GLURENORM 30 mg tabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Glurenorm 30 mg tabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

30,0 mg glikidont tartalmaz tablettánként.

Ismert hatású segédanyag: 134,6 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz tablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Tabletta

Kerek, fehér, lapos, metszett élű, egyik oldalán felezővonallal, a felezővonal két oldalán 57C felirattal, a másik oldalán Boehringer logóval ellátott tabletta.

A tabletta egyenlő adagokra osztható.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Közép- és időskorúakon kialakult („maturity onset”) 2-es típusú diabetes mellitus kezelése, amikor a szénhidrátanyagcsere diétával (önmagában) nem szabályozható.

4.2 Adagolás és alkalmazás

A kezelőorvos diétás előírásait és a készítmény adagolására vonatkozó útmutatásait pontosan be kell tartani és ellenőrizni. A Glurenorm szedését kizárólag a kezelőorvos javaslatára szabad abbahagyni.

Adagolás és az alkalmazás módja

A kezelés elkezdése

A Glurenorm szokásos kezdő adagja fél tabletta (15 mg) a reggeli étkezés közben bevéve. A Glurenorm tablettát az étkezés elején kell bevenni. A Glurenorm bevételét követően az étkezést nem szabad kihagyni.

Ha a reggeli étkezéskor bevett fél tabletta nem bizonyul elegendőnek, a kezelőorvos útmutatásainak megfelelően, fokozatosan kell növelni a dózist. Ha az orvos legfeljebb két tablettát (60 mg) rendel, a Glurenorm napi adagja bevehető egyszerre, a reggeli étkezéssel.

Magasabb dózisok esetén jobb vércukor-kontroll érhető el napi kétszeri vagy háromszori adagolással. Ebben az esetben a legnagyobb adagot a reggeli étkezéssel kell bevenni. A napi adagot 4 tabletta (120 mg) fölé növelve általában nem fokozható tovább a vércukorszint-beállítás hatékonysága, ezért a maximális javasolt napi dózis 4 tabletta (120 mg).

Adagolás vesekárosodásban szenvedő betegeknél

A farmakokinetikai adatok alapján a Glurenorm metabolitjainak csak 5%-a választódik ki a vesén keresztül. Egy 1-4-es stádiumú vesekárosodásban szenvedő diabéteszes betegeken végzett klinikai vizsgálatban – vesekárosodásban nem szenvedőkkel összehasonlítva – az átlagosan 40-50 mg-os napi Glurenorm dózis hasonlóan hatott a vércukor-profilra és akkumulációt vagy hypoglikaemiás tüneteket nem figyeltek meg.

Adagolás májkárosodásban szenvedő betegeknél

Napi 75 mg feletti Glurenorm dózisok esetén gondos orvosi ellenőrzés szükséges. Mivel a Glurenorm 95%-a a májban metabolizálódik és az epével választódik ki, a Glurenorm nem adható súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknek (lásd 4.3 pont).

Két, különböző fokú májkárosodásban szenvedő (beleértve a portális hipertenzióval járó aktív májcirrhosist is) diabéteszes betegeken végzett klinikai vizsgálatban a Glurenorm nem rontotta tovább a májműködést, a mellékhatások száma alacsony volt és nem figyeltek meg jelentős hypoglikaemiát.

Gyermekek és serdülők

A Glurenorm alkalmazása gyermekeknél és serdülőknél nem javasolt, mert biztonságosságát és hatásosságát ebben a korcsoportban nem igazolták.

Más, hasonló hatásmechanizmusú antidiabetikummal kezelt betegek átállítása

A kezdő adag a korábban alkalmazott szerrel elért vércukorszint-beállítás hatékonyságától függ. Megjegyzendő, hogy 1 db Glurenorm tabletta (30 mg glikidon) antidiabetikus hatása nagyjából 1000 mg tolbutamidéval egyenértékű.

Kombinált adagolás

Ha a monoterápiában alkalmazott Glurenorm tabletta nem biztosítja a diabétesz kielégítő kezelését, kiegészítő terápiaként csak metformin adása javasolható.

