EDOXABAN GALENIKA 30 mg filmtabletta betegtájékoztató

Gyógyszer alapadatai

Hatóanyag: edoxaban tosylate
ATC kód: B01AF03
Nyilvántartási szám: OGYI-T-24635
Állapot: TK


Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára


Edoxaban Galenika 30 mg filmtabletta

Edoxaban Galenika 60 mg filmtabletta

edoxabán


Mielőtt elkezdi szedni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mert az Ön számára fontos információkat tartalmaz.

  • Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szüksége lehet.

  • További kérdéseivel forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez.

  • Ezt a gyógyszert az orvos kizárólag Önnek írta fel. Ne adja át a készítményt másnak, mert számára ártalmas lehet még abban az esetben is, ha a betegsége tünetei az Önéhez hasonlóak.

  • Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa erről kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. Lásd 4. pont.


A betegtájékoztató tartalma:


    1. Milyen típusú gyógyszer az Edoxaban Galenika filmtabletta (továbbiakban Edoxaban Galenika) és milyen betegségek esetén alkalmazható?

    2. Tudnivalók az Edoxaban Galenika szedése előtt

3. Hogyan kell szedni az Edoxaban Galenika-t?

4. Lehetséges mellékhatások

5. Hogyan kell az Edoxaban Galenika-t tárolni?

6. A csomagolás tartalma és egyéb információk



  1. Milyen típusú gyógyszer az Edoxaban Galenika és milyen betegségek esetén alkalmazható?


Az edoxabán hatóanyagot tartalmazó Edoxaban Galenika a véralvadásgátló gyógyszerek csoportjába tartozik. Ez a gyógyszer a Xa faktor aktivitásának gátlásán keresztül segíti a vérrögképződés megelőzését, ami a véralvadási folyamat egy fontos alkotóeleme.


Az Edoxaban Galenika-t felnőtteknél alkalmazzák:

  • agyi vérrögképződés (sztrók) és egyéb vérerekben történő vérrögképződés megelőzésére, ha Ön nem billentyű eredetű pitvarfibrillációnak nevezett szívritmuszavarban szenved, és legalább egy további kockázati tényező – például szívelégtelenség, korábbi sztrók (agyi érkatasztrófa) vagy magasvérnyomás-betegség – fennáll Önnél;

  • A láb vénáiban (mélyvénás trombózis) és a tüdő ereiben (tüdőembólia) keletkező vérrögök kezelésére, és a vérrögök ismételt kialakulásának megelőzésére a láb és/vagy a tüdő ereiben.



  1. Tudnivalók az Edoxaban Galenika szedése előtt


Ne szedje az Edoxaban Galenika-t:

  • ha allergiás az edoxabánra vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére;

  • ha jelenleg vérzés áll fenn Önnél;

  • ha Önnek olyan betegsége vagy állapota van, amely fokozza a súlyos vérzés kockázatát (például gyomorfekély, agysérülés vagy agyvérzés, illetve a közelmúltban lezajlott agy- vagy szemműtét);

  • ha Ön egyéb véralvadásgátló gyógyszert kap (például warfarin, dabigatrán, rivaroxabán, apixabán vagy heparin), kivéve akkor, amikor véralvadásgátló-kezelést vált, vagy egy vénás vagy artériás kanülje van, és heparint kap ezen a kanülön keresztül, hogy az átjárható maradjon;

  • ha Ön májbetegségben szenved, ami fokozott vérzési kockázathoz vezet;

  • ha nem megfelelően beállított magasvérnyomás-betegsége van;

  • ha Ön terhes vagy szoptat.


Figyelmeztetések és óvintézkedések

Az Edoxaban Galenika szedése előtt beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével,

  • ha fokozott Önnél a vérzés veszélye, ami például akkor fordulhat elő, ha Ön az alábbi betegségek bármelyikében szenved:

  • végstádiumú vesebetegsége van, vagy ha művesekezelésben részesül;

  • súlyos májbetegsége van;

  • véralvadási zavarok esetén;

  • a szemfenéken található erek rendellenessége esetén (retinopátia);

  • közelmúltban lezajlott agyvérzés (koponyán belül vagy az agyban);

  • az agy vagy a gerincoszlop ereinek rendellenessége esetén;

  • ha mechanikus műbillentyűje van.


Az Edoxaban Galenika fokozott elővigyázatossággal alkalmazható,

  • ha Önnek tudomása van arról, hogy az antifoszfolipid szindróma elnevezésű betegségben szenved (az immunrendszer rendellenessége, amely a vérrögök magasabb kockázatát eredményezi), tájékoztassa kezelőorvosát, aki eldönti, hogy szükség van-e a kezelés módosítására.


Ha műtéten kell átesnie,

  • nagyon fontos, hogy az Edoxaban Galenika-t a műtét előtt és után pontosan azokban az időpontokban vegye be, amikor azt a kezelőorvos Önnek előírta. Ha lehetséges, az Edoxaban Galenika adását legalább 24 órával a műtét előtt le kell állítani. Kezelőorvosa fogja eldönteni, hogy mikor kezdheti el újra szedni az Edoxaban Galenika-t.

Vészhelyzet esetén kezelőorvosa meghatározza a Edoxaban Galenika-val kapcsolatban indokolt teendőket.


Gyermekek és serdülők

Az Edoxaban Galenika gyermekeknél és 18 év alatti serdülőknél nem alkalmazható.


Egyéb gyógyszerek és az Edoxaban Galenika

Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a jelenleg vagy nemrégiben szedett, valamint szedni tervezett egyéb gyógyszereiről.


Ha az alábbi gyógyszerek valamelyikét szedi:

  • gombás fertőzések kezelésére szolgáló bizonyos gyógyszerek (például ketokonazol);

  • szívritmuszavar kezelésére szolgáló gyógyszerek (például dronedaron, kinidin, verapamil);

  • véralvadást csökkentő egyéb gyógyszerek (például heparin, klopidogrél vagy K-vitamin-antagonista szerek, mint a warfarin, acenokumarol, fenprokumon vagy dabigatrán, rivaroxabán, apixabán);

  • antibiotikumok (például eritromicin, klaritromicin);

  • a szervátültetést követő szervkilökődés megakadályozására szolgáló gyógyszerek (például ciklosporin);

  • gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek (például naproxén vagy acetilszalicilsav);

  • szelektív szerotoninvisszavétel-gátlóknak vagy szerotonin-noradrenalin-visszavétel-gátlóknak nevezett antidepresszáns gyógyszerek.


Ha a fentiek közül bármelyik érvényes az Ön esetében, szóljon kezelőorvosának az Edoxaban Galenika szedésének megkezdése előtt, mert ezek a gyógyszerek fokozhatják az Edoxaban Galenika hatását és a nem kívánatos vérzés kockázatát. Kezelőorvosa dönti el, hogy kezeli-e Önt az Edoxaban Galenika-val, és hogy megfigyelés alatt kell-e tartani Önt.


Ha az alábbiak bármelyikét szedi:

  • néhány, az epilepszia kezelésére szolgáló gyógyszer (például fenitoin, karbamazepin, fenobarbitál);

  • közönséges orbáncfű, ami szorongás és enyhe depresszió kezelésére használt gyógynövény-készítmény;

  • rifampicin, ami egy antibiotikum.


Ha a fentiek közül bármelyik érvényes az Ön esetében, beszéljen kezelőorvosával, mielőtt elkezdi szedni az Edoxaban Galenika-t, mert az Edoxaban Galenika hatása csökkenhet. Kezelőorvosa dönti el, hogy kezeli-e Önt az Edoxaban Galenika-val, és hogy megfigyelés alatt kell-e tartani Önt.


Terhesség és szoptatás

Ne szedje az Edoxaban Galenika-t, ha Ön terhes vagy szoptat. Ha fennáll a teherbeesés lehetősége, használjon megbízható fogamzásgátló módszert az Edoxaban Galenika szedése alatt. Ha Ön teherbe esik, miközben az Edoxaban Galenika-t szedi, azonnal tájékoztassa erről kezelőorvosát, aki dönteni fog a kezelés további menetéről.


A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Az Edoxaban Galenika nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.



  1. Hogyan kell szedni az Edoxaban Galenika-t?


A gyógyszert mindig a kezelőorvosa vagy gyógyszerésze által elmondottaknak megfelelően szedje. Amennyiben nem biztos abban, hogyan alkalmazza a gyógyszert, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.


Mennyit kell szedni a gyógyszerből?


A készítmény ajánlott adagja naponta egyszer egy 60 mg-os tabletta.

  • Ha vesekárosodásban szenved, az adagot kezelőorvosa napi egyszer egy 30 mg-os tablettára csökkentheti.

  • Ha testtömege 60 kg vagy ennél kevesebb, az ajánlott adag egy 30 mg-os tabletta naponta egyszer.

  • Ha kezelőorvosa úgynevezett P-gp-gátló gyógyszereket írt fel önnek: ilyen például a ciklosporin, a dronedaron, az eritromicin vagy a ketokonazol, az ajánlott adag egy 30 mg-os tabletta naponta egyszer.


Hogyan kell bevenni a tablettát

A tablettát lehetőleg vízzel vegye be.

Az Edoxaban Galenika bevehető étkezés közben vagy attól függetlenül is.


Ha nehézséget okoz a tabletta egészben történő lenyelése, beszéljen kezelőorvosával az Edoxaban Galenika bevételének egyéb lehetőségeiről. A tabletta porrá törhető, és 75 ml vízbe vagy 2 evőkanál (30 ml) almapürébe keverhető közvetlenül a bevétele előtt. Szükség esetén kezelőorvosa porrá törve is be tudja adni Önnek az Edoxaban Galenika tablettát orron keresztül (orrszonda) vagy a gyomorba vezetett csövön (gyomorszondán) keresztül. Ebben az esetben a tablettákat össze kell törni és 75 ml vízben szuszpendálni, és azonnal be kell adni egy orrszondán vagy gyomortápszondán keresztül, melyet 55 ml vízzel kell átöblíteni.


Lehet, hogy kezelőorvosa az alábbiak szerint megváltoztatja a véralvadásgátlóval történő kezelést:

A K-vitamin antagonista tartalmú véralvadásgátló-kezelésről (például warfarin) történő átállás Edoxaban Galenika-ra

Hagyja abba a K-vitamin antagonista tartalmú gyógyszer (például warfarin) szedését. Kezelőorvosának vérvizsgálatokat kell majd végeznie, és tájékoztatja Önt, mikor kell elkezdenie szedni az Edoxaban Galenika-t.


A nem K-vitamin antagonista tartalmú, szájon át szedett véralvadásgátló kezelésről (dabigatrán, rivaroxabán vagy apixabán) történő átállás Edoxaban Galenika-ra

Hagyja abba az előző gyógyszerek (dabigatrán, rivaroxabán vagy apixabán) szedését, majd a következő esedékes adag időpontjában vegye be az Edoxaban Galenika-t.


Átállás injekciós véralvadásgátló kezelésről (például heparin) Edoxaban Galenika-ra

Hagyja abba a véralvadásgátló gyógyszer (például heparin) alkalmazását, majd a véralvadásgátló következő tervezett adagjának időpontjában vegye be az Edoxaban Galenika-t.


Átállás Edoxaban Galenika-ról K-vitamin antagonistákra (például warfarin)

Ha ön jelenleg 60 mg Edoxaban Galenika-t szed:

Kezelőorvosa naponta egyszer egy 30 mg-os tablettára fogja csökkenteni az Ön Edoxaban Galenika adagját, és egy K-vitamin antagonistát (például warfarint) kell majd mellette szednie. Kezelőorvosának vérvizsgálatokat kell majd végeznie, és tájékoztatni fogja Önt, mikor kell abbahagynia az Edoxaban Galenika szedését.

Ha ön jelenleg 30 mg (csökkentett adagú) Edoxaban Galenika-t szed:

Kezelőorvosa naponta egyszer egy 15 mg-os tablettára fogja csökkenteni az Ön Edoxaban Galenika adagját, és egy K-vitamin antagonistát (például warfarint) kell mellette szednie. Kezelőorvosának vérvizsgálatokat kell majd végeznie, és tájékoztatja Önt, mikor kell abbahagynia az Edoxaban Galenika szedését.


A 30 mg-nál kisebb dózis nem biztosítható az Edoxaban Galenika-val, ezért egy másik, az adagolási javaslatnak megfelelő edoxabán-készítmény alkalmazandó.


Átállás Edoxaban Galenika-ról nem K-vitamin-antagonista tartalmú, szájon át szedett véralvadásgátló (dabigatrán, rivaroxabán vagy apixabán) kezelésre

Hagyja abba az Edoxaban Galenika szedését, és az Edoxaban Galenika következő tervezett adagjának időpontjában kezdje el szedni a nem K-vitamin-antagonista véralvadásgátlót (dabigatrán, rivaroxabán vagy apixabán).


Átállás Edoxaban Galenika-ról injekciós véralvadásgátló kezelésre (például heparin)

Hagyja abba az Edoxaban Galenika szedését, és az Edoxaban Galenika következő tervezett adagjának időpontjában kezdje el alkalmazni az injekciós véralvadásgátló kezelést (például heparin).


Kardioverzión (szívritmuszavar helyreállítása) áteső betegek:

Ha Önnél a kardioverzió nevű eljárást kell elvégezni szívritmuszavarának helyreállítására, akkor az agyban és a szervezet egyéb vérereiben a vérrögök kialakulásának megelőzése érdekében a kezelőorvosa által elmondott időpontokban szedje az Edoxaban Galenika-t.


Ha az előírtnál több Edoxaban Galenika-t vett be

Azonnal tájékoztassa kezelőorvosát, ha a szükségesnél több Edoxaban Galenika tablettát vett be! Ha a javasoltnál több Edoxaban Galenika-t vesz be, akkor fokozódhat Önnél a vérzés kockázata.


Ha elfelejtette bevenni az Edoxaban Galenika-t

Azonnal vegye be a kimaradt tablettát, majd a következő naptól folytassa a napi egyszeri tablettával az előírásnak megfelelően. Ne vegyen be kétszeres adagot ugyanazon a napon a kihagyott adag pótlására.


Ha idő előtt abbahagyja az Edoxaban Galenika szedését

Ne hagyja abba az Edoxaban Galenika szedését anélkül, hogy előtte ezt kezelőorvosával megbeszélné, mert az Edoxaban Galenika súlyos betegségek kezelésére és megelőzésre szolgál.


Ha bármilyen további kérdése van a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatban, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.



4. Lehetséges mellékhatások


Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek.


Mint a hozzá hasonló többi gyógyszer (véralvadásgátló gyógyszerek), az Edoxaban Galenika is okozhat vérzést, mely akár életveszélyes is lehet. Bizonyos esetekben a vérzés fennállása esetleg nem nyilvánvaló.


Azonnal forduljon orvoshoz minden szűnni nem akaró vérzés esetén vagy ha tartós vagy nagy mennyiségű vérzés jeleit tapasztalja (túlzott gyengeség, fáradtság, sápadtság, szédülés, fejfájás vagy tisztázatlan eredetű duzzanat).

A kezelőorvos dönthet a szoros ellenőrzés vagy a gyógyszerelés megváltoztatása mellett is.


A lehetséges mellékhatások összefoglaló felsorolása:


Gyakori (10 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet):

  • hasi fájdalom;

  • laboratóriumi vizsgálattal kimutatott kóros májfunkciós értékek;

  • bőr- vagy bőr alatti vérzés;

  • vérszegénység (vörösvértestek alacsony száma);

  • orrvérzés;

  • hüvelyi vérzés;

  • bőrkiütés;

  • vérzés a bélrendszerben;

  • vérzés a szájban és/vagy torokban;

  • véres vizelet;

  • sérülést (szúrást) követő vérzés;

  • gyomorvérzés;

  • szédülés;

  • hányinger;

  • fejfájás;

  • viszketés.


Nem gyakori (100 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet):

  • vérzés a szemben;

  • műtétet követő vérzés a műtéti sebből;

  • köhögés után vér a köpetben;

  • vérzés az agyban;

  • egyéb típusú vérzések;

  • a vérlemezkék csökkent száma a vérben (ami befolyásolhatja a véralvadást);

  • allergiás reakció;

  • csalánkiütés.


Ritka (1000 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet):

  • vérzés az izmokban;

  • vérzés az ízületekben;

  • vérzés a hasüregben;

  • vérzés a szívben;

  • vérzés a koponyán belül;

  • sebészeti beavatkozást követően jelentkező vérzés;

  • allergiás sokk;

  • bármely testrész allergiás reakció okozta duzzanata.


Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg):

  • vérzés a vesében, esetenként vér jelenlétével a vizeletben, ami a vesék megfelelő működésre való képtelenségéhez vezet (antikoagulánssal összefüggő nefropátia).


