1. A GYÓGYSZER NEVE

Hypnogen 10 mg filmtabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

10 mg zolpidem-tartarátot tartalmaz filmtablettánként.

Ismert hatású segédanyag: 93,25 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz filmtablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

2. GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta.

Fehér vagy csaknem fehér színű, bemetszéssel ellátott filmtabletta, mely nyomásra törik.

A tabletta egyenlő adagokra osztható.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Az álmatlanság rövid távú kezelése javallt felnőttek számára, ha az elesettséget okoz, vagy rendkívül nagy stressznek teszi ki a beteget.

2. Adagolás és alkalmazás

Adagolás

A zolpidem hatásának kezdete gyors, ezért közvetlenül lefekvés előtt vagy után kell bevenni. A készítményt csak akkor szabad használni, ha megfelelő időtartamú alvásra van lehetőség (8 óra).

A kezelés egyszeri gyógyszerbevétellel történjen, mely ugyanaznap éjjel nem ismételhető.

Felnőtteknek a napi javasolt adag 10 mg, amit közvetlenül lefekvéskor kell bevenni. A zolpidem legkisebb hatásos adagját kell alkalmazni, és a 10 mg-ot nem szabad túllépni.

A kezelés időtartamának a lehető legrövidebbnek kell lennie. Általánosságban néhány napig, maximum két hétig, a dózis fokozatos leépítését is beleértve 4 hétig tarthat. A dózis fokozatos leépítését az adott betegre kell szabni.

Különleges betegcsoportok

Gyermekek és serdülők

A zolpidem alkalmazása nem javasolt 18 év alatti gyermekeknél és serdülőknél az ennél a korcsoportnál történő alkalmazását alátámasztó adatok hiánya miatt. Placebokontrollos klinikai vizsgálatokból származó, jelenleg rendelkezésre álló adatok ismertetését lásd az 5.1 pontban.

Idősek

Az idős vagy legyengült betegek különösen érzékenyek lehetnek a zolpidem hatásaira, ezért ilyen esetekben az ajánlott adag csak 5 mg. A zolpidem maximális adagja nem haladhatja meg a 10 mg-ot.

Májkárosodás

A zolpidem clearance-e és metabolizmusa májkárosodásban csökken. Ezeknél a betegeknél a terápiát 5 mg-os adaggal kell kezdeni. Különös figyelmet kell fordítani az idős betegekre. Ha a terápiás válasz nem megfelelő, és ha a gyógyszert jól tolerálják, az adag felnőttek esetében 10 mg-ra növelhető (65 éves kor alatt).

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

3. Ellenjavallatok

• A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység;

• obstructiv alvási apnoe syndroma;

• myasthenia gravis;

• súlyos májkárosodás;

• akut vagy súlyos légzési elégtelenség.

3. Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A hypnotikum-kezelés megkezdése előtt tisztázni kell az insomnia hátterében lévő okokat, ha az lehetséges, és megfelelően kezelni kell az alapbetegségeket.

Ha az insomnia 7-14 napos kezelés után sem javul, az primer pszichiátriai rendellenesség fennállását jelezheti. A beteg állapotát rendszeres időközönként ellenőrizni kell.

Légzéskárosodás

Károsodott légzésfunkciójú betegeknek a zolpidem kizárólag óvatossággal adható, mivel a hipnotikumok a légzésfunkciót befolyásolhatják (lásd 4.8 pont). Azonban a zolpidem légzésfunkciót deprimáló hatását egészséges önkéntesekkel, valamint enyhe vagy mérsékelt fokú chronicus légúti obstructiv betegségekben szenvedő betegekkel végzett vizsgálatok során nem tapasztalták.

Májkárosodás

Súlyos májkárosodásban szenvedő betegek esetében a zolpidem nem alkalmazható, mert encephalopathia kialakulásához vezethet (lásd 4.2 , 4.3 és 4.8 pont).