4.3 Ellenjavallatok

• A készítmény hatóanyagával vagy 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység,

• Szulfonamiddal szembeni túlérzékenység,

• Inzulindependens (1-es típusú) diabetes mellitus,

• Pancreas reszekció,

• Diabéteszes kóma vagy prekóma,

• Diabéteszes ketoacidosis,

• Akut intermittáló (hepatikus) porfíria,

• Súlyos infekció,

• Súlyos májkárosodás,

• Műtétek előtt.

Azokban a ritka örökletes betegségekben, amelyekben a készítmény segédanyagai nem adhatók (lásd 4.4 pont), a készítmény alkalmazása ellenjavallt.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A diabétesz kezelésének fontos összetevője a rendszeres orvosi ellenőrzés. Különösen a dózistitrálás időszakában vagy gyógyszerváltás után szükséges körültekintően eljárni (lásd 4.7 pontot is).

Noha a glikidon adagjának csupán kb. 5%-a ürül a vesén keresztül és a vesekárosodásban szenvedő betegek is jól tolerálják, súlyos vesekárosodásban csak különösen gondos orvosi felügyelettel alkalmazható.

Ha a Glurenorm tabletta szedésének ideje alatt fellépő hypoglikaemiás tünetek, mint pl. láz, bőrkiütés, vagy hányinger jelentkeznek, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

A kezelés ideje alatt teherbe eső nőbetegeknek abba kell hagyniuk a Glurenorm tabletta szedését és haladéktalanul orvoshoz kell fordulniuk.

Az orális antidiabetikumok nem pótolhatják a diétás kezelést, hiszen ennek célja diabéteszben a beteg testsúlyának szabályozása, és mint ilyen, az orvos által rendelt mindennemű gyógyszeres kezeléstől független gyógymód. A Glurenorm tabletta adagolására vonatkozó orvosi előírások be nem tartása vagy étkezés kihagyása esetén nagymértékben lecsökkenhet a vércukorszint és emiatt eszméletvesztés léphet fel, ha pl. a tablettát az étkezés előtt veszik be az étkezés kezdete helyett, a vércukorszintre kifejtett hatása sokkal kifejezettebb, és növeli a hypoglikaemia kockázatát

Ha a hypoglikaemia klinikai jelei lépnek fel, szájon át azonnal cukrot tartalmazó ételt kell fogyasztani. Elhúzódó hypoglikaemia esetén azonnal intenzív kezelés és monitorozás szükséges.

A fizikai megterhelés fokozhatja a hypoglikaemiás hatást.

Az alkohol vagy stressz fokozhatja vagy csökkentheti a szulfonilureák vércukorszint csökkentő hatását.

A glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz hiányban szenvedő betegek szulfonilureával történő kezelése hemolitikus anémiát okozhat. Mivel a Glurenorm a szulfonilureák csoportjába tartozik, óvatosan kell alkalmazni glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz hiányban szenvedő betegeknél, és mérlegelni kell az alternatív kezelés lehetőségét.

Különös óvatosság szükséges a Glurenorm és más, a Glurenorm vércukorszint csökkentő hatását fokozó gyógyszer egyidejű alkalmazása esetén (lásd 4.5 pont).

Egy darab Glurenorm 30 mg-os tabletta 134,6 mg laktózt tartalmaz, ami a maximális javasolt napi dózis esetén 538,4 mg‑ot jelent. Ritkán előforduló, örökletes galaktóz intoleranciában, Lapp laktáz-hiányban vagy glükóz‑galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Számos gyógyszer befolyásolja a cukoranyagcserét, a lehetséges kölcsönhatásokat ezért az orvosnak figyelembe kell vennie.

A farmakokinetikai és farmakodinámás gyógyszer-gyógyszer interakciók a Glurenormmal megváltoztathatják a vércukorszint csökkentő hatást. A szulfonilureák nagymértékben kötődnek a plazmafehérjékhez és ezért az egyidejűleg adott, nagy fehérjekötődésű gyógyszerek leszoríthatják őket a kötőhelyekről.

