1. A GYÓGYSZER NEVE

Dienille filmtabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

0,03 mg etinilösztradiolt és 2 mg dienogesztet tartalmaz filmtablettánként.

Ismert hatású segédanyagok: laktóz-monohidrátot (54,6 mg), glükózt (0,085 mg) és szójalecitint (0,031 mg) tartalmaz.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta.

Fehér, kerek, mindkét oldalán domború felületű filmtabletta.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

- Hormonális fogamzásgátlás.

- A középsúlyos acne kezelése, megfelelő lokális terápiák vagy orális antibiotikumos kezelés sikertelenségét követően olyan nőknél, akik orális fogamzásgátló alkalmazása mellett döntenek.

A Dienille filmtabletta felírásával kapcsolatos döntés során figyelembe kell venni az adott nő jelenleg fennálló kockázati tényezőit, különösképpen a vénás thromboemboliával (VTE) kapcsolatosakat, továbbá azt, hogy mekkora a Dienille filmtabletta alkalmazásával járó VTE kockázata más kombinált hormonális fogamzásgátlókéhoz képest (lásd 4.3 és 4.4 pont).

4.2 Adagolás és alkalmazás

Az alkalmazás módja

A filmtablettákat a csomagoláson feltüntetett irányban haladva, minden nap nagyjából ugyanabban az időpontban kell bevenni, szükség szerint egy kevés folyadékkal. Huszonegy egymást követő napon keresztül naponta egy filmtablettát kell bevenni. A következő csomag megkezdése előtt hét napos gyógyszerszünetet kell tartani, mely során általában jelentkezik a megvonásos vérzés. Ez általában az utolsó filmtabletta bevétele utáni 2-3. napon jelentkezik, és nem feltétlenül fejeződik be a következő csomag megkezdésének időpontjáig.

Az acne szemmel látható javulásához általában legalább három hónap szükséges és további javulást jelentettek hat hónapnyi kezelést követően. A nőbetegeket a kezelés megkezdésétől számított 3‑6 hónap múlva, ezt követően pedig időszakosan meg kell vizsgálni annak elbírálása céljából, hogy szükséges-e a kezelés folytatása.

Hogyan kell elkezdeni a Dienille szedését

A megelőző hónapban hormonális fogamzásgátló készítményt nem szedő nők:

A menstruációs ciklus (havi vérzés) első napján kell elkezdeni a gyógyszer szedését.

Áttérés egyéb kombinált hormonális fogamzásgátlóról (kombinált orális fogamzásgátló/ COC), vaginális gyűrűről vagy transzdermális tapaszról:

Az utolsó gyógyszertartalmú tabletta bevételét követő szokásos gyógyszermentes periódus után, vagy az utolsó gyógyszertartalmú kombinált készítmény utolsó tablettájának bevételét követő napon kell elkezdeni az orális fogamzásgátló szedését. Vaginális gyűrűről vagy transzdermális tapaszról való áttérés esetén legjobb a Dienille szedését a gyűrű vagy a tapasz eltávolításának napján, vagy legkésőbb a következő felhelyezés napján elkezdeni.

Monokomponensű progesztogén készítmény (minitabletta, injekció, implantátum) alkalmazásáról, vagy progesztogén-kibocsátó intrauterin rendszerről (IUS) áttérő nők:

A progesztogén minitablettát szedő nők bármikor, implantátumot vagy az IUS-t használók az implantátum vagy az IUS eltávolításának napján, az injekciós készítménnyel kezelt nők a következő injekció esedékessé válásának napján kezdhetik el a gyógyszer szedését, de minden esetben javasolt a tabletta szedésének első 7 napján barrierelvű fogamzásgátló módszer alkalmazása is.

Az első trimeszterben elvégzett terhesség-megszakítás után:

Azonnal elkezdhető a készítmény szedése, ebben az esetben nem szükséges kiegészítő fogamzásgátló módszereket alkalmazni.

Szülés, vagy a második trimeszterben elvégzett terhesség-megszakítás után:

A szülést vagy a második trimeszterben elvégzett terhesség-megszakítást követő 21-28. napon kezdhető el a gyógyszer szedése. Ha ennél későbbre halasztják a gyógyszer szedésének elkezdését, az első 7 napos időszakban barrierelvű fogamzásgátló eszközt is alkalmazni kell. Mindazonáltal, ha ezt megelőzően már sor került nemi együttlétre, ki kell zárni az esetleges újabb terhesség lehetőségét, vagy a következő menstruáció idejére kell halasztani a gyógyszer szedésének elkezdését.

A Dienille alkalmazása szoptató nők esetében

A szoptató anyákra vonatkozó útmutatót lásd a 4.6 pontban.

Mi a teendő, ha kimarad egy FILMTABLETTa?

Abban az esetben, ha kevesebb mint 12 óra telt el a legutóbbi esedékes filmtabletta bevételének időpontja óta, nem csökken a fogamzásgátlás hatékonysága. Ebben az esetben a filmtablettát mielőbb be kell venni és a továbbiakban az előírt időpontokban kell szedni a készítményt.

Abban az esetben, ha több mint 12 óra telt el a legutóbbi esedékes filmtabletta bevételének tervezett időpontja óta, csökkenhet a fogamzásgátlás hatékonysága. Ebben az esetben a következő alapszabályokat kell alkalmazni:

1. A gyógyszer szedését sohasem szabad 7 napnál hosszabb időre félbeszakítani.

2. A hypothalamus-hypophysis-petefészek rendszer működésének megfelelő gátlásához 7 napon keresztül, folyamatosan szedni kell a gyógyszert.

Mindezek alapján a mindennapi gyakorlat számára a következők javasolhatók:

1. hét

Mielőbb be kell venni a kimaradt adagot, még abban az esetben is, ha a késedelem hosszúsága miatt valójában két filmtabletta bevétele szükséges. Ezt követően az előírt időpontokban kell szedni a készítményt, azonban 7 napon keresztül barrierelvű fogamzásgátló eszközt (például óvszert) is használni kell. Ha a megelőző 7 napos időszakban nemi együttlétre került sor, nem zárható ki a terhesség lehetősége. A teherbe esés kockázata a kimaradt adagok számával arányosan nő, illetve annál nagyobb, minél közelebb esik a mulasztott időszak az előírt gyógyszerszünet kezdetéhez.

2. hét

Mielőbb be kell venni a kimaradt adagot, még abban az esetben is, ha a késedelem hosszúsága miatt valójában két filmtabletta bevétele szükséges. Ezt követően az előírt időpontokban kell szedni a készítményt. Abban az esetben, ha az illető a gyógyszer kimaradásának napját megelőző 7 napos időszakban pontosan szedte a készítményt, nem szükséges kiegészítő fogamzásgátló módszereket alkalmazni. Ellenkező esetben, vagy ha egynél több adag maradt ki, a gyógyszerszedés újrakezdésének első 7 napján kiegészítő fogamzásgátló eljárást kell alkalmazni.

3. hét

Ebben az időszakban a közelgő 7 napos gyógyszerszünet miatt már rendkívül nagy a fogamzásgátlás elégtelenné válásának veszélye. Mindazonáltal, a gyógyszerszedés ütemezésének módosításával biztosítható valamelyes fogamzásgátló hatás. A következőkben ismertetett protokollok alkalmazása esetén nem szükséges kiegészítő fogamzásgátló módszert alkalmazni, feltéve, hogy az illető pontosan szedte a készítményt a megelőző 7 napos időszakban. Ellenkező esetben az első protokollt kell választani, és az elkövetkező 7 napos időszakban kiegészítő fogamzásgátló eljárást kell alkalmazni.

