DOLIOFLEN 8,75 mg szopogató tabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Dolioflen 8,75 mg szopogató tabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

8,75 mg flurbiprofént tartalmaz szopogató tablettánként.

Ismert hatású segédanyagok:

2051,63 mg izomaltot (E 953) tartalmaz szopogató tablettánként.

427,67 mg maltitot (E 965) tartalmaz szopogató tablettánként.

Az illatanyagok allergéneket tartalmaznak a citrom ízben és mentaolajban.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Szopogató tabletta.

Átlátszó vagy sárgás színű, kerek, 19±1 mm átmérőjű szopogató tabletta.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A Dolioflen 8,75 mg szopogató tabletta torokgyulladás rövid távú tüneti kezelésére javallott felnőttek és 12 éven felüli gyermekek és serdülők számára.

2. Adagolás és alkalmazás

Adagolás

A legkisebb hatásos dózist kell alkalmazni a tünetek enyhítéséhez szükséges legrövidebb ideig (lásd 4.4 pont).

Felnőttek és 12 évesnél idősebb gyermekek és serdülők:

Szükség szerint 3-6 óránként egy szájban oldódó tablettát kell lassan elszopogatni/feloldani a szájban. 24 óra alatt maximum 5 tabletta alkalmazható.

Ezt a gyógyszert maximum három napig lehet alkalmazni.

Gyermekek és serdülők:

12 évesnél fiatalabb gyermekek számára nem javallott.

Idősek

Nem adható általános adagolási ajánlás, mivel a mai napig csupán korlátozott klinikai tapasztalatok állnak rendelkezésre. Időseknél nagyobb annak a kockázata, hogy a mellékhatások súlyos következményekkel járnak (lásd 4.4 pont).

Vesekárosodás

Enyhe vagy közepesen súlyos vesekárosodás esetén nem szükséges a dózis csökkentése (lásd 4.4 pont). Súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél a flurbiprofén ellenjavallt (lásd 4.3 pont).

Májkárosodás

Enyhe vagy közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél nem szükséges a dózis csökkentése. Súlyos májkárosodásban (lásd 5.2 pont) a flurbiprofén ellenjavallt (lásd 4.3 pont).

Az alkalmazás módja

Szájnyálkahártyán történő alkalmazásra, kizárólag rövid időtartamon keresztül.

Minden egyéb szopogató tablettához hasonlóan, a Dolioflen 8,75 mg szopogató tablettákat is a száj egyik oldaláról a másikra kell mozgatni, a szájnyálkahártya-irritáció elkerülése érdekében.

4.3 Ellenjavallatok

A Dolioflen 8,75 mg szopogató tabletta ellenjavalt:

• A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• A betegek anamnézisében szereplő, acetilszalicilsavra, vagy egyéb nem-szteroid gyulladáscsökkentő készítményre jelentkező túlérzékenységi reakció (pl. asthma, bronchospasmus, rhinitis, angiooedema vagy urticaria).

• Aktív, vagy az anamnézisben szereplő visszatérő peptikus fekély/vérzés (bizonyított fekélyképződés két vagy több megkülönböztethető epizódja) és intestinalis fekélyképződés.

• Anamnézisben szereplő gastrointestinalis vérzés vagy perforáció, súlyos colitis, vérzéses vagy vérképzőszervi betegségek, amelyek korábbi nem-szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID)‑kezeléssel vannak összefüggésben.

• A terhesség utolsó (harmadik) trimesztere (lásd 4.6 pont).

• Súlyos szívelégtelenség, súlyos vese- vagy májkárosodás (lásd 4.4 pont).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A mellékhatások előfordulása minimálisra csökkenthető, ha a tünetek kezeléséhez szükséges legkisebb hatásos dózist a lehető legrövidebb ideig alkalmazzák (lásd a gastrointestinalis és cardiovascularis kockázatokat alább).

Idősek

Idős betegeknél gyakrabban fordulnak elő a nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel kapcsolatos mellékhatások, különösen a gastrointestinalis vérzés és perforáció, amely akár halálos kimenetelű is lehet.

