ICCOFEN 20 mg/g gél betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Iccofen 20 mg/g gél

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

20 mg diklofenák-nátriumnak megfelelő 23,2 mg diklofenák-dietilamint tartalmaz grammonként.

Ismert hatású segédanyag(ok): a gél 50 mg propilénglikolt (E1520), 0,2 mg butilhidroxitoluolt (E321), legfeljebb 0,01 mg hexil-benzoátot, legfeljebb 0,001 mg citrált és legfeljebb 0,001 mg eugenolt tartalmaz grammonként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Gél.

Fehér, viszkózus, jellegzetes illatú gél, 6,5 és 8,0 közötti pH értékkel.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Felnőttek és serdülők (14 év felettiek)

Fájdalom, gyulladás és duzzanat enyhítésére:

- lágyrészsérülések: az inak, szalagok, izmok, ízületek poszttraumás gyulladásának enyhítésére, pl. rándulások, ficamok és zúzódások, hátfájás (sportsérülések) esetén;

- a lágyrészreuma lokalizált formái, pl. tendinitis, teniszkönyök, bursitis, váll-kéz szindróma és periarthropathia.

Felnőttek (18 év felettiek)

- a térd és az ujjak ízületeiben kialakuló enyhe arthritis kezelése.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás:

Felnőttek és serdülők (14 év felettiek)

Az Iccofen gélt naponta kétszer (lehetőleg reggel és este) kell alkalmazni. A gél tartós fájdalomcsillapítást biztosít, akár 12 órán keresztül.

A kezelendő felület nagyságától függően cseresznye–dió nagyságnak megfelelő mennyiség, vagyis 2‑4 g gél (46,4‑92,8 mg diklofenák‑dietilamin-só) szükséges, ami 40‑80 mg diklofenák-nátriumnak felel meg. Ez kb. 400‑800 cm² nagyságú terület kezelésére elegendő.

Idős betegek (65 év felettiek)

Idősek kezelésére a szokásos felnőtt adag alkalmazható. A lehetséges mellékhatásprofil miatt az időseket gondosan ellenőrizni kell.

Vesekárosodás

Vesekárosodásban szenvedő betegeknél nincs szükség dóziscsökkentésre.

Májkárosodás

Májkárosodásban szenvedő betegeknél nincs szükség dóziscsökkentésre.

Az alkalmazás időtartama a tünetektől, az alapbetegségtől és a kapott klinikai választól függ.

- Izom-, ín- és kötőszöveti sérülések kezelésére: a gyógyszer felnőtteknél legfeljebb 14 napig alkalmazható orvosi javaslat nélkül.

- Arthritis kezelésére (csak 18 év feletti felnőtteknél): a készítmény legfeljebb 21 napig alkalmazható orvosi javaslat nélkül.

- Ha a tünetek 7 napos kezelés után nem enyhülnek, vagy rosszabbodnak, orvoshoz kell fordulni.

Gyermekek és serdülők

Gyermekek (14 év alattiak) esetében nem áll rendelkezésre elegendő adat a hatásosságról és a biztonságosságról (lásd még 4.3 pont).

Ha a gyógyszer alkalmazása serdülőknél (14 év felettiek) több mint 7 napig szükséges a fájdalomcsillapításhoz, vagy ha a tünetek súlyosbodnak, a betegnek/szülőnek tanácsos orvoshoz fordulni.

Az alkalmazás módja

Külsőleges alkalmazásra.

A gélt vékonyan fel kell vinni az érintett testrészre, és finoman be kell dörzsölni a bőrbe. Ezután papírtörlővel kezet kell törölni, majd kezet kell mosni – kivéve, ha a kezelt felület a kézen van.

Ha véletlenül túl sok gélt alkalmaznak, a felesleges gélt papírtörlővel le kell törölni.

A papírtörlőt a háztartási hulladékgyűjtőbe kell dobni, hogy a fel nem használt készítmény ne kerüljön a szennyvízbe.

