EDNYT 5 mg tabletta betegtájékoztató
Gyógyszer alapadatai
Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára
Ednyt 2,5 mg tabletta
Ednyt 5 mg tabletta
Ednyt 10 mg tabletta
Ednyt 20 mg tabletta
enalapril-maleát
Mielőtt elkezdi szedni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mert az Ön számára fontos információkat tartalmaz.
- Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szüksége lehet.
- További kérdéseivel forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez.
- Ezt a gyógyszert az orvos kizárólag Önnek írta fel. Ne adja át a készítményt másnak, mert számára ártalmas lehet még abban az esetben is, ha a betegsége tünetei az Önéhez hasonlóak.
- Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa erről kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. Lásd 4. pont.
A betegtájékoztató tartalma
1. Milyen típusú gyógyszer az Ednyt tabletta és milyen betegségek esetén alkalmazható?
2. Tudnivalók az Ednyt tabletta szedése előtt
3. Hogyan kell szedni az Ednyt tablettát?
4. Lehetséges mellékhatások
5. Hogyan kell az Ednyt tablettát tárolni?
6. A csomagolás tartalma és egyéb információk
1. Milyen típusú gyógyszer az Ednyt tabletta és milyen betegségek esetén alkalmazható?
Az Ednyt az enalapril‑maleátnak nevezett hatóanyagot tartalmazza, amely az angiotenzin-konvertáló enzimgátló (ACE-gátló) megnevezésű gyógyszerek csoportjába tartozik.
Az Ednyt tablettát az alábbiak esetén alkalmazzák:
magas vérnyomás (hipertónia) kezelésére.
szívelégtelenség (a szívműködés gyengülése) kezelésére. A kezelés csökkentheti a kórházi kezelések számát és néhány betegnek meghosszabbítja az életét.
a szívelégtelenség tüneteinek megelőzésére. E tünetek közé tartoznak: légszomj, könnyű fizikai igénybevételt, pl. sétát, követő fáradtság vagy boka- és lábduzzanat.
Ez a gyógyszer az erek tágításán keresztül hat, mely csökkenti a vérnyomást. A gyógyszer általában egy órán belül hatni kezd és a hatás legalább 24 óráig tart. Néhány betegnél a vérnyomásra gyakorolt legjobb hatás eléréséhez több hetes kezelésre van szükség.
2. Tudnivalók az Ednyt tabletta szedése előtt
Ne szedje az Ednyt tablettát:
- ha allergiás az enalapril-maleátra vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére.
- ha Önnek korábban allergiás reakciója volt erre vagy más hasonló (az ACE-gátlók közé tartozó) gyógyszerre.
- ha Önnél bármikor az arc, az ajkak, a nyelv vagy a gége duzzanata lépett fel, mely nyelési vagy légzési nehézséget okozott (angioödéma) örökletes vagy ismeretlen eredetű okból.
- ha cukorbetegségben szenved vagy károsodott a veseműködése és aliszkirén-hatóanyag tartalmú vérnyomáscsökkentő gyógyszert kap.
- amennyiben több mint 3 hónapja terhes. (Azonban a terhesség korai szakaszában sem ajánlott szedni az Ednyt tablettát –lásd a „Terhesség” című részt).
ha Ön szakubitril/valzartán-t (a krónikus szívelégtelenség kezelésére felnőtteknél alkalmazott gyógyszert) szed vagy szedett, mivel ilyenkor fokozott a kockázata az angioödéma (hirtelen fellépő duzzanat a bőr alatt, olyan területen, mint például a torok) kialakulásának.
Ne szedje ezt a gyógyszert, ha a fentiek közül bármelyik vonatkozik Önre. Ha nem biztos benne, a gyógyszer szedésének megkezdése előtt beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével.
Figyelmeztetések és óvintézkedések
Az Ednyt tabletta szedése előtt beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével, ha:
szívbetegségben szenved.
agyi ereket érintő betegsége van.
vérképzőrendszeri betegségben szenved, pl. alacsony fehérvérsejtszám vagy fehérvérsejtek hiánya (neutropénia/agranulocitózis), alacsony vérlemezkeszám (trombocitopénia), illetve csökkent vörösvértestszám (anémia).
májbetegsége van.
Ön a következő, magas vérnyomás kezelésére szolgáló gyógyszerek bármelyikét szedi:
- angiotenzin II-receptor-blokkoló (ARB) (zartánok néven is ismertek – például valzartán, telmizartán, irbezartán), különösen akkor, ha cukorbetegséggel összefüggő vesebetegségben szenved.
- aliszkirén.
vesebetegsége van (vagy veseátültetésen esett át). Ezek a vér káliumszintjének emelkedését eredményezhetik, amely súlyos lehet. Kezelőorvosának esetleg módosítania kell az Ön által szedett Ednyt tabletta adagját vagy figyelemmel kell kísérnie a vér káliumszintjét.
dialízis-kezelésben részesül.
a közelmúltban súlyos hányás vagy hasmenés lépett fel Önnél.
sószegény diétát tart, káliumpótlókat, káliummegtakarító készítményeket vagy káliumtartalmú sópótlókat szed.
elmúlt 70 éves.
cukorbetegségben szenved. Az alacsony vércukorszint kiszűrése érdekében vércukorszintjét szigorú megfigyelés alatt kell tartani, főként a kezelés első hónapja során. A vér káliumszintje szintén megemelkedhet.
Önnél valaha fellépett olyan allergiás reakció, ami az arc, az ajkak, a nyelv és/vagy a gége duzzanatával, valamint nyelési vagy légzési nehézséggel járt. Tudnia kell, hogy feketebőrű betegek esetében nagyobb a kockázata az ACE-gátlókra adott ilyen típusú reakciók fellépésének.
a vérnyomása alacsony (ezt arról veheti észre, ha gyenge vagy szédül, elsősorban álló testhelyzetben).
Önnek kollagén-érbetegsége van (pl. lupusz eritematózusz, reumatoid artritisz vagy szkleroderma), az immunrendszert gyengítő kezelésben részesül, az allopurinol vagy prokainamid nevű gyógyszereket, illetve ezek bármely kombinációját szedi.
az alábbi gyógyszerek közül bármelyiket szedi, az angioödéma kockázata (a bőr alatti területen, mint például a torokban, hirtelen fellépő duzzanat) nagyobb lesz:
szirolimusz, everolimusz, temszirolimusz és az mTOR-gátlók osztályába (az átültetett szervek kilökődésének megakadályozására, valamint daganatok kezelésére alkalmazzák) tartozó egyéb gyógyszerek.
racekadotril (hasmenés kezelésére alkalmazott gyógyszer).
vildagliptin (cukorbetegség kezelésére alkalmazott gyógyszer).
Kezelőorvosa rendszeresen ellenőrizheti az Ön veseműködését, vérnyomását és az elektrolitszinteket (pl. kálium) a vérben.
Lásd még a „Ne szedje az Ednyt tablettát” pontban szereplő információkat.
Ha orvosa azt közölte Önnel, hogy Ön bizonyos cukrokra érzékeny, tájékoztassa kezelőorvosát a gyógyszer szedésének megkezdése előtt.
Feltétlenül közölje kezelőorvosával, ha úgy gondolja, hogy terhes, vagy teherbe eshet. Az Ednyt tabletta szedése a korai terhesség időszakában nem ajánlott. Nem szabad szedni a gyógyszert, ha több mint 3 hónapja terhes, mivel súlyos károkat okozhat a magzatnak, ha a terhességnek ebben a szakaszában szedi azt (lásd a „Terhesség” című részt).
Tudnia kell, hogy ez a gyógyszer fekete bőrű betegeknél kevésbé hatásosan csökkenti a vérnyomást a nem-feketebőrű betegekhez képest.
Ha nem biztos benne, hogy a fentiek közül bármelyik vonatkozik-e Önre, a gyógyszer szedésének megkezdése előtt kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.
Ha Ön orvosi beavatkozás előtt áll
Ha Ön az alábbi beavatkozások bármelyike előtt áll, közölje kezelőorvosával, hogy Ednyt tablettát szed:
bármilyen műtét vagy érzéstelenítés előtt (még a fogorvosi rendelőben is).
ha az LDL-aferezis néven ismert kezelésben fog részesülni, mely eltávolítja a koleszterint a vérből.
ha deszenzibilizáló kezelést kap, hogy csökkenjenek a méh- vagy darázscsípés nyomán kialakuló allergiás tünetei.
Ha a fentiek közül bármelyik vonatkozik Önre, a beavatkozás előtt beszéljen kezelőorvosával vagy fogorvosával.
Gyermekek és serdülők
Az Ednyt tablettát vizsgálták gyermekekben. További információkért forduljon orvosához.
Egyéb gyógyszerek és az Ednyt tabletta
Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a jelenleg vagy nemrégiben szedett, valamint szedni tervezett egyéb gyógyszereiről, beleértve a gyógynövény-készítményeket is. Erre azért van szükség, mert az Ednyt tabletta befolyásolhatja bizonyos gyógyszerek hatását és egyes gyógyszerek befolyásolhatják az Ednyt tabletta hatását.
Lehet, hogy orvosának meg kell változtatnia a gyógyszerek adagját és/vagy egyéb óvintézkedéseket tehet:
Ha Ön angiotenzin II‑receptor-blokkolót (ARB) vagy aliszkirént szed (Lásd még a „Ne szedje az Ednyt tablettát” és a „Figyelmeztetések és óvintézkedések” pontok alatti információt).
Továbbá a következő gyógyszerek szedésekor.
más vérnyomáscsökkentő gyógyszerek (pl. béta-blokkolók), vízhajtók (diuretikumok);
káliumtartalmú gyógyszerek (beleértve a sópótlókat), káliummegtakarító diuretikumok és a vér káliumtartalmának emelkedését okozó egyéb gyógyszerek, például a heparin (a vérrögök kialakulásának megelőzésére szolgáló gyógyszer), ciklosporin (átültetett szerv kilökődésének megakadályozására alkalmazott immunszupresszív gyógyszer) és trimetoprim és ko-trimoxazol, más néven trimetoprim/szulfametoxazol (bakteriális fertőzések kezelésére alkalmazott gyógyszerek);
cukorbetegség kezelésére használt gyógyszereket (beleértve a szájon át szedhető antidiabetikumokat és az inzulint);
lítium (egyes depressziófajták kezelésére használt gyógyszer);
depresszió kezelésére használt, „triciklusos antidepresszánsok” néven ismert gyógyszerek;
mentális problémákra használt, „antipszichotikumok” néven ismert gyógyszerek;
bizonyos köhögés és meghűlés elleni, valamint testtömegcsökkentő gyógyszerek, melyek a „szimpatomimetikumok” néven ismert hatóanyagok valamelyikét tartalmazzák;
bizonyos fájdalomcsillapító vagy artritisz kezelésére használt gyógyszerek, beleértve az aranyterápiát;
nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszerek, beleértve a COX‑2-gátlókat (gyulladások csökkentésére és fájdalom csillapítására használt gyógyszerek);
acetilszalicilsav;
vérrögök feloldására használt gyógyszerek (trombolitikumok);
alkohol.
