell hagyni, és megfelelő kezelést kell kezdeni. Ebben az esetben a perisztaltikát csökkentő szerek ellenjavalltak.

Vese- és húgyutak

Beszámoltak a ciprofloxacin alkalmazásával összefüggő crystalluriáról (lásd 4.8 pont). A ciprofloxacin-készítménnyel kezelt betegeknek megfelelő hidratáltsági állapotban kell lenniük, és el kell kerülni, hogy vizeletük túlzottan alkalikussá váljon.

Vesekárosodás

Mivel a ciprofloxacin nagy mértékben változatlanul ürül a vesén keresztül, vesekárosodás esetén a ciprofloxacin-akkumulációból adódó mellékhatások emelkedésének elkerülésére szükséges a dózis módosítása a 4.2 pontban leírtak alapján.

Hepatobiliaris rendszer

Beszámoltak a ciprofloxacin alkalmazása során előforduló májnecrosisról és életveszélyes májelégtelenségről (lásd 4.8 pont). Májbetegség bármely tünetének vagy jelének észlelése esetén (például étvágytalanság, sárgaság, sötét vizelet, pruritus vagy hasi érzékenység) a kezelést abba kell hagyni.

Glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiány

Glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiányban szenvedő betegek esetében ciprofloxacin-kezeléssel összefüggő hemolitikus reakciókról számoltak be. Ezeknél a betegeknél a ciprofloxacin alkalmazása kerülendő, kivéve, ha a potenciális előnyök várhatóan felülmúlják a lehetséges kockázat mértékét. Ebben az esetben a hemolízis esetleges előfordulását monitorozni kell.

Rezisztencia

A ciprofloxacin-kezelés alatt vagy azt követően a ciprofloxacin-rezisztenciát mutató baktériumok izolálhatók, klinikai tünetekkel járó felülfertőződéssel vagy anélkül. Különös kockázata lehet a ciprofloxacin-rezisztens baktériumok kiválasztódásának hosszan tartó, illetve nosocomialis fertőzések kezelése során és/vagy Staphylococcus és Pseudomonas speciesek okozta fertőzés esetén.

Citokróm P450

A ciprofloxacin gátolja a CYP1A2 enzimet, így ezen enzim által metabolizált, egyidejűleg alkalmazott szerek (például teofillin, klozapin, olanzapin, ropinirol, tizanidin, duloxetin, agomelatin) szérumszintjének emelkedését okozhatja. Ezért azokat a betegeket, akik ezeket a szereket a ciprofloxacinnal egyidejűleg szedik, szorosan monitorozni kell a túladagolás klinikai jeleinek szempontjából, és szükséges lehet a szérumkoncentrációk (pl. teofillin) meghatározása (lásd 4.5 pont). A ciprofloxacin és a tizanidin egyidejű alkalmazása ellenjavallt.

Metotrexát

A ciprofloxacin és a metotrexát együttes adása nem javasolt (lásd 4.5 pont).

A laborvizsgálatok eredményeire kifejtett hatás

A ciprofloxacin Mycobacterium tuberculosis-ellenes in vitro aktivitása álnegatív bakteriológiai tenyésztési eredményeket adhat az éppen zajló ciprofloxacin-kezelés alatt álló betegekből származó mintákban.

Nátrium

A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagolási egységenként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Egyéb gyógyszerek hatása a ciprofloxacinra

QT-intervallum megnyúlását okozó gyógyszerek

Fokozott óvatossággal kell alkalmazni a fluorokinolonokat, mint a ciprofloxacint is, azoknál a betegeknél, akik egyidejűleg a QT-intervallum meghosszabbodását eredményező gyógyszeres kezelésben részesülnek (mint az IA és a III. osztályú antiaritmikumok, triciklusos antidepresszánsok, makrolidok, antipszichotikumok) (lásd 4.4 pont).

Kelát-komplex képződés

A ciprofloxacin többértékű kationt (például kalcium, magnézium, alumínium, vas) tartalmazó gyógyszerekkel és ásványianyag-készítményekkel, foszfátkötő polimerekkel (például szevelamer vagy lantán‑karbonát), szukralfáttal vagy savkötőkkel, valamint nagymértékben pufferelt, magnéziumot, alumíniumot vagy kalciumot tartalmazó gyógyszerekkel (például didanozin-tabletta) történő együttes (orális) alkalmazása csökkentheti a ciprofloxacin felszívódását. Emiatt a ciprofloxacint e készítmények bevétele előtt 1‑2 órával, vagy azt követően legalább 4 órával kell alkalmazni. Ez a korlátozás nem vonatkozik a H₂‑receptor-blokkolók osztályába tartozó antacidumokra.

