1. A GYÓGYSZER NEVE

Cisordinol Depot 200 mg/ml oldatos injekció

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

200 mg zuklopentixol-dekanoát ampullánként (1 ml).

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Oldatos injekció

Tiszta, sárgás színű, látható szennyeződésektől mentes olajos oldat.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Szkizofrénia és egyéb pszichózisok fenntartó kezelése, különösen, különösen, ha a tünetek között hallucinációk, téveseszmék és gondolkodásbeli zavarok mellett izgatottság, nyugtalanság, ellenséges magatartás és agresszivitás is szerepel.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőttek

Az adagot és az injekciók közötti időtartamot egyénileg úgy kell beállítani, hogy a pszichotikus tünetek lehető legteljesebb csökkentését a lehető legkevesebb mellékhatással érjük el.

Fenntartó kezelés esetében a dózis rendszerint a 200-400 mg (1-2 ml) között van, 2-4 hetes időközönként adagolva.

Néhány beteg esetében nagyobb adagok vagy rövidebb adagolási intervallumok alkalmazása is szükségessé válhat. A 2 ml-es mennyiséget meghaladó injekciókat két helyre elosztva kell beadni.

Amennyiben per os zuklopentixol vagy intramuszkuláris zuklopentixol-acetát kezelésről váltanak zuklopentixol-dekanoáttal folytatott fenntartó kezelésre, a következő útmutató szerint kell eljárni:

1) Per os zuklopentixolról zuklopentixol-dekanoátra történő átállás

Naponta x mg per os megfelel kéthetente adott 8x mg dekanoátnak.

Naponta x mg per os megfelel négyhetente adott 16x mg dekanoátnak.

A per os zuklopentixol kezelést az injekció beadását követő első héten, csökkenő adagban még folytatni kell.

2) Zuklopentixol-acetátról zuklopentixol-dekanoátra történő átállás

Az (utolsó) zuklopentixol-acetát (100 mg) injekcióval egyidejűleg, majd azt követően kéthetente 200-400 mg (1-2 ml) zuklopentixol-dekanoát 200 mg/ml adandó intramuszkulárisan. Nagyobb dózisok vagy rövidebb adagolási intervallumok alkalmazása szükségessé válhat.

A zuklopentixol-acetát és a zuklopentixol-dekanoát összekeverhető egy fecskendőben, és egy injekcióként beadható (koinjekció).

Az egyéb depó készítményekről átállított betegeknél a szerint kell megállapítani az adagot, hogy 200 mg zuklopentixol-dekanoát 25 mg flufenazin-dekanoátnak, 40 mg cisz (Z)-flupentixol‑dekanoátnak vagy 50 mg haloperidol-dekanoátnak felel meg.

A zuklopentixol-dekanoát következő adagjának nagyságát és az injekciók közötti intervallumot a beteg állapotváltozásának függvényében kell meghatározni.

Időskorúak

Idős betegek esetében a dózistartomány alsó határán lévő adagok alkalmazása javasolt.

Gyermekek

A Cisordinol Depot nem javallott 18 év alatti gyermekek számára a klinikai tapasztalatok hiánya miatt.

Vesekárosodásban szenvedő betegek

Csökkent veseműködésű betegeknél a Cisordinol Depot a szokásos adagolásban alkalmazható.

Májkárosodásban szenvedő betegek

Óvatos adagolás, és amennyiben lehetséges, szérumszint meghatározás ajánlott.

Az alkalmazás módja

A Cisordinol Depot-t intramuszkuláris injekció formájában kell beadni a gluteális régió felső-külső kvadránsába. A 2 ml-es mennyiséget meghaladó injekciót két helyre elosztva kell beadni. A lokális tolerálhatóság jó.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Keringés elégtelenség, bármilyen eredetű (pl. alkohol-, barbiturát- vagy opiát-intoxikációra visszavezethető) tudatzavar, kóma, vérdiszkrázia, feokromocitóma.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A neuroleptikus malignus szindróma (hipertermia, izomrigiditás, fluktuáló tudatzavar, a vegetatív idegrendszer instabilitása) előfordulásának lehetősége minden neuroleptikummal folytatott kezelés esetén fennáll. A rizikó az erősebb hatású készítmények esetében nagyobb lehet. A halálos kimenetelű esetek között nagyobb arányban fordultak elő olyan betegek, akiknél organikus agyi szindróma, mentális retardáció, ópiát- vagy alkohol abúzus állt fenn.