Az alábbi gyógyszerek közül bármelyiket szedi, az angioödéma (a bőr alatti területen, mint például a torokban, hirtelen fellépő duzzanat) kockázata nagyobb lesz:
Gyógyszerek, melyeket leggyakrabban az átültetett szervek kilökődésének megakadályozására, valamint daganatok kezelésére alkalmaznak (szirolimusz, everolimusz, temszirolimusz és az mTOR-gátlók osztályába tartozó egyéb gyógyszerek). Lásd a “Figyelmeztetések és óvintézkedések” fejezetet;
Vildagliptin, a cukorbetegség kezelésére alkalmazott gyógyszer;
Racekadotril, a hasmenés kezelésére alkalmazott gyógyszer.
Ha nem biztos benne, hogy a fentiek közül bármelyik vonatkozik-e Önre, az Ednyt tabletta szedésének megkezdése előtt beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével.
Az Ednyt tabletta egyidejű alkalmazása étellel, itallal és alkohollal
Az Ednyt tabletta bevehető étellel együtt, illetve az étkezésektől függetlenül is. A tablettát a legtöbben egy pohár vízzel veszik be. Az alkohol fokozza az Ednyt tabletta vérnyomáscsökkentő hatását.
Terhesség és szoptatás
Terhesség
Ha Ön terhes vagy szoptat, illetve ha fennáll Önnél a terhesség lehetősége vagy gyermeket szeretne, a gyógyszer alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával.
Az orvos azt fogja tanácsolni Önnek, hogy hagyja abba a gyógyszer szedését, mielőtt teherbe esik, vagy amint megtudja, hogy terhes. Az Ednyt tabletta helyett egy másik gyógyszert fog ajánlani Önnek. Az Ednyt tabletta szedése nem ajánlott a terhesség korai időszakában. Nem szabad szedni az Ednyt tablettát a 3. terhességi hónap után, mert súlyos károkat okozhat a magzatnak.
Szoptatás
Közölje kezelőorvosával, amennyiben szoptat vagy el szeretné kezdeni a szoptatást. A gyógyszer szedése alatt újszülöttek (a szülést követő első hetekben) – és különösen a koraszülöttek – szoptatása nem javasolt. Idősebb csecsemő esetén kezelőorvosa tájékoztatni fogja a készítmény szoptatás alatti alkalmazásának előnyeiről és kockázatairól, más kezelésekhez képest.
A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A gyógyszerre adott egyéni reakciók különbözőek lehetnek. Az Ednyt tabletta bizonyos jelentett mellékhatásai – a gyógyszer szedése alatt például szédülhet vagy álmosságot érezhet – befolyásolhatják egyes betegek gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeit (lásd „Lehetséges mellékhatások”).
Az Ednyt tabletta laktózt tartalmaz
A 2,5 mg-os készítmény 102 mg, az 5 mg-os 100 mg, a 10 mg-os 95 mg, a 20 mg-os 90 mg laktóz‑monohidrátot tartalmaz tablettánként. Amennyiben kezelőorvosa korábban már figyelmeztette Önt, hogy bizonyos cukrokra érzékeny, keresse fel orvosát, mielőtt elkezdi szedni ezt a gyógyszert.
Az Ednyt tabletta nátriumot tartalmaz
A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
3. Hogyan kell szedni az Ednyt tablettát?
A gyógyszert mindig a kezelőorvosa által elmondottaknak megfelelően szedje. Amennyiben nem biztos az adagolást illetően, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.
Nagyon fontos, hogy egészen addig folytassa az Ednyt tabletta szedését, ameddig azt az orvos rendelte. Ne vegyen be több tablettát, mint amennyi az előírt adag.
Az első adag bevételekor, illetve a dózismódosítást követően különös óvatossággal járjon el. Azonnal értesítse kezelőorvosát, amennyiben szédelgést vagy szédülést tapasztal.
Magas vérnyomás
A kezdőadag a legtöbb betegnél napi 5-20 mg.
Néhány betegnek alacsonyabb kezdőadagra van szüksége.
A hosszú távon általában használt adag naponta 20 mg.
A hosszú távon használt legnagyobb adag napi egyszeri 40 mg.
Szívelégtelenség
A kezdőadag általában naponta egyszer 2,5 mg.
Orvosa ezt a mennyiséget fokozatosan fogja emelni, amíg el nem éri az Ön számára megfelelő adagot.
A hosszú távon általában használt adag naponta 20 mg, egyszerre vagy két részletben szedve.
A hosszú távon használt legnagyobb adag napi 40 mg, két részletben szedve.
Vesebetegek
A gyógyszer adagolása az Ön veseműködésétől függően változik:
közepesen súlyos vesebetegség – napi 5 – 10 mg,
súlyos vesebetegség – napi 2,5 mg,
ha Ön dialízis-kezelésben részesül – napi 2,5 mg. A dialízismentes napokon az adagolás változhat, attól függően, hogy milyen alacsony a vérnyomása.
Alkalmazása idős betegeknél
A megfelelő adagolást kezelőorvosa fogja meghatározni az Ön veseműködése alapján.
Alkalmazása gyermekeknél és serdülőknél
A magas vérnyomásban szenvedő gyermekeknél az enalapril-maleát használatával kapcsolatban szerzett tapasztalatok korlátozottak. Amennyiben a gyermek le tudja nyelni a tablettákat, az adagolást a gyermek testsúlya és vérnyomása alapján kell meghatározni. Az általában használt kezdőadagok a következők:
20 – 50 kg – napi 2,5 mg,
50 kg felett – napi 5 mg.
Az adagolás a gyermek igényeitől függően változhat:
20 – 50 kg testsúlyú gyermekeknél legfeljebb napi 20 mg alkalmazható,
50 kg testsúly feletti gyermekeknél legfeljebb napi 40 mg alkalmazható.
A gyógyszer nem javasolt újszülötteknek (a születést követő első hetekben) és vesebetegségben szenvedő gyermekeknek.
Ha az előírtnál több Ednyt tablettát vett be
Túladagolás esetén forduljon azonnal orvosához, hogy gyors orvosi ellátásban részesülhessen. Vigye magával a gyógyszer dobozát is. A legvalószínűbben jelentkező tünet a hirtelen vagy nagymértékű vérnyomásesés miatti szédülés vagy szédelgés lehet.
Ha elfelejtette bevenni az Ednyt tablettát
Az Ednyt tablettát az előírtak szerint szedje. Ha kihagyott egy adagot, ne vegyen be kétszeres adagot a kihagyott adag pótlására, csak folytassa a gyógyszer szedését a szokásos menetrend szerint.
Ha idő előtt abbahagyja az Ednyt tabletta szedését
Ne hagyja abba a gyógyszer szedését, hacsak kezelőorvosa erre nem utasítja.
Ha bármilyen további kérdése van a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatban, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.
4. Lehetséges mellékhatások
Mint minden gyógyszer, ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek.
A következő esetek bármelyikének jelentkezésekor hagyja abba az Ednyt tabletta szedését, és haladéktalanul forduljon kezelőorvosához:
arca, ajka, nyelve vagy gégéje megduzzad, ami légzési vagy nyelési nehézséget okozhat.
keze, lábfeje vagy bokája megduzzad.
csalánkiütés jelentkezik.
Tudnia kell, hogy a fekete bőrű betegek esetében nagyobb a kockázata az ilyen típusú reakciók kialakulásának. Ha a fentiek közül bármelyik bekövetkezik, hagyja abba az Ednyt tabletta szedését és azonnal forduljon orvoshoz.
A kezdőadag nagyobb mértékű vérnyomásesést okozhat, mint amilyen a folyamatos kezelés során bekövetkezik. Ez gyengeség vagy szédülés formájában nyilvánulhat meg, ilyenkor segíthet, ha lefekszik. Ha aggódik emiatt, forduljon kezelőorvosához.
Az egyéb mellékhatások közé tartoznak:
Nagyon gyakori mellékhatások (10 beteg közül több, mint 1 beteget érinthet):
szédülés,
homályos látás,
köhögés,
hányinger,
gyengeség.
Gyakori mellékhatások (10 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet):
fejfájás,
ájulás,
fáradtság,
depresszió,
vérnyomásesés (beleértve a hirtelen felállást követő vérnyomásesés miatti szédelgést),
mellkasi fájdalom, angina, megváltozott szívritmus, szapora szívverés, légszomj,
hasmenés, hasi fájdalom, megváltozott ízérzékelés,
kiütés, az arc, az ajkak, a nyelv és/vagy a gége duzzanatával, nyelési vagy légzési nehézséggel járó allergiás reakciók,
magas káliumszint a vérben,
megnövekedett kreatininszint a vérben.
Nem gyakori mellékhatások (100 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet):
hirtelen vérnyomáscsökkenés,
gyors vagy szabálytalan szívverés (palpitáció),
szívroham (mely magas kockázatú – a szív és/vagy az agy véráramlási zavaraiban szenvedő – betegeknél valószínűleg a túlzottan alacsony vérnyomás miatt lép fe),
sztrók (mely magas kockázatú betegeknél lép fel, valószínűleg a túlzottan alacsony vérnyomás miatt),
zavartság, álmatlanság vagy álmosság, idegesség,
bőrbizsergés vagy -zsibbadás,
forgó jellegű szédülés,
fülcsengés (tinnitusz),
orrfolyás, torokfájás vagy rekedtség,
asztma,
az emésztés lelassulása a belekben, hasnyálmirigy-gyulladás,
hányás, emésztési zavar, székrekedés, étvágytalanság,
szájszárazság, fekély,
a vesefunkció beszűkülése, veseelégtelenség,
fokozott izzadás,
viszketés vagy csalánkiütés,
hajhullás,
izomgörcsök, kipirulás, általános rossz közérzet, láz, impotencia,
vérszegénység (anémia, ideértve az aplasztikus és hemolitikus anémiát),
magas fehérjeszint a vizeletben (vizeletvizsgálattal mutatható ki),
alacsony vércukor- vagy vérnátriumszint, magas vérkarbamidszint (mindegyik vérvizsgálattal mutatható ki).
