EPISTATUS 2,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat betegtájékoztató
Gyógyszer alapadatai
Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára
Epistatus 2,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
Epistatus 5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
Epistatus 7,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
Epistatus 10 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
midazolám
Mielőtt elkezdi alkalmazni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mert az Ön számára fontos információkat tartalmaz
Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szüksége lehet.
További kérdéseivel forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez.
Ezt a gyógyszert az orvos az Ön gyermekének írta fel. Ne adja át a készítményt másnak, mert számára ártalmas lehet még abban az esetben is, ha a betegsége tünetei hasonlóak a gyermeke tüneteihez, akinek a gyógyszert felírták.
Ha bármilyen mellékhatást észlel, tájékoztassa erről kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. Lásd 4. pont
A betegtájékoztató tartalma
1. Milyen típusú gyógyszer az Epistatus és milyen betegségek esetén alkalmazható?
2. Tudnivalók az Epistatus alkalmazása szedése előtt
3. Hogyan kell alkalmazni az Epistatus‑t?
4. Lehetséges mellékhatások
5. Hogyan kell az Epistatus‑t tárolni?
6. A csomagolás tartalma és egyéb információk
1. Milyen típusú gyógyszer az Epistatus és milyen betegségek esetén alkalmazható?
Az Epistatus szájnyálkahártyán alkalmazott oldat midazolám nevű hatóanyagot tartalmaz, ami az úgynevezett benzodiazepinek csoportjába tartozó gyógyszer.
Az Epistatus hosszan tartó akut görcsrohamok megszüntetésére szolgál (3 hónapos és annál idősebb, 18 évnél fiatalabb) gyermekeknél és serdülőknél.
3 hónapos és be nem töltött 6 hónapos kor közötti csecsemőknél a készítményt csak kórházi körülmények között lehet alkalmazni, ahol lehetőség van a szoros megfigyelésre és az újraélesztéshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak (további információt a “Figyelmeztetések és óvintézkedések” rész tartalmaz).
Ezt a gyógyszert kizárólag azoknak a betegeknek adhatják a szülők vagy gondozók, akiknél epilepsziát diagnosztizáltak. A beteg kezelőorvosának útmutatásokat kell adni a szülőknek vagy a gondozóknak arról, hogy hogyan kell beadni az Epistatus‑t és, hogy mit kell tenniük, ha a görcsroham nem szűnik meg (lásd még a „Hogyan kell alkalmazni az Epistatus-t?” című részt).
2. Tudnivalók az Epistatus alkalmazása előtt
Ne adjon Epistatus-t, ha a beteg:
allergiás a midazolámra, bármely benzodiazepin típusú gyógyszerre (például diazepámra vagy nitrazepámra) vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére.
izomgyengeséget okozó betegségében (miaszténia gráviszban) szenved.
súlyos légzési nehézséggel küzd (az Epistatus súlyosbíthatja a légzési nehézséget).
olyan betegségben szenved, amely miatt alvás közben gyakran leáll a légzése (alvási apnoe szindróma).
súlyos májproblémákban szenved.
Figyelmeztetések és óvintézkedések
Az Epistatus beadása előtt beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével, ha a beteg:
olyan tüdőbetegségben szenved, amely légzési nehézséget okoz, mert ez a gyógyszer súlyosbíthatja a légzési nehézséget.
vesebetegségben, májbetegségben vagy szívbetegségben szenved.
bármilyen egyéb nyugtató hatású gyógyszert szed és nagyon gyengének, kimerültnek és erőtlennek érzi magát, mivel ez a gyógyszer befolyásolja a központi idegrendszert.
rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt, vagy korábban problémái voltak az alkoholfogyasztással (lásd az „Epistatus etanolt (alkoholt) tartalmaz” részt).
kábítószerhasználó, vagy kórelőzményében kábítószerhasználat szerepel.
Ez a gyógyszer a beadása utáni események elfelejtését okozhatja (átmeneti emlékezetkiesés). A szülőknek, gondozóknak a betegeket a gyógyszer adása után gondosan meg kell figyelni (lásd 4. pont „Lehetséges mellékhatások”).
Mivel fiatalabb gyermekeknél a késleltetett súlyos légzési problémák (például a vártnál lassúbb vagy gyengébb légzés) kialakulása nem zárható ki, a 3 hónapos vagy annál idősebb és 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők esetében a kezelés csak kórházban történhet, ahol lehetőség van a monitorozásra, és az újraélesztéshez szükséges felszerelés rendelkezésre áll.
Ha nem biztos benne, hogy a fentiek közül vonatkozik‑e bármelyik a betegre, beszéljen a kezelőorvossal vagy gyógyszerésszel, mielőtt elkezdené adni a gyógyszert.
Gyermekek és serdülők
Ez a gyógyszer 3 hónaposnál fiatalabb gyermekeknek nem adható, mivel ebben a korcsoportban nincs elegendő adat.
Egyéb gyógyszerek és az Epistatus
Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a beteg által jelenleg vagy nemrégiben szedett, valamint szedni tervezett egyéb gyógyszerekről. Amennyiben bármilyen kétsége van afelől, hogy a beteg által szedett bármely gyógyszer hatással lehet‑e az Epistatus‑ra, beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével.
Ez rendkívül fontos, mert több gyógyszer egyidejű alkalmazása esetén azok felerősíthetik vagy gyengíthetik egymás hatását.
Az Epistatus hatását fokozhatják az olyan gyógyszerek, mint:
az epilepszia kezelésére szolgáló gyógyszerek (antiepileptikumok), például a fenitoin;
az antibiotikumok, például az eritromicin, a klaritromicin;
a gombaellenes szerek, például a ketokonazol, a vorikonazol, a flukonazol, az itrakonazol, a pozakonazol;
a fekély elleni gyógyszerek, például a cimetidin, a ranitidin és az omeprazol;
a magas vérnyomás kezelésre alkalmazott gyógyszerek, például a diltiazem, a verapamil
a HIV és az AIDS kezelésére alkalmazott bizonyos gyógyszerek, például a szakvinavir, a lopinavir/ritonavir kombinációk;
a kábító fájdalomcsillapítók (nagyon erős fájdalomcsillapítók), például a fentanil;
az olyan gyógyszerek, melyeket a vér zsírtartalmának csökkentésére alkalmaznak, például az atorvasztatin;
a hányinger kezelésére alkalmazott gyógyszerek, például a nabilon;
altatók (hipnotikumok);
depresszió kezelésére szolgáló nyugtató hatású gyógyszerek, melyeknek álmosító hatásuk van (szedatív antidepresszánsok);
nyugtató hatású gyógyszerek (szedatívumok);
érzéstelenítő gyógyszerek (fájdalom csökkentésére);
allergiák kezelésére szolgáló úgynevezett antihisztaminok.
Az Epistatus hatását csökkenthetik például az alábbi gyógyszerek:
rifampicin (tuberkulózis kezelésére alkalmazzák),
xantinok (asztma kezelésére alkalmazzák),
közönséges orbáncfű (egy gyógynövénykészítmény). Ezt az Epistatus‑t szedő betegeknek kerülniük kell.
Az Epistatus fokozhatja egyes izomlazítók, például a baklofén hatását (fokozott álmosságot okozva). Ez a gyógyszer bizonyos egyéb gyógyszerek hatását meg is szüntetheti, például a levodopáét (Parkinson‑kór kezelésére szolgáló gyógyszer).
