1. A GYÓGYSZER NEVE

Fluanxol Depot 20 mg/ml oldatos injekció

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

20 mg flupentixol-dekanoát ampullánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Oldatos injekció.

Tiszta, színtelen vagy enyhén sárga olaj, gyakorlatilag részecskéktől mentes.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Skizofrénia és egyéb pszichózisok fenntartó kezelése, különösen, ha a tünetek között a hallucinációk, téveszmék és gondolkodásbeli zavarok mellett apátia, erőtlenség, visszahúzódás, depresszió is szerepel.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőttek

Az adagot és az injekciók közötti időtartamot személyre szabottan úgy kell beállítani, hogy a pszichotikus tünetek lehető legteljesebb csökkentését a lehető legkevesebb mellékhatással érjük el.

Flupentixol-dekanoát 20 mg/ml

Fenntartó kezelés esetében a dózistartomány a terápiás választól függően rendszerint 20‑40 mg (1‑2 ml) között van, 2‑4 hetes időközönként adagolva.

Néhány betegnél nagyobb adagokra vagy rövidebb adagolási intervallumokra lehet szükség. A flupentixol-dekanoát 20 mg/ml nem alkalmas olyan betegek kezelésére, akiknél szedálásra van szükség. A 2 ml‑es mennyiséget meghaladó injekciót két helyre elosztva kell beadni.

Roham, illetve akut relapszus esetén akár kéthetenként (vagy esetenként, egy rövid ideig hetente) ismételt 400 mg‑os adagra is szükség lehet.

Az egyéb depó készítményekről átállított betegeknél aszerint kell megállapítani az adagot, hogy 40 mg flupentixol‑dekanoát 25 mg flufenazin‑dekanoátnak, 200 mg zuklopentixol‑dekanoátnak vagy 50 mg haloperidol‑dekanoátnak felel meg.

A flupentixol-dekanoát következő adagjának nagyságát és az injekciók közötti intervallumot a beteg állapotváltozásának függvényében kell meghatározni.

Idősek

Az idősebb betegek esetében a dózistartomány alsó részére eső adagok alkalmazása javasolt.

Csökkent veseműködés

A flupentixol-dekanoát csökkent veseműködésű betegeknél a szokásos adagban alkalmazható.

Csökkent májműködés

Óvatos adagolás, és amennyiben lehetséges, a szérumszint meghatározása ajánlott.

Gyermekek

A flupentixol-dekanoát alkalmazása gyermekeknél, a klinikai tapasztalatok hiánya miatt, nem javallott.

Alkalmazás

A flupentixol-dekanoátot intramuszkuláris injekció formájában kell beadni a gluteális régió felső‑külső harmadába. A 2 ml‑es mennyiséget meghaladó injekciót két helyre elosztva kell beadni. A lokális tolerábilitás jó.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával, vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Keringési elégtelenség (sokk), bármilyen eredetű (például alkohol-, barbiturát- vagy opiát‑intoxikációra visszavezethető) tudatzavar, kóma, vérdiszkrázia, feokromocitóma.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A neuroleptikus malignus szindróma (hipertermia, izomrigiditás, fluktuáló tudatzavar, a vegetatív idegrendszer instabilitása) előfordulásának lehetősége minden antipszichotikummal folytatott kezelés esetén fennáll. A rizikó az erősebb hatású készítmények esetében nagyobb lehet. A halálos kimenetelű esetek között nagyobb arányban fordultak elő olyan betegek, akiknél organikus agyi szindróma, mentális retardáció, ópiát- vagy alkoholabúzus állt fenn.

Kezelés: Az antipszichotikum‑kezelés megszakítása. Tüneti kezelés és általános szupportív terápia alkalmazása.

Dantrolen és bromokriptin hasznos lehet.

A tünetek az orális antipszichotikum‑kezelés megszakítását követően még több mint egy hétig, depó készítmény esetében ennél valamivel tovább is fennállhatnak.