Ételek és tejtermékek

Az étkezés során bevitt kalcium nem befolyásolja jelentős mértékben a per os alkalmazott ciprofloxacin felszívódását. Következésképpen, a ciprofloxacin-tabletta tejtermékeket vagy ásványi anyagokkal dúsított italokat tartalmazó étkezések során bevehető. Azonban, ha a tejtermékekkel vagy az ásványi anyagokkal dúsított italokkal (pl. tej, joghurt, kalciummal dúsított narancslé) önmagukban, étkezéstől függetlenül veszik be a ciprofloxacin-tablettát, a ciprofloxacin felszívódása csökkenhet.

Emiatt a ciprofloxacin-tabletta és az önmagukban, étkezéstől függetlenül fogyasztott tejtermékek vagy ásványi anyagokkal dúsított italok egyidejű alkalmazása kerülendő, és a ciprofloxacin-tablettát vagy 1‑2 órával a tejtermékek vagy az ásványi anyagokkal dúsított italok fogyasztása előtt, vagy azt követően legalább 4 órával kell bevenni, ha ezeket a termékeket és italokat önmagukban, étkezéstől függetlenül fogyasztják, például ahogyan a kalciumtartalmú gyógyszerekkel is ajánlott (lásd 4.2 pont).

Lásd még fent a „Kelát-komplex képződés” című bekezdést is.

Probenecid

A probenecid gátolja a ciprofloxacin renális kiválasztását. Probenecid és ciprofloxacin együttes adása a ciprofloxacin szérumkoncentrációjának emelkedését eredményezi.

Metoklopramid

A metoklopramid felgyorsítja az (orálisan alkalmazott) ciprofloxacin felszívódását, amely így rövidebb idő alatt éri el a maximum plazmakoncentrációt. A ciprofloxacin biohasznosulására gyakorolt hatást nem figyeltek meg.

Omeprazol

Ciprofloxacin és omeprazol‑tartalmú gyógyszerek együttes alkalmazása a ciprofloxacin c_max- és AUC‑értékének kismértékű csökkenését eredményezi.

A ciprofloxacin hatása egyéb gyógyszerekre

Tizanidin

Ciprofloxacin tizanidinnel nem adható együtt (lásd 4.3 pont). Egészséges alanyok körében végzett klinikai vizsgálat során a szérum tizanidin koncentrációja emelkedett (c_max-növekedés: 7-szeres, tartomány: 4-21-szeres; AUC-növekedés: 10-szeres, tartomány: 6-24-szeres) ciprofloxacin egyidejű adását követően. A szérum fokozott tizanidin koncentrációja kifejezett hypotensiv és sedativ hatással járt.

Metotrexát

Ciprofloxacin egyidejű alkalmazása gátolhatja a metotrexát renalis tubularis transzportját, ami a metotrexát plazmaszintjének és a metotrexáttal összefüggő toxikus reakciók kockázatának az emelkedéséhez vezethet. Egyidejű alkalmazásuk nem ajánlott (lásd 4.4 pont).

Teofillin

A ciprofloxacin és a teofillin egyidejű alkalmazása a teofillin szérumkoncentrációjának nemkívánatos növekedését okozhatja. Ez teofillin által kiváltott mellékhatások kialakulását eredményezheti, amelyek ritkán életveszélyesek, illetve halálos kimenetelűek is lehetnek. Együttes alkalmazásuk során a teofillin szérumkoncentrációját ellenőrizni kell, és a teofillin adagját szükség szerint csökkenteni kell (lásd 4.4 pont).

Egyéb xantinszármazékok

Ciprofloxacin, koffein vagy pentoxifillin (oxpentifillin) együttes alkalmazásakor e xantinszármazékok szérumkoncentrációjának emelkedését írták le.

Fenitoin

Ciprofloxacin és fenitoin egyidejű alkalmazása a fenitoin szérumszintjeinek emelkedését vagy csökkenését eredményezheti, ezért a gyógyszerszintek monitorozása ajánlott.

Ciklosporin

Ciprofloxacin és ciklosporin‑tartalmú gyógyszerek együttes alkalmazása során a szérum-kreatininkoncentráció tranziens emelkedését figyelték meg. Ezért ezeknél a betegeknél gyakori (heti kétszeri) szérumkreatininkoncentráció‑ellenőrzés szükséges.

K‑vitamin-antagonisták

Ciprofloxacin és K-vitamin-antagonista együttes adása az antikoaguláns hatás fokozódását eredményezheti. A kockázat változhat az éppen zajló fertőzés, az életkor és a beteg általános állapota szerint, így nehéz megállapítani, hogy a ciprofloxacin járul-e hozzá az INR (international normalised ratio) növekedéséhez. A ciprofloxacin és K vitamin antagonista (pl. warfarin, acenokumarol, fenprokumon vagy fluindion) együttes alkalmazása alatt és röviddel az után tanácsos az INR gyakori ellenőrzése.

