DESLORATADIN TEVA 0,5 mg/ml belsőleges oldat betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Desloratadin Teva 0,5 mg/ml belsőleges oldat

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

0,5 mg dezloratadin 1 ml belsőleges oldatban.

Ismert hatású segédanyagok:

150 mg szorbit (E420), körülbelül 0,01-0,04 mg benzil-alkohol és 100,2 mg propilénglikol (E1520) 1 ml belsőleges oldatban.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Belsőleges oldat.

Átlátszó, színtelen, vizes oldat rágógumi illattal.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A Desloratadin Teva felnőttek, serdülők és 1 évesnél idősebb gyermekek számára javallott az alábbi betegségekhez társuló panaszok enyhítésére:

• allergiás rhinitis (lásd 5.1 pont)

• urticaria (lásd 5.1 pont).

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőttek és serdülők (12 évesek és idősebbek)

A Desloratadin Teva ajánlott adagja 10 ml (5 mg) belsőleges oldat naponta egyszer.

Gyermekek

A gyógyszert rendelő orvosnak tudnia kell, hogy 2 éves kor alatt a rhinitises esetek többsége fertőzéses eredetű (lásd 4.4 pont), és hogy nincsenek olyan adatok, melyek alátámasztanák a fertőzéses eredetű rhinitis Desloratadin Teva‑val történő kezelését.

1‑5 éves gyermekek: 2,5 ml (1,25 mg) Desloratadin Teva belsőleges oldat naponta egyszer.

6‑11 éves gyermekek: 5 ml (2,5 mg) Desloratadin Teva belsőleges oldat naponta egyszer.

A Desloratadin Teva 0,5 mg/ml belsőleges oldat biztonságosságát és hatásosságát 1 éves kor alatti gyermekeknél nem igazolták.

A dezloratadin 1‑11 éves gyermekeknél, illetve 12‑17 éves serdülőknél történő alkalmazására vonatkozóan korlátozottak a hatásossággal kapcsolatos klinikai vizsgálati tapasztalatok (lásd 4.8 és 5.1 pont).

Az intermittáló allergiás rhinitis (a tünetek hetente kevesebb mint 4 napig vagy kevesebb, mint 4 hétig vannak jelen) kezelését a beteg kórtörténeti értékelése alapján kell végezni, a terápiát a panaszok megszűnését követően meg lehet szakítani, majd ezek ismételt megjelenésekor újra kezdeni.

Perzisztáló allergiás rhinitis esetén (a tünetek hetente 4 vagy több napig, több mint 4 hétig vannak jelen) az allergén-expozíciós időszakok alatt folyamatos terápiát lehet a betegeknek javasolni.

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

Az adag étellel vagy anélkül is bevehető.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával vagy a loratadinnal szembeni túlérzékenység.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A dezloratadin körültekintéssel alkalmazandó azoknál a betegeknél, akiknek kórelőzményében vagy családi anamnézisében görcsrohamok szerepelnek, valamint különösen kisgyermekeknél (lásd 4.8 pont), mivel náluk nagyobb valószínűséggel alakulnak ki újabb görcsrohamok a dezloratadin kezelés alatt. Azoknál a betegeknél, akiknél a terápia alatt görcsroham fordul elő, az egészségügyi szakemberek fontolóra vehetik a dezloratadin kezelés leállítását.

Gyermekek és serdülők

2 évnél fiatalabb gyermekeknél az allergiás rhinitis diagnózis elkülönítése a rhinitis egyéb formáitól különösen nehéz. Figyelembe kell venni a felső légúti infekció hiányát, illetve a strukturális abnormitásokat, továbbá a kórtörténetet, a fizikális vizsgálatot, valamint a megfelelő laboratóriumi vizsgálatokat és bőrpróbákat.

A felnőttek és a 2‑11 éves gyermekek körülbelül 6%-a fenotípusosan a dezloratadint gyengén metabolizálók közé tartozik, és náluk magasabb expozíció jelentkezik (lásd 5.2 pont). A dezloratadin biztonságossága a 2‑11 éves, gyengén metabolizáló gyermekekben ugyanolyan, mint a normálisan metabolizáló gyermekekben. A dezloratadin hatásait 2 éves életkor alatti gyengén metabolizálók esetében nem vizsgálták.

