FLECTOR DOLO RAPID 12,5 mg lágy kapszula betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Flector Dolo Rapid 12,5 mg lágy kapszula

Flector Dolo Rapid 25 mg lágy kapszula

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Flector Dolo Rapid 12,5 mg lágy kapszula

15,38 mg diklofenák-epolamint tartalmaz lágy kapszulánként, ami 12,5 mg diklofenák-káliumnak felel meg.

Flector Dolo Rapid 25 mg lágy kapszula

30,76 mg diklofenák-epolamint tartalmaz lágy kapszulánként, ami 25 mg diklofenák-káliumnak felel meg.

Ismert hatású segédanyag:

Flector Dolo Rapid 12,5 mg lágy kapszula

Szorbit (E420) maximum 8,02 mg kapszulánként.

Flector Dolo Rapid 25 mg lágy kapszula

Szorbit (E420) maximum 10,07 mg kapszulánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Lágy kapszula.

Flector Dolo Rapid 12,5 mg lágy kapszula

Átlátszó, sárgás, ovális, körülbelül 0,8 cm hosszú lágy zselatin kapszula, amely enyhén viszkózus oldatot tartalmaz.

Flector Dolo Rapid 25 mg lágy kapszula

Átlátszó, sárgás, ovális, körülbelül 1 cm hosszú lágy zselatin kapszula, amely enyhén viszkózus oldatot tartalmaz.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A Flector Dolo Rapid 14 évesnél idősebb serdülők és felnőttek rövid távú, tüneti kezelésére javallott a következő indikációkban:

• enyhe vagy közepesen súlyos fájdalom (például fejfájás, fogfájás, menstruációs fájdalom, reumás fájdalom és izomfájdalom)

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

A nemkívánatos hatások előfordulása minimálisra csökkenthető, ha a tünetek kezelésére a legkisebb hatásos dózist a szükséges legrövidebb ideig alkalmazzák (lásd 4.4 pont: Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések).

Flector Dolo Rapid 12,5 mg lágy kapszula

Ha az orvos másképp nem írja elő, felnőttek és 14 évesnél idősebb serdülők számára a kezdő dózis 1 vagy 2 lágy kapszula, majd szükség esetén 4–6 óránként 1 vagy 2 lágy kapszula.

24 óra alatt legfeljebb 6 lágy kapszulát szabad bevenni (ami 75 mg diklofenák-káliumnak felel meg).

Flector Dolo Rapid 25 mg lágy kapszula

Ha az orvos másképp nem írja elő, felnőttek és 14 évesnél idősebb serdülők számára a kezdő dózis 1 lágy kapszula, majd szükség esetén 4–6 óránként 1 lágy kapszula.

24 óra alatt legfeljebb 3 lágy kapszulát szabad bevenni (ami 75 mg diklofenák-káliumnak felel meg).

A Flector Dolo Rapid lágy kapszulát csak rövid ideig szabad alkalmazni. A kezelés javasolt időtartama legfeljebb 3 nap. Ha a tünetek nem szűnnek meg vagy esetleg rosszabbodnak, orvoshoz kell fordulni.

Gyermekek és serdülők

A Flector Dolo Rapid alkalmazása nem javasolt 14 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők számára.

Idősek

Nem szükséges a dózis módosítása. A lehetséges mellékhatásprofil miatt az időseket különösen gondosan kell monitorozni (lásd 4.4 pont).

Vesekárosodás

A diklofenák ellenjavallt súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek számára (lásd 4.3 pont). Enyhe vagy közepesen súlyos vesekárosodás esetén nincs szükség dóziscsökkentésre. Elővigyázatosság javasolt, ha enyhe vagy közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegnek adnak diklofenákot (lásd a 4.4 pontot).

Májkárosodás

A diklofenák ellenjavallt súlyos májelégtelenségben szenvedő betegek számára (lásd a 4.3 pontot). Enyhe vagy közepesen súlyos májkárosodás esetén nincs szükség dóziscsökkentésre. Elővigyázatosság javasolt, ha enyhe vagy közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegnek adnak diklofenákot (lásd a 4.4 pontot).

Az alkalmazás módja

A lágy kapszulákat egészben, egy pohár vízzel kell bevenni.

Étellel együtt történő bevétel esetén a Flector Dolo Rapid felszívódási sebessége csökken. Ezért nem javasolt a lágy kapszulákat étkezés közben vagy közvetlenül étkezés után bevenni.

4.3 Ellenjavallatok

• A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység;

• Aktív gyomor- vagy bélfekély, -vérzés vagy -perforatio;

• Ismeretlen etiológiájú vérképzési zavarok;

• Az anamnézisben szereplő, korábbi NSAID-kezeléssel összefüggő gastrointestinalis vérzés vagy perforatio.