Kötés alkalmazása előtt (lásd még 4.4 pont) a gélt néhány percig hagyni kell száradni a bőrön.

4.3 Ellenjavallatok

• A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Nem alkalmazható olyan betegeknél, akiknek az anamnézisében acetilszalicilsav, vagy más nem-szteroid gyulladáscsökkentő (non-steroidal anti-inflammatory drug, NSAID) által kiváltott túlérzékenységi reakció, például asthma, angiooedema, urticaria vagy akut rhinitis szerepel.

• Nem alkalmazható nyílt sérülésen, gyulladt vagy fertőzött bőrterületen, illetve ekcémás bőrön, valamint nyálkahártyán.

• A terhesség harmadik trimesztere.

• Nem alkalmazható 14 évesnél fiatalabb gyermekeknél.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Ha a készítményt az ajánlottnál nagyobb dózisban és hosszabb ideig alkalmazzák, számolni kell a (diklofenák szisztémás gyógyszerformáival összefüggésbe hozható) szisztémás mellékhatások előfordulásának lehetőségével (lásd 4.2 pont).

Az Iccofen gél kizárólag ép, betegségtől és sérüléstől mentes bőrfelületen alkalmazható. A gyógyszer nem kerülhet a szembe vagy a nyálkahártyára, és a készítményt tilos lenyelni (lásd 4.2 és 4.3 pont).

Ha az Iccofen gél-kezelés során bőrkiütés fordul elő, a kezelést le kell állítani.

A kezelés alatt bőrreakciók jelentkezésével kísért fényérzékenységi reakció fordulhat elő a napfénynek kitett bőrfelületen.

Az Iccofen gél alkalmazható nem okkluzív kötések alatt, de légmentesen lezárt okkluzív kötések esetén nem szabad alkalmazni.

Információk a segédanyagokról:

Az Iccofen gél a következőket tartalmazza grammonként:

- 50 mg propilénglikol (E1520), amely bőrirritációt okozhat;

- 0,2 mg butilhidroxitoluol (E321), amely helyi bőrreakciókat (pl. kontaktdermatitist) vagy szem- és nyálkahártya-irritációt okozhat;

- legfeljebb 0,01 mg hexil-benzoát, amely helyi irritációt okozhat;

• citrál, eugenol: illatanyagok, amelyek allergiás reakciót okozhatnak. Az ezekre érzékeny betegeknél előforduló allergiás reakciók mellett, az ezekre nem érzékeny betegeknél is érzékenység alakulhat ki.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Mivel helyi alkalmazás esetén a diklofenák szisztémás felszívódása nagyon alacsony, előírásszerű alkalmazás során csekély az interakciók kialakulásának valószínűsége.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Külsőleges alkalmazást követően a diklofenák szisztémás koncentrációja alacsonyabb, mint a szájon át szedett gyógyszerformák esetében. A szisztémás alkalmazású nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel (NSAD‑ok) végzett kezelés során szerzett tapasztalatokra hivatkozva az alábbiak javasolhatók:

Terhesség

A prosztaglandinszintézis gátlása károsan befolyásolhatja a terhességet és/vagy az embrionális/magzati fejlődést. Epidemiológiai vizsgálatokból származó adatok arra utalnak, hogy egy prosztaglandinszintézis‑gátló korai terhességben történő alkalmazása után megnő a vetélés, a cardialis malformatio és a gastroschisis kockázata. A cardiovascularis malformatio abszolút kockázata kevesebb mint 1%‑ról kb. 1,5%‑ra nőtt. A kockázat várhatóan a dózissal és a kezelés időtartamával együtt nő. Állatoknál kimutatták, hogy egy prosztaglandinszintézis‑gátló alkalmazása a pre‑ és posztimplantációs veszteség és az embryofoetalis letalitás növekedését okozza. Emellett, azoknál az állatoknál, amelyeknek az organogenesis időszaka alatt adtak prosztaglandinszintézis‑gátlót, nőtt a különböző malformatiók, köztük a cardiovascularis malformatiók incidenciája.