Idősek

Lásd a 4.2 pontban.

Psychotikus betegség

A hipnotikumok, mint a zolpidem alkalmazása a psychoticus betegek primer terápiájára nem javasoltak.

Amnézia

A szedatívumok és a hipnotikumok anterograd amnéziát okozhatnak. Ez legtöbbször néhány órával a zolpidem bevétele után jelentkezik, ezért a kockázat csökkentése érdekében a betegeknek meg kell arról bizonyosodniuk, hogy 8 óra megszakítatlan alvásidő áll a rendelkezésükre (lásd 4.8 pont).

Öngyilkosság és depresszió

A zolpidem más szedatívumokhoz és hipnotikumokhoz hasonlóan csak megfelelő körültekintéssel adható a depresszió tüneteit mutató betegeknek. Ha a szuicid tendencia nem zárható ki, vagy szerepel az anamnézisben, a kezelést a legkisebb hatásos adaggal végezzük, tekintettel a szándékos túladagolás kockázatára. A zolpidem kezelés közben, egy már korábban fennálló depresszió felszínre kerülhet. Mivel az álmatlanság a depresszió egyik tünete lehet, a javulást nem mutató álmatlanság esetén a beteg felülvizsgálandó.

Több epidemiológiai vizsgálat szerint öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet előfordulásának növekedése figyelhető meg benzodiazepinekkel és más hipnotikumokkal – ideértve a zolpidemet is – kezelt depressziós vagy nem depressziós betegeknél. Okozati összefüggést nem állapítottak meg.

Pszichiátriai és „paradox" reakciók

Ismert tény, hogy szedatív és hipnotikus szerek, így a zolpidem alkalmazásakor olyan reakciók léphetnek fel, mint nyugtalanság, az alvászavar súlyosbodása, izgatottság, irritabilitás, agresszivitás, téveszmék, düh, rémálmok, hallucinációk, psychosis, természetellenes viselkedés és más magatartási zavarok. Ilyen esetekben a kezelést fel kell függeszteni. Ezek a reakciók nagyobb valószínűséggel jelentkeznek idős korban.

Alvajárás és az azzal összefüggő viselkedésformák

Alvajárást és az azzal összefüggő egyéb viselkedésformákat, mint az „alva-vezetés”, ételkészítésre és elfogyasztására, vagy telefonálásra és a nemi aktusra vonatkozó amnéziát jelentettek azoknál a betegeknél, akik zolpidemet szedtek és nem voltak teljesen éber állapotban. Az alkohol és más központi idegrendszeri depresszánsok együttes alkalmazása zolpidemmel, és a javasolt maximális adagnál nagyobb adagban alkalmazott zolpidem fokozzák ezen viselkedésformák előfordulásának a valószínűségét. A zolpidem-kezelés megszakítása erősen mérlegelendő azoknál a betegeknél, akiknél ilyen viselkedésformák (pl. alva-vezetés) észlelhetők, annak megelőzésére, hogy a beteg saját magát és másokat veszélyeztessen (lásd 4.8 és 5.1 pont).

Tolerancia

A rövid hatástartamú szedatívumok és hipnotikumok hipnotikus hatása ismételt, néhány hetes alkalmazás során csökkenhet.

Dependencia

A szedatívumok és a hipnotikumok alkalmazása e szerekhez kapcsolódó fizikai vagy psychés függőséghez vezethet. A dependencia veszélye a dózis nagyságával és a kezelés időtartamával arányosan nő; és nagyobb a dependencia veszélye azon betegek esetében is, akiknek az anamnézisében pszichiátriai rendellenesség és/vagy alkohol- vagy gyógyszerfüggőség szerepel. Ezeket a betegeket csak gondos ellenőrzés mellett szabad hipnotikumokkal kezelni.