1. Mielőbb be kell venni a kimaradt adagot, még abban az esetben is, ha a késedelem hosszúsága miatt valójában két filmtabletta bevétele szükséges. Ezt követően az előírt időpontokban kell szedni a gyógyszert. A csomag kiürülése után haladéktalanul – gyógyszerszünet közbeiktatása nélkül – el kell kezdeni a következő csomag szedését. Bár ebben az esetben csak a második csomag gyógyszer szedésének befejezésekor jelentkezik megvonásos vérzés, időközben pecsételő, vagy áttöréses vérzés léphet fel.

2. A másik lehetőség az, hogy az illető nem folytatja tovább a már megkezdett csomagot, hanem (a kimaradt tabletták napjait is beleszámítva) legfeljebb 7 napos gyógyszerszünetet tart, majd új csomagot megkezdve folytatja a készítmény szedését.

Abban az esetben, ha az aktuális csomag felhasználása során kimaradt néhány adag, és a gyógyszerszünet ideje alatt nem jelentkezik megvonásos vérzés, nem zárható ki a terhesség lehetősége.

Mi a teendő hányás vagy súlyos hasmenés esetén?

A filmtabletta betételét követő 3-4 órán belül kialakuló hányás vagy súlyos hasmenés esetén csökkenhet a hatóanyagok felszívódása a tápcsatornából. Ebben az esetben amilyen gyorsan csak lehet, egy újabb filmtablettát kell bevenni. Ha több mint 12 óra telt el, a 4.2 pontban ismertetett, a kimaradt filmtabletták pótlására vonatkozó útmutatásokat kell követni. Ha az illető nem kívánja felborítani a már megkezdett csomagban lévő gyógyszerek szedésének rendjét, egy másik csomagból kell pótlólag a filmtablettát/tablettákat bevennie.

A menstruáció időpontjának módosítása vagy elhalasztása

Az előző csomag befejezése után jelentkező menstruáció elhalasztása érdekében gyógyszerszünet nélkül folytatni kell a Dienille szedését. A második csomag szedésének ideje alatt áttöréses, illetve pecsételő vérzés jelentkezhet. A csomag befejezése után 7 napos gyógyszerszünetet kell tartani, majd folytatható a Dienille szedése.

Abban az esetben, ha az illető a hét más napjára kívánja időzíteni a menstruáció kezdetét, tetszés szerinti nappal lerövidítheti a gyógyszerszünet hosszúságát. Minél rövidebb azonban a gyógyszerszünet, annál nagyobb a második csomag ideje alatt jelentkező áttöréses, illetve pecsételő vérzés valószínűsége, (éppúgy, mint a menstruáció elhalasztása esetén).

3. Ellenjavallatok

Orális fogamzásgátlás céljából a következőkben felsorolt betegségekben és állapotokban nem szabad kombinált készítményeket szedni. Abban az esetben, ha a kombinált készítmény szedésének ideje alatt jelentkezik első alkalommal valamelyik felsorolt betegség, a kombinált készítmény alkalmazását haladéktalanul abba kell hagyni.

A kombinált hormonális fogamzásgátlók nem alkalmazhatók az alábbi állapotokban.

• Jelenleg fennálló vénás thromboembolia (VTE), illetve ennek kockázata

• Vénás thromboembolia – jelenleg fennálló (antikoaguláns mellett) vagy kórtörténetben szereplő (pl. mélyvénás thrombosis [MVT] vagy tüdőembólia [TE]).

• A vénás thromboembolia kialakulásával kapcsolatosan ismert öröklődő vagy szerzett hajlam, mint például APC-rezisztencia (ideértve az V. véralvadási faktor Leiden-mutációját), antithrombin III-hiány, protein C-hiány, protein S-hiány.

• Nagy műtéti beavatkozás, ami hosszú ideig tartó immobilizációval jár (lásd 4.4 pont).

• Magas kockázat a vénás thromboembolia kialakulásával kapcsolatban, több kockázati tényező fennállása miatt (lásd 4.4 pont).

• Jelenleg fennálló artériás thromboembolia (ATE), illetve ennek kockázata

• Artériás thromboembolia – jelenleg fennálló vagy a kórtörténetben szereplő artériás thromboembolia (pl. myocardialis infarctus), illetve prodromalis állapot (pl. angina pectoris).

• Cerebrovascularis betegség – jelenleg fennálló vagy a kórtörténetben szereplő stroke vagy prodromalis állapot (pl. tranziens ischaemiás attak, TIA)

• Ismert öröklődő vagy szerzett hajlam az artériás thromboembolia kialakulására, mint például a hyperhomocysteinaemia és antifoszfolipid antitestek (antikardiolipin antitestek, lupus anticoagulans).

• Fokális neurológiai tünetekkel járó migrén a kórtörténetben.

• Az artériás thromboembolia magas kockázata több kockázati tényező (lásd 4.4 pont) vagy egy súlyos kockázati tényező fennállása miatt, mint például:

• értünetekkel járó diabetes mellitus

• súlyos hypertonia

• súlyos dyslipoproteinaemia

• a készítmény hatóanyagaival vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység;

• dohányzás (lásd 4.4 pont);

• aktív vagy a kórelőzményben szereplő súlyos májbetegség, amennyiben a májfunkciós zavarok még nem normalizálódtak;

• aktuális vagy a kórelőzményben szereplő (jó-, vagy rosszindulatú) májdaganat;

• kórismézett vagy feltételezett szteroid-dependens malignomák (például a nemi szervek vagy az emlő daganatai);

• tisztázatlan eredetű hüvelyi vérzés;

• pancreatitis vagy az anamnézisben szereplő súlyos hypertriglyceridaemiával társult pancreatitis;

• súlyos veseelégtelenség vagy akut vesekárosodás;

• Dienille egyidejű alkalmazása ellenjavallt ombitaszvir/paritaprevir/ritonavirt, dazabuvirt, glekaprevir/pibrentaszvirt vagy szofoszbuvir/velpataszvir/voxilaprevirt tartalmazó gyógyszerekkel (lásd 4.5 pont).

3. Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Figyelmeztetések

Ha az alábbiakban felsorolt állapotok vagy kockázati tényezők bármelyike fennáll, a Dienille filmtabletta alkalmazhatóságát meg kell beszélni a pácienssel.

Ha ezen állapotok vagy kockázati tényezők bármelyike súlyosbodik vagy először alakul ki, a nőnek azt kell tanácsolni, hogy keresse fel kezelőorvosát, aki a továbbiakban eldönti, hogy abba kell-e hagyni a Dienille filmtabletta alkalmazását.