Mellékhatások bejelentése


Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is bejelentheti az V. függelékben található elérhetőségeken keresztül.

A mellékhatások bejelentésével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos alkalmazásával kapcsolatban.



5. Hogyan kell az Edoxaban Galenika-t tárolni?


A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó!


A dobozon és a buborékcsomagoláson vagy a tartályon feltüntetett lejárati idő (EXP) után ne alkalmazza ezt a gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik.


Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.


Semmilyen gyógyszert ne dobjon a szennyvízbe vagy a háztartási hulladékba.

Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy mit tegyen a már nem használt gyógyszereivel. Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét.



6. A csomagolás tartalma és egyéb információk


Mit tartalmaz az Edoxaban Galenika?

  • A készítmény hatóanyaga az edoxabán (edoxabán-tozilát-monohidrát formájában).


Edoxaban Galenika 30 mg filmtabletta

30 mg edoxabánt tartalmaz (edoxabán-tozilát-monohidrát formájában) filmtablettánként.


Edoxaban Galenika 60 mg filmtabletta

60 mg edoxabánt tartalmaz (edoxabán-tozilát-monohidrát formájában) filmtablettánként.


  • Egyéb összetevők:

Tablettamag: mikrokristályos cellulóz, alacsony szubsztitúciós fokú hidroxipropilcellulóz, kroszpovidon, hidroxipropilcellulóz, vízmentes kolloid szilícium-dioxid, magnézium-sztearát.


Filmbevonat: hipromellóz 2910, talkum, makrogol 8000, titán-dioxid (E171); a 30 mg-os hatáserősség vörös vas-oxidot (E172); a 60 mg-os hatáserősség sárga vas-oxidot (E172) is tartalmaz.


Milyen az Edoxaban Galenika külleme és mit tartalmaz a csomagolás?


Edoxaban Galenika 30 mg filmtabletta

Rózsaszínű, kerek, mindkét oldalán domború, 8,5 mm átmérőjű, egyik oldalán mélynyomású „30” jelzéssel ellátott, másik oldalán sima filmtabletta.

28, 98 db filmtablettát tartalmazó PVC//Al, PVC/PVDC//Al és Al//Al buborékcsomagolásban, dobozban vagy 90 db filmtablettát tartalmazó fehér, csavaros műanyag kupakkal lezárt fehér, nagysűrűségű polietilén (HDPE) tartályban kerül forgalomba.


Edoxaban Galenika 60 mg filmtabletta

Sárga színű, kerek, mindkét oldalán domború, 10,5 mm átmérőjű, egyik oldalán mélynyomású „60” jelzéssel ellátott, másik oldalán sima filmtabletta.

28, 98 db filmtablettát tartalmazó PVC//Al, PVC/PVDC//Al és Al//Al buborékcsomagolásban, dobozban vagy 90 db filmtablettát tartalmazó fehér, csavaros műanyag kupakkal lezárt fehér, nagysűrűségű polietilén (HDPE) tartályban kerül forgalomba.


Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.


A forgalomba hozatali engedély jogosultja


Galenika International Kft.

2040 Budaörs, Baross u. 165/3.

Magyarország


Gyártó


Genepharm S.A.

18th km Marathonos Avenue

15351 Pallini

Görögország


Olpha AS

5 Rupnicu Iela, Olaine

2114 Olaines Novads

Lettország


Ezt a gyógyszert az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban az alábbi neveken engedélyezték:


Horvátország Edoksaban Galenika 15 mg, 30 mg, 60 mg filmom obložene tablete

Magyarország Edoxaban Galenika 30 mg, 60 mg filmtabletta

Szlovénia Edoxaban Galenika 15 mg, 30 mg, 60 mg filmsko obložene tablete


Edoxaban Galenika 30 mg filmtabletta


OGYI-T-24635/01 28× PVC//Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24635/02 28× PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24635/03 28× Al//Al buborékcsomagolásban


Edoxaban Galenika 60 mg filmtabletta


OGYI-T-24635/04 28× PVC//Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24635/05 28× PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24635/06 28× Al//Al buborékcsomagolásban


A betegtájékoztató legutóbbi felülvizsgálatának dátuma: 2025. október.



OGYÉI/43183/2023

OGYÉI/43186/2023

1. A GYÓGYSZER NEVE


Edoxaban Galenika 30 mg filmtabletta

Edoxaban Galenika 60 mg filmtabletta



2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL


Edoxaban Galenika 30 mg filmtabletta

30 mg edoxabánt tartalmaz (edoxabán-tozilát-monohidrát formájában) 30 mg-os filmtablettánként.


Edoxaban Galenika 60 mg filmtabletta

60 mg edoxabánt tartalmaz (edoxabán-tozilát-monohidrát formájában) 60 mg-os filmtablettánként.


A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.



3. GYÓGYSZERFORMA


Filmtabletta.


Edoxaban Galenika 30 mg filmtabletta (tabletta)

Rózsaszínű, kerek, mindkét oldalán domború, 8,5 mm átmérőjű, egyik oldalán mélynyomású „30” jelzéssel ellátott, másik oldalán sima filmtabletta.


Edoxaban Galenika 60 mg filmtabletta (tabletta)

Sárga színű, kerek, mindkét oldalán domború, 10,5 mm átmérőjű, egyik oldalán mélynyomású „60” jelzéssel ellátott, másik oldalán sima filmtabletta.



4. KLINIKAI JELLEMZŐK


4.1 Terápiás javallatok


Az Edoxaban Galenika stroke és a szisztémás embolizáció megelőzésére javallott nem billentyű eredetű pitvarfibrillációban (non-valvular atrial fibrillation – NVAF) szenvedő, egy vagy több kockázati tényezővel rendelkező felnőtt betegeknél, amilyen például a pangásos szívelégtelenség, a hypertonia, a 75 év vagy a feletti életkor, a diabetes mellitus, korábbi stroke vagy transiens ischaemiás attack (TIA).


Az Edoxaban Galenika mélyvénás thrombosis (MVT, angolul deep vein thrombosis – DVT) és a pulmonalis embolia (PE) kezelésére és ismétlődő MVT és PE megelőzésére javallott felnőtteknél (lásd 4.4 pont: “Hemodinamikailag instabil, PE‑ban szenvedő betegek”).


4.2 Adagolás és alkalmazás


Adagolás


A stroke és a szisztémás embolizáció megelőzése

Az edoxabán ajánlott napi dózisa 60 mg.

NVAF-ban szenvedő betegeknél hosszú távú edoxabán-kezelést kell alkalmazni.


MVT kezelése, PE kezelése és ismétlődő MVT és PE (VTE) megelőzése

Az edoxabán ajánlott dózisa 60 mg naponta egyszer a parenterális antikoaguláns legalább 5 napon keresztül történő kezdeti alkalmazását követően (lásd 5.1 pont). Az edoxabán és a kezdeti parenterális antikoaguláns nem adható egyidejűleg.

A MVT és a PE (vénás thromboembolia – VTE) kezelésének és az ismétlődő VTE megelőzésének időtartamát egyénileg, a kezelés előnyeinek és a vérzés kockázatának gondos értékelését követően kell meghatározni (lásd 4.4 pont). A rövid távú terápiának (legalább 3 hónap) az átmeneti rizikófaktorokon (például műtét a közelmúltban, trauma, immobilizáció), míg a hosszú távú kezelésnek a folyamatosan fennálló kockázati tényezőkön vagy idiopátiás MVT-n illetve PE-n kell alapulnia.


NVAF és VTE esetén az edoxabán ajánlott dózisa naponta egyszer 30 mg azoknál a betegeknél, akiknél a következő klinikai tényezők közül egy vagy több fennáll:

  • Közepes vagy súlyos fokú vesekárosodás (kreatinin-clearance (CrCl) 15–50 ml/perc).

  • Alacsony, legfeljebb 60 kg-os testtömeg.

  • A következő P-glikoprotein- (P-gp) inhibitorok egyidejű alkalmazása: ciklosporin, dronedaron, eritromicin, illetve ketokonazol.


1. táblázat: Az adagolás összefoglalása NVAF és VTE (MVT és PE) esetében

Adagolási útmutató összefoglalása

Ajánlott dózis


60 mg edoxabán naponta egyszer

Adagolási javaslat azoknál a betegeknél, akiknél az alábbi klinikai tényezők közül egy vagy több fennáll:

Vesekárosodás

Közepes vagy súlyos fokú (CrCl 15‑50 ml/perc)

30 mg edoxabán naponta egyszer

Alacsony testtömeg

≤ 60 ttkg

P-gp-inhibitorok

Ciklosporin, dronedaron, eritromicin, ketokonazol


Kihagyott dózis

Ha egy dózis edoxabán kimarad, akkor a betegnek azonnal be kell azt vennie, és a következő napon a javallatnak megfelelően a napi egyszeri dózis szedését kell folytatni. A betegnek nem szabad ugyanazon a napon kétszeres dózist bevennie a kihagyott dózis pótlására.


Átállás edoxabánra és edoxabánról

NVAF-ban és VTE-ban szenvedő betegeknél fontos a folyamatos antikoaguláns kezelés. Előfordulhat olyan helyzet, amikor indokolt az antikoaguláns kezelés módosítása (2. táblázat).


2. táblázat: Antikoaguláns kezelés átállítása NVAF-ban és VTE-ban (MVT és PE)

Átállás edoxabánra

Erről a gyógyszerről

Erre a gyógyszerre

Ajánlás

K-vitamin-antagonista (KVA)

Edoxabán

KVA leállítása, és az edoxabán-kezelés megkezdése, amikor a nemzetközi normalizált arány (INR) ≤ 2,5.

Orális antikoaguláns, a KVA kivételével

  • dabigatrán

  • rivaroxabán

  • apixabán

Edoxabán

Dabigatrán, rivaroxabán vagy apixabán leállítása, és az edoxabán-kezelés megkezdése az orális antikoaguláns következő dózisának időpontjában (lásd 5.1 pont).

Parenterális antikoagulánsok

Edoxabán

Ezeket a gyógyszereket nem szabad egyidejűleg alkalmazni.

Subcutan antikoaguláns (például kis molekulatömegű heparin [LMWH], fondaparinux): Subcutan antikoaguláns leállítása, és az edoxabán-kezelés megkezdése a subcutan antikoaguláns következő tervezett dózisának időpontjában.

Intravénás nem frakcionált heparin (UFH): Infúzió leállítása, és 4 óra múlva az edoxabán-kezelés megkezdése.


Átállás edoxabánról


Erről a gyógyszerről


Erre a gyógyszerre


Ajánlás


Edoxabán

KVA

Az edoxabánról KVA-ra történő átállás során fennáll az elégtelen véralvadásgátlás lehetősége. Egy másik antikoagulánsra történő átállás alatt folyamatos, megfelelő véralvadásgátlást kell biztosítani.


Szájon át történő adagolás: a jelenleg 60 mg-os dózist szedő betegeknek napi egyszer 30 mg edoxabánt és a megfelelő dózisú KVA-t kell adni.


A jelenleg (az alábbi klinikai tényezők közül egy vagy több miatt: közepes vagy súlyos fokú vesekárosodás (CrCl 15–50 ml/perc), alacsony testtömeg vagy bizonyos P-gp-inhibitorokkal való együttadás) 30 mg-os dózist szedő betegeknek napi egyszer 15 mg edoxabánt és megfelelő dózisú KVA-t kell adni.


A betegek a 2 és 3 közötti stabil INR-érték gyors elérése érdekében nem vehetnek be telítő KVA-dózist. A KVA fenntartó dózisát, és azt, hogy a beteg korábban szedett-e KVA-t, ajánlott figyelembe venni, vagy a helyi gyakorlatnak megfelelő, érvényben lévő INR-alapú

KVA-kezelési algoritmust kell alkalmazni.


Az edoxabán adását abba kell hagyni, ha elérték a ≥ 2,0 INR-értéket. A legtöbb betegnél (85%) sikerül elérni a ≥ 2,0 INR-értéket az edoxabán és KVA 14 napig történő egyidejű alkalmazásával. 14 nap után ajánlott az edoxabán leállítása, és a KVA titrálásának a 2 és 3 közötti INR-érték eléréséig történő folytatása.


Az egyidejű kezelés első 14 napja alatt ajánlott az INR értékét legalább háromszor, közvetlenül az edoxabán napi dózisának bevétele előtt meghatározni, hogy az edoxabán INR-értékre gyakorolt hatása minimális legyen. Edoxabán és KVA egyidejű alkalmazása akár 46%-kal is növelheti az edoxabán adagolását követően mért INR értékét.


Parenterális adagolás: Az edoxabán alkalmazását le kell állítani, és az edoxabán következő tervezett dózisának időpontjában egy parenterális antikoagulánst és KVA-t kell alkalmazni. Ha az INR már stabilan ≥ 2,0, a parenterális antikoagulánst le kell állítani, és a KVA adását folytatni kell.

Edoxabán

Orális antikoagulánsok KVA kivételével

Az edoxabán alkalmazását le kell állítani, és az edoxabán következő tervezett dózisának időpontjában el kell kezdeni a nem KVA antikoaguláns alkalmazását.

Edoxabán

Parenterális antikoagulánsok

Ezeket a gyógyszereket nem szabad egyidejűleg alkalmazni. Az edoxabán alkalmazását le kell állítani, és az edoxabán következő tervezett dózisának időpontjában el kell kezdeni a parenterális antikoaguláns alkalmazását.

A 30 mg-nál kisebb dózis nem biztosítható az Edoxaban Galenika-val, ezért egy másik, az adagolási javaslatnak megfelelő edoxabán-készítmény alkalmazandó.


Különleges betegcsoportok


Idősek

Nem szükséges a dózis módosítása (lásd 5.2 pont).


Vesekárosodás

A veseműködést az edoxabán-kezelés megkezdése előtt minden betegnél ellenőrizni kell a CrCl kiszámolásával a végstádiumú vesebetegségben szenvedő betegek (vagyis CrCl < 15 ml/perc) kizárása érdekében, a 1550 ml/perc közötti, valamint az 50 ml/perc feletti CrCl-értékkel rendelkező betegeknél a helyes edoxabán dózis alkalmazása érdekében (előbbieknél 30 mg naponta egyszer, utóbbiaknál 60 mg naponta egyszer), valamint ha emelkedett CrCl-ű betegeknél döntenek az edoxabán alkalmazásáról (lásd 4.4 pont).


A veseműködést akkor is ellenőrizni kell, ha a kezelés során a veseműködésben bekövetkezett változás feltételezhető (például hypovolaemia, dehidráció és bizonyos gyógyszerek egyidejű alkalmazása esetén).


Az edoxabán klinikai fejlesztése során a veseműködés (CrCl ml/percben) becslésére alkalmazott módszer a Cockcroft-Gault módszer volt. A képlet a következő:


Ha a kreatinin µmol/l-ben van megadva:


1,23 × (140 - életkor [évek]) × testtömeg [kg] (× 0,85, ha nőről van szó)

szérumkreatinin [µmol/l]


Ha a kreatinin mg/dl-ben van megadva:


(140 - életkor [évek]) × testtömeg [kg] (× 0,85, ha nőről van szó)

72 × szérumkreatinin [mg/dl]


Ez a módszer ajánlott a betegek CrCl-értékének meghatározásához az edoxabán-kezelés előtt és alatt.


Enyhe fokú vesekárosodásban szenvedő betegeknél (CrCl > 50–80 ml/perc) az ajánlott dózis napi egyszer 60 mg edoxabán.


Közepes vagy súlyos fokú vesekárosodásban szenvedő betegeknél (CrCl 15–50 ml/perc) az ajánlott dózis napi egyszer 30 mg edoxabán (lásd 5.2 pont).


Végstádiumú vesebetegségben (End Stage Renal Disease – ESRD) szenvedő (CrCl < 15 ml/perc) vagy dializált betegeknél az edoxabán alkalmazása nem ajánlott (lásd 4.4 és 5.2 pont).


Májkárosodás

Az edoxabán ellenjavallt olyan betegeknél, akik véralvadási zavarral és klinikailag releváns vérzési kockázattal járó májbetegségben szenvednek (lásd 4.3 pont).


Az edoxabán alkalmazása súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél nem ajánlott (lásd 4.4 és 5.2 pont).


Enyhe és közepesen súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegeknél az ajánlott dózis napi egyszer 60 mg edoxabán (lásd 5.2 pont). Enyhe és közepesen súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegeknél az edoxabánt elővigyázatosan kell alkalmazni (lásd 4.4 pont).