Mint a többi antipszichotikum, a flupentixol‑dekanoát is óvatosan adandó organikus agyi szindróma, görcsroham és előrehaladott májbetegség esetén.

Az alsóbb dózistartományban a flupentixol‑dekanoát alkalmazása nem javasolt ingerlékeny vagy hiperaktív betegeknél, mivel aktiváló hatása felerősítheti ezeket a tulajdonságokat.

Ahogy azt egyéb pszichotróp készítmények esetében is leírták, a flupentixol‑dekanoát módosíthatja az inzulin‑ és glükóz‑választ, ami a diabéteszes betegek antidiabetikus terápiájának megváltoztatását teheti szükségessé.

Hosszú távú kezelés esetén, különösen, ha az nagyobb dózissal történik, a betegeket gondosan kell követni, és állapotukat rendszeresen újra kell értékelni annak megállapítására, hogy a fenntartó adag csökkenthető-e.

Az antipszichotikumok terápiás osztályába tartozó többi szerhez hasonlóan, a flupentixol‑dekanoát is megnyújthatja a QT‑időt. A tartósan megnyúlt QT‑intervallum a malignus aritmiák kockázatát fokozhatja. Ezért a flupentixol‑dekanoát óvatosan alkalmazandó az aritmiára hajlamos (hipokalémiás, hipomagnezémiás vagy öröklötten prediszponált), valamint az olyan betegeknél, akiknek kórelőzményében valamilyen kardiovaszkuláris betegség, pl. megnyúlt QT‑idő, jelentős bradikardia (percenként  50 ütés), nemrég lezajlott akut miokardiális infarktus, nem kompenzált szívelégtelenség vagy kardiális aritmia szerepel. Egyéb antipszichotikummal történő együttadás kerülendő (lásd 4.5 pont).

Antipszichotikumok szedése mellett beszámoltak vénás tromboembóliás (VTE) esetek előfordulásáról. Mivel az antipszichotikumot szedő betegnél gyakoriak a VTE-re hajlamosító, szerzett rizikófaktorok, ezért a flupentixol‑dekanoát‑kezelés előtt és alatt az összes lehetséges VTE rizikófaktort ki kell szűrni és a VTE megelőzése érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

Antipszichotikumok szedése mellett (beleértve a flupentixol‑dekanoátot is) beszámoltak leukopénia, neutropénia és agranulocitózis előfordulásáról.

A hosszú hatású depó antipszichotikumok (beleértve a flupentixol‑dekanoátot is) óvatosan adhatók együtt ismerten mieloszuppresszív potenciállal rendelkező gyógyszerekkel, mivel olyan esetekben, amikor erre szükség lehet, a hosszú hatású készítmények gyors eltávolítása a szervezetből nem lehetséges.

Idősek

Cerebrovaszkuláris mellékhatások

Randomizált, placebo‑kontrollos klinikai vizsgálatokban egyes atípusos antipszichotikumok mellett a demens betegpopulációban a cerebrovaszkuláris mellékhatások kockázatának megháromszorozódását észlelték. A megnövekedett kockázat mechanizmusa nem ismert. A megnövekedett kockázat más antipszichotikumok vagy más betegpopuláció esetében sem zárható ki. A flupentixol‑dekanoát ezért óvatosan alkalmazandó stroke szempontjából veszélyeztetett betegeknél.

Megnövekedett mortalitás demenciában szenvedő idős betegeknél

Két nagy, beavatkozással nem járó vizsgálat az antipszichotikumot szedő idős, demens betegeknél, a halálozás kockázatának kismértékű növekedését mutatta az antipszichotikomot nem szedőkhöz képest. A rendelkezésre álló adatok alapján a kockázat nagysága pontosan nem állapítható meg és a megnövekedett kockázat oka nem ismert.

A flupentixol‑dekanoát nem javallott a demenciával összefüggésben fellépő magatartási zavarok kezelésére.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Óvatossággal alkalmazható kombinációk

A flupentixol-dekanoát megnövelheti az alkohol szedatív hatását és a barbiturátok, valamint a központi idegrendszert deprimáló más szerek hatását.