A vénás thromboembolia (VTE) kockázata

Bármelyik kombinált hormonális fogamzásgátló alkalmazása növeli a vénás thromboembolia (VTE) kockázatát ahhoz képest, mint ha a készítményt nem alkalmaznák. A levonorgesztrelt, norgesztimátot vagy noretiszteront tartalmazó készítmények alkalmazása jár a VTE legalacsonyabb kockázatával. Még nem ismert, hogy mekkora a Dienille filmtabletta kockázata összehasonlítva ezekkel az alacsony kockázatú készítményekkel. A VTE legalacsonyabb kockázatával járó készítménytől eltérő bármely más készítmény alkalmazásával kapcsolatos döntést csak a pácienssel történő megbeszélést követően szabad meghozni, így gondoskodva arról, hogy a nő megértette a Dienille filmtabletta alkalmazásával járó VTE kockázatát, továbbá azt, hogy a fennálló kockázati tényezői miképpen befolyásolják ezt a kockázatot, illetve, hogy a VTE kockázata a legelső alkalmazás első évében a legmagasabb. Kevés bizonyíték rendelkezésre áll arra vonatkozóan is, hogy a kockázat fokozott, ha a kombinált hormonális fogamzásgátló alkalmazását 4 hétig vagy tovább tartó szünet után újrakezdik.

Kombinált hormonális fogamzásgátlót nem alkalmazó és nem terhes 10 000 nő közül 2 nőnél fog VTE kialakulni egy egyéves időszak alatt. Ugyanakkor a háttérben álló kockázati tényezők függvényében ez a kockázat egyénenként sokkal magasabb is lehet (lásd alább).

Alacsony dózisú, kombinált, orális fogamzásgátlókat (<50 µg etinilösztradiol) szedő nőkkel végzett epidemiológiai vizsgálatok során azt találták, hogy 10 000 nő közül körülbelül 6-12 nőnél alakul ki VTE egy egyéves időszak alatt.

Levonorgesztrelt tartalmazó kombinált hormonális fogamzásgátlót szedő 10 000 nő közül a becslések szerint 6¹ nőnél alakul ki VTE egy egyéves időszak alatt.

A korlátozott epidemiológiai adatok alapján a dienogesztet tartalmazó kombinált hormonális fogamzásgátlókkal járó VTE kockázata hasonló a levonorgesztrelt tartalmazó kombinált hormonális fogamzásgátlókéhoz.

Az alacsony dózisú, kombinált hormonális fogamzásgátlók mellett jelentkező VTE-k éves száma alacsonyabb a terhesség során illetve a postpartum időszakban vártnál.

A VTE az esetek 1-2%-ában halálos kimenetelű lehet.

Kombinált hormonális fogamzásgátlókat alkalmazók körében rendkívül ritkán más ereket, pl. hepaticus, mesenterialis, renalis és retinalis vénákat és artériákat érintő thrombosisról számoltak be.

A VTE kockázati tényezői

A kombinált hormonális fogamzásgátlót alkalmazók körében a vénás thromboemboliás szövődmények kockázata jelentősen emelkedhet olyan nőknél, akiknek további kockázati tényezői vannak, különösen akkor, ha ezekből több is jelen van (lásd táblázat).

A Dienille filmtabletta alkalmazása ellenjavallt, ha a nőnek több olyan kockázati tényezője is van, amelynek következtében a vénás thrombosis kialakulásának kockázata magas (lásd 4.3 pont). Ha valamely nőnél egynél több kockázati tényező áll fenn, akkor lehetséges, hogy a kockázat emelkedése nagyobb, mint az egyedi tényezők összege, ezért ilyen esetben a VTE teljes kockázatát kell figyelembe venni. Ha az előny-kockázat mérleg kedvezőtlen, akkor a kombinált hormonális fogamzásgátlót nem szabad felírni (lásd 4.3 pont).

Táblázat: A VTE kockázati tényezői

Kockázati tényező	Megjegyzés
Elhízás (a testtömegindex (BMI) nagyobb mint 30 kg/m2).	A kockázat a BMI emelkedésével jelentősen nő. Különösen fontos figyelembe venni akkor, ha más kockázati tényezők is jelen vannak.
Hosszú ideig tartó immobilizáció, nagy műtéti beavatkozás, az alsó végtagon vagy a medencén végzett bármilyen műtét, idegsebészeti beavatkozás vagy jelentős trauma. Megjegyzés: ideiglenes immobilizáció, ideértve a >4 órás repülőutat is, szintén a VTE kockázati tényezője lehet, különösen más kockázati tényezőkkel rendelkező nőknél.	Ilyen helyzetekben javasolt a tapasz/tabletta/gyűrű alkalmazásának felfüggesztése (elektív műtétet megelőzően legalább 4 héttel), és az alkalmazást csak a teljes mobilizációt követő két hét elteltével javasolt folytatni. A nem kívánt terhesség elkerülésére másik fogamzásgátló módszert kell alkalmazni. Thrombosis elleni kezelés alkalmazása mérlegelendő, ha a Dienille filmtabletta alkalmazását előzetesen nem függesztették fel.
Pozitív családi kórtörténet (testvérnél vagy szülőnél valaha előforduló vénás thromboembolia, különösen akkor, ha ez viszonylag korai életkorban pl. 50 éves kor előtt jelentkezett).	Ha öröklődő hajlam gyanúja merül fel, akkor specialista tanácsát kell kikérni, mielőtt bármilyen kombinált hormonális fogamzásgátló alkalmazásával kapcsolatban döntés születne.
VTE-vel összefüggő más egészségi probléma.	Rák, szisztémás lupus erythematosus, haemolyticus uraemiás szindróma, krónikus gyulladásos bélbetegség (Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa) és sarlósejtes anaemia.
Előrehaladott életkor.	Különösen 35 éves kor felett.

A visszértágulatoknak (varicositas) és a felszínes thrombophlebitisnek a vénás thrombosisok kialakulásában vagy progressziójában betöltött szerepével kapcsolatban nincs egyetértés.

Tekintettel kell lenni a thromboembolia emelkedett kockázatára a terhesség és különösképpen a gyermekágy 6 hetes időszaka során (a terhességgel és szoptatással kapcsolatos információkért lásd a 4.6 pontot).

A VTE (mélyvénás thrombosis és tüdőembólia) tünetei

Tünetek jelentkezése esetén a nőnek azt kell javasolni, hogy sürgősen forduljon orvoshoz, és tájékoztassa az egészségügyi szakembert arról, hogy kombinált hormonális fogamzásgátlót szed.

A mélyvénás thrombosis (MVT) tünetei közé tartozhatnak:

• egyoldali vagy valamely lábszárvéna mentén tapasztalható lábszár- és/vagy lábduzzanat;

• a lábszár fájdalma vagy érzékenysége, amit lehet, hogy csak állás vagy járás közben észlel a beteg;

• az érintett lábszár fokozott melegsége; a lábszár bőrének vörössége vagy elszíneződése.

A tüdőembólia (TE) tünetei közé tartozhatnak:

• hirtelen fellépő, megmagyarázhatatlan légszomj vagy szapora légzés;

• hirtelen fellépő köhögés, amihez vérköpés társulhat;

• éles mellkasi fájdalom;

• súlyos szédülékenység vagy szédülés;

• szapora vagy rendszertelen szívverés.

E tünetek némelyike (pl. „légszomj”, „köhögés”) nem specifikusak, és összekeverhetők gyakoribb vagy kevésbé súlyos események tüneteivel (pl. légúti fertőzés).

Az érelzáródás egyéb jelei közé tartozhatnak: hirtelen fájdalom, duzzanat és a végtag enyhén kékes elszíneződése.