Ritka mellékhatások (1000 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet):
Raynaud-jelenség, ahol a rossz vérkeringés következtében a kezek és lábak nagyon hidegek lehetnek és elfehéredhetnek,
a vér összetételének megváltozása, pl. alacsonyabb fehérvérsejtszám és vörösvértestszám, alacsonyabb hemoglobinszint, alacsonyabb vérlemezkeszám,
csontvelő-depresszió,
a nyaki, hónalji vagy ágyéki nyirokmirigyek duzzanata,
autoimmun megbetegedések,
rendellenes álmok vagy alvászavar,
tüdőbeszűrődések,
gyulladás az orrban,
tüdőgyulladás,
a száj, az íny, a nyelv, az ajkak gyulladása, fekélyesedése,
csökkent vizeletkiválasztás,
eritéma multiforme,
Stevens–Johnson-szindróma és toxikus epidermális nekrolízis (súlyos bőrbetegség, melynek tünetei a bőr bevörösödése és hámlása, hólyagos vagy száraz bőrelváltozások), exfoliatív dermatitisz/eritroderma (a bőr felhólyagosodásával vagy hámlásával járó súlyos bőrkiütés), pemfigusz (vízzel teli apró hólyagok a bőrön),
májproblémák, pl. májgyulladás, sárgaság (a bőr vagy a szemek besárgulása), a májenzimek vagy bilirubin magasabb szintjei (vérvizsgálattal mutatható ki),
az emlőmirigyek megnagyobbodása férfiaknál.
Nagyon ritka mellékhatások (10 000 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet):
duzzanat a belekben (intesztinális angioödéma).
Nem ismert gyakoriságú mellékhatás (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg):
az antidiuretikus hormon túltermelődése, mely folyadék-visszatartást okoz és gyengeséget, fáradtságot vagy zavarodottságot eredményez.
Jelentésre került egy összetett mellékhatás, mely az alábbi tünetekből néhányat vagy mindet magában foglalhatja: láz, az erek gyulladása (szeroszitisz/vaszkulitisz), izomfájdalom (mialgia/mioszitisz), ízületi fájdalom (artralgia/artritisz). Előfordulhatnak kiütések, túlérzékenység a napfényre vagy egyéb bőrelváltozások.
Mellékhatások bejelentése
Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát, gyógyszerészét vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is bejelentheti az V. függelékben található elérhetőségeken keresztül.
A mellékhatások bejelentésével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos alkalmazásával kapcsolatban.
5. Hogyan kell az Ednyt tablettát tárolni?
Legfeljebb 25°C-on tárolandó.
A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó!
A dobozon feltüntetett lejárati idő (Felhasználható:) után ne szedje az Ednyt tablettát. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik.
Semmilyen gyógyszert ne dobjon a szennyvízbe vagy a háztartási hulladékba. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy mit tegyen a már nem használt gyógyszereivel. Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét.
6. A csomagolás tartalma és egyéb információk
Mit tartalmaz az Ednyt tabletta?
A készítmény hatóanyaga 2,5 mg, 5 mg, 10 mg, 20 mg enalapril-maleát tablettánként.
Egyéb összetevők: nátrium-hidroxid, vízmentes kolloid szilícium-dioxid, magnézium-sztearát, povidon, talkum, kroszpovidon, mikrokristályos cellulóz, laktóz-monohidrát (2,5 mg tabletta: 102 mg, 5 mg tabletta: 100 mg, 10 mg tabletta: 95,0 mg, 20 mg tabletta: 90,0 mg).
Milyen az Ednyt tabletta külleme és mit tartalmaz a csomagolás?
Ednyt 2,5 mg tabletta: kerek, fehér vagy csaknem fehér, lapos, metszett élű, egyik oldalon bemetszéssel, a másik oldalon "ED 2.5" jelzéssel ellátott tabletta. Törési felülete fehér.
A tabletta egyenlő adagokra osztható.
Ednyt 5 mg tabletta: kerek, fehér vagy csaknem fehér, lapos, metszett élű, egyik oldalon bemetszéssel, a másik oldalon "ED 5" jelzéssel ellátott tabletta. Törési felülete fehér.
A tabletta egyenlő adagokra osztható.
Ednyt 10 mg tabletta: kerek, fehér vagy csaknem fehér, lapos, metszett élű, egyik oldalon bemetszéssel, a másik oldalon "ED 10" jelzéssel ellátott tabletta. Törési felülete fehér.
A tabletta egyenlő adagokra osztható.
Ednyt 20 mg tabletta: kerek, fehér vagy csaknem fehér, lapos, metszett élű, egyik oldalon bemetszéssel, a másik oldalon "ED 20" jelzéssel ellátott tabletta. Törési felülete fehér.
A tabletta egyenlő adagokra osztható.
30 db tabletta PA/AL/PVC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.
A forgalomba hozatali engedély jogosultja és a gyártó
Richter Gedeon Nyrt.
H-1103 Budapest
Gyömrői út 19-21.
Magyarország
OGYI-T-4033/01 Ednyt 2,5 mg tabletta 30×
OGYI-T-4033/02 Ednyt 5 mg tabletta 30×
OGYI-T-4033/03 Ednyt 10 mg tabletta 30×
OGYI-T-4033/04 Ednyt 20 mg tabletta 30×
A betegtájékoztató legutóbbi felülvizsgálatának dátuma: 2019. március.
1. A GYÓGYSZER NEVE
Ednyt 2,5 mg tabletta
Ednyt 5 mg tabletta
Ednyt 10 mg tabletta
Ednyt 20 mg tabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Ednyt 2,5 mg tabletta: 2,5 mg enalapril-maleátot tartalmaz tablettánként.
Ednyt 5 mg tabletta: 5 mg enalapril-maleátot tartalmaz tablettánként.
Ednyt 10 mg tabletta: 10 mg enalapril-maleátot tartalmaz tablettánként.
Ednyt 20 mg tabletta: 20 mg enalapril-maleátot tartalmaz tablettánként
Ismert hatású segédanyagok: laktóz, nátrium
Ednyt 2,5 mg tabletta: 102 mg laktóz-monohidrát
Ednyt 5 mg tabletta: 100 mg laktóz-monohidrát
Ednyt 10 mg tabletta: 95 mg laktóz-monohidrát
Ednyt 20 mg tabletta: 90 mg laktóz-monohidrát
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Tabletta:
Ednyt 2,5 mg tabletta: kerek, fehér vagy csaknem fehér, lapos, metszett élű, egyik oldalon bemetszéssel, a másik oldalon "ED 2,5" jelzéssel ellátott tabletta. Törési felülete fehér.
A tabletta egyenlő adagokra osztható.
Ednyt 5 mg tabletta: kerek, fehér vagy csaknem fehér, lapos, metszett élű, egyik oldalon bemetszéssel, a másik oldalon "ED 5" jelzéssel ellátott tabletta. Törési felülete fehér.
A tabletta egyenlő adagokra osztható.
Ednyt 10 mg tabletta: kerek, fehér vagy csaknem fehér, lapos, metszett élű, egyik oldalon bemetszéssel a másik oldalon "ED 10" jelzéssel ellátott tabletta. Törési felülete fehér.
A tabletta egyenlő adagokra osztható.
Ednyt 20 mg tabletta: kerek, fehér vagy csaknem fehér, lapos, metszett élű, egyik oldalon bemetszéssel, a másik oldalon "ED 20" jelzéssel ellátott tabletta. Törési felülete fehér.
A tabletta egyenlő adagokra osztható.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
- Hypertonia kezelése.
- Tünetekkel járó szívelégtelenség.
- Tünetekkel járó szívelégtelenség megelőzése tünetmentes balkamrai diszfunkcióban szenvedő betegeknél (ejekciós frakció 35%). (Lásd 5.1 pont)
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
Az Ednyt tabletta felszívódását az étel nem befolyásolja.
Az adagolást a beteg állapota (lásd 4.4 pont) és a vérnyomás-válasz alapján egyénileg kell meghatározni.
Hypertonia
A kezdő adag a hypertonia stádiumától és a beteg állapotától (lásd lent) függően 5‑től maximum 20 mg‑ig terjed. Az Ednyt-et naponta egyszer kell bevenni.
Enyhe hypertoniában a javasolt kezdő adag 5-10 mg naponta. Az erősen aktív renin‑angiotenzin‑aldoszteron rendszerrel bíró betegek (pl. renovascularis hypertonia, só‑ és/vagy volumenhiány, cardialis decompensatio vagy súlyos hypertonia) a kezdő adagot követően túlzott vérnyomáscsökkenést tapasztalhatnak. Ezeknél a betegeknél 5 mg vagy ennél alacsonyabb kezdő adag javallt és a kezelést orvosi felügyelet mellett kell elkezdeni.
A magas dózisú diuretikumokkal történő előzetes kezelés volumenhiányt és a hypotonia kockázatát eredményezheti az enalapril-kezelés megkezdésekor. Ezeknél a betegeknél 5 mg vagy ennél alacsonyabb kezdő adag javallt. Ha lehetséges, a diuretikus kezelést az Ednyt-kezelés megkezdése előtt 2‑3 nappal abba kell hagyni. A vesefunkciót és a szérum káliumszintet monitorozni kell.
A szokásos fenntartó adag 20 mg naponta egyszer. A maximális fenntartó adag 40 mg naponta egyszer.
Szívelégtelenség/Tünetmentes balkamrai diszfunkció
A tünetmentes balkamrai diszfunkció kezelésére az Ednyt-et béta-blokkolókkal és/vagy diuretikummal együtt alkalmazzák. Tünetekkel járó szívelégtelenségben szenvedő betegeknél az Ednyt kezdő adagja 2,5 mg, amit szigorú orvosi felügyelet mellett kell alkalmazni, hogy kezdeti hatása a vérnyomásra meghatározható legyen. Szimptómás hypotonia kialakulásának elmaradása, ill. annak megfelelő kezelése után a szívelégtelenségre alkalmazott Ednyt-kezelés megkezdését követően az adagot fokozatosan lehet emelni a szokásos fenntartó adag, azaz naponta 20 mg eléréséig, ami egy vagy két részletben alkalmazható, a beteg toleranciájának függvényében. Az adagolás beállítását 2‑4 hét alatt javallt elvégezni. A maximális adag 40 mg két részletben adva.
1. táblázat: Szívelégtelenségben/Tünetmentes balkamrai diszfunkcióban szenvedő betegek javasolt Ednyt adagmódosítása
Hét |
Adag mg/nap |
1. hét |
1–3 nap: 2,5 mg/nap* egy részletben adva 4–7 nap: 5 mg/nap két részletben adva |
2. hét |
10 mg/nap egy vagy két részletben adva |
3. és 4. hét |
20 mg/nap egy vagy két részletben adva |
* Károsodott vesefunkciójú vagy diuretikumokat szedő betegek esetén fokozott óvatossággal kell eljárni (lásd 4.4 pont).