• Az anamnézisben szereplő rekurrens peptikus fekély vagy vérzés (két vagy több egymástól független bizonyított fekély vagy vérzés);

• Diagnosztizált pangásos szívelégtelenség (NYHA II–IV. stádium), ischaemiás szívbetegség, perifériás artériabetegség és/vagy cerebrovascularis betegség;

• Terhesség utolsó trimesztere (lásd 4.6 pont);

• Súlyos máj- vagy vesekárosodás (lásd 4.4 pont);

• Más nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszerekhez (NSAID) hasonlóan a diklofenák is ellenjavallt olyan betegeknél, akiknél az acetilszalicilsav vagy más NSAID bronchospasmust, asthmás rohamot, urticariát vagy akut rhinitist vált ki.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Általános tudnivalók

A nemkívánatos hatások előfordulása minimálisra csökkenthető, ha a tünetek kezelésére a legkisebb hatásos dózist a szükséges legrövidebb ideig alkalmazzák (lásd a 4.2 pontot, továbbá a gastrointestinalis hatásokat és a cardiovascularis hatásokat alább).

Kerülendő a Flector Dolo Rapid lágy kapszula és más NSAID készítmények – beleértve a ciklooxigenáz‑2 (COX-2) szelektív inhibitorait – egyidejű alkalmazása, mivel nincs semmilyen bizonyíték esetleges szinergista előnyökre, viszont fennáll az additív nemkívánatos hatások lehetősége (lásd a 4.5 pontot).

Idősek esetén elővigyázatosság javasolt általános orvosi megfontolások alapján. Gyenge általános állapotú vagy kis testtömegű idős betegek esetén különösen fontos a legalacsonyabb hatásos dózis alkalmazása.

Más NSAID készítményekhez hasonlóan a diklofenák kezelés során ritkán allergiás (akár anafilaxiás/anafilaktoid) reakció is kialakulhat, korábbi gyógyszerexpozíció hiányában is.

A hypersensitiv reakciók Kounis-syndromává is súlyosbodhatnak. Ez egy súlyos allergiás reakció, amely szívizom infarctushoz vezethet. Az ilyen reakció megjelenő tünetei közé tartozik a mellkasi fájdalom, amely a diklofenákkal szemben kialakult allergiás reakcióval együtt jelentkezik.

Farmakodinámiás hatásából adódóan – más NSAID készítményekhez hasonlóan – a diklofenák is elfedheti valamely fertőzés jeleit, tüneteit.

Gastrointestinalis hatások

Mint minden NSAID, így a diklofenák alkalmazása kapcsán is beszámoltak gastrointestinalis vérzésről, ulceratióról vagy perforatióról, melyek halálos kimenetelűek is lehetnek az anamnézisben szereplő súlyos gastrointestinalis eseményekkel vagy azok nélkül.

A következmények idős betegekben általában súlyosabbak. Ha diklofenákot kapó betegben gastrointestinalis vérzés vagy ulceratio alakul ki, fel kell függeszteni a gyógyszer további adását.

Más NSAID készítményekhez hasonlóan a diklofenák esetében is szoros orvosi felügyelet és különleges körültekintés szükséges, ha olyan beteg számára rendelnek diklofenák kezelést, akinek emésztőrendszeri betegségre utaló tünetei vannak, vagy az anamnézise gyomor-, illetve bélfekélyre, -vérzésre vagy -perforatióra utal (lásd a 4.8 pont).

A gastrointestinalis (GI) vérzés kockázata fokozódik az NSAID készítmények magasabb dózisai mellett, valamint olyan betegekben, akiknek az anamnézisében fekély szerepel, különösen akkor, ha az vérzéses vagy perforatiós szövődménnyel járt. Idős betegeknél nagyobb az NSAID készítményekre adott mellékhatások előfordulási gyakorisága, főleg a gastrointestinalis vérzés és perforatio, ami végzetes is lehet.

A kezelést a legalacsonyabb hatékony dózissal kell kezdeni és folytatni a GI toxicitás kockázatának csökkentése érdekében időseknél, vagy olyan betegeknél, akiknek az anamnézisében fekély szerepel, különösen, ha az vérzéses vagy perforatiós szövődménnyel járt.

Fontolóra kell venni protektív gyógyszerek (például protonpumpa-gátlók vagy mizoprosztol) egyidejű alkalmazását a fent említett, illetve az olyan betegeknél, akik számára alacsony dózisú acetilszalicilsavat (ASA) tartalmazó, illetve a GI kockázatot valószínűleg fokozó egyéb készítmények egyidejű alkalmazása szükséges (lásd a 4.5 pontot).

Azok a betegek – különösen, ha idősek – akiknek az anamnézisében szerepel GI toxicitás, minden szokatlan hasi tünetről (különösen GI vérzésről) számoljanak be kezelőorvosuknak.