Az antipszichotikumok fokozhatják vagy csökkenthetik az antihipertenzív gyógyszerek hatását; a guanetidin és más hasonlóan ható készítmények antihipertenzív hatása csökken.

Az antipszichotikumok és a lítium együttes alkalmazása megnöveli a neurotoxicitás rizikóját.

A triciklusos antidepresszánsok és az antipszichotikumok kölcsönösen gátolják egymás metabolizmusát.

A flupentixol-dekanoát csökkentheti a levodopa és az adrenerg gyógyszerek hatását.

Metoklopramiddal és piperazinnal való együttes alkalmazása megnöveli az extrapiramidális zavarok megjelenésének kockázatát.

A hosszú hatású depó antipszichotikumok (beleértve a flupentixol‑dekanoát is) óvatosan adhatók együtt ismerten mieloszuppresszív potenciállal rendelkező gyógyszerekkel, mivel olyan esetekben, amikor erre szükség lehet, a hosszú hatású készítmények gyors eltávolítása a szervezetből nem lehetséges. Lásd 4.4 pont is.

Az antipszichotikum terápiával összefüggő QT‑idő‑megnyúlást súlyosbíthatja más jelentős QT‑idő‑megnyúlást okozó készítmények együttadása. Ilyen készítményekkel történő kombináció kerülendő. A fontosabb ide sorolható gyógyszercsoportok:

1. Ia és III típusú antiaritmikumok (pl. kinidin, amiodaron, szotalol, dofetilid)

2. néhány antipszichotikum (pl. tioridazin)

3. néhány makrolid (pl. eritromicin)

4. néhány antihisztamin készítmény (pl. terfenadin, asztemizol)

5. néhány kinolon antibiotikum (pl. gatifloxacin, moxifloxacin)

A fenti felsorolás nem teljes, és minden más olyan gyógyszer együttadása kerülendő, amelyről tudjuk, hogy jelentős QT‑idő‑megnyúlást okoz (pl. ciszaprid, lítium).

Az elektrolit‑háztartás zavarát okozó gyógyszerek, pl. tiazid diuretikumok (hipokalémia) vagy a flupentixol‑dekanoát plazmakoncentrációját emelő gyógyszerek együttadása esetén is óvatosság ajánlott , mert a QT‑idő megnyúlásának és a malignus aritmiák előfordulásának kockázatát növelhetik (lásd 4.4 pont).

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A flupentixol‑dekanoát terhességben kizárólag akkor alkalmazandó, ha a beteg számára várható előnyök felülmúlják a magzatra gyakorolt elméleti kockázatot.

Ha az antipszichotikumokat (beleértve a flupentixol‑dekanoátot is) a terhesség harmadik trimesztere alatt alkalmazzák, a szülést követően az újszülöttben fennáll a mellékhatások, például változó súlyosságú és idejű extrapiramidális és/vagy elvonási tünetek, kialakulásának kockázata. Előfordultak agitációval, hipertenzióval, hipotenzióval, tremorral, aluszékonysággal, respiratorikus distresszel járó esetek, valamint táplálkozási zavarral kapcsolatos mellékhatás‑jelentések. Az újszülötteket emiatt alapos megfigyelés alatt kell tartani.

Állatkísérletek során reproduktív toxicitást igazoltak (lásd 5.3 pont).

Szoptatás

Mivel a flupentixol kis mennyiségben található meg az anyatejben, a terápiás dózisok alkalmazása esetén valószínűleg nincs hatással a csecsemőre. A csecsemő szervezetébe jutó mennyiség kevesebb, mint az anya testtömeg‑kilogrammra vonatkoztatott adagjának 0,5%-a (mg/ttkg). A flupentixol‑dekanoát‑kezelés alatt – amennyiben klinikailag szükséges – a szoptatás folytatható, azonban a csecsemő megfigyelése ajánlott, különösképpen a születést követő első négy hét folyamán.