Az Ednyt-kezelés előtt és után a vérnyomást és vesefunkciót szigorú megfigyelés alatt kell tartani (lásd 4.4 pont), mert hypotoniát és ezt követően (ritkábban) veseelégtelenséget jelentettek. Diuretikumokkal kezelt betegeknél az adagot, ha lehetséges, az Ednyt-kezelés megkezdése előtt csökkenteni kell. Az Ednyt kezdő adagját követően fellépő hypotonia nem prognosztizálja a hypotonia ismételt fellépését hosszú távú Ednyt-kezelés során és nem zárja ki a gyógyszer folytatólagos használatát. A szérum káliumszintet és a vesefunkciót szintén megfigyelés alatt kell tartani.
Veseelégtelenség
Általánosságban véve, az enalapril alkalmazása között hosszabb időt kell hagyni és/vagy az adagot csökkenteni kell.
2. táblázat: Adagolás veseelégtelenség esetén
Kreatinin-clearance (KrCl) ml/perc |
Kezdő adag mg/nap |
30 < KIrCl < 80 ml/perc |
5-10 mg |
10 < KrCl ≤ 30 ml/perc |
2,5 mg |
KrCl ≤10 ml/perc |
2,5 mg a dialízis napjain* |
* Lásd 4.4 pont. Az enalaprilát dializálható. A dialízismentes napokon az adagolást a vérnyomás‑válaszhoz kell igazítani.
Idősek
Az adagolásnak az időskorú beteg vesefunkciójához kell igazodnia (lásd 4.4 pont).
Gyermekek és serdülők
Korlátozott klinikai vizsgálati tapasztalat áll rendelkezésre az Ednyt hypertoniás gyermekekben és serdülőkben történő alkalmazásáról (lásd 4.4 , 5.1 és 5.2 pont).
Azoknál a betegeknél, akik le tudják nyelni a tablettákat, az adagolást egyénenként a beteg igényeihez és a vérnyomásválaszhoz kell igazítani. A javasolt kezdő adag 20 – < 50 kg testtömegű betegeknél 2,5 mg, míg ≥ 50 kg testtömegű betegeknél 5 mg. Az Ednyt-et naponta egyszer kell szedni. Az adagolást a beteg igényei szerint kell beállítani maximum napi 20 mg-ra a 20 – < 50 kg testtömegű betegeknél, illetve maximum 40 mg-ra a ≥ 50 kg testtömegű betegeknél (lásd 4.4 pont).
Az Ednyt < 30 ml/perc/1,73 m2 glomerulus filtrációs rátájú újszülötteknél és gyermekeknél nem javallt, mivel nincs rendelkezésre álló adat.
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra.
4.3 Ellenjavallatok
- A készítmény hatóanyagával vagy más ACE-gátlóval vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
- Korábbi ACE-gátló-kezelés okozta angiooedema.
- Öröklött vagy idiopathiás angiooedema.
- A terhesség második és harmadik trimesztere (lásd 4.4 és 4.6 pont).
- Az Ednyt egyidejű alkalmazása aliszkirén-tartalmú készítményekkel ellenjavallt diabetes mellitusban szenvedő vagy károsodott veseműködésű betegeknél (GFR < 60 ml/perc/1,73 m2) (lásd 4.5 és 5.1 pont).
Szakubitril/valzartán egyidejű alkalmazása. Az Ednyt-kezelést legkorábban 36 órával a szakubitril/valzartán utolsó adagját követően szabad elkezdeni (lásd még 4.4. és 4.5 pont).
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Tüneti hypotonia
Néhány szövődménymentes hypertoniában szenvedő betegnél ritkán tüneti hypotonia jelentkezik. Az Ednyt-et szedő hypertoniás betegekben a tüneti hypotonia nagyobb valószínűséggel lép fel azon betegek esetében, akiknél volumenhiány alakult ki (pl. diuretikus kezelés, diétás sómegszorítás, hasmenés vagy hányás miatt – lásd 4.5 és 4.8 pont). Veseelégtelenséggel párosuló vagy e nélkül fennálló szívelégtelenségben szenvedő hypertoniás betegekben tüneti hypotoniát figyeltek meg. Ez nagyobb valószínűséggel fordul elő olyan betegeknél, akik súlyosabb fokú szívelégtelenségben szenvednek, melyet magas dózisú kacsdiuretikumok alkalmazása, hyponatraemia vagy funkcionális vesekárosodás jellemez. Ezeknél a betegeknél a kezelést orvosi felügyelet alatt kell megkezdeni és szigorúan figyelni kell, hogy a betegnél az Ednyt és/vagy a diuretikumok adagolása megfelelően van-e beállítva. Hasonló óvintézkedések vonatkozhatnak az ischaemiás szívbetegségben vagy cerebrovascularis megbetegedésben szenvedő betegekre, mert a vérnyomás nagymértékű csökkentése myocardialis infarctust, ill. cerebrovascularis történést okozhat.
Ha hypotonia lép fel, a beteget le kell fektetni, és szükség esetén intravénásán fiziológiás sóinfúziót kell adni. Az átmeneti hypotoniás reakció nem kontraindikálja a kezelés folytatását, mely a volumenpótlást követő vérnyomás‑emelkedés után általában problémamentesen folytatható.
Néhány szívelégtelenségben szenvedő betegnél, akiknek a vérnyomása normális, vagy alacsony, Ednyt alkalmazása során további vérnyomáscsökkenés alakulhat ki. Erre a lehetőségre előre számítani lehet, de ez rendszerint nem teszi szükségessé a kezelés megszakítását. Ha a hypotonia tüneteket okoz, az Ednyt vagy a diuretikum adagjának a csökkentése és/vagy felfüggesztése válhat szükségessé.
Aorta- és mitralis billentyűszűkület, hypertrophiás cardiomyopathia
Más ACE-gátlókhoz hasonlóan az enalaprilt is körültekintően kell alkalmazni azoknál a betegeknél, akiknél mitralis billentyűszűkület vagy balkamrai kiáramlási obstrukció (mint az aortastenosis vagy a hypertrophiás cardiomyopathia) áll fenn.
A vesefunkciók károsodása
Vesekárosodás (kreatinin-clearance < 80 ml/perc) az enalapril kezdő adagját a beteg kreatinin‑clearance eredményéhez kell igazítani (lásd 4.2 pont), majd ezt követően a beteg kezelésre adott válaszának függvényében kell megállapítani. A kálium- és kreatininszintek rutinvizsgálata e betegeknél a szokásos orvosi gyakorlat részét képezik.
Enalaprillal összefüggésben jelentettek veseelégtelenséget, főként olyan betegekben, akik súlyos szívelégtelenségben vagy már meglévő vesebetegségben (ide értve a veseartéria-szűkületet is) szenvedtek. Az enalaprillal összefüggő veseelégtelenség általában reverzibilis, ha időben felismerik, és megfelelően kezelik.
Egyes hypertoniás betegekben, akiknél látszólag előzetes vesebetegség nem volt jelen, az enalapril és diuretikum együttes adásakor növekedést figyeltek meg a vér karbamid- és a szérum kreatininszintben. Szükségessé válhat az enalapril dózismódosítása és/vagy a diuretikum szedésének abbahagyása. Ez esetben nagyobb valószínűséggel húzódik meg veseartéria-szűkület a háttérben (lásd 4.4 pont).
Renovascularis hypertonia
Kétoldali arteria renalis szűkületben vagy a szoliter vese artériájának szűkületében szenvedő betegek ACE-gátlókkal történő kezelésekor megnő a hypotonia és a veseelégtelenség kockázata. Vesefunkció‑csökkenés léphet fel a szérum kreatininszint csupán enyhe változása mellett. Ezekben a betegekben a kezelést szigorú orvosi felügyelet, kisebb adagok és körültekintő titrálás alkalmazása, valamint a vesefunkciók monitorozása mellett kell megkezdeni.
Vesetranszplantáció
Nincs tapasztalat az Ednyt alkalmazásáról a közelmúltban vesetranszplantáción átesett betegekben. Ennél fogva az Ednyt-tel történő kezelés nem javallt.
Májelégtelenség
Az ACE-gátlókat ritkán összefüggésbe hozták egy olyan szindrómával, mely sárgasággal vagy hepatitissel kezdődik, majd gyors lefolyású hepaticus necrosissá fejlődik és (néhány esetben) halállal jár. E szindróma mechanizmusa nem ismert. Azoknál az ACE-gátlót szedő betegeknél, akiknél sárgaság vagy a májenzimek jelentős emelkedése lép fel, az ACE-gátló szedését azonnal abba kell hagyni és a betegeket a megfelelő orvosi ellátásban kell részesíteni.
Neutropenia/Agranulocytosis
ACE-gátlókat szedő betegekben jelentettek neutropeniát/agranulocytosist, thrombocytopeniát és anaemiát. Normális vesefunkciójú és egyéb szövődményektől mentes betegekben a neutropenia ritkán fordul elő. Kollagén-érbetegedésben szenvedő, immunszuppresszáns vagy allopurinol-, illetve prokainamid-kezelésben részesülő betegek esetében, valamint e tényezők együttes fennállása esetén az enalapril fokozott elővigyázatossággal alkalmazandó, főként előzetesen fennálló vesefunkció‑romlás esetén. A fentiek közül néhány betegnél súlyos fertőzés lépett fel, mely néhány esetben nem reagált az intenzív antibiotikus kezelésre. Ha az enalapril ilyen betegekben kerül alkalmazásra, ajánlott a fehérvérsejtek időszakos monitorozása, ezen kívül a betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy jelentsék, ha a fertőzés bármilyen jele fellépne náluk.
Túlérzékenység/Angioneuroticus oedema
Az arc, a végtagok, az ajak, a nyelv, a gégefedő és/vagy a gége angioneuroticus oedemájáról számoltak be angiotenzin‑konvertáló enzimgátló-kezeléssel kapcsolatban, így az Ednyt-kezelés kapcsán is. Ez a kezelés alatt bármikor kialakulhat. Ezekben az esetekben az Ednyt-kezelést azonnal abba kell hagyni, gondoskodni kell a beteg megfelelő megfigyeléséről; a beteg csak a tünetek teljes megszűnése után bocsátható el. Még azokban az esetekben is, ahol a duzzanat csak a nyelvet érinti és nem lép fel légzési nehézség, szükséges lehet a beteg hosszan tartó megfigyelése, mert előfordulhat, hogy az antihisztaminok és a kortikoszteroidok alkalmazása nem elegendő.
Nagyon ritkán beszámoltak olyan esetekről, amikor a gége vagy nyelv ödémájával járó angiooedema végzetes volt. Azoknál a betegeknél, akiknél a nyelv, a gégefedő és a gége érintettsége áll fenn, valószínű a légutak elzáródása, főként, ha a beteg anamnézisében légúti műtét szerepel. A nyelv, a gégefedő vagy a gége érintettsége esetén, mely a légutak elzáródását okozhatja, a beteget megfelelő kezelésben kell részesíteni, azonnal 0,1%‑os adrenalin injekciót (0,3‑0,5 ml) kell adni subcutan és/vagy azonnal biztosítani kell a szabad légutakat.