Duloxetin

Klinikai vizsgálatok során kimutatták, hogy a duloxetin együttes alkalmazása a CYP450 1A2 izoenzim erős gátlószereivel, pl. fluvoxaminnal, a duloxetin AUC- és c_max-értékének növekedését okozhatja. Annak ellenére, hogy nem állnak rendelkezésre klinikai adatok a ciprofloxacinnal kapcsolatos lehetséges interakcióról, együttes alkalmazás során hasonló hatások várhatók (lásd 4.4 pont).

Ropinirol

Klinikai vizsgálatok során kimutatták, hogy a ropinirol közepesen erős CYP450 1A2-izoenzim-gátló, és a ciprofloxacinnal történő egyidejű alkalmazása a ropinirol c_max- és AUC- értékének 60, illetve 84%‑os növekedését eredményezheti. A ciprofloxacinnal történő együttes alkalmazás alatt és röviddel azután tanácsos a ropinirol okozta mellékhatások monitorozása, és szükség esetén az adag megfelelő beállítása (lásd 4.4 pont).

Lidokain

Egészséges önkénteseknél kimutatták, hogy lidokain‑tartalmú gyógyszer és ciprofloxacin (amely a CYP450 1A2 izoenzim közepes gátlószere) együttes alkalmazása 22%‑kal csökkenti az intravénásan adott lidokain clearance-értékét. Habár a vizsgálati alanyok a lidokain‑kezelést jól tolerálták, együttes alkalmazás esetén kialakulhat interakció a ciprofloxacinnal, amely mellékhatásokat okozhat.

Klozapin

Klozapin és 250 mg ciprofloxacin 7 napon keresztül történő együttes adását követően a klozapin szérumkoncentrációja 29%-kal, az N-dezmetil-klozapiné pedig 31%-kal nőtt. A klozapin adagjának klinikai ellenőrzése és megfelelő beállítása ajánlott a ciprofloxacinnal folytatott kezelés alatt és röviddel azután (lásd 4.4 pont).

Szildenafil

Egészséges önkénteseknél a szildenafil c_max- és AUC-értéke kb. kétszeresre nőtt, miután egy 50 mg‑os orális dózist együtt alkalmaztak 500 mg ciprofloxacinnal. Ezért óvatosság és a kockázatok és előnyök mérlegelése szükséges ciprofloxacin és szildenafil együttes rendelésénél.

Agomelatin

Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a fluvoxamin – a CYP450 1A2 izoenzim erős gátlószere – jelentős mértékben gátolja az agomelatin metabolizmusát, az agomelatin expozíciójának 60-szoros növekedését eredményezve. Jóllehet, a ciprofloxacinnal ‑ a CYP450 1A2 közepes gátlószere ‑ való lehetséges interakcióra vonatkozóan nincsenek klinikai adatok, egyidejű alkalmazáskor hasonló hatásokkal lehet számolni (lásd „Citokróm P450” a 4.4 pontban).

Zolpidem

Ciprofloxacin egyidejű adásakor emelkedhet a zolpidem vérszintje, ezért együttes adásuk nem javasolt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

Terhes nők ciprofloxacin-kezelésére vonatkozó adatai alapján a ciprofloxacin nem okoz malformációt és foetalis, illetve neonatalis toxicitást. Állatokon végzett vizsgálatok során nem találtak közvetlen vagy közvetett káros hatást a reprodukciós toxicitás tekintetében. Kinolon-hatásnak kitett fiatal állatokban és magzatokban az éretlen porcot érintő hatásokat figyeltek meg, ezért nem zárható ki, hogy a gyógyszer az éretlen emberi szervezet/magzat ízületi porcának károsodását okozhatja (lásd 5.3 pont).

Ezért óvatosságból inkább kerülendő a ciprofloxacin terhesség alatt történő alkalmazása.

Szoptatás

A ciprofloxacin kiválasztódik az anyatejbe. Az ízületi károsodás lehetséges kockázata miatt a ciprofloxacin szoptatás alatt nem alkalmazható.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Neurológiai hatásai következtében a ciprofloxacin befolyásolhatja a reakcióidőt. Ezért a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességek gyengülhetnek.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A leggyakrabban tapasztalt gyógyszermellékhatás a hányinger és a hasmenés.