Légzőrendszeri betegségek

A bronchospasmus jelentkezhet olyan betegeknél, akik asthma bronchiale-ban vagy allergiás megbetegedésben szenvednek, illetve, ha az anamnézisükben ilyen megbetegedések szerepelnek. Ezeknél a betegeknél a flurbiprofént kellő elővigyázatosság mellet kell alkalmazni.

Egyéb nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok)

A flurbiprofén együttadása kerülendő egyéb NSAID-okkal, beleértve a szelektív ciklooxigenáz‑2‑gátlókat is (lásd 4.5 pont).

Szisztémás lupus erythematosus (SLE, Systemic Lupus Erythematosus) és kevert kötőszöveti betegség

Szisztémás lupus erythematosusban és kevert kötőszöveti betegségben szenvedő betegeknél megnőhet az asepticus meningitis kockázata (lásd 4.8 pont). Ez a hatás azonban általában nem jelentkezik az olyan készítmények rövid távú, korlátozott alkalmazása esetén, mint a flurbiprofén szopogató tabletta.

Cardiovascularis megbetegedés, vese- és májkárosodás

A NSAID-okkal kapcsolatosan beszámoltak arról, hogy ezek a gyógyszerek a nefrotoxicitás különböző formáit idézik elő, többek között interstitialis nephritist, nephrosis szindrómát és veseelégtelenséget. NSAID szedése dózisfüggő módon gátolhatja a prosztaglandin szintézisét, ami veseelégtelenséghez vezethet. Az ilyen reakciók kockázata a legnagyobb azoknál a betegeknél, akik vesekárosodásban, szívelégtelenségben, májkárosodásban szenvednek, illetve, akik diuretikumot szednek, valamint az idősek esetében. Ez a hatás azonban általában nem jelentkezik olyan gyógyszerek rövid távú, korlátozott alkalmazása mellett, mint amilyen a flurbiprofén szopogató tabletta.

Elővigyázatosság szükséges az enyhe, közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegek esetében (lásd 4.3 és 4.8 pont)

Cardiovascularis és cerebrovascularis hatások:

Fokozott óvatosság (kezelőorvossal vagy a gyógyszerésszel való megbeszélés) szükséges a kezelés elkezdése előtt azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében hypertonia és/vagy szívelégtelenség szerepel, mivel a NSAID‑kezeléssel kapcsolatosan folyadékretenció, hypertonia és oedema előfordulásáról számoltak be.

Klinikai vizsgálati és epidemiológiai adatok szerint egyes NSAID-ok alkalmazása során (különösen nagyobb dózisok és hosszabb ideig történő alkalmazás esetén) kismértékben fokozódhat az artériás trombotikus események (pl. myocardialis infarctus, vagy stroke) kialakulásának kockázata. Nincs elégséges adat ahhoz, hogy ezt a kockázatot a flurbiprofénnel kapcsolatosan ki lehessen zárni, ha a gyógyszert maximum napi 5 szopogató tabletta adagban használják.

Idegrendszeri hatások

Fájdalomcsillapítók okozta fejfájás. A fájdalomcsillapítók hosszú távú vagy az előírtnál nagyobb dózisban történő alkalmazásánál fejfájás jelentkezhet, amely nem kezelhető a gyógyszeradag növelésével. Ilyen esetekben a NSAID‑kezelést meg kell szakítani és a betegnek orvosi segítséget kell kérnie.

Gastrointestinalis hatások

NSAID-ok csak fokozott óvatossággal alkalmazhatók azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében gastrointestinalis betegség (pl. colitis ulcerosa vagy Crohn-betegség) szerepel, mivel a betegség fellángolhat (lásd 4.8 pont).

Minden NSAID-dal végzett kezelés során beszámoltak figyelmeztető tünetekkel vagy az anamnézisben szereplő korábbi súlyos gastrointestinalis események miatti, vagy akár ezek nélkül, a kezelés alatt bármikor jelentkező gastrointestinalis vérzésről, fekélyképződésről vagy perforációról, amelyek akár halált is okozhatnak.