Az Epistatus és opioidok (erős fájdalomcsillapítók, helyettesítő [szubsztitúciós] kezelésre szolgáló gyógyszerek és bizonyos köhögéscsillapítók) együttes alkalmazása növeli az álmosság, légzési nehézség (légzésdepresszió), kóma előfordulásának kockázatát és életveszélyes lehet. Emiatt az egyidejű alkalmazás lehetőségét arra az esetre kell korlátozni, amikor nincs más kezelési lehetőség.
Ha a kezelőorvosa mégis előírja az Epistatus és opioidok egyidejű alkalmazását, akkor az opioidok adagját és a kezelés időtartamát orvosának korlátoznia kell.
Tájékoztassa kezelőorvosát, hogy milyen opioid gyógyszereket szed, és szigorúan kövesse az orvosa által előírt adagolást. Segítségére lehet, ha barátait vagy rokonait tájékoztatja a fent említett jelek és tünetek kialakulásának lehetőségéről. Forduljon kezelőorvosához, ha ilyen tüneteket tapasztal.
Az Epistatus kis mennyiségben alkoholt tartalmaz, ezért nem alkalmazható együtt diszulfirámmal.
Az Epistatus szedése alatt a beteg által kerülendő gyógyszerekről beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével.
Műtétek
Ha a beteg műtét vagy fogászati beavatkozás miatt inhalációs (amit a beteg belélegzik) érzéstelenítőt fog kapni, fontos, hogy tájékoztassa orvosát vagy fogorvosát, hogy Epistatus‑t kapott.
Az Epistatus egyidejű alkalmazása étellel, itallal és alkohollal
Az Epistatus alkalmazása idején a beteg ne fogyasszon alkoholt. Az alkohol fokozhatja a z Epistatus nyugtató hatásait, és nagyon álmossá teheti a beteget.
Az Epistatus alkalmazása idején a beteg ne fogyasszon grépfrútlevet. A grépfrútlé emelheti a vérben az Epistatus mennyiségét, és nagyon álmossá teheti a beteget.
Terhesség, szoptatás és termékenység
Terhesség
Ha a beteg, aki a gyógyszert kapni fogja, terhes, illetve fennáll nála a terhesség lehetősége vagy gyermeket szeretne, a gyógyszer alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával.
A midazolám terhesség alatt akkor alkalmazható, ha egyértelműen szükséges. Az anyának a terhesség utolsó 3 hónapjában vagy a szülés idején adott többszöri adagok az újszülöttnél szívritmuszavart, alacsony testhőmérsékletet (hipotermia), szopási nehézséget, légzési nehézséget vagy gyenge izomtónust okozhatnak a szülés idején.
Szoptatás
Mondja el az orvosnak, ha a beteg szoptat. Bár kis mennyiségű Epistatus átjuthat az anyatejbe, nem biztos, hogy szükséges a szoptatás abbahagyása. Az orvos tanácsot fog adni arra vonatkozóan, hogy a beteg szoptasson‑e, miután ezt a gyógyszert kapta.
A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Az Epistatus nagymértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
Ez a gyógyszer álmosságot, feledékenységet okozhat a betegnél, illetve hatással lehet a koncentrációjára és a koordinációjára. Ez befolyásolhatja a gyakorlottságot igénylő feladatokhoz, mint például a gépjárművezetéshez, kerékpározáshoz vagy gépek kezeléséhez szükséges képességeit. Miután ezt a gyógyszert kapta, a betegnek nem szabad gépjárművet vezetnie, kerékpároznia és gépeket kezelnie, amíg ezek a hatások teljesen el nem múlnak.
Beszéljen kezelőorvosával, ha további tanácsra van szüksége.
Az Epistatus maltitot tartalmaz
Amennyiben kezelőorvosa korábban már figyelmeztette a beteget, hogy bizonyos cukrokra érzékeny, keresse fel orvosát, mielőtt elkezdi adni ezt a gyógyszert.
Az Epistatus etanolt (alkoholt) tartalmaz
Epistatus 2,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
A készítmény 49 mg alkoholt (etanolt) tartalmaz adagonként, mely kevesebb mint 1 ml sörnek vagy 1 ml bornak felel meg.
Epistatus 5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
A készítmény 99 mg alkoholt (etanolt) tartalmaz adagonként, mely kevesebb mint 3 ml sörnek vagy 1 ml bornak felel meg.
Epistatus 7,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
A készítmény 148 mg alkoholt (etanolt) tartalmaz adagonként, mely kevesebb mint 4 ml sörnek vagy 2 ml bornak felel meg.
Epistatus 10 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
A készítmény 197 mg alkoholt (etanolt) tartalmaz adagonként, mely kevesebb mint 5 ml sörnek vagy 2 ml bornak felel meg.
A készítményben található kis mennyiségű alkohol semmilyen észlelhető hatást nem okoz.
Az Epistatus nátriumot tartalmaz
A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”
3. Hogyan kell alkalmazni az Epistatus‑t?
A gyógyszert mindig a kezelőorvosa által elmondottaknak megfelelően alkalmazza. Amennyiben nem biztos az adagolást illetően, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. A beteg kezelőorvosának útmutatásokat kell adni a szülőknek vagy a gondozóknak arról, hogy hogyan kell beadni az Epistatus‑t és, hogy mit kell tenniük, ha a görcsroham nem szűnik meg.
Az Epistatus kizárólag a szájnyálkahártyán alkalmazható. A fulladás elkerülése érdekében a készítmény beadásakor elővigyázatossággal kell eljárni.
A gyermeknek életkorától függően az alábbi adagok valamelyike adható a megfelelő színnel jelölt csomagolásban:
Életkor |
Adag |
A csomagoláson lévő címke színe |
3-6 hónapos korig, kórházban |
2,5 mg (0,25 ml) |
Sárga |
6 hónapostól be nem töltött 1 éves korig |
2,5 mg (0,25 ml) |
Sárga |
1 évestől be nem tölött 5 éves korig |
5 mg (0,5 ml) |
Kék |
5 évestől be nem töltött 10 éves korig |
7,5 mg (0,75 ml) |
Bíbor |
10 évestől be nem tölött 18 éves korig |
10 mg (1 ml) |
Narancssárga |
Az adag egy szájfecskendő teljes tartalma. Orvos tanácsa nélkül ne adjon be egy adagnál többet.
3 hónapostól kevesebb mint 6 hónapos csecsemők esetében a kezelés csak kórházban történhet, ahol lehetőség van a monitorozásra, és az újraélesztéshez szükséges felszerelés rendelkezésre áll.
Az Epistatus alkalmazása után tartsa a beteget megfigyelés alatt. Maradjon a beteggel.
Az Epistatus‑t tilos befecskendezni. Ne csatlakoztasson tűt a fecskendőhöz.
Felkészülés a gyógyszer beadására
Ha a betegnek görcsrohama van, engedje, hogy a teste szabadon mozogjon, ne próbálja lefogni őt. Csak akkor mozdítsa el, ha veszélyben van, például út, mély víz, forró konyhai eszközök, tűz vagy éles tárgyak miatt.
Támassza meg a beteg fejét valamilyen puha tárggyal, például párnával, vagy vegye a gyermek fejét az ölébe.
Hogyan kell a gyógyszert beadni?