Elővigyázatosság szükséges, ha a beteg egyidejűleg olyan gyógyszeres kezelésben részesül, amely fokozhatja az ulceratio vagy vérzés veszélyét (például szisztémás kortikoszteroidok, véralvadásgátlók, thrombocytaaggregáció-gátlók vagy szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (lásd a 4.5 pontot).

Szoros orvosi felügyelet és elővigyázatosság szükséges colitis ulcerosában vagy Crohn‑betegségben szenvedő betegek esetén, mivel állapotuk súlyosbodhat (lásd a 4.8 pontot).

Az NSAID-ok, beleértve a diklofenákot a gastrointestinalis anastomosis insufficiencia kockázatával járhatnak. Szoros orvosi felügyelet és körültekintés javasolt, amennyiben gastrointestinalis műtétet követően diklofenákot alkalmaznak.

A májra gyakorolt hatások

Szoros orvosi felügyelet és elővigyázatosság szükséges, a májkárosodásban szenvedő beteg esetén mivel állapota súlyosbodhat.

Egyéb NSAID készítményekhez hasonlóan a diklofenák is emelheti egy vagy több májenzim szintjét. Hosszú ideig tartó diklofenák-kezelés alatt – elővigyázatossági okokból – a májfunkció rendszeres ellenőrzése javasolt. Ha májfunkciós értékek tartósan eltérnek vagy romlanak, ha májbetegség kialakulására utaló jelek vagy tünetek jelennek meg, vagy egyéb megnyilvánulások jelentkeznek (például eosinophilia, bőrkiütés), a diklofenák-kezelést fel kell függeszteni. Hepatitis kialakulhat előjelek nélkül is diklofenák alkalmazásakor.

Elővigyázatosság szükséges hepaticus porphyriában szenvedő betegek esetén, mert a diklofenák rohamot válthat ki.

A vesére gyakorolt hatások

Mivel NSAID-kezelés kapcsán (beleértve a diklofenákot is) beszámoltak folyadékretencióról és oedemáról, fokozott elővigyázatosság szükséges beszűkült szív- vagy vesefunkciók esetén, ismert hipertóniában, idős betegeknél, vízhajtó vagy a vesefunkciókat esetleg számottevően befolyásoló gyógyszerek egyidejű alkalmazása, valamint az extracelluláris térfogatot bármely okból bekövetkező csökkenése esetén, például nagyműtét előtt vagy után (lásd a 4.3 pontot). Amennyiben ilyen esetekben diklofenákot alkalmaznak, óvintézkedésként a vesefunkció monitorozása javasolt. A kezelés felfüggesztésével általában visszaáll a kezelés előtti állapot.

A bőrre gyakorolt hatások

NSAID készítmények alkalmazása kapcsán nagyon ritkán beszámoltak súlyos, esetenként halálos kimenetelű bőrreakciókról, például exfoliativ dermatitisről, Stevens–Johnson-szindrómáról vagy toxicus epidermalis necrolysisről (lásd a 4.8 pontot). A betegek a kezelés kezdeti időszakában a leginkább veszélyeztetettek ezen reakciók szempontjából, az esetek többségében a reakciók a kezelés első hónapjában jelentkeznek. A Flector Dolo Rapid alkalmazását fel kell függeszteni bőrkiütés, nyálkahártya-laesio vagy a túlérzékenységre utaló bármilyen egyéb tünet első jelentkezésekor.

SLE és kevert kötőszöveti betegség

Szisztémás lupus erythematosusban (SLE), illetve kevert kötőszöveti betegségben szenvedő betegek esetében fennállhat az asepticus meningitis fokozott kockázata (lásd a 4.8 pontot).

Cardiovascularis és cerebrovascularis hatások

Magasvérnyomás és/vagy pangásos szívelégtelenség (NYHA I) előzetes fennállása esetén a beteget megfelelő tanácsokkal kell ellátni, és megfelelő monitorozás szükséges, mert az NSAID készítmények alkalmazásával kapcsolatban folyadékretenció és oedema előfordulását jelentették.

Klinikai vizsgálati és epidemiológiai adatok arra utalnak, hogy a diklofenák alkalmazása esetén kissé fokozott az artériás thromboticus események kockázata (például szívizominfarktus vagy stroke), különösen a nagy dózisok (napi 150 mg) mellett és hosszú távú kezelés esetén.

Cardiovascularis betegség jelentős kockázati tényezőivel (például hypertonia, hyperlipidaemia, diabetes mellitus, dohányzás) rendelkező betegeket csak alapos mérlegelést követően szabad diklofenákkal kezelni.