A ciprofloxacin (szájon át, intravénás- és szekvenciális kezelés) klinikai vizsgálatok és a forgalomba hozatalt követő surveillance során tapasztalt gyógyszermellékhatásai az alábbi gyakorisági kategóriák szerint kerülnek csoportosításra.

A gyakorisági elemzés a ciprofloxacin orális és intravénás alkalmazására vonatkozó adatokat egyaránt figyelembe veszi.

Szerv-rendszer	Gyakori ≥ 1/100 –< 1/10	Nem gyakori ≥ 1/1000 – < 1/100	Ritka ≥ 1/10 000 – < 1/1000	Nagyon ritka < 1/10 000	Nem ismert gyakoriság a gyakoriság a rendelke-zésre álló adatokból nem állapítható meg
Fertőző betegségek és parazita-fertőzések		Gombákkal történő felülfertőződés
Vérképző-szervi és nyirok-rendszeri betegségek és tünetek		Eosinophilia	Leukopenia Anaemia Neutropenia Leukocytosis Thrombocytopenia Thrombocytaemia	Haemolyticus anaemia Agranulo-cytosis Pancytopenia (életveszélyes) Csontvelő-szuppresszió (életveszélyes)
Immun-rendszeri betegségek és tünetek			Allergiás reakciók Allergiás oedema/ angiooedema	Anaphylaxiás reakció Anaphylaxiás sokk (életveszélyes) (lásd 4.4 pont) Szérumbeteg-ségszerű reakció
Endokrin betegségek és tünetek					Nem megfelelő antidiureti-kushormon-termelés szindróma (SIADH)
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek		Csökkent étvágy	Hyperglycaemia Hypoglycaemia (lásd 4.4 pont)		Hypo-glykaemiás kóma (lásd 4.4 pont)
Pszichiátriai kórképek*		Pszichomotoros hiperaktivitás / agitáció	Konfúzió és dezorientáció Szorongás Szokatlan álmok Depresszió (amelyek öngyilkossági gondolatokkal/ szándékkal vagy öngyilkossági kísérlettel és befejezett öngyilkossággal végződhetnek) (lásd 4.4 pont) Hallucinációk	Psychoticus reakciók (amelyek öngyilkossági gondolatokkal/szándékkal vagy öngyilkossági kísérlettel és befejezett öngyilkossággal végződhetnek) (lásd 4.4 pont)	Mánia, beleértve a hipomániát is
Idegrendszeri betegségek és tünetek*		Fejfájás Szédülés Alvászavarok Ízérzészavar	Paraesthesia és dysaesthesia Hypaesthesia Tremor Görcsrohamok (beleértve a status epilepticust) (lásd 4.4 pont) Vertigo	Migrén Koordinációs zavarok Járászavar Szaglóideg zavarok Koponyaűri nyomás-fokozódás és pseudotumor cerebri	Peripheriás neuropathia és poly-neuropathia (lásd 4.4 pont)
Szembeteg-ségek és szemészeti tünetek*			Látászavarok (pl. diplopia)	Színlátási zavarok
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei*			Tinnitus Hallásvesztés/ Halláskárosodás
Szívbetegsé-gek és a szívvel kapcsolatos tünetek**			Tachycardia		Kamrai arrhythmia és torsade de pointes (túlnyomó-részt azoknál a betegeknél jelentették, akiknél a QT-megnyúlás kockázati tényezői fennállnak), QT-intervallum megnyúlása az EKG-n (lásd 4.4 és 4.9 pontok)
Érbetegségek és tünetek**			Vasodilatatio Hypotensio Syncope	Vasculitis
Légzőrend-szeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek			Dyspnoe (beleértve az asthmás állapotokat)
Emésztő-rendszeri betegségek és tünetek	Hányinger Hasmenés	Hányás Emésztő-rendszeri és hasi fájdalom Dyspepsia Flatulentia	Antibiotikum okozta colitis (nagyon ritkán lehetséges halálos kimenetel) (lásd 4.4 pont)	Pancreatitis
Máj- és epebetegsé-gek, illetve tünetek		A transzaminázok szintjének emelkedése A bilirubinszint emelkedése	Májkárosodás Cholestaticus icterus Hepatitis	Májnecrosis (nagyon ritkán életveszélyes májelégtelen-ségig progrediálhat) (lásd 4.4 pont)
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei		Bőrkiütés Pruritus Csalánkiütés	Fényérzékenyégi reakciók (lásd 4.4 pont)	Petechiák Erythema multiforme Erythema nodosum Stevens-Johnson‑ szindróma (akár életveszélyes is lehet) Toxikus epidermalis necrolysis (akár életveszélyes is lehet)	Akut generalizált exanthemato-sus pustulosis (AGEP) gyógyszerreakció eosinophiliával és szisztémás tünetekkel (DRESS szindróma)
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei*		Csont-izomrendszeri fájdalom (pl. végtagfájdalom, hátfájás, mellkasi fájdalom) Arthralgia	Myalgia Arthritis Fokozott izomtónus és izomgörcsök	Izomgyenge-ség Tendinitis Ínruptúra (főleg az Achilles-ín) (lásd 4.4 pont) A myasthenia gravis tüneteinek súlyosbodása (lásd 4.4 pont)
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek		Vesekárosodás	Veseelégtelenség Haematuria Crystalluria (lásd 4.4 pont) Tubulointerstitialis nephritis
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók*		Asthenia Láz	Oedema Verejtékezés (hyperhydrosis)
Laborató-riumi és egyéb vizsgálatok eredményei		A vér alkalikus-foszfatáz szintjének emelkedése	Emelkedett amilázszint		INR (nemzetközi normalizált ráta) érték emelkedése (K-vitamin antagonistá-val kezelt betegeknél).

