DONEPEZIL STADA 5 mg filmtabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Donepezil STADA 5 mg filmtabletta

Donepezil STADA 10 mg filmtabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Donepezil STADA 5 mg filmtabletta: 5 mg donepezil hidroklorid (mely megfelel 4,56 mg donepezilnek) filmtablettánként.

Ismert hatású segédanyag

Kb. 75,35 mg laktóz filmtablettánként.

Donepezil STADA 10 mg, filmtabletta: 10 mg donepezil hidroklorid (mely megfelel 9,12 mg donepezilnek) filmtablettánként.

Ismert hatású segédanyag

Kb. 150,71 mg laktóz filmtablettánként

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta.

5 mg-os filmtabletta: fehér, kerek, kb. 7,5 mm átmérőjű filmtabletta.

10 mg-os filmtabletta: fehér, kerek, körülbelül 9,3 mm átmérőjű filmtabletta, egyik oldalán bemetszéssel. A tabletta egyenlő adagokra osztható.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

1. Terápiás javallatok

Donepezil STADA filmtabletta az enyhe és közepesen súlyos Alzheimer-típusú dementia tüneti kezelésére javallott.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőttek/Időskorúak

A kezelést naponta egyszer 5 mg‑mal kell kezdeni. A napi 5 mg‑os adagot legalább egy hónapon keresztül ajánlott fenntartani a legkorábbi klinikai válaszok megítélhetősége és az egyensúlyi (steady state) donepezil‑hidroklorid koncentráció elérése érdekében. Az 5 mg‑os adaggal történő kezelés hatásának egy hónapos klinikai értékelését követően, a Donepezil STADA adagja napi egyszeri 10 mg‑ra emelhető. A javasolt maximális adag 10 mg. 10 mg/nap feletti adagok hatását klinikai vizsgálatokban nem értékelték.

A kezelést kizárólag az Alzheimer-típusú dementia diagnosztizálásában és kezelésében tapasztalt orvos kezdeményezheti és végezheti. A diagnózist az elfogadott irányelvek (tehát DSM‑IV, ICD‑10) szerint kell felállítani. A donepezil terápiát csak akkor szabad elkezdeni, ha rendelkezésre áll olyan gondviselő, aki a beteg gyógyszerszedését rendszeresen monitorozni fogja. A fenntartó kezelés mindaddig folytatható, ameddig az a beteg számára klinikai előnnyel jár. Ennek következtében, a donepezil klinikai előnyeit rendszeres időközönként újra kell értékelni. Meg kell fontolni a kezelés abbahagyását, amikor a terápiás hatás bizonyítéka többé már nem igazolható. A donepezil kezelésre adott egyéni válasz nem jósolható meg előre.

A kezelés abbahagyását követően a Donepezil STADA jótékony hatásainak fokozatos megszűnése tapasztalható.

Különleges betegcsoportok

Károsodott vese- és májműködés

Hasonlóan adagolható a donepezil vesekárosodás esetén, mivel a donepezil hidroklorid clearence-ét ez az állapot nem befolyásolja.

Enyhe vagy mérsékelt májkárosodásban a potenciálisan emelkedett expozíció következtében (lásd 5.2 pont) az adagok emelését az egyéni tolerancia figyelembevételével kell végezni. Súlyos májkárosodásban szenvedő betegekre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre.

Gyermekek

A Donepezil STADA alkalmazása nem javasolt gyermekeknek.

Az alkalmazás módja

Donepezil STADA‑t szájon át, este, közvetlenül lefekvés előtt kell bevenni.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával, a donepezillel, a piperidin származékokkal, vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A donepezil hatását súlyos Alzheimer-típusú dementiában, illetve más típusú dementiákban vagy memóriacsökkenésben (pl. korral járó kognitiv romlás) szenvedő betegekben eddig nem vizsgálták.

Anesztézia: A donepezil‑hidroklorid kolinészteráz-gátlóként a szukcinilkolin-típusú izomrelaxánsok hatását valószínűleg fokozza anesztézia alatt.

Szív-érrendszeri betegségek: Farmakológiai hatásuk miatt a kolinészteráz-gátlók vagotoniás hatást okozhatnak a szívfrekvenciára (pl. bradycardia). Ennek a hatásnak különösen olyan betegek esetében lehet jelentősége, akik “sick sinus” szindrómában vagy egyéb supraventricularis ingervezetési zavarokban, mint pl. sinoatrialis vagy atrioventricularis block-ban szenvednek.