A Glurenorm hypoglikaemiás hatását fokozhatják az egyidejűleg alkalmazott ACE inhibitorok, allopurinol, fájdalomcsillapítók és nem szteroid gyulladásgátlók, gombaellenes szerek, kloramfenikol, klaritromicin, klofibrát, kumarin-típusú antikoagulánsok, fluorokinolonok, heparin, MAO-bénítók szulfinpirazon, szulfonamidok, tetraciklinek és triciklikus antidepresszánsok, ciklofoszfamid és származékai, inzulin, valamint, más, hypoglikaemiát okozó vagy nem okozó orális antidiabetikumok.

A béta-blokkolók, egyéb szimpatolitikumok (pl. klonidin), reszerpin és guanetidin fokozhatják a hypoglikaemiás hatást és elfedhetik a hypoglikaemia tüneteit.

A Glurenorm hypoglikaemiás hatását csökkenthetik az egyidejűleg adott aminoglutetimid, kortikoszteroidok, diazoxid, orális fogamzásgátlók, szimpatomimetikumok, rifamicin, tiazid- és kacs-diuretikumok, pajzsmirigyhormonok, glukagon, fenotiazin és nikotinsav. A barbiturátok, rifampicin és fenitoin esetleg csökkenthetik a Glurenorm vércukorszint csökkentő hatását a májenzimek indukcióján keresztül.

A Glurenorm tabletta csökkent vagy megnövekedett hypoglikaemiás hatását írták le a H₂ receptor antagonista gyógyszerek ( pl. cimetidin, ranitidin) és az alkohol esetén.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség, szoptatás:

Terhes vagy szoptató nőknél a glikidonnal nem végeztek vizsgálatokat.

Állatkísérletekben a glikidon nem bizonyult teratogénnek. Azonban embriotoxikus hatásokat megfigyeltek nyulakban tartós hypoglikaemiát okozó nagy dózisok esetén (lásd 5.3 pont).

Nem ismert, hogy a glikidon vagy metabolitjai kiválasztódnak-e az emberi anyatejbe.

Terhes cukorbetegeknél különösen szorosan és intenzíven kell ellenőrizni a vércukorszinteket. A szénhidrátanyagcsere-kontrollja szájon át szedhető antidiabetikus szerekkel terhes nőknél nem biztosítható megfelelően.

Emiatt terhes vagy szoptató nők a gyógyszert nem szedhetik. Ha a beteg teherbe esik, vagy terhességet tervez, a Glurenorm adását le kell állítani és a kezelést inzulinra kell átállítani.

Termékenység:

Nem állnak rendelkezésre a Glurenorm termékenységre gyakorolt hatásait vizsgáló klinikai és nem klinikai vizsgálatokból származó adatok.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Glurenorm a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre kifejtett hatásait nem vizsgálták. A betegeket azonban figyelmeztetni kell, hogy aluszékonyságot, szédülést és akkomodációs zavarokat vagy a hypoglikaemia más tüneteit észlelhetik a Glurenorm kezelés alatt. Ezért óvatosság szükséges gépjárművezetés vagy gépek kezelése során. Ha a beteg hypoglikaemiás tüneteket észlel, kerülnie kell a potenciálisan veszélyes tevékenységeket, mint pl. a gépjárművezetés és a gépek kezelése.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A mellékhatásokat gyakoriság szerint, a következő egyezményes módon osztályozták:

nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 - <1/10), nem gyakori (≥1/1000 - <1/100),

ritka (≥1/10 000 - <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

A klinikai vizsgálati adatok és a forgalomba hozatalt követő tapasztalatok alapján a Glurenorm alkalmazása során a következő mellékhatások jelentkezhetnek a leggyakrabban előforduló hypoglikaemia mellett:

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek:

Ritka: agranulocytosis, leucopenia, thrombocytopenia

Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek:

Gyakori: hypoglikaemia

Ritka: étvágy csökkenése

Idegrendszeri betegségek és tünetek:

Nem gyakori: szomnolencia, fejfájás, szédülés

Ritka: paraesthesia

Szembetegségek és szemészeti tünetek:

Nem gyakori: akkomodációs zavarok

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek:

Ritka: angina pectoris, extrasystole

Érbetegségek és tünetek:

Ritka: szívelégtelenség, hypotensio

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek:

Nem gyakori: hasmenés, hányás, hasi diszkomfort, hányinger székrekedés, szájszárazság

Máj- és epebetegségek, illetve tünetek:

Ritka: cholestasis

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei:

Nem gyakori: bőrkiütés, viszketés

Ritka: Stevens Johnson-syndroma, fényérzékenységi reakciók, urtcaria

Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók:

Ritka: mellkasi fájdalom, fáradtság

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A szulfonilureák túladagolása hypoglikaemiát okozhat.