Kérjen meg egy orvost, gyógyszerészt vagy egészségügyi szakembert, hogy mutassa meg Önnek, hogyan kell ezt a gyógyszert beadni. Ha valamiben nem biztos, mindig kérdezzen rá.
|
1. lépés Törje le a műanyag csomagoláson levő plombát, nyissa ki, és vegye ki a fecskendőt. |
|
2. lépés Az átlátszó ujjmarkolatoknál fogva az óramutató járásával ellentétes irányban csavarja le és távolítsa el a borostyánszínű védőkupakot. |
|
3. lépés Mutató- és hüvelykujjával óvatosan csippentse össze, és húzza hátra a beteg orcáját. A fecskendő hegyét helyezze az orca belső oldala és az alsó íny közötti terület hátsó részére. |
|
4. lépés Az oldat kb. felét lassan adagolja a szájüreg egyik oldalába, majd a maradékot lassan a másik oldalra, a fecskendő dugattyújának teljes benyomásáig. Ha nagyon nehéz a fecskendőt bejuttatni a szájüregbe, akkor a teljes adagot 4‑5 másodperc alatt adja be az egyik oldali szájüregbe. A fecskendőt és a kupakot biztonságosan semmisítse meg. |
Ha a beteg állapota nem javul
Kérjen sürgősségi orvosi segítséget – azonnal hívjon mentőt – ha röviddel az Epistatus alkalmazása után a görcsroham nem szűnik meg.
Kövesse a beteg orvosa által adott utasításokat, hogy mit kell tenni ebben a helyzetben. Orvosi utasítás nélkül ne adjon be második adagot az Epistatus‑ból.
Ha a beteg állapota javul, de a görcsroham újra kezdődik
Kérjen sürgősségi orvosi segítséget – azonnal hívjon mentőt.
Orvosi utasítás nélkül ne adjon be második adagot az Epistatus‑ból.
Adja át az üres fecskendőt a sürgősségi ellátást végző egészségügyi szakembereknek, hogy tudják, mekkora adagot és milyen készítményt kapott a beteg.
Ha az előírtnál több Epistatus‑t adott be
Kérjen sürgősségi orvosi segítséget – azonnal hívjon mentőt.
Az alábbi jelek arra utalhatnak, hogy túl sok Epistatus‑t adott be:
álmosság, fáradtság, kimerültség;
zavartság vagy tájékozódási zavar érzése;
koordinációs képesség elvesztése;
izomgyengeség kialakulása;
alacsony vérnyomás – ez szédülést és ájulásérzést okozhat;
légzési nehézség.
Tartsa meg a fecskendőt, hogy a sürgősségi ellátást végző egészségügyi szakembereknek vagy az orvosnak meg tudja mutatni.
Ha bármilyen további kérdése van a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatban, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.
4. Lehetséges mellékhatások
Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek.
Súlyos mellékhatások
Azonnal kérjen sürgősségi orvosi segítséget vagy hívja a mentőket, ha a betegnél az alábbi mellékhatások jelentkeznek:
Súlyos légzési nehézség, vagyis lassú, felületes légzés vagy elkékült ajkak. Nagyon ritka esetekben a légzés leállhat.
Nagyon ritka esetekben szívmegállásról számoltak be. Jelei az eszméletvesztés, és a pulzus megszűnése.
Az arc, az ajkak, a nyelv vagy a torok duzzanata, mely nyelési vagy légzési nehézséget okoz, vagy sápadt bőr, gyenge és gyors pulzus vagy eszméletvesztés érzése. Lehet, hogy súlyos allergiás reakciója van.
Egyéb mellékhatások
Gyakori mellékhatások (10 betegből legfeljebb 1‑et érinthet):
álmosság vagy eszméletvesztés, izomgörcsök és izomremegés (akaratlan izommozgások), csökkent éberség, fejfájás, szédülés;
hányinger és hányás;
fáradtság.
Nem gyakori mellékhatások (100 betegből legfeljebb 1‑et érinthet):
nyugtalanság, olyan dolgok látása és esetleg hallása, amik valójában nincsenek ott (hallucinációk);
átmeneti emlékezetkiesés;
bőrkiütés, csalánkiütés (hólyagos bőrkiütés), viszketés.
Nagyon ritka mellékhatások (10 000 betegből legfeljebb 1‑et érinthet):
agresszió, izomkoordinációs nehézségek, testi erőszakosság;
görcsrohamok, nyugtalanság;
alacsony vérnyomás, lassú szívverés vagy az arc és a nyak vörössége (kipirulás);
légszomj;
székrekedés;
szájszárazság;
csuklás.
Nem ismert gyakoriságú mellékhatások (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg):
düh, zavart tudatállapot, ellenségesség, túlzott mértékű boldogság vagy izgatottság érzése (eufóriás hangulat);
helyi érelzáródás vagy véralvadás a keringési rendszer egy helyén (trombózis), a hangszálak feszülése, ami nehéz és hangos légzést okoz (laringospazmus).
Mellékhatások bejelentése
Ha a betegnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát, gyógyszerészét vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is bejelentheti az V. függelékben található elérhetőségeken keresztül.
A mellékhatások bejelentésével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos alkalmazásával kapcsolatban.
5. Hogyan kell az Epistatus-t tárolni?
A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó!
A címkén és a tartályon feltüntetett lejárati idő (EXP) után ne alkalmazza ezt a gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik.
Legfeljebb 25 °C‑on tárolandó.
Hűtőszekrényben nem tárolható! Nem fagyasztható!
A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.
Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha a fecskendő megsérült vagy az oldat nem tiszta (pl. zavaros vagy üledéket tartalmaz).
Semmilyen gyógyszert ne dobjon a szennyvízbe vagy a háztartási hulladékba. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy mit tegyen a már nem használt gyógyszereivel. Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét.
6. A csomagolás tartalma és egyéb információk
Mit tartalmaz az Epistatus?
A készítmény hatóanyaga a midazolám (midazolám-maleát formájában).
2,5 mg midazolámot tartalmaz 0,25 ml oldatban előretöltött szájfecskendőnként.
5 mg midazolámot tartalmaz 0,5 ml oldatban előretöltött szájfecskendőnként.
7,5 mg midazolámot tartalmaz 0,75 ml oldatban előretöltött szájfecskendőnként.
10 mg midazolámot tartalmaz 1 ml oldatban előretöltött szájfecskendőnként.
Egyéb összetevők az etanol, szacharin-nátrium, glicerin, tisztított víz, nátrium-hidroxid (a pH beállításához) és maltit-szirup.
Milyen az Epistatus külleme és mit tartalmaz a csomagolás?
Az Epistatus szájnyálkahártyán alkalmazott oldat tiszta, színtelen vagy halványsárga oldat. 1 ml-es, megfelelő töltőtérfogatú előretöltött egyszer használatos (tű nélküli) szájfecskendőben kerül forgalomba. Az előretöltött szájfecskendő egy adag (0,25 ml, 0,5 ml, 0,75ml vagy 1 ml) Epistatus‑t tartalmaz.
A szájfecskendők egyenként biztonsági záras polipropilén tartályba vannak csomagolva.
Epistatus 2,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat: sárga fecskendőcímke, sárga tartály
Epistatus 5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat: kék fecskendőcímke, kék tartály
Epistatus 7,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat: bíbor fecskendőcímke, bíbor tartály
Epistatus 10 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat: narancssárga fecskendőcímke, narancssárga tartály
A forgalomba hozatali engedély jogosultja
SERB SA
Avenue Louise 480
1050 Brussels
Belgium
Gyártó
MoNo chem-pharm Produkte GmbH, Leystraße 129, A-1200 Bécs, Ausztria.