Syncopet és convulsiókat is jelentettek. Az ilyen betegek kivizsgálásakor mérlegelni kell az ingerületvezetési-blokk, valamint a hosszú sinus- szünetek lehetőségét.

Emésztőrendszeri betegségek: Azoknál a betegeknél, akiknél fokozott a fekély kialakulásának kockázata, pl. akiknek az anamnézisében fekélybetegség szerepel, vagy akik egyidejűleg nem-szteroid gyulladásgátlót (NSAID-ok) szednek, a fekélyes tüneteket ellenőrizni kell. A donepezil klinikai vizsgálataiban azonban a placebóhoz képest sem a peptikus fekélybetegség, sem a gastrointestinalis vérzések előfordulása nem volt gyakoribb.

Húgy- és ivarszervi rendszer: Bár a donepezil klinikai vizsgálatai során nem fordult elő, a kolinomimetikumok hólyag kiáramlási obstrukciót okozhatnak.

Idegrendszeri betegségek: Görcsrohamok: A kolinomimetikumok generalizált convulsiót okozhatnak, bár a görcstevékenység az Alzheimer-betegség manifesztációja is lehet.

A kolinomimetikumok súlyosbíthatják, ill. előidézhetik az extrapiramidális tüneteket.

Neuroleptikus malignus szindróma (NMS): A donepezil alkalmazásakor nagyon ritkán neuroleptikus malignus szindróma kialakulásáról számoltak be, főként olyan betegeknél, akik egyidejűleg antipszichotikumot is szedtek. Az NMS egy potenciálisan életet veszélyeztető állapot, amelyre a hipertermia, izommerevség, vegetatív instabilitás, módosult tudatállapot és emelkedett szérum kreatin-foszfokináz szint jellemző. További tünetek lehetnek a myoglobinuria (rhabdomyolysis) és az akut veseelégtelenség. A kezelést meg kell szakítani, amennyiben a betegnél az NMS jelei és tünetei jelentkeznek, vagy megmagyarázhatatlan magas láz alakul ki, NMS-re jellemző további klinikai tünetek nélkül.

Tüdőbetegségek: Kolinomimetikus hatásuk miatt, a kolinészteráz-gátlókat csak nagy körültekintéssel szabad felírni olyan betegeknek, akiknek kórtörténetében asthma vagy krónikus obstruktív légúti betegség szerepel.

Az egyéb acetilkolinészteráz-gátlóknak, vagy a kolinerg rendszer egyéb agonistáinak ill. antagonistáinak a donepezil‑hidrokloriddal történő együttes alkalmazása kerülendő.

Súlyosan károsodott májműködés: Súlyosan károsodott májműködésben szenvedő betegekre vonatkozóan nincs adat.

Halálozás a vascularis dementiát célzó klinikai vizsgálatok (Vascular Dementia Clinical Trials) során

Három, egyenként 6 hónapos időtartamú klinikai vizsgálatot végeztek olyan személyekkel, akik megfeleltek a valószínű vagy lehetséges vascularis dementia (VaD) NINDS-AIREN szerinti kritériumainak. A NINDS-AIREN kritériumok két célt szolgálnak: a kritériumokat olyan betegek azonosítására fejlesztették ki, akiknél a dementia oka nagy valószínűséggel a vascularis okokra korlátozható; és a kritériumok segítségével az Alzheimer-betegségben szenvedők kizárhatók. Az első vizsgálatban a mortalitási arány 2/198 (1,0%) volt 5 mg donepezil‑hidroklorid kezeléssel, 5/206 (2,4%) 10 mg donepezil‑hidroklorid kezeléssel, és 7/199 (3,5%) placebóval. A második vizsgálatban a mortalitási arány 4/208 (1,9%) volt 5 mg donepezil‑hidroklorid kezeléssel, 3/215 (1,4%) 10 mg donepezil‑hidroklorid kezeléssel, és 1/193 (0,5%) placebóval. A harmadik vizsgálatban a mortalitási arány 11/648 (1,7%) volt 5 mg donepezil‑hidroklorid kezeléssel és 0/326 (0%) placebóval. A három VaD vizsgálat kombinált mortalitási aránya a donepezil‑hidroklorid csoportban (1,7%) szám szerint magasabb volt, amint a placebo csoportban (1,1%), a különbség azonban nem volt statisztikailag szignifikáns. A donepezil‑hidrokloridot vagy placebót kapó betegek halálozása valószínűleg különböző vascularis okokból ered, ami várható tekintve a vascularis alapbetegségben szenvedő időskorú populációt. A súlyos nem halálos és halálos kimenetelű vascularis események analízise nem mutatott különbséget a donepezil‑hidroklorid csoport és a placebo csoport között.