Nincsenek klinikai adatok a diklofenák gél terhesség alatti alkalmazásáról. Még ha a szisztémás expozíció alacsonyabb is, mint az orális alkalmazásnál, nem ismert, hogy a topicalis alkalmazás után elért szisztémás diklofenák gél-expozíció káros lehet-e az embrióra/magzatra. A terhesség első és második trimeszterében a diklofenák gél alkalmazása nem javasolt, hacsak nem feltétlenül szükséges. Alkalmazása esetén a lehető legkisebb dózist kell alkalmazni a lehető legrövidebb ideig.

A terhesség harmadik trimeszterében a prosztaglandin-szintetáz-gátlók, köztük a diklofenák szisztémás alkalmazása szív-, tüdő- és vesetoxicitást okozhat a magzatban. A terhesség végén mind az anyánál, mind a gyermeknél a vérzési idő meghosszabbodását okozhatja, és a szülés elhúzódhat. Ezért a diklofenák gél ellenjavallt a terhesség utolsó trimeszterében (lásd 4.3 pont).

Szoptatás

A diklofenák kis mennyiségben bejut az anyatejbe. A diklofenák gél terápiás dózisban alkalmazva azonban előreláthatólag nincs hatással a szoptatott csecsemőre. Mivel nincsenek szoptató nőkkel végzett kontrollos vizsgálatok, a gyógyszer szoptatás alatt csak orvosi javaslatra alkalmazható. Ilyen esetben a diklofenák gélt semmiképp sem szabad a szoptató nő emlőin; vagy máshol, nagy bőrfelületen; illetve hosszabb ideig alkalmazni.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A lokálisan alkalmazott diklofenák nem vagy csak kismértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A mellékhatások szervrendszerenként és gyakorisági kategóriánként az alábbiakban kerülnek felsorolásra. A gyakoriságok meghatározása: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – <1/10), nem gyakori (≥1/1000 – <1/100), ritka (≥1/10 000 – <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

Fertőző betegségek és parazitafertőzések
Nagyon ritka	pustularis bőrkiütés
Immunrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon ritka	túlérzékenység (beleértve a csalánkiütést is), angiooedema
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
Nagyon ritka	asthma
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Gyakori	dermatitis (beleértve a kontaktdermatitist is), bőrkiütés, erythema, ekcéma, pruritus
Ritka	dermatitis bullosa
Nagyon ritka	fényérzékenységi reakció

A szisztémás mellékhatások (pl. a veseét vagy a májat érintő, illetve gastrointestinalis nemkívánatos hatások, szisztémás túlérzékenységi reakciók) lehetősége nem zárható ki, ha a gyógyszert nagy bőrfelületen vagy hosszú ideig alkalmazzák.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A helyileg alkalmazott diklofenák csekély szisztémás felszívódása miatt a túladagolás nem valószínű. Amennyiben az ajánlott dózist nagymértékben túllépik, a gélt papírtörlővel el kell távolítani a bőrről, és a bőrt le kell mosni.

A szisztémás diklofenák túladagolása után megfigyeltekhez hasonló nemkívánatos hatások jelentkezhetnek, ha a diklofenák gélt véletlenül lenyelik (1 db 50 g‑os tubus 1000 mg diklofenák‑nátriumnak megfelelő hatóanyagot tartalmaz).

Jelentős szisztémás mellékhatásokat okozó véletlen lenyelés esetén a nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel történő mérgezés kezelésére általában alkalmazott, általános terápiás intézkedéseket kell alkalmazni. Meg kell fontolni a gyomormosást és az aktív szén alkalmazását, különösen a lenyelést követő rövid időn belül.