Termékenység

Emberekben mellékhatásokról számoltak be, mint hiperprolaktinémia, galactorrhoea, amenorrhoea, csökkent libidó, merevedési zavar, ejakulációs zavar (lásd 4.8 pont). Ezek a hatások negatívan befolyásolhatják a nők és/vagy férfiak szexuális funkcióját vagy termékenységét.

Amennyiben klinikailag jelentős hiperprolaktinémia, galactorrhoea, amenorrhoea vagy szexuális diszfunkció jelentkezik, az adag csökkentése (amennyiben lehetséges) vagy a kezelés leállítása mérlegelendő. A hatások a kezelés leállítása után reverzíbilisek.

Patkányokon végzett preklinikai fertilitási vizsgálatokban a flupentixol enyhén befolyásolta a nőstény patkányok terhességi arányát. A hatásokat a klinikai alkalmazás során használt adagokat jelentősen meghaladó dózisok mellett észlelték.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Fluanxol Depot az alsó és közepes dózistartományban (2 hetente adott 100 mg-os dózisig) nem szedatív gyógyszer.

Pszichotróp‑kezelés alatt álló betegek általános figyelme és koncentrálóképessége azonban romolhat, ezért a betegeket figyelmeztetni kell arra, hogy a gyógyszer befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességüket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A nemkívánatos hatások többnyire dózisfüggők, gyakoriságuk és súlyosságuk a kezelés korai szakaszában a legkifejezettebb, a kezelés folytatása során pedig csökken.

Extrapiramidális tünetek - főleg az injekció beadása utáni néhány napban és a kezelés kezdetén – előfordulhatnak.

Ezek a mellékhatások a legtöbb esetben a dózis csökkentésével és/vagy antiparkinson szerekkel kielégítően kezelhetők. Az antiparkinson szerek rutinszerű, profilaktikus alkalmazása nem javasolt. A tardív diszkinéziát az antiparkinson szerek nem enyhítik, sőt akár súlyosbíthatják is. Ilyenkor a dózis csökkentése vagy - amennyiben lehetséges – a flupentixol‑dekanoát‑terápia leállítása javasolt.

Az állandósult akatízia kezelésére benzodiazepin vagy propranolol lehet hatásos.

A mellékhatások előfordulási gyakoriságát irodalmi adatokból és a spontán bejelentésekből határozták meg.

A mellékhatások gyakoriságát a következő módon osztályozzuk:

nagyon gyakori ( 1/10),

gyakori ( 1/100  1/10);

nem gyakori ( 1/1000   1/100),

ritka ( 1/10 000   1/1000),

nagyon ritka (< 1/10 000),

nem ismert ( a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek	Ritka	Trombocitopénia, neutropénia, leukopénia, agranulocitózis
Immunrendszeri betegségek és tünetek	Ritka	Túlérzékenység, anafilaxiás reakció
Endokrin betegségek és tünetek	Ritka	Hiperprolaktinémia
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek	Gyakori	Fokozott étvágy, testtömegnövekedés
Nem gyakori	Csökkent étvágy
Ritka	Hiperglikémia, csökkent glükóztolerancia
Pszichiátriai kórképek	Gyakori	Inszomnia, depresszió, idegesség, izgatottság, csökkent libido
Nem gyakori	Zavart állapot, agresszivitás
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Nagyon gyakori	Szomnolencia, akatízia, hiperkinézia, hipokinézia
Gyakori	Tremor, disztónia, szédülés, fejfájás
Nem gyakori-Ritka	Tardív diszkinézia, diszkinézia, parkinsonizmus, beszédzavar, görcsroham
Nagyon ritka	Neuroleptikus malignus szindróma
Szembetegségek és szemészeti tünetek	Gyakori	Akkomodációs zavar, látászavar
Nem gyakori	Oculogyria
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek	Gyakori	Tachikardia, palpitáció
Ritka	EKG-n QT‑megnyúlás
Érbetegségek és tünetek	Nem gyakori	Hipotenzió, hőhullám
Nagyon ritka	Vénás tromboembólia
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek	Gyakori	Diszpnoe
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Nagyon gyakori	Szájszárazság
Gyakori	Fokozott nyálelválasztás, székrekedés, hányás, diszpepszia, hasmenés
Nem gyakori	Hasi fájdalom, hányinger, haspuffadás
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek	Nem gyakori	Kóros májfunkciós értékek
Nagyon ritka	Sárgaság
Bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei	Gyakori	Fokozott verejtékezés, viszketés
Nem gyakori	Bőrkiütés, fényérzékenységi reakció, dermatitisz
A csont-izomrendszer, és a kötőszövet betegségei és tünetei	Gyakori	Izomfájdalom
Nem gyakori	Izommerevség
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek	Gyakori	Vizeletürítési zavarok, vizeletretenció
A terhesség, a gyermekágyi és a perinatális időszak alatt jelentkező betegségek és tünetek	Nem ismert	Újszülöttkori megvonási tünetek (lásd 4.6 pont)
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek	Nem gyakori	Ejakulációs zavar, merevedési zavar
Ritka	Gynaecomastia, galactorrhoea, amenorrhoea
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	Gyakori	Gyengeség, fáradtság
Nem gyakori	Lokális reakció az injekció beadási helyén