Azokat a betegeket, akiknél a májenzimek szintje emelkedett volt (glutamát-piruvát-transzamináz [GPT] vagy glutamát-oxálacetát-transzamináz [GOT] 2-szer magasabb, mint a normálérték felső határa), vagy az összbilirubin szintje legalább 1,5-szer magasabb volt, mint a normálérték felső határa, kizárták a klinikai vizsgálatokból. Ezért az edoxabánt ebben a betegcsoportban elővigyázatosan kell alkalmazni (lásd 4.4 és 5.2 pont). Az edoxabán-kezelés elkezdése előtt májfunkciós vizsgálatot kell végezni.


Testtömeg

60 kg, vagy az alatti testtömegű betegeknél az ajánlott dózis napi egyszer 30 mg edoxabán (lásd 5.2 pont).


Nemi különbségek

Nem szükséges a dózis módosítása (lásd 5.2 pont).


Edoxaban Galenika és P-glikoprotein- (P-gp) inhibitorok egyidejű alkalmazása

Azoknál a betegeknél, akik az Edoxaban Galenika-t egyidejűleg szedik a következő P-gp-inhibitorokkal: ciklosporin, dronedaron, eritromicin vagy ketokonazol, az Edoxaban Galenika ajánlott dózisa napi egyszer 30 mg (lásd 4.5 pont).

Nincs szükség a dózis csökkentésére amiodaronnal, kinidinnel vagy verapamillal való egyidejű alkalmazás során (lásd 4.5 pont).

Az Edoxaban Galenika alkalmazását más P-gp-inhibitorokkal, beleértve a HIV-proteáz-inhibitorokat, nem vizsgálták.


Cardioversión áteső betegek

Az Edoxaban Galenika alkalmazása megkezdhető, illetve folytatható azoknál a betegeknél, akik esetlegesen cardioversiót igényelnek. Amennyiben a transoesophagealis echocardiographiával (TEE) vezérelt cardioversión áteső beteg korábban nem részesült antikoaguláns kezelésben, az Edoxaban Galenika-kezelést a megfelelő antikoaguláció biztosítása érdekében legalább 2 órával a cardioversio előtt meg kell kezdeni (lásd 5.1 és 5.2 pont). A cardioversiót legkésőbb 12 órával az Edoxaban Galenika dózisának a beavatkozás napján történt beadása után el kell végezni.


Cardioversión áteső valamennyi beteg esetében: a cardioversio előtt meg kell győződni róla, hogy a beteg az előírásnak megfelelően szedte az Edoxaban Galenika-t. A kezelés megkezdésére és időtartamára vonatkozó döntést a cardioversión áteső betegek antikoaguláns kezelésére vonatkozó elfogadott irányelvek alapján kell meghozni.


Gyermekek és serdülők

Az edoxabán alkalmazása nem ajánlott gyermekeknél és serdülőknél a születéstől 18 éves korig, igazolt VTE (PE és/vagy MVT) esemény esetén, mivel hatásossága nem bizonyított. A VTE-ben szenvedő betegekkel kapcsolatosan rendelkezésre álló adatok a 4.8, 5.1 és 5.2 pontban vannak feltüntetve.


Az alkalmazás módja


Szájon át történő alkalmazásra.

Az edoxabánt étkezés közben vagy attól függetlenül is be lehet venni (lásd 5.2 pont).


Azoknak a betegeknek, akik nem tudják egészben lenyelni a tablettát, az Edoxaban Galenika tabletta porrá törhető és 75 ml vízbe vagy 2 evőkanál (30 ml) almapürébe keverhető, majd azonnal be kell adni szájon át (lásd 5.2 pont).


Másik lehetőségként az Edoxaban Galenika tabletta porrá törhető és 75 ml vízben szuszpendálható, majd azonnal be kell adni nasogastricus szondán vagy gyomortápszondán keresztül, amit ezután 55 ml vízzel át kell öblíteni (lásd 5.2 pont). A porrá tört Edoxaban Galenika tabletta vízben és almapürében legfeljebb 4 órán át őrzi meg stabilitását.


4.3 Ellenjavallatok


A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.


Aktív, klinikailag jelentős vérzés.


Véralvadási zavarral és klinikailag releváns vérzési kockázattal járó májbetegség.


Olyan laesio vagy állapot, amelyet a súlyos vérzés jelentős kockázatának tartanak. Ide tartozhatnak a fennálló vagy a közelmúltban kialakult gastrointestinalis fekélyek, magas vérzési kockázatú malignus neoplasmák jelenléte, agy- vagy gerincsérülés a közelmúltban, agy-, gerinc- vagy szemészeti műtét a közelmúltban, intracranialis vérzés a közelmúltban, ismert vagy gyanított oesophagus varicositás, arteriovenosus malformatiók, vascularis aneurysmák vagy nagy intraspinalis vagy intracerebralis vascularis rendellenességek.


Kezeletlen súlyos hypertonia.


Bármely más antikoagulánssal való együttes kezelés, például UFH, LMWH (enoxaparin, dalteparin), heparinszármazékok (fondaparinux), orális antikoagulánsok (warfarin, dabigatrán-etexilát, rivaroxabán, apixabán), kivéve abban a speciális esetben, ha orális antikoaguláns terápiaváltás történik (lásd 4.2 pont), vagy ha az UFH-t olyan dózisban adják, amely egy centrális vénás vagy artériás kanül átjárhatóságának fenntartásához szükséges (lásd 4.5 pont).


Terhesség és szoptatás (lásd 4.6 pont).


4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések


Az edoxabán 15 mg monoterápiában nem javallott, mivel ez csökkent hatásosságot eredményezhet. Kizárólag az edoxabán 30 mg-ról KVA-ra történő átállítás folyamata során (a fokozott expozícióra hajlamosító egy vagy több klinikai tényezővel rendelkező betegeknél; lásd 1. táblázat) javallott, a KVA megfelelő dózisával együtt alkalmazva (lásd 2. táblázat, 4.2 pont).


A 30 mg-nál kisebb dózis nem biztosítható az Edoxaban Galenika-val, ezért egy másik, az adagolási javaslatnak megfelelő edoxabán-készítmény alkalmazandó.


Vérzés kockázata


Az edoxabán fokozza a vérzés kockázatát, és súlyos, akár halálos kimenetelű vérzést okozhat. Más antikoagulánsokhoz hasonlóan az edoxabánt elővigyázatosan kell alkalmazni fokozott vérzésveszéllyel járó állapotokban. Az edoxabán alkalmazását abba kell hagyni, ha súlyos vérzés lép fel (lásd 4.8 és 4.9 pont).


A klinikai vizsgálatok alatt, a KVA-kezeléshez képest gyakrabban észleltek nyálkahártyavérzést (epistaxis, gastrointestinalis, urogenitalis) és anaemiát a hosszú távú edoxabán-kezelés során. Így a megfelelő klinikai megfigyelésen felül a haemoglobin-szint/haematocrit-érték laboratóriumi vizsgálata értékes lehet az okkult vérzés detektálásában, amennyiben szükségesnek ítélik.


Bizonyos, az alábbiakban részletezett betegcsoportok esetén fokozott a vérzés kockázata. Ezen betegek esetén a vérzéses szövődmények és az anaemia okozta jelek és tünetek gondos monitorozása szükséges a kezelés megkezdése után (lásd 4.8 pont). A haemoglobinszint vagy a vérnyomás bármely nem megmagyarázható esése esetén vérzésforrást kell keresni.


Az edoxabán antikoaguláns hatását nem lehet megbízhatóan monitorozni a szokásos laboratóriumi vizsgálatokkal. Edoxabán esetében nem áll rendelkezésre specifikus antikoaguláns hatást felfüggesztő szer (lásd 4.9 pont).

A hemodialízis nem befolyásolja számottevően az edoxabán clearance-ét (lásd 5.2 pont).


Idősek


A potenciálisan magasabb vérzési kockázat miatt idős betegeknél az edoxabán és acetilszalicilsav kombinációt elővigyázatosan kell alkalmazni (lásd 4.5 pont).


Vesekárosodás


Enyhe fokú (CrCl > 5080 ml/perc), közepes fokú (CrCl 3050 ml/perc) és súlyos fokú (CrCl < 30 ml/perc, de nem dializált) vesekárosodásban szenvedő betegeknél a plazma görbe alatti terület (AUC) sorrendben 32%, 74%, illetve 72%-kal emelkedett a normális veseműködésű betegekhez viszonyítva (a dózis csökkentését lásd a 4.2 pontban).


Végstádiumú vesebetegségben szenvedő vagy dializált betegeknél az Edoxaban Galenika alkalmazása nem javasolt (lásd 4.2 és 5.2 pont).


Veseműködés NVAF esetén

Az edoxabán esetében a CrCl növekedésével párhuzamosan tendenciózusan csökkent hatásosságot figyeltek meg a jól beállított warfarinhoz képest (lásd 5.1 pont az ENGAGE AF-TIMI 48 vizsgálat tekintetében, valamint az E314 és ETNA-AF vizsgálatból származó további információkat illetően).


Az edoxabánt NVAF-ban szenvedő, magas CrCl-ű betegeknél csak az egyéni thromoboemboliás és vérzési kockázat gondos értékelését követően szabad alkalmazni.


A veseműködés meghatározása: a CrCl-t minden betegnél monitorozni kell a kezelés kezdetén, azt követően pedig, amikor klinikailag indokolt (lásd 4.2 pont).


Májkárosodás


Súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél az edoxabán alkalmazása nem javasolt (lásd 4.2 és 5.2 pont).


Az edoxabánt enyhe vagy közepesen súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegeknél elővigyázatosan kell alkalmazni (lásd 4.2 pont).


Azokat a betegeket, akiknél a májenzimek szintje emelkedett volt (GPT[ALAT]/GOT[ASAT] több, mint 2-szer magasabb a normálérték felső határánál), vagy az összbilirubin szintje legalább 1,5-szer magasabb volt, mint a normálérték felső határa, kizárták a klinikai vizsgálatokból. Ezért az edoxabánt ebben a betegcsoportban elővigyázatosan kell alkalmazni (lásd 4.2 és 5.2 pont). Az edoxabán-kezelés elkezdése előtt májfunkciós vizsgálatot kell végezni. Egy évnél hosszabb edoxabán-kezelés esetén ajánlott a májfunkció rendszeres ellenőrzése.


Kezelés megszakítása műtét vagy egyéb beavatkozás miatt


Amennyiben műtéti vagy egyéb beavatkozás miatti vérzés kockázatának csökkentése érdekében meg kell szakítani az antikoaguláns kezelést, az edoxabán alkalmazását a lehető leghamarabb, de legalább 24 órával a beavatkozás előtt le kell állítani.


Annak eldöntésekor, hogy a beavatkozás elhalasztható-e az edoxabán utolsó dózisát követő 24 órával, mérlegelni kell a vérzés fokozott kockázatát a beavatkozás sürgősségével szemben. Az edoxabán újbóli alkalmazását a műtéti vagy egyéb beavatkozás után a lehető leghamarabb el kell kezdeni, amint a megfelelő hemosztázis kialakult, figyelembe véve, hogy az edoxabán antikoaguláns hatásának kialakulásához 12 óra szükséges. Ha a sebészeti beavatkozás alatt vagy után nem alkalmazható per os gyógyszer, mérlegelni kell a parenterális antikoaguláns alkalmazását, majd visszaállni a napi egyszeri edoxabán szájon át történő alkalmazására (lásd 4.2 pont).


Kölcsönhatás a hemosztázist befolyásoló egyéb gyógyszerekkel


A hemosztázist befolyásoló egyéb gyógyszerekkel való egyidejű alkalmazás fokozhatja a vérzés kockázatát. Ezek közé tartozik az acetilszalicilsav, a P2Y12 thrombocytaaggregáció-gátlók, egyéb antithromboticus szerek, fibrinolyticus kezelés, szelektív szerotonin-visszavétel-gátlók (SSRI-k) vagy szerotonin-noradrenalin-visszavétel-gátlók (SNRI-k) és nem-szteroid gyulladásgátlók (NSAID-ok) (lásd 4.5 pont).


Műbillentyűvel élő és közepesen súlyos – súlyos mitralis stenosisban szenvedő betegek


Az edoxabánt nem vizsgálták mechanikus műbillentyűs betegeknél, bioprotheticus szívbillentyű beültetését követő első 3 hónapban pitvarfibrillációban szenvedő vagy a nélküli betegeknél, illetve közepesen súlyos – súlyos mitralis stenosisban szenvedő betegeknél. Emiatt az edoxabán alkalmazása ezeknél a betegeknél nem javasolt.


Hemodinamikailag instabil, PE-ban szenvedő betegek, illetve thrombolysist vagy pulmonalis embolectomiát igénylő betegek


Az edoxabán nem javasolt UFH alternatívájaként olyan pulmonalis emboliában szenvedő betegeknél, akiknél hemodinamikai instabilitás áll fenn, illetve akiknél thrombolysisre vagy pulmonalis embolectomiára van lehetőség, mivel az edoxabán biztonságosságát és hatásosságát ezekben a klinikai helyzetekben nem igazolták.


Aktív daganatos betegségben szenvedő betegek


Az edoxabán hatásosságát és biztonságosságát VTE kezelésében és/vagy megelőzésében aktív dagantos betegségben szenvedő betegeknél nem igazolták.


Antifoszfolipid szindrómában szenvedő betegek


A direkt hatású orális antikoagulánsok (DOAC), köztük az edoxabán, nem javasoltak olyan, korábban thrombosison átesett betegeknél, akiknél antifoszfolipid szindrómát diagnosztizáltak. Különösen tripla pozitív betegeknél (lupusz antikoaguláns, antikardiolipin antitestek és anti-béta-2-glikoprotein-I antitestek) a DOAC-kezelés visszatérő thromboticus események magasabb gyakoriságával társulhat a K-vitamin antagonistákhoz képest.


Laboratóriumi véralvadási paraméterek


Bár az edoxabán-kezelés alatt nem szükséges a rutinszerű monitorozás, a véralvadásgátlásra gyakorolt hatás kalibrált kvantitatív anti-Xa faktor (anti-FXa) teszttel becsülhető, ami bizonyos helyzetekben segíthet a klinikai döntésekben, például túladagolás és sürgős műtét esetén (lásd még 5.2 pont).


Az Xa faktor (FXa)-gátlás eredményeképpen az edoxabán megnyújtja a standard véralvadási vizsgálatok idejét, mint amilyen a prothrombinidő (PT), az INR és az aktivált parciális thromboplastinidő (aPTT). A véralvadási vizsgálatok eredményeiben megfigyelt változások az elvárt terápiás adagolás mellett ugyanakkor mérsékeltek, nagy variabilitást mutatnak, és nem alkalmasak az edoxabán antikoaguláns hatásának monitorozására.


4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók


Az edoxabán túlnyomórészt a gastrointestinális (GI) traktus felső szakaszából szívódik fel. Ezért azok a gyógyszerek vagy betegségek, amelyek fokozzák a gyomor kiürülését és a bélmozgást, csökkenthetik az edoxabán kioldódását és felszívódását.


P-gp-inhibitorok


Az edoxabán az efflux transzporter P-gp szubsztrátja. Farmakokinetikai (PK) vizsgálatokban az edoxabán és a ciklosporin, dronedaron, eritromicin, ketokonazol, kinidin vagy verapamil P-gp-inhibitorok egyidejű alkalmazása emelkedett edoxabán plazmakoncentrációkat eredményezett. Edoxabán és ciklosporin, dronedaron, eritromicin vagy ketokonazol egyidejű alkalmazásakor az dózist napi egyszer 30 mg-ra kell csökkenteni. Az edoxabán kinidinnel, verapamillal vagy amiodaronnal való együttadásakor a klinikai adatok alapján nem szükséges a dózis csökkentése (lásd 4.2 pont).

Az edoxabán alkalmazását más P-gp-inhibitorokkal, beleértve a humán immundeficiencia vírus [HIV] proteáz-inhibitorokat nem vizsgálták.


A következő P-gp-inhibitorokkal való együttadás során napi egyszer 30 mg edoxabánt javasolt alkalmazni:

Ciklosporin: egyszeri 500 mg ciklosporin és egyszeri 60 mg edoxabán egyidejű alkalmazását követően az edoxabán AUC-értéke és a maximális szérumkoncentráció (Cmax) értéke sorrendben 73%-kal, illetve 74%-kal emelkedett.

Dronedaron: 7 napon keresztül napi kétszer 400 mg dronedaron alkalmazását és az 5. napon 60 mg edoxabán egyszeri dózisban történő egyidejű alkalmazását követően az edoxabán AUC-értéke és Cmax-értéke sorrendben 85%-kal, illetve 46%-kal emelkedett.