Az ACE-gátlókkal kezelt feketebőrű betegeknél a nem-feketebőrűekhez viszonyítva nagyobb gyakorisággal számoltak be angiooedemáról.
Azok a betegek, akiknek kórelőzményében ACE-gátló-kezeléstől függetlenül is előfordult angiooedema, az ACE-gátló szedésekor fokozottan veszélyeztetettek lehetnek az angiooedema kialakulásának szempontjából (lásd még 4.3 pont).
Az ACE-gátlók szakubitril/valzartán-nal történő egyidejű alkalmazása ellenjavallt az angiooedema kialakulásának fokozott kockázata miatt. A szakubitril/valzartán-kezelést legkorábban 36 órával az enalapril utolsó adagját követően szabad elkezdeni. Az enalapril-kezelést legkorábban 36 órával a szakubitril/valzartán utolsó adagját követően szabad elkezdeni (lásd 4.3. és 4.5 pont).
Az ACE-gátlók racekadotrillal, mTOR-gátlókkal (pl. szirolimusz, everolimusz, temszirolimusz) és vildagliptinnel történő egyidejű alkalmazása az angiooedema kialakulásának fokozott kockázatához vezethet (pl. a légutak vagy a nyelv duzzanata légzéskárosodással vagy anélkül) (lásd 4.5 pont). A racekadotril-, mTOR-gátló- és vildagliptin-kezelés megkezdésekor elővigyázatosság szükséges azoknál a betegeknél, akik már ACE-gátló-kezelésben részesülnek.
Anafilaxiás reakciók hártyásszárnyúak elleni deszenzibilizáció során
Az ACE-gátló használata mellett ritkán életveszélyes anafilaxiás reakciókat tapasztaltak a hártyásszárnyúak mérge elleni deszenzibilizáció során. Ezek a reakciók elkerülhetők voltak, ha átmenetileg minden egyes deszenzibilizáció előtt szüneteltették az ACE-gátló-kezelést.
Anafilaktoid reakciók LDL-aferezis során
ACE-gátlót szedő betegek dextrán‑szulfáttal végzett low density lipoprotein (LDL)-aferezis során ritkán életveszélyes anafilaktoid reakciókat tapasztaltak. Ezek a reakciók elkerülhetők voltak, ha átmenetileg minden egyes aferezis előtt szüneteltették az ACE-gátló-kezelést.
Hemodializált betegek
Nagy átfolyású membránnal (pl. AN 69) folytatott dialízis és egyidejű ACE-gátló-kezelés során anafilaxiás reakciókról számoltak be. Ezen betegeknél mérlegelni kell másfajta dializáló membrán vagy egyéb vérnyomáscsökkentő szer alkalmazását.
Hypoglycaemia
Az orális antidiabetikumokat szedő vagy inzulin‑kezelésben részesülő diabeteses betegeket az ACE‑gátlóval történő kezelés kezdetén figyelmeztetni kell, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a hypoglycaemia előfordulására, különösen az együttes alkalmazás első hónapja során (lásd 4.5 pont).
Köhögés
ACE-gátló-kezelés mellett köhögésről számoltak be. A köhögés jellegzetesen improduktív, perzisztáló, mely a kezelés felfüggesztését követően megszűnik. Az ACE-gátló kiváltotta köhögést a köhögés differenciáldiagnosztikájának részeként figyelembe kell venni.
Műtét/Anesztézia
Nagy sebészeti beavatkozások során vagy hypotoniát okozó szerek alkalmazása esetén az enalaprilát gátolja a kompenzatorikus reninfelszabadulást követő angiotenzin II-képződést. A hypotonia, ami feltehetően e mechanizmus következményeként jön létre, volumenpótlással rendezhető.
Hyperkalaemia
Az ACE-gátlók hyperkalaemiát okozhatnak, mivel gátolják az aldoszteron felszabadulását. Ez a hatás az ép vesefunkciójú betegeknél általában nem jelentős. Hyperkalaemia azonban kialakulhat: károsodott vesefunkció, 70 év feletti életkor, diabetes mellitus, interkurrens történések, különösen dehidráció, akut szívelégtelenség, metabolikus acidózis esetén; és/vagy káliummegtakarító vízhajtók (pl. spironolakton, eplerenon, triamteren, vagy amilorid), káliumpótlók (beleértve a sópótlókat) egyidejű alkalmazása; továbbá a szérum káliumszintjének emelkedését okozó egyéb gyógyszerek (pl. heparin, trimetoprim, vagy a kombinációs ko-trimoxazol, más néven trimetoprim/szulfametoxazol, továbbá különösen aldoszteron-antagonisták vagy angiotenzin receptor-blokkolók) alkalmazása esetén. A hyperkalaemia súlyos, olykor fatális arrhythmiákat okozhat. Ha a fent említett gyógyszerek bármelyike és az enalapril együttes alkalmazása indokolt, óvatosság és a szérum káliumszint és a vesefunkció monitorozása szükséges (lásd 4.5 pont).
Lítium
A lítium és enalapril kombinációja általában nem ajánlott (lásd 4.5 pont).
A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAS) kettős blokádja
Bizonyíték van rá, hogy az ACE-gátlók, angiotenzin II-receptor-blokkolók vagy az aliszkirén egyidejű alkalmazása fokozza a hypotonia, hyperkalaemia és csökkent veseműködés kockázatát (beleértve az akut veseelégtelenséget is), ezért a RAAS ACE-gátlók, angiotenzin II-receptor-blokkolók vagy aliszkirén kombinált alkalmazásával történő kettős blokádja nem javasolt (lásd 4.5 és 5.1 pont).
Ha a kettős blokád-kezelést abszolút szükségesnek ítélik, az csak szakorvos felügyeletével, a vesefunkció, az elektrolitszintek és a vérnyomás gyakori és szoros ellenőrzése mellett történhet.
Az ACE-gátlók és angiotenzin II-receptor-blokkolók nem alkalmazhatók egyidejűleg diabeteses nephropathiában szenvedő betegeknél.
Laktóz
Az Ednyt 2,5 mg-os készítmény 102 mg, az 5 mg-os 100 mg, a 10 mg-os 95 mg, a 20 mg-os 90 mg laktóz-monohidrátot is tartalmaz tablettánként.
Ritkán előforduló örökletes galaktóz-intoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz‑galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
Nátrium
A készítmény kevesebb mint 1 mmol nátriumot (23 mg) tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
Gyermekek és serdülők
6 évesnél idősebb hypertoniás gyermekek és serdülők kezelésére vonatkozóan korlátozott hatásossági és biztonságossági adat áll rendelkezésre, más terápiás javallat esetén nincs tapasztalat. 2 hónaposnál idősebb gyermekekre vonatkozóan korlátozott farmakokinetikai adat áll rendelkezésre (lásd még 4.2, 5.1 és 5.2 pont). Az Ednyt gyermekkori és serdülőkori alkalmazása a hypertoniától eltérő terápiás javallat esetén nem javallt.
Az Ednyt < 30 ml/perc/1,73 m2 glomerulus filtrációs rátájú újszülötteknél és gyermekgyógyászati betegeknél nem javallt, mivel nincs rendelkezésre álló adat. (lásd 4.2 pont.)
Terhesség
ACE-gátlóval történő kezelést terhesség alatt nem szabad elkezdeni. Hacsak az ACE-gátlóval történő folyamatos kezelés nem elengedhetetlen, a terhességet tervező betegeket más, olyan antihipertenzív kezelésre kell átállítani, melynek biztonságossága terhességben alátámasztott. Az ACE-gátló szedését azonnal abba kell hagyni, amennyiben terhességet állapítottak meg. Szükség esetén más, megfelelő kezelést kell elkezdeni (lásd 4.3 és 4.6 pont).
Etnikai különbségek
Mint a többi angiotenzin‑konvertáló enzimgátló, így az enalapril vérnyomáscsökkentő hatása is érzékelhetően kevésbé érvényesül feketebőrű betegekben, mint nem-feketebőrű betegekben, valószínűleg a feketebőrű hypertoniás betegcsoportban nagyobb arányban előforduló alacsony reninszint miatt.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAS) kettős blokádja
A klinikai vizsgálati adatok azt mutatták, hogy a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszernek (RAAS) ACE-gátlók, angiotenzin II-receptor-blokkolók vagy aliszkirén kombinációjával történő kettős blokádja nagyobb gyakorisággal okoz mellékhatásokat, például hypotoniát, hyperkalaemiát és beszűkült veseműködést (beleértve az akut veseelégtelenséget is), mint a csak egyféle RAAS-ra ható szer alkalmazása (lásd 4.3, 4.4 és 5.1 pont).
Káliummegtakarító diuretikumok, káliumpótlók, káliumtartalmú sópótlók és egyéb gyógyszerek, melyek növelhetik a szérum káliumszintet
Az ACE-gátlók gyengítik a diuretikumok által kiváltott káliumveszteséget. Bár a szérum káliumszintje általában a normáltartományon belül marad, egyes enalaprillal kezelt betegeknél hyperkalaemia fordulhat elő. A káliummegtakarító diuretikumok (pl. spironolakton, triamteren vagy amilorid), a káliumpótlók vagy káliumtartalmú sópótlók a szérum káliumszintjének jelentős növekedését válthatják ki, különösen vesekárosodásban szenvedő betegeknél. Elővigyázatosság szükséges az enalapril egyéb, a szérum káliumszintet növelő készítményekkel történő együttes alkalmazásakor is, így például a trimetoprimmel és ko-trimoxazollal (trimetoprim/szulfametoxazol) történő együttes alkalmazáskor, ugyanis ismert, hogy a trimetoprim káliummegtakarító diuretikumhoz, például az amiloridhoz hasonló hatást fejt ki. Ezért az enalapril együttes adása az említett gyógyszerekkel nem ajánlatos. Amennyiben az együttadás indokolt, megfelelő óvatossággal és a szérum káliumszint gyakori monitorozása mellett kell ezeket alkalmazni (lásd 4.4 pont).
Ciklosporin
Az ACE-gátlók ciklosporinnal történő egyidejű alkalmazásakor hyperkalaemia fordulhat elő. Javasolt a szérum káliumszint monitorozása.
Heparin
Az ACE-gátlók heparinnal történő egyidejű alkalmazásakor hyperkalaemia fordulhat elő. Javasolt a szérum káliumszint monitorozása.