Az antipszichotikumok terápiás osztályába tartozó többi szerhez hasonlóan, a flupentixol‑dekanoát esetében is jelentettek ritkán előforduló QT‑idő‑megnyúlást, kamrai aritmiákat – kamrafibrillációt, kamrai tachikardiát, Torsade de Pointes típusú aritmiát – és hirtelen, ismeretlen eredetű halált (lásd 4.4 pont).

A flupentixol‑dekanoát hirtelen leállítása megvonási tünetekkel járhat. A leggyakoribb tünetek: hányinger, hányás, étvágytalanság, hasmenés, orrfolyás, verejtékezés, izomfájdalom, paresztézia, álmatlanság, nyugtalanság, szorongás és izgatottság. Ezen kívül előfordulhat szédülés, váltakozó melegség‑ és hidegségérzés és tremor. A tünetek általában a leállítás utáni első 4 napban kezdődnek, és 7‑14 napon belül enyhülnek.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Az alkalmazás módja miatt a túladagolási tünetek előfordulási valószínűsége csekély.

Tünetek:

Szomnolencia, kóma, extrapiramidális tünetek, görcsök, sokk, hipertermia/hipotermia.

Egyéb szívre ható szerek együttadása mellett előforduló túladagolás esetén EKG‑eltéréseket, QT‑idő‑megnyúlást, Torsade de Pointes‑t, szívmegállást és kamrai aritmiát észleltek.

Kezelés:

A kezelés tüneti és szupportív. Gondoskodni kell a légző- és kardiovaszkuláris rendszer támogatásáról. Epinefrin (adrenalin) alkalmazása tilos, mert további vérnyomáscsökkenést eredményezhet. A görcsök diazepammal, az extrapiramidális tünetek biperidennel kezelhetők.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Antipszichotikumok, tioxantén származékok

ATC: N05A F01

Hatásmechanizmus

A flupentixol a tioxantén csoportba tartozó antipszichotikum.

Az antipszichotikumok antipszichotikus hatása dopamin‑receptor‑blokkoló hatásukkal függ össze, de az 5‑HT (5-hidroxitriptamin)‑receptor‑blokkoló hatásuk is szerepet játszhat. In vitro és in vivo a flupentixol D₁‑ és D₂‑receptor affinitása egyaránt nagy, míg a flufenazin in vivo majdnem D₂‑szelektív. Az atípusos antipszichotikumok közé sorolt klozapin– akárcsak a flupentixol – D₁‑ és D₂‑receptor affinitása in vitro és in vivo egyaránt megegyező mértékű.