Mivel a diklofenák cardiovascularis kockázatai a dózis emelésével és az expozíció időtartamának növekedésével fokozódhatnak, a készítményt a lehető legrövidebb ideig és a legkisebb hatékony napi dózisban kell alkalmazni. Rendszeresen újra kell értékelni, hogy a betegnek mekkora szüksége van a tünetek enyhítésére, és hogyan reagál a terápiára.

Előzőleg fennálló asthma

Asthma, szezonális allergiás rhinitis, orrnyálkahártya-duzzanat (például orrpolipok), krónikus obstruktív tüdőbetegség vagy a légutak krónikus fertőzései (különösen, ha allergiás rhinitis-szerű tünetekhez társul) esetén gyakoribbak az NSAID készítményekre adott reakciók, például asthma-exacerbatiók (az úgynevezett fájdalomcsillapító-intolerancia vagy fájdalomcsillapító okozta asthma), Quincke-oedema vagy urticaria. Ennek megfelelően ezen betegeknél különleges körültekintés (a sürgős ellátásra való felkészülés) javasolt. Ez vonatkozik azon betegekre is, akik más anyagokra allergiásak, például bőrreakciók, viszketés vagy urticaria formájában.

A prosztaglandin-szintetáz aktivitását gátló más gyógyszerekhez hasonlóan a diklofenák-epolamin és más NSAID készítmények is előidézhetnek bronchospasmust, ha olyan betegnek adják, akinél a múltban vagy jelenleg asthma bronchiale áll(t) fenn.

Hematológiai hatások

A Flector Dolo Rapid rövid távú alkalmazásra javasolt. Más NSAID készítményekhez hasonlóan, hosszú ideig tartó diklofenák-kezelés alatt a vérkép rendszeres ellenőrzése javasolt.

Csakúgy, mint más NSAID készítmények, a diklofenák is átmenetileg gátolhatja a thrombocytaaggregációt. A véralvadási zavarban, vérzésre hajlamos, vagy hematológiai rendellenességben szenvedő betegeket gondosan monitorozni kell (lásd a 4.5 pontot).

Egyéb információk

Flector Dolo Rapid 12,5 mg lágy kapszula: legfeljebb 8,02 mg szorbitot tartalmaz lágy kapszulánként.

Flector Dolo Rapid 25 mg lágy kapszula: legfeljebb 10,07 mg szorbitot tartalmaz lágy kapszulánként.

Az egyidejűleg alkalmazott szorbit (vagy fruktóz) tartalmú gyógyszerek vagy a szorbit (vagy fruktóz) táplálékkal történő bevitelének additív hatását figyelembe kell venni.

A szájon át alkalmazott gyógyszerek szorbittartalma befolyásolhatja az egyidejűleg alkalmazott egyéb, szájon át alkalmazandó gyógyszerek biohasznosulását.

Ez a gyógyszer kevesebb mint 1 mmol nátriumot (23 mg) tartalmaz kapszulánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Az alábbi kölcsönhatások tartalmazzák a diklofenák más gyógyszerformáinál megfigyelt interakciókat is.

Digoxin, fenitoin, lítium: A Flector Dolo Rapid digoxinnal, fenitoinnal vagy lítiummal történő egyidejű alkalmazása növelheti ezen gyógyszerek vérkoncentrációját. A szérum lítiumkoncentrációt monitorozni kell. A szérum digoxin- és a szérum fenitoinkoncentrációt javasolt monitorozni.

Vizelethajtók és vérnyomáscsökkentők: Más NSAID készítményekhez hasonlóan a diklofenák és a vízhajtók vagy a vérnyomáscsökkentők (például bétablokkolók, ACE-gátlók) egyidejű alkalmazása csökkentheti ezen készítmények vérnyomáscsökkentő hatását. Ezért ilyen kombinációt fokozott elővigyázatossággal kell alkalmazni, és a betegek, különösen az idősek vérnyomását rendszeresen ellenőrizni kell. A betegeket megfelelően kell hidratálni, és megfontolandó a vesefunkció ellenőrzése az egyidejű gyógyszeres kezelés bevezetése után, majd pedig időszakosan, különösen vízhajtók és ACE-gátlók esetében, a nephrotoxicitás fokozott kockázatára való tekintettel (lásd a 4.4 pontot). Káliummegtartó gyógyszerekkel végzett egyidejű alkalmazása esetében a szérum káliumszint növekedhet, így annak gyakori ellenőrzése szükséges.

Más nem-szteroid gyulladásgátlók, például ciklooxigenáz‑2 szelektív gátlók, valamint kortikoszteroidok: A diklofenák és más szisztémás NSAID készítmények vagy kortikoszteroidok egyidejű alkalmazása növelheti az emésztőrendszeri nemkívánatos hatások – például gastrointestinalis fekély vagy vérzés – gyakoriságát (lásd a 4.4 pontot).