Súlyos veseelégtelenségben körültekintően kell alkalmazni a Desloratadin Teva-t (lásd 5.2 pont).

Segédanyagok

Benzil-alkohol

A benzil-alkohol allergiás reakciót okozhat.

Nagy mennyiségben csak körültekintéssel alkalmazható és csak akkor, ha elengedhetetlenül szükséges, különösen máj- vagy vesekárosodásban szenvedő betegeknél, az akkumuláció és a toxicitás kockázata miatt (metabolikus acidózis).

Fiatal gyermekeknél (3 évesnél fiatalabb) fokozott a kockázat az akkumuláció miatt.

Nátrium

A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz 10 mililiterenként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

Szorbit (E420)

Az egyidejűleg alkalmazott szorbit (vagy fruktóz) tartalmú készítmények vagy a szorbit (vagy fruktóz) táplálékkal történő bevitelének additív hatását figyelembe kell venni.

Örökletes fruktózintoleranciában szenvedő betegeknél ez a gyógyszer nem alkalmazható, kivéve, ha feltétlenül szükséges.

A szájon át alkalmazott gyógyszerek szorbittartalma befolyásolhatja az egyidejűleg alkalmazott egyéb, szájon át alkalmazandó gyógyszerek biohasznosulását.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Klinikai vizsgálatokban a dezloratadin tablettát eritromicinnel vagy ketokonazollal együttadva nem észleltek klinikai szempontból számottevő kölcsönhatást (lásd 5.1 pont).

Gyermekek és serdülők

Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek.

Egy, dezloratadin tabletta és alkohol együttadását vizsgáló klinikai farmakológiai vizsgálatban a dezloratadin nem fokozta az alkohol teljesítményt rontó hatását (lásd 5.1 pont). A forgalomba hozatalt követően azonban beszámoltak alkohol intolerancia és intoxikáció eseteiről. Ezért elővigyázatosság ajánlott, ha a beteg a gyógyszerrel együtt alkoholt is fogyaszt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A terhes nőkre vonatkozó, nagymennyiségű (több mint 1000 terhességből származó) adat arra utal, hogy a dezloratadin nem okoz malformációt, sem foetalis/neonatalis toxicitást. Az állatkísérletek a reprodukcióra gyakorolt toxicitás tekintetében nem utaltak közvetlen vagy közvetett káros hatásokra (lásd 5.3 pont). Elővigyázatossági intézkedésként a Desloratadin Teva alkalmazása lehetőleg kerülendő a terhesség alatt.

Szoptatás

A dezloratadint kimutatták a készítménnyel kezelt szoptató anyák újszülöttjeinek/csecsemőinek szervezetében. A dezloratadin újszülöttekre/csecsemőkre gyakorolt hatása nem ismert. A szoptatott gyermek számára biztosított előnyök, valamint az anya számára biztosított terápiás előnyök figyelembe vételével kell dönteni arról, hogy a szoptatást vagy a Desloratadin Teva‑kezelést kell leállítani.

Termékenység

A férfi és női termékenységre gyakorolt hatásról nem állnak rendelkezésre adatok.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Klinikai vizsgálatok alapján, a Desloratadin Teva nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A betegeket tájékoztatni kell arról, hogy a kezelésben részesülők többsége nem tapasztal álmosságot. Mivel azonban a gyógyszerekre adott reakciók egyénenként eltérők, a betegeknek azt kell tanácsolni, hogy ne kezdjenek mentális figyelmet igénylő tevékenységekbe, pl. ne vezessenek gépjárművet, illetve ne kezeljenek gépeket, amíg tapasztalatot nem szereznek a gyógyszerre adott saját reakciójukról.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

Gyermekek és serdülők

Gyermekgyógyászati betegekkel végzett klinikai vizsgálatokban a dezloratadint szirup gyógyszerformában 6 hónapos és 11 éves kor közötti, összesen 246 gyermeknek adták. Összességében a mellékhatások incidenciája a 2‑11 éves gyermeknél hasonló volt a dezloratadint és a placebót szedő csoportokban. A 6‑23 hónapos csecsemőknél és kisgyermekeknél a leggyakrabban, a placebo csoportét meghaladó gyakoriságban jelentett mellékhatások a hasmenés (3,7%), a láz (2,3%) és az álmatlanság (2,3%) voltak. Egy további vizsgálatban a 6‑11 éves kor közötti résztvevőknél egyetlen, 2,5 mg-os adag dezloratadin belsőleges oldat beadását követően nem észleltek mellékhatásokat.