Tünetek

Hypoglikaemiás tünetek (akár hosszantartó) mint pl. az eszméletlenség, tachycardia, nyirkos bőr, motoros nyugtalanság és hyperreflexia és gyomorpanaszok is felléphetnek.

Terápia

Haladéktalanul glükózt kell adni szájon át vagy intravénásan. A plazma vércukorszint ellenőrzése és további glukóz adása válhat szükségessé.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Szulfonamidok, karbamid származékok,

ATC-kód: A10B B08

A Glurenorm egy második generációs vércukorszint csökkentő szulfonilurea. Hatásait a hasnyálmirigyen és azon kívül is kifejti.

Hatásmechanizmus

A glikidon a hasnyálmirigyben stimulálja az inzulin felszabadulást a pancreas béta-sejtjeiből a glukóz által mediált inzulin felszabadulás potenciálásán keresztül.

Állatkísérletekben megfigyeltek szerint úgy tűnik, hogy a glikidon csökkenti az inzulinrezisztenciát a májban és a zsírszövetben az inzulin-receptorok számának növelésén és az inzulin által indukált post-receptor mechanizmuson keresztül.

Farmakodinámiás hatások

A vér glukózszintjét csökkentő hatás a bevételt követően 60-90 perccel kezdődik és a bevételt követő 2‑3 óra múlva éri el a készítmény a maximális hatást. A hatás körülbelül 8-10 óráig tart. A glikidon így rövid hatású szulfonilureának tekinthető, és ezért alkalmas 2-es típusú diabetesben szenvedő, fokozott hypoglikaemia kockázatú, pl. idős vagy vesekárosodásban szenvedő betegek kezelésére.

Mivel a glikidon renális kiválasztása elhanyagolható, a Glurenorm vesekárosodásban szenvedő és diabéteszes nephropatiás betegek kezelésére használható.

Korlátozott számú, szulfonilurea kezelésre alkalmas egyidejűleg májbetegségben is szenvedő betegeknél alkalmazva a glikidon hatásosnak és biztonságosnak bizonyult és csak a metabolikus szempontból inaktív anyagcsere termékek eliminációja nyúlt meg.

Azonban a súlyos májkárosodás kontraindikációt jelent (lásd 4.3 pont).

Egy 18-30 hónapos Glurenorm kezelés során végzett vizsgálatban a betegek átlagos testtömege nem nőtt, inkább 1-2 kg-mal csökkent. Több szulfonilurea összehasonlító vizsgálata során a Glurenormmal kezelt betegek testtömege az 1 éves kezelést követően nem változott jelentősen.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás:

A 15 mg-os és 30 mg-os egyszeri dózisban, szájon át adott glikidon gyorsan és szinte teljes mértékben (kb. 80-95%-ban) felszívódik a tápcsatornából, 0,65 g/ml (0,12-2,14 g/ml) átlagos plazma csúcskoncentráció kialakulása mellett. A plazma csúcskoncentráció kialakulásáig eltelt idő átlagosan 2,25 óra (1,25-4,75 óra). Két kompartmentes modellt követve a glikidon koncentráció-idő görbe alatti területe zérótól a végtelenig (AUC_0-∞) 5,1 µg h/ml (1,5 – 10,1 µg h/ml).

Nem volt különbség a plazmaszintekben diabéteszes és egészséges személyek között.