Ezt a gyógyszert az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban és az Egyesült Királyságban (Észak-Írországban) az alábbi neveken engedélyezték:
Dánia Epistatus 2,5 mg/5 mg/7,5 mg/10 mg Mundhulevæske, opløsning
Finnország Epistatus 2,5 mg/5 mg/7,5 mg/10 mg Liuos suuonteloon
Svédország Epistatus
Szlovénia Epistatus 2,5 mg, 5 mg, 7,5 mg, 10 mg oralna raztopina
Norvégia Epistatus
Németország Epistatus 2,5 mg/5 mg/7,5 mg/10 mg Lösung zur Anwendung in der Mundhöhle
Görögország Epistatus 2,5 mg/5 mg/7,5 mg/10 mg Στοματικό διάλυμα
Írország Epistatus 2.5 mg/5 mg/7.5 mg/10 mg Oromucosal Solution
Olaszország Epistatus
Lengyelország Epistatus
Magyarország Epistatus 2,5 mg/5 mg/7,5 mg/10 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
Portugália Epistatus 2,5 mg/5 mg/7,5 mg/10 mg solução bucal
Ausztria Epistatus 2,5 mg/5 mg/7,5 mg/10 mg Lösung zur Anwendung in der Mundhöhle
Egyesült Királyság
(Észak-Írország) Epistatus 2.5 mg/5 mg/7.5 mg/10 mg oromucosal solution
Epistatus 2,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
OGYI-T-23690/02 1× 1 ml-es orális fecskendő biztonsági záras polipropilén tartályban
Epistatus 5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
OGYI-T-23690/03 1× 1 ml-es orális fecskendő biztonsági záras polipropilén tartályban
Epistatus 7,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
OGYI-T-23690/04 1× 1 ml-es orális fecskendő biztonsági záras polipropilén tartályban
Epistatus 10 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
OGYI-T-23690/01 1× 1 ml‑es orális fecskendő biztonsági záras polipropilén tartályban
A betegtájékoztató legutóbbi felülvizsgálatának dátuma: 2023. július.
1. A GYÓGYSZER NEVE
Epistatus 2,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
Epistatus 5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
Epistatus 7,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
Epistatus 10 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Epistatus 2,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
2,5 mg midazolámot tartalmaz (midazolám-maleát formájában) 0,25 ml oldatban előretöltött szájfecskendőnként.
Epistatus 5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
5 mg midazolámot tartalmaz (midazolám-maleát formájában) 0,5 ml oldatban előretöltött szájfecskendőnként.
Epistatus 7,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
7,5 mg midazolámot tartalmaz (midazolám-maleát formájában) 0,75 ml oldatban előretöltött szájfecskendőnként.
Epistatus 10 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
10 mg midazolámot tartalmaz (midazolám-maleát formájában) 1 ml oldatban előretöltött szájfecskendőnként.
Ismert hatású segédanyagok
Epistatus 2,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
49 mg etanolt tartalmaz dózisonként.
169 mg maltit-szirupot tartalmaz dózisonként.
Epistatus 5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
99 mg etanolt tartalmaz dózisonként.
338 mg maltit-szirupot tartalmaz dózisonként.
Epistatus 7,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
148 mg etanolt tartalmaz dózisonként.
506 mg maltit-szirupot tartalmaz dózisonként.
Epistatus 10 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
197 mg etanolt tartalmaz dózisonként.
675 mg maltit-szirupot tartalmaz dózisonként.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
Tiszta, színtelen vagy halványsárga oldat, gyakorlatilag látható részecskéktől mentes.
pH: 4,6‑5,6
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Az Epistatus hosszan tartó akut görcsrohamok kezelése alkalmazható 3 hónapos vagy annál idősebb és 18 évesnél fiatalabb gyermekeknél és serdülőknél.
Az Epistatus‑t csak abban az esetben alkalmazhatják a szülők vagy a gondozók, ha a betegnél epilepsziát diagnosztizáltak.
3-6 hónapos csecsemők esetében a kezelés csak kórházban történhet, ahol lehetőség van a monitorozásra, és az újraélesztéshez szükséges felszerelés rendelkezésre áll. Lásd 4.4 pont.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
A szokásos adagolást az alábbi táblázat tartalmazza:
Életkor |
Dózis |
A csomagoláson lévő címke színe |
3-6 hónapos korig, kórházban |
2,5 mg (0,25 ml) |
Sárga |
>6 hónaptól <1 évig |
2,5 mg (0,25 ml) |
Sárga |
1 évtől <5 évig |
5 mg (0,5 ml) |
Kék |
5 évtől <10 évig |
7,5 mg (0,75 ml) |
Bíbor |
10 évtől <18 évig |
10 mg (1 ml) |
Narancssárga |
A gondozók csak egyetlen adagot adhatnak a midazolámból. Ha a midazolám adását követően rövid időn belül nem szűnik meg a görcsroham, a gyógyszert felíró orvos korábbi utasításai és a helyi irányelvek szerint sürgős orvosi segítséget kell kérni. Tájékoztatásként a beteg által kapott gyógyszerről és dózisról az üres fecskendőt át kell adni az egészségügyi szakembernek.
A midazolám beadása után a betegeket egy olyan gondozó felügyelete alatt kell tartani, aki mellette marad.
Amikor a görcsroham egy kezdeti terápiás válasz után kiújul, előzetes orvosi tanács nélkül nem adható második vagy ismételt adag (lásd 5.2 pont).
Különleges betegcsoportok
Vesekárosodás
A midazolám hatásosságát krónikus veseelégtelenségben szenvedő gyermekeken nem vizsgálták. A midazolám többszöri adagolása esetén krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegeknél a midazolám eliminációja később következhet be, ezáltal a hatások elhúzódóvá válhatnak. Azonban akut epilepsziás rohamok egy vagy két adag midazolámmal történő kezelésekor valószínűtlen, hogy a gyógyszer vagy metabolitjai felhalmozódnának, és megnyújtanák a klinikailag jelentős farmakológiai hatásokat.
Májkárosodás
A midazolám hatásosságát krónikus májkárosodásban szenvedő gyermekeken nem vizsgálták.
A májkárosodás csökkenti a midazolám clearance‑ét, a terminális felezési idő következményes megnyúlásával. Ennélfogva a klinikai hatások erősebbek és elhúzódóbbak lehetnek, így májkárosodásban szenvedő betegek esetében a midazolám adása után a klinikai hatások és az élettani paraméterek gondos ellenőrzése javasolt (lásd 4.4 pont).
Az Epistatus súlyos májkárosodásban szenvedő betegek esetében ellenjavallt (lásd 4.3 pont).
Elhízás
A midazolámmal elhízott gyermekeken nem végeztek hatásossági vizsgálatot, ezért nem állnak rendelkezésre adatok.
Kritikus állapotú betegek
A midazolám hatásosságát kritikus állapotú gyermekeken nem vizsgálták.
Szívelégtelenség
A midazolám hatásosságát szívelégtelenségben szenvedő gyermekeken nem vizsgálták.
Gyermekek
A midazolám biztonságosságát és hatásosságát 0-3 hónapos gyermekek esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.
Alkalmazás módja
Az Epistatus‑t a szájnyálkahártyán kell alkalmazni.
Kizárólag a szájban alkalmazható.
Az előretöltött fecskendő segítségével az előírt adag kb. felét 2‑3 másodpercen keresztül adja be mindkét oldali szájüregbe az íny és az orca közötti térbe. Az oldat véletlen aspirációjának megelőzése érdekében a laryngo-trachealis területre történő bejuttatást kerülni kell. Ha nagyon nehéz a fecskendőt bejuttatni a szájüregbe, akkor a teljes adagot 4‑5 másodperc alatt adja be az egyik oldali szájüregbe.