Kezelés: A neuroleptikus kezelés megszakítása. Tüneti kezelés és általános szupportív terápia alkalmazása.

Dantrolen és bromokriptin hasznos lehet.

A tünetek per os neuroleptikum kezelés megszakítását követően még egy hétig, depó készítmény esetében ennél kissé tovább is fennállhatnak.

Mint a többi neuroleptikum, a zuklopentixol-dekanoát is óvatosan adandó organikus agyi szindróma, görcsroham vagy előrehaladott májbetegség esetén.

Ahogy azt egyéb pszichotrop készítmények esetében is leírták, a zuklopentixol-dekanoát módosíthatja az inzulin és glükóz választ, ami a diabéteszes betegek antidiabetikus kezelésének megváltoztatását teheti szükségessé.

Hosszú távú kezelés esetén, különösen, ha az nagyobb dózissal történik, a betegeket gondosan kell követni, és állapotukat rendszeresen újra kell értékelni annak megállapítására, hogy a fenntartó adag csökkenthető-e.

Az antipszichotikumok terápiás osztályába tartozó többi szerhez hasonlóan, a zuklopentixol-dekanoát is megnyújthatja a QT-időt. A tartósan megnyúlt QT-idő a malignus aritmiák kockázatát fokozhatja. Ezért a zuklopentixol-dekanoát óvatosan alkalmazandó az aritmiára hajlamos (hipokalémiás, hipomagnezémiás vagy öröklötten prediszponált), valamint az olyan betegeknél, akiknek kórelőzményében valamilyen kardiovaszkuláris betegség, pl. a QT-idő megnyúlása, jelentős bradikardia ( 50 ütés percenként), nemrég lezajlott akut miokardiális infarktus, nem kompenzált szívelégtelenség vagy kardiális aritmia szerepel. Más antipszichotikummal történő együttadás kerülendő (lásd 4.5 pont).

Antipszichotikumok alkalmazása mellett beszámoltak vénás tromboembóliás (VTE) esetek előfordulásáról. Mivel az antipszichotikumot szedő betegnél gyakoriak a VTE-re hajlamosító, szerzett rizikófaktorok, ezért a zuklopentixol-dekanoát kezelés előtt és alatt az összes lehetséges VTE rizikófaktort ki kell szűrni, és a VTE megelőzése érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

Antipszichotikumok szedése mellett (beleértve a zuklopentixol-dekanoátot is) beszámoltak leukopénia, neutropénia és agranulocitózis előfordulásáról.

A hosszú hatású depó antipszichotikumok óvatosan adhatók együtt ismerten mieloszupresszív potenciállal rendelkező gyógyszerekkel, mivel olyan esetekben, amikor erre szükség lehet, a depó készítmények gyors eltávolítása a szervezetből nem lehetséges.

Időskorúak

Cerebrovaszkuláris mellékhatások

Randomizált, placebo-kontrollált klinikai vizsgálatokban egyes atípusos antipszichotikumok mellett a demens betegpopulációban a cerebrovaszkuláris mellékhatások kockázatának megháromszorozódását észlelték. A megnövekedett kockázat mechanizmusa nem ismert. A megnövekedett kockázat egyéb antipszichotikumok vagy más betegpopuláció esetében sem zárható ki. A zuklopentixol-dekanoát ezért óvatosan alkalmazandó stroke szempontjából veszélyeztetett betegeknél.

Megnövekedett mortalitás demenciában szenvedő idős betegeknél

Két nagy, beavatkozással nem járó vizsgálat az antipszichotikumot szedő idős, demens betegeknél, a halálozás kockázatának kismértékű növekedését mutatta az antipszichotikumot nem szedőkhöz képest. A rendelkezésre álló adatok alapján a kockázat nagysága pontosan nem állapítható meg és a megnövekedett kockázat oka nem ismert.

A zuklopentixol-dekanoát nem javallott a demenciával összefüggésben fellépő magatartási zavarok kezelésére.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Alkalmazási óvintézkedések szükségesek a következő kombinációknál

A zuklopentixol-dekanoát megnövelheti az alkohol szedatív hatását és a barbiturátok valamint a központi idegrendszert deprimáló más szerek hatását.

A neuroleptikumok fokozhatják vagy csökkenthetik az antihipertenzív gyógyszerek hatását; a guanetidin és egyéb hasonlóan ható készítmények antihipertenzív hatása csökken.