A gastrointestinalis vérzés, fekélyképződés vagy perforáció kialakulásának kockázata nő a NSAID dózisának emelésével azoknál a betegeknél, akiknek anamnézisében ulcus szerepel, különösen, ha az vérzéssel vagy perforációs szövődménnyel járt (lásd 4.3 pont), valamint időskorban, ugyanakkor ez a hatás általában nem tapasztalható az olyan készítmények rövid távú, korlátozott alkalmazásakor, mint a Dolioflen 8,75 mg szopogató tabletta. Azoknak a betegeknek, akiknek anamnézisében gastrointestinalis toxicitás szerepel - különösen az idős betegek esetében-, főleg a kezelés kezdeti szakaszában jelezniük kell minden szokatlan hasi tünetet (elsősorban a gastrointestinalis vérzést) a kezelőorvosuknak.

Óvatosság ajánlott azoknál a betegeknél, akik egyidejűleg olyan gyógyszereket szednek, melyek növelhetik a fekélyképződés vagy a vérzés kialakulásának kockázatát, pl. a szájon át szedhető kortikoszteroidok, antikoagulánsok, mint a warfarin, szelektív szerotonin-visszavétel-gátlók, vagy thrombocyta-aggregáció-gátló készítmények, mint amilyen az acetilszalicilsav (lásd 4.5 pont).

Ha a flurbiprofént szedő betegnél gastrointestinalis vérzés vagy fekélyképződés jelentkezik, a kezelést abba kell hagyni.

Bőrreakciók

Nagyon ritkán súlyos, néhány esetben végzetes kimenetelű bőrreakciók kialakulásáról számoltak be NSAID-ok alkalmazásával kapcsolatban, beleértve az exfoliatív dermatitist, a Stevens–Johnson-szindrómát és a toxicus epidermalis necrolysist is (lásd 4.8 pont). Bőrkiütés, nyálkahártya-lézió, vagy a túlérzékenység bármely egyéb jelének első jelentkezésekor le kell állítani a flurbiprofént.

Fertőzések

Mivel elszigetelt esetekben a fertőzésekhez társuló gyulladások (pl. nekrotizáló fasciitis kialakulása) exacerbációját figyelték meg a szisztémásan adott NSAID ok alkalmazásával egyidőben, a betegnek azonnal orvossal kell konzultálnia, ha bakteriális fertőzés tünetei jelentkeznek, vagy ha a tünetek súlyosbodnak a flurbiprofén-terápia idején. Meg kell fontolni, hogy egy fertőzés elleni, antibiotikus kezelés elindítása indokolt-e.

Ha a tünetek romlanak vagy új tünetek jelentkeznek, a kezelést újra kell értékelni.

Purulens, bakteriális pharyngitis/tonsillitis esetén a betegnek tanácsos orvossal konzultálnia, mivel a kezelést újra kell értékelni.

Fennálló fertőzések tüneteinek elfedése

Epidemiológiai vizsgálatok arra utalnak, hogy a szisztémás nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID-ok) elfedhetik a fertőzés tüneteit, ami miatt késhet a megfelelő kezelés megkezdése és ezáltal kedvezőtlenebb lehet a fertőzés kimenetele. Ezt bakteriális, területen szerzett tüdőgyulladás és a bárányhimlő bakteriális szövődményei esetében észlelték. Ha a flurbiprofént fertőzéssel összefüggésben kialakuló láz és fájdalom fennállásakor alkalmazzák, ajánlatos a fertőzést figyelemmel kísérni.

Hematológiai hatások

A flurbiprofén gátolhatja a vérlemezke aggregációt és megnyújthatja a vérzési időt. A flurbiprofén szopogató tablettát kellő óvatossággal kell alkalmazni a vérzési rendellenességekre hajlamos betegeknél.

Ha szájnyálkahártya-irritáció jelentkezik, a kezelést le kell állítani.

Segédanyagok

A készítmény izomaltot (E-953) és maltitot (E-965) tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes fruktóz-intoleranciában a készítmény nem szedhető. Enyhe laxatív hatása lehet. A maltit, izomalt kalóriaértéke 2,3 kcal/g.

Ez a gyógyszer limonént és geraniolt tartalmaz.

