KALMOPYRIN 500 mg tabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Kalmopyrin 500 mg tabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

500 mg acetilszalicilsav tablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Fehér, kerek, lapos, metszett élű, szagtalan vagy enyhén ecetsavszagú tabletta, egyik oldalán bemetszéssel, másik oldalán „KALMOPYRIN” körfelirattal.

A tablettán lévő bemetszés csak a széttörés elősegítésére, és a lenyelés megkönnyítésére szolgál, nem arra, hogy a készítményt egyenlő adagokra ossza.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Enyhe és középerős fájdalmak: pl. fejfájás, fogfájás, hátfájás, ízületi fájdalmak és menstruációs fájdalom csillapítása; továbbá lázas, hűléses és reumás megbetegedések tüneteinek enyhítésére.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőttek

A szokásos napi adag: 1-3-szor 1-2 db tabletta (1-3-szor 500‑1000 mg).

A maximális napi adag 4000 mg (8 db tabletta).

Gyermekek és serdülők

12 éven felüli gyermekek és serdülők szokásos napi adagja: 1-3-szor 1 db tabletta (1-3-szor 500 mg).

A maximális napi adag 1500 mg (3 db tabletta).

12 éven aluli gyermekeknek a Kalmopyrin nem adható.

Az alkalmazás módja

Per os. A tablettát ajánlatos bőséges folyadékkal, esetleg előzően összetörve bevenni.

4.3 Ellenjavallatok

• A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Haemorrhagiás diathesis.

• Gyomor- és nyombélfekély.

• Gyermekkor (12 éves kor alatt).

• Gyermekek és serdülők bárányhimlő- és influenzavírus-fertőzése.

• Terhesség utolsó 3 hónapja.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A nemkívánatos hatások előfordulása minimálisra csökkenthető, ha a tünetek kezelésére a legkisebb hatásos dózist a lehető legrövidebb ideig alkalmazzák. Tartós, nagy adagú kezelés esetén a májműködés (transzaminázok) ellenőrzése és vizeletvizsgálat javasolt.

A beteg figyelmét fel kell hívni, hogy fekete szurokszéklet ürítésekor azonnal forduljon orvoshoz.

Csak az előny/kockázat szigorú mérlegelése után alkalmazható az alábbi esetekben:

• Terhesség első és második trimesztere;

• Szoptatás ideje alatt;

• Gyulladáscsökkentőkkel, antirheumaticumokkal, vagy más allergénekkel szembeni túlérzékenység;

• Súlyos máj- vagy vesekárosodás;

• Gastrointestinalis rendellenességek;

• Lázas megbetegedésben gyermekeknek és fiatalkorúaknak csak gondos elővigyázatossággal alkalmazható, a Reye-szindróma kialakulásának veszélye miatt, ami ritka, de súlyos betegség;

• Asthma bronchiale, krónikus obstruktív légúti megbetegedés, magas láz, vagy orrpolip esetében a nem-szteroid gyulladáscsökkentők gyakrabban válthatnak ki asztmás rohamot, a bőr vagy nyálkahártya lokális megduzzadását (Quincke-ödéma) vagy csalánkiütést, mint a többi betegben.

Női termékenységre gyakorolt hatás

Néhány bizonyíték szerint azok a gyógyszerek, melyek gátolják a ciklooxigenáz-indukciót / prosztaglandinszintézist, az ovulációra gyakorolt hatásuk révén a női termékenység károsodását okozhatják. Ez a hatás a kezelés abbahagyásával visszafordítható (lásd 4.6 pont).

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Kalmopyrin tablettával történő együttes alkalmazás esetén az alábbi készítmények hatása fokozódik:

- antikoagulánsok (pl. kumarin-származékok, vagy heparin, kivéve az alacsony dózisú heparin-terápiát),

- nem-szteroid gyulladáscsökkentők,

- szulfonil-karbamidok,

- metotrexát,

- digoxin, barbiturátok és lítium plazmakoncentrációjának növekedése,

- szulfonamidok és vegyületeik,

- valproinsav.

Az acetilszalicilsav fokozhatja a gastrointestinalis vérzés veszélyét kortikoszteroidok alkalmazása vagy alkohol egyidejű fogyasztása esetén.

Megjegyzés:

Az alkohol növelheti az acetilszalicilsav által kiváltott gyomornyálkahártya-károsodást.

Az acetilszalicilsav gátolja a thrombocyták működését, befolyásolhatja a vérzési időt és káros gastrointestinalis mellékhatásokat okozhat: közvetlenül izgatja a gyomorfal-nyálkahártya felszínét és/vagy gátolja a prosztaglandin szintézisét. Normális körülmények között a prosztaglandinok segítik a gyomorfal védelmét a gyomornedv-kiválasztás serkentésével, valamint a gyomorfal-nyálkahártya sejtjeinek regenerálódásával.

Az alkohol fokozhatja a szalicilátok által okozott gastrointestinalis vérzéseket. Mind az acetilszalicilsav, mind az alkohol önmagában is károsítja a gyomornyálkahártya működését, így együttes alkalmazásuk esetén szinergizmus lép fel. Alkohol fogyasztása növeli az acetilszalicilsav vérzési időt fokozó hatását is.