Egy klinikai vizsgálatban, melybe 578, serdülőkorú, 12‑17 éves beteget vontak be, a leggyakoribb mellékhatás a fejfájás volt, ami a dezloratadinnal kezelt betegek 5,9%‑ánál, illetve a placebóval kezeltek 6,9%‑ánál jelentkezett.

Felnőttek és serdülők

A felnőttekkel és serdülőkkel különböző indikációkban - köztük allergiás rhinitisben és krónikus idiopathiás urticariában - folytatott klinikai vizsgálatokban a javasolt 5 mg napi adagban dezloratadinnal kezelt betegek 3%-ánál jelentettek olyan nemkívánatos hatásokat, melyek a placebo csoportban ritkábban fordultak elő. A placebóhoz képest nagyobb mértékben előforduló, leggyakrabban jelentett mellékhatások a fáradtság (1,2%), a szájszárazság (0,8%) és a fejfájás (0,6%) voltak.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

Az alábbi táblázat a klinikai vizsgálatok során, a placebóval összehasonlítva gyakrabban előforduló, illetve a forgalomba hozatalt követően jelentett mellékhatásokat tartalmazza. A gyakoriság meghatározása: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100‑< 1/10), nem gyakori (≥ 1/1000‑< 1/100), ritka (≥ 1/10 000‑< 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000) és nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Szervrendszer	Gyakoriság	A dezloratadinnal összefüggésben megfigyelt mellékhatások
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek	Nem ismert	Étvágynövekedés
Pszichiátriai kórképek	Nagyon ritka Nem ismert	Hallucinációk Szokatlan viselkedés, agresszió
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Gyakori	Fejfájás
	Gyakori (2 éves kor alatti gyermekeknél)	Álmatlanság
	Nagyon ritka	Szédülés, aluszékonyság, álmatlanság, pszichomotoros hiperaktivitás, görcsrohamok
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek	Nagyon ritka Nem ismert	Tachycardia, palpitatio QT‑szakasz megnyúlás
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Gyakori	Szájszárazság
	Gyakori (2 éves kor alatti gyermekeknél)	Hasmenés
	Nagyon ritka	Hasi fájdalom, hányinger, hányás, emésztési zavar, hasmenés
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek	Nagyon ritka Nem ismert	Emelkedett májenzimszintek, emelkedett bilirubinszint, hepatitis Sárgaság
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	Nem ismert	Fényérzékenység
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei	Nagyon ritka	Myalgia
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	Gyakori	Kimerültség
	Gyakori (2 éves kor alatti gyermekeknél)	Láz
	Nagyon ritka Nem ismert	Túlérzékenységi reakciók (úgymint anaphylaxia, angiooedema, dyspnoe, viszketés, bőrkiütés és urticaria) Asthenia
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei	Nem ismert	Testtömeg-növekedés

Gyermekek

A forgalomba hozatalt követő időszakban gyermekeknél egyéb nemkívánatos hatásként többek között QT‑szakasz megnyúlásról, arrhythmiaról, bradycardiaról, szokatlan viselkedésről és agresszióról számoltak be, melyek gyakorisága nem ismert.