A flupentixol α₁-adrenoceptor és 5‑HT₂‑receptor affinitása nagy, de kisebb, mint a klorprotixené, a nagy adagban adott fenotiazinoké és a klozapiné, és ugyanakkor nincs affinitása a kolinerg muszkarin‑típusú receptorokhoz. Antihisztamin hatása gyenge és az α₂‑adrenoceptorokat nem blokkolja.

A flupentixol a neuroleptikus (dopamin‑receptor‑blokkoló) hatást tanulmányozó összes magatartás‑vizsgálatban potens antipszichotikumnak bizonyult. Korrelációt találtak az in vivo tesztmodellek az in vitro dopamin D₂‑kötőhelyekhez való affinitás és az átlagos, napi per os antipszichotikum dózisok között.

Patkányok szájkörüli mozgása a D₁‑receptorok stimulálásától, illetve a D₂‑receptorok blokkolásától függ. Ezek a mozgások megelőzhetőek flupentixollal. Hasonlóképpen, a majmokkal végzett vizsgálatokban az orális hiperkinézia nagyobb részt a D₁‑receptorok stimulálásával, kisebb részt a D₂‑receptorok fokozott érzékenységével állt összefüggésben. Ez arra enged következtetni, hogy a D₁‑aktiválás embereknél hasonló hatást, pl. diszkinéziát eredményezhet. Tehát, a D₁‑receptorok blokkolása lenne előnyös.

A többi antipszichotikumhoz hasonlóan, a flupentixol is emeli a szérum prolaktinszintet.

A farmakológiai vizsgálatok világosan kimutatták, hogy az olajos flupentixol‑dekanoát elnyújtott neuroleptikus hatással rendelkezik.

Egereken végzett vizsgálatban csak nagy dózisoknál mutatták ki a barbiturát okozta alvásidő nagyon mérsékelt és rövid ideig tartó potenciálását. Ezért nem valószínű, hogy a depo készítményt kapó betegeknél az anesztetikumokkal valamilyen jelentősebb kölcsönhatás lépne fel.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

A klinikai gyakorlatban a flupentixol‑dekanoát a krónikus pszichotikus betegek fenntartó kezelésére használatos. Az antipszichotikus hatás a dózis emelésével nő. Alacsony, ill. közepes adagoknál (kéthetente alkalmazott 100 mg‑os dózisig) a flupentixol‑dekanoát nem szedál, míg magasabb dózisoknál nem specifikus szedatív hatás előfordulhat.

A flupentixol‑dekanoát különösen alkalmas apátiás, visszahúzódó, depressziós és alulmotivált betegek kezelésére.

A flupentixol-dekanoát lehetővé teszi a folyamatos kezelést, még azoknál a betegeknél is, akiknél nem lehetünk biztosak abban, hogy a számukra felírt orális gyógyszert beveszik. A flupentixol‑dekanoát ezáltal képes kivédeni a per os kezelés mellett az elégtelen terápiás együttműködésből eredő gyakori relapszusokat.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Abszorpció

A flupentixol-dekanoáttal történő észterezését követően a flupentixolból egy nagymértékben lipofil anyag, a flupentixol‑dekanoát keletkezik. Olajban oldva és intramuszkulárisan adva, az észter meglehetősen lassan diffundálódik az olajos fázisból a test vizes fázisába, ahol gyorsan hidrolizálódik, felszabadítva az aktív flupentixolt.

Az intramuszkuláris injekció beadását követően a maximális szérumkoncentráció 3‑7 nap alatt alakul ki. A depókészítményből történő felszabadulás miatt 3 hetesre becsült felezési idővel a steady state állapot körülbelül 3 havi ismételt alkalmazást követően alakul ki.

Eloszlás

A látszólagos megoszlási volumen (V_d) _β körülbelül 14,1 l/kg.

A plazmafehérjékhez való kötődés mértéke körülbelül 99%.

Biotranszformáció

A flupentixol metabolizációja a következő három fő úton zajlik: a szulfoxidáció, az oldallánc N‑dealkilezése és a glukuronsavas konjugáció révén. A metabolitok nem rendelkeznek pszichofarmakológiai aktivitással. A flupentixol túlsúlyban van a metabolitokhoz képest az agyban és egyéb szövetekben.