Eritromicin: 8 napon keresztül napi négyszer 500 mg eritromicin alkalmazását és a 7. napon 60 mg edoxabán egyszeri dózisban történő egyidejű alkalmazását követően az edoxabán AUC-értéke és Cmax-értéke sorrendben 85%-kal, illetve 68%-kal emelkedett.

Ketokonazol: 7 napon keresztül napi egyszer 400 mg ketokonazol alkalmazását és a 4. napon 60 mg edoxabán egyszeri dózisban történő egyidejű alkalmazását követően az edoxabán AUC-értéke és Cmax-értéke sorrendben 87%-kal, illetve 89%-kal emelkedett.


A következő P-gp-inhibitorokkal való együttadás során napi egyszer 60 mg edoxabánt javasolt alkalmazni:

Kinidin: napi egyszeri 300 mg kinidin az 1. és a 4. napon, illetve napi háromszor a 2. és a 3. napon, valamint a 3. napon 60 mg edoxabán egyszeri dózisban történő egyidejű alkalmazását követően 24 óra alatt az edoxabán AUC-értéke 77%-kal, Cmax-értéke 85%-kal emelkedett.

Verapamil: 11 napon keresztül napi egyszer 240 mg verapamil alkalmazását és a 10. napon 60 mg edoxabán egyszeri dózisban történő egyidejű alkalmazását követően az edoxabán AUC-értéke és Cmax-értéke körülbelül 53%-kal emelkedett.

Amiodaron: Naponta egyszer 400 mg amiodaron naponta egyszer 60 mg edoxabánnal együtt történő alkalmazása az AUC-értéket 40%-kal, míg a Cmax-értéket 66%-kal növelte. Ezt nem tekintették klinikailag jelentősnek. Az NVAF indikációban végzett ENGAGE AF-TIMI 48 vizsgálatban a biztonságossági és hatásossági eredmények hasonlóak voltak az egyidejűleg amiodaronnal kezelt és amiodaronnal nem kezelt betegeknél.

Klaritromicin: 10 napon keresztül klaritromicin (napi kétszer 500 mg) és a 9. napon 60 mg edoxabán egyszeri dózisban történő egyidejű alkalmazását követően az edoxabán AUC-értéke körülbelül 53%-kal, Cmax-értéke körülbelül 27%-kal emelkedett.


P-gp-induktorok


Az edoxabán és a P-gp-induktor rifampicin egyidejű alkalmazása az edoxabán átlagos AUC-értékének csökkenését és felezési idejének lerövidülését okozta, ami a farmakodinámiás hatások csökkenéséhez vezethet. Az edoxabán együttes alkalmazása egyéb P-gp-induktorokkal (például fenitoin, karbamazepin, fenobarbitál vagy közönséges orbáncfű) az edoxabán plazmakoncentrációjának csökkenéséhez vezethet. Az edoxabánt elővigyázatosan kell alkalmazni P-gp-induktorokkal való együttadáskor.


P-gp szubsztrátok


Digoxin

Az 1–14. napon alkalmazott napi egyszeri 60 mg edoxabán és naponta kétszer (a 8. és 9. napon), illetve naponta egyszer (a 10 – 14. napon) alkalmazott 0,25 mg digoxin egyidejű alkalmazását követően az edoxabán Cmax-értéke 17%-kal nőtt, míg az AUC és a dinamikus egyensúlyi állapot renális clearance-e nem változott számottevően. Az edoxabánnak a digoxin farmakokinetikájára gyakorolt hatásának vizsgálata során a digoxin Cmax-értéke körülbelül 28%-kal, AUC-értéke 7%-kal emelkedett. Ezt nem tartották klinikailag jelentősnek. Edoxabán és digoxin egyidejű alkalmazásakor nincs szükség a dózis módosítására.


Antikoagulánsok, thrombocytaaggregáció-gátlók, NSAID-ok és SSRI-k/SNRI-k


Antikoagulánsok

Edoxabán és más antikoaguláns szerek egyidejű alkalmazása a vérzés fokozott kockázata miatt ellenjavallt (lásd 4.3 pont).


Acetilszalicilsav

Acetilszalicilsav (100 mg vagy 325 mg) és edoxabán egyidejű alkalmazása növelte a vérzési időt mindkét magában adott gyógyszerhez képest. Nagy dózisú (325 mg) acetilszalicilsav egyidejű alkalmazása 35%-, illetve 32%-kal növelte az edoxabán Cmax- és AUC-értékét dinamikus egyensúlyi állapotban. Nagy dózisú (325 mg) acetilszalicilsav és edoxabán egyidejű alkalmazása hosszú távon nem javasolt. 100 mg-nál nagyobb dózisú acetilszalicilsav csak orvosi felügyelet mellett adható egyidejűleg.


Klinikai vizsgálatokban az acetilszalicilsav (kis dózisú ≤ 100 mg/nap), egyéb thrombocytaaggregáció- gátlók és tienopiridinek egyidejű alkalmazása megengedett volt, és a súlyos vérzések számának megduplázódását eredményezte a nem egyidejű alkalmazáshoz viszonyítva, de hasonló mértékben, mint az edoxabán- és a warfarin-csoportokban (lásd 4.4 pont). Kis dózisú acetilszalicilsav (≤ 100 mg/nap) egyidejű alkalmazása nem befolyásolta az edoxabán csúcs- vagy összexpozícióját sem egyetlen dózist követően, sem dinamikus egyensúlyi állapotban.

Az edoxabán alkalmazható egyidejűleg kis dózisú acetilszalicilsavval (≤ 100 mg/nap).


Thrombocytaaggregáció-gátlók

Az ENGAGE AF-TIMI 48 vizsgálatban megengedett volt a tienopiridinek (például klopidogrél) monoterápiás egyidejű alkalmazása, és a klinikailag releváns vérzés fokozódását eredményezte, de a vérzés kockázata kisebb volt edoxabán, mint a warfarin esetén (lásd 4.4 pont).


Nagyon kevés tapasztalat áll rendelkezésre az edoxabán kettős thrombocytaaggregáció-gátló kezeléssel vagy fibrinolyticus szerekkel való együttadásával kapcsolatban.


NSAID-ok

Naproxén és edoxabán egyidejű alkalmazása növelte a vérzési időt mindkét magában adott gyógyszerhez képest. A naproxén nem befolyásolta az edoxabán Cmax- és AUC-értékét. Klinikai vizsgálatokban NSAID-okkal való együttadás a klinikailag releváns vérzés fokozódását eredményezte. NSAID-ok és edoxabán hosszú távú egyidejű alkalmazása nem javasolt.


SSRI-k/SNRI-k

Hasonlóan a többi véralvadásgátlóhoz, fennáll a vérzés fokozott kockázatának lehetősége SSRI-k vagy SNRI-k egyidejű alkalmazásakor azoknak a jelentett, vérlemezkékre gyakorolt hatásai miatt (lásd 4.4 pont).


Az edoxabán hatása más gyógyszerekre


Az edoxabán 28%-kal növelte az egyidejűleg alkalmazott digoxin Cmax értékét, de az AUC-értékét nem befolyásolta. Az edoxabán nem befolyásolta a kinidin Cmax- és AUC-értékét.


Az edoxabán 14%-kal, illetve 16%-kal csökkentette az egyidejűleg alkalmazott verapamil Cmax- és AUC-értékét.


4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás


Fogamzóképes korban lévő nők


Fogamzóképes korban lévő nőknek az edoxabán-kezelés során el kell kerülniük a teherbe esést.


Terhesség


Az edoxabán biztonságosságát és hatásosságát terhes nőknél nem igazolták. Az állatokkal végzett vizsgálatok reproduktív toxicitást igazoltak (lásd 5.3 pont). A potenciális reprodukciós toxicitás, a vérzés intrinszik kockázata miatt, valamint abból a tényből adódóan, hogy az edoxabán átjut a placentán, az Edoxaban Galenika alkalmazása a terhesség alatt ellenjavallt (lásd 4.3 pont).


Szoptatás


Az edoxabán biztonságosságát és hatásosságát szoptató nőknél nem igazolták. Az állatokkal végzett vizsgálatokból származó adatok azt jelzik, hogy az edoxabán kiválasztódik az anyatejbe. Ezért az Edoxaban Galenika alkalmazása ellenjavallt szoptatás alatt (lásd 4.3 pont). El kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy megszakítják a kezelést/tartózkodnak a kezeléstől.


Termékenység


Nem végeztek humán termékenységre kifejtett hatásokat értékelő vizsgálatokat edoxabánnal. Egy patkányokkal végzett vizsgálatban nem észleltek a hím és nőstény fertilitásra gyakorolt hatásokat (lásd 5.3 pont).


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre


Az Edoxaban Galenika nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.


4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások


A biztonságossági profil összefoglalása


Az edoxabán biztonságossági profilját két III. fázisú klinikai vizsgálat (21 105, NVAF-ban szenvedő beteg és 8292, VTE-ben [MVT és PE] szenvedő beteg), valamint az engedélyezés utáni alkalmazás tapasztalatai alapján határozták meg.

Az edoxabán-kezelés kapcsán leggyakrabban jelentett mellékhatások a következők voltak: epistaxis (7,7%), haematuria (6,9%) és anaemia (5,3%).


Vérzés bárhol felléphet, és súlyos és halálos kimenetelű is lehet (lásd 4.4 pont).


A mellékhatások táblázatos felsorolása


A 3. táblázatban vannak felsorolva a VTE és NVAF betegek részvételével végzett két pivotális, III. fázisú vizsgálatból származó mellékhatások mindkét indikációra vonatkozóan, valamint a forgalomba hozatalt követő időszakban azonosított gyógyszermellékhatások. A mellékhatásokat MedDRA szervrendszeri kategóriánként és gyakoriság szerint osztályozva, az alábbi megegyezés szerint mutatja: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100 – < 1/10), nem gyakori (≥ 1/1000 – < 1/100), ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000) és nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).


3. táblázat: NVAF és VTE esetében tapasztalt mellékhatások


Szervrendszeri kategória

Gyakoriság

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek

Anaemia

Gyakori

Thrombocytopenia

Nem gyakori

Immunrendszeri betegségek és tünetek

Túlérzékenység

Nem gyakori

Anafilaxiás reakció

Ritka

Allergiás oedema

Ritka

Idegrendszeri betegségek és tünetek

Szédülés

Gyakori

Fejfájás

Gyakori

Koponyaűri vérzés (Intracranial haemorrhage – ICH)

Nem gyakori

Subarachnoidealis vérzés

Ritka

Szembetegségek és szemészeti tünetek

Conjunctivalis/scleralis vérzés

Nem gyakori

Intraocularis vérzés

Nem gyakori

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek

Pericardialis vérzés

Ritka

Érbetegségek és tünetek

Egyéb vérzés

Nem gyakori

Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek

Epistaxis

Gyakori

Haemoptoe

Nem gyakori

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

Hasi fájdalom

Gyakori

A gastrointestinalis traktus alsó részéből eredő vérzés

Gyakori

A gastrointestinalis traktus felső részéből eredő vérzés

Gyakori

Oralis/pharyngealis vérzés

Gyakori

Hányinger

Gyakori

Retroperitonealis vérzés

Ritka

Máj- és epebetegségek, illetve tünetek

Emelkedett bilirubinszint a vérben

Gyakori

Emelkedett gamma-glutamil-transzferáz-szint

Gyakori

Emelkedett alkalikus foszfatáz szint

Nem gyakori

Emelkedett transzamináz szintek

Nem gyakori

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei

Bőr- és lágyrész vérzés

Gyakori

Bőrkiütés

Gyakori

Pruritus

Gyakori

Urticaria

Nem gyakori

A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei


Intramuscularis vérzés (kompartment szindróma nélkül)

Ritka


Intraarticularis vérzés

Ritka


Vese- és húgyúti betegségek és tünetek


Macroscopos haematuria/urethralis vérzés

Gyakori


Antikoagulánssal összefüggő nephropathia

Nem ismert


A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek


Hüvelyi vérzés1

Gyakori


Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók


Vérzés a szúrás helyén

Gyakori


Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei


Kóros májfunkciós vizsgálati eredmények

Gyakori


Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények


Vérzés a műtéti területen

Nem gyakori


Subduralis vérzés

Ritka


Orvosi beavatkozást követő vérzés

Ritka


1 A jelentési gyakoriságok a klinikai vizsgálatokban résztvevő női populáción alapulnak. Hüvelyi vérzés gyakran előfordult 50 év alatti nőknél, míg 50 év felettieknél nem volt gyakori.


Kiválasztott mellékhatások leírása


Haemorrhagiás anaemia

Farmakológiai hatásmechanizmusa miatt az edoxabán alkalmazása kapcsolatba hozható bármely szövetből vagy szervből származó okkult vagy nyilvánvaló vérzés kockázatának növekedésével, ami posthaemorrhagiás anaemiához vezethet. A jelek, a tünetek és a súlyosság (beleértve a halálos kimenetelt is) ilyenkor a vérzés és/vagy anaemia helyének és fokának, illetve kiterjedésének megfelelően változnak (lásd 4.9 pont). A klinikai vizsgálatok során gyakrabban észleltek nyálkahártyavérzést (epistaxis, gastrointestinalis, urogenitalis) és anaemiát a hosszú távú edoxabán-kezelés során, mint a KVA kezelés mellett. Így a megfelelő klinikai megfigyelésen felül a hemoglobin-szint/haematocrit-érték laboratóriumi vizsgálata értékes lehet az okkult vérzés detektálásában, amennyiben szükségesnek ítélik. A vérzések kockázata bizonyos betegcsoportokban megnövekedhet, például a nem beállított, súlyos artériás hypertoniában szenvedő és/vagy a hemosztázist befolyásoló gyógyszerekkel végzett egyidejű kezelés esetén (lásd 4.4 pont). A menstruációs vérzés erősödhet és/vagy elhúzódhat. A vérzéses szövődmények gyengeség, sápadtság, szédülés, fejfájás vagy megmagyarázhatatlan duzzanat, dyspnoe és megmagyarázhatatlan sokk formájában jelentkeznek.

A súlyos vérzés ismert másodlagos komplikációit, mint kompartment szindrómát vagy a hipoperfúzió következtében fellépő veseelégtelenséget, illetve antikoagulánssal összefüggő nephropathiát jelentették az edoxabánnal kapcsolatban. Ezért a vérzés lehetőségét minden antikoagulált beteg állapotának értékelésekor figyelembe kell venni.


Gyermekek és serdülők


Az edoxabán biztonságosságát két III. fázisú vizsgálatban (Hokusai VTE PEDIATRICS és ENNOBLE-ATE) értékelték VTE-ben (286 beteg, 145, edoxabánnal kezelt beteg) és thromboticus események kockázatának kitett szívbetegségben szenvedő (167 beteg, 109, edoxabánnal kezelt beteg) gyermekeknél és serdülőknél, újszülött kortól betöltött 18 éves korig. Összességében a gyermekeknél és serdülőknél a biztonságossági profil hasonló volt, mint a felnőtt betegpopulációban (lásd 3. táblázat). Összesen a VTE miatt edoxabánnal kezelt gyermekek 16,6%-a tapasztalt mellékhatásokat.


Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.


4.9 Túladagolás


Az edoxabán túladagolása vérzést okozhat. A túladagolásos esetekkel kapcsolatos tapasztalat nagyon korlátozott.


Az edoxabán farmakodinámiás hatását antagonizáló specifikus ellenszer nem áll rendelkezésre.


Edoxabán túladagolás esetén orvosi szén korai alkalmazása mérlegelhető a felszívódás csökkentésére.

Ez az ajánlás a gyógyszertúladagolás szokásos kezelésén és hasonló vegyületekkel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokon alapul, mivel az edoxabán felszívódásának csökkentésére alkalmazott orvosi szén hatását az edoxabán klinikai programban konkrétan nem vizsgálták.


Vérzés kezelése


Amennyiben vérzéses szövődmény lép fel edoxabánt kapó betegnél, akkor az edoxabán következő alkalmazását szükség szerint el kell halasztani vagy a kezelést fel kell függeszteni. Az edoxabán felezési ideje körülbelül 10 és 14 óra között van (lásd 5.2 pont). A kezelést a vérzés súlyosságának és lokalizációjának függvényében, személyre szabottan kell végezni. Szükség esetén megfelelő tüneti kezelés alkalmazható, például mechanikus kompresszió (például súlyos orrvérzés esetén), műtéti vérzéscsillapítás vérzéscsillapító eljárásokkal, folyadékpótlás és hemodinamikai támogatás, vérkészítmények (a társuló anaemia vagy coagulopathia függvényében vörösvértest-koncentrátum vagy friss fagyasztott plazma) vagy thrombocyta-transzfúzió.