Ha a fizikai függőség már kialakult, a kezelés hirtelen megszakítása megvonási tüneteket válthat ki. Ezek a következők lehetnek: fejfájás, izomfájdalom, extrém szorongás és feszültség, nyugtalanság, confusio és ingerlékenység. Súlyos esetekben a következő tünetek fordulhatnak elő: derealisatio, depersonalisatio, hyperacusis, hiperszenzitivitás fényre, zajra vagy érintésre, hallucinációk vagy epilepsziás rohamok.

Rebound insomnia

Benzodiazepinek és benzodiazepin‑szerű gyógyszerekkel történő kezelés megszakítása rebound insomnia kialakulásával járhat. Ezt egyéb reakciók, mint hangulatváltozások, szorongás és nyugtalanság kísérhetik.

Fontos, hogy a beteget figyelmeztessük a rebound hatás megjelenésének a lehetőségére, ezzel is csökkentve a kezelés megszakításakor jelentkező tünetek megjelenésével járó aggodalmakat.

Mivel a megvonási tünetek/rebound jelenségek kialakulásának kockázata a kezelés hirtelen elhagyása esetén nagyobb, ajánlott az adagok fokozatos csökkentése.

A rövid hatástartamú szedatívumok és hipnotikumok esetében a rebound hatás megjelenhet az adagolási intervallumok között is, különösen nagyobb dózisok alkalmazásánál.

Másnapi pszichomotoros képességromlás

Más szedatívumhoz/hipnotikumhoz hasonlóan, a zolpidemnek is van központi idegrendszeri depresszáns hatása.

A másnapi pszichomotoros képesség, beleértve a csökkent gépjárművezetési képességet is, romlásának kockázatát növeli, ha

• a zolpidem a mentális éberséget igénylő tevékenységek előtt 8 óránál kevesebb időn belül kerül bevételre (lásd 4.7 pont).

• az ajánlott adagnál nagyobb adag kerül bevételre.

• a zolpidemet más központi idegrendszeri depresszánsokkal, vagy a zolpidem vérszintjét megemelő gyógyszerekkel, vagy alkohollal, vagy tiltott szerekkel együtt alkalmazzák (lásd 4.5 pont).

A zolpidemet egyszer kell bevenni közvetlenül lefekvéskor és nem szabad ugyanaznap éjjel újra bevenni. A rövid hatástartamú benzodiazepinek és benzodiazepin‑szerű gyógyszerek esetén (pl. zolpidem) a megvonási tünetek az adagolási tartományon belül manifesztálódhatnak.

Súlyos sérülések

Farnakológiai tulajdonságai miatt a zolpidem álmosságot és csökkent éberségi szintet okozhat, aminek a következtében a beteg eleshet, és súlyosan megsértheti magát.

Hosszú QT-szindrómás betegek

Egy in vitro, kísérleti körülmények között végzett cardialis elektrofizológiai vizsgálat azt mutatta, hogy a zolpidem nagyon magas koncentrációban, pluripotens őssejteken alkalmazva csökkentheti a hERG ioncsatornák kálium áramát. Ennek lehetséges következményei ismeretlenek a hosszú QT-szindrómában szenvedő betegeket illetően. Ezért elővigyázatosságból a zolpidem-kezelés előny/kockázati arányát gondosan mérlegelni kell olyan betegek esetében, akiknél ismert, hogy örökletes hosszú QT-szindrómában szenvednek.

Opioidok együttes alkalmazásának kockázata

A zolpidem és opioidok együttes alkalmazása fokozza a szedáció és a légzésdepresszió kialakulásának kockázatát, egyes esetekben pedig kómához, illetve halálhoz vezethet. Ezen kockázatok miatt a zolpidem és opioidok együttes felírása olyan betegek számára van fenntartva, akiknél alternatív kezelési lehetőségek nem állnak rendelkezésre.

Amennyiben zolpidem és opioidok együttes alkalmazásáról születik döntés, a gyógyszerek együttes felírásakor a legkisebb hatásos dózisokat kell adni, és azokat a lehető legrövidebb ideig alkalmazni.