A neuroleptikumok és a lítium együttes alkalmazása megnöveli a neurotoxicitás rizikóját.

A triciklusos antidepresszívumok és a neuroleptikumok kölcsönösen gátolják egymás metabolizmusát.

A zuklopentixol-dekanoát csökkentheti a levodopa és az adrenerg gyógyszerek hatását.

Metoklopramiddal és piperazinnal való egyidejű alkalmazása megnöveli az extrapiramidális tünetek megjelenésének kockázatát.

Mivel a zuklopentixol részben a CYP2D6 által metabolizálódik, együttes alkalmazása a CYP2D6 enzimet gátló készítményekkel, a zuklopentixol clearance csökkenését eredményezheti.

Az antipszichotikum terápiával összefüggő QT-idő megnyúlást súlyosbíthatja más jelentős QT-idő megnyúlást okozó készítmények együttadása. Ilyen készítményekkel történő kombináció kerülendő

A fontosabb ide sorolható gyógyszercsoportok:

• IA és III típusú antiaritmikumok (pl. kinidin, amiodaron, szotalol, dofetilid)

• néhány antipszichotikum (pl. thioridazin)

• néhány makrolid antibiotikum (pl. eritromicin)

• néhány antihisztamin készítmény (pl. terfenadin, asztemizol)

• néhány kinolon antibiotikum (pl. gatifloxacin, moxifloxacin)

A fenti felsorolás nem teljes, és minden egyéb olyan gyógyszer együttadása kerülendő, amelyről tudjuk, hogy jelentős QT-idő megnyúlást okoz (pl. ciszaprid, lítium).

Az elektrolit háztartás zavarát okozó gyógyszerrel, pl. tiazid diuretikumok (hipokalémia) vagy a zuklopentixol-dekanoát plazma koncentrációját növelő gyógyszerek együttadás esetén is óvatosság ajánlott, mivel azok a QT-idő megnyúlásának és a malignus aritmiák előfordulásának kockázatát növelhetik (lásd 4.4 pont).

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A zuklopentixol-dekanoát terhességben kizárólag akkor alkalmazandó, ha a beteg számára várható előnyök felülmúlják a magzatot fenyegető lehetséges kockázatot.

Ha az antipszichotikumokat (beleértve a zuklopentixol-dekanoátot is) a terhesség harmadik trimesztere alatt alkalmazzák, a szülést követően az újszülöttben fennáll a mellékhatások, például változó súlyosságú és idejű extrapiramidális és/vagy elvonási tünetek, kialakulásának kockázata. Előfordultak agitációval, hipertóniával, hipotóniával, tremorral, aluszékonysággal, respiratorikus distresszel járó esetek, valamint táplálkozási zavarral kapcsolatos mellékhatás-jelentések. Az újszülötteket emiatt alapos megfigyelés alatt kell tartani.

Állatkísérletek során reproduktív toxicitást igazoltak (lásd 5.3 pont).

Szoptatás

Mivel a zuklopentixol kis mennyiségben található meg az anyatejben, a terápiás dózisok alkalmazása esetén valószínűleg nincs hatással a csecsemőre. A csecsemő szervezetébe jutó mennyiség kevesebb, mint az anya testtömegkilogrammra vonatkoztatott adagjának 1%-a (mg/ttkg).

A szoptatás ideje alatt a zuklopentixol-dekanoát alkalmazása nem javasolt, mert a gyógyszer kis mennyiségben kiválasztódhat az anyatejbe.

A zuklopentixol-dekanoát kezelés alatt  amennyiben klinikailag szükséges  a szoptatás folytatható, azonban a csecsemő megfigyelése ajánlott, különösképpen a születést követő első négy hét folyamán.

Termékenység

Embereknél mellékhatásokról számoltak be, mint hiperprolaktinémia, galactorrhoea, amenorrhoea, merevedési zavar, ejakulációs zavar (lásd 4.8 pont). Ezek a hatások negatívan befolyásolhatják a nők és/vagy férfiak szexuális funkcióját vagy termékenységét.

Amennyiben klinikailag jelentős hiperprolaktinémia, galactorrhoea, amenorrhoea és szexuális diszfunkció jelentkezik, az adag csökkentése (amennyiben lehetséges) vagy a kezelés leállítása mérlegelendő. A hatások a kezelés leállítása után reverzibilisek.