Ha az elzáródás a szemben alakul ki, akkor a tünetek a fájdalmatlanul kialakuló homályos látástól a látásvesztésig súlyosbodó tünetekig terjedhetnek. Néha a látásvesztés szinte azonnal kialakul.

Az arteriás thromboembolia (ATE) kockázata

Az epidemiológiai vizsgálatok összefüggésbe hozták a kombinált hormonális fogamzásgátlók alkalmazását az artériás thromboembolia vagy a cerebrovascularis események (pl. átmeneti ischaemiás attak, stroke) emelkedett kockázatával. Az artériás thromboemboliás események akár halálos kimenetelűek is lehetnek.

Az ATE kockázati tényezői

Az arteriás thromboemboliás szövődmények vagy a cerebrovascularis események kockázata emelkedik a kockázati tényezőkkel rendelkező, kombinált hormonális fogamzásgátlókat alkalmazó nők körében (lásd táblázat). A Dienille filmtabletta alkalmazása ellenjavallt, ha a nőnek egy súlyos vagy több olyan kockázati tényezője is van, amelynek következtében magas az artériás thrombosis kialakulásának kockázata (lásd 4.3 pont). Ha valamely nőnél egynél több kockázati tényező áll fenn, akkor lehetséges, hogy a kockázat emelkedése nagyobb, mint az egyedi tényezők összege, ezért ilyen esetben a teljes kockázatot kell figyelembe venni. Ha az előny-kockázat mérleg kedvezőtlen, akkor a kombinált hormonális fogamzásgátlót nem szabad felírni (lásd 4.3 pont).

Az ATE kockázati tényezői

Kockázati tényező	Megjegyzés
Előrehaladott életkor.	Különösen 35 év felett.
Dohányzás.	A nőket figyelmeztetni kell a dohányzás kerülésére, amennyiben kombinált hormonális fogamzásgátlót kíván alkalmazni. Nyomatékosan javasolni kell más fogamzásgátló módszer alkalmazását azon 35 év feletti nők számára, akik folytatják a dohányzást.
Hypertonia.
Elhízás (a testtömegindex nagyobb, mint 30 kg/m2).	A kockázat a BMI emelkedésével jelentősen emelkedik. Ez különösen további kockázati tényezővel rendelkező nőknél fontos.
Pozitív családi kórtörténet (testvérnél vagy szülőnél valaha előforduló artériás thromboembolia, különösen akkor, ha ez viszonylag korai életkorban pl. 50 éves kor előtt jelentkezett).	Ha öröklődő hajlam gyanúja merül fel, akkor specialista tanácsát kell kikérni, mielőtt bármilyen kombinált hormonális fogamzásgátló alkalmazásával kapcsolatban döntés születne.
Migrén.	A kombinált hormonális fogamzásgátlók alkalmazása során a migrén gyakorisága és súlyossága fokozódhat (ami a cerebrovascularis esemény előrejelzője lehet), így ez indokolhatja a készítmény alkalmazásának azonnali abbahagyását.
Nemkívánatos vascularis eseményekkel járó más egészségi probléma.	Diabetes mellitus, hyperhomocysteinaemia, szívbillentyű-betegség és pitvarfibrilláció, dyslipoproteinaemia és szisztémás lupus erythematosus.

Az ATE tünetei

Tünetek jelentkezése esetén a nőnek azt kell javasolni, hogy sürgősen forduljon orvoshoz, és tájékoztassa az egészségügyi szakembert arról, hogy kombinált hormonális fogamzásgátlót szed.

A cerebrovascularis események tünetei közé tartozhatnak:

• az arc, kar vagy lábszár, különösen a test egyik felén hirtelen kialakuló zsibbadása vagy gyengesége;

• hirtelen kialakuló járásprobléma, szédülés, egyensúly- vagy koordinációs zavar;

• hirtelen kialakuló zavartság, beszéd- vagy beszédértési zavar;

• az egyik vagy mindkét szemet érintő hirtelen látászavar;

• hirtelen jelentkező, súlyos vagy elhúzódó, ismeretlen okból fennálló fejfájás

• eszméletvesztés vagy ájulás, görcsrohammal vagy anélkül.

Az ideiglenes tünetek tranziens ischaemiás attakra (TIA) utalnak.

A myocardialis infarctus tünetei közé tartozhatnak:

• mellkasi, kar- vagy a szegycsont alatti fájdalom, diszkomfort, nyomás, nehézségérzés, összenyomás érzése vagy teltségérzés;

• a hátba, állkapocsba, torokba, karba vagy hasba sugárzó diszkomfort;

• teltségérzés, emésztési zavarra utaló érzés vagy fulladásérzés;

• verejtékezés, émelygés, hányás vagy szédülés;

• rendkívüli gyengeség, nyugtalanság vagy légszomj;

• szapora vagy rendszertelen szívverés.

Daganatok

Néhány epidemiológiai vizsgálatban a méhnyakrák fokozott kockázatát állapították meg hosszú ideje kombinált orális fogamzásgátló készítményeket szedőkön. Nem ítélhető meg azonban pontosan, hogy ezt az eredményt milyen mértékben befolyásolták bizonyos nehezen megfogható tényezők (például a vizsgált populáció nemi magatartása, a humán papillomavírus (HPV) fertőzés gyakorisága stb.)

Egy 54 klinikai vizsgálat eredményeit elemző metaanalízis során megállapították, hogy a kombinált orális fogamzásgátló készítményeket szedő nőknél kismértékben emelkedett (relatív kockázat (RR): 1,24) az emlőrák kockázata. A fogamzásgátló-szedés befejezése után 10 év alatt megszűnik a kockázatnövekedés. (További információkért lásd a 4.8 pontot).

Az emlőrák a hormondependens tumorok közé tartozik. Az emlőrák kialakulásában régóta ismertek bizonyos kockázati tényezők, így például a korai menarche, késői (az 52. életév utáni) menopausa, nulliparák, anovulatórikus ciklusok stb., melyek felvetik hormonhatás lehetőségét az emlőrák kialakulásában. Az emlőrák tumorbiológiájában a hormonreceptoroknak központi jelentősége van. Egyes ösztrogének növekedési faktorokat (például TGF-alfa) indukálnak.

Az ösztrogének és a progesztogének befolyásolják az emlőtumorsejtek növekedését. Többek között ezek a tumorbiológiai összefüggések képezik a receptor-pozitív posztmenopauzális emlőrák gyógyszeres kezelésének alapját.

Azon epidemiológiai vizsgálatok, melyek az orális fogamzásgátlók és az emlőrák kialakulása közötti kapcsolat fennállására utalnak, felvetik annak a lehetőségét, hogy a középkorú nőkben az emlőrák kialakulásának valószínűsége összefüggést mutat a fiatalon elkezdett és hosszú ideig tartó orális fogamzásgátló szedéssel. Mindenesetre ez csak egy a számos lehetséges rizikótényező között.

Kombinált orális fogamzásgátló készítményeket szedőkön szórványosan észlelték benignus, illetve még ritkábban malignus májdaganatok kialakulását. Egyes elszigetelt esetekben ezek az elváltozások életveszélyes hasűri vérzés forrásaivá váltak. Fogamzásgátlót szedő nőknél jelentkező heves gyomortáji fájdalom, májmegnagyobbodás esetén a hepatoma fennállásának lehetőségét is számításba kell venni.

