GARLIMO 400 mg kemény kapszula betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Garlimo 300 mg kemény kapszula

Garlimo 400 mg kemény kapszula

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Garlimo 300 mg kemény kapszula

300 mg gabapentint tartalmaz kemény kapszulánként.

Garlimo 400 mg kemény kapszula

400 mg gabapentint tartalmaz kemény kapszulánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Kemény kapszula.

Garlimo 300 mg kemény kapszula

Kemény zselatinkapszula sárga alsó és felső résszel, „D” és „03” jelöléssel ellátva, hosszúsága 20 mm.

Garlimo 400 mg kemény kapszula

Kemény zselatinkapszula narancssárga alsó és felső résszel, „D” és „04” jelöléssel ellátva, hosszúsága 22 mm.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Epilepszia

A Garlimo adjuváns terápiaként javallott felnőttek, valamint legalább 6 éves gyermekek és serdülők esetén szekunder generalizációval vagy anélkül zajló parciális rohamok kezelésére (lásd 5.1 pont).

A Garlimo monoterápiaként javallott felnőtteknek, valamint legalább 12 éves gyermekeknek és serdülőknek szekunder generalizációval vagy anélkül zajló parciális rohamok kezelésére.

Perifériás neuropathiás fájdalom kezelése

A Garlimo perifériás neuropathiás fájdalom – mint például a diabéteszes neuropathia által okozott fájdalom és a posztherpeszes neuralgia – kezelésére javallott felnőtteknek.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőttek, illetve legalább 12 éves gyermekek és serdülők részére valamennyi javallat esetén az 1. táblázatban leírt titrálási séma ajánlott a kezelés kezdetén. 12 évesnél fiatalabb gyermekek részére az adagolási útmutató ennek a fejezetnek egy alábbi, külön alpontjában található.

1. táblázat
ADAGOLÁSI TÁBLÁZAT – KEZDETI TITRÁLÁS
1. nap	2. nap	3. nap
300 mg naponta egyszer	300 mg naponta kétszer	300 mg naponta háromszor

A gabapentin alkalmazásának abbahagyása

A jelenlegi klinikai gyakorlatnak megfelelően, ha a gabapentin alkalmazásának abbahagyására van szükség, akkor ezt javallattól függetlenül fokozatosan, minimum egy hét alatt javasolt végrehajtani.

Epilepszia

Az epilepszia jellemzően hosszú távú kezelést igényel. Az adagolást a kezelőorvos állapítja meg a beteg egyéni tűrőképessége és a hatásosság alapján.

Felnőttek és legalább 12 éves gyermekek és serdülők

Klinikai vizsgálatok során a hatásos dózistartomány 900–3600 mg/nap volt. A kezelés kezdődhet a dózis fokozatos beállításával az 1. táblázat szerint, vagy 300 mg napi háromszori alkalmazásával az 1. napon. Ezután a betegnél a kapott terápiás válasz és a tűrőképesség alapján a dózis 300 mg/napos lépésekben 2‑3 naponta tovább emelhető a 3600 mg‑os maximális napi dózis eléréséig. Néhány beteg esetében a gabapentin dózisának lassabb ütemben való titrálása lehet megfelelő. Az 1800 mg‑os napi dózis eléréséhez legalább 1 hét, a 2400 mg‑os napi dózis eléréséhez összesen legalább 2 hét, és a 3600 mg‑os napi dózis eléréséhez összesen legalább 3 hét szükséges. Hosszú távú, nyílt elrendezésű klinikai vizsgálatok során a legfeljebb 4800 mg‑os napi dózisokat jól tolerálták. A teljes napi dózist három adagra elosztva kell bevenni úgy, hogy az egyes adagok között ne teljen el 12 óránál több idő, az áttöréses rohamok megelőzése érdekében.

6 éves és annál idősebb gyermekek

A kezdődózis 10–15 mg/ttkg/nap, és a hatásos dózis körülbelül 3 nap alatt érhető el titrálással. A gabapentin hatásos dózisa legalább 6 éves gyermekeknek 25–35 mg/ttkg/nap. Egy hosszú távú klinikai vizsgálatban a legfeljebb 50 mg/ttkg‑os napi dózisokat jól tolerálták. A teljes napi dózist három adagra kell elosztani, az egyes adagok között ne teljen el 12 óránál több idő.

A gabapentin-kezelés optimalizálásához nem szükséges a gabapentin plazmakoncentrációjának monitorozása. Továbbá, a gabapentin kombinálható más epilepszia elleni gyógyszerekkel anélkül, hogy a gabapentin plazmakoncentrációjának, vagy a másik epilepszia elleni gyógyszer szérumkoncentrációjának megváltozásától kellene tartani.

Perifériás neuropathiás fájdalom

Felnőttek

A kezelés kezdődhet a dózis fokozatos beállításával az 1. táblázat szerint. Alternatívaként napi 900 mg‑os kezdődózis adható, három egyenlő adagra elosztva. Ezután a beteg kezelésre adott válasza és az egyéni tűrőképessége alapján a dózis 300 mg/napos lépésekben 2‑3 naponta tovább emelhető a 3600 mg‑os maximális napi dózis eléréséig. Néhány beteg esetében a gabapentin dózisának lassabb ütemben való titrálása lehet megfelelő. Az 1800 mg‑os napi dózis eléréséhez legalább 1 hét, a 2400 mg‑os napi dózis eléréséhez összesen legalább 2 hét, és a 3600 mg‑os napi dózis eléréséhez összesen legalább 3 hét szükséges.

A klinikai vizsgálatok során 5 hónapnál hosszabb kezelési időtartamban nem vizsgálták a hatásosságot és a biztonságosságot perifériás neuropathiás fájdalom – mint a diabéteszes neuropathia által okozott fájdalmas és a posztherpeszes neuralgia – kezelésében. Ha a betegnek a perifériás neuropathiás fájdalom kezelésére 5 hónapnál hosszabb ideig tartó alkalmazásra van szüksége, akkor a kezelőorvosnak értékelnie kell a beteg klinikai státuszát, és döntenie kell arról, hogy szükséges-e a további kezelés.