Egy retrospektív, megfigyelésen alapuló biztonságossági vizsgálat dezloratadin adásakor a 0–19 éves betegeknél az újonnan megjelenő konvulziók gyakoribb előfordulását mutatta azokhoz az időszakokhoz képest, amikor nem kaptak dezloratadint. A 0-4 éves kisgyermekeknél a korrigált abszolút növekedés 37,5/100 ’000 betegév (CI: 95%,; 10,5-64,5) volt, ahol 80,3/100 ’000 betegév volt az újonnan megjelenő konvulziók normál előfordulási arányával (background rate). Az 5–19 éves betegek esetében a korrigált abszolút növekedés 11,3/100 ’000 betegév (CI: 95%; 2,3-20,2) volt, ahol 36,4/100 ’000 betegév volt a background rate-el. (Lásd 4.4 pont.)

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A túladagolással összefüggő mellékhatás profil – amint az a forgalomba hozatalt követő alkalmazások alapján látható –a terápiás dózisok mellett megfigyelthez hasonló, de a hatások súlyosabbak lehetnek.

Kezelés

Túladagolás esetén megfontolandó a még fel nem szívódott hatóanyag eltávolítása a szokásos módszerekkel. Tüneti és támogató kezelés javasolt.

A dezloratadin hemodialízissel nem távolítható el, a peritonealis dialízissel történő eliminálásról nincs adat.

Tünetek

Felnőttek és serdülők bevonásával végzett, ismételt dózisokat alkalmazó klinikai vizsgálatban legfeljebb 45 mg (a javasolt adag kilencszeresének megfelelő) dezloratadin alkalmazásakor nem észleltek klinikailag releváns hatásokat.

Gyermekek

A túladagolással összefüggő mellékhatás profil – amint az a forgalomba hozatalt követő alkalmazások alapján látható –a terápiás dózisok mellett megfigyelthez hasonló, de a hatások súlyosabbak lehetnek.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: antihisztaminok – H₁-receptor antagonisták, ATC kód: R06A X27

Hatásmechanizmus

A dezloratadin nem szedatív, hosszú hatású hisztamin-antagonista szelektív, perifériás H₁ receptor-antagonista hatással. A szájon át adott dezloratadin szelektíven blokkolja a perifériás H₁ hisztamin-receptorokat, mivel a hatóanyag nem jut a központi idegrendszerbe.

A dezloratadin antiallergiás hatását in vitro vizsgálatokkal bizonyították, és megállapították, hogy gátolja a gyulladáskeltő citokinek pl. IL-4, IL-6, IL-8 és IL-13 felszabadulását az emberi hízósejtekből és basophil leukocytákból, továbbá az endothelsejtekben megakadályozza a P-szelektin sejtadhéziós

molekula expresszióját. E megfigyelések klinikai jelentősége még bizonyításra szorul.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

Gyermekek

A dezloratadin belsőleges oldat hatásosságát nem értékelték külön, gyermekpopuláción folytatott klinikai vizsgálatokkal. A dezloratadin szirup gyógyszerforma biztonságosságát azonban - ami ugyanolyan koncentrációjú dezloratadint tartalmaz, mint a belsőleges oldat - három gyermekgyógyászati vizsgálat igazolta . Antihisztamin-terápiára alkalmas 1‑11 éves gyermekeket, 1‑5 éves kor esetén napi 1,25 mg, illetve 6‑11 éves kor esetén 2,5 mg dózissal kezeltek. A betegek jól tolerálták a kezelést, ahogy ezt a klinikai laboratóriumi vizsgálatok, az életfontosságú működések, az EKG-görbe intervallumainak többek között a QTc paraméterei mutatták. A javasolt adagolásban alkalmazott dezloratadin plazmakoncentrációja (lásd 5.2 pontban) nem különbözött a felnőtt populációban meghatározottól. Ily módon, mivel az allergiás rhinitis/krónikus idiopathiás urticaria kórlefolyása, valamint a dezloratadin farmakológiai jellemzői felnőtteknél, ill. gyermekeknél hasonlóak, a dezloratadin hatásosságáról felnőtteknél gyűjtött adatok a gyermekekre is vonatkoztathatók.

Gyermekgyógyászati vizsgálatokban a dezloratadin szirup hatásosságát 12 év alatti gyermekeknél nem értékelték.