Diuretikumok (tiazid- vagy kacsdiuretikumok)
Magas dózisú diuretikumokkal történő előzetes kezelés az enalapril-kezelés megkezdésekor volumenhiányhoz és a hypotonia kockázatához vezethet (lásd 4.4 pont). A vérnyomáscsökkentő hatást a diuretikum szedésének abbahagyása, illetve a volumenpótlás vagy sóbevitel növelése, illetve alacsony dózisú enalapril-kezelés megkezdése csökkentheti.
Egyéb vérnyomáscsökkentő szerek
E szerek együttes alkalmazása megnövelheti az enalapril vérnyomáscsökkentő hatását. A nitroglicerinnel és egyéb nitrátokkal vagy egyéb vazodilatátorokkal történő együttes alkalmazás tovább csökkentheti a vérnyomást.
Lítium
Lítium és ACE-gátlók együttes alkalmazása mellett a lítium szérumkoncentrációinak reverzibilis növekedését és -toxicitást jelentettek. A tiazid‑diuretikumok együttes alkalmazása tovább növelheti a lítiumszinteket és megnövelheti az ACE-gátló mellett bekövetkező lítiumtoxicitás kockázatát.
Az enalapril és a lítium együttes alkalmazása nem ajánlott, de ha a kombináció szükségessé válik, a szérum lítiumszinteket gondos megfigyelés alatt kell tartani (lásd 4.4 pont).
Triciklusos antidepresszánsok, antipszichotikumok, anesztetikumok, narkotikumok
Bizonyos anesztetikumok, triciklusos antidepresszánsok és antipszichotikus szerek ACE-gátlókkal történő együttes alkalmazása a vérnyomás további csökkenését eredményezheti (lásd 4.4 pont).
Nem-szteroid gyulladásgátlók (NSAID-ok), beleértve a szelektív ciklooxigenáz-2- (COX-2) gátlókat
A nem szteroid gyulladásgátlók (NSAID-ok) – beleértve a szelektív ciklooxigenáz-2- (COX-2) gátlókat – rendszeres használata csökkentheti a diuretikumok és egyéb vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatását. Ennél fogva az angiotenzin II-receptor-antagonisták vagy ACE-gátlók vérnyomáscsökkentő hatását az NSAID-ok – beleértve a szelektív COX-2-gátlókat – gyengíthetik.
A nem-szteroid gyulladásgátlók (beleértve a COX-2-gátlókat) és az angiotenzin II‑receptor‑antagonisták vagy ACE-gátlók együttes adása további szérum káliumszint növelő hatással bír és a vesefunkciók romlását eredményezheti. Ezek a hatások rendszerint reverzibilisek. Ritkán előfordulhat akut veseelégtelenség, főként károsodott vesefunkciójú betegekben (mint pl. az időskorú vagy a volumenhiányban szenvedő betegek, beleértve a diuretikus kezelésben részesülőket). Ennél fogva e kombinációt károsodott vesefunkciójú betegeknél körültekintően kell alkalmazni. A betegeket megfelelően hidrált állapotba kell hozni és fontolóra kell venni a vesefunkciók monitorozását az együttes kezelés megkezdésekor, valamint rendszeresen utána is.
Arany
Injektálható arany-terápiában (nátrium-aurotiomalát) és egyidejűleg enalaprilt tartalmazó ACE‑gátló‑kezelésben részesülő betegeknél ritkán nitritoid reakciókat (a tünetek között arckipirulást, hányingert, hányást és hypotoniát) jelentettek.
Az angiooedema kialakulásának kockázatát növelő gyógyszerek
Az ACE-gátlók egyidejű alkalmazása szakubitril/valzartán-nal ellenjavallt az angiooedema kialakulásának fokozott kockázata miatt (lásd 4.3. és 4.4 pont).
Az ACE-gátlók egyidejű alkalmazása racekadotrillal, mTOR-gátlókkal (pl. szirolimusz, everolimusz, temszirolimusz) és vildagliptinnel az angiooedema kialakulásának fokozott kockázatához vezethet (lásd 4.4 pont).
Szimpatomimetikumok
A szimpatomimetikumok csökkenthetik az ACE-gátlók vérnyomáscsökkentő hatásait.
Antidiabetikumok
Az epidemiológiai vizsgálatok azt sugallják, hogy ACE-gátlók és antidiabetikumok (inzulin, orális hypoglycaemiás szerek) együttes alkalmazása megnövelheti a vércukorcsökkentő hatást és a hypoglycaemia kockázatát. Ez a jelenség nagyobb valószínűséggel lépett fel a kombinált kezelés első heteiben, valamint a vesekárosodásban szenvedő betegekben (lásd 4.4 és 4.8 pont).
Alkohol
Az alkohol felerősíti az ACE-gátlók vérnyomáscsökkentő hatását.
Acetilszalicilsav, trombolitikus szerek és béta-blokkolók
Az enalapril biztonságosan alkalmazható együtt acetilszalicilsavval (kardiológiai dózisban adva), trombolitikus szerekkel és béta-blokkolókkal.
Gyermekek és serdülők
Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
Az ACE-gátlók alkalmazása a terhesség első trimeszterében nem javasolt (lásd 4.4 pont). Az ACE‑gátlók alkalmazása ellenjavallt a terhesség második és harmadik trimeszterében (lásd 4.3 és 4.4 pont).
Az ACE-gátlók első trimeszterben történő szedését követő teratogén kockázatra vonatkozó epidemiológiai bizonyíték nem egyértelmű, a kockázat kismértékű növekedése azonban nem zárható ki. Hacsak az ACE-gátlóval történő folyamatos kezelés nem elengedhetetlen, a terhességet tervező betegeket más, olyan antihipertenzív kezelésre kell átállítani, melynek biztonságossága terhességben alátámasztott.
Az ACE-gátló szedését azonnal abba kell hagyni, amennyiben terhességet állapítottak meg. Szükség esetén más, megfelelő kezelésre kell átállni.
Ismert, hogy ACE-gátlók második és harmadik trimeszterben történő szedése emberben magzatkárosodást (csökkent veseműködés, oligohydramnion, a koponya csontosodásának visszamaradása) és újszülöttkori toxicitást (veseelégtelenség, hypotonia, hyperkalaemia) okoz (lásd 5.3 pont). Előfordult anyai oligohydramnion, mely a magzat károsodott vesefunkciójára utal, valamint végtag-kontraktúrákat, koponya- és arcdeformitásokat és hypoplasiás tüdőfejlődést eredményezhet.
Amennyiben az ACE-gátló szedése a terhesség második, illetve harmadik trimeszterében történt, a vesefunkció és a koponya ultrahangos ellenőrzése javasolt.
Az ACE-gátlót szedő anyák csecsemőit fokozottan meg kell figyelni hypotonia kialakulása szempontjából. (lásd 4.3 és 4.4 pont).
Szoptatás
Korlátozottan rendelkezésre álló farmakokinetikai adatok szerint a koncentrációk nagyon alacsonyak az anyatejben (lásd 5.2 pont). Habár ezek a koncentrációk klinikailag irrelevánsnak tűnnek, a készítmény alkalmazása nem javasolt koraszülöttek szoptatásakor, illetve a szülést követő első pár hét alatti szoptatáskor. Ennek oka, hogy fennáll cardiovascularis és renalis hatások elméleti kockázata, illetve nincs elegendő klinikai tapasztalat.
Idősebb csecsemő esetén az Ednyt szoptató anyáknál történő alkalmazása megfontolható, amennyiben a kezelés szükséges az anya számára és a gyermeknél figyelik az esetlegesen kialakuló mellékhatásokat.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Gépjárművezetéskor és gépek kezelésekor figyelembe kell venni, hogy néhány esetben szédülés és álmosság jelentkezhet.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
Az alábbi nemkívánatos hatásokat az enalaprillal végzett klinikai vizsgálatok során, illetve a forgalomba hozatalt követően jelentették.
3. táblázat: A készítmény nemkívánatos hatásai
Szervrendszer |
Nagyon gyakori (≥ l/10) |
Gyakori (≥ l/100 - < l/10) |
Nem gyakori (≥ l/1000 - < l/100) |
Ritka (≥ l/10 000 - < l/1000) |
Nagyon ritka (< 1/10 000) |
Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) |
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek |
|
|
Anaemia (beleértve az aplasticus és a haemolyticus anaemiát is) |
Neutropenia, a hemoglobin-szint csökkenése, a hematokrit-érték csökkenése, thrombocytopenia, agranulocytosis, csontvelő-depresszió, pancytopenia, lymphadenopathia, autoimmun betegségek |
|
|
Endokrin betegségek és tünetek |
|
|
|
|
|
Antidiuretikus hormon helytelen kiválasztódása szindróma (SIADH) |
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek |
|
|
Hypoglycaemia (lásd 4.4 pont) |
|
|
|
Pszichiátriai kórképek |
|
Depresszió |
Zavartság, idegesség, álmatlanság |
Kóros álmok, alvászavarok |
|
|
Idegrendszeri betegségek és tünetek |
Szédülés |
Fejfájás, ájulás, megválto-zott ízérzékelés |
Aluszékonyság, érzészavar, vertigo |
|
|
|
Szembetegségek és szemészeti tünetek |
Homályos látás |
|
|
|
|
|
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei |
|
|
Tinnitus |
|
|
|
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek |
|
Angina pectoris, mellkasi fájdalom, szívritmuszavar, tachycardia |
Palpitatio, myocardialis infarctus*, amely feltehetően a nagy kockázatú betegeknél a nagymértékű vérnyomáscsökkenéssel hozhatók kapcsolatba (lásd 4.4 pont) |
|
|
|
Érbetegségek és tünetek |
|
Hypotonia (beleértve az orthostaticus hypotoniát) |
Kipirulás, orthostaticus hypotonia, cerebrovascularis esemény*, amely feltehetően a nagy kockázatú betegeknél a nagymértékű vérnyomáscsökkenéssel hozhatók kapcsolatba (lásd 4.4 pont) |
Raynaud-jelenség |
|
|
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek |
Köhögés |
Dyspnoe |
Orrfolyás, torokfájás, rekedtség, bronchospasmus/ asthma |
Tüdőbeszűrődés, rhinitis, allergiás alveolitis/ eosinophil pneumonia |
|
|
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek |
Hányinger |
Hasmenés, hasi fájdalom |
Ileus, pancreatitis, hányás, dyspepsia, székrekedés, anorexia, emésztési zavar, szájszárazság, pepticus fekély |
Stomatitis/ aftás fekélyesedés, glossitis |
Intestinalis angiooedema |
|
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek |
|
|
|
Májelégtelenség, hepatitis (hepatocellularis vagy cholestaticus), necrosist is magába foglaló hepatitis, cholestasis (sárgaságot is beleértve) |
|
|
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei |
|
Kiütés, túlérzékeny-ség/angioneuroticus oedema (arc, végtagok, ajak, nyelv, gégefedő és/vagy a gége angioneuroticus oedemáját jelezték) (lásd 4.4 pont). |
Diaphoresis, pruritus, urticaria, alopecia |
Erythema multiforme, Stevens–Johnson-szindróma, exfoliativ dermatitis, toxicus epidermalis necrolysis, pemphigus, erythroderma |
|
Egy olyan tünetegyüttesről is beszámoltak, amely a következő tünetekből vagy ezek némelyikéből tevődik össze: láz, serositis, vasculitis, izomfájdalom/ -gyulladás, ízületi fájdalom/ -gyulladás, antinuclearis antitest pozitivitás (ANA), gyorsult vörösvér-test-süllyedés, eosino-philia és leukocytosis Kiütés, fényérzékenység vagy egyéb dermatológiai reakció is előfordulhat. |
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei |
|
|
Izomgörcsök |
|
|
|
Vese és húgyúti betegségek és tünetek |
|
|
Veseműködési zavar, veseelégtelenség, proteinuria |
Oliguria |
|
|
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek |
|
|
Impotencia |
Gynecomastia |
|
|
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók |
Asthenia |
Fáradtság |
Rossz közérzet, láz |
|
|
|
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei |
|
Hyperkalaemia, a szérum kreatinin szintjének emelkedése |
Vér urea szintjének emelkedése, hyponatraemia |
Szérum bilirubinszintjének növekedése, májenzim szintek emelkedése |
|
|
* Az előfordulási arány a klinikai vizsgálatok során a placebo és az aktív kontroll mellett megfigyelthez volt hasonló.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Korlátozott adat áll rendelkezésre emberi túladagolással kapcsolatban. A túladagolás eddig észlelt legjellemzőbb tünetei a tabletták bevétele után mintegy hat órával kezdődő és a renin-angiotenzin rendszer blokádjával egyidejűleg jelentkező nagyfokú hypotonia és stupor. ACE-gátlók túladagolásával összefüggésbe hozható tünetek közé tartozik a keringési shock, elektrolitzavarok, veseelégtelenség, hyperventilatio, tachycardia, palpitatio, bradycardia, szédülés, szorongás és köhögés. Az enalapril 300 mg-os és 440 mg-os adagban való bevételét követően a terápiás adagok után rendszerint mérhető értékeknél 100-szor, illetve 200-szor magasabb szérum enalaprilátszintek voltak kimutathatók.