Minden indikációs területre érvényes utasítások

A rossz egészségi állapotban lévő, pl. alacsony testtömegű, szervátültetésen átesett stb. betegek esetén, a dózist lassabb ütemben kell titrálni, vagy kisebb hatáserősségek alkalmazásával, vagy hosszabb időszakokkal a dózisemelések között.

Idősek (65 éves kor fölött)

Idős betegeknél a korral csökkenő vesefunkció miatt szükség lehet a dózis módosítására (lásd 2. táblázat). Idős betegeknél gyakoribb lehet az aluszékonyság, a perifériás ödéma és az asthenia.

Vesekárosodás

Vesekárosodásban szenvedő és/vagy hemodialízis alatt álló betegeknél a dózis 2. táblázat szerinti módosítása ajánlott. Veseelégtelenségben szenvedő betegeknél az adagolási javaslat szerinti kezeléshez a 100 mg‑os gabapentin kapszulák alkalmazhatók.

2. táblázat
A GABAPENTIN ADAGOLÁSA FELNŐTTEKNÉL A VESEFUNKCIÓ ALAPJÁN
Kreatinin-clearance (ml/perc)	Teljes napi dózisa (mg/nap)
 80	900‑3600
50‑79	600‑1800
30‑49	300‑900
15‑29	150b‑600
< 15c	150b‑300

^a A teljes napi dózist három adagban kell beadni. A csökkentett dózisok vesekárosodásban szenvedő (kreatinin-clearance < 79 ml/perc) betegek esetében alkalmazandók.

^b A 150 mg‑os napi dózis 300 mg másnaponként történő adásával alkalmazandó.

^c Azoknál a betegeknél, akiknek a kreatinin-clearance-e < 15 ml/perc, a napi dózis a kreatinin‑clearance értékével arányosan csökkentendő (például azok a betegek, akiknek a kreatinin-clearance‑e 7,5 ml/perc, a 15 ml/perc kreatinin-clearance‑szel rendelkező betegeknek adandó napi dózis felét kapják).

Alkalmazás hemodialízis alatt álló betegek esetén

Olyan, hemodialízis alatt álló, anuriás betegeknek, akik még sohasem szedtek gabapentint, 300‑400 mg‑os telítő dózis, majd ezt követően 200‑300 mg‑os gabapentin dózis javasolt minden 4 órás hemodialízis kezelés után. A dialízismentes napokon nem szabad gabapentint alkalmazniuk.

Vesekárosodásban szenvedő, hemodialízis alatt álló betegeknél a gabapentin fenntartó dózisát a 2. táblázat ajánlása alapján kell meghatározni. A fenntartó dózison felül egy további, 200‑300 mg‑os dózis alkalmazása javasolt minden 4 órás hemodialízis kezelést követően.

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

A Garlimo étkezés közben vagy étkezéstől függetlenül is bevehető, és a kapszulát egészben kell lenyelni megfelelő mennyiségű folyadékkal (például egy pohár vízzel).

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Súlyos nemkívánatos bőrreakciók (SCARs)

A gabapentin-kezeléssel összefüggésben súlyos nemkívánatos bőrreakciók (SCARs), többek között Stevens–Johnson-szindróma (SJS), toxicus epidermalis necrolysis (TEN), valamint eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS) előfordulásáról számoltak be, amelyek életveszélyesek vagy halálosak lehetnek. A gyógyszer felírásakor a betegeket tájékoztatni kell a jelekről és tünetekről, és szoros monitorozás alatt kell tartani őket a bőrreakciók észlelése érdekében. Ha ilyen reakciókra utaló jelek vagy tünetek jelennek meg, a gabapentin-kezelést azonnal le kell állítani, és egy másik kezelést kell fontolóra venni (ha szükséges).

Ha a betegnél súlyos reakció, pl. SJS, TEN vagy DRESS alakult ki a gabapentin alkalmazása kapcsán, akkor az adott betegnél soha nem kezdhető újra a gabapentin-kezelés.

Anaphylaxia

A gabapentin anaphylaxiát okozhat. A jelentett esetekben ennek jelei és tünetei között szerepelt a nehézlégzés, az ajkak, a torok és a nyelv duzzanata, illetve a sürgősségi ellátást igénylő alacsony vérnyomás. A betegeket arra kell utasítani, hogy hagyják abba a gabapentin szedését és azonnal forduljanak orvoshoz, ha az anaphylaxia bármelyik jelét vagy tünetét tapasztalják (lásd 4.8 pont).

Öngyilkossági gondolatok és magatartás

Öngyilkossági gondolatokról és magatartásról számoltak be különböző indikációkban antiepileptikus gyógyszerekkel kezelt betegeknél. Antiepileptikumokkal végzett randomizált, placebokontrollos vizsgálatok meta-analízise is arra utalt, hogy az öngyilkossági gondolatok és magatartás kockázata kis mértékben emelkedett. Ezen kockázat mechanizmusa nem ismert. Öngyilkossági gondolatokat és magatartást figyeltek meg gabapentinnel kezelt betegeknél a forgalomba hozatalt követően (lásd 4.8 pont).

A betegeket (és a betegek gondozóit) figyelmeztetni kell, hogy forduljanak orvoshoz, ha öngyilkossági gondolatok vagy magatartás jelei mutatkoznak. A betegek állapotát figyelemmel kell kísérni az öngyilkossági gondolatok és magatartás jeleinek észlelése érdekében, és meg kell fontolni a megfelelő kezelést. Öngyilkossági gondolatok és magatartás esetén fontolóra kell venni a gabapentin-kezelés leállítását.

Akut pancreatitis

Ha a gabapentin-kezelés alatt akut pancreatitis alakul ki, megfontolandó a kezelés felfüggesztése (lásd 4.8 pont).