Nőstény és hím patkányokon alkalmazott zuklopentixol a párzás enyhe késlekedésével járt. Egy kísérletben a táplálékkal adagolt zuklopentixol mellett a párzási teljesítmény károsodását és fogamzási arány csökkenését figyelték meg.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Cisordinol Depot szedatív gyógyszer.

Pszichotrop kezelés alatt álló betegek általános figyelme és koncentrálóképessége romolhat, ezért a betegeket figyelmeztetni kell arra, hogy a gyógyszer befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességüket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A nemkívánatos hatások többnyire dózisfüggők, gyakoriságuk és súlyosságuk a kezelés korai szakaszában a legkifejezettebb, a kezelés folytatása során pedig csökken.

Extrapiramidális tünetek - főleg az injekció beadása utáni néhány napban és a kezelés kezdetén – előfordulhatnak.

Ezek a mellékhatások a legtöbb esetben a dózis csökkentésével és/vagy antiparkinson szerekkel kielégítően kezelhetők. Az antiparkinson szerek rutinszerű, profilaktikus alkalmazása nem javasolt. A tardív diszkinéziát az antiparkinson szerek nem enyhítik, sőt akár súlyosbíthatják is. Ilyenkor a dózis csökkentése vagy  amennyiben lehetséges  a zuklopentixol-dekanoát terápia leállítása javasolt.

Az állandósult akatízia kezelésére benzodiazepin vagy propranolol lehet hatásos.

Az előfordulási gyakoriságokat irodalmi adatokból és a spontán bejelentésekből határozták meg.

A gyakoriságok a következők:

nagyon gyakori ( 1/10), gyakori ( 1/100  1/10), nem gyakori ( 1/1 000   1/100), ritka ( 1/10 000   1/1 000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert ( a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Vérképzőrendszeri és nyirokrendszeri betegségek és tünetek	Ritka	Trombocitopénia, neutropénia, leukopénia, agranulocitózis
Immunrendszeri betegségek és tünetek	Ritka	Allergiás túlérzékenység, anafilaxiás reakció
Endokrin betegségek és tünetek	Ritka	Hiperprolaktinémia
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek	Gyakori	Fokozott étvágy, testtömeg-növekedés
Nem gyakori	Csökkent étvágy, testtömeg-csökkenés
Ritka	Hiperglikémia, csökkent glükóz-tolerancia, hiperlipidémia
Pszichiátriai kórképek	Gyakori	Inszomnia, depresszió, szorongás, idegesség, kóros álmok, izgatottság, csökkent libido
Nem gyakori	Apátia, rémálmok, fokozott libido, zavart állapot, hallucinációk
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Nagyon gyakori	Szomnolencia, akatízia, hiperkinézia, hipokinézia.
Gyakori	Tremor, disztónia, hipertónia, szédülés, fejfájás, paresztézia, figyelemzavar, amnézia, járászavar
Nem gyakori	Tardív diszkinézia, hiperreflexia, diszkinézia, parkinsonizmus, szinkope, ataxia, beszédzavar, izomhipotónia, görcsroham, migrén
Nagyon ritka	Neuroleptikus malignus szindróma
Szembetegségek és szemészeti tünetek	Gyakori	Akkomodációs zavar, látászavar
Nem gyakori	Oculogyria, midriázis
Fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei	Gyakori	Vertigo
Nem gyakori	Hiperakuzis, fülzúgás
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek	Gyakori	Tachikardia, palpitáció
Ritka	EKG-n a QT-idő megnyúlása
Érbetegségek és tünetek	Nem gyakori	Hipotenzió, hőhullám, ortosztatikus hipotenzió
Nagyon ritka	Vénás tromboembólia
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinális betegségek és tünetek	Gyakori	Orrdugulás, diszpnoe
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Nagyon gyakori	Szájszárazság
Gyakori	Fokozott nyálelválasztás, székrekedés, hányás, diszpepszia, hasmenés
Nem gyakori	Hasi fájdalom, hányinger, haspuffadás
Máj- és epebetegségek illetve tünetek	Nem gyakori	Kóros májfunkciós értékek
Nagyon ritka	Kolesztatikus hepatitisz, sárgaság
Bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	Gyakori	Fokozott verejtékezés, viszketés
Nem gyakori	Bőrkiütés, fényérzékenységi reakció, pigmentációs zavar, seborrhoea, dermatitisz, purpura
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei	Gyakori	Izomfájdalom
Nem gyakori	Izommerevség, szájzár, tortikollisz
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek	Gyakori	Vizeletürítési zavarok, vizeletretenció, poliúria
A terhesség, a gyermekágyi és a perinatális időszak alatt jelentkező betegségek és tünetek	Nem ismert	Újszülöttkori megvonási tünetek (lásd 4.6 pont)
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek	Nem gyakori	Ejakulációs zavar, merevedési zavar, nőknél orgazmuszavar, vulvovaginális szárazság
Ritka	Gynaecomastia, galactorrhoea, amenorrhoea, priapizmus
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	Gyakori	Gyengeség, fáradtság, rossz közérzet, fájdalom
Nem gyakori	Szomjúság, lokális reakció az injekció beadási helyén, hipotermia, pirexia