Véralvadásgátlók és thrombocytaaggregáció-gátlók: Elővigyázatosság javasolt, mivel az egyidejű alkalmazás fokozhatja a vérzés kockázatát (lásd a 4.4 pontot). Bár a klinikai vizsgálatok látszólag nem utalnak arra, hogy a diklofenák befolyásolja a véralvadásgátlók hatását, a diklofenákot és a véralvadásgátlókat egyidejűleg szedő betegeknél fokozott vérzési kockázatról számoltak be. Ezért az ilyen betegek szigorú felügyelete javasolt.

Szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (SSRI-k): Szisztémás NSAID készítmények (így például diklofenák) és SSRI-k egyidejű alkalmazása növelheti az emésztőrendszeri vérzés kockázatát (lásd a 4.4 pontot).

Antidiabetikumok: Klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a diklofenák orális antidiabetikumokkal együtt adható anélkül, hogy azok klinikai hatását befolyásolná. Néhány egyedi esetben azonban hypo-, ill. hyperglykaemia kialakulását jelentették, ami miatt a diklofenák-kezelés alatt szükségessé válhat az antidiabetikum dózisának módosítása. Ezért egyidejű alkalmazás során óvintézkedésként a vércukorszint ellenőrzése javasolt.

Metotrexát: A diklofenák gátolhatja a metotrexát renalis tubularis clearance-ét, növelve ezáltal a metotrexátszintet. A nem-szteroid gyulladásgátlókat, beleértve a diklofenákot is, a metotrexátkezelés előtt vagy után 24 órán belül elővigyázatossággal kell adni, mert növelhetik a metotrexát plazmakoncentrációját és toxicitását.

Takrolimusz: A nem-szteroid gyulladásgátlók (így a diklofenák is) növelhetik a takrolimusz renalis toxicitását.

Ciklosporin: A diklofenák más nem-szteroid gyulladásgátlókhoz hasonlóan a renalis prosztaglandinokra hatva fokozhatja a ciklosporin nephrotoxicitását. Ennek megfelelően alacsonyabb dózisok alkalmazandók, mint a ciklosporinnal nem kezelt betegek esetében.

Kinolon antibiotikumok: Izolált esetekben görcsrohamokról számoltak be, amelyeket előidézhetett a kinolonok és a nem-szteroid gyulladásgátlók együttes alkalmazása.

Kolesztipol és kolesztiramin: Ezek a gyógyszerek késleltethetik vagy csökkenthetik a diklofenák felszívódását. Ezért a diklofenák adása legalább 1 órával a kolesztipol/kolesztiramin adása előtt vagy 4-6 órával az után javasolt.

Szívglikozidok: A szívglikozidok és NSAID készítmények egyidejű alkalmazása fokozhatja a szívelégtelenséget, csökkentheti a GFR-t, és növelheti a plazmaglikozidszinteket.

Mifepriszton: NSAID készítményeket nem szabad alkalmazni mifepriszton alkalmazása után 8-12 napon belül, mert csökkenthetik a mifepriszton hatását.

Erős CYP2C9‑gátlók: Elővigyázatosság javasolt diklofenák és erős CYP2C9‑gátlók (mint például probenecid, szulfinpirazon és vorikonazol) egyidejű adása esetén, mert ez a diklofenák metabolizmusának gátlásával a diklofenák plazma-csúcskoncentrációjának és expozíciójának jelentős emelkedését okozhatja.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A prosztaglandinszintézis gátlása károsan befolyásolhatja a terhességet és/vagy az embrionális/magzati fejlődést. Epidemiológiai vizsgálatokból származó adatok arra utalnak, hogy egy prosztaglandinszintézis inhibitorának a korai terhesség alatt történő alkalmazása után megnő a vetélés, a cardialis malformatio és a gastroschisis kockázata. A cardiovascularis malformatio abszolút kockázata kevesebb mint 1%‑ról körülbelül 1,5%‑ra nőtt.

A kockázat várhatóan a dózissal és a kezelés időtartamával együtt nő. Állatoknál kimutatták, hogy prosztaglandinszintézis inhibitorának alkalmazása a pre‑ és posztimplantációs veszteség és az embrionális/magzati letalitás növekedését okozhatja.

Emellett az olyan állatoknál, amelyeknek az organogenesis időszaka alatt egy prosztaglandinszintézis-inhibitort adtak, nőtt a különböző malformatiók, köztük a cardiovascularis malformatiók előfordulási gyakorisága.

A terhesség 20. hetétől kezdődően a diklofenák alkalmazása a magzati veseműködési zavarból eredő oligohydramniont okozhat. Ez röviddel a kezelés megkezdése után jelentkezhet, és a kezelés abbahagyása után általában reverzibilis. Ezen felül – a második trimeszterben végzett kezelést követően – ductus arteriosus-szűkületről is beszámoltak, mely a legtöbb esetben a kezelés leállítása után helyreállt. Emiatt a terhesség első és második trimeszterében a diklofenák nem alkalmazható, hacsak nem feltétlenül szükséges.