A gyógyszer alkalmazására vonatkozó utasításokat az alkalmazás előtt lásd a 6.6 pontban.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával, benzodiazepinekkel, vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Myasthenia gravis.
Súlyos légzési elégtelenség.
Alvási apnoe szindróma.
Súlyos májkárosodás.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
3-6 hónapos gyermekek
Tekintve, hogy fiatalabb gyermekek esetében magasabb a metabolit/alapvegyület arány, ezért a 3-6 hónapos korcsoportban az aktív metabolitok nagy koncentrációja miatt nem zárható ki a késleltetett légzésdepresszió. Ezért az Epistatus alkalmazását a 3-6 hónapos korcsoportban korlátozni kell, és csak egészségügyi szakember felügyelete mellett, olyan helyen lehet beadni, ahol az újraélesztéshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak és ahol a respiratorikus funkciókat monitorozni lehet, valamint a légzéstámogató eszközök elérhetőek, amennyiben szükségesek.
Légzési elégtelenség:
A midazolám krónikus légzési elégtelenségben szenvedő betegeknél óvatosan alkalmazandó, mert a midazolám további légzésdepressziót okozhat.
A midazolám megváltozott eliminációja:
A midazolám óvatosan alkalmazandó krónikus veseelégtelenségben szenvedő és beszűkült máj- és szívműködésű betegeknél. A midazolám krónikus veseelégtelenségben szenvedő, illetve beszűkült májfunkciójú betegeknél akkumulálódhat, míg károsodott szívműködésű betegeknél csökkent lehet a midazolám clearance‑e.
Egyidejű alkalmazás egyéb benzodiazepinekkel:
Legyengült betegek jobban ki vannak téve a benzodiazepinek központi idegrendszeri hatásainak (lásd 4.5 pont).
Opioidok egyidejű alkalmazásának kockázata:
Az Epistatus és opioidok együttes alkalmazása szedációhoz, légzésdepresszióhoz, kómához és halálhoz vezethet. Ezen kockázatok miatt a szedatív gyógyszerek, például benzodiazepinek vagy benzodiazepinekkel rokon gyógyszerek, mint az Epistatus együttes felírása opioidokkal olyan betegek számára korlátozódik, akiknél alternatív kezelési lehetőségek nem lehetségesek. Ha a z Epistatus és opioidok együttes felírásáról születik döntés, akkor az opioidok lehető legkisebb hatásos dózisát kell a lehető legrövidebb ideig alkalmazni.
A betegek szoros megfigyelése szükséges a légzésdepresszió és a szedáció jeleinek és tüneteinek kialakulása szempontjából. Erősen ajánlott erről tájékoztatni a betegeket és (adott esetben) gondozóikat, hogy tisztában legyenek ezekkel a tünetekkel (lásd 4.5 pont).
Alkohol- vagy kábítószer-, illetve gyógyszerabúzus az anamnézisben:
A midazolám alkalmazását kerülni kell olyan betegeknél, akiknek alkohol- vagy kábítószer-, illetve gyógyszerabúzus szerepel az anamnézisében.
Amnesia:
A midazolám anterográd amnesiát okozhat.
Ismert hatású segédanyagok:
MALTIT
Az Epistatus maltitot tartalmaz. Ritkán előforduló örökletes fruktózintoleranciában szenvedő betegek a készítményt nem szedhetik.
ETANOL
Az Epistatus 2,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat 49 mg etanolt tartalmaz adagonként, amely kevesebb mint 1 ml sörnek vagy 1 ml bornak felel meg.
Az Epistatus 5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat 99 mg etanolt tartalmaz adagonként, amely kevesebb mint 3 ml sörnek vagy 1 ml bornak felel meg.
Az Epistatus 7,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat 148 mg etanolt tartalmaz adagonként, amely kevesebb mint 4 ml sörnek vagy 2 ml bornak felel meg.
Az Epistatus 10 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat 197 mg etanolt tartalmaz adagonként, amely kevesebb mint 5 ml sörnek vagy 2 ml bornak felel meg.
A készítményben található kis mennyiségű alkohol semmilyen észlelhető hatást nem okoz.
NÁTRIUM
Az Epistatus kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A midazolámot a citokróm P450 3A4 izoenzim (CYP3A4) metabolizálja. A CYP3A4 gátlói képesek növelni, induktorai pedig csökkenteni a plazmakoncentrációkat, következésképpen a midazolám hatásait, ezért ennek megfelelően a dózis módosítása szükséges. A CYP3A4-inhibitorokkal és induktorokkal történő farmakokinetikai interakciók kifejezettebbek a midazolám oralis alkalmazása esetén, mint a szájnyálkahártyán történő vagy a parenteralis alkalmazás esetében, mivel a CYP3A4 enzimek a gastrointestinalis tractus felső szakaszában is jelen vannak. Szájnyálkahártyán történő alkalmazás után csak a szisztémás clearance módosul. Midazolám egyszeri adagjának szájnyálkahártyán történő alkalmazása után a CYP3A4 gátlásának következménye a maximális klinikai hatásra csekély lesz, ugyanakkor a hatástartam meghosszabbodhat. Ezért a klinikai hatások és az élettani paraméterek gondos ellenőrzése javasolt a midazolám CYP3A4-gátlóval együtt történő alkalmazása során, már egyszeri adag után is.
Altatószerek és kábító fájdalomcsillapítók:
A fentanil csökkentheti a midazolám clearance‑ét.
Antiepileptikumok:
Midazolámmal történő együttes adásuk fokozott szedációt vagy légzés- vagy cardiorespiratoricus depressziót okozhat. A midazolám kölcsönhatásba léphet a máj által metabolizált egyéb gyógyszerekkel, például fenitoinnal, potencírozást okozva.
Dopaminerg gyógyszerek:
A midazolám a levodopa gátlását okozhatja.
Izomrelaxánsok:
Például baklofén. A midazolám az izomrelaxánsok hatását potencírozhatja, fokozott központi idegrendszeri depresszáns hatásokkal.
Nabilon:
Midazolámmal együtt történő adása fokozott szedációt vagy légzés- vagy cardiovascularis depressziót okozhat.
Opioidok:
Szedatív gyógyszerek, például a benzodiazepinek vagy a benzodiazepinekkel rokon gyógyszerek, mint az Epistatus, opioidokkal történő együttadása növeli a szedáció, a légzésdepresszió, a kóma és a halál kockázatát az additív központi idegrendszeri depresszáns hatás miatt. Korlátozni kell az egyidejű alkalmazás dózisát és a kezelés időtartamát (lásd 4.4 pont).
Fekély elleni gyógyszerek:
A cimetidinről, a ranitidinről és az omeprazolról kimutatták, hogy csökkentik a midazolám és egyéb benzodiazepinek clearance‑ét, és hatásukat potencírozhatják.
Xantinok:
A xantinok felgyorsítják a midazolám és egyéb benzodiazepinek metabolizmusát.
CYP3A4‑inhibitorok:
A midazolám szájnyálkahártyán történő alkalmazását követően előforduló gyógyszerkölcsönhatások valószínűleg inkább a midazolám intravénás, mintsem oralis alkalmazása után megfigyeltekhez hasonlóak.
Ételek:
A grépfrútlé csökkenti a midazolám clearance‑ét és potencírozza hatását.
Azol típusú gombaellenes szerek:
A ketokonazol az intravénás midazolám plazmakoncentrációját 5‑szörösére növelte, míg a terminális felezési idő körülbelül 3‑szorosára nőtt.
