DOLUXIO COMBI 500 mg/12,2 mg por belsőleges oldathoz betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Doluxio Combi 500 mg/12,2 mg por belsőleges oldathoz

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

1 tasak tartalma:

paracetamol 500 mg

fenilefrin-hidroklorid 12,2 mg

ami megfelel 10,0 mg fenilefrinnek

Ismert hatású segédanyagok:

szacharóz: 1829,7 mg

aszpartám (E951): 17,5 mg

szorbit (E420): 1 mg

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Por belsőleges oldathoz.

Szabadon folyó, fehér por.

Az elkészített oldat színtelen, kissé opálos, részecskéktől és kiválástól mentes.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A megfázás és az influenza tüneteinek (fájdalom, láz) rövid távú enyhítése, ha azok orrdugulással társulnak.

A Doluxio Combi 500 mg/12,2 mg felnőttek és 16 évesnél idősebb gyermekek számára javallott.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőttek:

Egy tasak tartalmát kevergetve, fél bögre (kb. 125 ml) forró vízben kell feloldani.

Az adag 4‑6 óránként ismételhető.

Négy adagnál több nem alkalmazható 24 órán belül.

Gyermekek

16 éves kor alatti gyermekek:

A Doluxio Combi 500 mg/12,2 mg alkalmazása nem ajánlott 16 év alatti gyermekeknél.

16 évnél idősebb serdülők:

Egy tasak tartalmát kevergetve, fél bögre (kb. 125 ml) forró vízben kell feloldani.

Az adag 4‑6 óránként ismételhető.

Négy adagnál több nem alkalmazható 24 órán belül.

Idősek:

Nincs olyan javallat, mely szerint időseknél az adagolás módosítása szükséges.

Vesekárosodás

A Doluxio Combi 500 mg/12,2 mg vesekárosodásban csak kellő óvatossággal alkalmazható, súlyos vesekárosodásban pedig az adagok közötti intervallum növelése ajánlott. Amennyiben a kreatinin‑clearance 10 ml/perc alatti érték, két adag között minimálisan 8 óra intervallumnak kell lennie.

Májkárosodás

A Doluxio Combi 500 mg/12,2 mg májkárosodásban vagy Gilbert szindrómában csak kellő óvatossággal alkalmazható. Csökkenteni kell az adagot, vagy növelni kell az adagolások közötti intervallumot.

Orvosi felülvizsgálat szükséges, ha a Doluxio Combi 500 mg/12,2 mg‑mal végzett terápia során a tünetek 3 napon belül nem javulnak, vagy súlyosbodnak.

Monoterápiában akkor alkalmazható, ha az egyik tünet dominánsnak bizonyul.

Az alkalmazás módja

Vízzel történő feloldást követően szájon át alkalmazandó.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagaival, paracetamollal vagy fenilefrinnel, vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység

Súlyos szívkoszorúér betegség és cardiovascularis betegségek

Hypertonia

Glaucoma

Hyperthyreosis

Triciklusos antidepresszánsokat szedő betegeknél történő alkalmazás

Olyan betegeknél történő alkalmazás, akik egyidejűleg monoamino‑oxidáz-gátlókat (MAO‑gátlókat) kapnak vagy kaptak a kezelést megelőző 2 héten belül

Súlyos májfunkció károsodás

Akut hepatitis

Alkoholabúzus

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Óvatosan alkalmazandó az alábbi betegségekben szenvedőknél:

• Raynaud‑jelenség

• Diabetes mellitus

• Közepesen súlyos és súlyos vesekárosodás

• Májfunkció rendellenességek:

enyhe, illetve közepesen súlyos hepatocellularis elégtelenség (beleértve a Gilbert-szindrómát is), májműködést befolyásoló gyógyszerekkel végzett egyidejű kezelés

• haemolyticus anaemia

• dehydratio

• krónikus alultápláltság

• anyagcserezavarok miatt fellépő glutation-depléció

• prostata hypertrophia

• pheochromocytoma

Ez a készítmény nem alkalmazható együtt más paracetamol tartalmú gyógyszerekkel. Az ajánlottnál nagyobb adagok súlyos májkárosodásokhoz vezethetnek. A májkárosodás klinikai tünetei rendszerint 2 nappal a bevételt követően válnak észlelhetővé. Amilyen gyorsan csak lehet, antidotumot kell alkalmazni. Lásd még a 4.9 pontot.