Az antipszichotikumok terápiás osztályába tartozó többi szerhez hasonlóan a zuklopentixol-dekanoát esetében is jelentettek ritkán előforduló QT-idő megnyúlást, kamrai aritmiákat – kamrafibrillációt, kamrai tachikardiát, Torsade de Pointes típusú aritmiát – és hirtelen, ismeretlen eredetű halált (lásd 4.4 pont).

A zuklopentixol-dekanoát hirtelen leállítása megvonási tünetekkel járhat. A leggyakoribb tünetek: hányinger, hányás, étvágytalanság, hasmenés, orrfolyás, verejtékezés, izomfájdalom, paresztézia, álmatlanság, nyugtalanság, szorongás és izgatottság. Ezen kívül előfordulhat szédülés, váltakozó melegség és hidegség érzés és tremor. A tünetek általában a leállítás utáni első 4 napon kezdődnek, és 7-14 napon belül enyhülnek.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Az alkalmazás módja miatt a túladagolási tünetek előfordulási valószínűsége csekély.

Tünetek:

Szomnolencia, kóma, extrapiramidális tünetek, görcsrohamok, sokk, hiper- vagy hipotermia.

Egyéb szívre ható szerek együttadása mellett előforduló zuklopentixol túladagodás esetén EKG eltéréseket, QT-idő megnyúlást, Torsade de Pointes-t, szívmegállást és kamrai aritmiát észleltek.

Kezelés:

A kezelés tüneti és szupportív. Gondoskodni kell a légző- és kardiovaszkuláris rendszer támogatásáról. Epinefrin (adrenalin) alkalmazása tilos, mert további vérnyomáscsökkenést eredményezhet. A görcsrohamok diazepámmal, az extrapiramidális tünetek biperidennel kezelhetők.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Antipszichotikumok, tioxantén származékok

ATC kód: N05AF05

Hatásmechanizmus

A zuklopentixol a tioxantének csoportjába tartozó neuroleptikum.

A neuroleptikumok antipszichotikus hatása dopamin receptor blokkoló hatásukra vezethető vissza, de az 5‑HT (5-hidroxitriptamin) receptor blokkoló hatásuk is szerepet játszhat. In vitro a zuklopentixol affinitása mind a dopamin D₁-és a D₂-receptorhoz, mind az alfa-1-adrenoceptorokhoz és az 5‑HT₂‑receptorokhoz nagy, viszont a kolinerg muszkarin receptorokhoz egyáltalán nem kötődik. Hisztamin (H₁) receptor affinitása gyenge és az alfa-2_‑adrenoceptorokat nem blokkolja.

In vivo a D₂ kötőhely iránti affinitása nagyobb, mint a D₁ kötőhelyek iránti affinitása. A zuklopentixol potens neuroleptikumnak bizonyult az összes olyan magatartási vizsgálatban, amely a neuroleptikus (dopamin receptor blokkoló) hatást mérte. Az in vivo teszt modellekben korrelációt találtak az átlagos, napi orális antipszichotikum dózisok és az in vitro dopamin D₂ kötőhelyekhez való affinitás között.

A többi neuroleptikumhoz hasonlóan, a zuklopentixol is emeli a szérum prolaktin szintet.