A limonén és a geraniol allergiás reakciókat okozhat.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A flurbiprofén alkalmazása kerülendő az alábbi készítményekkel kombinációban:
Egyéb NSAID‑ok, beleértve a szelektív ciklooxigenáz‑2‑gátlókat is:	Kettő vagy több NSAID egyidejű alkalmazása kerülendő, mert ez fokozhatja a mellékhatások, különösen az olyan gastrointestinalis mellékhatások kockázatát, mint a fekélyek és a vérzés (lásd 4.4 pont).
Acetilszalicilsav (alacsony dózisban)	Kivéve, ha a kezelőorvos javasolja az alacsony dózisú (napi 75 mg‑nál nem több) acetilszalicilsav‑kezelést, mivel az acetilszalicilsav növelheti a mellékhatások kockázatát (lásd 4.4 pont).

	A flurbiprofén kellő elővigyázatosság mellett alkalmazható a következő készítményekkel kombinációban:
	Antikoagulánsok:	A NSAID‑ok fokozhatják az antikoagulánsok, pl. a warfarin hatásait (lásd 4.4 pont).
	Thrombocyta-aggregáció-gátlók:	Fokozódik a gastrointestinalis fekélyképződés vagy vérzés kockázata (lásd 4.4 pont).
Vérnyomáscsökkentők (diuretikumok, ACE‑gátlók, angiotenzin‑II‑antagonisták):		A NSAID-ok csökkenthetik a diuretikumok és más vérnyomáscsökkentők hatását. Egyes, beszűkült veseműködésű betegeknél (pl. dehidrált betegek vagy beszűkült veseműködésű idős betegek) ACE-gátló vagy angiotenzin II-antagonisták és ciklooxigenáz-gátlók egyidejű alkalmazása tovább ronthatja a veseműködést, így akut veseelégtelenséghez vezethet, amely rendszerint reverzibilis. Ezeket a kölcsönhatásokat figyelembe kell venni olyan betegeknél, akik egyidejűleg flurbiprofént és ACE-gátlót vagy angiotenzin II-antagonistát szednek. Ezért az ilyen kombinációt fokozott körültekintéssel kell alkalmazni, különösen az időseknél. A betegek megfelelő vízháztartását biztosítani kell, és mérlegelni kell a monitorozás lehetőségét.
Alkohol		Növelheti a mellékhatások, különösen a gastrointestinalis traktusban kialakuló vérzés kockázatát.
Szívglikozidok:		A NSAID‑ok súlyosbíthatják a szívelégtelenséget, csökkenthetik a glomeruláris filtrációs rátát és megnövelhetik a plazma glikozidszintjét. Megfelelő monitorozás és - ha szükséges - dózisbeállítás javasolt.
Ciklosporin:		Fokozott a nephrotoxicitás kockázata.
Kortikoszteroidok:		Fokozódik a gastrointestinalis fekély vagy vérzés kockázata (lásd 4.3 pont).
Lítium:		Megemelkedhet a lítium szérumkoncentrációja. Megfelelő monitorozás, és ha szükséges dózisbeállítás javasolt.
Metotrexát:		NSAID‑ok alkalmazása 24 órával a metotrexát előtt vagy után megnövelheti a metotrexát koncentrációját és fokozhatja toxikus hatását.
Mifepriszton:		Mifepriszton alkalmazása után 8-12 napig nem szabad NSAID-ot adni, mivel a NSAID‑ok csökkenthetik a mifepriszton hatását.
Orális antidiabetikumok:		Beszámoltak a vércukorszint megváltozásáról (az ellenőrzések gyakoriságának növelése ajánlott).
Fenitoin:		Megemelheti a fenitoin szérumszintjét. Megfelelő monitorozás, és ha szükséges dózisbeállítás javasolt.
Káliummegtakarító diuretikumok:		Az egyidejű alkalmazás hyperkalaemiát okozhat (a szérum káliumszint ellenőrzése javasolt).
Probenecid Szulfinpirazon		A probenecidet vagy szulfinpirazont tartalmazó gyógyszerek késleltethetik a flurbiprofén kiválasztását.
Kinolon antibiotikumok:		Állatkísérletes adatok arra utalnak, hogy a NSAID ok fokozhatják a kinolonok okozta görcsrohamok kockázatát. Azon betegeknél, akik egyidejűleg kapnak nem-szteroid gyulladáscsökkentőt és kinolonokat megnövekedhet a görcsrohamok kialakulásának kockázata.
Szelektív szerotonin‑visszavétel-gátlók (SSRI‑k)		Fokozódik a gastrointestinalis fekélyképződés vagy vérzés kockázata (lásd 4.4 pont).
Takrolimusz:		NSAID-ok és takrolimusz egyidejű alkalmazásakor fokozódhat a nefrotoxicitás kockázata.
Zidovudin:		Megnövekszik a hematológiai toxicitás kockázata, amikor NSAID‑okat zidovudinnal egyidejűleg alkalmaznak.