A betegek szoros megfigyelése szükséges a légzésdepresszió és szedáció jeleinek és tüneteinek kialakulása szempontjából (lásd 4.5 pont).

Laktóz

A Hypnogen tabletta laktóz-monohidrátot tartalmaz.

Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Alkohol

A zolpidem bevételével egyidejűleg nem javasolt alkohol fogyasztása.

Alkohollal kombinációban alkalmazva a zolpidem szedatív hatása fokozódhat. Ez befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

Központi idegrendszeri depresszánsokkal történő kombináció

Fokozott központi idegrendszeri depressziós hatás alakulhat ki antipszichotikumokkal (neuroleptikumokkal), hipnotikumokkal, anxiolitikumokkal/szedativumokkal. antidepresszánsokkal, kábító fájdalomcsillapítókkal, epilepsziaellenes gyógyszerekkel, anesztetikumokkal, szedativ antihisztaminokkal történő együttes alkalmazáskor. Ezért a zolpidem együttes alkalmazása ezekkel a gyógyszerekkel fokozhatja az álmosságot és a másnapi pszichomotoros képességromlást, beleértve a csökkent gépjárművezetési képességet is (lásd 4.4 és 4.7 pont). Vizuális hallucináció izolált eseteiről is beszámoltak zolpidemet antidepresszánsokkal, beleértve a bupropiont, dezipramint, fluoxetint, szertralint és venlafaxint együtt szedő betegeknél.

Fluvoxaminnel történő együttes alkalmazása megemelheti a zolpidem vérszintjét, ezért együttes alkalmazásuk nem javasolt.

Kábító fájdalomcsillapítókkal kombinálva fokozódhat az eufória, és ezzel növekedhet a pszichés függőség kialakulásának veszélye.

CYP450 gátlók és indukálók

Az olyan hatóanyagok, melyek kölcsönhatásba lépnek bizonyos májenzimekkel (elsősorban a citokróm P450-nel), fokozhatják néhány altatószer hatását. A zolpidem különböző hepatikus citokróm P450 enzimeken keresztül metabolizálódik, elsősorban a CYP3A4‑en, kisebb mértékben a CYP1A2‑n.

A zolpidem farmakodinámiás hatása csökken CYP3A4 induktorokkal, mint pl. rifampicinnel és orbáncfűvel történő együttes alkalmazáskor. Az orbáncfű farmakokinetikai kölcsönhatást mutat zolpidemmel. Orbáncfűvel való együttadáskor a zolpidem átlagos C_max- és AUC-értéke 33,7%-kal, illetve 30,0%‑kal alacsonyabb a zolpidem önmagában történő alkalmazásához képest. Zolpidem párhuzamos alkalmazása orbáncfűvel nem ajánlott, mivel az együttadás csökkentheti a zolpidem vérszintjét.

Azonban itrakonazol (CYP3A4 gátló) együttes adása a zolpidem farmakokinetikáját, ill. farmakodinamikáját szignifikánsan nem befolyásolta. Ezen eredmények klinikai relevanciája ismeretlen.

A zolpidem együttes alkalmazása naponta kétszer adott 200 mg ketokonazollal (erős CYP3A4 gátló), a zolpidem eliminációs felezési idejének megnyúlását, a teljes AUC-érték emelkedését és a clearance-érték csökkenését okozta, a zolpidem és placebo együttes alkalmazásához képest. A zolpidem teljes AUC-értéke, ketokonazollal történő együttes alkalmazása esetén 1,83-szeresére nőtt a zolpidem önmagában történő alkalmazásához képest. A zolpidem rutinszerű adagmódosítása nem szükséges, de a betegeket figyelmeztetni kell, hogy a zolpidem ketokonazollal történő együttes alkalmazása fokozza a szedatív hatást.