A farmakológiai vizsgálatok világosan kimutatták, hogy az olajos zuklopentixol-dekanoát elnyújtott neuroleptikus hatással rendelkezik, és hogy ugyanakkora hosszú időtartamú hatás fenntartásához jelentősen kisebb adag szükséges a depó készítménnyel, mint a zuklopentixol naponkénti per os alkalmazásával. A klinikai használatot tekintve a farmakológiai vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a depó készítmény segítségével jelentősebb szedáció nélküli, tartós neuroleptikus hatás érhető el. Emellett várhatóan az anesztetikumokkal fellépő kölcsönhatás veszélye is kicsi.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

A klinikai gyakorlatban a zuklopentixol-dekanoát a krónikus pszichotikus betegek fenntartó kezelésére használatos. Pozitív eredményeket értek el hiperaktív és agresszív értelmi fogyatékos betegeknél is.

A zuklopentixol-dekanoát átmeneti, dózisfüggő szedációt okoz. Mindazonáltal ha a beteget per os zuklopentixolról vagy intramuszkuláris zuklopentixol-acetátról állítják át zuklopentixol-dekanoát fenntartó kezelésre, a szedáció nem jelent problémát. A nem specifikus szedatív hatással szembeni tolerancia gyorsan kialakul.

A zuklopentixol-dekanoát különösen hasznos az izgatott, nyugtalan, ellenséges magatartású és agresszív pszichotikus betegek kezelésében.

A zuklopentixol-dekanoát lehetővé teszi a folyamatos kezelést még azoknál a betegeknél is, akiknél nem lehetünk biztosak abban, hogy a számukra felírt per os gyógyszert beveszik. A zuklopentixol‑dekanoát ezáltal képes kivédeni a per os kezelés mellett az elégtelen terápiás együttműködésből eredő gyakori relapszusokat.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A zuklopentixol-dekanoátsavval történő észterezését követően a zuklopentixolból egy nagymértékben lipofil anyag, a zuklopentixol-dekanoát keletkezik. Olajban feloldva és intramuszkulárisan adva az észter meglehetősen lassan diffundálódik az olajos fázisból a test vizes fázisába, ahol gyorsan hidrolizálódik, felszabadítva az aktív zuklopentixolt.

Az intramuszkuláris injekció beadását követően a maximális szérum koncentráció 3-7 nap alatt alakul ki. A depó készítményből való felszabadulást tükröző, háromhetesre becsült felezési idővel a steady state állapot körülbelül háromhavi ismételt alkalmazást követően alakul ki.

Eloszlás

A látszólagos megoszlási volumen (V_d)_ körülbelül 20 l/ttkg.

A plazmafehérjékhez való kötődés mértéke körülbelül 98-99%.

Biotranszformáció

A zuklopentixol metabolizációja a következő három fő úton zajlik: szulfoxidáció, az oldallánc N‑dealkilezése és glükuronsavas konjugáció. A metabolitok nem rendelkeznek pszichofarmakológiai aktivitással. A zuklopentixol túlsúlyban van a metabolitokhoz képest az agyban és egyéb szövetekben.

Elimináció

A zuklopentixol eliminációs felezési ideje (t_1/2) körülbelül 20 óra, és az átlagos szisztémás clearance (Cl_s) körülbelül 0,86 l/perc.

A zuklopentixol főként a széklettel választódik ki, de kisebb mértékben (hozzávetőlegesen 10%‑ban) a vizelettel is ürül. Az alkalmazott dózisnak csupán mintegy 0,1%-a választódik ki változatlan formában a vizeletbe, ami azt jelenti, hogy a gyógyszer a vesét csak elhanyagolható mértékben terheli.

A zuklopentixol kis mennyiségben kiválasztódik a szoptató anyák anyatejébe. „Steady state”-ben a predózis átlagos tej /szérum koncentráció aránya a per os vagy dekanoáttal kezelt nőknél megközelítőleg 0,29 volt.

Linearitás

A kinetika lineáris. A minden második héten alkalmazott 200 mg dózisú zuklopentixol dekanoátnak megfelelő átlagos steady state pre-injekciós zuklopentixol szérumszint megközelítőleg 10 ng/ml (25 nmol/l).

Időskorú betegek

A farmakokinetikai paraméterek általában nagymértékben függetlenek a betegek életkorától.

Vesekárosodás

Az eliminációs tulajdonságok alapján joggal feltételezhető, hogy a csökkent vesefunkció valószínűleg nem befolyásolja az anyavegyület szérum szintjét.

Májkárosodás

Nem állnak rendelkezésre adatok.