Mostanáig a vizsgálatok nem igazoltak semmilyen kölcsönhatást a flurbiprofén és a tolbutamid, vagy a savlekötők között.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A prosztaglandinszintézis gátlása kedvezőtlenül befolyásolhatja a terhességet és/vagy az embrionális/magzati fejlődést. Epidemiológiai vizsgálatok adatai szerint fokozott a vetélés és a szívfejlődési rendellenesség, valamint a gastroschisis kockázata, amennyiben a prosztaglandinszintézis-gátlókat a terhesség korai szakaszában alkalmazzák. A cardiovascularis malformatio abszolút kockázata kevesebb mint 1%-ról körülbelül 1,5%-ra nőtt. A kockázat a dózissal és a kezelés időtartamával valószínűleg nő. Állatokban, prosztaglandinszintézis-gátló alkalmazásakor megnövekedett pre- és posztimplantációs veszteséget és embryofoetalis letalitást figyeltek meg. Emellett a különféle, például a cardiovascularis fejlődési rendellenességek előfordulási gyakoriságának növekedéséről számoltak be azoknál az állatoknál, melyek az organogenezis idején prosztaglandinszintézis-gátlót kaptak.

Nincsenek klinikai adatok a flurbiprofén terhesség alatti alkalmazásáról. Még ha a szisztémás expozíció alacsonyabb is, mint az oralis adagolásnál, nem ismert, hogy a topicalis alkalmazás után elért szisztémás flurbiprofén-expozíció káros lehet-e az embrióra/magzatra.

A terhesség első és második trimeszterében flurbiprofén nem adható, kivéve, ha feltétlenül szükséges. Ha a gyermekvállalást tervező nő alkalmaz flurbipofént, vagy a terhesség első és második trimesztere alatt alkalmazza, a lehető legalacsonyabb dózist kell szednie, és a kezelést a lehető legrövidebb ideig szabad csak folytatni.

A terhesség harmadik trimesztere alatt minden prosztaglandinszintézis-gátló az alábbiaknak teheti ki a magzatot:

• cardiopulmonalis toxicitás (a ductus arteriosus korai záródása és pulmonalis hypertonia),

• veseműködési zavar, ami oligohydroamnionnal járó veseelégtelenségig fokozódhat.

Az anyánál és az újszülöttnél, a terhesség végén:

• az aggregációgátló hatása révén valószínűleg megnyújtja a vérzési időt, ami még kis dózisoknál is előfordulhat.

• gátolja a méhösszehúzódást is, ezzel késlelteti a szülést vagy megnyújtja a vajúdást.

Következésképpen a flurbiprofén a terhesség harmadik trimeszterében ellenjavallt (lásd 4.3 pont).

Szoptatás

Korlátozott számú vizsgálatok alapján a flurbiprofén nagyon alacsony koncentrációban jelenik meg az anyatejben, ezért nem valószínű, hogy káros hatást gyakorolna a szoptatott csecsemőre. Ugyanakkor a NSAID‑ok szoptatott csecsemőre gyakorolt lehetséges káros hatásai miatt a flurbiprofén alkalmazása szoptató anyáknál nem javasolt.