A túladagolás kezelésére fiziológiás sóinfúzió intravénás beadása ajánlott. Ha hypotonia lép fel, a beteget a shock kezelésekor alkalmazott testhelyzetbe kell helyezni. Angiotenzin II infúzió, és/vagy intravénás katekolaminok használata, amennyiben rendelkezésre állnak, előnyös lehet. Ha a gyógyszerbevétel nem régen történt, az enalapril‑maleát eltávolításához szükséges módszereket kell alkalmazni (pl. hányás indukálása, gyomormosás, abszorbensek és nátrium‑szulfát használata). Az enalaprilátot a szisztémás keringésből hemodialízissel lehet eltávolítani (lásd 4.4 pont). Kezelésre nem reagáló bradycardia esetén pacemaker-terápia javallt. A vitális jeleket, szérum elektrolitokat és a kreatinin koncentrációit folyamatosan figyelni kell.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Angiotenzin-konvertáló enzim (ACE)-gátlók, ATC kód: C09AA02
Az Ednyt (enalapril-maleát) hatóanyaga az enalapril maleátsója. Az enalapril két aminosav, az L‑alanin és az L-prolin származéka. Az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) egy peptidil‑dipeptidáz, ami az angiotenzin I átalakulását katalizálja a presszor hatású angiotenzin II‑vé. Felszívódást követően az enalapril hidrolízissel enalapriláttá alakul, ami az ACE-t gátolja. Az ACE gátlása a plazma csökkent angiotenzin II szintjéhez vezet, megnövekedett plazma reninaktivitást (a reninfelszabadulás negatív feedback mechanizmusának kikapcsolása révén), illetve csökkent aldoszteron-kiválasztást eredményezve.
Az ACE azonos a kinináz II-vel. Ennél fogva az Ednyt a bradikinin (egy hatékony vazodilatátor hatású peptid) lebomlását is gátolhatja. Ennek a ténynek az Ednyt terápiás hatásaiban kifejtett szerepe azonban még tisztázásra vár.
Hatásmechanizmus
Míg az Ednyt vérnyomáscsökkentő hatásának mechanizmusa valószínűleg elsődlegesen a renin‑angiotenzin-aldoszteron rendszer szuppresszióján keresztül történik, az Ednyt antihipertenzív hatást fejt ki az alacsony reninszintű hypertoniás betegekben is.
Farmakodinámiás hatások
Az Ednyt hypertoniás betegeknek adva mind fekvő, mind pedig az álló helyzetben mért vérnyomást csökkenti, anélkül, hogy számottevően emelné a szívfrekvenciát.
Ritkán előfordul szimptómás posturalis hypotonia. Egyes betegeknél az optimális vérnyomás kialakulása heteket vehet igénybe. Az Ednyt hirtelen megvonását nem hozták összefüggésbe hirtelen vérnyomás emelkedéssel.
Az ACE-aktivitás hatékony gátlása rendszerint az egyszeri adag enalapril per os adását 2-4 órával követően lép fel. A vérnyomáscsökkentő hatás általában a szedés után egy óra múlva figyelhető meg, a maximális vérnyomáscsökkentő hatás a bevétel után 4-6 órával jelentkezik. A hatás időtartama dózisfüggő, a javasolt adagokban azonban az antihipertenzív és a haemodinamikai hatások legalább 24 órán keresztül fennmaradtak.
Essentialis hypertoniában szenvedő betegek bevonásával végzett haemodinamikai vizsgálatokban a vérnyomáscsökkenés mellett megfigyelhető volt a perifériás artériás rezisztencia csökkenése, megnövekedett cardialis teljesítmény, valamint a szívfrekvencia kismértékű változása (vagy a változás hiánya). Az enalapril adását követően megnőtt a vese véráramlása, a GFR változatlan maradt. Nem figyeltek meg nátrium- vagy folyadékretencióra utaló jeleket. A kezelés előtt alacsony GFR-értékkel rendelkező betegeknél azonban a GFR értéke rendszerint megemelkedett.
Vesebetegségben szenvedő, diabeteses és nem diabeteses betegek bevonásával végzett rövid távú klinikai vizsgálatok során az enalapril adását követően csökkent az albuminuria, az IgG vesével történő kiválasztása, valamint a vizelet összfehérje-tartalma.
Tiazid-típusú diuretikumokkal együtt adva az Ednyt vérnyomáscsökkentő hatása legalább additív.
Az Ednyt csökkentheti vagy megakadályozhatja a tiazidok által okozott hypokalaemia kialakulását.
Digitálisszal és diuretikumokkal kezelt, szívelégtelenségben szenvedő betegeknél a per os vagy injekciós gyógyszerformájú enalaprilt a perifériás rezisztencia és vérnyomás csökkentésével hozták összefüggésbe. A cardialis teljesítmény nőtt, míg (a szívelégtelenségben szenvedőknél általában emelkedett) szívfrekvencia csökkent. A pulmonalis kapilláris éknyomás szintén csökkent. A fizikai terhelhetőség és a szívelégtelenség New York Heart Association (NYHA) kritériumai szerinti súlyossága javult. Ezek a hatások a kezelés folyamán fennmaradtak.
Enyhe – közepesen súlyos szívelégtelenségben az enalapril lassította a progresszív cardialis dilatációt/megnagyobbodást, ami a balkamrai végdiasztolés és szisztolés térfogatok csökkenésével, illetve az ejekciós frakció javulásával jellemezhető.
A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer kettős blokádja
Két nagy, randomizált, kontrollos vizsgálatban (ONTARGET [ONgoing Telmisartan Alone and in combination with Ramipril Global Endpoint Trial] és VA NEPHRON-D [The Veterans Affairs Nephropathy in Diabetes]) vizsgálták az ACE-gátló és angiotenzin II-receptor-blokkoló kombinált alkalmazását.
Az ONTARGET vizsgálatot olyan betegeken végezték, akiknek a kórtörténetében cardiovascularis vagy cerebrovascularis betegség vagy szervkárosodással járó 2-es típusú diabetes mellitus szerepelt. A VA NEPHRON D vizsgálatot 2-es típusú diabetesben és diabeteses nephropathiában szenvedő betegeken végezték.
Ezek a vizsgálatok nem mutattak ki szignifikánsan előnyös hatásokat a renalis és/vagy cardiovascularis kimenetel és a mortalitás vonatkozásában, miközben a monoterápia esetén megfigyelthez képest nőtt a hyperkalaemia, akut veseelégtelenség és/vagy hypotonia kockázata. A hasonló farmakodinámiás tulajdonságok alapján ezek az eredmények más ACE-gátlók és angiotenzin II‑receptor-blokkolók esetében is relevánsak.
Ezért az ACE-gátlók és angiotenzin II‑receptor-blokkolók nem adhatók együtt diabeteses nephropathiában szenvedő betegeknek.
Az ALTITUDE (Aliskiren Trial in Type 2 Diabetes Using Cardiovascular and Renal Disease Endpoints) vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák, előnyös-e a standard ACE-gátló- vagy angiotenzin II‑receptor-blokkoló-kezelés kiegészítése aliszkirénnel 2-es típusú diabetesben és krónikus vesebetegségben, illetve cardiovascularis betegségben vagy mindkettőben szenvedő betegeknél. A vizsgálatot idő előtt leállították, mert nőtt a mellékhatások kockázata. A cardiovascularis eredetű halál és a stroke szám szerint gyakoribb volt az aliszkirén-csoportban, mint a placebocsoportban, és a jelentős mellékhatások, illetve súlyos mellékhatások (hyperkalaemia, hypotonia és veseműködési zavar) is gyakoribbak voltak az aliszkirén-csoportban, mint a placebocsoportban.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
Egy multicentrikus, randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálat (SOLVD prevenciós vizsgálat) során aszimptómás balkamrai diszfunkcióban (BKEF < 35%) szenvedő betegcsoportot vizsgáltak. A 4228 beteg a randomizációt követően vagy placebót (n = 2117), vagy enalaprilt (n = 2111) kapott. A placebocsoportban 818 betegnél fordult elő szívelégtelenség vagy halál (38,6%), míg az enalaprillal kezelt csoportban ez a szám 630 volt (29,8%) (29%-os kockázatcsökkenés; 95% CI: 21‑36%; P < 0,001). A placebocsoportban 518 beteg (24,5%), míg az enalaprillal kezeltek között 434 beteg (20,6%) halt meg vagy került kórházba újonnan kialakult vagy súlyosbodott szívelégtelenség következtében (20%-os kockázatcsökkenés; 95% CI: 9‑30%; P < 0,001).