Polimorfizmus

Egy in vivo vizsgálat rámutatott arra, hogy a metabolikus utak néhány szakaszát a szpartein/debrizokin oxidáció (CYP2D6) genetikai polimorfizmusa befolyásolja.

Farmakokinetikai / farmakodinámiás összefüggés

Enyhe és középsúlyos szkizofrén betegek fenntartó kezelése esetén 2,8-12 ng/ml-es (7-30 nmol/l-es) pre-injekciós szérum (plazma) koncentráció és a szélső értékek egymáshoz viszonyított arányának (max./min.) 2,5-nél kisebb ingadozása javasolt.

Farmakokinetikailag a kéthetenkénti 200 mg vagy a négyhetenkénti 400 mg zuklopentixol-dekanoát napi 25 mg per os zuklopentixollal ekvivalens.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Akut toxicitás

A zuklopentixol akut toxicitása csekély.

Krónikus toxicitás

A krónikus toxicitási vizsgálatokban nem találtak a zuklopentixol terápiás alkalmazása esetén aggodalomra okot adó jeleket.

Reprodukcióra kifejtett toxicitás

Patkányokon végzett háromgenerációs vizsgálat a párzás késlekedését mutatta. A párzás megtörténte esetén a termékenységre nem volt hatás. Egy kísérletben a táplálékkal adagolt zuklopentixol mellett a párzási teljesítmény károsodását és a fogamzási arány csökkenését figyelték meg.

Állatkísérletes reprodukciós vizsgálatok nem igazoltak embriotoxikus vagy teratogén hatást.

Egy patkányokon végzett, peri- és posztnatális vizsgálatban a napi 5 és 15 mg/ttkg dózis a halvaszülések számának növekedését, illetve a világra jött utódok életképességének csökkenését és fejlődésének késlekedését eredményezte. E vizsgálati eredmények klinikai jelentősége nem tisztázott, és elképzelhető, hogy az utódokra kifejtett hatás annak volt tulajdonítható, hogy a toxikus adagokkal kezelt anyaállatok elhanyagolták utódaikat.

Mutagenitás és karcinogenitás

A zuklopentixol nem rendelkezik mutagén vagy karcinogén potenciállal.

Patkányokon egy kétéves 30 mg/ttkg/nap (maximális) dózissal végzett onkogenitási vizsgálatban a nőstényeknél az emlő adenokarcinómák, pancreas szigetsejt-adenomák és karcinómák valamint a pajzsmirigy parafollicularis karcinomáinak incidenciája enyhe, statisztikailag nem jelentős mértékben emelkedett.

Ezen tumorok enyhe incidencia emelkedése általánosan megfigyelhető azon D₂‑receptor antagonisták körében, amelyek patkányoknak adva fokozzák a prolaktin szekréciót. A prolaktint tekintve a patkányok és az emberek között fennálló fiziológiai különbségek miatt ezen eredmények klinikai jelentősége tisztázatlan, de az elfogadott, hogy a betegeknek nem kell számolniuk onkogenitási kockázattal.

Lokális toxicitás

Lokális izomkárosodásokat észleltek neuroleptikumok (beleértve a zuklopentixolt) vizes oldatainak injektálását követően. Az izomkárosodás sokkal nagyobb mértékű a neuroleptikumok vizes oldatainak injektálása esetén, mint a zuklopentixol-acetát és a zuklopentixol-dekanoát olajos oldatának injektálását követően.

6. Gyógyszerészeti JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Telített, közepes lánchosszúságú trigliceridek

6.2 Inkompatibilitások

A zuklopentixol-dekanoát kizárólag a szintén közepes lánchosszúságú trigliceridekben (Ph.Eur) oldott zuklopentixol-acetáttal keverhető össze.

A zuklopentixol-dekanoát nem keverhető össze szezám olajjal készült depó készítményekkel, mivel az megváltoztatná az érintett készítmények farmakokinetikai tulajdonságait.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

A fénytől való védelem érdekében az ampullákat tartsa a dobozában.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

1 ml oldat színtelen, piros törőponttal ellátott OPC üveg ampullába töltve.

10 db 1 ml-es ampulla mozgásgátló papírszalaggal ellátott dobozban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (két keresztes)

Osztályozás: II./2 csoport

Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

H. Lundbeck A/S

Ottiliavej 9

2500 Valby

Dánia

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-1688/04 (10×1 ml)

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1991. október 25.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2025. december 19.