Termékenység

Vannak arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a ciklooxigenáz‑/prosztaglandinszintézist gátló gyógyszerek az ovulációra gyakorolt hatás révén károsíthatják a női termékenységet. Ez a hatás a kezelés leállításakor reverzibilis.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Nem végeztek vizsgálatokat a gyógyszer gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre gyakorolt hatásáról. Mindamellett a nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek bevétele után mellékhatásként szédülés és látászavarok jelentkezhetnek. Ha ezek érintik a beteget, ne vezessen gépjárművet, illetve ne kezeljen gépeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

Beszámoltak a nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel kapcsolatos túlérzékenységi reakciókról, amelyek a következők lehetnek:

• nem specifikus allergiás reakciók és anafilaxia;

• légzőrendszeri reakciók, pl. asthma, az asthma súlyosbodása, hörgőgörcs, és dyspnoe;

• különböző bőrreakciók, mint amilyen a pruritus, urticaria, angiooedema, ill. ritkábban exfoliativ és hólyagos dermatosis (többek között toxicus epidermalis necrolysis és erythema multiforme).

A NSAID‑kezeléssel összefüggésben beszámoltak oedemáról, hypertoniáról és szívelégtelenségről.

A klinikai vizsgálati, valamint epidemiológiai adatok arra utalnak, hogy néhány NSAID (különösen nagy adagokban és hosszú távú kezelés során) összefüggésbe hozható az artériás trombotikus események (például myocardialis infarctus vagy stroke) kockázatának kismértékű növekedésével (lásd 4.4 pont). Nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy az ilyen kockázatot a flurbiprofén 8,75 mg szopogató tabletta esetében ki lehessen zárni.

Az alább felsorolt mellékhatásokról a recept nélkül kapható és rövid ideig alkalmazható flurbiprofénnel kapcsolatosan számoltak be:

Nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100 - < 1/10), nem gyakori (≥ 1/1000 - < 1/100), ritka (≥ 1/10 000 - < 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek:

Nem ismert: anaemia, thrombocytopenia.

Immunrendszeri betegségek és tünetek:

Ritka: anafilaxiás reakciók;

Nem ismert: túlérzékenység.

Pszichiátriai kórképek:

Nem gyakori: insomnia.

Idegrendszeri betegségek és tünetek:

Gyakori: szédülés, fejfájás, paraesthesia;

Nem gyakori: somnolentia.

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek:

Nem ismert: szívelégtelenség, oedema.

Érbetegségek és tünetek:

Nem ismert: hypertensio.

Légzőrendszeri betegségek és tünetek:

Gyakori: torokirritáció;

Nem gyakori: asthma és bronchospasmus súlyosbodása, dyspnoe, sípoló légzés, oropharyngealis hólyagosodás, pharyngealis hypaesthesia.

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek:

Gyakori: hasmenés, szájfekély, hányinger, szájüregi fájdalom, szájzsibbadás, oropharyngealis fájdalom, orális diszkomfort (melegség vagy égő érzés vagy zsibbadás a szájban);

Nem gyakori: haspuffadás, hasi fájdalom, székrekedés, szájszárazság, dyspepsia, flatulentia, glossodynia, dysgeusia, oralis dysaesthesia, hányás.

Máj- és epebetegségek, illetve tünetek:

Nem ismert: hepatitis.

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei:

Nem gyakori: különböző bőrkiütések, pruritus.

Nem ismert: bőrreakciók súlyos formái, mint például bullosus reakciók, beleértve a Stevens–Johnson-szindrómát és a toxicus epidermalis necrolysist.

Általános tünetek és az alkalmazás helyén fellépő reakciók:

Nem gyakori: láz, fájdalom.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Tünetek:

A legtöbb betegnél, akik klinikailag jelentős mennyiségű nem-szteroid gyulladáscsökkentőt vettek be, nem jelentkezik más, mint hányinger, hányás, epigastrialis fájdalom és ritkábban hasmenés. Tinnitus, fejfájás és gastrointestinalis vérzés szintén előfordulhat. Súlyosabb NSAID‑mérgezés esetén a központi idegrendszeri toxicitás tapasztalható, ami álmosság, esetenként izgatottság, homályos látás és dezorientáció vagy kóma formájában nyilvánul meg. Esetenként convulsiók is kialakulhatnak a betegnél. Súlyos NSAID mérgezésben metabolikus acidózis alakulhat ki és valószínűleg a véralvadásban szerepet játszó keringő faktorokkal létrejövő interakció következtében a protrombinidő/INR megnyúlhat. Akut veseelégtelenség és májkárosodás alakulhat ki. Asthmás betegeknél lehetséges az asthma exacerbációja.