Acetilszalicilsav-túlérzékenységben szenvedő asztmás betegek a Doluxio Combi 500 mg/12,2 mg készítményre is túlérzékenyek lehetnek.

Segédanyagok

Szacharóz

Adagonként 1829,7 mg szacharózt tartalmaz, amit cukorbetegségben (diabétesz mellitusz) esetén figyelembe kell venni.

Ritkán előforduló, örökletes fruktózintoleranciában, glükóz-galaktóz malabszorpcióban vagy szacharáz-izomaltáz hiányban a készítmény nem szedhető.

Szorbit (E420)

Az egyidejűleg alkalmazott szorbit (vagy fruktóz) tartalmú készítmények vagy a szorbit (vagy fruktóz) táplálékkal történő bevitelének additív hatását figyelembe kell venni.

A szájon át alkalmazott gyógyszerek szorbittartalma befolyásolhatja az egyidejűleg alkalmazott egyéb, szájon át alkalmazandó gyógyszerek biohasznosulását.

Aszpartám (E951)

Az aszpartám szájon át történő alkalmazást követően az emésztőrendszerben hidrolizálódik. A fő hidrolízistermékeinek egyike a fenilalanin. Ártalmas lehet fenilketonuriában szenvedő betegeknél.

Nátrium

A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tasakonként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Paracetamol

A máj mikroszomális enzimeit indukáló anyagok, pl. alkohol, barbiturátok, antikonvulzív szerek, mint amilyen a fenitoin, fenobarbitál, metilfenobarbitál és primidon, rifampicin, monoamino‑oxidáz‑gátlók és triciklusos antidepresszánsok fokozhatják a paracetamol hepatotoxicitását, különösen túladagolás esetén.

A paracetamol felszívódásának sebességét csökkenthetik az antikolinerg gyógyszerek (pl. glikopirrónium, propantelin), és növelheti a metoklopramid vagy a domperidon, a kolesztiramin pedig a felszívódást csökkentheti. Az izoniazid a paracetamol májban zajló metabolizmusának gátlásával csökkenti a paracetamol clearance értékét, és esetlegesen potencírozhatja hatását és/vagy toxicitását. A warfarin és más kumarinszármazékok antikoaguláns hatását fokozhatja a paracetamol tartós, napi rendszerességű alkalmazása, amely növelheti a vérzések kockázatát, míg az alkalomszerűen bevett adagoknak nincs jelentős hatásuk. A probenecid a glükuronsavval való konjugáció gátlása révén csökkenti a paracetamol clearance‑ét.

A paracetamol rendszeres alkalmazása valószínűleg csökkenti a zidovudin metabolizmusát (fokozott neutropenia kockázat).

Fenilefrin

A fenilefrin kedvezőtlenül befolyásolhatja egyéb szimpatomimetikumok, értágítók, béta‑blokkolók és más vérnyomáscsökkentők hatását.

A fenilefrin vazopresszor hatásait potencírozhatják az olyan gyógyszerek, mint a digoxin, MAO‑gátlók, triciklusos antidepresszánsok, pl. amitriptilin, amoxapin, klomipramin, dezipramin és doxepin, illetve a tetraciklusos szerek, mint például a maprotilin, valamint az antidepresszánsok, úgymint fenelzin, izokarboxilsav, nialamid, tranilcipromin, moklobemid, Parkinson‑kór elleni gyógyszerek, pl. szelegilin és mások, pl. furazolidon.

A készítmény alkalmazása ellenjavallt olyan betegeknél, akiket aktuálisan monoamino‑oxidáz‑gátlóval kezelnek, vagy kezelésüket a megelőző két héten belül hagyták abba.

Gyermekek

A 16 év feletti korú serdülőknél előforduló interakciók gyakorisága, típusa és súlyossága várhatóan a felnőtteknél tapasztaltakhoz hasonló.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Termékenység

A nem‑klinikai jellegű vizsgálatok alapján nincs arra bizonyíték, hogy a paracetamol klinikailag megfelelő dózisai befolyásolnák a női vagy férfi termékenységet. A fenilefrin női vagy férfi termékenységre kifejtett hatását nem vizsgálták.