A vorikonazol az intravénás midazolám expozícióját 3‑szorosára növelte, az eliminációs felezési idő körülbelül 3‑szorosára emelkedett.
A flukonazol és az itrakonazol egyaránt 2‑3‑szorosára növelte az intravénás midazolám koncentrációját, ami a terminális felezési idő 2,4‑szeresére történő emelkedésével járt az itrakonazol, és 1,5‑szeresére a flukonazol esetében.
A pozakonazol az intravénás midazolám plazmakoncentrációit körülbelül 2‑szeresére növelte.
Makrolid antibiotikumok:
Az eritromicin az intravénás midazolám plazmakoncentrációját körülbelül 1,6‑2‑szeresére növelte, ami a midazolám terminális felezési idejének 1,5‑1,8‑szeres növekedésével járt.
A klaritromicin az intravénás midazolám plazmakoncentrációját akár 2,5‑szeresére növelte, ami a terminális felezési idő 1,5‑2‑szeres növekedésével járt
HIV‑proteáz gátlók (szakvinavir és egyéb HIV‑proteáz gátlók):
A midazolám proteázgátlókkal (pl. szakvinavir és egyéb HIV-proteáz gátlók) történő együttes adása a midazolám koncentrációjának nagymértékű emelkedését okozhatja. A ritonavir hatásfokozóval kombinált lopinavir midazolámmal történő együttes adásakor az intravénás midazolám plazmakoncentrációja 5,4‑szeresére emelkedett, ami a terminális felezési idő hasonló emelkedésével járt.
Kalcium-csatorna blokkolók:
Diltiazem: Egyszeri adagja az intravénás midazolám plazmakoncentrációját körülbelül 25%‑kal növelte, a terminális felezési idő pedig 43%‑kal megnyúlt.
Verapamil: A verapamilról kimutatták, hogy CYP3A4 enzim inhibitora és egyidejű alkalmazása növelheti a midazolám plazmakoncentrációját.
Egyéb gyógyszerek:
Az atorvasztatin az intravénás midazolám plazmakoncentrációjának 1,4‑szeres emelkedését okozta a kontrollcsoporthoz képest.
A CYP3A4‑et indukáló gyógyszerek
A rifampicin (naponta egyszer 600 mg 7 napon át) az intravénás midazolám plazmakoncentrációját körülbelül 60%‑kal csökkentette. A terminális felezési idő körülbelül 50‑60%‑kal csökkent.
Gyógynövények:
A közönséges orbáncfű a midazolám plazmakoncentrációját körülbelül 20‑40%‑kal csökkentette, ami a terminális felezési időben bekövetkezett körülbelül 15‑17%‑os csökkenéssel járt. A CYP3A4‑indukáló hatás változó lehet az adott orbáncfű kivonattól függően.
Farmakodinámiás gyógyszer-gyógyszer interakciók:
Midazolám együttadása egyéb nyugtató/altató gyógyszerekkel és központi idegrendszeri depresszánsokkal – beleértve az alkoholt – valószínűleg fokozott szedációt és légzésdepressziót eredményez.
Ide tartoznak például az opiátszármazékok (fájdalomcsillapítóként, köhögéscsillapítóként vagy szubsztitúciós kezelésként alkalmazva), az antipszichotikumok, egyéb benzodiazepinek anxiolitikumként vagy altatóként alkalmazva (lásd 4.4 pont), barbiturátok, propofol, ketamin, etomidát; szedatív antidepresszívumok, régebbi H1‑antihisztaminok és centrálisan ható antihipertenzív gyógyszerek.
Az alkohol (beleértve az alkoholtartalmú gyógyszereket) jelentősen fokozhatja a midazolám szedatív hatását. Ezért midazolám alkalmazása esetén az alkoholbevitel szigorúan kerülendő (lásd 4.4 pont).
Diszulfirám: Az Epistatus kis mennyiségű alkoholt tartalmaz, ezért nem adható együtt diszulfirámmal.
A midazolám csökkenti az inhalációs anesztetikumok minimális alveoláris koncentrációját (MAC).
A CYP3A4‑gátlók hatása csecsemők esetében fokozottabb lehet, mivel a szájnyálkahártyán alkalmazott dózis egy részét valószínűleg lenyelik, és ez felszívódik az emésztőrendszerből.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
A midazolám terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre információ vagy korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre. Állatkísérletek nem igazoltak teratogén hatást, de hasonlóan egyéb benzodiazepinekhez, foetotoxicitást figyeltek meg. A terhesség első két trimeszterében való alkalmazásáról nem állnak rendelkezésre adatok.
Beszámoltak róla, hogy midazolám nagy dózisainak alkalmazása a terhesség utolsó trimeszterében, vagy vajúdás alatt anyai vagy magzati mellékhatásokat okozott (a gyomornedv és a gyomortartalom vajúdás során történő aspirációjának kockázatát az anyánál, szabálytalan magzati szívműködést és az újszülöttnél izom-hypotoniát, szopási nehézséget, hypothermiát, valamint légzésdepressziót).
A midazolám terhesség alatt akkor alkalmazható, ha egyértelműen szükséges. Amennyiben a terhesség harmadik trimeszterében midazolámot adnak, figyelembe kell venni az újszülöttre nézve fennálló kockázatot.
Szoptatás
A midazolám kis mennyiségben (0,6%) kiválasztódik a humán anyatejbe. Következésképpen a midazolám egyszeri adagját követően nem feltétlenül szükséges a szoptatás abbahagyása.
Termékenység
Állatokon végzett vizsgálatok nem mutatták a termékenység károsodását (lásd 5.3 pont)
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Az Epistatus nagymértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
A szedáció, amnesia, csökkent figyelem és csökkent izomfunkció hátrányosan befolyásolhatja a gépjárművezetéshez, kerékpározáshoz és gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Midazolám adása után a beteget figyelmeztetni kell, hogy a hatás teljes elmúlásáig ne vezessen gépjárművet és ne kezeljen gépeket.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása
Publikált klinikai vizsgálatok adatai szerint a szájnyálkahártyán alkalmazott midazolámot körülbelül 446, görcsrohamban szenvedő gyermeknek adták. Légzésdepresszió legfeljebb 5%‑os gyakorisággal fordul elő, ugyanakkor ez ismert szövődménye a görcsrohamoknak, valamint összefügg a midazolám alkalmazásával.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
Az alábbi táblázat azon mellékhatásokat sorolja fel, amelyek gyermekekkel folytatott klinikai vizsgálatok során és a forgalomba hozatalt követően jelentettek, szájnyálkahártyán alkalmazott midazolám esetében.
A mellékhatások gyakoriságának osztályozása a következők szerint történt:
Gyakori: ≥ 1/100 – < 1/10
Nem gyakori: ≥ 1/1000 – < 1/100
Nagyon ritka: < 1/10 000
Nem ismert gyakoriság: a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg
Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra:
*Ezen mellékhatások előfordulásáról a midazolám gyermekeknek és/vagy felnőtteknek injekcióként történő beadásakor számoltak be, amelyek a szájnyálkahártyán történő alkalmazás szempontjából jelentőséggel bírhatnak.
**A forgalomba hozatalt követően azonosított mellékhatás.
Kiválasztott mellékhatások leírása
Benzodiazepinekkel kezelt betegek esetében elesést és csonttörést jelentettek. Az elesés és a csonttörés kockázata magasabb azoknál, akik egyidejűleg szedatívumokat szednek (beleértve az alkoholos italokat is), valamint az időseknél.