Görcsrohamok

Bár a gabapentinnel kapcsolatban a rebound görcsrohamok fellépésére nincs bizonyíték, az antikonvulzív szerek hirtelen megvonása epilepsziás betegeknél status epilepticust válthat ki (lásd 4.2 pont).

Mint más epilepszia elleni gyógyszerek esetében, néhány beteg a rohamok gyakoriságának növekedését vagy a görcsrohamok újabb típusainak előfordulását tapasztalhatja gabapentin-kezelés mellett.

Mint más epilepszia elleni gyógyszerek esetében, az egynél több antiepileptikumot szedő, kezelésre refrakter betegek körében, a gabapentin-monoterápia elérése érdekében az egyidejűleg szedett antiepileptikum elvonására tett kísérlet ritkán eredményes.

A gabapentint elsődleges generalizált rohamok, mint például absence‑ek esetén nem tekintik hatásosnak, és néhány betegnél súlyosbíthatja is ezeket a rohamokat. Ezért a gabapentin körültekintéssel alkalmazandó olyan betegek esetében, akikre kevert típusú rohamok jellemzőek, beleértve az absence-eket.

A gabapentin-kezelés szédüléssel és aluszékonysággal járhat, ami növelheti az elesésből származó véletlen sérülések előfordulásának gyakoriságát. A forgalomba hozatal után érkeztek jelentések zavartságról, eszméletvesztésről és mentális károsodásról is. Ezért a betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy legyenek óvatosak, amíg meg nem ismerik a gyógyszer lehetséges hatásait.

Egyidejű alkalmazás opioidokkal és egyéb CNS-depresszánsokkal

Az egyidejű központi idegrendszeri (central nervous system, CNS) depresszáns-kezelést, köztük opioid-kezelést igénylő betegeket gondos megfigyelés alatt kell tartani, hogy nem jelentkeznek‑e a központi idegrendszeri depresszió jelei, például az aluszékonyság, a sedatio és a légzésdepresszió. Azoknál a betegeknél, akik egyidejű gabapentin- és morfin-kezelésben részesülnek, a gabapentin koncentrációja növekedhet. A gabapentin vagy az egyidejűleg alkalmazott CNS-depresszáns, például opioid dózisát ennek megfelelően csökkenteni kell (lásd 4.5 pont).

Óvatosan kell eljárni a gabapentin és opioidok egyidejű felírásakor a CNS-depresszió kockázata miatt. Egy opioidokkal és gabapentinnel végzett, populáción alapuló, megfigyeléses, beágyazott eset-kontroll vizsgálat a gabapentin és az opioidok egyidejű felírása esetén az opioidokkal összefüggő halálozás emelkedett kockázatát mutatta ki, az opioidok önmagában történő felírásával összehasonlítva (módosított esélyhányados [adjusted odds ratio, aOR] 1,49 [95%‑os CI; 1,18‑1,88; p < 0,001]).

Légzésdepresszió

A gabapentint súlyos légzésdepresszióval hozták összefüggésbe. E súlyos mellékhatás kialakulásának kockázata nagyobb lehet a károsodott légzésfunkciójú, légzőrendszeri vagy neurológiai betegségben, vesekárosodásban szenvedő betegeknél, központi idegrendszeri depresszánsok egyidejű alkalmazása esetén, és időseknél. Ezeknél a betegeknél a dózis módosítására lehet szükség.

Idősek (65 éves életkor fölött)

A gabapentinnel nem végeztek szisztematikus vizsgálatokat 65 éves vagy annál idősebb betegek körében. Egy neuropathiás fájdalomban szenvedő betegek körében végzett, kettős vak vizsgálatban a 65 éves vagy idősebb betegek esetében valamivel nagyobb százalékban fordult elő aluszékonyság, perifériás oedema és asthenia, mint a fiatalabb betegeknél. Mindemellett, az ebben a korcsoportban végzett klinikai vizsgálatok nem mutatnak a fiatalabb betegek körében megfigyeltektől eltérő mellékhatásprofilt.

Gyermekek és serdülők

A hosszú távú (36 hétnél hosszabb) gabapentin-terápia hatását a tanulásra, az intelligenciára és a gyermekek és serdülők fejlődésére nem vizsgálták megfelelően. Ezért a tartós kezelés előnyeit a várható kockázataitval szemben kell mérlegelni.

Helytelen használat, abúzuspotenciál és függőség

A gabapentin gyógyszerfüggőséget okozhat, amely terápiás dózisoknál is előfordulhat. Abúzus és helytelen használat eseteiről számoltak be. Azoknál a betegeknél, akiknek a kórelőzményében szerepel abúzus, fokozott lehet az abúzus, a függőség és a gabapentin helytelen használatának kockázata, és a gabapentint ilyen betegeknél körültekintően kell alkalmazni. A gabapentin felírása előtt körültekintően ki kell értékelni a beteg helytelen használattal, abúzussal és függőséggel kapcsolatos kockázatát.

A gabapentinnel kezelt betegeket monitorozni kell az abúzus, a függőség és a gabapentin helytelen használatának jeleinek és tüneteinek észlelése érdekében, amilyen például a tolerancia kialakulása, a dózisnövelés és a szerkereső magatartás.

Megvonási tünetek

A rövid és hosszú távú gabapentin-kezelés leállítása után megvonási tüneteket figyeltek meg. Megvonási tünetek a kezelés leállítása után röviddel, általában 48 órán belül jelentkezhetnek. A leggyakrabban jelentett tünetek a következők: szorongás, álmatlanság, hányinger, fájdalmak, verejtékezés, remegés, fejfájás, depresszió, szokatlan érzet, szédülés és rossz közérzet. A megvonási tünetek gabapentin-kezelés leállítását követő előfordulása gyógyszerfüggőséget jelezhet (lásd 4.8 pont). A beteget a kezelés kezdetén tájékoztatni kell erről. Ha le kell állítani a gabapentin-kezelést, akkor ajánlott ezt fokozatosan, legalább 1 hét alatt véghez vinni, a javallattól függetlenül (lásd 4.2 pont).