Specifikus ellenszere nem ismert.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: ízületi és izomfájdalmak lokális készítményei, gyulladásgátló készítmények, lokális nem-szteroid gyulladáscsökkentők

ATC-kód: M02AA15

Hatásmechanizmus

A diklofenák egy – kifejezett fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, valamint lázcsillapító tulajdonságokkal rendelkező – nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszer (NSAID). A diklofenák elsődleges terápiás hatásmechanizmusa a prosztaglandinszintézis gátlása a ciklooxigenáz-2 (COX-2) gátlása révén.

Klinikai hatásosság és biztonságoság

A diklofenák gél lokális alkalmazásra szolgál, és gyulladásgátló, valamint fájdalomcsillapító tulajdonságokkal rendelkezik. Traumás vagy reumás eredetű gyulladások, fájdalmak esetén a diklofenák gél enyhíti a fájdalmat és a duzzanatot, javítja a beteg mozgásképességét, és lerövidíti a normál mindennapi tevékenységhez való visszatéréshez szükséges időt.

Egy, bokaficamos betegekkel végzett vizsgálat (VOPO-P-307) eredményei alapján a 23,2 mg diklofenák‑dietilamin‑só/g gél rövid idő alatt hatékonyan csillapította a fájdalmat: a diklofenák géllel kezelt betegek értékelése szerint a kezelés megkezdése után 2 nappal a mozgással összefüggő fájdalom 32 mm-rel csökkent a 100 mm-es vizuális analóg skálán (Visual Analogue Scale, VAS), összehasonlítva a placebóval kezelt betegeknél tapasztalt 18 mm-es csökkenéssel (p <0,0001).

Az elsődleges végpont, vagyis a VAS, a 4. napon 49 mm-rel csökkent a 100 mm-es vizuális analóg skálán a 23,2 mg diklofenák‑dietilamin‑só/g géllel kezelt betegek értékelése alapján – összehasonlítva a 25 mm-es csökkenéssel, amelyet a placebóval kezelteknél tapasztaltak. A diklofenák gél statisztikailag szignifikáns különbséget mutatott a hatásosságban a placebóhoz képest (p <0,0001).

A 23,2 mg diklofenák‑dietilamin‑só/g gél hatásosnak bizonyult a duzzanat kezelésében is. Hét nappal a kezelés megkezdése után a sérült és az ellenoldali boka kerülete közötti medián különbség 0,3 cm volt a 23,2 mg diklofenák‑dietilamin‑só/g géllel végzett kezelés esetén, és 0,9 cm a placeboterápia mellett (p <0,0001).

A 23,2 mg diklofenák‑dietilamin‑só/g gél hatásosságát alátámasztó további bizonyíték, hogy a mozgás során tapasztalt fájdalom 50%-os csökkenéséhez szükséges medián időtartam 4 nap volt a diklofenák géllel végzett kezelésnél, míg ugyanez 8 napnak bizonyult a placebokezelés mellett (p <0,0001). A mozgás során tapasztalt fájdalom vizuális analóg skálán (VAS) kifejezett 30 mm vagy alacsonyabb értékének eléréséhez szükséges medián időtartam 4 nap volt az aktív kezelésben részesülő csoportoknál, szemben a placebocsoportban tapasztalt 9 napos medián időtartammal (p <0,0001). Így, a 23,2 mg diklofenák‑dietilamin‑só/g géllel végzett kezelés legalább 4 nappal felgyorsította a gyógyulás folyamatát.

A VOPO-P-307 vizsgálat a betegelégedettséget is értékelte a bokaficam okozta fájdalom kezelése kapcsán. A kezelés 5. napján a diklofenák‑dietilamin‑sót (23,2 mg/g gél) tartalmazó géllel kezelt betegek 84%-a a kezeléssel kapcsolatos elégedettséget jónak, nagyon jónak vagy kiválónak értékelte, összehasonlítva a placebóval kezeltek 23%-ával (p<0,0001).

Egy post hoc analízis során az összes I‑es és II‑as fokozatú bokaficamban szenvedő beteget aszerint kategorizálták, hogy a vizuális analóg skálán (VAS) a kiindulási, mozgás során tapasztalt fájdalom (pain on movement, POM) érték 80 mm alatti vagy feletti volt, és minden alcsoportban vizsgálták a hatásosságot is.