Elimináció

A flupentixol eliminációs felezési ideje (T_{½ β}) körülbelül 35 óra, és az átlagos szisztémás clearance (Cl_s) körülbelül 0,29 l/perc.

A flupentixol főként a széklettel választódik ki, de kisebb mértékben a vizelettel is ürül. Tritiummal jelölt flupentixol beadását követően a széklettel történő kiválasztódás körülbelül négyszerese a vizelettel történő kiürülésnek.

Szoptató anyák esetében a flupentixol kis mennyiségben kiválasztódik az anyatejbe. Az anyatej‑koncentráció/szérumkoncentráció arány nőkben átlagosan 1,3.

Linearitás

A kinetika lineáris. A minden második héten alkalmazott 40 mg dózisú flupentixol‑dekanoátnak megfelelő, átlagos steady state preinjekciós flupentixol szérumszint megközelítőleg 6 nmol/l.

Idős betegek

Idős betegeknél nem végeztek farmakokinetikai vizsgálatokat. Mindazonáltal a rokon tioxantén vegyületnél, a zuklopentixolnál a farmakokinetikai paraméterek nagymértékben függetlenek a betegek életkorától.

Csökkent veseműködés

Az eliminációs tulajdonságok alapján joggal feltételezhető, hogy a csökkent vesefunkció valószínűleg nem befolyásolja az alapvegyület szérumszintjét.

Csökkent májfunkció

Nem állnak rendelkezésre adatok.

Farmakokinetikai/Farmakodinámiás összefüggések

Enyhén és közepesen súlyos szkizofrén betegek fenntartó kezelésére 1‑3 ng/ml‑es (2‑8 nmol/l‑es) preinjekciós szérum (plazma) koncentráció és a szélső értékek (max./min.) 2,5-nél kisebb ingadozása javasolt.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Akut toxicitás

A flupentixol alacsony akut toxicitással rendelkezik.

Krónikus toxicitás

A krónikus toxicitási vizsgálatokban nem találtak a flupentixol terápiás alkalmazása esetén aggodalomra okot adó jeleket.

Reproduktív toxicitás

Patkányokon végzett preklinikai fertilitási vizsgálatokban a flupentixol enyhén befolyásolta a nőstény patkányok terhességi arányát. A hatásokat a klinikai alkalmazás során használt adagokat jelentősen meghaladó dózisok mellett észlelték.

Egereken, patkányokon és nyulakon végzett állatkísérletes reprodukciós vizsgálatok nem mutattak teratogén hatásra utaló bizonyítékot. Beágyazódás utáni gyakoribb magzatvesztés/megnövekedett felszívódási arány, illetve eseti vetélések formájában jelentkező embriotoxikus hatást észleltek patkányoknál és nyulaknál, az anyai toxicitást okozó adagok mellett.

Karcinogenitás

A flupentixol nem rendelkezik karcinogén potenciállal.

Lokális toxicitás

A lokális tolerálhatóság jó. Lokális izomkárosodás antipszichotikumok vizes oldatainak injektálását követően lép fel. flupentixol‑dekanoát olajos oldatának nyulakba történő intramuszkuláris beinjektálását követően csak enyhe haemorrhagia és oedema volt látható.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Közepes szénláncú zsírsavak trigliceridje,

Argon.

6.2 Inkompatibilitások

A flupentixol-dekanoát nem keverhető össze szezámolajjal készült depot készítményekkel, mivel az megváltozatná az érintett készítmények farmakokinetikai tulajdonságait.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

4 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

1 ml olaj törőponttal ellátott, színtelen üvegampullába töltve.

10×1 ml ampulla mozgásgátló papírszalaggal ellátott dobozban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy keresztes)

Osztályozás: II./2 csoport

Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

H. Lundbeck A/S

Ottiliavej 9

2500 Valby

Dánia

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA

OGYI-T-1106/01 (10×1 ml)

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1983.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. október 6.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2025. december 22.