A depresszív hangulat és a depresszió a hormonális fogamzásgátló alkalmazásának közismert, nemkívánatos hatásai (lásd 4.8 pont). A depresszió súlyos is lehet, és a szuicid viselkedés és az öngyilkosság szempontjából jól ismert kockázati tényezőt jelent. A nőknek tanácsolni kell, hogy hangulatváltozások és depresszív, akár közvetlenül a kezelés megkezdését követően jelentkező tünetek esetén vegyék fel a kapcsolatot kezelőorvosukkal.

Egyéb megbetegedések

Fennálló, vagy a családi kórelőzményben szereplő hypertriglyceridaemia esetén a kombinált orális fogamzásgátlók használata fokozhatja a pancreatitis kialakulásának kockázatát.

Bár a kombinált orális fogamzásgátló készítményeket szedő nőknél gyakran észlelhető vérnyomás-emelkedés, a klinikailag jelentős hypertonia ritka ebben a csoportban. Mindazonáltal, ha a kombinált orális fogamzásgátlók alkalmazásának ideje alatt derül fény klinikai szempontból jelentős hypertoniára, ajánlatos abbahagyni a fogamzásgátló használatát, és elkezdeni a vérnyomáscsökkentő kezelést. Abban az esetben, ha ezt az orvos biztonságosnak ítéli, a vérnyomás sikeres beállítása után újrakezdhető a kombinált orális fogamzásgátlók szedése.

Ha már korábban is fennállt hypertonia, és a COC alkalmazása alatt a folyamatosan fennálló emelkedett vérnyomásértékek vagy a jelentős mértékben emelkedett vérnyomás nem reagál kellő mértékben a vérnyomáscsökkentő kezelésre, abban az esetben a COC-kezelést abba kell hagyni.

Megfelelő mérlegelést követően a COC-szedés folytatható, ha a normotenziós értékek elérhetőek a vérnyomáscsökkentő kezeléssel.

Bár nem bizonyítottak egyértelmű ok-okozati összefüggést, a következő betegségek/állapotok kombinált orális fogamzásgátlók szedése, illetve a terhesség ideje alatt egyaránt súlyosbodhatnak: cholestasis okozta icterus és/vagy pruritus; epekőképződés; porphyria; szisztémás lupus erythematosus, haemolyticus uraemiás szindróma; Sydenham chorea; herpes gestationis; otosclerosis okozta, középfül‑eredetű halláscsökkenés.

A májműködés heveny, vagy idült zavara esetén a májfunkciós próbák eredményeinek normalizálódásáig ajánlatos felfüggeszteni a kombinált orális fogamzásgátlók szedését. Az először a terhesség ideje alatt, vagy a nemi hormonok alkalmazása során észlelt cholestaticus sárgaság, vagy cholestasis okozta pruritus észlelésekor abba kell hagyni a fogamzásgátló szedését.

A kombinált orális fogamzásgátló készítmények befolyásolhatják a perifériás szövetek inzulinrezisztenciáját, és a glükóztoleranciát, emiatt azonban nem szükséges módosítani a kombinált orális fogamzásgátló készítményeket szedő cukorbetegek antidiabetikus kezelését. Mindazonáltal fogamzásgátló szedése alatt, különösen az első időkben, gondosan monitorozni kell a cukorbeteg nők állapotát.

Szórványosan – elsősorban a kórelőzményben szereplő chloasma gravidarum esetén – a kombinált orális fogamzásgátlók alkalmazásának ideje alatt is kialakulhat chloasma; ennek veszélye a napozás és az ultraibolya sugárzás kerülésével csökkenthető.

Az exogén ösztrogének örökletes és nem örökletes (szerzett) angiooedema tüneteinek kialakulását vagy a meglévő tüneteinek exacerbatióját okozhatják.

Az endogén depresszió, epilepszia rosszabbodását jelentették COC-szedés alatt.

Lányok esetében az ösztrogén kezelés idő előtti epiphysis-záródást okozhat, mely csökkent felnőttkori testmagasságot eredményezhet.

Progesztogént tartalmazó összetevők aldoszteron-antagonista tulajdonsággal rendelkezhetnek, ami jelentős hatással lehet a káliumszintre.

Orvosi vizsgálatok / KONZULTÁCIÓ

A Dienille filmtabletta alkalmazásának megkezdése vagy újrakezdése előtt fel kell venni a teljes kórtörténetet (beleértve a családi kórtörténetet is), és ki kell zárni a terhességet. Meg kell mérni a vérnyomást, továbbá az ellenjavallatok (lásd 4.3 pont) és a figyelmeztetések (lásd 4.4 pont) szerinti fizikális vizsgálatot kell végezni. Fontos, hogy felhívják a nő figyelmét a vénás és arteriás thrombosissal kapcsolatos információkra, ideértve a Dienille filmtabletta más kombinált hormonális fogamzásgátlókhoz képesti kockázataira, a VTE és ATE tüneteire, az ismert kockázati tényezőkre és a teendőkre thrombosis gyanúja esetén.

A nőnek el kell mondani, hogy alaposan olvassa el a betegtájékoztatót, és tartsa be a kapott tanácsokat. A vizsgálatok gyakoriságának és típusának az elfogadott gyakorlati irányelvekben foglaltakon kell alapulnia, és ezeket minden egyes nőnél személyre szabottan kell végezni.

Fel kell hívni a nőknek a figyelmét, hogy a hormonális fogamzásgátlók nem védenek a HIV‑fertőzéssel (AIDS) és más nemi úton terjedő betegségekkel szemben.

A rendszeres orvosi ellenőrzés szintén fontos, mivel kontraindikációk vagy kockázati tényezők léphetnek fel első ízben a COC alkalmazása alatt.

A fogamzásgátlás hatékonyságának csökkenése

A készítmény fogamzásgátló hatékonysága csökkenhet, például a filmtabletták rendszeres szedésének elmulasztása, hányás, illetve jelentős hasmenés (lásd 4.2 pont), vagy egyes egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek következtében (lásd 4.5 pont).

A menstruációs ciklus szabályozásának zavarai

A kombinált orális fogamzásgátló készítmények okozhatnak rendszertelen (pecsételő vagy áttöréses) vérzést, különösen a kezelés első hónapjaiban. Ennek megfelelően, a rendszertelen vérzések klinikai vizsgálatával célszerű megvárni a hormonális egyensúly stabilizálódását, ehhez általában három ciklus szükséges.

Perzisztáló, vagy szabályos ciklusok után jelentkező rendszertelen vérzés esetén elsősorban a nem-hormonális okokat, vagyis a terhesség, és a malignus daganat lehetőségét kell kizárni – ennek érdekében diagnosztikus curettage is szükségessé válhat.

Egyes nőknél nem jelentkezik megvonásos vérzés a gyógyszerszünet ideje alatt. Abban az esetben, ha az illető a 4.2 pont útmutatásainak megfelelően szedte a gyógyszert, valószínűtlen a terhesség. Abban az esetben viszont, ha az első megvonásos vérzés esedékes időpontját megelőzően nem tartotta be ezeket az útmutatásokat, vagy két alkalommal maradt ki a megvonásos vérzés, el kell végezni a terhességi próbákat és csak ez után folytatható a fogamzásgátló szedése.