A fluvoxamin erős CYP1A2-gátló, ugyanakkor enyhe CYP2C9-, illetve gyenge CYP3A4-gátló. A fluvoxaminnal történő együttes alkalmazás növelheti a zolpidem szintjét a vérben, ezért együttadásuk nem javasolt.

Ciprofloxacinnal történő együttes alkalmazás megemelheti a zolpidem vérszintjét, ezért együttadásuk nem javasolt.

Opioidok

Benzodiazepinek és más szedatohipnotikumok, ideértve a zolpidemet is, illetve opioidok együtt adása additív központi idegrendszeri depresszáns hatásuk miatt fokozza a szedáció, légzésdepresszió, kóma és halál kockázatát. Benzodiazepinek és opioidok együttadásakor korlátozni kell az alkalmazott dózisokat és a kezelés időtartamát (lásd 4.4 pont).

Egyéb gyógyszerek:

Nem észleltek jelentős mértékű farmakokinetikai interakciót a zolpidem és a warfarin, digoxin vagy ranitidin együttes adása során.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

Terhesség alatt a zolpidem alkalmazását elővigyázatosságból kerülni kell.

Az állatkísérletek nem utalnak közvetlenül vagy közvetett módon károsan befolyásoló hatásra, különös tekintettel a reproduktív toxicitás kialakulására (lásd 5.3 pont).

A zolpidem átjut a placentán.

Kohorsz-vizsgálatokból összegyűjtött terhes nőkre vonatkozó nagyszámú adat alapján (több mint 1000 kimenetele) a terhesség első trimeszterében a benzodiazepin vagy benzodiapinszerű hatóanyagok expozíciója következtében kialakuló születési rendellenességeknek nem volt bizonyítéka, ugyanakkor bizonyos epidemiológiai esettanulmányokban az ajak- és szájpadhasadék megnövekedett incidenciáját figyelték meg benzodiazepin expozíció mellett.

Csökkent magzati mozgás és magzati szívfrekvencia variabilitás eseteit jegyezték le benzodiazepinek vagy benzodiapinszerű hatóanyagok adását követően a terhesség második és/vagy harmadik trimeszterében.

A zolpidem alkalmazása a terhesség végső szakaszában vagy szülés alatt, összefüggésbe hozható az újszülött csecsemőnél hypothermia, izom-hypotonia, táplálási nehézség és mérsékelt légzésdepresszió kialakulásával a készítmény farmakológiai hatása miatt. A terhesség végén alkalmazott központi idegrendszeri depresszánsok és a zolpidem egyidejű használatakor az újszülötteknél súlyos légzésdepressziót írtak le.

Azoknál az újszülötteknél, akik a terhesség utolsó szakaszában hosszantartó szedativ/hypnotikus kezelésben részesült anyáktól születtek, fizikai függőség alakulhat ki és a szülést követően fennállhat az elvonási tünetek jelentkezésének a veszélye.

Zolpidem felírásakor figyelmeztetni kell a fogamzóképes női beteget, hogy tervezett vagy feltételezett terhesség esetén azonnal értesítse kezelőorvosát, a gyógyszer adagolásának felfüggesztése érdekében.

Szoptatás

A zolpidem kis mértékben kiválasztódik az anyatejbe, ezért adása a szoptatás időszakában nem javasolt.

7. A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Hypnogen nagymértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

A gépjárművezetőket, illetve gépeket használókat figyelmeztetni kell arra, hogy – mint az egyéb hipnotikumok esetében – fennállhat a gyógyszerbevétel utáni reggelen az álmosság, megnyúlt reakcióidő, szédülés, aluszékonyság, homályos/kettős látás, valamint az éberség és a gépjárművezetési képesség csökkenésének lehetséges kockázata (lásd 4.8 pont). A kockázat minimalizálásának érdekében legalább 8 óra pihenőidő javasolt a Hypnogen bevétele és a gépjárművezetés, a gépek kezelése valamint magasban végzett munka között.