* Kinolonok és fluorokinolonok alkalmazása kapcsán nagyon ritkán számos – esetenként több – szervrendszert és érzékszervet érintő, hosszan fennálló (akár hónapokig vagy évekig tartó), rokkantságot okozó és potenciálisan irreverzibilis súlyos gyógyszermellékhatások eseteiről számoltak be (köztük olyanokról mint tendinitis, ínszakadás, arthralgia, végtagfájdalom, járászavar, paraesthesiával és neuralgiával járó neuropathiák, fáradtság, pszichiátriai tünetek (beleértve az alvászavarokat, szorongást, pánikrohamokat, depressziót és az öngyilkossági gondolatot), a memória és a koncentráció romlása, valamint a hallás, a látás, az ízérzés és a szaglás romlása, amelyek néhány esetben az eleve fennálló kockázati tényezőktől függetlenül jelentkeztek (lásd 4.4 pont).

** Fluorokinolon-kezelésben részesülő betegeknél beszámoltak az aortaaneurysma és aortadissectio bekövetkeztéről, amelyek néha rupturával (egyes esetekben halálos kimenetellel) jártak, valamint a szívbillentyűk regurgitatiójáról, illetve elégtelenségéről (lásd 4.4 pont).

Gyermekek és serdülők

Az arthropathiára (arthralgia, arthritis) vonatkozóan fentebb említett incidenciák adatai felnőtteken végzett vizsgálatokból származnak. Gyermekeknél az arthropathia gyakori előfordulásáról számoltak be (lásd 4.4 pont).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A készítmény 12 g-nyi adagjával történt túladagolás esetén enyhe toxikus tünetekről számoltak be. A készítmény 16 g-os adagjával történt akut túladagolása akut veseelégtelenséget okozott.

A túladagolás tünetei: szédülés, tremor, fejfájás, fáradékonyság, görcsrohamok, hallucinációk, zavartság, hasi diszkomfort, vese- és májkárosodás, valamint crystalluria és haematuria. Reverzibilis vesetoxicitásról számoltak be.

Túladagolás esetén tüneti kezelést kell alkalmazni. Az EKG monitorozása szükséges, mert fennáll a QT‑intervallum meghosszabbodásának lehetősége.

A rutin sürgősségi intézkedéseken kívül (pl. gyomormosást követően orvosi szén adása) javasolt a veseműködés monitorozása, beleértve a vizelet pH-t is, valamint a crystalluria megelőzése érdekében szükség esetén a vizelet savanyítása. A betegek megfelelő hidráltsági állapotát fenn kell tartani. Túladagoláskor a kalcium- vagy magnézium‑tartalmú antacidumok elméletileg csökkentik a ciprofloxacin felszívódását.

Hemodialízissel vagy peritoneális dialízissel a ciprofloxacinnak csak kis mennyisége (<10%) távozik.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: fluorokinolonok

ATC kód: J01MA02

Hatásmechanizmus

A ciprofloxacin baktericid hatása - lévén fluorokinolon típusú antibakteriális szer - a DNS-replikációban, -transzkripcióban, -repairben és -rekombinációban szerepet játszó topoizomeráz II (DNS‑giráz) és a topoizomeráz IV gátlásán keresztül valósul meg.

Farmakokinetikai/farmakodinámiás összefüggés

A hatásosság főleg a ciprofloxacin szérum csúcskoncentrációja (c_max) és a bakteriális kórokozóra vonatkozó minimális gátló koncentráció (MIC) közötti összefüggéstől, valamint a görbe alatti terület (AUC) és a MIC viszonyától függ.