Életveszélyes esetek nagyobb valószínűséggel fordulnak elő korábban már fennálló légzési elégtelenségben szenvedő vagy károsodott szívműködésű betegeknél, különösen nagy dózis beadásakor (lásd 4.4 pont).
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
A midazolám túladagolása életveszélyes lehet akkor, ha a beteg már fennálló légzési elégtelenségben vagy szívelégtelenségben szenved, vagy ha a túladagolás egyéb központi idegrendszeri depresszánsokkal kombinálva (az alkoholt is beleértve) történik.
Tünetek
A benzodiazepinek túladagolása általában különböző fokú központi idegrendszeri depresszióban nyilvánul meg, ami az álmosságtól a kómáig terjed. Enyhe esetekben a tünetek közé álmosság, mentális zavartság és letargia tartozik, súlyosabb esetekben a tünetek közé ataxia, izom-hypotonia, hypotensio, légzésdepresszió, ritkán kóma és nagyon ritkán halál tartozhat.
Kezelés
Bármilyen gyógyszerrel történt túladagolás kezelése során figyelembe kell venni, hogy a beteg többféle szert is bevehetett.
Oralis midazolámmal történt túladagolást követően a beteget – amennyiben eszméleténél van – hánytatni kell (egy órán belül), vagy ha a beteg eszméletlen, akkor a légutak védelme mellett gyomormosást kell végezni. Ha a gyomor kiürítése nem jár előnnyel, akkor a felszívódás csökkentése érdekében aktív szenet kell adni. Az intenzív ellátás során különös figyelmet kell szentelni a légzési és cardiovascularis funkcióknak.
A flumazenil hasznos lehet antidotumként.
5 FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Hipotikumok és szedatívumok (benzodiazepin-származékok), ATC kód: N05CD08.
Hatásmechanizmus
A midazolám az imidazo-benzodiazepin csoportba tartozó származék. A szabad bázis zsíroldékony anyag, amely vízben csak kis mértékben oldódik. Az imidazo-benzodiazepin gyűrűrendszer 2‑es pozíciójában lévő bázisos nitrogénatom lehetővé teszi a midazolám számára, hogy hidroklorid sót képezzen savakkal. Ezek eredményeként stabil az oldat és a szájnyálkahártyán történő alkalmazáshoz megfelelő.
Farmakodinámiás hatások
A midazolám farmakológiai hatását rövid hatástartam jellemzi a gyors metabolikus átalakulás miatt. A midazolám antikonvulzív hatással rendelkezik. Kifejezett szedatív és elaltató hatása van, valamint rendelkezik anxiolitikus és izomrelaxáns hatással is.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
Öt rectalis diazepám-kontrollos, valamint két, intravénás diazepám-kontrollos, összesen 435 gyermek bevonásával végzett vizsgálatban a görcsrohamok látható jeleinek 10 percen belüli megszűnését a szájnyálkahártyán alkalmazott midazolámot kapó gyermekek 65‑100%‑ánál figyelték meg. Továbbá ezen vizsgálatok közül háromban, a görcsrohamok látható jeleinek 10 percen belüli megszűnése a beadást követő 1 órán belüli kiújulás nélkül a gyermekek 56‑100%‑ánál volt megfigyelhető. Publikált klinikai vizsgálatok során a szájnyálkahártyán alkalmazott midazolám esetében jelentett mellékhatások gyakorisága és súlyossága hasonló volt, mint a rectalis diazepámot alkalmazó csoportban.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
A 3 hónap és kevesebb mint 18 év közötti életkorú gyermekek és serdülők számára javasolt adagolásra vonatkozóan egy populációs farmakokinetikai vizsgálat alapján szimulált farmakokinetikai paraméterek az alábbiakban vannak megadva, táblázatos formában:
Dózis |
Életkor |
Paraméter |
Átlag |
SD |
2,5 mg |
3 hónap < 1 év |
AUC0-inf (ng×óra/ml) |
168 |
98 |
Cmax (ng/ml) |
104 |
46 |
||
5 mg |
1 év < 5 év |
AUC0-inf (ng×óra/ml) |
242 |
116 |
Cmax (ng/ml) |
148 |
62 |
||
7,5 mg |
5 év < 10 év |
AUC0-inf (ng×óra/ml) |
254 |
136 |
Cmax (ng/ml) |
140 |
60 |
||
10 mg |
10 év < 18 év |
AUC0-inf (ng×óra/ml) |
189 |
96 |
Cmax (ng/ml) |
87 |
44 |
Felszívódás
A midazolám a szájnyálkahártyán történő alkalmazás után gyorsan felszívódik. Maximális plazmakoncentrációját 30 percen belül éri el. A szájnyálkahártyán alkalmazott midazolám abszolút biohasznosulása egészséges felnőtteknél körülbelül 75%. A szájnyálkahártyán alkalmazott midazolám biohasznosulását súlyos maláriában és görcsrohamokban szenvedő gyermekek esetében 87%‑ra becsülik.
Eloszlás
A midazolám erősen lipofil, és széleskörűen eloszlik. Szájnyálkahártyán történő alkalmazását követően a becsült dinamikus egyensúlyi állapotú eloszlási térfogata 5,3 l/ttkg.
A midazolám körülbelül 96‑98%‑a kötődik plazmafehérjékhez. A plazmafehérje-kötődés elsősorban az albumin frakcióhoz történik. A midazolám penetrációja a cerebrospinalis folyadékba lassú és jelentéktelen mértékű. Emberben a midazolámról kimutatták, hogy lassan átjut a placentán, és bekerül a magzati keringésbe. A midazolám kis mennyiségben megtalálható a humán anyatejben.
Biotranszformáció
A midazolám eliminációja csaknem teljes mértékben biotranszformáció útján történik. A dózis máj által kiválasztott frakciójának becsült értéke 30‑60%. A midazolámot a CYP3A4 izoenzim egy aktív metabolittá: 1‑hidroxi-midazolammá és két minor metabolittá: 4‑hidroxi metabolittá és 1,4‑hidroxi metabolittá hidroxilálja. Gyermekeknél a szájnyálkahártyán történő alkalmazást követően az 1‑hidroxi‑midazolám és a midazolám átlagos AUC-aránya alapján a midazolám 46%‑a alakul át 1‑hidroxi-midazolámmá 0,84 órás felezési idő mellett. Fiatalabb gyermekek esetében a metabolit/alapvegyület arány magasabbnak mutatkozott. Egy Epistatus‑szal végzett biohasznosulási vizsgálatban egészséges felnőtteknél az átalakulási arány 22% 2,7 óra becsült felezési idővel. A szakirodalomban publikált vizsgálatokban a midazolám 50‑70%‑a alakult át elsődleges metabolittá 1‑3 óra becsült felezési idővel. Ezek az eltérő értélek a midazolám farmakokinetikájának nagy fokú variabilitásával magyarázhatók.
Elimináció
12 hónaposnál idősebb gyermekeknél a parenterálisan adott midazolám felezési ideje 0,8‑1,8 óra volt, ami hasonló vagy rövidebb, mint felnőtteknél (1,7‑2,6 óra). 12 hónaposnál idősebb gyermekeknél a clearance 4,7‑19,7 ml/perc/ttkg volt, ami hasonló vagy magasabb érték, mint felnőtteknél (6,4‑11,0 ml/perc/ttkg). Ezek a különbségek hasonlóak azoknál a gyermekeknél, akiknél megemelkedett a metabolikus clearance, mely intravénás és rectalis alkalmazás esetén is tapasztalható. A midazolám elsősorban a vesén keresztül választódik ki (az intravénásan adott adag 60‑82%‑a) és 1‑hidroxi-midazolam glükuronát konjugáttá alakulva ürül. Az adag kevesebb mint 1%‑a változatlan formában ürül. Az 1‑hidroxi-midazolam átlagos eliminációs felezési ideje egészséges felnőtteknél 5,6 óra volt.