A gépjárművezetési képesség zavara és olyan viselkedés, mint az “alva-vezetés” előfordult zolpidemet önmagában, terápiás adagban alkalmazva is.

Továbbá, a Hypnogen alkohollal és egyéb központi idegrendszeri depresszánsokkal történő együttes bevétele növeli az ilyen viselkedés kockázatát (lásd 4.4 és 4.5 pont). A betegeket figyelmeztetni kell arra, hogy ne fogyasszanak alkoholt és egyéb pszichoaktív anyagot, amikor zolpidemet szednek.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A zolpidem mellékhatásai dózisfüggők, különösen egyes központi idegrendszeri hatások tekintetében, és a 4.2 pontban ajánlottnak megfelelően enyhébbek, ha a gyógyszerbevétel közvetlenül elalvás előtt vagy lefekvéskor történik. Idősek esetén a mellékhatások gyakrabban fordulnak elő.

Az alábbi táblázat összefoglalja a nemkívánatos gyógyszerhatásokat és incidenciájukat a következő osztályozás szerint: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100 ‑ < 1/10), nem gyakori (≥ 1/1000 ‑ <1/100), ritka (≥ 1/10000 ‑ < 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Szervrendszer	Gyakoriság	Lehetséges mellékhatás
Fertőző betegségek és parazitafertőzések	Gyakori	Felső légúti fertőzés, alsó légúti fertőzés
Immunrendszeri betegségek és tünetek	Nem ismert	Angioneuroticus oedema
Pszichiátriai kórképek*	Gyakori	Hallucinációk, izgatottság, rémálmok
Nem gyakori	Zavartság, ingerlékenység
Nem ismert	Nyugtalanság, agresszió, téveszme, düh, psychosis, természetellenes viselkedés, somnambulizmus (lásd 4.4 pont), függőség (elvonási tünetek, vagy a kezelés megszakítását követően rebound hatás fordulhat elő), libidóváltozások, depresszió (lásd 4.4 pont), eufórikus hangulat.
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Gyakori	Aluszékonyság, fejfájás, szédülés, az álmatlanság súlyosbodása, kognitív zavarok, mint anterograd amnézia (az amnesztikus hatás inadekvát viselkedéssel társulhat)
Nem gyakori	Tremor
Nem ismert	Az éberségi szint csökkenése, figyelemzavar, beszédzavar
Szembetegségek és szemészeti tünetek	Nem gyakori	Diplopia
Nem ismert	Homályos látás
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek	Nem ismert	Légzésdepresszió (lásd 4.4 pont)
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Gyakori	Hasmenés, hányinger, hányás, hasi fájdalom
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek	Nem ismert	Megemelkedett májenzimszintek, hepatocelluláris, cholestaticus vagy kevert típusú májkárosodás (lásd 4.2, 4.3 és 4.4 pont)
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek	Nem ismert	Étvágycsökkenés
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	Nem ismert	Bőrkiütés, viszketés, csalánkiütés, fokozott verejtékezés
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei	Gyakori	Hátfájás
Nem ismert	Izomgyengeség
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	Gyakori	Fáradtság
Nem ismert	Járászavarok, a gyógyszerhez való hozzászokás, elesés (főleg idős betegeknél fordult elő és azokban az esetekben, amikor a beteg nem az előírás szerint alkalmazta a zolpidemet, lásd 4.4 pont)

* A legtöbb pszichés mellékhatás a paradox reakciókkal van összefüggésben.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Jelei és tünetei:

A bejelentett esetek alapján zolpidemmel monoterápiában, vagy más központi idegrendszeri depresszáns szerekkel (beleértve az alkoholt) történő együttes túladagolás aluszékonyságtól kómáig terjedő és még súlyosabb tüneteket, úgymint fatális kimenetelt is okoz.