Olyan gyógyszerkölcsönhatások, melyek a szexhormonok clearance-ét fokozzák, áttöréses vérzéshez, illetve csökkent fogamzásgátló hatékonysághoz vezethetnek (lásd 4.5 pont).

Az olyan növényi alapú gyógyszerek, melyek közönséges orbáncfüvet (Hypericum perforatum-ot) tartalmaznak, nem alkalmazhatók együtt Dienille-lel, mivel a hormonszinteket csökkentik és rontják a Dienille klinikai hatékonyságát (lásd 4.5 pont).

Ez a gyógyszer laktózt, glükózt és szójalecitint tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban, glükóz-galaktóz malabszorpcióban vagy földimogyoró- és szójaallergia esetén a készítmény nem szedhető.

3. Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Gyógyszerkölcsönhatások

Megjegyzés: Az egyidejűleg alkalmazott gyógyszerekkel kapcsolatos előírásoknak utána kell nézni a lehetséges interakciók azonosítása érdekében.

Más gyógyszerek hatása a Dienille tablettára

Interakciók léphetnek fel a mikroszómális enzimeket indukáló gyógyszerekkel, mely a szexhormonok fokozott clearance‑ét eredményezheti, és ami áttöréses vérzéshez és/vagy a fogamzásgátlás elégtelenségéhez vezethet. A következő kölcsönhatásokról irodalmi adatok számolnak be.

Kezelés

Az enzimindukció már pár napig tartó kezelést követően észlelhető. A maximális enzimindukció általában pár héten belül alakul ki. A gyógyszeres kezelés befejezését követően az enzimindukció nagyjából 4 hétig még fennmaradhat.

Rövidtávú kezelés

Enzimindukciót okozó gyógyszerrel kezelt nők átmenetileg barrierelvű fogamzásgátló módszert kell, hogy alkalmazzanak a COC mellett. A barrierelvű módszert az együttes gyógyszerszedés alatt, illetve a kezelés megszakítását követő 28 napban végig alkalmazni kell.

Amennyiben a gyógyszeres kezelés tovább tart, mint a tabletták a COC‑t tartalmazó dobozban, a következő doboz COC‑t közvetlenül az előző doboz tabletta után kell elkezdeni szedni, a szokásos tablettamentes időszak nélkül.

Hosszútávú kezelés

Olyan nőbetegeknél, akiknél hosszútávú kezelést alkalmaznak májenzim‑indukciót okozó hatóanyagokkal, kiegészítő, megbízható, nem hormonális fogamzásgátló módszer alkalmazása javasolt.

A szakirodalomban a következő interakciókat jelentették:

A COC‑k clearance-értékét fokozó hatóanyagok (a COC‑k csökkent hatékonysága enzimindukció miatt), mint:

Barbiturátok, bozentán, karbamazepin, fenitoin, primidon, rifampicin és a HIV kezelésére szolgáló ritonavir, nevirapin és efavirenz, és esetlegesen a felbamát, grizeofulvin, oxkarbazepin, topiramát és közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) tartalmú gyógynövénykészítmények.

A COC-k clearance-értékét változó módon befolyásoló hatóanyagok:

COC-készítményekkel együtt alkalmazva, a HIV-proteáz-inhibitorok és a nem nukleozid reverz transzkriptáz gátlók számos kombinációja, beleértve a HCV-inhibitorokat, növelhetik vagy csökkenthetik az ösztrogén és a progesztogén plazmakoncentrációit. Néhány esetben ezen változások nettó hatása klinikailag jelentős lehet.

Ezért az együttesen szedett HIV/HCV elleni készítmények alkalmazási előírását át kell tekinteni, a lehetséges interakciók és bármely vonatkozó ajánlás beazonosításához. Amennyiben kétség merül fel, kiegészítő, barrierelvű fogamzásgátlási módszert kell alkalmazni a proteáz‑inhibitorral vagy a nem nukleozid reverz transzkriptáz gátlóval kezelt nők esetén.

Farmakodinámiás interakciók

A klinikai vizsgálatok során, az ombitaszvir/paritaprevir/ritonavirrel és dazabuvirrel (ribavirinnel együtt vagy a nélkül) kezelt hepatitis C-fertőzötteknél a normálérték ötszörösét meghaladó GPT- (ALAT) szint-emelkedés szignifikánsan gyakrabban fordult elő azoknál a nőknél, akik etinilösztradiol-tartalmú gyógyszereket, például kombinált hormonális fogamzásgátlókat szedtek. Ezenkívül a glekaprevir/pibrentaszvirrel vagy szofoszbuvir/velpataszvir/voxilaprevirrel kezelt betegeknél is a GPT-szint emelkedését figyelték meg azoknál a nőknél, akik etinilösztradiol-tartalmú gyógyszereket, például kombinált hormonális fogamzásgátlókat szedtek (lásd 4.3 pont).

Ezért a Dienille filmtablettát alkalmazóknak a fogamzásgátlás más módjára kell váltaniuk (pl. csak progesztogént tartalmazó fogamzásgátlóra vagy nem hormonális módszerre), mielőtt elkezdik a kombinációs kezelést ezekkel a gyógyszerekkel. A Dienille szedése két héttel az ilyen kombinációs kezelés befejezését követően kezdhető újra.

Dienille hatása más gyógyszerekre

Az orális fogamzásgátló gyógyszerek néhány más hatóanyag metabolizmusát befolyásolhatják. Miszerint a plazma- és a szöveti koncentráció vagy nő (pl. ciklosporin) vagy csökken (pl. lamotrigin).

Egyéb kölcsönhatások

A progesztogén összetevő interakcióba léphet az ACE-gátlókkal, angiotenzin II-receptor-blokkolókkal, káliummegtakarító diuretikumokkal, aldoszterin-antagonistákkal és nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel.

In vitro vizsgálatok eredményei szerint a dienogeszt az alkalmazott koncentrációban nem gátolja a citokróm P450-enzimrendszer működését, így erről az oldalról nem várható gyógyszerinterakció kialakulása.

Laboratóriumi vizsgálatok eredményei

A szteroid típusú fogamzásgátló szerek alkalmazásának ideje alatt módosulhatnak bizonyos laboratóriumi vizsgálatok (például a máj-, pajzsmirigy-, mellékvese-, és vesefunkciós vizsgálatok) eredményei; megváltozhat a plazmafehérjék (például a kortikoszteroid-kötő globulin) vérszintje, a lipid/lipoprotein frakciók részaránya; valamint a szénhidrát-anyagcsere, a véralvadás és a fibrinolízis paraméterei. A változás mértéke rendszerint nem haladja meg a laboratóriumi normáltartományt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

A Dienille terhesség ideje alatt nem alkalmazható.

Ha a gyógyszer szedése alatt terhesség alakul ki, a gyógyszer alkalmazását azonnal fel kell függeszteni. Kiterjedt epidemiológiai vizsgálatok eredményei szerint a terhességük előtt fogamzásgátlókat szedő nők utódait nem fenyegeti a veleszületett rendellenességek fokozott kockázata, illetve a terhesség korai szakában – annak felismerése előtt – szedett kombinált orális fogamzásgátló készítmények nem fejtenek ki teratogén hatást. Ilyen vizsgálatokat Dienille-lel nem végeztek.