Laboratóriumi vizsgálatok

A teljes vizeletfehérje tesztcsíkkal történő szemikvantitatív meghatározása álpozitív eredményt adhat. Ezért javasolt a tesztcsíkkal kapott pozitív eredményt más analitikai módszeren alapuló eljárással igazolni, mint például a Biuret-próba, a turbidimetriás vagy a festékkötődéses módszerek, vagy eleve ezeket a módszereket alkalmazni.

Segédanyag

A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz kapszulánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A gabapentin és CNS-depresszánsok, köztük opioidok együttes adásával kapcsolatban légzésdepresszióról, sedatioról és halálról számoltak be spontán jelentésekben és szakirodalmi esetleírásokban. E beszámolók némelyikének szerzői kifejezetten aggályosnak ítélték a gabapentin és opioid együttes alkalmazását legyengült állapotú betegek, idősek, súlyos légzőrendszeri alapbetegséggel rendelkező betegek, több gyógyszert együttesen szedő betegek, illetve gyógyszerabúzusban szenvedő betegek esetében.

Egy egészséges önkéntesek (N = 12) bevonásával végzett vizsgálat során, ha a 600 mg‑os gabapentin kapszula beadása előtt 2 órával az alanyok egy 60 mg‑os kontrollált hatóanyag-felszabadulású morfin kapszulát is kaptak, az átlagos gabapentin AUC kb. 44%‑kal nagyobb volt, mint amikor a gabapentint morfin nélkül adták be. Ezért az egyidejű opioid-kezelést igénylő betegeket gondos megfigyelés alatt kell tartani, hogy nem jelentkeznek-e a központi idegrendszeri depresszió jelei, például az aluszékonyság, a sedatio és a légzésdepresszió, és ennek megfelelően csökkenteni kell a gabapentin vagy az opioid dózisát.

Nem figyeltek meg kölcsönhatást gabapentin és fenobarbitál, fenitoin, valproinsav vagy karbamazepin között.

A gabapentin dinamikus egyensúlyi farmakokinetikája egészségesek és a fenti epilepszia elleni gyógyszereket szedő epilepsziás betegek esetében hasonló.

Noretindron- és/vagy etinilösztradiol-tartalmú, szájon át szedhető fogamzásgátlók és gabapentin együttadása egyik hatóanyag dinamikus egyensúlyi farmakokinetikáját sem befolyásolja.

Gabapentin és magnéziumot vagy alumíniumot tartalmazó antacidumok együttadása csökkenti a gabapentin biohasznosulását, legfeljebb 24%‑kal. Az antacidum beadását követően leghamarabb 2 óra elteltével javasolt a gabapentin alkalmazása.

A gabapentin vesén át történő kiválasztását a probenecid nem módosítja.

Gabapentin és cimetidin együttadásakor a gabapentin vesén át történő kiválasztásában megfigyelhető enyhe csökkenésnek várhatóan nincs klinikai jelentősége.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

Az epilepsziával és az epilepszia elleni gyógyszerekkel (antiepileptic drug – AED) kapcsolatos kockázatról általában

A fogamzóképes nőknek, és különösen a terhességet tervező és várandós nőknek szakorvosi tanácsadást kell biztosítani a rohamok, illetve az antiepileptikus kezelés magzatot érintő lehetséges kockázatairól. Felül kell vizsgálni az epilepszia elleni kezelés szükségességét, amikor egy kezelés alatt álló nő terhességet tervez. Epilepszia miatt kezelt nőknél az epilepszia elleni kezelést nem szabad hirtelen abbahagyni, mert az áttöréses rohamok megjelenéséhez vezethet, amely komoly következményekkel járhat mind az anyára, mind a gyermekre nézve. A monoterápiát lehetőség szerint előnyben kell részesíteni, mivel a több AED‑vel történő kezelés, az alkalmazott antiepileptikumtól függően, a veleszületett rendellenességek nagyobb kockázatával járhat, mint a monoterápia.

A gabapentinnel kapcsolatos kockázat

A gabapentin átjut a humán placentán.

Egy több mint 1700, az első trimeszterben gabapentinnek kitett terhességet vizsgáló észak-európai országokban végzett megfigyeléses vizsgálat adatai nem mutatták ki a súlyos veleszületett rendellenességek nagyobb kockázatát a gabapentinnek kitett gyermekek körében a gabapentinnek nem kitett gyermekekhez képest, valamint a pregabalinnak, lamotriginnek és pregabalinnak, vagy lamotriginnek kitett gyermekekhez képest. Hasonlóképpen, a terhesség alatt gabapentin-expozíciónak kitett gyermekeknél nem észlelték az idegrendszeri fejlődési rendellenességek megnövekedett kockázatát.

A gabapentin-expozíciónaak kitett nők újszülöttjei esetében korlátozott bizonyíték volt az alacsony születési súly és a koraszülés magasabb kockázatára, de nem volt bizonyíték a halvaszületés, a terhességi korhoz képest kicsi születési testméret, az alacsony 5. percben meghatározott Apgar-pontszám és a microcephalia magasabb kockázatára.

Az állatokon végzett vizsgálatok reprodukciós toxicitást mutattak (lásd 5.3 pont).

A gabapentin alkalmazható a terhesség első trimeszterében, ha klinikailag szükséges.

Újszülöttkori megvonási szindrómáról számoltak be az in utero gabapentin-expozíciónak kitett újszülöttek esetében. A terhesség során az egyidejű gabapentin- és opioid-expozíció növelheti az újszülöttkori megvonási szindróma kockázatát. Az újszülött szoros monitorozása szükséges.