Rezisztencia kialakulásának mechanizmusa

A ciprofloxacinnal szembeni lépésenként kialakuló in vitro rezisztenciát a DNS-giráz és a topoizomeráz IV enzimen lévő támadáspontok mutációi okozhatják. A ciprofloxacin és más fluorokinolonok közötti keresztrezisztencia fokozatai változhatnak. Lehetséges azonban, hogy egyszeres mutációk nem váltanak ki klinikai rezisztenciát, de többszörös mutációk általában az osztályon belül sok vagy az összes hatóanyaggal szemben klinikai rezisztenciát eredményeznek.

Ha a rezisztencia az impermeabilitás és/vagy effluxpumpa-mechanizmusok miatt jön létre, ezen mechanizmusok eltérően befolyásolhatják az egyes fluorokinolonokkal szembeni bakteriális érzékenységet, ami függ a gyógyszerosztályba tartozó különféle hatóanyagok fizikokémiai tulajdonságaitól és a transzportrendszerek egyes hatóanyagok iránti affinitásától. Minden in vitro rezisztenciamechanizmus gyakran megfigyelhető a klinikai gyakorlat során. Azok a rezisztenciamechanizmusok, amelyek más antibiotikumokat inaktiválnak, például a permeabilitás csökkentése (gyakran megfigyelhető Pseudomonas aeruginosa esetén) és az effluxmechanizmusok, befolyásolhatják a ciprofloxacin-érzékenységet.

A qnr-gének által kódolt plazmidmediált rezisztenciáról is beszámoltak.

Antibakteriális hatásspektrum

A határértékek arra szolgálnak, hogy ezek alapján el lehessen különíteni az érzékeny, mérsékelten érzékeny és rezisztens törzseket:

EUCAST-ajánlások

Mikroorganizmus	Érzékeny	Rezisztens
Enterobacteriaceae	É  0,25 mg/l	R  0,5 mg/l
Salmonella spp.	É ≤ 0,06 mg/l	R > 0,06 mg/l
Pseudomonas spp.	É  0,5 mg/l	R  0,5 mg/l
Acinetobacter spp.	É  1 mg/l	R  1 mg/l
Staphylococcus spp.1	É  1 mg/l	R  1 mg/l
Haemophilus influenzae	É  0,06 mg/l	R  0,06 mg/l
Moraxella catarrhalis	É ≤ 0,125 mg/l	R > 0,125 mg/l
Neisseria gonorrhoeae	É  0,03 mg/l	R  0,06 mg/l
Neisseria meningitidis	É  0,03 mg/l	R  0,03 mg/l
Nem species-specifikus határértékek*	É  0,25 mg/l	R  0,5 mg/l
Staphylococcus spp. – nagy dózisú ciprofloxacin-kezelésre vonatkozó határértékek. * A nem species-specifikus határértékeket főleg a farmakokinetikai/farmakodinámiás adatok alapján határozták meg, és ezek függetlenek a konkrét speciesekre vonatkozó MIC-érték megoszlástól. Csak olyan speciesek esetében alkalmazhatók, amely esetében nincs megadva konkrétan az adott speciesre vonatkozó határérték, azokra viszont nem, amelyeknél az érzékenységi vizsgálat nem javasolt.

A szerzett rezisztencia gyakorisága egyes fajokra nézve a földrajzi elhelyezkedéstől, a vizsgálat idejétől függően eltérő lehet, ezért szükséges a helyi rezisztenciára vonatkozó adatok ismerete, főleg ha súlyos infekció kezeléséről van szó. Szaktanácsadás válhat szükségessé, ha a lokális rezisztenciaviszonyok prevalenciája olyan, hogy a szer hatékonysága bizonyos típusú fertőzések esetén kérdéses.

A ciprofloxacin-érzékenység szempontjából lényeges speciesek csoportosítása (Streptococcus fajok tekintetében lásd a 4.4 pontot)

Általában érzékeny FAJOK

Gram-pozitív aerob mikroorganizmusok Bacillus anthracis (1)

Gram-negatív aerob mikroorganizmusok Aeromonas spp. Brucella spp. Citrobacter koseri Francisella tularensis Haemophilus ducreyi Haemophilius influenzae* Legionella spp. Moraxella catarrhalis* Neisseria meningitidis Pasteurella spp. Salmonella spp.* Shigella spp.* Vibrio spp. Yersinia pestis

Anaerob mikroorganizmusok Mobiluncus

Egyéb mikroorganizmusok Chlamydia trachomatis ($) Chlamydia pneumoniae ($) Mycoplasma hominis ($) Mycoplasma pneumoniae ($)