Az Alzheimer betegség vizsgálatainak összesített eredményei (n=4146), valamint ezeknek az Alzheimer vizsgálatoknak más dementia vizsgálatokkal, közöttük a vascularis dementia vizsgálatokkal (össz esetszám= 6888) történő összesítése azt mutatta, hogy, a placebo csoportok mortalitási aránya szám szerint magasabb volt, mint a donepezil‑hidroklorid csoportoké.

Ez a gyógyszer laktózt tartalmaz. Az örökletes galaktóz-intoleranciában, laktóz‑intoleranciában, illetve glükóz-galaktóz felszívódási zavarban szenvedő betegek nem szedhetik ezt a gyógyszert.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A donepezil‑hidroklorid és/vagy metabolitjai emberben nem gátolják a teofillin, a warfarin, a cimetidin vagy a digoxin metabolizmusát. A donepezil‑hidroklorid metabolizmusát sem befolyásolja az egyidejűleg alkalmazott digoxin vagy cimetidin. In vitro vizsgálatok szerint a donepezil metabolizmusát a citokróm P450 3A4 izoenzim, és kisebb mértékben a citokróm P450 2D6 izoenzim végzi. In vitro gyógyszerinterakciós vizsgálatok szerint a CYP 3A4‑gátló ketokonazol és a 2D6‑gátló kinidin gátolják a donepezil metabolizmusát. Ennek következtében ezek a gyógyszerek, illetve a CYP3A4‑gátlók, mint az itrakonazol és az eritromicin, ill. a 2D6-gátlók, mint a fluoxetin, gátolhatják a donepezil metabolizmusát. Egy egészséges önkéntesekben végzett vizsgálat során a ketokonazol kb. 30%‑kal emelte az átlagos donepezil koncentrációt. Enzim-induktorok, mint a rifampicin, a fenitoin, a karbamazepin és az alkohol, csökkenthetik a donepezil szintjét. Mivel a gátló vagy indukáló hatás nagyságrendje nem ismert, az ezekkel a gyógyszerekkel való kombinációkat körültekintéssel kell alkalmazni. A donepezil‑hidroklorid esetében fennáll annak a lehetősége, hogy antikolinerg aktivitású gyógyszerekkel kölcsönhatásba lépjen. Ugyancsak fennáll a szinergisztikus aktivitás lehetősége, amikor a donepezilt olyan gyógyszerekkel adják együtt, mint a szukcinilkolin, egyéb neuromuscularis blokkolók, kolinerg agonisták, vagy béta-blokkolók, amelyek befolyásolják a szív ingerületvezetését.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

Terhes nőkön történő alkalmazásra nincs megfelelő adat a donepezil tekintetében.

Az állatokon végzett kísérletek nem utaltak teratogén hatásra, de a donepezil peri- és postnatalis toxicitását mutatták (lásd 5.3 pont). Emberben a potenciális veszély nem ismert.

A donepezil terhesség ideje alatt nem alkalmazható, csak akkor, ha erre egyértelműen szükség van.

Szoptatás

A donepezil patkányban kiválasztódik az anyatejbe. Emberben nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy a donepezil‑hidroklorid kiválasztódik-e az anyatejbe, és szoptató nőkön klinikai vizsgálatot nem végeztek. Ezért a donepezilt szedő nők nem szoptathatnak.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A donepezil kismértékben, vagy mérsékelten befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

A dementia ronthatja a vezető teljesítményét, és veszélyeztetheti a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Ezen túlmenően, a donepezil fáradtságot, szédülést, vagy izomgörcsöket okozhat, leginkább a kezelés elindításakor vagy a dózis emelésekor. A kezelőorvosnak rutinszerűen meg kell vizsgálnia a folytatódó gépjárművezetéshez és a komplex gépek kezeléséhez szükséges képességeket a donepezil kezelésben részesülő betegeknél.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

Leggyakrabban előforduló mellékhatások a hasmenés, izomgörcsök, fáradékonyság, hányinger, hányás és álmatlanság.