Szoptatás

A gabapentin kiválasztódik a humán anyatejbe. A gabapentin szoptató anyának történő adásakor fokozott óvatosság szükséges, mivel a csecsemőre gyakorolt hatása nem ismert. Szoptató anyák kezelésére csak akkor szabad alkalmazni, ha a kezelés előnye egyértelműen meghaladja a kockázatot.

Termékenység

Állatkísérletekben nem észleltek a termékenységre kifejtett hatást (lásd 5.3 pont).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A gabapentin kis- vagy közepes mértékben befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A gabapentin a központi idegrendszerre hat és álmosságot, szédülést vagy más kapcsolódó tünetet okozhat. Ezek a nemkívánatos hatások veszélyesek lehetnek olyan betegek esetében, akik gépjárművet vezetnek vagy gépeket kezelnek, még akkor is, ha a tünetek csak enyhék vagy közepesen súlyosak. Ez különösen igaz a kezelés kezdetén és dózisemelést követően.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

Az alábbi listában az epilepszia (adjuváns kezelés és monoterápia) és neuropathiás fájdalom indikációban végzett klinikai vizsgálatok során megfigyelt mellékhatások szervrendszeri kategóriák és előfordulási gyakoriság szerint vannak felsorolva: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100 ‑ < 1/10), nem gyakori (≥ 1/1000 ‑ < 1/100), ritka (≥ 1/10 000 ‑ < 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Amennyiben egy mellékhatás a vizsgálatokban eltérő gyakorisággal jelentkezett, akkor azt a jelentett legmagasabb gyakorisági kategóriába sorolták.

A forgalomba hozatalt követően jelentett további reakciók a „nem ismert” (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) gyakorisági kategóriában dőlt betűvel vannak felsorolva.

Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatásokat csökkenő súlyosság szerint sorolták fel.

Szervrendszeri kategória	Nagyon gyakori (≥ 1/10)	Gyakori (≥ 1/100 –  < 1/10)	Nem gyakori (≥ 1/1000 –  < 1/100)	Ritka (≥ 1/10 000 –  < 1/1000)	Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
Fertőző betegségek és parazita-fertőzések	vírus-fertőzés	pneumonia, légúti fertőzés, húgyúti fertőzés, fertőzés, középfül-gyulladás
Vérképzőszervi és nyirok-rendszeri betegségek és tünetek		leukopenia			thrombocytopenia
Immun-rendszeri betegségek és tünetek			allergiás reakció (például urticaria)		túlérzékenységi szindróma (egy különböző formákban megjelenő szisztémás reakció, ami többek között láz, kiütés, hepatitis, lymphadenopathia, eosinophilia és néha egyéb jelek és tünetek formájában jelentkezhet), anaphylaxia (lásd 4.4 pont)
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek		anorexia, megnövekedett étvágy	hyperglykaemia (leggyakrabban diabeteses betegeknél figyelték meg)	hypoglykaemia (leggyakrabban diabeteses betegeknél figyelték meg)	hyponatraemia
Pszichiátriai kórképek		ellenséges magatartás, zavartság és érzelmi labilitás, depresszió, szorongás, idegesség, abnormális gondolkodás	agitatio		öngyilkossági gondolatok, hallucinációk, gyógyszerfüggőség
Idegrendszeri betegségek és tünetek	somno-lentia, szédülés, ataxia	konvulziók, hyperkinesiák, dysarthria, amnesia, tremor, insomnia, fejfájás, érzészavarok, mint például paraesthesia, hypaesthesia, koordinációs rendellenesség, nystagmus, fokozott, csökkent vagy hiányzó reflexek	hypokinesia, mentális károsodás	eszméletvesztés	egyéb mozgatórendszeri zavarok (például choreoathetosis, dyskinesia, dystonia)
Szem-betegségek és szemészeti tünetek		látászavarok, mint az amblyopia, diplopia
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei		vertigo			tinnitus
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek			palpitáció
Érbetegségek és tünetek		hypertonia, vasodilatatio
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek		dyspnoe, bronchitis, pharyngitis, köhögés, rhinitis		légzés-depresszió
Emésztő-rendszeri betegségek és tünetek		hányás, hányinger, fogászati rendellenességek, gingivitis, hasmenés, hasi fájdalom, dyspepsia, obstipatio, száj- vagy torokszárazság, flatulentia	dysphagia		pancreatitis
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek					hepatitis, icterus
A bőr és a bőr alatti szövetek betegségei és tünetei		arc oedema, purpura (leggyakrabban fizikai sérülésből következő véraláfutásként leírva), kiütés, pruritus, acne			Stevens‑Johnson szindróma, toxicus epidermalis necrolysis, angiooedema, erythema multiforme, alopecia, eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (lásd 4.4 pont)
A csont-izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei		arthralgia, myalgia, hátfájdalom, izomrángás			rhabdomyolysis, myoclonus
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek					akut veseelégtelenség, inkontinencia
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek		impotencia			az emlő megnagyobbodása, gynaecomastia, szexuális diszfunkció (beleértve a libido megváltozását, az ejaculatiós zavarokat és az anorgasmiát)
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	fáradtság, láz	perifériás oedema, rendellenes járás, gyengeség, fájdalom, rossz közérzet, influenzaszerű tünetek	egész testre kiterjedő oedema		megvonási reakciók*, mellkasi fájdalom. Jelentettek hirtelen fellépő, megmagyarázatlan haláleseteket, melyek ok-okozati összefüggése a gabapentin-kezeléssel nem bizonyított.
Laboratóriumi vizsgálatok eredményei		fehérvérsejtszám-csökkenés, testtömeg-növekedés	emelkedett májfunkciós értékek: GOT (ASAT), GPT (ALAT) és bilirubin		emelkedett kreatin-foszfokináz-szint a vérben
Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények		véletlen sérülés, csonttörés, horzsolás	elesés

*A rövid és hosszú távú gabapentin-kezelés leállítása után megvonási tüneteket figyeltek meg. Megvonási tünetek a kezelés leállítása után röviddel, általában 48 órán belül jelentkezhetnek. A leggyakrabban jelentett tünetek a következők: szorongás, álmatlanság, hányinger, fájdalmak, verejtékezés, remegés, fejfájás, depresszió, szokatlan érzet, szédülés és rossz közérzet (lásd 4.4 pont). A megvonási tünetek gabapentin-kezelés leállítását követő előfordulása gyógyszerfüggőséget jelezhet (lásd 4.8 pont). A beteget a kezelés kezdetén tájékoztatni kell erről. Ha le kell állítani a gabapentin-kezelést, akkor ajánlott ezt fokozatosan, legalább 1 hét alatt véghez vinni, a javallattól függetlenül (lásd 4.2 pont).