Terhesség

Paracetamol

A terhes nőkre vonatkozó, nagy mennyiségű adat nem utal sem malformatiót előidéző, sem foetalis/neonatalis toxicitásra. A méhen belül paracetamol-expozícióban részesült gyermekek idegrendszeri fejlődésével foglalkozó epidemiológiai vizsgálatok eredményei nem egyértelműek. Amennyiben azt klinikailag szükségesnek tartják, a paracetamol adható terhesség alatt, de a legalacsonyabb hatásos adagban, a lehető legrövidebb ideig és a lehetséges legkisebb gyakorisággal kell alkalmazni

Fenilefrin

A fenilefrin terhes nőknél történő alkalmazásáról korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre. A fenilefrin használatával összefüggően a méhben kialakuló vasoconstrictio és a méh csökkent vérátáramlása magzati hypoxiát eredményezhet. Amíg nem állnak rendelkezésre további adatok, a fenilefrin alkalmazása a terhesség alatt kerülendő.

Szoptatás

Paracetamol

A paracetamol kiválasztódik az anyatejbe, de klinikailag nem jelentős mennyiségben. A rendelkezésre álló publikált adatok nem teszik ellenjavallottá a szoptatást.

Fenilefrin

Nem állnak rendelkezésre adatok arról, hogy a fenilefrin kiválasztódik‑e az anyatejbe, és nincsenek jelentések a fenilefrin szoptatott csecsemőre gyakorolt hatásairól. Amíg nem állnak rendelkezésre további adatok, a fenilefrin szoptatás során történő alkalmazása kerülendő.

Összegezve a Doluxio Combi 500 mg/12,2 mg alkalmazása nem ajánlott terhesség és szoptatás alatt.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Nem végeztek vizsgálatokat a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre gyakorolt hatásokról. Eddig még nem írtak le ilyen hatásokat.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A nemkívánatos hatások előfordulási gyakorisága rendszerint az alábbiak szerint kerül csoportosításra

Nagyon gyakori (≥1/10)

Gyakori (≥1/100‑ <1/10)

Nem gyakori (≥1/1000‑ <1/100)

Ritka (≥1/10 000‑ <1/1000)

Nagyon ritka (<1/10 000)

Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

Paracetamol

Szervrendszer	Gyakoriság	Tünetek
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek	Ritka	Vér-dyscrasiák, köztük vérlemezke-rendellenességek, agranulocytosis, leukopenia, thrombocytopenia, haemolyticus anaemia, pancytopenia
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	Ritka	Túlérzékenység, többek között bőrkiütés és csalánkiütés, pruritus, verejtékezés, purpura, angiooedema
Immunrendszeri betegségek és tünetek	Ritka	Allergiás és túlérzékenységi reakciók, köztük bőrkiütés, urticaria, anaphylaxia és bronchospasmus
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek	Ritka	Kóros májfunkciós értékek (máj transzamináz‑szint emelkedése), májelégtelenség, májnecrosis, sárgaság.
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek	Nagyon ritka	Interstitialis nephritis a paracetamol nagy dózisainak tartós alkalmazását követően. Steril pyuria (zavaros vizelet)
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Nagyon ritka	Akut pancreatitis

Nagyon ritkán súlyos bőrreakciók eseteiről számoltak be.

Nem ismert gyakorisággal erythema multiforme, gégeödéma, anafilaxiás sokk, anaemia, májfunkció változások és hepatitis, veseműködés változás (súlyos vesekárosodás, haematuria, anuresis), gastrointestinalis hatások és vertigo eseteit jelentették.

Gyermekek

A 16 év feletti korú serdülőknél előforduló interakciók gyakorisága, típusa és súlyossága várhatóan a felnőtteknél tapasztaltakhoz hasonló.

Fenilefrin

Szervrendszer	Gyakoriság	Tünetek
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Nagyon ritka	Insomnia, idegesség, tremor, szorongás, nyugtalanság, zavartság, ingerlékenység, szédülés és fejfájás előfordulhat
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek	Ritka	Tachycardia, palpitatio
Érbetegségek és tünetek	Ritka	Vérnyomás emelkedés
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Gyakori	Anorexia, hányinger és hányás.
Immunrendszeri betegségek és tünetek	Ritka	Allergiás vagy túlérzékenységi reakciók, többek között bőrkiütés, urticaria, anafilaxia és bronchospasmus

Gyermekek

A 16 év feletti korú serdülőknél előforduló interakciók gyakorisága, típusa és súlyossága várhatóan a felnőtteknél tapasztaltakhoz hasonló.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Paracetamol

Az irreverzíbilis májkárosodás veszélye miatt túladagolás esetén azonnali orvosi segítséget kell kérni.