Farmakokinetika különleges betegcsoportoknál
Elhízott betegek
Az átlagos felezési idő hosszabb elhízott, mint nem elhízott betegek esetében (5,9 óra versus 2,3 óra). Ennek oka a teljes testtömegre korrigált eloszlási térfogat körülbelül 50%‑os növekedése. A clearance‑ben nincs jelentős különbség elhízott és nem elhízott betegek esetében.
Májkárosodás
Cirrhosisban szenvedő betegek esetében az eliminációs felezési idő hosszabb, a clearance pedig alacsonyabb lehet az egészséges önkéntesekéhez képest (lásd 4.4 pont).
Vesekárosodás
Krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek esetében az eliminációs felezési idő hasonló az egészséges önkéntesekéhez.
Kritikus állapotú betegek
Kritikus állapotú betegek esetében a midazolám eliminációs felezési ideje akár hatszorosára is megnyúlik.
Szívelégtelenségben szenvedő betegek
Pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében az eliminációs felezési idő hosszabb lehet az egészséges önkéntesekéhez képest (lásd 4.4 pont).
A midazolám felhalmozódása ismételt dózisok után
Az midazolám ismételt intravénás dózisai 4‑6 napon keresztül intenzívosztályon mechanikusan lélegeztetett betegekben jelentős akkumulációt és hosszan tartó szedációt és légzésdepressziót okoztak (további lélegztetést igényeltek). A midazolám terminális felezési ideje 8,9 és 19,4 óra között volt (lásd 4.2 pont).
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
Egy patkányokkal végzett fertilitási vizsgálatban, amely során a patkányok a klinikai dózis legfeljebb 10‑szeresét kapták, nem figyeltek meg a fertilitásra gyakorolt mellékhatást.
Az alkalmazási előírás egyéb pontjaiban már szereplőkön kívül nincsenek olyan egyéb preklinikai adatok, amelyek a gyógyszert felíró orvosok számára jelentőséggel bírnának.
6 GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
etanol
szacharin-nátrium
glicerin
tisztított víz
nátrium-hidroxid (pH beállításra)
maltit-szirup
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
18 hónap.
6.4 Különleges tárolási előírások
Legfeljebb 25 °C‑on tárolandó.
Hűtőszekrényben nem tárolható! Nem fagyasztható!
A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
Az Epistatus szájnyálkahártyán alkalmazott, 0,25 ml, 0,5 ml, 0,75 ml vagy 1 ml töltőtérfogatú oldat 1 ml‑es szájfecskendőben, szilikonozott ciklikus olefin polimer (COP) hengerrel, termoplasztikus elasztomer dugattyúval és borostyánszínű COP tokkal kerül forgalomba. A készítmény egyadagos kiszerelésben kerül forgalomba, biztonsági zárral ellátott, az alábbiakban felsorolt különböző színű polipropilén tartályban, mely egy darab, 0,25 ml, 0,5 ml, 0,75 ml vagy 1 ml oldattal előtöltött fecskendőt tartalmaz.
Epistatus 2,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
Sárga fecskendőcímke, sárga polipropilén tartályban
Epistatus 5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
Kék fecskendőcímke, kék polipropilén tartályban
Epistatus 7,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
Bíbor fecskendőcímke, bíbor polipropilén tartályban
Epistatus 10 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
Narancssárga fecskendőcímke, narancssárga polipropilén tartályban
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Alkalmazás módja
Az Epistatus‑t a szájnyálkahártyán kell alkalmazni.
Kizárólag a szájban alkalmazható.
A gyógyszer kezelése vagy beadása előtt betartandó óvintézkedések:
- Ne alkalmazza, ha az oldat nem tiszta (pl. zavaros vagy fehér üledéket tartalmaz).
- Használat előtt távolítsa el a borostyán színű kupakot.
- A szájfecskendőhöz ne csatlakoztasson tűt vagy más eszközt
- A beteg fulladásának megelőzése érdekében készítményt óvatosan kell beadni.
A gyógyszer alkalmazására vonatkozó utasításokat az alkalmazás előtt lásd lejjebb.
|
1. lépés Törje le a plombát a külső polipropilén másodlagos csomagolás oldalán, nyissa ki, és vegye ki a fecskendőt. |
|
2. lépés Az átlátszó ujjmarkolatoknál fogva az óramutató járásával ellentétes irányban csavarja le és távolítsa el a borostyánszínű védőkupakot. |
|
3. lépés Mutató- és hüvelykujjával óvatosan csippentse össze, és húzza hátra a beteg orcáját. A fecskendő hegyét helyezze az orca belső oldala és az alsó íny közötti terület hátsó részére. |
|
4. lépés Az oldat kb. felét lassan adagolja a szájüreg egyik oldalába, majd a maradékot lassan a másik oldalra, a fecskendő dugattyújának teljes benyomásáig. Ha nagyon nehéz a fecskendőt bejuttatni a szájüregbe, akkor a teljes adagot 4‑5 másodperc alatt adja be az egyik oldali szájüregbe. A fecskendőt és a kupakot biztonságosan semmisítse meg. |
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Epistatus 2,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
Megjegyzés:
(egy üres kereszt)
Osztályozás: II./1 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi/kórházi diagnózist követő járóbeteg-ellátásban alkalmazható gyógyszer (J).
Epistatus 5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
Megjegyzés:
(egy üres kereszt)
Osztályozás: II./1 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi/kórházi diagnózist követő járóbeteg-ellátásban alkalmazható gyógyszer (J).
Epistatus 7,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
Megjegyzés:
(egy üres kereszt)
Osztályozás: II./1 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi/kórházi diagnózist követő járóbeteg-ellátásban alkalmazható gyógyszer (J).
Epistatus 10 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
Megjegyzés:
(egy üres kereszt)
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
SERB SA
Avenue Louise 480
1050 Brussels
Belgium
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
Epistatus 2,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
OGYI-T-23690/02 1× 1 ml-es orális fecskendő biztonsági záras polipropilén tartályban
Epistatus 5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
OGYI-T-23690/03 1× 1 ml-es orális fecskendő biztonsági záras polipropilén tartályban
Epistatus 7,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
OGYI-T-23690/04 1× 1 ml-es orális fecskendő biztonsági záras polipropilén tartályban
Epistatus 10 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
OGYI-T-23690/01 1× 1 ml‑es orális fecskendő biztonsági záras polipropilén tartályban
9 A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
Epistatus 2,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2022. március 4.
Epistatus 5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2022. március 4.
Epistatus 7,5 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2022. március 4.
Epistatus 10 mg szájnyálkahártyán alkalmazott oldat
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2020. június 23.
10 A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2023. július 11.
Forrás
Az adatok forrása: OGYÉI Gyógyszeradatbázis
Gyógyszer adatai
-
Hatóanyag midazolam
-
ATC kód N05CD08
-
Forgalmazó SERB SA
-
Nyilvántartási szám OGYI-T-23690
-
Jogalap Hybrid
-
Engedélyezés dátuma 2022-03-04
-
Állapot TK
-
Kábítószer / Pszichotróp nem