Felnőttek és serdülők

Egy, felnőttekkel és serdülőkkel végzett, ismételt adagolást alkalmazó klinikai vizsgálat során melyben legfeljebb 20 mg/nap dezloratadint adtak,14 napon keresztül, nem figyeltek meg statisztikailag vagy klinikailag lényeges, szív- és érrendszerre kifejtett hatást. Egy, felnőttek és serdülők bevonásával végzett klinikai farmakológiai vizsgálatban a dezloratadint felnőtteknél 45 mg/nap (a terápiás adag kilencszeresének megfelelő) dózisban alkalmazták 10 napig, és nem észlelték a QTc-intervallum megnyúlását.

A dezloratadin alig penetrál a központi idegrendszerbe. Ellenőrzött klinikai vizsgálatokban a felnőttek és serdülők számára javasolt, 5 mg‑os napi adaggal kezelt betegeknél az aluszékonyság incidenciája nem volt nagyobb, mint a placebót szedőknél. A klinikai vizsgálatok során a felnőtteknek és serdülőknek adott, napi egyszeri 7,5 mg dózisú dezloratadin tabletta nem befolyásolta a betegek pszichomotoros teljesítményét. Felnőttekkel végzett, egyszeri dózisú vizsgálatban az 5 mg dezloratadin nem befolyásolta a repülőgép-vezetési teljesítményt – beleértve a szubjektív álmosság fokozódását -, illetve a repüléssel kapcsolatos feladatok ellátását.

A felnőttekkel végzett klinikai farmakológiai vizsgálatok során alkohol együtt adása nem fokozta az alkohol teljesítmény‑csökkentő, ill. álmosító hatását. Nem volt lényeges különbség a pszichomotoros teljesítményben a dezloratadinnal vagy placebóval kezelt betegcsoportok között függetlenül attól, hogy kaptak-e alkoholt, vagy sem.

Többszörös dózisban alkalmazott ketokonazollal és eritromicinnel végzett interakciós vizsgálatokban a dezloratadin plazmaszintje nem változott jelentős mértékben.

Allergiás rhinitises felnőtteknél és serdülőknél a dezloratadin tabletta hatékonyan enyhítette a tüneteket, mint például a tüsszögést, az orrváladékozást és orrviszketést, a szem viszketését, a könnyezést és a kötőhártya-vérbőséget, valamint a szájpad viszketését. A panaszokat a dezloratadin 24 órán keresztül hatásosan csökkentette. A 12‑17 éves kor közötti serdülőknél a dezloratadin tabletta hatásosságát klinikai vizsgálatokban nem bizonyították egyértelműen.

Az allergiás rhinitist, a létező szezonális és perennialis osztályozás mellett, a tünetek időtartama szerint intermittáló allergiás rhinitisként (IAR) és perzisztáló allergiás rhinitisként (PER) is lehet osztályozni. Az intermittáló allergiás rhinitis meghatározása szerint a tünetek hetente kevesebb mint 4 napig vagy kevesebb mint 4 hétig vannak jelen. A perzisztáló allergiás rhinitis meghatározása szerint a tünetek hetente 4 vagy több napig és több mint 4 hétig vannak jelen.

A dezloratadin tabletta a rhino-conjunctivitises életminőség-kérdőív összpontszáma alapján hatásosan csökkentette a szezonális allergiás rhinitis okozta megterhelést. A legnagyobb javulást a gyakorlati problémák és a mindennapos tevékenységet korlátozó panaszok terén észlelték.

A krónikus idiopathiás urticariát mint az urticariával járó állapotok modelljét vizsgálták, hiszen a háttérben meghúzódó patofiziológia az etiológiától függetlenül hasonló, valamint azért, mert a krónikus betegek prospektív toborzása könnyebb. Mivel a hisztamin-felszabadulás minden urticariával járó betegség oki tényezője, ezért a dezloratadin, a krónikus idiopathiás urticaria mellett, várhatóan az egyéb, urticariával járó állapotok tüneteinek enyhítésére is hatásos, amint ezt a klinikai ajánlások javasolják.