Négy nappal a kezelés megkezdését követően a 23,2 mg diklofenák‑dietilamin‑só/g gél sokkal hatásosabbnak bizonyult, mint a placebo a mozgás során tapasztalt fájdalom csökkentésében (elsődleges hatásossági végpont), mind annál a betegcsoportnál, akik 80 mm feletti (diklofenák gél 56,4 mm; placebo 27,2 mm; p <0,0001) mind azoknál, akik 80 mm alatti (diklofenák gél 44 mm; placebo 25 mm; p <0,0001) kiindulási fájdalmat jeleztek.

A vizes-alkoholos bázisú gél hűsítő hatást is kifejt.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A bőrön keresztül felszívódó diklofenák mennyisége a kezelt terület nagyságával arányos, és függ mind a felvitt összdózistól, mind a bőr hidratáltsági fokától. A 23,2 mg diklofenák‑dietilamin‑só/g gél napi kétszeri, körülbelül 400 cm² nagyságú bőrfelületen történő helyi alkalmazása után a plazmakoncentráció alapján meghatározott szisztémás expozíció mértéke megegyezett azzal, amit a napi négyszer alkalmazott 10 mg/g‑os diklofenák gél esetén tapasztaltak. A diklofenák relatív biohasznosulása (az AUC értékek arányából számítva) a 23,2 mg diklofenák‑dietilamin‑só/g gél esetén a tablettáéhoz viszonyítva 4,5%‑nak adódott a kezelés 7. napján, a diklofenák-nátriumban kifejezett egyenértékű dózisok alkalmazása esetén. A felszívódás mértékét nem változtatta meg, ha nedvességre és párára átjárható kötést helyeztek a kezelt területre.

A 23,2 mg diklofenák‑dietilamin‑só/g gél egy felszívódást fokozó segédanyagot (oleil-alkohol) tartalmaz. Egy in vitro, bőrön át történő felszívódást értékelő vizsgálat során a 23,2 mg diklofenák‑dietilamin‑só/g gélt a 10 mg/g‑os diklofenák géllel hasonlították össze. Mindkét készítményt 20 mg/cm² egyszeri dózisban alkalmazták. 24 óra elteltével az eredmények hozzávetőleg háromszor magasabb bőrön keresztüli kumulatív diklofenák-felszívódást mutattak ki a 23,2 mg diklofenák‑dietilamin‑só/g gél (6,11 ± 1,27 mikrogramm/cm²) esetében a 10 mg/g‑os diklofenák gélhez (2,07±0,38 mikrogramm/cm²) képest. Egy másik vizsgálatban ugyanezeket az eredményeket kapták.

Eloszlás

A kéz ízületeire és a térdízületre történő lokális alkalmazást követően megmérték a plazma, az ízületi szövet és az ízületi folyadék diklofenák-koncentrációját. A maximális plazmakoncentráció körülbelül a századrésze volt az azonos mennyiségű diklofenák per os adagolása esetén elérhető szintnek.

A diklofenák 99,7%-ban kötődik a szérumproteinekhez, elsősorban az albuminhoz (99,4%).

A diklofenák felhalmozódik a bőrben, mely raktárként működik, ahonnan folyamatosan szabadul fel a hatóanyag a mélyebb szövetekbe. Tulajdonságai miatt (például alacsony pK_a-érték, kis eloszlási térfogat, nagymértékű fehérjekötődés) a diklofenák a gyulladt szövetekhez való affinitással rendelkezik. Innen a diklofenák szétoszlik, és a mélyen elhelyezkedő, gyulladt szövetekben, például az ízületekben perzisztál, ahol a diklofenák 20-szor magasabb koncentrációban található meg, mint a plazmában.