Eloszlás:

A glikidon nagymértékben kötődik plazmafehérjékhez (>99%). Nincsenek arra vonatkozó klinikai adatok, hogy a glikidon vagy metabolitjai átjutnak-e a vér-agy gáton vagy a placentán. A nem klinikai adatok arra utalnak, hogy a glikidon és metabolitjai nem lépnek át ezeken a barriereken. Nem áll rendelkezésre arra vonatkozó adat, hogy a glikidon átjut-e az emberi anyatejbe.

Biotranszformáció:

A glikidon teljes mértékben, főként hidroxilációval és demetilációval metabolizálódik a májban. , Az anyavegyülettel összehasonlítva metabolitjai a vérben farmakológiailag nem vagy csak csekély mértékben aktívak.

Elimináció:

A glikidon elsősorban az epébe választódik ki és a széklettel ürül. A 15 mg radioizotóppal (¹⁴C) jelölt gyógyszerrel végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a teljes radioaktivitás körülbelül 86%-a nyerhető ki a székletből orális alkalmazást követően. Az alkalmazás módjától és az alkalmazott mennyiségtől függetlenül a glikidon adagjának csak kis része választódik ki a veséken keresztül és mutatható ki metabolizált gyógyszerként a vizeletből (körülbelül 5%). A renális kiválasztás még ismételt glikidon adagok után is minimális marad.

Két kompartmentes modellt követve a glikidon átlagos domináns eliminációs felezési ideje (t_1/2α) 1,2 óra (0,4-3,0 óra között), míg az átlagos terminális felezési idő (t_1/2β) körülbelül 8 óra (5,7-9,4 óra között) van.

Farmakokinetikai összefüggések speciális betegcsoportokban:

Idősek:

A farmakokinetikai jellemzők lényegében azonosak idősekben és középkorúakban.

Vese-, ill. májkárosodás:

Megfigyelték, hogy glikidon metabolizmusa májelégtelenségben szenvedő betegekben is megmarad. Ezért a glikidon biztonságosan adható májbetegségben. Másrészt, figyelembe véve, hogy a gyógyszer legnagyobb része az epén keresztül ürül a székletbe, a gyógyszer a károsodott veseműködésű betegekben nem kumulálódik. Ebből következik, hogy biztonságosan adható a krónikus nefropátia szempontjából veszélyeztetett betegeknek.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Az egyszeres és ismételt dózistoxicitási vizsgálatok azt mutatták, hogy a glikidon toxicitása nagyon alacsony.

Per os adagolás mellett az LD50 érték egereken, patkányokon, nyulakon és kutyákon >10 g/kg volt.

Intravénás adagolásnál az LD50 értékek patkányokon 144-180 mg/kg között voltak.

Per os, ismételt dózistoxicitási vizsgálatokban a legfeljebb 200 mg/kg/nap (étrendi keverék, 18 hónapig) és 1000 mg/kg/nap (gyomorszondán át, 6 hónapig) dózisok nem okoztak lényeges mellékhatást. Legfeljebb 20 mg/kg/nap dózisok 18 hónapon át adva kutyákon sem okoztak lényeges mellékhatást.

Az in vitro és in vivo genotoxicitási vizsgálatokban (Ames teszt, csontvelő mikronukleusz teszt patkányokon, kínai hörcsög csontvelő és spermatogonia teszt) a glikidon nem mutatott mutagén vagy klasztogén hatásokat. A glikidon negatív eredményt hozott az egereken és patkányokon végzett karcinogenitási vizsgálatokban is.

A glikidon nem volt teratogén patkányokon és nyulakon. Nyulaknál a rezorpciós arány növekedését figyelték meg 50 mg/kg/nap dózisok felett, amit a vemhes nőstényekben kialakuló tartós hypoglikaemia következményének tulajdonítanak.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Magnézium-sztearát, szárított kukoricakeményítő, oldható kukoricakeményítő (type 06598), laktóz-monohidrát

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25°C-on tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

50 db tabletta PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Megjegyzés: 

Osztályozás: II csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a helyi előírások szerint kell végrehajtani.

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Boehringer Ingelheim International GmbH

Ingelheim am Rhein, Binger Strasse 173.

Németország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-2310/01

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1993. október 14.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. december 11.

10 A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2018.09.21.