A Dienille terhesség alatti alkalmazásáról csak korlátozottan állnak rendelkezésre adatok, így a terhességre és a magzatra, illetve az újszülöttre gyakorolt hatása nem ismert; nem állnak rendelkezésre epidemiológiai adatok.

Állatokon végzett tanulmányok során a terhesség, illetve szoptatás alatt reprodukciós toxicitást mutattak ki (lásd 5.3 pont). Embernél a kifejtett hatás nem ismert, de a rendelkezésre álló vizsgálatok eredményei nem utalnak teratogén hatásra.

Postpartum időszakban a Dienille filmtabletta újrakezdése esetén mérlegelni kell a VTE (vénás thromboembolia) fokozott kockázatát (lásd 4.2 és 4.4 pont).

A kombinált orális fogamzásgátló készítmények megváltoztathatják a laktációt, mivel ezen gyógyszerek hatására az anyatej mennyisége csökkenhet, összetétele megváltozhat. A fogamzásgátló készítmény szteroid hatóanyagának és/vagy metabolitjainak kis mennyisége átjuthat az anyatejbe, így hatást gyakorolhat az újszülöttre. Emiatt a Dienille alkalmazása szoptatás alatt nem javallott.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezelésével szükséges képességekre

A Dienille nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

Az orális fogamzásgátlókat szedők esetében fellépő legsúlyosabb mellékhatásokat lásd a 4.4 pontban.

A következő táblázat a Dienille nemkívánatos hatásait gyakoriságuk szerinti sorrendben tünteti fel. Ezek a Dienille-lel végzett klinikai vizsgálatok (melyekben 3590 nő vett részt) során tapasztalt azon mellékhatások előfordulási gyakoriságai, melyek kialakulása összefüggésbe hozható a kezeléssel. Mivel valamennyi fellépő mellékhatás előfordulási gyakorisága kisebb volt, mint 1/10, ezért egyik mellékhatást sem lehet a „gyakori” csoportba sorolni.

A mellékhatások gyakoriságának meghatározásánál a következő osztályozást alkalmazták:

Nagyon gyakori (1/10)

Gyakori (1/100 - <1/10)

Nem gyakori ( 1/1000 - <1/100)

Ritka (1/10 000 - <1/1000)

Nagyon ritka (<1/10 000),

Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

A következő nemkívánatos hatások előfordulásáról számoltak be a Dienille-lel végzett klinikai vizsgálatok során:

Szervrendszer	A nemkívánatos hatás előfordulási gyakorisága
	Gyakori	Nem gyakori	Ritka	Nem ismert
Fertőző betegségek és parazitafertőzések		Vaginalis candidiasis vagy más gombafertőzés
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek			Anaemia
Immunrendszeri betegségek és tünetek				Örökletes és nem örökletes (szerzett) angiooedema tüneteinek exacerbatiója
Endokrin betegségek és tünetek			Hypertrichosis, virilismus
Pszichiátriai kórképek		Depresszív hangulat, idegesség	Anorexia, csökkent libido, agresszív válaszreakciók, közömbösség
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Fejfájás	Migrén, lábgörcs
Szembetegségek és szemészeti tünetek		Szemészeti panaszok	Látászavarok, conjunctivitis, kontaktlencse-intolerancia
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei			Nagyothallás
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek		Magas vérnyomás, alacsony vérnyomás	Tachycardia, szívpanaszok,
Érbetegségek és tünetek		Vénabetegségek	Thrombophlebitis, Vénás thromboembolia vagy arteriás thromboembolia, tüdőembólia, haematoma, cerebrovascularis zavarok
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek			Sinusitis, asthma, a felső légutak fertőzése
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Hasi fájdalmak	Hányinger, hányás	Hasmenés
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei		Acne, acne-hoz hasonló dermatitis, kiütés, ekcéma, bőrelváltozások, chloasma, hajhullás	Erythema multiforme, viszketés
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek		Húgyúti fertőzések
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek	Emlőérzékenység, emlőfájdalom	Köztivérzések, az áttöréses vérzés elmaradása (csendes menstruáció), dysmenorrhoea, a mellek megnagyobbodása, ovarium-ciszták kialakulása, dyspareunia, vaginitis/ vulvovaginitis, a vaginalis szekrétum megváltozása	Hypomenorrhoea, mastitis, fibrocisztás emlőelváltozások, emlőváladékozás, leiomyoma, endometritis, salpingitis
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók		Hőhullámok, fáradtság / gyengeség, hátfájdalmak, indiszponáltság, testtömegváltozás, fokozott étvágy, ödéma	Allergiás reakciók, influenzaszerű tünetek

Egyes kiválasztott mellékhatások leírása

Az artériás és vénás thrombosisos és thromboemboliás események, beleértve a myocardialis infarctus, stroke, átmeneti ischaemiás attak, vénás thrombosis és tüdőembólia emelkedett kockázatát figyelték meg kombinált hormonális fogamzásgátlókat alkalmazó nőknél. Ezek részletesebb ismertetése a 4.4 pontban található.

Továbbá a kombinált orális fogamzásgátló készítményt szedőkben az alábbi nem kívánatos hatások kialakulásáról számoltak be (lásd 4.4 pont):

- hypertonia,

- májtumorok,

- kombinált orális fogamzásgátló készítmény szedésével összefüggésbe hozott olyan megbetegedések kialakulása, melyek okát még nem derítették fel egyértelműen, vagy állapotromlás: például Crohn-betegség, colitis ulcerosa, porphyria, szisztémás lupus erythematosus, herpes gestationis, Sydenham-chorea, haemolyticus uraemiás szindróma, cholestaticus icterus,

- chloasma.

Az emlőrák kialakulásának kockázata kombinált orális fogamzásgátló készítményt szedő nők között enyhén emelkedett. Mivel 40 év alatti nők esetén az emlőrák kialakulásának kockázata csekély, az összkockázathoz képest az emlőrák előfordulásának növekedése nem számottevő. További információkért lásd a 4.3 és 4.4 pontot.

Interakciók

Áttöréses vérzés és/vagy a fogamzásgátló hatás megszűnése származhat más (enzimindukciót okozó) gyógyszerekkel való kölcsönhatás miatt (lásd 4.5 pont).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

9. Túladagolás

Az etinilösztradiol és a dienogeszt akut, orális toxicitása igen kicsi. Ha például egy gyermek egyszerre több Dienille filmtablettát is bevesz, csekély a toxikus tünetek kialakulásának valószínűsége. Túladagolása után émelygés, hányás, illetve fiatal lányok esetén csekély mértékű hüvelyvérzés jelentkezhet. Általában nincs szükség speciális kezelésre, szükség esetén tüneti kezelést kell alkalmazni.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

1. Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: progesztogének és ösztrogének fix kombinációi; ATC kód: G03AA16

A Dienille antiandrogén hatású kombinált orális fogamzásgátló gyógyszer, melynek ösztrogén komponense az etinilösztradiol, progesztogén komponense a dienogeszt.

A Dienille fogamzásgátló hatása különböző tényezők kölcsönhatásán alapul. Legfontosabb ezek közül az ovuláció gátlása és a cervix-nyák tulajdonságainak módosítása.

Nagyszámú ellenőrzött vizsgálat alapján a pontosítatlan Pearl-index 0,14, ellenben a pontosított érték 0,09.