Transzfúzióval vagy hemosztázissal nem kontrollálható életveszélyes vérzés esetében 50 NE/ttkg faktor 4 prothrombin-komplex koncentrátum (PCC) adása az infúzió befejezése után 30 perccel visszafordította az edoxabán hatásait.


Rekombináns VIIa faktor (r-FVIIa) adása is megfontolandó. Azonban korlátozott tapasztalat áll rendelkezésre ezen készítmények edoxabánt kapó betegeknél történő alkalmazásával kapcsolatban.


Súlyos vérzések esetén fontolóra kell venni egy véralvadással kapcsolatos betegségek kezelésében jártas szakemberrel történő konzultációt, amennyiben helyileg elérhető.


A protamin-szulfát és a K-vitamin várhatóan nem befolyásolják az edoxabán antikoaguláns hatását.


Az edoxabánt kapó egyéneknél nincs tapasztalat antifibrinolyticus szerekkel (tranexámsav, aminokapronsav) kapcsolatban. Az edoxabánt kapó betegeknél a szisztémás hemosztatikumok (dezmopresszin, aprotinin) alkalmazásának hasznossága tudományosan nem megalapozott, és ezzel kapcsolatban tapasztalatok sincsenek. A plazmafehérjékhez való nagyfokú kötődése miatt az edoxabán várhatóan nem dializálható.



5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK


5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok


Farmakoterápiás csoport: Véralvadásgátló szerek, direkt Xa-faktor inhibitorok; ATC kód: B01AF03


Hatásmechanizmus


Az edoxabán a véralvadási kaszkád végső, közös szakaszában található szerin-proteáz FXa nagy szelektivitású, közvetlen és reverzibilis inhibitora. Az edoxabán gátolja a szabad FXa-t és a prothrombináz aktivitást. Az FXa gátlása a véralvadási kaszkádban csökkenti a thrombinképződést, meghosszabbítja az alvadási időt, és csökkenti a vérrögképződés kockázatát.


Farmakodinámiás hatások


Az edoxabán farmakodinámiás hatása gyorsan, 1 - 2 órán belül kialakul, ami megfelel az edoxabán csúcsexpozíciójának (Cmax). Az anti-FXa meghatározással mért farmakodinámiás hatások megjósolhatók és megfelelnek az edoxabán dózisának és koncentrációjának. Az FXa gátlás eredményeképpen az edoxabán megnyújtja a véralvadási tesztek – például PT és aPTT – idejét. A véralvadási vizsgálatok eredményeiben megfigyelt változások a terápiás dózis esetén várhatóak, viszont a változások csekélyek és nagy variabilitást mutatnak, így nem alkalmasak az edoxabán antikoaguláns hatásának monitorozására.


A koagulációs markerek hatásai rivaroxabánról, dabigatránról vagy apixabánról edoxabánra való átállás esetén

Klinikai farmakológiai vizsgálatokban egészséges vizsgálati alanyok napi egyszer 20 mg rivaroxabánt, napi kétszer 150 mg dabigatránt, vagy napi kétszer 5 mg apixabánt, majd a 4. napon 60 mg egyszeri dózis edoxabánt kaptak. A PT-re és egyéb koagulációs markerekre (például anti-FXa, aPTT) gyakorolt hatást meghatározták.

A 4. napon az edoxabánra való átállást követően a PT azonos volt a rivaroxabán és apixabán kezelés 3. napján mérttel. A dabigatrán esetében magasabb aPTT aktivitást figyeltek meg, amikor az edoxabán alkalmazását dabigatrán kezelés előzte meg, mint csak edoxabán kezelést követően. Ezt a dabigatrán áthúzódó hatásának tulajdonítják, de nem nyújtotta meg a vérzési időt.

Ezen adatok alapján ezekről az antikoagulánsokról edoxabánra való átálláskor az edoxabán első dózisát be lehet adni az előző antikoaguláns következő tervezett dózisának időpontjában (lásd 4.2 pont).


Klinikai hatásosság és biztonságosság


Stroke és szisztémás embolizáció megelőzése

Az edoxabán pitvarfibrillációs klinikai programot arra tervezték, hogy kimutassa az edoxabán két dóziscsoportjának a stroke és szisztémás embolizáció megelőzésében, NVAF-ban szenvedő, olyan betegeknél mutatott, warfarinhoz viszonyított hatásosságát és biztonságosságát, akiknél a stroke és a szisztémás embóliás események (SEE) kockázata közepes vagy magas.


A pivotális ENGAGE AF-TIMI 48 vizsgálatban (eseményvezérelt, III. fázisú, multicentrikus, randomizált, kettős vak, a gyógyszerformára nézve is kettős vak, párhuzamos csoportos vizsgálat) 2,8-os átlag pangásos szívelégtelenség, hypertonia, életkor ≥ 75 év, diabetes mellitus, stroke (CHADS2) pontszám mellett 21 105 beteget randomizáltak napi egyszer 30 mg edoxabán kezelésre vagy napi egyszer 60 mg edoxabán kezelésre vagy warfarin kezelésre. A betegek dózisát mindkét edoxabán kezelési csoportban megfelezték, ha az alábbi klinikai faktorok közül egy vagy több fennállt: közepes fokú vesekárosodás (CrCl 3050 ml/perc), alacsony testtömeg (≤ 60 kg) vagy bizonyos P-gp-inhibitorok (verapamil, kinidin, dronedaron) egyidejű alkalmazása.


Az elsődleges hatásossági végpont a stroke és SEE alkotta összetett végpont volt. Másodlagos hatásossági végpontok voltak többek között: stroke, SEE és cardiovascularis (CV) mortalitás alkotta összetett végpont, a jelentős cardiovascularis nemkívánatos esemény (major adverse cardiovascular event – MACE), amelynek összetevői a nem halálos myocardialis infarctus, nem halálos stroke, nem halálos SEE, CV vagy vérzés eredetű halálozás; illetve a stroke, SEE és összmortalitás alkotta összetett végpont.


A vizsgálati készítmény medián expozíciója a 60 mg és 30 mg edoxabán kezelési csoportban egyaránt 2,5 év volt. A medián utánkövetés a 60 mg és 30 mg edoxabán kezelési csoportban egyaránt 2,8 év volt. A medián vizsgálati alany-év expozíció 15 471 volt a 60 mg kezelési csoportban, és 15 840 a 30 mg kezelési csoportban, illetve a medián vizsgálati alany-év utánkövetés 19 191 volt a 60 mg kezelési csoportban és 19 216 a 30 mg kezelési csoportban.


A warfarin-csoportban a medián TTR (terápiás tartományban töltött idő, INR 2,0 és 3,0 között) 68,4% volt.


A hatásosság fő elemzésének célja az edoxabán warfarinnal szembeni non-inferioritásának igazolása volt a kezelés alatt vagy az utolsó dózis bevételétől számított 3 napon belül előforduló első stroke vagy SEE tekintetében, a kezelésbe bevont módosított (modified intention to treat, mITT) populációban. A 60 mg edoxabán nem volt rosszabb, mint a warfarin, a stroke vagy SEE, mint elsődleges hatásossági végpont tekintetében (a relatív hazárd (HR) 97,5%-os konfidencia intervallumának (CI) felső határértéke az előre meghatározott 1,38-os non-inferioritási küszöb alatt volt) (4. táblázat).


4. táblázat: Stroke és SEE az ENGAGE AF-TIMI 48 vizsgálatban (mITT, kezelés alatti időszak)


Elsődleges végpont

60 mg edoxabán

(30 mg-os csökkentett dózis)

(N = 7012)

Warfarin

(N = 7012)

Első stroke/SEEa



n

182

232

Eseményhányados (%/év)b

1,18

1,50

HR (97,5%-os CI)

0,79 (0,63–0,99)


Non-inferioritási p-értékc

<0,0001


Első ischaemiás stroke



n

135

144

Eseményhányados (%/év)b

0,87

0,93

HR (95%-os CI)

0,94 (0,75–1,19)


Első vérzéses stroke



n

40

76

Eseményhányados (%/év)b

0,26

0,49

HR (95%-os CI)

0,53 (0,36–0,78)


Első SEE



n (%/év)a

8 (0,05)

13 (0,08)

HR (95%-os CI)

0,62 (0,26–1,50)


Rövidítések: HR = relatív hazárd a warfarinnal szemben, CI = konfidencia intervallum, n = események száma, mITT = kezelésbe bevont, módosított, N = vizsgálati alanyok száma a mITT populációban, SEE = szisztémás embóliás esemény (Systemic Embolic Event).

a Egy vizsgálati alany több sorban szerepelhet.

b Az eseményhányados (%/év) az események száma/betegévenkénti expozíció hányadossal kerül kiszámításra.

c A kétoldalas p-érték alapja az 1,38-os non-inferioritási küszöb.


A teljes vizsgálati időszakban az ITT populációban (az előnyösebb hatás kimutatására összeállított elemzés) 296 vizsgálati alanynál fordult elő megállapított stroke vagy SEE (1,57% évente) a 60 mg edoxabánnal kezeltek csoportjában, míg a warfarin-csoportban 337 vizsgálati alanynál (1,80% évente). A warfarinnal kezelt vizsgálati alanyokhoz képest a 60 mg edoxabánnal kezeltek csoportjában a relatív hazárd 0,87 volt (99%-os CI: 0,71–1,07; p = 0,08 a szuperioritás tekintetében).


Alcsoport analízisekben a 60 mg-os kezelési csoportban azoknál a betegeknél, akiknél 30 mg-ra csökkentették a dózist az ENGAGE AF-TIMI 48 vizsgálatban (testtömeg ≤ 60 kg, közepes fokú vesekárosodás vagy P-gp-inhibitorok egyidejű alkalmazása miatt), az eseményhányados 2,29% volt évente az elsődleges végpontig, összehasonlítva a warfarin-csoportban kezelt vizsgálati alanyok 2,66%-os évi eseményhányadosával [HR (95%-os CI): 0,86 (0,66–1,13)].


Az előre meghatározott fő alcsoportok (szükség szerinti dóziscsökkentéssel) hatásossági eredményei – beleértve az életkort, testtömeget, nemet, vesefunkciót, korábbi stroke-ot vagy TIA-t, diabetest és P-gp-inhibitorokat – általában konzisztensek voltak a vizsgálatban értékelt összpopuláció elsődleges hatásossági eredményeivel.


Az elsődleges végpont HR értéke (60 mg edoxabán warfarinnal szemben) a warfarinra vonatkozóan 0,730,80 volt a 3 legalacsonyabb kvartilisben (INR TTR ≤ 57,7% és ≤ 73,9% között) a terápiás tartományba eső (INR TTR – INR in the target range), alacsonyabb átlagos INR idővel rendelkező vizsgálóhelyeken. Az érték 1,07 volt a warfarin kezeléssel legjobb kontrollt elérő vizsgálóhelyeken (a kvartilisban az INR-értékek 73,9%-a a terápiás tartományban volt).


Statisztikailag szignifikáns kölcsönhatás volt az edoxabán és a warfarin fő vizsgálati végpontra (stroke/SEE) és a veseműködésre (p-érték: 0,0042; mITT, teljes vizsgálati időszak) gyakorolt hatása között.


Az 5. táblázat mutatja be az ischaemiás stroke/SEE előfordulását CrCl kategóriák szerint az ENGAGE AF-TIMI 48 vizsgálat NVAF-ban szenvedő betegei esetében. A CrCl növekedésével mindkét kezelési csoportban csökkent az események gyakorisága.


5. táblázat: Ischaemiás stroke/SEE esetek száma CrCl kategóriák szerint az ENGAGE AF-TIMI 48 vizsgálatban, mITT elemzési adatkészlet a teljes vizsgálati időszak alatt


CrCl alcsoport (ml/perc)

Edoxabán 60 mg

(N = 7012)

Warfarin

(N = 7012)


n

Esemény- szám

Esemény- hányados (%/év)

n

Esemény- szám

Esemény- hányados (%/év)

HR

(95%-os CI)

≥ 30 ‑ ≤ 50

1302

63

1,89

1305

67

2,05

0,93 (0,66–1,31)

> 50 ‑ ≤ 70

2093

85

1,51

2106

95

1,70

0,88 (0,66–1,18)

> 70 ‑ ≤ 90

1661

45

0,99

1703

50

1,08

0,92 (0,61–1,37)

> 90 ‑ ≤ 110

927

27

1,08

960

26

0,98

1,10 (0,64–1,89)

> 110 ‑ ≤ 130

497

14

1,01

469

10

0,78

1,27 (0,57–2,85)

> 130

462

10

0,78

418

3

0,25

--*

Rövidítések: CrCl = kreatinin-clearance; N = vizsgálati alanyok száma az mITT-populációban a teljes vizsgálati időszak alatt; mITT = kezelésbe bevont, módosított; n = betegek száma az alcsoportban; HR = relatív hazárd a warfarinnal szemben, CI = konfidencia intervallum.

*HR-t nem számítottak, ha az eseményszám 5 alatti volt egy kezelési csoportban.


A veseműködési alcsoportokon belül a másodlagos hatásossági végpontok tekintetében kapott eredmények összehangban voltak az elsődleges végpontok eredményeivel.


Szuperioritási próbát az ITT összesített vizsgálati időszakon végeztek.

A 60 mg-os edoxabán kezelési csoportban kevesebb vizsgálati alanynál fordult elő stroke és SEE, mint a warfarin-csoportban (1,57%, illetve 1,80% évente); a HR 0,87 volt (99%-os CI: 0,71–1,07, szuperioritási p = 0,0807).


Az előre meghatározott összesített végpontokat illetően a 60 mg-os edoxabán kezelési csoportnak a warfarinnal való összehasonlításakor a HR-értékek (99%-os CI) a következők voltak: stroke, SEE és CV mortalitás esetében 0,87 (0,76–0,99), MACE esetében 0,89 (0,78–1,00), illetve stroke, SEE és összmortalitás esetében 0,90 (0,80–1,01).


Az összmortalitás (megállapított halálesetek) az ENGAGE AF-TIMI 48 vizsgálatban 769 volt (3,99% évente) a 60 mg (30 mg-os csökkentett dózis) edoxabánt szedő vizsgálati alanyok esetében a warfarin-csoportban észlelt 836-tal szemben (4,35% évente) [HR (95%-os CI): 0,91 (0,83–1,01).

Az összmortalitás (megállapított halálesetek) veseműködési alcsoportonként (edoxabán vs. warfarin): CrCl 30 ‑ ≤ 50 ml/perc [HR (95%-os CI): 0,81 (0,68–0,97)]; CrCl > 50 ‑ < 80 ml/perc [HR (95%-os CI): 0,87 (0,75–1,02)]; CrCl ≥ 80 ml/perc [HR (95%-os CI): 1,15 (0,95–1,40)].


60 mg edoxabán (30 mg-os csökkentett dózis) a warfarinhoz viszonyítva alacsonyabb cardiovascularis mortalitási arányt eredményezett [HR (95%-os CI): 0,86 (0,77–0,97)].

A cardiovascularis mortalitásra vonatkozóan megállapított hatásossági adatok veseműködési alcsoportonként (edoxabán vs. warfarin): CrCl 30 ‑ ≤ 50 ml/perc [HR (95%-os CI): 0,80 (0,65–0,99)]; CrCl > 50 ‑ < 80 ml/perc [HR (95%-os CI): 0,75 (0,62–0,90)]; CrCl ≥ 80 ml/perc [HR (95%-os CI): 1,16 (0,92–1,46)].


Az elsődleges biztonságossági végpont a súlyos vérzés volt.


A súlyos vérzés és egyéb vérzések kockázata a 60 mg-os edoxabán kezelési csoportban jelentősen csökkent a warfarin-csoporthoz viszonyítva (2,75%, illetve 3,43% évente) [HR (95%-os CI): 0,80 (0,71–0,91); p = 0,0009], ICH (intracranialis vérzés) (0,39%, illetve 0,85% évente) [HR (95%-os CI): 0,47 (0,34–0,63); p < 0,0001] (6. táblázat).


A halálos kimenetelű vérzések előfordulása szintén jelentősen csökkent a 60 mg-os edoxabán kezelési csoportban a warfarin-csoporthoz viszonyítva (0,21% és 0,38%) [HR (95%-os CI): 0,55 (0,36–0,84); szuperioritási p = 0,0059], főként a halálos kimenetelű ICH vérzések csökkenésének köszönhetően [HR (95%-os CI): 0,58 (0,35–0,95); p = 0,0312].