FAJOK, MELYEKNÉL A SZERZETT REZISZTENCIA PROBLÉMÁT OKOZHAT

Gram-pozitív aerob mikroorganizmusok Enterococcus faecalis ($) Staphylococcus spp. (2)

Gram-negatív aerob mikroorganizmusok Acinetobacter baumannii+ Burkholderia cepacia+* Campylobacter spp.+* Citrobacter freundii* Enterobacter aerogenes Enterobacter cloacae* Escherichia coli* Klebsiella oxytoca Klebsiella pneumoniae* Morganella morganii* Neisseria gonorrhoeae* Proteus mirabilis* Proteus vulgaris* Providencia spp. Pseudomonas aeruginosa* Pseudomonas fluorescens Serratia marcescens*

Anaerob mikroorganizmusok Peptostreptococcus spp. Propionibacterium acnes

természetes rezisztenciával rendelkező mikroorganizmusok

Gram-pozitív aerob mikroorganizmusok Actinomyces Enteroccus faecium Listeria monocytogenes

Gram-negatív aerob mikroorganizmusok Stenotrophomonas maltophilia

Anaerob mikroorganizmusok A fent felsoroltak kivételével

Egyéb mikroorganizmusok Mycoplasma genitalium Ureaplasma urealyticum

* A klinikai hatásosságot az érzékeny izolátumokra vonatkozóan a jóváhagyott indikációkban bizonyították + Rezisztencia gyakorisága ≥ 50% egy vagy több EU országban ($): Természetes mérsékelt érzékenység szerzett rezisztenciamechanizmus hiányában (1): Olyan állatkísérletek alapján, melynek során Bacillus anthracis spóra belélegeztetésével idéztek elő fertőzést, kimutatták, hogy az expozíciót követően korán adott antibiotikummal elkerülhető a betegség kialakulása, ha a kezelés a mikroorganizmus spóraszámát a fertőző dózis alá csökkenti. Az emberekre vonatkozó ajánlott alkalmazás elsősorban in vitro érzékenységi adatokon és állatkísérletekből származó adatokon alapul, korlátozott számú humán adattal kiegészítve. Naponta kétszer 500 mg szájon át adott ciprofloxacinnal történő két hónapos kezelés hatékonynak tekinthető felnőttek anthrax fertőzésének megelőzésében. A kezelőorvosnak az anthrax kezelését illetően a helyi és/vagy nemzetközi konszenzus dokumentumok szerint kell tájékozódnia. (2): A meticillin-rezisztens S. aureus nagyon gyakran co-rezisztenciát mutat fluorokinolonokkal szemben. A meticillin-rezisztencia gyakorisága az összes Staphylococcus speciesnél 20‑50% között van, és gyakran magasabb a nosocomialis izolátumokban.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A 250 mg, 500 mg és 750 mg ciprofloxacint tartalmazó filmtabletta egyszeri, orális alkalmazása esetén a ciprofloxacin főként a vékonybélből gyorsan és majdnem teljes mértékben felszívódik, és a maximális szérumkoncentrációk 1‑2 órával később alakulnak ki.

Egyszeri 100–750 mg-os adag hatására a dózisfüggő maximális szérumkoncentrációk (c_max) 0,56‑3,7 mg/l között lesznek. A szérumkoncentrációk 1000 mg-ig a dózissal arányosan növekednek.

Az abszolút biohasznosulás körülbelül 70–80%.

A 12 óránként szájon át adott 500 mg adag esetén a szérumkoncentráció–idő görbe alatti terület (AUC) nagysága megegyezett a 12 óránként 60 perc alatt beadott 400 mg ciprofloxacin intravénás infúzió után kapott görbe alatti területtel.

Eloszlás

A ciprofloxacin csak kismértékben kötődik fehérjékhez (20–30%), elsősorban nem ionizált formában van jelen a plazmában, és nagy egyensúlyi megoszlási térfogattal rendelkezik: 2–3 l/ttkg. Bizonyos szövetekben, például a tüdőben (epithelialis folyadék, alveolaris macrophagok, biopsziás szövet), a sinusokban és a gyulladásos elváltozásokban (kantaridin hólyagbennék) vagy az urogenitális traktusban (vizelet, prosztata, endometrium) az összkoncentráció jelentősen meghaladhatja a megfelelő plazmakoncentrációt.

Biotranszformáció

Négy metabolitot mutattak ki alacsony koncentrációkban, melyek a következők: dezetilén-ciprofloxacin (M1), szulfo-ciprofloxacin (M2), oxo-ciprofloxacin (M3) és formil-ciprofloxacin (M4). A metabolitok in vitro mutattak antimikrobiális aktivitást, azonban ez a kiindulási vegyületéhez képest gyengébb volt.