Az izolált eseteket kivéve a jelentett nemkívánatos eseményeket az alábbi táblázat tartalmazza szervrendszer és gyakoriság szerint osztályozva.

Gyakorisági kategóriák meghatározása: nagyon gyakori (≥1/10) gyakori (≥1/100, <1/10), nem gyakori (≥1/1000, <1/100), ritka (≥1/10 000, <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000) és nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Szervrendszer	Nagyon gyakori	Gyakori	Nem gyakori	Ritka	Nagyon ritka
Fertőző betegségek és parazitafertőzések		Nátha
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek		Anorexia
Pszichiátriai kórképek		Hallucinációk** Agitáció** Agresszív viselkedés** Szokatlan álmok és rémálmok**
Idegrendszeri betegségek és tünetek		Syncope* Szédülés Insomnia	Görcsök*	Extrapiramidális tünetek	Neuroleptikus malignus szindróma
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek			Bradycardia	Sino-atrialis blokk Atrioventricularis blokk
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Hasmenés Hányinger	Hányás Hasi panaszok	Gastrointestinalis vérzés Gyomor- és nyombélfekély
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek				Májműködési zavar, beleértve a hepatitist is***
A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei		Kiütés Pruritus
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei		Izomgörcsök			Rhabdomyo-lysis****
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek		Vizelet incontinentia
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	Fejfájás	Fáradtság Fájdalom
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei			Az izom kreatinin-kináz szérum koncentrációjának kismértékű növekedése
Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények		Baleset

* A beteg syncope és görcs miatti kivizsgálásánál az ingerületvezetési blokk és a tartós sinus szünetek lehetőségét is mérlegelni kell (lásd 4.4 pont).

** Hallucináció, szokatlan álmok, rémálmok, agitáció és agresszív viselkedés az adag csökkentését vagy a kezelés megszakítását követően megszűntek.

*** Ismeretlen okú májműködési zavar esetén a donepezil leállítását mérlegelni kell.

**** Rhabdomyolysis előfordulását jelentették a neuroleptikus malignus szindrómától függetlenül és szoros időbeli kapcsolatban a donepezil kezelés elkezdésével, vagy a dózis növelésével.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Egyszeri per os adag alkalmazását követően a donepezil‑hidroklorid becsült átlagos letális dózisa egerekben 45 mg/ttkg, patkányokban 32 mg/ttkg volt, ami a humán terápiában alkalmazott 10 mg‑os ajánlott maximális napi adag megközelítően 225‑szörösének, ill. 160-szorosának felel meg. Állatokban dózisfüggő kolinerg stimuláció jeleit észlelték, többek között csökkent spontán mozgást, hason fekvő helyzetet, bizonytalan járást, könnyezést, clonusos görcsöket, légzésdepressziót, nyálfolyást, myosist, fasciculatiot és alacsonyabb testhőmérsékletet (felszíni hő).

Kolinésztéráz-gátlók túladagolása kolinergiás krízist idézhet elő, amelyet súlyos hányinger, hányás, salivatio, izzadás, bradycardia, hypotonia, légzésdepresszió, collapsus és convulsiók jellemeznek. Kialakulhat fokozódó izomgyengeség, ami a légzőizmok érintettsége esetén halált okozhat.

Mint bármely túladagolásnál, általános szupportív kezelést kell alkalmazni. A donepezil túladagolás antidotumaként tercier antikolinerg szerek, például atropin, adhatók. Intravénás atropin‑szulfát javasolt a kívánt hatás eléréséig titrálva: a kezdő dózis 1,0‑2,0 mg intravénásan adva, a további dózisokat a klinikai válasz alapján kell megválasztani. Egyéb kolinomimetikumok esetében a vérnyomás és szívfrekvencia atípusos változásait észlelték kvaterner antikolinerg szerek, például a glikopirrolát, együttes alkalmazásakor. Nem ismert, hogy a donepezil-hidroklorid és/vagy metabolitjai dialízissel (haemodialízissel, peritonealis dialízissel vagy haemofiltratioval) eltávolíthatók‑e a szervezetből.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: pszichoanaleptikumok; antikolinészterázok, ATC kód: N06DA02

A donepezil‑hidroklorid az acetilkolinészteráz, az agy fő kolinészterázának specifikus és reverzíbilis inhibítora. A donepezil‑hidroklorid in vitro több mint ezerszer erősebben gátolja ezt az enzimet, mint a butirilkolinészterázt, amely elsősorban a központi idegrendszeren kívül fordul elő.