Ha a diklofenákot terhességet tervező nő alkalmazza, vagy a terhesség első és második trimeszterében van rá szükség, a lehető legkisebb dózist kell alkalmazni a lehető legrövidebb ideig.

Megfontolandó az oligohydramnion és a ductus arteriosus-szűkület antenatalis monitorozása, ha a diklofenák-kezelés a 20. terhességi héttől több napon át történt. A diklofenák alkalmazását abba kell hagyni oligohydramnion vagy ductus arteriosus-szűkület észlelése esetén.

A terhesség harmadik trimeszterében alkalmazott bármely prosztaglandinszintézis-gátló a következő hatásokat fejtheti ki a magzatra:

• cardiopulmonalis toxicitás (a ductus arteriosus korai szűkületéhez/elzáródásához és pulmonalis hypertensiohoz vezethet),

• vesekárosodás (lásd fent).

A terhesség végén az anyára és az újszülöttre a következő hatásokat fejtheti ki:

• a vérzési idő esetleges meghosszabbodása, mely a thrombocytaaggregáció gátlására vezethető vissza, és ami már nagyon kis dózisok esetén is előfordulhat;

• gátolhatja a méh összehúzódását, ezáltal késleltetheti vagy elnyújthatja a vajúdást.

Következésképpen a Flector Dolo Rapid ellenjavallt a terhesség harmadik trimeszterében (lásd 4.3 és 5.3 pont).

Szoptatás

Más NSAID készítményekhez hasonlóan a diklofenák is kis mértékben átjut az anyatejbe. Ezért szoptatás ideje alatt a diklofenák alkalmazása – a csecsemőben fellépő nemkívánatos események elkerülése érdekében – nem javasolt.

Termékenység:

Más NSAID készítményekhez hasonlóan a diklofenák is károsíthatja a nők termékenységét, és alkalmazása nem javasolt olyan nők számára, akik teherbe kívánnak esni. Olyan nők esetében, akiknek nehézségeik vannak a teherbeeséssel, vagy akik meddőség miatti kivizsgálás alatt állnak, megfontolandó a diklofenák-kezelés felfüggesztése.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A javasolt kis dózisú és rövid ideig tartó kezelés esetén általában nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

Ha a diklofenák alkalmazása során látászavar, szédülés, vertigo, aluszékonyság vagy más központi idegrendszeri mellékhatás jelentkezik, tartózkodni kell a gépjárművezetéstől és a gépek kezelésétől.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A leggyakrabban megfigyelt mellékhatások az emésztőrendszert érintik. Peptikus ulceratio, perforatio vagy gastrointestinalis vérzés jelentkezhet, néha végzetes kimenetellel, különösen az idősek körében (lásd a 4.4 pontot).

Az 1. táblázatban a nemkívánatos reakciókat gyakoriság szerint soroljuk fel, a leggyakoribb reakciókkal kezdve, a következő besorolással: nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (≥1/100, <1/10); nem gyakori (≥1/1000, <1/100); ritka (≥1/10 000, <1/1000); nagyon ritka (<1/10,000); nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