6. táblázat: Vérzéses események az ENGAGE AF-TIMI 48 vizsgálatban – kezelés közben végzett biztonságossági analízis



60 mg edoxabán

(30 mg-os csökkentett dózis)

(N = 7012)

Warfarin

(N = 7012)

Súlyos vérzés



n

418

524

Eseményhányados (%/év)a

2,75

3,43

HR (95%-os CI)

0,80 (0,71–0,91)


p-érték

0,0009


ICHb



n

61

132

Eseményhányados (%/év)a

0,39

0,85

HR (95%-os CI)

0,47 (0,34–0,63)


Halálos kimenetelű vérzés



n

32

59

Eseményhányados (%/év)a

0,21

0,38

HR (95%-os CI)

0,55 (0,36–0,84)


CRNM vérzés



n

1214

1396

Eseményhányados (%/év)a

8,67

10,15

HR (95%-os CI)

0,86 (0,80–0,93)


Bármely igazolt vérzésc



n

1865

2114

Eseményhányados (%/év)a

14,15

16,40

HR (95%-os CI)

0,87 (0,82–0,92)


Rövidítések: ICH = intracranialis vérzés, HR = relatív hazárd warfarinnal szemben, CI = konfidencia intervallum, CRNM = klinikailag releváns, nem súlyos, n = vizsgálati alanyok száma, akiknél esemény fordult elő, N = vizsgálati alanyok száma a biztonságossági populációban.

a Az eseményhányados (%/év) az események száma/vizsgálati alany-év expozíció képlettel kerül kiszámításra.

b ICH közé tartozik az elsődleges vérzéses stroke, a subarachnoidealis vérzés, az epi/subduralis vérzés és az ischaemiás stroke jelentős haemorrhagiás conversióval. Az ICH szám tartalmaz minden, a megállapított cerebrovascularis és nem intracranialis vérzések elektronikus adatlap (eCRF) adatlapjain rögzített ICH-t, amelyet az értékelők igazoltak.

c 'Bármely igazolt vérzés' kategóriájába tartozik minden, az értékelő által klinikailag nyilvánvalónak minősített vérzés.


Megjegyzés: egy vizsgálati alany több alkategóriában is szerepelhet, ha abba a kategóriába tartozó esemény fordult nála elő. Minden kategória első eseménye szerepel az elemzésben.


A 7., 8. és 9. táblázatok mutatják be a súlyos vérzés, halálos kimenetelű vérzés és intracranialis vérzés előfordulását CrCl kategóriák szerint az ENGAGE AF-TIMI 48 vizsgálat NVAF-ban szenvedő betegei esetében. A CrCl növekedésével mindkét kezelési csoportban csökkent az események gyakorisága.


7. táblázat: Súlyos vérzéssel járó esetek száma CrCl kategóriák szerint az ENGAGE AF-TIMI 48 vizsgálatban, a kezelés alatti időszakra vonatkozó biztonságossági elemzésa


CrCl alcsoport (ml/perc)

Edoxabán 60 mg

(N = 7 012)

Warfarin

(N = 7 012)


n

Esemény-szám

Esemény-hányados

(%/év)

n

Esemény-szám

Esemény-hányados (%/év)

HR (95%-os CI)

≥ 30 ‑ ≤ 50

1302

96

3,91

1305

128

5,23

0,75 (0,58–0,98)

> 50 ‑ ≤ 70

2093

148

3,31

2106

171

3,77

0,88 (0,71–1,10)

> 70 ‑ ≤ 90

1661

108

2,88

1703

119

3,08

0,93 (0,72–1,21)

> 90 ‑ ≤ 110

927

29

1,33

960

56

2,48

0,54 (0,34–0,84)

> 110 ‑ ≤ 130

497

20

1,70

469

24

2,14

0,79 (0,44–1,42)

> 130

462

13

1,18

418

21

2,08

0,58 (0,29–1,15)


8. táblázat: Halálos kimenetelű vérzéssel járó esetek száma CrCl kategóriák szerint az ENGAGE AF-TIMI 48 vizsgálatban, a kezelés alatti időszakra vonatkozó biztonságossági elemzésa

CrCl alcsoport (ml/perc)

Edoxabán 60 mg

(N = 7 012)

Warfarin

(N = 7 012)


n

Esemény- szám

Esemény- hányados (%/év)

n

Esemény- szám

Esemény- hányados (%/év)

HR (95%-os CI)

≥ 30 ‑ ≤ 50

1302

9

0,36

1305

18

0,72

0,51 (0,23–1,14)

> 50 ‑ ≤ 70

2093

8

0,18

2106

23

0,50

0,35 (0,16–0,79)

> 70 ‑ ≤ 90

1661

10

0,26

1703

9

0,23

1,14 (0,46–2,82)

> 90 ‑ ≤ 110

927

2

0,09

960

3

0,13

--*

> 110 ‑ ≤ 130

497

1

0,08

469

5

0,44

--*

> 130

462

2

0,18

418

0

0,00

--*


9. táblázat: Intracranialis vérzés eseteinek száma CrCl kategóriák szerint az ENGAGE AF-TIMI 48 vizsgálatban, a kezelés alatti időszakra vonatkozó biztonságossági elemzésa


CrCl alcsoport (ml/perc)

Edoxabán 60 mg

(N = 7 012)

Warfarin

(N = 7 012)


n

Esemény- szám

Esemény- hányados (%/év)

n

Esemény- szám

Esemény- hányados (%/év)

HR (95%-os CI)

≥ 30 ‑ ≤ 50

1302

16

0,64

1305

35

1,40

0,45 (0,25–0,81)

> 50 ‑ ≤ 70

2093

19

0,42

2106

51

1,10

0,38 (0,22–0,64)

> 70 ‑ ≤ 90

1661

17

0,44

1703

35

0,89

0,50 (0,28–0,89)

> 90 ‑ ≤ 110

927

5

0,23

960

6

0,26

0,87 (0,27–2,86)

> 110 ‑ ≤ 130

497

2

0,17

469

3

0,26

--*

> 130

462

1

0,09

418

1

0,10

--*

Rövidítések: N = vizsgálati alanyok száma az mITT-populációban a teljes vizsgálati időszak alatt, mITT = kezelésbe bevont, módosított; n = betegek száma az alcsoportban; HR = relatív hazárd warfarinnal szemben; CI = konfidencia intervallum

* HR-t nem számítottak, ha az eseményszám 5 alatti volt egy kezelési csoportban.

a A kezelés alatti időszak: a vizsgálati készítmény első dózisától az utolsó dózisig eltelt idő plusz 3 nap.


Alcsoport analízisekben a 60 mg-os kezelési csoport azon vizsgálati alanyainál, akiknél az ENGAGE AF-TIMI 48 vizsgálatban 60 kg vagy annál alacsonyabb testtömeg, közepes fokú vesekárosodás vagy P-gp-inhibitorok egyidejű alkalmazása miatt a dózist 30 mg-ra csökkentették, a 30 mg-os csökkentett edoxabán dózist szedő betegek közül 104-nél (3,05% évente), a csökkentett dózisú warfarint szedők közül 166-nál (4,85% évente) fordult elő súlyos vérzéses esemény [HR (95%-os CI): 0,63 (0,50–0,81)].


Az ENGAGE-AF-TIMI 48 vizsgálatban az összesített klinikai kimenetel (első stroke, SEE, súlyos vérzés és bármely eredetű halálozás; mITT populáció, a vizsgálat teljes időtartama) jelentős javulást mutatott az edoxabán javára, amikor a 60 mg-os edoxabán-csoportot warfarinnal hasonlították össze (HR (95%-os CI): 0,89 (0,83–0,96) p = 0,0024).


MVT kezelése, PE kezelése és ismétlődő MVT és PE (VTE) megelőzése

Az edoxabán vénás thromboembolia (VTE) klinikai programot arra tervezték, hogy kimutassa az edoxabán hatásosságát és biztonságosságát MVT és PE kezelésében, illetve az ismétlődő MVT és PE megelőzésében.


A pivotális Hokusai-VTE vizsgálatban 8292 vizsgálati alanyt randomizáltak kezdeti heparin kezelésre (enoxaparinra vagy nem frakcionált heparinra), amelyet napi egyszer 60 mg edoxabán vagy komparátor kezelés követett. A komparátor karon a vizsgálati alanyok egyszerre kaptak kezdeti heparin kezelést és warfarint 2,0 és 3,0 közötti INR-értékre titrálva, ezután csak warfarint kaptak. A kezelés időtartama 3 és 12 hónap között volt, a vizsgálóorvos elbírálásának megfelelően, amelyet a beteg klinikai jellemzői alapján állapított meg.


Az edoxabánnal kezelt betegek többsége fehér bőrű (69,6%) és ázsiai (21,0%) volt, 3,8%-uk volt fekete bőrű, és 5,3%-ukat egyéb rasszhoz tartozóként kategorizálták.


A kezelés időtartama legalább 3 hónap volt 3718 (91,6%), edoxabánt kapó vizsgálati alany esetében, szemben 3727 (91,4%), warfarint kapó alannyal, illetve legalább 6 hónap volt 3495 (86,1%) edoxabánt kapó vizsgálati alany esetében, szemben 3491 (85,6%) warfarin alannyal, valamint legalább 12 hónap volt 1643 (40,5%), edoxabánt kapó vizsgálati alany esetében, szemben 1659 (40,4%), warfarint kapó vizsgálati alannyal.


Az elsődleges hatásossági végpont a tünetekkel járó VTE ismétlődése volt, amelyet az ismétlődő, tünetekkel járó MVT, a nem halálos, tünetekkel járó PE és a halálos kimenetelű PE alkotta összetett végpontként definiáltak a 12 hónapos vizsgálati időszak alatt. Másodlagos hatásossági összetett végpont volt az ismétlődő VTE klinikai kimenetele és az összmortalitás.


Napi egyszer 30 mg edoxabánt alkalmaztak azoknál a vizsgálati alanyoknál, akiknél az alábbi klinikai jellemzők közül egy vagy több előfordult: közepes fokú vesekárosodás (CrCl 30‑50 ml/perc), testtömeg ≤ 60 kg, bizonyos P-gp-inhibitorok egyidejű alkalmazása.


A Hokusai-VTE vizsgálatban (10. táblázat) az edoxabán nem bizonyult rosszabbnak a warfarinnál az elsődleges hatásossági végpontot, az ismétlődő VTE-t tekintve, amely az edoxabán-csoportban 4 118 vizsgálati alany közül 130-nál fordult elő (3,2%), szemben a warfarin-csoporttal, ahol 4 122 vizsgálati alany közül 146-nál fordult elő (3,5%) [HR (95%-os CI): 0,89 (0,70–1,13); non-inferioritási p < 0,0001]. A warfarin-csoportban a medián TTR (INR 2,0 és 3,0 között) 65,6% volt. A PE-ban szenvedő vizsgálati alanyok (MVT-vel vagy a nélkül) közül 47 edoxabánt (2,8%) és 65 warfarint kapó vizsgálati alanynál (3,9%) fordult elő ismétlődő VTE [HR (95%-os CI): 0,73 (0,50–1,06)].


10. táblázat: Hokusai-VTE vizsgálat hatásossági eredményei – mITT populáció, teljes vizsgálati időszak


Elsődleges végpont

60 mg edoxabán

(30 mg-os csökkentett dózis)

(N = 4118)

Warfarin

(N = 4122)

Edoxabán vs warfarin

HR (95%-os CI)b

p-érték

Összes vizsgálati alany ismétlődő, tünetekkel járó VTE-vel,c n (%)

130 (3,2)

146 (3,5)

0,89 (0,70–1,13)

p-érték < 0,0001 (non-inferioritási)

PE MVT-vel vagy anélkül

73 (1,8)

83 (2,0)


Halálos PE vagy haláleset ahol a PE nem zárható ki

24 (0,6)

24 (0,6)


Nem halálos PE

49 (1,2)

59 (1,4)


Csak MVT

57 (1,4)

63 (1,5)


Rövidítések: CI = konfidencia intervallum; MVT = mélyvénás thrombosis (deep venous thrombosis); mITT = kezelésbe bevont, módosított (modified intent-to-treat); HR = relatív hazárd; N = vizsgálati alanyok száma az mITT populációban; PE = pulmonalis embolia; VTE = vénás thromboemboliás események.

a Az elsődleges hatásossági végpont a megállapított, tünetekkel járó, visszatérő VTE (vagyis a MVT-ból, nem halálos kimenetelű PE-ból és halálos kimenetelű PE-ból álló összetett végpont).

b A HR, kétoldalas CI Cox-féle arányos regressziós hazárd modellen alapul, amely kovariánsként magába foglalja a kezelést, valamint a következő randomizációs rétegzési tényezőket: fennálló diagnózis (PE MVT-vel vagy a nélkül, csak MVT), kiindulási kockázati tényezők (átmeneti tényezők, összes egyéb) és 30 mg-os edoxabán/edoxabán placebo dózis alkalmazásának szükségessége a randomizáláskor (igen/nem).

c Az előre meghatározott 1,5-es non-inferioritási küszöbre vonatkozó p-érték.


Azoknál a vizsgálati alanyoknál, akiknél a dózist 30 mg-ra csökkentették (jellemzően alacsony testtömeg vagy vesekárosodás miatt), 15 edoxabánt szedő (2,1%) és 22 warfarint szedő (3,1%) vizsgálati alanynál fordult elő ismétlődő VTE [HR (95%-os CI): 0,69 (0,36–1,34)].


Az ismétlődő VTE és az összmortalitás másodlagos összetett végpont az edoxabán-csoportban 138 vizsgálati alanynál (3,4%), a warfarin-csoportban 158 vizsgálati alanynál (3,9%) fordult elő [HR (95%-os CI): 0,87 (0,70–1,10)].


A Hokusai-VTE vizsgálatban az összmortalitás (megállapított halálesetek) 136 volt (3,3%) a 60 mg edoxabánt (30 mg-os csökkentett dózist) szedő vizsgálati alanyok esetében, míg a warfarin esetében 130 (3,2%) volt.


PE-ban szenvedő vizsgálati alanyok egy előre meghatározott alcsoport analízisében 447 (30,6%) edoxabánnal, illetve 483 (32,2%) warfarinnal kezelt vizsgálati alanynál igazolták PE és N-terminális pro-B-típusú natriuretikus peptid (NT-proBNP) ≥ 500 pg/ml előfordulását. Az elsődleges hatásossági végpont 14, edoxabánnal (3,1%), illetve 30, warfarinnal kezelt vizsgálati alanynál (6,2%) fordult elő [HR (95%-os CI): 0,50 (0,26–0,94)].


Az előre meghatározott fő alcsoportok (szükség szerinti dóziscsökkentéssel) biztonságossági eredményei – beleértve az életkort, testtömeget, nemet és vesefunkciót – összhangban voltak a vizsgálat során tanulmányozott összpopuláció elsődleges biztonságossági eredményeivel.


Az elsődleges biztonságossági végpont a klinikailag releváns vérzés (súlyos vagy klinikailag releváns, nem súlyos) volt.


A 11. táblázat összefoglalja a kezelési szakaszban végzett biztonságossági analízis során megállapított vérzéses eseményeket.

A klinikailag releváns vérzés (súlyos vagy klinikailag releváns, nem súlyos (CRNM) vérzések alkotta összetett végpont) elsődleges biztonságossági végpont tekintetében az edoxabán-csoportban jelentősen csökkent a kockázat a warfarinhoz viszonyítva, mivel az edoxabán-csoportban 4 118 vizsgálati alany közül 349-nél (8,5%), a warfarin-csoportban 4 122 vizsgálati alany közül 423-nál (10,3%) fordult elő [HR (95% CI): 0,81 (0,71–0,94); szuperioritási p = 0,004].


11. táblázat: Vérzéses események a Hokusai-VTE vizsgálatban – kezelés alatti időszak

biztonságossági analízisea


60 mg edoxabán

(30 mg-os csökkentett dózis)

(N = 4118)

Warfarin

(N = 4122)

Klinikailag releváns vérzés

(Súlyos és CRNM)b, n (%)



n

349 (8,5)

423 (10,3)

HR (95%-os CI)

0,81 (0,71–0,94)


p-érték

0,004 (szuperioritási próba)


Súlyos vérzés n (%)



n

56 (1,4)

66 (1,6)

HR (95%-os CI)

0,84 (0,59–1,21)


Végzetes ICH

0

6 (0,1)

Nem végzetes ICH

5 (0,1)

12 (0,3)

CRNM vérzés



n

298 (7,2)

368 (8,9)

HR (95%-os CI)

0,80 (0,68–0,93)


Összes vérzés



n

895 (21,7)

1056 (25,6)

HR (95%-os CI)

0,82 (0,75–0,90)


Rövidítések: ICH = intracranialis vérzés, HR = relatív hazárd warfarinnal szemben, CI = konfidencia intervallum, N = vizsgálati alanyok száma a biztonságossági populációban, n = események száma, CRNM = klinikailag releváns, nem súlyos

a Kezelés alatti időszak: a vizsgálati készítmény első dózisától az utolsó dózisig eltelt idő plusz 3 nap.

b Elsődleges biztonságossági végpont: klinikailag releváns vérzés (súlyos és klinikailag releváns, nem súlyos vérzések alkotta összetett végpont).