Akut pancreatitises eseteket jelentettek gabapentin-kezelés alatt. Ezek ok-okozati összefüggése a gabapentin-kezeléssel tisztázatlan (lásd 4.4 pont).

Végstádiumú veseelégtelenség miatt hemodialízis alatt álló betegeknél a kreatin-kináz szintjének emelkedésével együtt járó myopathiát jelentettek.

Gyermekek és serdülők

Légúti fertőzéseket, középfülgyulladást, konvulziókat és bronchitist csak gyermekek körében végzett klinikai vizsgálatokból jelentettek. Továbbá, gyermekek bevonásával végzett klinikai vizsgálatok során gyakran jelentettek agresszív magatartást és hyperkinesiát.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Akut, életveszélyes toxicitást nem figyeltek meg legfeljebb 49 g gabapentin túladagolásakor sem. A túladagolás tünetei szédülés, kettőslátás, elkent beszéd, álmosság, eszméletvesztés, letargia és enyhe hasmenés voltak. Szupportív kezeléssel minden beteg teljesen felépült. Nagyobb dózisoknál kisebb a gabapentin felszívódása, ami túladagolásnál korlátozhatja a gyógyszer felszívódását, és ennél fogva minimalizálja a túladagolás által okozott toxicitást.

A gabapentin túladagolása, különösen egyéb központi idegrendszeri depresszánsokkal történő kombinációban, kómát eredményezhet.

Bár a gabapentin eltávolítható hemodialízissel, a korábbi tapasztalatok alapján erre általában nincs szükség. Azonban, súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél indokolt lehet a hemodialízis.

Egereknél és patkányoknál nagy, 8000 mg/ttkg-os dózisok mellett sem állapítottak meg orális letális dózist. Állatokban az akut toxicitás jele volt az ataxia, gyengült légzés, ptosis, hypoaktivitás vagy izgatottság.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Analgetikumok, Gabapentinoidok, ATC-kód: N02BF01

Hatásmechanizmus

A gabapentin könnyen bejut az agyba, és megakadályozza a görcsrohamok kialakulását az epilepszia számos állatmodelljében. A gabapentin nem rendelkezik affinitással sem a GABA_A, sem a GABA_B receptorok irányában, és nem módosítja a GABA metabolizmusát sem. Nem kötődik az agy más neurotranszmitter receptoraihoz, és nem lép kölcsönhatásba a nátriumcsatornákkal. A gabapentin nagy affinitással kötődik a feszültségfüggő kalciumcsatornák α₂δ (alfa₂-delta) alegységéhez, és feltételezhető, hogy az α₂δ alegységhez való kötődés szerepet játszik a gabapentin görcsrohamellenes hatásaiban állatoknál. Széles panelre kiterjedő szűrés alapján úgy tűnik, hogy az α₂δ alegységen kívül nincs más célpontja a gabapentinnek.

Több preklinikai modell eredményeiből az állapítható meg, hogy a gabapentin farmakológiai aktivitását az α₂δ alegységhez való kötődés közvetítheti, az excitatorikus neurotranszmitterek felszabadulásának csökkentésén keresztül a központi idegrendszer régióiban. Ez az aktivitás lehet az alapja a gabapentin görcsrohamellenes aktivitásának. Bizonyításra vár, hogy embernél a gabapentin ezen aktivitásai mennyiben járulnak hozzá antikonvulzív hatásához.

A gabapentin több preklinikai állat-fájdalommodellben is hatásosságot mutat. A gabapentinnek az α₂δ alegységhez való specifikus kötődése feltehetőleg több különböző olyan aktivitást eredményez, amely a fájdalomcsillapító hatásért lehet felelős állatmodellekben. A gabapentin fájdalomcsillapító aktivitása felléphet a gerincvelőben, valamint magasabb agyközpontokban is a leszálló fájdalomgátló pályákkal való kölcsönhatás révén. Nem ismert, hogy e preklinikai tulajdonságok mennyiben relevánsak a humán klinikai hatást tekintve.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

Egy 3‑12 éves korú gyermekeknél, parciális rohamok kiegészítő kezelése során végzett klinikai vizsgálat az 50%‑os reszponder arány tekintetében a gabapentin-csoportban kedvező számszerű, de statisztikailag nem szignifikáns különbséget mutatott a placebóhoz viszonyítva. A kezelésre reagálók arányának kiegészítő, életkor szerinti, post‑hoc elemzései nem tárták fel az életkor statisztikailag szignifikáns hatását, sem folyamatos, sem dichotóm (3‑5 és 6‑12 éves korcsoportok) változóként.