Az etinilösztradiol és dienogeszt kombinációjának antiandrogén hatása többek között a szérum androgénkoncentrációjának csökkentésén alapul. Egy multicentrikus vizsgálat, melyben 1040, 16‑40 év közötti női beteget vizsgáltak enyhe vagy közepes súlyosságú acne papulopustulosa-val, a 2 mg dienogesztet és 0,03 mg etinilösztradiolt tartalmazó filmtabletta rosszabbul teljesített a háromfázisú, etinilösztradiol- és norgesztimát-tartalmú COC-khez viszonyítva, a teljes léziószámot és az elfertőződött léziók számát nézve, 6 kezelési ciklust követően.

A dienogeszt egy nortesztoszteron-származék, mely más szintetikus gesztagénekhez képest in vitro 10‑30-szor kisebb affinitással kötődik a progeszteron-receptorhoz. A dienogeszt in vivo nem rendelkezik sem jelentős androgén, sem mineralokortikod, sem pedig glükokortikoid hatással.

A dienogeszt önállóan, 1 mg/nap dózisban gátolja az ovulációt.

A magasabb dózisú kombinált orális fogamzásgátló készítmények (50 µg etinil-ösztradiol) csökkentik az endometrium és ovarium carcinomák kialakulási kockázatát. Nem ismert, hogy a kisebb hormontartalmú kombinált orális fogamzásgátló készítmények is nyújtanak-e hasonló előnyöket.

2. Farmakokinetikai tulajdonságok

Etinilösztradiol

Felszívódás

Az orálisan alkalmazott etinilösztradiol gyorsan és tökéletesen felszívódik. A készítmény bevételét követően a kb. 67 pg/ml-es legnagyobb szérumkoncentráció 1,5-4 óra alatt alakul ki. A felszívódás és a „first pass effect” során az etinilösztradiol nagymértékben metabolizálódik, ezért az átlagos orális biohasznosulása kb. 44%.

Eloszlás

Az etinilösztradiol nagymértékben, de nem specifikusan kötődik a szérumalbuminhoz (kb. 98%-ban), és emeli a nemihormonkötő fehérje (SHBG) szérumszintjét. Az etinilösztradiol látszólagos eloszlási térfogata 2,8‑8,6 l/kg.

Biotranszformáció

Az etinilösztradiol a vékonybél-mucosában és a májban konjugálódik. Az etinilösztradiol elsősorban aromatikus hidroxilációval metabolizálódik, de a hidroxilált és metilált származékoknak is széles skálája képződik, melyek szabad, illetve glükuronidált és szulfatált metabolitok formájában vannak jelen. A clearance kb. 2,3-7 ml/perc/kg.

Elimináció

Az etinilösztradiol szérumszintje két fázisban csökken, amelyet kb. 1 órás és 10-20 órás felezési idő jellemez. A gyógyszer változatlan formában nem ürül ki. A metabolitok a vizelettel, illetve az epével 4:6 arányban ürülnek. A metabolitok excretiójának felezési ideje kb. 1 nap.

Steady-state-állapot

A steady-state állapotot a kezelési ciklus második felére akkor éri el, amikor a szérumszint az egyszeri dózishoz képest kb. kétszer magasabb.

Dienogeszt

Felszívódás

Orális alkalmazás esetén a dienogeszt gyorsan és szinte teljes egészében felszívódik. A készítmény bevételét követően az 51 pg/ml-es legnagyobb szérumszint 2,5 óra alatt alakul ki. Etinilösztradiollal való kombinációban a biohasznosulása kb. 96%.

Eloszlás

A dienogeszt a szérumalbuminhoz kötődik, nem kötődik a nemihormonkötő globulinhoz (SHBG-hez) vagy a kortikoszteroid-kötő globulinhoz (CBG-hez). 10%-ban van jelen szabad formában a plazmában, míg 90%-a nem specifikusan albuminhoz kötődik. A dienogeszt látszólagos eloszlási térfogata 37-45 l.

Biotranszformáció

A dienogeszt főleg hidroxilációval metabolizálódik, emellett azonban konjugáció útján is átalakul nagyrészt inaktív metabolitokká. Ezen metabolitok a plazmából gyorsan eliminálódnak, így a változatlan formájú dienogeszt mellett az emberi plazmában nem lehetett jelentősebb mennyiségű metabolitot kimutatni. Egyszeri adás után a teljes clearance (Cl/F) 3,6 l/óra.

Elimináció

A dienogeszt plazma-felezésiideje körülbelül 9 óra. Csak elhanyagolható mennyiségű dienogeszt ürül változatlan formában a vesén keresztül. A 0,1 mg/ttkg-os adag orális alkalmazása után a renalis és fecalis excretio aránya 3,2 volt. Orális adagolást követően az alkalmazott dózis kb. 86%-a 6 nap alatt eliminálódik, míg ennek nagy része, kb. 42% az első 24 órában, főként a vizelettel választódik ki.

Steady-state állapot

A dienogeszt farmakokinetikáját a SHBG-fehérjék szérumszintje nem befolyásolja. Napi adagolás esetén a dienogeszt szérumszintje másfélszeresére nő és 4 nap után éri el a steady-state állapotot.

2. A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Állatkísérletben az etinilösztradiol és a dienogeszt hatása a hatóanyagok farmakológiai hatásaira korlátozódott.

A dienogeszttel végrehajtott reprodukciós toxikológiai vizsgálatok eredményei jellegzetes progesztogén hatást mutattak: mint például a pre- és postimplantációs rendellenességek megnövekedése, a gesztációs periódus meghosszabbodása, a kölyköknél az újszülöttkori mortalitás növekedése. Ha a vemhesség késői szakaszában, valamint szoptatás idején az anyaállatnak magas dózisú dienogesztet adagoltak, károsodott az utódok fertilitása.

Az etinilösztradiol a legtöbb kombinált orális fogamzásgátló készítmény ösztrogén komponense. Nagy dózisban embriotoxikus hatású és hátrányosan befolyásolja az urogenitalis szervek fejlődését.

A hagyományos vizsgálatok keretein belül szerzett toxicitási preklinikai adatok szerint a készítmény ismételt adása emberben genotoxicitás és karcinogenitás szempontjából nem jelent speciális kockázati tényezőt, eltekintve az előbbiek során már vázolt tényezőktől, melyek általánosságban a kombinált orális fogamzásgátló készítmények szedésére vonatkoznak.

Figyelembe kell azonban venni, hogy a nemi szteroidok elősegíthetik bizonyos hormonfüggő szövetek burjánzását és a daganatok növekedését.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

1. Segédanyagok felsorolása

Tablettamag

Laktóz-monohidrát

Magnézium-sztearát

Kukoricakeményítő

Povidon K30

Talkum

Tablettabevonat

Kroszkarmellóz-nátrium

D-glükóz

Maltodextrin

Nátrium-citrát 2 H₂O

(3-sn-foszfatidil) kolin (szója)

2. Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25 °C-on tárolandó.

5. Csomagolás típusa és kiszerelése

21 vagy 3×21 db filmtabletta átlátszó PVC/PVDC/Al buborékcsomagolásban és dobozban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy kereszt)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Exeltis Magyarország Kft.

1011 Budapest, Fő u. 14-18.

Magyarország

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-20465/01 1×21

OGYI-T-20465/02 3×21

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2007. november 20.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2013. február 4.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2022. október 27.