Biotranszformáció

A diklofenák biotranszformációja magában foglalja az anyamolekula részleges glükuronidációját, de főleg egyszeri és többszörös hidroxilációt jelent, ami számos fenolos metabolitot eredményez, melyek többsége glükuronid-konjugátumokká alakul. A fenolos metabolitok közül kettő biológiailag aktív, azonban sokkal kisebb mértékben, mint a diklofenák.

Elimináció

A plazmából a diklofenák teljes szisztémás clearance‑e 263 ± 56 ml/perc. A terminális felezési idő a plazmában 1-2 óra. A metabolitok közül négynek, beleértve a két aktívat is, szintén rövid, 1‑3 óra a plazmafelezési ideje. Az egyik metabolit, a 3’-hidroxi-4’-metoxi-diklofenák plazmafelezési ideje hosszabb, azonban ez a metabolit gyakorlatilag inaktív. A diklofenák és metabolitjai főként a vizeletbe választódnak ki.

Vese‑ és májkárosodás

Vesekárosodásban szenvedő betegeknél nem várható sem a diklofenák, sem pedig a metabolitjainak akkumulációja.

Krónikus hepatitisben vagy kompenzált cirrhosisban szenvedő betegeknél a diklofenák kinetikája és metabolizmusa ugyanolyan, mint a májbetegségben nem szenvedőknél.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, genotoxicitási és karcinogenitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható, azokon kívül, amelyek már ismertetésre kerültek a jelen alkalmazási előírás más pontjaiban. Állatkísérletekben a diklofenák szisztémás alkalmazást követő krónikus toxicitása főként gyomor-bél rendszeri laesiókban és fekélyekben nyilvánult meg. Egy 2 éves toxicitási vizsgálatban a szívtrombózis incidenciájának dózisfüggő növekedését figyelték meg diklofenákkal kezelt patkányoknál.

A reprodukcióra kifejtett toxicitást vizsgáló állatkísérletek során a szisztémásan alkalmazott diklofenák az ovuláció gátlását idézte elő nyulaknál, valamint károsította az implantációt és a korai embryonalis fejlődést patkányoknál. A vemhesség és a vajúdás időtartama a diklofenák hatására megnyúlt. A diklofenák embriotoxikus potenciálját három állatfaj esetén (patkány, egér, nyúl) vizsgálták. A magzati elhalálozás és a növekedés visszamaradása az anyára nézve toxikus dózisszinteknél fordult elő. A rendelkezésre álló nem klinikai adatok alapján a diklofenák nem tekinthető teratogénnek. A maternotoxikus küszöb alatti dózisok nem voltak hatással az utódok születés utáni fejlődésére.

A diklofenák veszélyt jelent a vízi élővilágra (lásd 6.6 pont).

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

propilénglikol (E1520)

oleil-alkohol

izopropil-alkohol

butilhidroxitoluol (E321)

dietilamin

könnyű folyékony paraffin

makrogol-cetil-sztearil-éter

karbomer 980 F

kókuszalkohol kaprilát-kaprát

parfüm krém 45399 (amely hexil-benzoátot, citrált és eugenolt tartalmaz)

tisztított víz

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25 °C-on tárolandó. Hűtőszekrényben nem tárolható! Nem fagyasztható!

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Gél polipropilén kupakkal és zárómembránnal lezárt, HDPE vállrésszel ellátott laminált alumínium tubusba töltve.

Kiszerelések: 50 g, 100 g, 150 g és 180 g készítményt tartalmazó tubus. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Ez a gyógyszer veszélyt jelent a vízi élővilágra (lásd 5.3 pont).

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy keresztes)

Osztályozás: I. csoport

Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer (VN).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Sandoz Hungária Kft.

1114 Budapest,

Bartók Béla út 43-47.

Magyarország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI

OGYI-T-24605/01 1×50 g alumínium tubusban

OGYI-T-24605/02 1×100 g alumínium tubusban

OGYI-T-24605/03 1×150 g alumínium tubusban

OGYI-T-24605/04 1×180 g alumínium tubusban

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2025. augusztus 7.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2025. augusztus 7.