1. táblázat: Nemkívánatos reakciók táblázatos felsorolása

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon ritka	Thrombocytopenia, leukopenia, pancytopenia, anaemia (beleértve a haemolyticus és aplasticus anaemiát), agranulocytosis
Immunrendszeri betegségek és tünetek
Ritka	Túlérzékenység, anaphylaxiás és anaphylactoid reakciók (beleértve a hypotensiót és a shockot) Angioneuroticus oedema (beleértve az arc oedemát)
Pszichiátriai kórképek
Nagyon ritka	Desorientatio, depressio, insomnia, rémálmok, irritabilitás, pszichotikus betegség
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori Ritka Nagyon ritka	Fejfájás, szédülés Somnolentia Paraesthesia, memóriakárosodás, convulsio, szorongás, tremor, asepticus meningitis, ízérzékelési zavarok, cerebrovascularis esemény
Szembetegségek és szemészeti tünetek
Nagyon ritka	Látászavar, homályos látás, diplopia
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei
Gyakori Nagyon ritka	Vertigo Tinnitus, halláskárosodás
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Nagyon ritka Nem ismert	Szívdobogásérzés, mellkasi fájdalom, szívelégtelenség, szívizominfarctus Kuonis-szindróma
Érbetegségek és tünetek
Nagyon ritka	Hypertensio, vasculitis
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
Ritka Nagyon ritka	Asthma (beleértve a nehézlégzést) Pneumonitis
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori Ritka Nagyon ritka Nem ismert	Hányinger, hányás, hasmenés, dyspepsia, hasi fájdalom, flatulentia, anorexia Gastritis, gastrointestinalis vérzés, haematemesis, vérző hasmenés, melaena, gastrointestinalis fekély (vérzéssel vagy perforatióval, illetve ezek nélkül) Colitis (beleértve a vérző vastagbélgyulladást és a colitis ulcerosa vagy Crohn-betegség exacerbatióját), székrekedés, stomatitis (beleértve az ulcerativ stomatitist), glossitis, oesophagealis rendellenesség, diaphragmaszerű bélszűkületek, pancreatitis Ischaemiás vastagbélgyulladás
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
Nem gyakori Ritka Nagyon ritka	Transzaminázok emelkedett szintje Hepatitis, sárgaság Májelégtelenség
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Gyakori Ritka Nagyon ritka	Kiütés, pruritus Urticaria Bullosus kiütés, ekcéma, erythema, erythema multiforme, Stevens–Johnson-szindróma, toxikus epidermalis necrolysis (Lyell-syndroma), exfoliativ dermatitis, alopecia, photosensitivitásos reakció, purpura, allergiás purpura
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
Nagyon ritka	Acut veseelégtelenség, haematuria, proteinuria, nephrosis syndroma, interstitialis nephritis, renalis papillaris necrosis.
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Ritka	Oedema

Klinikai vizsgálati és epidemiológiai adatok arra utalnak, hogy a diklofenák alkalmazása esetén fokozott az artériás thromboticus események kockázata (például myocardialis infarctus vagy stroke), különösen a nagy dózisok (napi 150 mg) mellett és hosszú távú kezelés esetén (lásd a 4.3 Ellenjavallatok, valamint a 4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések című pontokat).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Tünetek

A diklofenák túladagolásának nincs tipikus klinikai képe. Túladagolás kapcsán jelentkezhet hányinger, hányás, gastrointestinalis vérzés, hasmenés, fejfájás, szédülés, álmosság, tinnitus, eszméletlenség vagy convulsiók. Jelentős mérgezés esetén acut veseelégtelenség vagy májkárosodás lehetősége áll fenn. Ezenkívül hypotensio, légzésdepressio és cyanosis is felléphet.

Terápiás intézkedések

A nem-szteroid gyulladásgátlókkal (beleértve a diklofenákot is) történő akut túladagolásának kezelése alapvetően szupportív és tüneti jellegű. Szupportív és tüneti kezelés szükséges az olyan szövődmények esetén, mint a hypotensio, veseelégtelenség, convulsiók, gastrointestinalis zavarok és légzésdepresszió.

A specifikus terápiák, mint például a forszírozott diurézis, dialízis vagy hemoperfúzió valószínűleg a nem-szteroid gyulladásgátlók esetén, így a diklofenáknál sem segítik elő e gyógyszerek kiürülését a nagy fehérjekötődési arány és extenzív metabolizáció miatt.

Potenciálisan toxikus túladagolást követően aktív szén alkalmazása, míg potenciálisan életveszélyes túladagolás esetén a gyomortartalom kiürítése (például hánytatás, gyomormosás) megfontolandó.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok:

Farmakoterápiás csoport: Gyulladásgátlók és reumaellenes készítmények, nem-szteroid ecetsavszármazékok és rokon vegyületek

ATC kód: M01A B05

A diklofenák egy nem-szteroid gyulladásgátló (NSAID) készítmény, amelyről a szokásos állatkísérleti modelleken kimutatták, hogy a prosztaglandinszintézis gátlásával fejti ki gyulladáscsökkentő hatását. Humán felhasználás esetén a diklofenák csökkenti a gyulladáshoz társuló fájdalmat, duzzanatot és lázat. Ezenkívül a diklofenák gátolja az ADP és kollagén által indukált thrombocyta-aggregációt.

A diklofenák ezen gyulladásellenes hatása azon alapul, hogy gátolja a ciklooxigenázt a hatáskifejtés helyén. Ezen túlmenően a diklofenák más analgetikumokhoz hasonlóan is hat központi analgetikus és antipiretikus hatása révén.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

Az epolaminsó formájában történő alkalmazás révén a diklofenák gyorsan felszívódik. A diklofenák az 1129,01 ± 433,60 ng/ml értékű plazmabeli csúcskoncentrációját (átlag±szórás) a bevétel után körülbelül 30 perccel (medián érték) éri el.

Az orálisan beadott diklofenáknál jelentős first-pass effektus lép fel. Farmakokinetikájának jellege ismételt alkalmazás után sem változik. Akkumuláció nem lép fel, amennyiben betartják a javasolt adagolási időközöket.