Kezelés:

Tüneti és szupportív kezelés szükséges, amibe beletartozik a szabad légutak biztosítása, és a szívműködés, illetve a vitális funkciók monitorozása azok stabilizálódásáig.

Megfontolandó aktív szén vagy gyomormosás alkalmazása, és amikor szükséges a szérum elektrolitok korrekciója, ha a bevételtől számítva kevesebb mint egy óra telt el vagy a beteg potenciálisan mérgező mennyiséget vett be. Gyakori vagy elhúzódó convulsiók esetén intravénás diazepámot vagy lorazepámot kell adni. Asthma bronchiale kialakulásakor hörgőtágítókat kell adni. A flurbiprofénnek nincs speciális antidotuma.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: egyéb torokgyógyszerek; torokgyógyszerek.

ATC kód: R02AX01

Hatásmechanizmus

A flurbiprofén egy proprionsav-származék nem-szteroid gyulladáscsökkentő, amely hatását a prosztaglandinszintézis gátlása révén fejt ki.

Farmakodinámiás hatás

A flurbiprofén emberben erős fájdalomcsillapító, lázcsillapító és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, és a 8,75 mg-os dózis mesterséges nyálban feloldva igazoltan csökkentette a prosztaglandinszintézist tenyésztett emberi légzőszervi sejtekben. A teljes-vér esszét alkalmazó vizsgálatok alapján a flurbiprofén kevert COX-1-/COX-2-antagonista, kismértékű COX-1 szelektivitással.

Preklinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy a flurbiprofén R(-)-enantiomere és a hasonló NSAID‑ok valószínűleg a központi-idegrendszerre hatnak. A valószínűsített hatás az indukált COX‑2 gátlása gerincvelői szinten.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

A lokálisan a torokra alkalmazott egyszeri 8,75 mg flurbiprofén szopogató tabletta igazoltan enyhíti a torokfájást, beleértve a torok duzzanatát és gyulladását, ezzel jelentősen csökkentve a torokfájásos területen a fájdalom intenzitását (átlagos különbség [szórás] mm‑ben) a 22. perctől (-5,5 mm), majd a maximumot a 70. percnél érte el (-13,7 mm) és szignifikáns maradt egészen 240 percen keresztül (-3,5 mm), mind a Streptococcus-fertőzésben és nem Streptococcus-fertőzésben szenvedő betegeknél, a nyelési nehézség enyhülése a 20. perctől (-6,7 mm) következett be, maximumát a 110. percnél éri el (-13,9 mm), majd legfeljebb 240 percig fennmaradt (-3,5 mm), a torokduzzanat érzésének csökkenése a 60. percben jelentkezett (-9,9 mm), maximumát a 120. percben érte el (-11,4 mm) és egészen 210 percig (-5,1 mm) fennmaradt a 6 órás értékelési időtartam alatt.

Két, többszöri dózist alkalmazó hatásossági vizsgálat, amely a kiindulási értékhez viszonyított összesített fájdalomintenzitás-különbséget (Sum of Pain Intensity Differences , SPID mm*óra) mérte 24 órán keresztül, szignifikáns csökkenést igazolt a torokfájásos területen fájdalom intenzitásában (-473,7 mm*óra ‑ - 529,1 mm*óra), a nyelési nehézségben (-458,4 mm*óra ‑ -575,0 mm*óra) és a torok duzzanatában (- 482,4 mm*óra ‑ -549,9 mm*óra), a placebóhoz képest sztatisztikailag szignifikánsan nagyobb összesített fájdalomcsökkenéssel minden egyórás intervallumban, 24 órán keresztül, mindhárom mérés esetében. A többszöri dózisok 24 órán, illetve 3 napon túli hatásosságát szintén igazolták.