A kiegészítő, életkor szerinti post‑hoc elemzés adatai az alábbi táblázatban vannak összefoglalva:

A válasz (≥ 50%‑os javulás) kezelés és életkor szerint, MITT* populáció
Korcsoport	Placebo	Gabapentin	P‑érték
< 6 éves	4/21 (19,0%)	4/17 (23,5%)	0,7362
6‑12 éves	17/99 (17,2%)	20/96 (20,8%)	0,5144

*A módosított beválasztás szerinti (MITT – modified intent to treat) populáció meghatározása: a vizsgálati készítményre randomizált összes beteg, akik emellett mind a kiindulási, mind a kettős vak szakaszra vonatkozóan 28 napos értékelhető rohamnaplóval rendelkeztek.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

Szájon át történő beadást követően 2‑3 órán belül figyelhető meg a gabapentin plazma-csúcskoncentrációja. A gabapentin biohasznosulása (a dózis felszívódó része) a dózis növelésével trendszerűen csökken. Egy 300 mg‑os kapszula abszolút biohasznosulása kb. 60%. Az ételnek, beleértve a magas zsírtartalmú étrendet is, nincs klinikailag jelentős hatása a gabapentin farmakokinetikájára.

Az ismételt alkalmazás nincs hatással a gabapentin farmakokinetikájára. Bár a klinikai vizsgálatok során a gabapentin plazmakoncentrációja általában 2 µg/ml és 20 µg/ml között volt, a koncentrációk alapján a biztonságosság vagy hatásosság nem volt megjósolható. A 3. táblázat tartalmazza a farmakokinetikai paramétereket.

3. táblázat
A GABAPENTIN ÁTLAGOS (%CV – VARIÁCIÓS EGYÜTTHATÓ) DINAMIKUS EGYENSÚLYI FARMAKOKINETIKAI PARAMÉTEREINEK ÖSSZEGZÉSE 8 ÓRÁNKÉNTI ALKALMAZÁST KÖVETŐEN
Farmakokinetikai paraméter	300 mg (N = 7)		400 mg (N = 14)		800 mg (N = 14)
	Átlag	%CV	Átlag	%CV	Átlag	%CV
cmax (µg/ml)	4,02	(24)	5,74	(38)	8,71	(29)
tmax (óra)	2,7	(18)	2,1	(54)	1,6	(76)
t1/2 (óra)	5,2	(12)	10,8	(89)	10,6	(41)
AUC(0-8) (µg × óra/ml)	24,8	(24)	34,5	(34)	51,4	(27)
Ae% (%)	NA	NA	47,2	(25)	34,4	(37)
cmax = maximális dinamikus egyensúlyi plazmakoncentráció tmax = a cmax eléréséhez szükséges idő T1/2 = eliminációs felezési idő AUC(0-8) = a dinamikus egyensúlyi koncentráció-idő görbe alatti terület a beadás utáni 0‑8 órában Ae% = beadás utáni 0‑8 órában a vizeletbe kiválasztott változatlan formájú gabapentin a dózis %‑ában NA = Nem elérhető

Eloszlás

A gabapentin nem kötődik plazmafehérjékhez, és a megoszlási térfogata 57,7 liter. Epilepsziában szenvedő betegeknél a gabapentin cerebrospinalis folyadékban mért koncentrációja a dinamikus egyensúlyi állapotban mért mélyponti plazmakoncentrációnak kb. 20%‑a. A gabapentin megjelenik a szoptató nők anyatejében.

Biotranszformáció

Embernél nincs bizonyíték a gabapentin metabolizmusára. A máj gyógyszer-metabolizmusért felelős kevert funkciójú oxidáz enzimeit nem indukálja.

Elimináció

A gabapentin változatlan formában, kizárólag a vesén át való kiválasztással eliminálódik. A gabapentin eliminációs felezési ideje a dózistól független, és átlagosan 5‑7 óra.

Idős, illetve vesekárosodásban szenvedő betegeknél csökken a gabapentin plazma clearance‑e. A gabapentin eliminációs sebességi állandója, plazma clearance‑e és vese clearance‑e egyenesen arányos a kreatinin-clearance‑szel.

A gabapentin hemodialízissel eltávolítható a plazmából. Vesekárosodásban szenvedő vagy hemodialízis alatt álló betegeknél ajánlott a dózis módosítása (lásd 4.2 pont).

Gyermekek és serdülők

A gabapentin farmakokinetikáját gyermekeknél 50 egészséges, 1 hónapos‑12 éves korú alany bevonásával határozták meg. Általában, ha az adagokat a testtömeg alapján (mg/ttkg) határozzák meg, az 5 évesnél idősebb gyermekek és serdülők gabapentin plazmakoncentrációja hasonló a felnőttéhez. Egy farmakokinetikai vizsgálatban 24 egészséges gyermeknél, akik életkora 1 hónap és 48 hónap között volt, körülbelül 30%‑kal alacsonyabb expozíciót (AUC-érték), alacsonyabb c_max-értéket és magasabb clearance/testtömeg értéket figyeltek meg, összehasonlítva az 5 évesnél idősebb gyermekek vizsgálati adataival.

Linearitás/nonlinearitás

A gabapentin biohasznosulása (a dózis felszívódó része) a dózis növelésével csökken, amely azt eredményezi, hogy a biohasznosulási értéket (F) magában foglaló farmakokinetikai paraméterek – például Ae%, CL/F, Vd/F – nem lesznek lineárisak. Az elimináció (olyan farmakokinetikai paraméterek, amelyek nem tartalmazzák az F értéket, mint a CL_r és t_1/2) legjobban lineáris farmakokinetikával írható le. Az egyszeri adagolás adataiból megjósolható a gabapentin dinamikus egyensúlyi plazmakoncentrációja.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Karcinogenezis

Egereknek 200, 600 és 2000 mg/ttkg/nap, valamint patkányoknak 250, 1000 és 2000 mg/ttkg/nap dózisban adtak 2 éven keresztül gabapentint az élelemmel. A hasnyálmirigy acinus sejtes tumorának előfordulási gyakorisága csak a legnagyobb dózist kapó hím patkányoknál növekedett statisztikailag szignifikánsan. 2000 mg/ttkg/nap dózist kapó patkányok plazma csúcskoncentrációja 10‑szer magasabb, mint amely embernél a 3600 mg‑os napi dózisnál kialakul. A hím patkányok hasnyálmirigyében megfigyelt acinussejt-tumorok malignitása alacsony fokú volt, nem voltak hatással a túlélésre, nem képeztek metasztázist vagy terjedtek át a környező szövetekbe, és hasonlóak voltak a kontroll állatokban előfordulókhoz. A hím patkányoknál megfigyelt pancreas acinussejt-tumorok jelentősége az emberi karcinogén kockázat szempontjából tisztázatlan.