Két, placebo kontrollos, hat hétig tartó klinikai vizsgálatban a krónikus idiopathiás urticariában szenvedő betegeknél a dezloratadin már 1 nappal a kezelés megkezdése után hatásosan csökkentette a viszketést, a kiütések nagyságát és számát. Mindkét vizsgálatban a hatás tartósan fennmaradt az adagolást követő 24 órán keresztül. Antihisztaminokkal krónikus idiopathiás urticariában folytatott más vizsgálatokhoz hasonlóan az antihisztaminokra nem reagáló, kis részarányú betegeket kizárták a vizsgálatból. A viszketés legalább 50%-os enyhülését a dezloratadinnal kezelt betegek 55%-ánál, míg a placebo kezelésben részesülők 19%-ánál tapasztalták. A dezloratadin szintén szignifikáns mértékben csökkentette az alvászavart és a nappali funkcióromlást, melyeket ezen változók értékelésére használt négyfokozatú skálán mértek.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A dezloratadin az felnőtteknek és serdülőknek történő adagolást követően 30 perc múlva kimutatható a plazmában. Felszívódása jó, a maximális plazmakoncentrációt hozzávetőleg 3 óra múlva éri el; terminális felezési ideje kb. 27 óra. A felezési időnek (kb. 27 óra) és a napi egyszeri adagolásnak megfelelő mértékben kumulálódott a dezloratadin. Az 5‑20 mg dózis tartományban az alkalmazott dózis nagyságával arányos a dezloratadin biohasznosulása.

Egy sor farmakokinetikai és klinikai vizsgálatban a résztvevők 6%-ánál magasabb dezloratadin koncentráció alakult ki. E gyengén metabolizáló fenotípus prevalenciája hasonló a felnőtteknél (6%) és a 2‑11 év közötti gyermekeknél (6%) magasabb a feketebőrű felnőttek között (18% felnőtt 16% gyermek), mint a kaukázusi felnőttek között (2% felnőtt 3% gyermek), mindkét populációban

Egészséges felnőtteknél a tabletta gyógyszerformával végzett, többszörös adagolású farmakokinetikai vizsgálatban négy résztvevő bizonyult gyengén metabolizálnak. Náluk a Cmax koncentráció hozzávetőlegesen 3-szoros volt a 7. órában, a terminális felezési idő pedig kb. 89 órára változott.

Hasonló farmakokinetikai jellemzőket figyeltek meg a szirup formulációval 2‑11 éves kor közötti, gyengén metabolizáló, allergiás rhinitisszel diagnosztizált gyermekeken végzett többszörös adagolású farmakokinetikai vizsgálatban. A dezloratadinra vonatkozó expozíció (AUC) 6-szor nagyobb volt, a Cmax pedig kb. 3‑4szer magasabb volt 3‑6 óránál, a terminális felezési idő pedig kb. 120 órára változott. A gyengén metabolizáló felnőtteken és gyermekeken a korosztálynak megfelelő adagokkal történő kezelés esetén az expozíció azonos volt. A biztonsági profil azonban ebben az alcsoportban sem különbözött az általános populációra jellemzőtől. A dezloratadin hatásait 2 éves életkor alatti gyengén metabolizálók esetében nem vizsgálták.

További, egyszeri dózist alkalmazó vizsgálatokban az ajánlott adagok mellett a gyermekgyógyászati betegeknél mért dezloratadin AUC és C_max értékek hasonlóak voltak ahhoz, amit azoknál a felnőtt betegeknél mértek, akik a dezloratadin szirup 5 mg‑os adagját kaptak.

Eloszlás

A dezloratadin mérsékelten (83‑87%-ban) kötődik plazmafehérjékhez. A dezloratadint naponta egyszer, 5‑20 mg dózisban, 14 napon keresztül ismételten adva nem észleltek klinikai szempontból számottevő akkumulációt.

Egy keresztezett elrendezésű, egyszeri adagolású vizsgálatban a dezloratadin tabletta és szirup bioekvivalens készítményeknek bizonyultak. Mivel a dezloratadin belsőleges oldat azonos koncentrációban tartalmazza a dezloratadint, bioekvivalencia-vizsgálat végzésére nem volt szükség, és várhatóan bioekvivalens a sziruppal és a tablettával.