A ciprofloxacin a CYP 450 1A2 izoenzimek közepes erősségű gátlószere.

Elimináció

A ciprofloxacin nagyrészt változatlan formában, a vizelettel, valamint kisebb részben a széklettel ürül. A szérum eliminációs felezési idő normál veseműködésű betegek esetén hozzávetőlegesen 4–7 óra volt.

Kiválasztott ciprofloxacin (az adag %-a)
	Orális alkalmazás
Vizelet	Széklet
Ciprofloxacin	44,7	25,0
Metabolitok (M1-M4)	11,3	7,5

Vese-clearance-e 180-300 ml/ttkg/óra között van, a teljestest-clearance 480-600 ml/ttkg/óra. A glomerularis filtráció és a tubularis szekréció is szerepet játszik a ciprofloxacin eliminációjában. Súlyosan károsodott vesefunkció a ciprofloxacin felezési idejét akár 12 órára is megnöveli.

A ciprofloxacin nem renalis clearance-e főként aktív transintestinalis szekréció és metabolizmus következménye. A dózis 1%-a választódik ki az epén keresztül. A ciprofloxacin az epében nagy koncentrációban van jelen.

Gyermekek

A gyermekekre vonatkozó farmakokinetikai adatok korlátozottak.

Egy gyermekek körében végzett vizsgálat során a c_max és az AUC nem függött az életkortól (egy éves kor felett). Nem figyeltek meg észlelhető emelkedést a c_max- és AUC-értékekben ismételt adagolást (naponta háromszor 10 mg/ttkg) követően.

Tíz, súlyos szepszisben szenvedő, egy év alatti gyermek esetében a c_max 6,1 mg/l (tartomány: 4,6‑8,3 mg/l) volt 10 mg/ttkg dózis 1 órás infúzióban történő beadását követően; 1 és 5 év közötti gyermekek esetében pedig 7,2 mg/l (tartomány: 4,7–11,8 mg/l) volt. Az AUC-érték az 1 év alatti gyermekek esetében 17,4 mg×óra/l (tartomány: 11,8–32,0 mg×óra/l), míg az 1-5 év közötti gyermekeknél 16,5 mg×óra/l (tartomány: 11,0‑23,8 mg×óra/l) volt.

Ezek az értékek a terápiás dózisokkal kezelt felnőtteknél megfigyelt értéktartományba estek. Különböző fertőzésekben szenvedő gyermekek populációjának farmakokinetikai elemzése alapján a jósolt átlagos felezési idő gyermekeknél körülbelül 4-5 óra, az orális szuszpenzió biohasznosulása pedig 50-80% között változik.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – egyszeri dózistoxicitási, ismételt adagolású dózistoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

Számos más kinolonhoz hasonlóan, klinikailag releváns mértékű expozíció esetén a ciprofloxacin is fototoxikus állatokban. A fotomutagenitásra/fotokarcinogenitásra vonatkozó adatok a ciprofloxacin gyenge fotomutagén, illetve fotokarcinogén hatását mutatták ki in vitro és állatkísérletekben. Ez a hatás hasonló volt az egyéb giráz-inhibitorokéhoz.

Articularis tolerálhatóság

Amint arról egyéb giráz-inhibitorok esetében is beszámoltak, a ciprofloxacin károsítja a nagy, teherviselő ízületeket még nem kifejlett állatokban. A porckárosodás mértéke az életkorral, a speciessel és a dózissal változik. A károsodás csökkenthető az ízületek tehermentesítésével. Kifejlett állatokkal (patkány, kutya) végzett vizsgálatok nem mutattak ki porcléziót. Egy fiatal beagle kutyákon végzett vizsgálat során a ciprofloxacin terápiás adagokban két hetes kezelés után súlyos ízületi elváltozásokat okozott, amelyek még 5 hónap elteltével is megfigyelhetők voltak.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Tablettamag:

vízmentes kolloid szilícium-dioxid

magnézium-sztearát

povidon

kroszkarmellóz-nátrium

karboximetilkeményítő-nátrium (A-típus)

mikrokristályos cellulóz

Filmbevonat:

propilénglikol

talkum

titán-dioxid (E 171)

hipromellóz

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

5 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30 °C-on tárolandó.

5. Csomagolás típusa és kiszerelése

10 db filmtabletta átlátszó PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (két kereszt)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

KRKA, d.d., Novo mesto

Šmarješka cesta 6, 8501 Novo mesto

Szlovénia

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-9362/01 (250 mg filmtabletta 10×)

OGYI-T-9362/02 (500 mg filmtabletta 10×)

OGYI-T-9362/03 (750 mg filmtabletta 10×)

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2004. április 9.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. december 1.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2025. február 28.