Tünetek

A paracetamol túladagolás tünetei az első 24 órában a sápadtság, hányinger, hányás, étvágytalanság és a hasi fájdalom. A májkárosodás a bevételt követő 12 – 48 óra múlva válik észlelhetővé, ez emelkedett prothrombinidővel jelentkezhet, ami a májfunkció romlásának megbízható indikátora. A cukoranyagcsere rendellenességei és metabolikus acidózis előfordulhatnak. Súlyos mérgezés esetén a májelégtelenség progressziója következtében encephalopathia, vérzés, hypoglycaemia, agyi oedema és halálozás következhet be. Az ágyéki fájdalom, a haematuria és a proteinuria kifejezetten az akut tubuláris necrosissal járó akut veseelégtelenségre utal, amely akár súlyos májkárosodás hiányában is kialakulhat.

Szívritmuszavarokról és pancreatitisről is beszámoltak.

Májelégtelenség kialakulása azoknál a felnőtteknél valószínű, akik 10 g vagy ennél nagyobb mennyiségű paracetamolt vettek be. A paracetamol akut vagy krónikus alkalmazása során az előírtnál nagyobb adagok bevétele májkárosodáshoz vezethet, főként, ha a betegnél kockázati tényezők vannak jelen.

Kockázati tényezők

(a) tartós karbamazepin, fenobarbitál, fenitoin, primidon, rifampicin, Hypericum perforatum (közönséges orbáncfű) és más májenziminduktor hatású gyógyszeres kezelés

vagy

(b) rendszeres alkoholfogyasztás az ajánlottnál nagyobb mértékben

vagy

(c) a glutation raktár feltételezett kiürülése, pl. a betegnek táplálkozási rendellenessége van, mucoviscidosisban, HIV fertőzésben szenved, éhezik, cachexiás

Úgy gondolják, hogy a toxikus metabolit (amit a glutation normál dózisú paracetamol bevételét követően általában megfelelően detoxikál) túlzott mennyisége irreverzíbilisen kötődik a májszövethez.

A túladagolás kezelése

Paracetamol túladagolásban elengedhetetlen az azonnali kezelés. A jelentős korai tünetek hiánya ellenére a beteget sürgősen kórházba kell utalni azonnali orvosi ellátásra. A tünetek hányingerre vagy hányásra korlátozódhatnak, és nem feltétlenül tükrözik a túladagolás súlyosságát, illetve a szervkárosodás kockázatát.

Ha a túladagolásra 1 órán belül került sor, mérlegelni kell az aktív szénnel történő kezelést. A plazma paracetamol koncentrációját a bevételt követő 4 óra múlva, vagy később kell mérni (a korábban mért koncentrációk nem megbízhatóak).

Alternatív megoldásként gyomormosást kell elvégezni bármely betegnél, aki 4 órán belül körülbelül 7,5 g vagy ezt meghaladó mennyiségű paracetamolt vett be. A szérum paracetamol koncentrációját a bevétel után 4 órával vagy később kell mérni (az ennél korábbi koncentráció adatok nem megbízhatók).

Az N‑acetilcisztein‑kezelést a paracetamol bevételét követő legfeljebb 24 órán belül lehet alkalmazni, a maximális védőhatást azonban a bevételt követő legfeljebb 8 órán belül fejti ki.

Szükség esetén a betegnek intravénás N‑acetilciszteint kell adni az elfogadott adagolási rendnek megfelelően. Ha a hányás nem jelent problémát, megfelelő alternatívaként per os metionin adható olyan távoli területeken, ahol kórházi ellátást nem lehet biztosítani. Az általános szupportív intézkedéseknek rendelkezésre kell állniuk.

Azon betegek esetében, akiknél a bevételt követően több mint 24 óra elteltével jelentkezik súlyos májdiszfunkció, a kezelést szakintézményekkel, illetve hepatológiai osztállyal kell egyeztetni.

Fenilefrin‑hidroklorid

A súlyos fenilefrin túladagolás tünetei között szerepelnek a hemodinámiás változások és a légzésdepresszióval kísért keringés‑összeomlás. A kezelési opciók közé tartozik a korai gyomormosás, és a tüneti terápia, valamint a támogató intézkedések. A hypertoniás hatások iv. adott alfa‑receptor‑blokkoló szerekkel kezelhetők.