Alzheimer‑típusú dementia

A klinikai vizsgálatokban résztvevő, Alzheimer‑típusú dementiában szenvedő betegek esetében a napi egyszer adott 5 mg vagy 10 mg donepezil‑hidroklorid dózisok – beadás után mérve – az antikolinészteráz aktivitás (vörösvértest membránon vizsgált) 63,6‑os illetve 77,3‑os steady‑state gátlását eredményezték. A vörösvértest acetilkolinészteráz (AChE) donepezil‑hidroklorid általi gátlása bizonyítottan összefügg az ADAS‑Cog-ban észlelt változásokkal, vagyis a kognitív funkciók egyes aspektusait értékelő szenzitív skálában észlelt változásokkal. Nem vizsgálták, hogy a donepezil‑hidroklorid a betegség hátterét képező neuropatológiai elváltozás előrehaladását képes-e befolyásolni. Ezért nem feltételezhető, hogy a donepezil‑hidroklorid a betegség progresszióját bármely módon befolyásolná.

A donepezil-hidroklorid kezelés hatásosságát négy placebo-kontrollos vizsgálatban, két 6 hónapos és két 1 éves időtartamú vizsgálatban tanulmányozták.

A 6 hónapos klinikai vizsgálatban az analízist a donepezil kezelés befejezését követően három hatásossági kritérium kombinációjának segítségével végezték: az ADAS‑Cog (a kognitív teljesítmény mértéke), a CIBIC+ (a gondozó véleményével kiegészített, a klinikusi interjú alapján megállapított benyomás a változásról, – a globális funkcióképesség mértéke), és az Activities of Daily Living Subscale of the Clinical Dementia Rating Scale (a szociális funkcióképesség, az otthoni feladatok, hobbik, illetve személyes szükségletek kielégítése képességének mérésére).

A kezelés szempontjából reszpondernek tekintették azokat a betegeket, akik teljesítették az alábbi kritériumokat.

Válasz = legalább 4 pontos javulás az ADAS‑Cog skálán

Nincs romlás a CIBIC+ skálán.

Nincs romlás az Activities of Daily Living Subscale of the Clinical Dementia Rating Scale

	% válasz
	Beválasztás szerinti populáció n=365	Értékelhető populáció n=352
Placebo csoport	10%	10%
Donepezil 5 mg csoport	18%*	18%*
Donepezil 10 mg csoport	21%*	22%**

* p<0,05

** p<0,01

A donepezil kezelés dózisfüggően, statisztikailag szignifikáns mértékben emelte a reszponderként értékelt betegek hányadát.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás: Maximális plazmaszintek a per os adagolást követően körülbelül 3‑4 órával alakulnak ki. A plazmakoncentrációk és a görbe alatti terület (AUC) az alkalmazott dózissal arányosan emelkednek. A terminális diszpozíciós felezési idő körülbelül 70 óra, ily módon ismételt napi egyszeri adagok bevételét követően az egyensúly (steady‑state) fokozatosan alakul ki. Megközelítő egyensúlyi állapot általában a terápia elkezdését követő 3 héten belül alakul ki. Az egyensúlyi állapot kialakulását követően a donepezil‑hidroklorid plazmakoncentrációja és a plazmakoncentrációtól függő farmakodinámiás aktivitása a nap folyamán csekély variabilitást mutat.

A táplálék a donepezil‑hidroklorid felszívódását nem befolyásolja.

Eloszlás: A donepezil-hidroklorid megközelítőleg 95%‑ban kötődik a humán plazmafehérjékhez. Aktív metabolitjának, a 6‑O‑dezmetil‑donepezilnek a plazmaprotein kötődése nem ismert. A donepezil‑hidroklorid eloszlását a különböző szövetekben nem vizsgálták definitív módon. Azonban egy egészséges férfi önkénteseken végzett tömegegyensúlyi vizsgálatban az egyszeri 5 mg‑os dózisban adott, ¹⁴C‑jelzett donepezil‑hidroklorid megközelítőleg 28%‑a nem volt visszanyerhető 240 órával a beadást követően. Ez arra utal, hogy a donepezil‑hidroklorid és/vagy metabolitjai 10 napon túl is perzisztálhatnak a szervezetben.