Alcsoport analízisekben azoknál a vizsgálati alanyoknál, akiknél a dózist 30 mg-ra csökkentették a Hokusai-VTE vizsgálatban 60 kg vagy annál alacsonyabb testtömeg, közepes fokú vesekárosodás vagy P-gp-inhibitorok egyidejű alkalmazása miatt, a 30 mg-os csökkentett edoxabán dózist szedő betegek közül 58-nál (7,9%), a warfarint szedők közül 92-nél (12,8%) fordult elő súlyos vérzéses vagy CRNM esemény [HR (95%): 0,62 (0,44–0,86)].


A Hokusai-VTE vizsgálatban az összesített klinikai kimenetel (ismétlődő VTE, súlyos vérzés és összmortalitás; mITT populáció, a vizsgálat teljes időtartama) HR-értéke 1,00 volt (0,85, 1,18) (95%-os CI), amikor az edoxabánt warfarinnal hasonlították össze.


A stroke és a szisztémás embolizáció prevenciója NVAF-ban szenvedő, magas CrCl-ű (CrCl > 100 ml/perc) betegeknél

Elvégeztek egy specifikus, randomizált, kettős-vak vizsgálatot (E314) 607, NVAF-ban szenvedő, magas CrCl-ű (a Cockcroft-Gault-képlet alapján mérve CrCl > 100 ml/perc) betegnél, melynek elsődleges célja a naponta egyszer alkalmazott 60 mg edoxabán PK/PD paramétereinek értékelése volt 75 mg napi egyszeri alkalmazásával összevetve. Az elsődleges PK/PD végponton kívül a vizsgálatban a 12 hónapos kezelési szakasz során előfordult stroke és vérzés is klinikai végpontként szerepelt.


A magas CrCl-ű (> 100 ml/perc) alcsoportban a napi egyszeri 75 mg-os edoxabán-dózis a vártnak megfelelően kb. 25%-os növekedést eredményezett az expozícióban a napi egyszeri 60 mg-os edoxabán-dózishoz képest.


Az igazolt esetnek minősített, a biztonságosságot jelző eseményként stroke-ból/tranziens ischaemiás attackból (TIA)/szisztémás emboliás eseményből (SEE) álló összetett végpontot tapasztaló vizsgálati alanyok száma kevés volt; 2 stroke-os eset fordult elő a 60 mg-os edoxabán-csoportban (0,7%; 95%-os CI: 0,1‑2,4%), és 3 stroke-os eset a 75 mg-os edoxabán csoportban (1%; 95%-os CI: 0,2‑2,9%).


Súlyos vérzésnek ítélt esemény 2 (0,7%; 95%-os CI: 0,1‑2,4%) vizsgálati alanynál fordult elő a 60 mg edoxabánnal kezelt csoportban, ezzel szemben 3 (1,0%; 95%-os CI: 0,2‑2,9%) vizsgálati alanynál a 75 mg edoxabánnal kezelt csoportban. A 60 mg-os edoxabán-csoportban észlelt 2 súlyos vérzés közül az egyik kritikus területen/szervben (intraocularisan) lépett fel, míg a másik súlyos vérzés intramuscularis vérzés volt. A 75 mg-os edoxabán-csoportban észlelt 3 súlyos vérzés közül kettő kritikus területen/szervben (intracerebralisan/1 végzetes kimenetelű volt) lépett fel, egy pedig felső gastrointestinalis (GI) vérzés volt (életveszélyes). Fellépett továbbá 9 (3%) klinikailag releváns nem súlyos (CRNM) vérzés a 60 mg-os edoxabán-csoportban és 7 (2,3%) CRNM vérzés a 75 mg-os edoxabán-csoportban.


Az E314 klinikai vizsgálaton kívül végeztek egy prospektív, multinacionális, multicentrikus, forgalomba hozatal utáni obszervációs vizsgálatot is (ETNA-AF) 10 európai országban, amelybe 13 980 vizsgálati alanyt vontak be. Ebben a populációban 1826 vizsgálati alanynál volt 100 ml/perc feletti a CrCl, és a betegek 60 mg edoxabánt kaptak az alkalmazási előírásban szereplő adagolási kritériumoknak megfelelően. Az ischaemiás stroke-ból, illetve szisztémás embóliából álló összetett végpont éves előfordulási gyakorisága 0,39%/év volt, súlyos vérzés pedig 0,73%/év gyakorisággal lépett fel.


Az ENGAGE AF, az E314 és az ETNA-AF vizsgálatokból származó adatok összességét tekintve, a 60 mg edoxabánnal kezelt, NVAF-ban szenvedő, magas CrCl-ű betegeknél az ischaemiás stroke/szisztémás embólia várható éves előfordulási gyakorisága ≤ 1%. A NVAF-ban szenvedő, magas CrCl-ű (> 100 ml/perc) betegeknél a dózis 60 mg fölé történő emelése várhatóan nem biztosít további védelmet a stroke ellen, és a nemkívánatos események fokozott előfordulásával társulhat. Ennélfogva ezeknél a betegeknél az egyéni thromboemboliás kockázat és a vérzési kockázat gondos értékelése után a naponta egyszer 60 mg-os adagolás ajánlott (lásd 4.4 pont).


Cardioversión áteső betegek

Elvégeztek egy multicentrikus, prospektív, randomizált, nyílt elrendezésű, maszkolt végpont-értékelésű vizsgálatot (ENSURE-AF) 2199 (oralis antikoaguláns kezelésben korábban nem részesült, illetve korábban már kezelt), NVAF-ban szenvedő, cardioversióra előjegyzett vizsgálati alany randomizálásával a naponta egyszer alkalmazott 60 mg edoxabán és a 2,0‑3,0 közötti terápiás INR-érték fenntartására beállított enoxaparin/warfarin (randomizálási arány 1:1) összehasonlítására, amelynek során warfarin mellett az átlagos TTR 70,8% volt. Összesen 2149 vizsgálati alanyt kezeltek edoxabánnal (N = 1067) vagy enoxaparin/warfarinnal (N = 1082). Az edoxabán kezelési csoportba tartozó vizsgálati alanyok naponta 30 mg-ot kaptak, amennyiben a következő klinikai tényezők közül egy vagy több fennállt: közepes fokú vesekárosodás (CrCl 30‑50 ml/perc), alacsony testtömeg (≤ 60 kg) vagy specifikus P-gp-inhibitorok egyidejű alkalmazása. Az edoxabán- és a warfarin-csoport betegeinek többségénél cardioversiót végeztek (az edoxabán-csoportban 83,7%-uknál, a warfarin-csoportban 78,9%-uknál) vagy spontán visszatért a sinus ritmusuk (az edoxabán-csoportban 6,6%-uknál, a warfarin-csoportban 8,6%-uknál). TEE-vezérelt (a kezelés megkezdésétől számított 3 napon belül) vagy hagyományos cardioversiót (legalább 21 napos előzetes kezelés) alkalmaztak. A cardioversiót követő 28 napon át folytatták a kezelést a vizsgálati alanyoknál.


Az összetett elsődleges hatásossági végpont a stroke-ból, SEE-ből, MI-ból és CV összmortalitásból állt. Összesen 5 esemény (0,5%, 95%-os CI: 0,15%-1,06%) lépett fel az edoxabán-csoportba tartozó betegeknél (N = 1095) és 11 esemény (1,0%, 95%-os CI: 0,50%-1,78%) a warfarin-csoportban (N = 1104); esélyhányados (odds ratio, OR): 0,46 (95%-os CI: 0,12‑1,43); ITT adatkészlet a teljes vizsgálati időszakban, melynek átlagos időtartama 66 nap.


Az összetett elsődleges biztonságossági végpont a súlyos és CRNM vérzésből állt. Összesen 16 esemény (1,5%, 95%-os CI: 0,86%–2,42%) lépett fel az edoxabán-csoportba (N = 1067) tartozó betegeknél és 11 esemény (1,0%, 95%-os CI: 0,51%–1,81%) a warfarin-csoportban (N = 1082); OR: 1,48 (95%-os CI: 0,64–3,55); biztonságossági elemzési adatkészlet a kezelés alatti időszakban.


Ez a feltáró jellegű vizsgálat azt igazolta, hogy cardioversio végzésekor a súlyos és CRNM vérzések, valamint a thromboembolia előfordulási gyakoriságai alacsonyak a két kezelési csoportban.


Gyermekek és serdülők


Az edoxabán biztonságosságát, hatásosságát, farmakokinetikáját és farmakodinamikáját két III. fázisú vizsgálatban, a Hokusai VTE PEDIATRICS és az ENNOBLE-ATE során vizsgálták újszülött kor és betöltött 18 éves kor közötti, VTE-ben és thromboticus események kockázatának kitett szívbetegségben szenvedő gyermek- és serdülőkorú alanyoknál (lásd 4.2 pont). A Hokusai VTE PEDIATRICS elnevezésű pivotális gyermekgyógyászati vizsgálatot az alábbiakban ismertetjük.


A pivotális vizsgálat (Hokusai VTE PEDIATRICS) egy III. fázisú, nyílt elrendezésű, randomizált, multicentrikus, kontrollos vizsgálat volt, amelynek célja az edoxabán farmakokinetikájának és farmakodinamikájának értékelése, valamint az edoxabán hatásosságának és biztonságosságának összehasonlítása a standard (kontrollcsoport) véralvadásgátló kezeléssel a születés és a 18 évesnél fiatalabb kor közötti, igazolt vénás thromboemboliában (VTE) szenvedő gyermekeknél.


Az elsődleges hatásossági végpont a tüneteket okozó recidív vénás thromboemboliás betegség, a VTE következtében bekövetkező halálozás, valamint a thromboticus terhelés változatlansága vagy kiterjedése által alkotott összetett végpont volt az első 3 hónapos időszak alatt (a kezelés tervezett időtartama 6‑12 hét volt a születés és 6 hónaposnál fiatalabb kor közötti gyermekek esetében).


A Hokusai VTE PEDIATRICS vizsgálatban vizsgált edoxabán dózisokat életkor és testtömeg szerint állapították meg. A dóziscsökkentést a klinikai tényezők alapján javasolták, beleértve a vesefunkciót és a P-gp-inhibitorok egyidejű alkalmazását (12. táblázat).


12. táblázat: A Hokusai VTE PEDIATRICS vizsgálatban értékelt edoxabán dózisok


Életkor a

beleegyezés időpontjában

Testtömeg

Dózis (tabletta)a

Dózis (szuszpenzió)a

Dóziscsökkentésb

12 ‑ < 18 év

≥ 60 kg

60 mg

NA

45 mg

≥ 30 és < 60 kg

45 mg

NA

30 mg

< 5. korosztályi percentilis

30 mg

NA

NA

6 ‑ < 12 év

< 60 kg; mg/kg alapján adagolva

NA

1,2 mg/kg (maximum 45 mg)

0,8 mg/kg (maximum 45 mg)

2 ‑ < 6 év

mg/kg alapján adagolva

NA

1,4 mg/kg (maximum 45 mg)

0,7 mg/kg (maximum 24 mg)

6 hónap ‑ < 2 év

mg/kg alapján adagolva

NA

1,5 mg/kg (maximum 45 mg)

0,75 mg/kg (maximum 24 mg)

> 28 nap ‑ < 6 hónap

mg/kg alapján adagolva

NA

0,8 mg/kg (maximum 12 mg)

0,4 mg/kg (maximum 6 mg)

Születés (38. gesztációs hét) ‑ ≤ 28 nap

mg/kg alapján adagolva

NA

0,4 mg/kg (maximum 6 mg)

0,4 mg/kg (maximum 6 mg)

NA = nem értelmezhető

a Az alanyokat arra utasították, hogy az edoxabánt (tabletta vagy granulátum) naponta egyszer, minden nap ugyanabban az időben, szájon át, étkezés közben vagy attól függetlenül vegyék be. A tablettákat egy pohár vízzel kellett lenyelni.

b Klinikai tényezők, beleértve a veseműködést (közepesen súlyos és súlyos fokú vesekárosodás becsült glomerulus filtrációs rátával (eGFR) 10‑20, 20‑35, 30‑50 ml/perc/1,73 m2 a > 4 és ≤ 8 hét, > 8 hét és ≤ 2 év, > 2 és ≤ 12 év életkorú betegeknél; eGFR 35‑55 ml/perc/1,73 m2 a > 12 és < 18 év közötti fiúknál; és eGFR 30-50 ml/perc/1,73 m2 a > 12 és < 18 év közötti lányoknál), illetve P-gp inhibitorok (például ciklosporin, dronedaron, eritromicin, ketokonazol) egyidejű alkalmazása alapján.


A vizsgálatba összesen 290 alanyt randomizáltak: 147-et az edoxabán-csoportba és 143-at a standard ellátást kapó kontrollcsoportba, közülük 286-an (145 alany az edoxabán-csoportban és 141 alany a kontrollcsoportban) bevett legalább egy dózis vizsgálati készítményt (mITT). Az összes alany körülbelül fele férfi volt (52,4%), és a kezelt alanyok többsége fehérbőrű volt (177 [61,9%] alany). Az átlagos testtömeg 45,35 kg, az átlagos BMI pedig 20,4 kg/m2 volt. Összesen 167 (58,4%) alany tartozott a 12 és < 18 év közötti kohorszba, 44 (15,4%) alany a 6 és < 12 év közötti kohorszba, 31 (10,8%) alany a 2 és < 6 év közötti kohorszba, 28 (9,8%) alany a 6 hónap és < 2 év közötti kohorszba, és 16 (5,6%) alany a 0 és < 6 hónap közötti kohorszba. Összesen 28 (19,3%) gyermeknek és serdülőnek az edoxabán-csoportban és 31 (22,0%) gyermeknek és serdülőnek a kontrollcsoportban szerepelt daganatos megbetegedés a kórtörténetében. Az indexesemény típusa az edoxabán-csoport 145 betege közül 125 (86,2%) esetben és a kontrollcsoport 141 betege közül 121 (85,8%) esetben volt MVT, PE-vel vagy anélkül, míg a fennmaradó esetekben, az edoxabán-csoportban 20 (13,8%) és a kontrollcsoportban 20 (14,2%) esetben volt MVT nélküli PE. Az MVT leggyakrabban az alsó végtagokon (50 [34,5%]) eset az edoxabán- és 44 [31,2%] a kontrollcsoportban), a felső végtagokon (22 [15,2%] vs. 24 [17,0%]) és az agyi vénás sinusban (27 [18,6%] vs. 21 [14,9%]) alakult ki.


A HR az edoxabán csoportban a standard ellátást kapó kontrollcsoporthoz képest 1,01 volt (95%-os CI: 0,59‑1,72). A 95%-os CI felső határa (1,72) meghaladta az előre meghatározott 1,5 értékű non inferioritási határértéket, ezért az edoxabán standard ellátáshoz viszonyított non inferioritását nem sikerült igazolni (lásd 13. táblázat).


13. táblázat: Megállapított összetett elsődleges hatásossági végpont – Fő kezelési szakasz (mITT elemzési adatkészlet)



Edoxabán

(N = 145)

Standard ellátás

(N = 141)

Eseményeket tapasztaló alanyok (n, %)

26 (17,9)

31 (22,0)

Tünetekkel járó, recidív VTE (n, %)

5 (3,4)

2 (1,4)

PE DTV-vel vagy anélkül (n, %)

0

1 (0,7)

Halálos kimenetelű PE (n, %)

0

0

Nem halálos kimenetelű PE (n, %)

0

1 (0,7)

Csak MVT (n, %)

5 (3,4)

1 (0,7)

Halálos kimenetelű MVT (n, %)

0

0

Nem halálos kimenetelű MVT (n, %)

4 (2,8)

0

Megmagyarázhatatlan halálozás, amelynél nem zárható ki a VTE (n, %)

1 (0,7)

1 (0,7)

A thromboticus teher változatlan vagy kiterjedt a képalkotás alapján (n, %)

21 (14,5)

29 (20,6)

Relatív hazárda

1,01

-

2 oldalas 95%-os CI a relatív hazárdhoz

(0,59–1,72)

-

CI = konfidencia intervallum; MVT = mélyvénás thrombosis (deep venous thrombosis); mITT = kezelésbe bevont, módosított (modified intent to treat); PE = pulmonalis embolia; VTE = vénás thromboemboliás események.

a Edoxabán és standard ellátás közötti relatív hazárd

Megjegyzés: A megállapított összetett elsődleges hatásossági végpont összetevői: tüneteket okozó recidív VTE, a VTE miatti halálozás, valamint a thromboticus terhelés, képalkotó vizsgálat alapján meghatározott változatlansága vagy kiterjedése.