Biotranszformáció

A dezloratadin metabolizmusáért felelős enzimet még nem azonosították, ezért nem zárható ki teljes mértékben a lehetőség, hogy kölcsönhatásba léphet más gyógyszerekkel. A dezloratadin nem gátolja a CYP3A4 működését in vivo, továbbá in vitro vizsgálatok szerint nem gátolja a CYP2D6 működését és nem szubsztrátja, ill. nem inhibitora a P-glikoproteinnek.

Elimináció

Egyszeri adagú, 7,5 mg dezloratadinnal végzett klinikai vizsgálat során a tápláléknak (magas zsiradék- és kalóriatartalmú reggeli) nem volt hatása a dezloratadinra. Egy másik vizsgálatban a grépfrútlének szintén nem volt hatása a dezloratadinra.

Vesekárosodás

Egy, egyszeri dózist, valamint egy, ismételt dózisokat alkalmazó vizsgálatban a dezloratadin farmakokinetikáját krónikus veseelégtelenségben szenvedő, illetve egészséges alanyoknál hasonlították össze. Az egyszeri adagot alkalmazó vizsgálatban a dezloratadin‑expozíció sorrendben megközelítőleg 2‑szer és 2,5‑szer nagyobb volt az enyhe‑közepesen súlyos, illetve a súlyos veseelégtelenségben szenvedőknél, mint az egészséges alanyoknál. Az ismételt dózisú vizsgálatban a dinamikus egyensúlyi állapot a 11. nap után volt elérhető, és az egészséges alanyokkal összehasonlítva a dezloratadin‑expozíció az enyhe‑közepesen súlyos veseelégtelenségben szenvedőknél ~1,5‑szer, míg a súlyos veseelégtelenségben szenvedőknél ~2,5-szer volt nagyobb. A két vizsgálatban a dezloratadin‑ és 3‑hidroxi‑ dezloratadin‑expozíció változásai (AUC és C_max) nem bizonyultak klinikailag jelentősnek.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A dezloratadin a loratadin elsődleges, aktív metabolitja. A loratadinnal és dezloratadinnal végzett nem klinikai jellegű vizsgálatok során – hasonló mértékű dezloratadin-expozíció mellett - nem volt minőségi vagy mennyiség eltérés a dezloratadin és a loratadin toxicitása között.

A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra-, és fejlődésre kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. A karcinogén hatás hiányát dezloratadinnal és loratadinnal folytatott vizsgálatokkal bizonyították.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

folyékony szorbit (E420) (nem kristályosodó)

propilénglikol (E1520),

szukralóz (E955),

hipromellóz (E464),

nátrium-citrát (E331),

rágógumi aroma (benzil-alkoholt és propilénglikolt tartalmaz),

citromsav (E330),

tisztított víz.

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év.

A Desloratadin Teva belsőleges oldatot a palack első felbontását követően 2 hónapon belül fel kell használni.

6.4 Különleges tárolási előírások

Hűtőszekrényben nem tárolható, nem fagyasztható. A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Borostyánszínű üvegpalack, fehér, gyermekbiztonsági csavaros kupakkal (PP) és sárga garanciazáras gyűrűvel lezárva. A palackok dobozba csomagolva kerülnek forgalomba.

50 ml-es, 60 ml-es, 100 ml-es, 120 ml-es és 150 ml-es belsőleges oldat. Mindegyik kiszereléshez egy 2,5 ml és 5 ml térfogatjelzéssel ellátott HDPE adagoló kanál tartozik.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések

Megjegyzés  (egy keresztes)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

Nincsenek különleges előírások.

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Teva Gyógyszergyár Zrt.

4042 Debrecen

Pallagi út 13.

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-22096/05 50 ml üvegpalackban HDPE adagoló kanállal

OGYI-T-22096/06 60 ml üvegpalackban HDPE adagoló kanállal

OGYI-T-22096/07 100 ml üvegpalackban HDPE adagoló kanállal

OGYI-T-22096/08 120 ml üvegpalackban HDPE adagoló kanállal

OGYI-T-22096/09 150 ml üvegpalackban HDPE adagoló kanállal

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2013. március 22.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2017. május 2.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2021. május 22.