Kezelése:

Általános tüneti és szupportív terápiát kell alkalmazni. Ha a gyomormosás nem alkalmazható, aktív szén adható a felszívódás csökkentése céljából. A szedatív szerek kerülendők, még excitatio kialakulásakor is. Ha súlyos tünetek lépnek fel (pl. légzésdepresszió), megfontolandó flumazenil adása, bár a flumazenil hozzájárulhat a neurológiai szimptómák kialakulásához (convulsiók).

A zolpidem nem dializálható.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

1. Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: altatók és nyugtatók, benzodiazepinnel rokon hatóanyagok, ATC kód: N05CF02

Hatásmechanizmus

A zolpidem az imidazopiridin csoportba tartozó altató, mely specifikus agonista hatást fejt ki a GABA_A-receptoron elhelyezkedő omega-1 kötési helyen, melyet benzodiazepin-1 alegységnek is neveznek.

Míg a benzodiazepinek nem szelektív módon kötődnek az omega-receptor mindhárom alegységéhez, a zolpidem elsősorban az omega-1 alegységhez mutat affinitást. E receptor változást indukál a kloridion-csatornákban, és ezáltal kiváltja a zolpidem specifikus szedatív hatását. A hatás a flumazenil nevű benzodiazepin antagonistával visszafordítható.

Állatkísérletek

A zolpidem szelektív omega-1 alegységhez való kötődése magyarázhatja azt a tényt, hogy a zolpidem altatószerként alkalmazott dózisban semmilyen izomrelaxáns és anticonvulsiv hatást nem mutat, míg ezen hatások az omega-1 alegységhez nem szelektíven kötődő benzodiazepinek alkalmazása után tapasztalhatók.

Humán alkalmazás

A zolpidem lerövidíti az elalváshoz szükséges időt, csökkenti az éjszakai felébredések számát, megnyújtja az éjszakai alvástartamot, és javítja az alvás minőségét.

Ezek a hatások tipikus EEG-eredményekkel is igazolhatók, melyek különböznek a benzodiazepineknél mért értékektől. Az egyes alvási fázisok relatív időtartamát vizsgálva igazolták, hogy a zolpidem megőrzi az alvás szerkezetét. Az ajánlott dózisokban a zolpidem nem befolyásolja a paradox alvási (REM) fázis tartamát. A mély alvás (az ún. lassú hullámú alvás III. és IV. fázisa) arányának megtartása a zolpidem omega-1 receptorokhoz történő szelektív kötődésével magyarázható. A zolpidem valamennyi ismert hatása antagonizálható flumazenil adagolásával.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

A randomizált vizsgálatok csak a 10 mg zolpidem hatásosságának meggyőző bizonyítékát mutatták.

Egy randomizált, dupla-vak vizsgálatban 462 nem idős, átmeneti alvászavarban szenvedő egészséges önkéntesnél a 10 mg zolpidem 10 perccel csökkentette az átlagos elalvási időt a placebóhoz képest, miközben az 5 mg zolpidem esetén ez 3 perc volt.

Egy randomizált, dupla-vak vizsgálatban 114 nem idős, krónikus álmatlanságban szenvedő betegnél a 10 mg zolpidem 30 perccel csökkentette az átlagos elalvási időt a placebóhoz képest, miközben az 5 mg zolpidem esetén ez 15 perc volt.

Egyes betegeknél az alacsonyabb 5 mg-os adag is hatásos lehet.

Gyermekek és serdülők

A zolpidem alkalmazásának biztonságosságát és hatékonyságát 18 év alatti gyermekeknél és serdülőknél nem bizonyították. Egy randomizált, placebokontrollos, 201 figyelemhiányos/hiperaktivitás zavarral (ADHD) küzdő insomniában szenvedő, 6–17 év közötti gyermek és serdülő bevonásával végzett vizsgálat során a zolpidem 0,25 mg/ttkg/nap dózisban (maximum 10 mg/nap dózisban) nem bizonyult hatékonynak a placebóval összehasonlítva. A zolpidem-kezelés következtében leggyakrabban előforduló mellékhatások a placebóval szemben pszichiátriai és idegrendszeri eredetűek voltak, beleértve a szédülést (23,5% versus 1,5%), fejfájást (12,5% versus 9,2%), és hallucinációkat (7,4% versus 0%) (lásd 4.2 pont).