Eloszlás

A diklofenák erősen kötődik a plazmafehérjékhez (>99%), míg az epolamin csak csekély mértékben (<6%).

A diklofenák bejut a synovialis folyadékba, ahol maximális koncentrációja a plazma-csúcskoncentráció kialakulása után 2-4 órával jön létre. A synovialis folyadékból a diklofenák 3-6 órás látszólagos felezési idővel eliminálódik.

A diklofenák kis mennyiségben kiválasztódik az anyatejbe, de az epolaminról nincsenek erre vonatkozó adatok.

Biotranszformáció

A diklofenák metabolizációja gyors és csaknem teljes; főként a májban megy végbe. A gyógyszer jelentős hidroxiláción, majd pedig konjugáción esik át.

Az epolamin N‑oxid-epolaminként metabolizálódik.

Elimináció

A diklofenák a vizeletbe és a székletbe egyaránt kiválasztódik. A hatóanyag kevesebb mint 1%‑a ürül változatlan formában a vizeletben. A beadott mennyiségnek körülbelül 60%‑a eliminálódik metabolitként a vizeletbe, a maradék pedig a székletbe.

A változatlan diklofenák plazmaeliminációs felezési ideje körülbelül 1‑2 óra. A teljes plazma-clearance körülbelül 263 ml/perc.

Az epolamin elsősorban (93%‑ban) metabolitként eliminálódik a vizeletbe. Az N‑oxid‑epolamin eliminációs felezési ideje 6-8 óra.

Linearitás/nem-linearitás

A diklofenák kinetikája lineáris a 12,5–150 mg‑os dózistartományban.

Különleges betegcsoportok

A gyógyszer felszívódásában, metabolizmusában és kiválasztódásában nem figyeltek meg jelentős életkori különbségeket. Az életkor nem befolyásolja a farmakokinetikai paramétereket.

Vesekárosodás esetén a szokásos adagolási séma alkalmazásakor az egyadagos kinetika figyelembevételével a változatlan hatóanyag akkumulációjára utaló eredményre nem lehet következtetni. 10 ml/perc alatti kreatinin-clearance esetén a hidroximetabolitok számított dinamikus egyensúlyi plazmaszintje körülbelül négyszerese az egészséges önkéntesekre vonatkozó értékeknek. A metabolitok végül az epével ürülnek.

Krónikus hepatitisben és kompenzált cirrhosisban a diklofenák metabolizmusa és kinetikája ugyanaz, mint az egészséges májműködésű önkéntesekben.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A diklofenákra vonatkozó, akut és ismételt dózistoxicitási vizsgálatokból, valamint a genotoxicitási, mutagenitási és karcinogenitási vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a javasolt terápiás dózisok mellett a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különös kockázat nem várható. Állatoknál kimutatták, hogy prosztaglandinszintézis inhibitorának orális alkalmazása a pre‑ és posztimplantációs veszteség és az embrionális/magzati letalitás növekedését okozhatja. Emellett az olyan állatoknál, amelyeknek az organogenesis időszaka alatt egy prosztaglandinszintézis-gátlót adtak, nőtt a különböző malformatiók, köztük a cardiovascularis malformatiók előfordulási gyakorisága. Ezek a hatások általában az anyára nézve toxikus dózisok mellett voltak megfigyelhetők.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

kapszulatöltet:

makrogol 600

vízmentes glicerin

tisztított víz

kapszulahéj

zselatin

vízmentes glicerin

részben dehidrált szorbit-szirup (E420)

tisztított víz

hidroxipropilbetadex

nátrium-hidroxid

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25 ºC-on tárolandó.

A fénytől és nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Kapszulák fehér, átlátszatlan PVC/PE/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

Flector Dolo Rapid 12,5 mg lágy kapszula

10, 20, 30 vagy 40 db lágy kapszula.

Flector Dolo Rapid 25 mg lágy kapszula

10, 20 vagy 30 db lágy kapszula.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Nincsenek különleges előírások.

Megjegyzés:  (egy kereszt)

Osztályozás: I. csoport

Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer (VN).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

IBSA Pharma Kft.

1124 Budapest, Fodor u. 54b,

Magyarország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

Flector Dolo Rapid 12,5 mg lágy kapszula

OGYI-T-23250/01 10× buborékcsomagolásban

OGYI-T-23250/02 20× buborékcsomagolásban

OGYI-T-23250/03 30× buborékcsomagolásban

OGYI-T-23250/04 40× buborékcsomagolásban

Flector Dolo Rapid 25 mg lágy kapszula

OGYI-T-23250/05 10× buborékcsomagolásban

OGYI-T-23250/06 20× buborékcsomagolásban

OGYI-T-23250/07 30× buborékcsomagolásban

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2017. szeptember 7.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2022. október 11.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2023. június 5.