A fenilefrin túladagolás várhatóan a következőket okozza: idegesség, fejfájás, szédülés, álmatlanság, vérnyomás‑emelkedés, hányinger, hányás, mydriasis, akut zártzugú glaucoma (ami legnagyobb valószínűséggel a zártzugú glaucomában szenvedő betegeknél fordul elő), tachycardia, palpitatiok, allergiás reakciók (pl. bőrkiütés, urticaria, allergiás dermatitis), dysuria, vizeletretenció (leginkább azon betegeknél, akik a vizeletürítés zavarában, például prostata hypertrophiában szenvednek).

További tünetek lehetnek, többek között a hypertonia, és esetleg a reflex bradycardia. Súlyos esetekben zavartság, hallucinációk, görcsrohamok és arrhythmiák is előfordulhatnak. A súlyos fenilefrin‑toxicitást előidéző dózisok azonban magasabbak, mint a májtoxicitást okozó paracetamol adagok.

A kezelést a klinikai szükségletek szerint kell végezni. A súlyos fokú hypertonia kezelése alfa‑blokkoló, pl. fentolamin‑terápiát igényelhet.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: paracetamol kombinációk, kivéve psycholeptikumok

ATC kód: N02BE51

A paracetamol hatásmechanizmusa

In vivo, a paracetamol mind analgetikus, mind antipiretikus hatással rendelkezik, amit vélhetően a központi idegrendszeren belüli ciklooxigenáz (COX) útvonalon keresztül fejt ki. Bár ezt a mechanizmust a nem szteroid gyulladásgátlókkal (NSAID‑ok) közösen használja, a paracetamol nem rendelkezik jelentős gyulladásgátló hatással, és nem gátolja a véralvadást elősegítő thromboxánok képződését. Olyan, további útvonalak, mint a leszálló szerotonerg fájdalompálya szerepet játszhatnak a paracetamol antinociceptiv hatásában.

A fenilefrin hatásmechanizmusa

A fenilefrin egy potens alfa‑1‑adrenoceptor agonista. Perifériás alfa₁ receptorokra gyakorolt hatása vasoconstrictiót idéz elő, ami az orrnyálkahártyában csökkenti az oedemát és a duzzanatot. Intravénásan adva a fenilefrin tartósan fokozza a teljes perifériás rezisztenciát (TPR), a szisztolés, valamint a diasztolés vérnyomást, míg a szívfrekvencia a reflex bradycardia következtében csökken. Az iv. alkalmazott fenilefrin által előidézett hemodinámiás változások kortól és a kiindulási vérnyomástól függően eltérőek lehetnek. A fiatal, normotenziós alanyoknál nagyobb mértékű a szívfrekvencia csökkenés, ugyanakkor náluk kisebb mértékben emelkedik a szisztolés vérnyomás, mint a fiatal hypertoniások és idősebb, normotenziós betegek esetében, míg az idős hypertoniások körében mutatkozik a legkevésbé kifejezett reflex bradycardia és a legnagyobb mértékű szisztolés vérnyomás-emelkedés. A per os adagolt gyógyszer nem mutatott tartós cardiovascularis hatásokat az ajánlott, napi 10 – 12,2 mg egyszeri adagolás mellett, ugyanakkor 40‑60 mg per os dózisok alkalmazása volt szükséges a klinikailag jelentős cardiovascularis hatások, úgymint emelkedett diasztolés vérnyomás és reflexes szívritmus-csökkenés megszüntetéséhez.

Hypertoniás interakciók jönnek létre a szimpatomimetikus aminok, pl. a fenilefrin és a monoamino‑oxidáz‑gátlók között. A fenilefrin csökkentheti a béta‑blokkoló gyógyszerek és a vérnyomáscsökkentők hatását.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Paracetamol

Felszívódás/Eloszlás

A per os adagolt paracetamol abszolút biohasznosulása 75%, valószínűleg first-pass metabolizmuson megy keresztül. A T_max, azonban gyógyszerformától függő, általában 30 és 120 perc közötti érték. A felszívódás mértéke nem függ a gyógyszerformától.

Elimináció

Felezési idő, megközelítőleg 2‑2,5 óra.