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A zolpidem gyorsan felszívódik, így a hipnotikus hatás kezdete is gyors. A plazma csúcskoncentrációt 0,5–3 óra alatt éri el. A biohasznosulás 70% szájon át történő alkalmazás esetén, a first-pass metabolizmusnak köszönhetően.

Eloszlás

A zolpidem körülbelül 92,5% ± 0,1%-ban kötődik a plazmafehérjékhez. Megoszlási térfogata 0,54 ± 0,02 l/ttkg, és 0,34 ± 0,05 l/ttkg-ra csökken nagyon idősek esetén.

Elimináció

A zolpidem eliminációs felezési ideje rövid, átlagosan 2,4  óra (± 0,2óra ), a hatástartama 6 óra. Metabolitjai inaktívak, a vizelettel 56%, a széklettel 37% ürül. A vizsgálatok alapján a zolpidem nem dializálható.

Linearitás

Terápiás dózistartományban a farmakokinetikai profil lineáris, és ismételt adagolással nem változik.

Speciális betegcsoportok

A plazmakoncentráció idős és májkárosodásban szenvedő betegekben emelkedett. Ezeknél a betegeknél szükséges lehet a dózis módosítása.

A clearance mérsékelt csökkenése figyelhető meg veseelégtelenségben szenvedő betegeknél (akár haemodializált, akár nem). A többi farmakokinetikai paraméter nem változik.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A zolpidem általában alacsony toxicitású; a patkányoknál és majmoknál lejegyzett tünetek többsége a – különösen nagy adagok alkalmazása esetén jelentkező – fokozott altatóhatás következménye. Patkányokban 62,5 mg/ttkg/nap dózis alkalmazásakor a májenzimek indukcióját figyelték meg, valószínűleg az adaptív folyamatnak köszönhetően. Majmokban nem figyeltek meg célszervi károsodást, és a zolpidem 180 mg/ttkg/nap dózisban nem bizonyult toxikusnak.

A génmutációra, kromoszóma rendellenességre és DNS-reparációs vizsgálatokra vonatkozó vizsgálatokban a zolpidem nem bizonyult genotoxikusnak. Patkányokban és egerekben végzett hosszú távú (2 éves) karcinogenitási vizsgálatokban karcinogén hatás nem volt kimutatható.

Reproduktív toxicitási vizsgálatokat végeztek olyan adagok alkalmazása mellett, amelyek a humán expozícióhoz képest nagyobb altató hatást és magasabb szisztémás expozíciót eredményeztek. A zolpidem és metabolitjai átjutottak a placentán, és kis mennyiségben megjelentek a fetális szövetekben. Ezekben a vizsgálatokban a zolpidem nem bizonyult teratogénnek, nem volt káros hatással a fertilitásra és a magzati fejlődésre.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Tablettamag:

laktóz-monohidrát

mikrokristályos cellulóz

kroszkarmellóz-nátrium

hipromellóz 2910/6

magnézium-sztearát

Filmbevonat:

titán-dioxid (E 171)

makrogol 300

szimetikon emulzió SE 4

hipromellóz

2. Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Filmtabletták színtelen, átlátszó PVC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

Kiszerelések: 7, 15, 20, 30 és 100 darab filmtabletta

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6. A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés: (egy üres keresztes)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Zentiva, k.s., U kabelovny 130, Dolní Mecholupy, 102 37 Prága 10, Csehország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI

OGYI-T-20147/01 7×

OGYI-T-20147/02 15×

OGYI-T-20147/03 20×

OGYI-T-20147/04 30×

OGYI-T-20147/05 100×

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2006. június 20.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. október 8.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2024. május 6.