Megjegyzés: Meghatározás szerint a fő kezelési szakasz a randomizálástól a 3. havi vizitig + 3 nap tart.


Az elsődleges biztonságossági végpont a fő kezelési időszak (3 hónap + 3 nap) alatt bekövetkezett súlyos és CRNM vérzéses események kombinációja volt.


A biztonságossági eredmények hasonlóak voltak az edoxabán- és a standard ellátást kapó kontrollcsoportban. Az edoxabán csoportban összesen 3 (2,1%), a kontrollcsoportban pedig 5 (3,5%) alanynál fordult elő legalább 1 megállapított, igazolt súlyos és CRNM vérzéses esemény a fő kezelési szakaszban és kezelés alatt [HR (95%-os CI): 0,60 (0,139–2,597)].


5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok


Felszívódás


Az edoxabán felszívódás után 1‑2 óra múlva éri el a csúcs plazmakoncentrációt az edoxabán tabletták. szájon át történő alkalmazása után. Az abszolút biohasznosulás körülbelül 62%. Az edoxabán tabletták étkezés közben történő bevétele a csúcsexpozíciót változó mértékben növeli, de elenyésző hatása van az összexpozícióra. Az ENGAGE AF-TIMI 48 és a Hokusai-VTE vizsgálatokban, valamint gyermekgyógyászati hatásossági és biztonságossági vizsgálatokban az edoxabánt étkezés közben és attól függetlenül is alkalmazták. Az edoxabán 6,0-os vagy magasabb pH-n rosszul oldódik. Protonpumpa-gátlókkal való együttadásnak nem volt jelentős hatása az edoxabán expozíciójára.


Egy vizsgálatban, amelybe 30 egészséges egyént vontak be, a porrá tört, almapürébe kevert és szájon át alkalmazott, illetve a vízben szuszpendált és nasogastricus szondán keresztül alkalmazott 60 mg edoxabánnak mind az átlagos AUC-, mind az átlagos Cmax-értéke bioekvivalens volt az ép tablettáéval. Tekintettel az edoxabán kiszámítható, dózisarányos farmakokinetikai profiljára, a vizsgálatból származó biohasznosulási eredmények nagy valószínűséggel az edoxabán alacsonyabb dózisaira is alkalmazhatóak.


Eloszlás


Az eloszlás kétfázisú. Az eloszlási térfogat átlaga (SD) 107 (19,9) l.

Az in vitro plazma fehérjekötődés körülbelül 55%. Napi egyszeri alkalmazás esetén az edoxabán nem kumulálódik (akkumulációs arány 1,14). A dinamikus egyensúlyi állapotú koncentrációk 3 napon belül alakulnak ki.


Biotranszformáció


A plazmában a változatlan edoxabán a meghatározó forma. Az edoxabán (a karboxilészteráz 1 által mediált) hidrolízis, konjugáció vagy CYP3A4/5 általi oxidáció (< 10%) útján metabolizálódik. Az edoxabánnak három aktív metabolitja van, a hidrolízis során keletkező fő metabolit (M-4) aktív, és egészséges vizsgálati alanyokban az anyavegyület expozíciójának kevesebb mint 10%-át éri el. Az egyéb metabolitok expozíciója kevesebb mint 5%. Az edoxabán az efflux transzporter P-gp szubsztrátja, de nem szubsztrátja az uptake transzportereknek, mint amilyen a szerves anion polipeptid transzporter OATP1B1, a szerves anion transzporter OAT1 és OAT3, vagy a szerves kation transzporter OCT2. Aktív metabolitja az OATP1B1 szubsztrátja.


Elimináció


Egészséges vizsgálati alanyokban a becsült totális clearance 22 (±3) l/óra, 50%-a a vesén keresztül ürül (11 l/óra). Az alkalmazott dózis körülbelül 35%-a ürül a vesén keresztül. A fennmaradó clearance-ért a metabolizmus és a biliáris/emésztőrendszeri kiválasztás felelős. Szájon át történő alkalmazás esetén a t½ 10‑14 óra.


Linearitás/nonlinearitás

Az edoxabán 15 és 60 mg közötti dózisok esetén egészséges vizsgálati alanyokban megközelítőleg a dózissal arányos farmakokinetikát mutat.


Különleges betegcsoportok


Idősek

A veseműködés és a testtömeg figyelembevétele után az életkornak nem volt további, klinikailag jelentős befolyása az edoxabán farmakokinetikájára a NVAF pivotális III. fázisú vizsgálatának populációs farmakokinetikai analízise során (ENGAGE AF-TIMI 48).


Vesekárosodás

Enyhe (CrCl > 50 ‑ 80 ml/perc), közepes fokú (CrCl 30 ‑ 50 ml/perc) és súlyos fokú (CrCl < 30 ml/perc, de nem dializált) vesekárosodásban szenvedő betegeknél a plazma AUC 32%, 74%, illetve 72%-kal emelkedett a normális veseműködésű betegekhez viszonyítva. Vesekárosodásban szenvedő betegeknél megváltozik a metabolikus profil, és nagyobb mennyiségű aktív metabolit képződik.


Az edoxabán plazmakoncentrációja és az anti-Xa faktor aktivitás között lineáris összefüggés áll fenn a veseműködéstől függetlenül.

Végstádiumú vesebetegségben szenvedő, peritoneális dialízissel kezelt betegeknél az összexpozíció 93%-kal magasabb volt, mint egészséges vizsgálati alanyoknál.

Populációs farmakokinetikai modellezés azt igazolja, hogy az expozíció körülbelül megduplázódik súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek (CrCl 15‑29 ml/perc) esetében a normális veseműködésű betegekhez viszonyítva.


Az alábbi, 14. táblázat mutatja be az edoxabán anti-Xa faktor aktivitását CrCl kategóriák szerint az egyes javallatok esetében.


14. táblázat: Az edoxabán anti-Xa faktor aktivitása CrCl szerint

Edoxabán dózis

CrCl

(ml/perc)

Edoxabán

anti-Xa faktor aktivitás a dózis beadása után (NE/ml)1

Edoxabán

anti-Xa faktor aktivitás a dózis beadása előtt (NE/ml)2


Medián [2,5‑97,5%-os tartomány]

Stroke és szisztémás embólia megelőzése: NVAF

30 mg naponta egyszer

≥ 30 - ≤ 50

2,92

0,53

[0,33‑5,88]

[0,11‑2,06]

60 mg naponta egyszer*

> 50 ‑ ≤ 70

4,52

0,83

[0,38‑7,64]

[0,16‑2,61]

> 70 ‑ ≤ 90

4,12

0,68

[0,19‑7,55]

[0,05‑2,33]

> 90 ‑ ≤ 110

3,82

0,60

[0,36‑7,39]

[0,14‑3,57]

> 110 ‑ ≤ 130

3,16

0,41

[0,28‑6,71]

[0,15‑1,51]

> 130

2,76

0,45

[0,12‑6,10]

[0,00‑3,10]

MVT kezelése, PE kezelése és ismétlődő MVT és PE (VTE) megelőzése

30 mg naponta

≥ 30 ‑ ≤ 50

2,21

0,22

egyszer

[0,14‑4,47]

[0,00‑1,09]

60 mg naponta egyszer*

> 50 ‑ ≤ 70

3,42

0,34

[0,19‑6,13]

[0,00‑3,10]

> 70 ‑ ≤ 90

2,97

0,24

[0,24‑5,82]

[0,00‑1,77]

> 90 ‑ ≤ 110

2,82

0,20

[0,14‑5,31]

[0,00‑2,52]

> 110 ‑ ≤ 130

2,64

0,17

[0,13‑5,57]

[0,00‑1,86]

> 130

2,39

0,13

[0,10‑4,92]

[0,00‑2,43]

*Alacsony, 60 kg alatti testtömeg vagy bizonyos P-gp-gátlók egyidejű alkalmazása esetén dóziscsökkentés 30 mg-ra.

1 A dózis beadása után megegyezik a Cmax-értékkel (a dózis beadása utáni mintákat az edoxabán alkalmazása után 1‑3 órával vették le)

2 A dózis beadása előtt megegyezik a Cmin-értékkel


Bár az edoxabán-kezelés alatt nem szükséges a rutinszerű monitorozás, a véralvadásgátlásra gyakorolt hatás kalibrált kvantitatív anti-Xa faktor teszttel becsülhető, ami bizonyos helyzetekben segíthet a klinikai döntésekben, például túladagolás és sürgős műtét esetén (lásd még 4.4 pont).


4 órás hemodialízis kezelés kevesebb mint 9%-kal csökkentette az össz edoxabán-expozíciót.


Májkárosodás

Enyhe vagy közepesen súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegek az egészséges kontrollcsoporthoz hasonló farmakokinetikát és farmakodinámiát mutattak. Az edoxabánt nem vizsgálták súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél (lásd 4.2 pont).


Nemek közötti különbségek

A testtömeg figyelembevétele után a nemi különbségnek nem volt klinikailag jelentős befolyása az edoxabán farmakokinetikájára a NVAF III. fázisú vizsgálatának populációs farmakokinetikai analízise során (ENGAGE AF-TIMI 48).


Etnikai hovatartozás

Az ENGAGE AF-TIMI 48 vizsgálat populációs farmakokinetikai analízise során a csúcs- és összexpozíció hasonló volt ázsiai és nem ázsiai betegeknél.


Gyermekek és serdülők

Az edoxabán farmakokinetikáját 208 gyermekgyógyászati alanynál értékelték 3 klinikai vizsgálatban (Hokusai VTE PEDIATRICS, ENNOBLE-ATE és egy egydózisú PK/PD vizsgálat) populációs farmakokinetikai (PopPK) modell segítségével. A Hokusai VTE PEDIATRICS és az ENNOBLE-ATE vizsgálatokba bevont 141 gyermek- és serdülőkorú beteg farmakokinetikai adatait a PopPK analízis tartalmazta. Az edoxabán-expozíció a gyermek- és serdülőkorú alanyoknál általában a felnőtt betegeknél megfigyelt expozíció tartományán belül esett, de a 12 és < 18 év közötti serdülőknél 20‑30%-ban alacsonyabb volt az expozíció, mint az edoxabán 60 mg tablettát kapó felnőtteknél. A Hokusai VTE PEDIATRICS ÉS az ENNOBLE-ATE vizsgálatokban az edoxabán minimális expozíciójának mértani átlaga a gyermekgyógyászati populációban 7,8 ng/ml volt a 0‑6 hónapos betegeknél (n=9), 8,6 ng/ml a 6 hónap és 2 év közötti betegeknél (n=19), 7,4 ng/ml a 2‑6 éveseknél (n=36), 13,7 ng/ml a 6‑12 éveseknél (n=38) és 10,8 ng/ml a 12‑18 éveseknél (n=39).


Testtömeg

Az NVAF-ban szenvedő betegek részvételével végzett ENGAGE AF-TIMI 48 vizsgálat populációs farmakokinetikai analízise során az átlagosan alacsony testtömegű betegek (55 kg) esetében a Cmax és az AUC 40%-, illetve 13%-kal emelkedett az átlagosan magas testtömegű betegekhez (84 kg) viszonyítva. III. fázisú vizsgálatokban (NVAF és VTE javallatokban egyaránt) a 60 kg-os vagy az alatti testtömegű betegeknél az edoxabán dózisát 50%-kal csökkentették, és hasonló hatásosságot, valamint kevesebb vérzést észleltek, mint a warfarinnal kezelt csoportban.


Farmakokinetikai/farmakodinámiás összefüggés(ek)


A PT, INR, aPTT és az anti-FXa lineárisan korrelál a felnőtteknél elért edoxabán koncentrációkkal. A születés és 18 éves kor közötti gyermek- és serdülőkorú betegeknél lineáris korrelációt figyeltek meg az anti-FXa aktivitás és az edoxabán plazmakoncentrációja között. Összességében a PK-PD összefüggések hasonlóak voltak a születés és 18 éves kor közötti gyermek- és serdülőkorú betegek és a felnőtt VTE-betegek esetében. A PD variabilitása azonban jelentős bizonytalanságot eredményezett ennek a kapcsolatnak az értékelésében.


5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei


A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt adagolású dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási vagy fotoxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.


Reproduktív toxikológia


Az edoxabán nagyobb dózisokban patkányoknál és nyulaknál hüvelyi vérzést okozott, de nem befolyásolta a felnőtt patkányok reproduktív teljesítményét.


Patkányoknál nem észleltek a hím vagy nőstény termékenységre gyakorolt hatásokat.


Állatokkal végzett reprodukciós vizsgálatok során nyulaknál az epehólyag elváltozásainak fokozott gyakoriságát észlelték 200 mg/kg-os dózisnál, amely a teljes testfelszín alapján, mg/m2-ben mérve a 60 mg/nap maximális javasolt humán dózis (maximum recommended human dose – MRHD) megközelítőleg 65-szöröse. Patkányoknál 300 mg/ttkg/nap (ami az MRHD-nek körülbelül 49-szerese) dózis alkalmazásakor, illetve nyulaknál 200 mg/ttkg/nap (ami az MRHD-nek körülbelül 65-szöröse) dózis alkalmazásakor emelkedett a posztimplantációs vetélések száma.


Az edoxabán kiválasztódott a szoptató patkányok tejébe.


Becsült környezeti kockázat

A hatóanyag, az edoxabán-tozilát a környezetben nem bomlik le (a megsemmisítésre vonatkozó útmutatást lásd 6.6 pont).



6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK


6.1 Segédanyagok felsorolása


Tablettamag

mikrokristályos cellulóz

alacsony szubsztitúciós fokú hidroxipropilcellulóz

kroszpovidon

hidroxipropilcellulóz

vízmentes kolloid szilícium-dioxid

magnézium-sztearát


Filmbevonat

Edoxaban Galenika 30 mg filmtabletta

hipromellóz 2910

talkum

makrogol 8000

titán-dioxid (E171)

vörös vas-oxid (E172)


Edoxaban Galenika 60 mg filmtabletta

hipromellóz 2910

talkum

makrogol 8000

titán-dioxid (E171)

sárga vas-oxid (E172)


6.2 Inkompatibilitások


Nem értelmezhető.


6.3 Felhasználhatósági időtartam


3 év


6.4 Különleges tárolási előírások


Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.


6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése


30 mg filmtabletta

28 vagy 98 db filmtabletta PVC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

28 vagy 98 db filmtabletta PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

28 vagy 98 db filmtabletta Al//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

90 db filmtabletta fehér, csavaros műanyag kupakkal lezárt fehér, nagysűrűségű polietilén (HDPE) tartályban.


60 mg filmtabletta

28 vagy 98 db filmtabletta PVC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

28 vagy 98 db filmtabletta PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

28 vagy 98 db filmtabletta Al//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

90 db filmtabletta fehér, csavaros műanyag kupakkal lezárt fehér, nagysűrűségű polietilén (HDPE) tartályban.


Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.


6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések <és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk>


Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.


Megjegyzés: (egy keresztes)

Osztályozás: II./1 csoport

Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi kórházi diagnózist követő járóbeteg-ellátásban alkalmazható gyógyszer (J).



7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA


Galenika International Kft.

2040 Budaörs, Baross u. 165/3.

Magyarország



8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)


Edoxaban Galenika 30 mg filmtabletta


OGYI-T-24635/01 28× PVC//Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24635/02 28× PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24635/03 28× Al//Al buborékcsomagolásban


Edoxaban Galenika 60 mg filmtabletta


OGYI-T-24635/04 28× PVC//Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24635/05 28× PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24635/06 28× Al//Al buborékcsomagolásban



9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA


<A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2025. október 20.



10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA


2025. október 20.




OGYÉI/43183/2023

OGYÉI/43186/2023

Kiszerelések

Megnevezés Csomagolás Nyilvántartási szám
28 X - buborékcsomagolásban PVC/PVDC//Al OGYI-T-24635 / 02
28 X - buborékcsomagolásban Al//Al OGYI-T-24635 / 03

Forrás

Az adatok forrása: OGYÉI Gyógyszeradatbázis

Gyógyszer adatai
  • Hatóanyag edoxaban tosylate
  • ATC kód B01AF03
  • Forgalmazó Galenika International Kft.
  • Nyilvántartási szám OGYI-T-24635
  • Jogalap Generikus
  • Engedélyezés dátuma 2025-10-20
  • Állapot TK
  • Kábítószer / Pszichotróp nem