Biotranszformáció/elimináció: A donepezil‑hidroklorid részben változatlan formában, részben a citokróm P450 rendszeren keresztül metabolizálódva, többféle, még csak részben azonosított metabolit formájában ürül ki a vizelettel. ¹⁴C‑gyel jelzett donepezil‑hidroklorid egyszeri 5 mg‑os adagját követően a beadott adag százalékában kifejezve a plazmában mért radioaktivitás főként a következő vegyületek formájában jelent meg: változatlan donepezil‑hidroklorid (30%), 6‑O‑dezmetil‑donepezil (11%; az egyetlen, a donepezil‑hidrokloridhoz hasonló aktivitást mutató metabolit), donepezil‑cisz‑N‑oxid (9%), 5‑O‑dezmetil‑donepezil (7%) és az 5‑O‑dezmetil‑donepezil glükuronid konjugátja (3%). A teljes beadott radioaktivitás megközelítőleg 57%‑a vizeletből (17% változatlan donepezil formájában), 14,5%‑a székletből volt kimutatható, ami arra utal, hogy az elimináció elsődleges útjai a biotranszformáció és renalis excretio. A donepezil‑hidroklorid és/vagy metabolitjainak enterohepatikus recirkulációjára nincs bizonyíték.

A plazma donepezil koncentrációjának felezési ideje kb.70 óra.

Nem, rassz vagy a kórtörténetben szereplő dohányzás nem befolyásolják a donepezil‑hidroklorid plazmakoncentrációját klinikailag szignifikáns mértékben. A donepezil farmakokinetikáját egészséges időskorúakban, vagy Alzheimer‑típusú, illetve vascularis dementiában még nem tanulmányozták formális keretek között. Az időskorúak átlagos plazmaszintjei azonban nagyon közel voltak a fiatal egészséges önkéntesekben mértekhez.

Enyhe vagy közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél a donepezil steady state koncentrációja emelkedett; az átlagos AUC 48%‑kal, az átlagos Cmax 39%‑kal (lásd 4.2 pont).

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Kísérleti állatokban végzett széleskörű vizsgálatok szerint ennek a vegyületnek - a tervezett farmakológiai hatásai mellett, amelyek konzisztensek a kolinerg stimulációs hatással - egyéb hatása alig van (lásd 4.9 pont). A donepezil nem volt mutagén hatású bakteriális és emlőssejt mutációs tesztekben. Bizonyos klasztogén hatást in vitro megfigyeltek olyan koncentrációknál, amelyek kifejezetten toxikusak voltak a sejtek számára, és amelyek a steady state koncentrációnál több mint 3000‑szer magasabbak voltak. Klasztogén vagy más genotoxikus hatást az egér mikronukleusz modellben in vivo nem észleltek. Patkányban és egérben végzett hosszú távú karcinogenitási vizsgálatok során nem találtak bizonyítékot onkogén potenciálra.

A donepezil‑hidroklorid nem befolyásolta a fertilitást patkányban, és nem bizonyult teratogénnek sem patkányban, sem nyúlban, azonban a halvaszületés és az újszülöttek túlélésének tekintetében gyenge hatást mutattak ki, amikor vemhes patkányoknak a humán dózis 50‑szeresét adták (lásd 4.6 pont).

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Tablettamag:

Laktóz‑monohidrát

Kukoricakeményítő

Hidroxipropilcellulóz

Mikrokristályos cellulóz

Magnézium‑sztearát

Filmbevonat

Opadry White 02H28525

Hipromellóz 5cP 2910 (E464)

Titán‑dioxid (E171)

Propilénglikol

Talkum

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30°C‑on tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Kiszerelések: 14 db vagy 28 db vagy 42 db vagy 56 db vagy 84 db vagy 98 db vagy 112 db filmtabletta 14 tablettát tartalmazó PVC‑PE‑PVDC/Al buborékcsomagolásban és dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések

A megsemmisítésre vonatkozóan nincsenek különleges előírások.

Megjegyzés:  (egy kereszt)

1. Osztályozás: II./2 csoport

Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

STADA Arzneimittel AG

Stadastrasse 2-18, D-61118 Bad Vilbel

Németország

Tel.: +49 6101 603 0

Fax: +49 6101 603 259

e-mail: info@stada.de

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-20852/01 (Donepezil STADA 5 mg filmtabletta 28x)

OGYI-T-20852/02 (Donepezil STADA 10 mg filmtabletta 28x)

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2009. április 23.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2012. október 17.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2015. november 13.