Egy multicentrikus, randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollált vizsgálat (SOLVD terápiás vizsgálat) során a szisztolés diszfunkció következtében kialakult, tünetekkel járó szívelégtelenségben szenvedő betegcsoportot vizsgáltak (ejekciós frakció < 35%). A 2569, hagyományos szívelégtelenségre ható kezelés alatt álló beteg a randomizációt követően vagy placebót (n = 1284), vagy enalaprilt (n = 1285) kapott. A placebocsoportban 510 halálesetet jelentettek (39,7%), míg az enalapril-csoportban 452‑t (35,2%) (16%‑os kockázatcsökkenés; 95% CI: 5‑26%; p = 0,0036). A placebocsoportban 461 cardiovascularis eredetű haláleset fordult elő, az enalapril-csoportban megfigyelt 399 esettel szemben (18%-os kockázatcsökkenés; 95% CI: 6‑28%; p < 0,002), ami főként a progresszív szívelégtelenség okozta halálesetek csökkenésének tulajdonítható (a placebocsoportban 251, az enalapril-csoportban 209 eset; 22%‑os kockázatcsökkenés; 95% CI: 6‑35%). A szívelégtelenség súlyosbodása miatt kevesebb beteg halt meg vagy került kórházba (a placebocsoportban 736, míg az enalapril-csoportban 613; 26%‑os kockázatcsökkenés; 95% CI: 18‑34%; p < 0,0001). A teljes SOLVD vizsgálat során az enalapril a balkamrai diszfunkcióban szenvedő betegekben 23%‑kal csökkentette a myocardialis infarctus kockázatát (95% CI: 11‑34%; p < 0,001), illetve 20%-kal csökkentette az instabil angina pectoris miatti hospitalizációt (95% CI: 9‑29%; p < 0,001).
Gyermekek és serdülők
6 évesnél idősebb hypertoniás gyermekek kezelésére vonatkozó tapasztalatok korlátozottan állnak rendelkezésre. Egy 110 hypertoniás gyermek és serdülő (6‑16 évesek; 20 ttkg vagy afeletti testtömeg; és GFR > 30 ml/perc/1,73 m2) bevonásával végzett klinikai vizsgálat során az 50 ttkg alatti betegek napi 0,625 mg, 2,5 mg vagy 20 mg, az 50 ttkg‑os vagy afeletti betegek pedig napi 1,25 mg, 5 mg vagy 40 mg enalaprilt kaptak. Az enalapril napi egyszeri adása következtében dózisfüggő mértékben csökkent a vérnyomás minimum értéke. Az enalapril dózisfüggő antihipertenzív hatása az összes (kor, Tanner‑fázis, nem, etnikai hovatartozás szerinti) alcsoportban hasonló volt. A legalacsonyabb tanulmányozott adagok (0,625 mg, ill. 1,25 mg, melyek átlagosan napi egyszeri 0,02 mg/ttkg-nak feleltek meg) vérnyomáscsökkentő hatása azonban nem volt egyértelmű. A legnagyobb tanulmányozott dózis napi egyszeri 0,58 mg/ttkg (max. 40 mg) volt. A gyermekkorú betegeknél megfigyelt mellékhatás-profil nem különbözik a felnőtteknél megfigyelttől.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás
Per os adagolás esetén az enalapril gyorsan felszívódik, és az enalapril csúcskoncentrációi már egy órán belül megjelennek a szérumban. A vizeletből történő reabszorpció alapján a szájon át adott enalapril tablettából az enalapril mintegy 60%-a szívódik fel. A per os enalapril felszívódását nem befolyásolja a táplálék jelenléte az emésztőrendszerben.
Felszívódást követően a per os alkalmazott enalapril gyorsan és nagymértékben hidrolizálódik enalapriláttá, ami az angiotenzin-konvertáló enzim erős gátlószere. A szérum enalaprilátszint csúcskoncentrációja az enalapril tabletta bevételét követően kb. 4 órával később mérhető. Az enalapril per os ismételt adását követően az enalaprilát akkumulációja miatti tényleges felezési idő 11 óra. Normál vesefunkciójú betegekben az enalaprilátszint “steady-state” szérumkoncentrációja a kezelés 4. napja után alakul ki.
Eloszlás
A terápiás koncentrációtartományon belül az enalaprilát humán plazmafehérjékhez történő kötődése nem haladja meg a 60%-ot.
Biotranszformáció
Az enalapriláttá alakuláson kívül nincs bizonyíték az enalapril szignifikáns metabolizmusára.
Elimináció
Az enalaprilát kiválasztódása elsősorban a vesén keresztül történik. A vizeletben található főbb összetevők az enalaprilát (az adag max. kb. 40%), valamint az intakt enalapril (kb. 20%).
Vesekárosodás
Az enalapril- és enalaprilát-expozíció a veseelégtelenségben szenvedő betegekben fokozott mértékű. Enyhe–közepesen súlyos veseelégtelenségben (kreatinin-clearance: 40‑60 ml/perc) naponta egyszeri 5 mg adását követően az enalaprilát “steady state”‑ben mért AUC-értéke körülbelül kétszer nagyobb volt a normál vesefunkciójú betegeknél mértnél. Súlyos veseelégtelenségben (kreatinin‑clearance ≤ 30 ml/perc) az AUC kb. 8‑szorosára emelkedett. Veseelégtelenség ilyen súlyossági foka esetén az enalaprilát tényleges felezési ideje az enalapril-maleát ismételt adásakor megnyúlik, és a “steady state” később áll be. (lásd 4.2 pont).
Az enalaprilát haemodialízissel eltávolítható a szisztémás keringésből. A dialízis clearance 62 ml/perc.
Gyermekek és serdülők
Naponta 0,07‑0,14 mg/ttkg enalapril-maleát per os adásával, 40 hypertoniás fiú- és lánygyermek (2 hónapostól 16 éves korig) bevonásával egy ismételt dózisos farmakokinetikai vizsgálatot végeztek. Az enalaprilát gyermekekben mért farmakokinetikája nem különbözött lényegesen a felnőtteknél megfigyelt, ismert adatoktól. Az adatok alapján az AUC-értéke (a dózis/testtömeg értékre normalizálva) a korral növekszik; amennyiben az adatokat a testfelszín alapján normalizálják, akkor az AUC értéke nem emelkedik. Egyensúlyi állapotban az enalaprilát akkumulációja miatti tényleges felezési ideje átlagosan 14 óra volt.
Szoptatás
20 mg enalapril egyszeri orális adását követően 5 postpartum nő esetében az adagolást követően 4‑6 órával mértek az anyatejben csúcskoncentrációt (átlag: 1,7 mikrogramm/l; 0,54‑5,9 mikrogramm/l). Az enalaprilát átlagos csúcskoncentrációja 1,7 mikrogramm/l (1,2‑2,3 mikrogramm/l) volt; a csúcsok különböző időpontokban alakultak ki a 24 órás időintervallum alatt. A tejben mért csúcskoncentrációk alapján a várt maximális bevitel egy kizárólag anyatejjel táplált csecsemő esetén az anyának adott (testtömegre számított) dózis kb. 0,16%-a.
Egyetlen nő esetében, aki 11 hónapon át napi 10 mg enalaprilt kapott orálisan, az adagolást követően 4 órával jelentkezett a tejben a csúcskoncentráció (2 mikrogramm/l), illetve az adagolást követően 9 órával az enalaprilát csúcskoncentrációja 0,75 mikrogramm/l volt. A tejben az enalapril és enalaprilát 24 órás intervallum alatt mért összkoncentrációja 1,44 mikrogramm/l és 0,63 mikrogramm/l volt. A tejben az enalaprilát koncentrációját nem lehetett meghatározni (< 0,2 mikrogramm/l).
Egy anyánál, 5 mg enalapril egyszeri orális adását követően 4 órával, illetve két anyánál 10 mg enalapril egyszeri orális adását követően 4 órával az enalapril koncentrációját nem lehetett meghatározni (< 0,2 mikrogramm/l). Az enalapril koncentrációját egyik esetben sem határozták meg.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
Hagyományos biztonságossági farmakológiai, ismételt adagolású dózistoxicitási, genotoxicitási és a karcinogenitási potenciálra vonatkozó vizsgálatokból szerzett adatok nem támasztják alá, hogy a készítmény az emberekre speciális kockázatot fejtene ki. A reprodukciós toxicitási vizsgálatok azt mutatják, hogy az enalapril nincs hatással a patkányok termékenységére és reprodukciós teljesítményére és nem teratogén. Egy nőstény patkányokon végzett vizsgálat során a párzás előtti időszaktól kezdve a terhesség végéig tartó adagolást követően a szoptatás alatt a patkánykölykök elpusztulásának fokozott incidenciáját figyelték meg. A hatóanyag átjut a placentán és kiválasztódik az anyatejbe. Az angiotenzin-konvertáló enzimgátlók osztályába tartozó készítmények a II‑III. trimeszterben adva magzati toxicitást (a magzat károsodását és/vagy halálát) okoznak.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Nátrium-hidroxid,
vízmentes kolloid szilícium-dioxid,
magnézium-sztearát,
povidon,
talkum,
kroszpovidon,
mikrokristályos cellulóz,
laktóz-monohidrát (2,5 mg tabletta: 102 mg, 5 mg tabletta: 100 mg, 10 mg tabletta: 95 mg, 20 mg tabletta: 90 mg).
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
3 év
6.4 Különleges tárolási előírások
Legfeljebb 25°C-on tárolandó.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
30 db tabletta PA/AL/PVC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (egy keresztes)
Osztályozás: II. csoport:
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer. (V)
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Richter Gedeon Nyrt.
H-1103 Budapest
Gyömrői út 19-21.
Magyarország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI
OGYI-T-4033/01 Ednyt 2,5 mg tabletta 30×
OGYI-T-4033/02 Ednyt 5 mg tabletta 30×
OGYI-T-4033/03 Ednyt 10 mg tabletta 30×
OGYI-T-4033/04 Ednyt 20 mg tabletta 30×
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1994. március 18.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. június 22.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2019. március 2.
Forrás
Az adatok forrása: OGYÉI Gyógyszeradatbázis
Gyógyszer adatai
-
Hatóanyag enalapril
-
ATC kód C09AA02
-
Forgalmazó Richter Gedeon Nyrt.
-
Nyilvántartási szám OGYI-T-04033
-
Jogalap Generikus
-
Engedélyezés dátuma 1994-01-01
-
Állapot TK
-
Kábítószer / Pszichotróp nem