Azon betegek esetében, akik Streptococcus-fertőzés miatt antibiotikumokat szedtek, statisztikailag szignifikánsan nagyobb mértékben enyhült a torokfájdalom intenzitása a 8,75 mg-os flurbiprofén szopogató tabletta alkalmazása esetén az antibiotikum bevételétől számított 7. órától kezdődően, majd ezt követően is. A 8,75 mg-os flurbiprofén fájdalomcsillapító hatását a betegek Streptococcus okozta torokgyulladásra alkalmazott antibiotikumok nem csökkentették.

Az első dózist követő 2 óra múlva a flurbiprofén 8,75 mg szopogató tabletta jelentős enyhülést hozott a kiinduláskor jelenlévő, torokfájással összefüggő bizonyos tünetek esetében, úgymint a köhögés (50% vs. 4%), étvágytalanság (84% vs. 57%) és láz (68% vs. 29%). A szopogató tabletta gyógyszerforma 5‑12 perc alatt oldódik fel a szájban és mérhető enyhülést, valamint bevonó hatást biztosít már 2 perc elteltével.

Gyermekek és serdülők

Gyermekek körében nem végeztek célzott vizsgálatokat. A 8,75 mg-os flurbiprofén szopogató tablettával végzett hatásossági és biztonságossági vizsgálatokban 12–17 év közötti gyermekek és serdülők vettek részt, de a kisszámú minta miatt statisztikai következtetések nem vonhatók le.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A szopogató tabletta 5‑12 perc alatt oldódik fel és gyorsan felszívódik, az 5. percben kimutatható a vérben, csúcs plazmakoncentrációját a beadás után 40-45 perc alatt éri el, de középértéke alacsony, 1,4 mikrogramm/ml szinten marad, ami körülbelül 4,4‑szer alacsonyabb, mint az 50 mg‑os tabletta esetében. A flurbiprofén felszívódása történhet a szájnyálkahártyán keresztül, passzív diffúzióval. A felszívódás sebessége a gyógyszerformától függ, a csúcskoncentrációk gyorsabban érhetők el, de hasonló nagyságrendűek ahhoz, ami az egyenértékű lenyelt dózissal biztosítható.

Eloszlás

A flurbiprofén gyorsan eloszlik a szervezetben, és nagymértékben kötődik a plazmafehérjékhez.

Metabolizmus/kiválasztás

A flurbiprofén főként hidroxilációval metabolizálódik, és a veséken keresztül választódik ki. Eliminációs felezési ideje 3-6 óra. A flurbiprofén a humán anyatejbe igen kis mennyiségben választódik ki (kevesebb, mint 0,05 mikrogramm/ml). A flurbiprofén orális dózisának körülbelül 20‑25%‑a választódik ki változatlan formában.

Különleges betegcsoportok

Flurbiprofén tabletták orális alkalmazását követően nem számoltak be a farmakokinetikai paraméterek eltéréséről az idős és fiatal önkéntesek esetében. Tizenkét évesnél fiatalabb gyermekekre vonatkozóan nem kaptak farmakokinetikai adatokat a flurbiprofén 8,75 mg szopogató tabletta beadását követően, de sem a flurbiprofén szirup, sem a végbélkúp gyógyszerforma alkalmazása nem utalt jelentős különbségekre a farmakokinetikai paraméterekben, a felnőttekkel összehasonlítva.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Az egyéb releváns pontokban felsorolt információkon kívül nincsenek fontos preklinikai adatok.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

izomalt (E 953)

maltit (E 965)

borsmenta olaj (D-limonén allergént tartalmaz)

citrom aroma (D-limonén és geraniol allergént tartalmaz)

méz aroma

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30 °C-on tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Szopogató tabletták PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és nyomtatott kartondobozban.

Kiszerelés: 8, 12, 16, 20, 24 db szopogató tabletta.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy keresztes)

Osztályozás: I. csoport

Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer (VN).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Teva B. V. Swensweg 5, 2031 GA, Haarlem, Hollandia

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-24055/01 16×

OGYI-T-24055/02 20×

OGYI-T-24055/03 24×

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2022. április 28.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2025. október 21.