Mutagenezis

A gabapentin nem mutatott genotoxikus potenciált. A standard, baktériumokkal vagy emlőssejtekkel végzett in vitro vizsgálatokban nem volt mutagén. A gabapentin emlőssejtekben in vitro és in vivo nem indukált strukturális kromoszóma rendellenességeket, valamint hörcsögök csontvelőjében nem okozott mikronukleusz-képződést.

Fertilitás csökkenés

Patkányoknál 2000 mg/ttkg‑ot (mg/m² testfelületre számítva az emberi maximális napi dózis körülbelül ötszöröse) is elérő dózisok mellett sem figyeltek meg a fertilitást vagy reprodukciót befolyásoló nemkívánatos hatást.

Teratogenezis

A gabapentin nem növelte egérnél, patkánynál vagy nyúlnál az ivadékok fejlődési rendellenességének gyakoriságát a kontrollhoz viszonyítva a 3600 mg‑os humán dózis 50, 30, illetve 25‑szörösét elérő dózisoknál (mg/m²‑re számítva az emberi napi dózis 4-, 5- illetve 8‑szorosa).

A gabapentin rágcsálóknál a koponya, a csigolyák, a mellső- és hátsó végtagok késői csontosodását okozta, ami a magzat növekedésének visszamaradására utal. Ezek a hatások akkor jelentkeztek, amikor vemhes egerek szájon át 1000 vagy 3000 mg/ttkg‑os napi dózisokat kaptak az organogenezis ideje alatt, illetve patkányok a párzás előtt és alatt, valamint a vemhesség ideje alatt 2000 mg/ttkg gabapentint kaptak. Ezek a dózisok mg/m²‑re számítva a 3600 mg‑os humán dózis mintegy 1‑5‑szörösének felelnek meg.

Az 500 mg/ttkg‑os (mg/m²‑re számítva a humán napi dózis körülbelül fele) napi dózisokat kapó vemhes egereknél ilyen hatásokat nem figyeltek meg.

Hydroureter és hydronephrosis előfordulási gyakoriságának növekedését figyelték meg egy fertilitási és általános reprodukciós vizsgálatban 2000 mg/ttkg/nap, egy teratológiai vizsgálatban 1500 mg/ttkg/nap, valamint egy peri- és postnatalis vizsgálatban 500, 1000 illetve 2000 mg/ttkg/nap dózisok mellett patkányoknál. Ezeknek az eredményeknek a jelentősége nem ismert, de késleltetett fejlődéssel jártak. Ezek a dózisok mg/m²‑re számítva a 3600 mg‑os humán dózis szintén mintegy 1‑5‑szörösének felelnek meg.

Egy nyulaknál végzett teratológiai vizsgálat során az organogenezis alatt alkalmazott 60, 300 és 1500 mg/ttkg napi dózisoknál megnövekedett a beágyazódást követő vetélés gyakorisága a vemhes nyulaknál. Ezek a dózisok mg/m²‑re számítva a 3600 mg‑os napi humán dózis mintegy 0,3‑8‑szorosának felelnek meg. A biztonságossági határok nem elégségesek ahhoz, hogy e hatások kockázata kizárható legyen emberek esetében.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Kapszulatöltet:

kukoricakeményítő;

talkum.

Kapszulahéj:

zselatin;

titán-dioxid (E171);

nátrium-lauril-szulfát;

sárga vas-oxid (E172);

vörös vas-oxid (E172) (csak a 400 mg‑os kapszulában).

Jelölőfesték:

sellak;

fekete vas-oxid (E172).

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30 ºC‑on tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Garlimo 300 mg kemény kapszula

PVC/PVdC//Al buborékcsomagolás: 10, 20, 30, 50, 60, 90, 100, 200 darab kapszula.

Polipropilén kupakkal lezárt, nedvességmegkötőt tartalmazó HDPE tartályban: 100, 200 és 1000 darab kapszula.

Garlimo 400 mg kemény kapszula

PVC/PVdC//Al buborékcsomagolás: 10, 20, 30, 50, 60, 90, 100, 200, 300 darab kapszula.

Polipropilén kupakkal lezárt, nedvességmegkötőt tartalmazó HDPE tartályban: 100, 200, 300, 500 darab kapszula.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy keresztes)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Orion Corporation

Orionintie 1

FI-02200 Espoo

Finnország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI

Garlimo 300 mg kemény kapszula

OGYI-T-24564/01 10× PVC/PVdC/Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24564/02 20× PVC/PVdC/Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24564/03 30× PVC/PVdC/Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24564/04 50× PVC/PVdC/Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24564/05 60× PVC/PVdC/Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24564/06 90× PVC/PVdC/Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24564/07 100× PVC/PVdC/Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24564/08 100× HDPE tartályban

OGYI-T-24564/09 200× PVC/PVdC/Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24564/10 200× HDPE tartályban

OGYI-T-24564/11 1000× HDPE tartályban

Garlimo 400 mg kemény kapszula

OGYI-T-24564/12 10× PVC/PVdC/Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24564/13 20× PVC/PVdC/Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24564/14 30× PVC/PVdC/Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24564/15 50× PVC/PVdC/Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24564/16 60× PVC/PVdC/Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24564/17 90× PVC/PVdC/Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24564/18 100× PVC/PVdC/Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24564/19 100× HDPE tartályban

OGYI-T-24564/20 200× PVC/PVdC/Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24564/21 200× HDPE tartályban

OGYI-T-24564/22 300× PVC/PVdC/Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-24564/23 300× HDPE tartályban

OGYI-T-24564/24 500× HDPE tartályban

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2025. május 6.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2025. október 28.