Vese‑ vagy májelégtelenségben, illetve túladagolást követően, valamint újszülötteknél a paracetamol felezési ideje megnyúlik. A maximális hatás a szérumkoncentrációval egyenértékű.

Súlyos veseelégtelenség (kreatinin‑clearance 10 ml/perc alatt) esetén a paracetamolnak és metabolitjainak eliminációja hosszabb időt vesz igénybe.

Biotranszformáció

A főbb metabolitok a glükuronid és a szulfát konjugátok (>80 %), amelyek a vizelettel távoznak. A paracetamol kis mennyisége (<10%) a májban oxidálódik a citokróm P4502E1 (CYP2E1) enzimen keresztül. Ez a reakció a nagymértékben reaktív N-acetil-p-benzokinon‑imin (NAPQI) metabolitot hozza létre, amely a paracetamol túladagolással összefüggésbe hozható, jellemző centrilobularis hepatotoxicitás előidézője.

Fenilefrin

Felszívódás/Eloszlás

Intravénás alkalmazás során a szabad 3H-fenilefrin koncentráció az infúzió végén éri el a csúcsértéket, miután a szérumkoncentráció biexponenciális módon csökken, 80%‑ot az első 15 percben, majd a továbbiakban lassabban, átlagosan 2 órás felezési idővel. A per os adagolt fenilefrin a gastrointestinalis traktusból felszívódva a szérumban 45‑75 perc alatt éri el a csúcsértéket.

Elimináció

Egy gyors eliminációs fázist követően, az átlagos eliminációs felezési idő 2,5 óra. Dinamikus egyensúlyi állapotban az eloszlási volumen 340 l, ami arra utal, hogy a gyógyszer felhalmozódik egyes szerv‑kompartmenekben. A renalis clearance csupán töredéke a teljes plazmaclearance‑nek.

Biotranszformáció

A nagymértékű first-pass metabolizmus miatt a teljes fenilefrin biohasznosulás megközelítőleg 38%, aminek 1%‑a az aktív, nem konjugált fenilefrin anyavegyület.

A fenilefrin per os adagolás mellett is megtartja orrdugulás‑csökkentő hatását, a gyógyszer a szisztémás keringésen keresztül jut el az orrnyálkahártya érrendszerébe. Az orrdugulás ellen per os alkalmazott fenilefrint rendszerint 4‑6 órás időközönként kell bevenni.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra-, és fejlődésre kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

A reprodukciót és a fejlődést érintő toxicitást értékelő, jelenleg elfogadott standardokat követő, hagyományos vizsgálatok nem állnak rendelkezésre.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

aszkorbinsav

szacharóz

aszpartám (E951)

citromaromák (benne: természetes citromolaj és természetes, illetve természetazonos ízesítő anyagok, maltodextrin, mannit (E421), glükonolakton, akáciamézga, szorbit (E420), vízmentes kolloid szilícium-dioxid és alfa-tokoferol (E307))

szacharin-nátrium

vízmentes kolloid szilícium-dioxid

vízmentes citromsav

nátrium-citrát

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év

Feloldást követő eltarthatóság:

A forró vízben elkészített oldat szobahőmérsékleten 1 órán keresztül marad stabil, ugyanakkor a készítményt azonnal ajánlatos meginni.

6.4 Különleges tárolási előírások

A fénytől és nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

A feloldott gyógyszer tárolási körülményeit lásd a 6.3 pontban.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Többrétegű papír/Al tasakban, dobozban.

5, 6, 8, 10, 12, 16, 20 db tasak dobozonként.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

A megsemmisítésre vonatkozóan nincsenek különleges előírások.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani

Megjegyzés  (egy keresztes)

1. Osztályozás: I. csoport

Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer (VN).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Actavis Group PTC ehf.

Reykjavíkurvegur 76-78,

IS-220 Hafnarfjörður,

Izland

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-22798/01 5x többrétegű papír/Al tasakban

OGYI-T-22798/02 6x többrétegű papír/Al tasakban

OGYI-T-22798/03 8x többrétegű papír/Al tasakban

OGYI-T-22798/04 10x többrétegű papír/Al tasakban

OGYI-T-22798/05 12x többrétegű papír/Al tasakban

OGYI-T-22798/06 16x többrétegű papír/Al tasakban

OGYI-T-22798/07 20x többrétegű papír/Al tasakban

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2015. február 16.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2020. október 31.