Az acetilszalicilsav önmagában is gastrointestinalis mellékhatásokat okoz, beleértve a vérzést is. Az alkohol toxin a gyomor számára, és a túlzott alkoholfogyasztás számos káros gastrointestinalis elváltozást okozhat, beleértve a vérzést is.

A szakirodalomban és orvosi könyvekben megjelent tanulmányok közzétették az alkohol káros hatását a gyomorra, továbbá, hogy az alkohol által kiváltott gastritis akut gyomorvérzést is okozhat.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kimutatható, hogy az alkoholfogyasztás kb. kétszeresére növeli a kisebb gyomorvérzések számát ahhoz képest, ami az acetilszalicilsav alkalmazása során általában előfordul.

Az még nem bizonyított, hogy az alkohol növeli-e az acetilszalicilsav által okozott felső gastrointestinalis vérzések valószínűségét, de közvetett bizonyítékok alapján feltételezhető.

Az alkohol és az acetilszalicilsav együttes alkalmazását nem szükséges feltétlenül elkerülni, de a gastrointestinalis vérzések növekedésének lehetőségét figyelembe kell venni.

Kalmopyrin tablettával történő együttes alkalmazás esetén az alábbi készítmények hatása csökken:

- aldoszteron-antagonisták és gyorshatású diuretikumok,

- vérnyomáscsökkentők,

- húgysavürítők.

Az acetilszalicilsav és iv. sztreptokináz együttadva az ischaemiás stroke kockázatát növeli, ezért együttes alkalmazásuk kerülendő.

A metamizol csökkentheti az acetilszalicilsavnak a vérlemezke-aggregációra gyakorolt hatását, ha egyidejűleg veszik be. Ezért ezt a gyógyszert óvatosan kell alkalmazni azoknál a betegeknél, akik kardioprotektív céllal, kis dózisban acetilszalicilsavat szednek.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A szalicilátoknak a terhesség első három hónapjában történő alkalmazása növelheti az esetleges fejlődési rendellenességek (farkastorok, szívfejlődési rendellenességek) előfordulásának valószínűségét.

A prosztaglandinszintézis gátlása károsan befolyásolhatja a terhességet és/vagy az embryo, illetve a magzat fejlődését. Epidemiológiai vizsgálatok adatai megerősítik, hogy a prosztaglandinszintézis-gátlók alkalmazása a terhesség korai szakaszában megnöveli a vetélés és a szívfejlődési rendellenességek, valamint a hasfalhiány (gastroschisis) kialakulásának kockázatát. A kockázat növekedni látszik az alkalmazott dózissal és a kezelés időtartamával.

• Alacsony dózisok (100 mg és az annál kisebb napi dózisok):

A klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a 100 mg/napig terjedő napi acetilszalicilsav dózisok korlátozott szülészeti alkalmazás esetén, amelyek speciális megfigyelést igényelnek, biztonságosnak tűnnek.

• 100 mg/nap feletti, de legfeljebb 500 mg/nap dózisok:

Nem áll rendelkezésre elegendő klinikai tapasztalat a napi 100 mg-ot meghaladó és legfeljebb 500 mg/nap dózisok alkalmazásával kapcsolatban. Ezért az alábbi, napi 500 mg és nagyobb adagokra vonatkozó ajánlások erre a dózistartományra is érvényesek.

• 500 mg/nap vagy annál nagyobb dózisok:

A terhesség 20. hetétől kezdődően az acetilszalicilsav alkalmazása a magzati veseműködési zavarból eredő oligohydramniont okozhat. Ez röviddel a kezelés megkezdése után jelentkezhet és a kezelés abbahagyása után általában reverzibilis. Ezen felül – a második trimeszterben végzett kezelést követően – ductus arteriosus-szűkületről is beszámoltak, mely a legtöbb esetben a kezelés leállítása után helyreállt. Emiatt a terhesség első és második trimeszterében az acetilszalicilsav nem alkalmazható, hacsak nem feltétlenül szükséges.

Ha az acetilszalicilsavat terhességet tervező nő alkalmazza, vagy a terhesség első és második trimeszterében van rá szükség, a lehető legkisebb dózist kell alkalmazni a lehető legrövidebb ideig.

Megfontolandó az oligohydramnion és a ductus arteriosus-szűkület antenatalis monitorozása, ha az acetilszalicilsav-kezelés a 20. terhességi héttől több napon át történt. Az acetilszalicilsav alkalmazását abba kell hagyni oligohydramnion vagy ductus arteriosus-szűkület észlelése esetén.

A terhesség harmadik trimeszterében bármely prosztaglandinszintézis-gátló a következő hatásokat fejtheti ki a magzatra:

• cardiopulmonalis toxicitás (a ductus arteriosus korai szűkületéhez/elzáródásához és pulmonalis hypertensiohoz vezethet);

• vesekárosodás (lásd fent);

• a terhesség végén anyára és újszülöttre a következő hatásokat fejtheti ki:

• a vérzési idő esetleges meghosszabbodása, mely a thrombocytaaggregáció gátlására vezethető vissza,, és ami már nagyon kis dózisok esetén is előfordulhat;

• gátolhatja a méh összehúzódását, ezáltal késleltetheti vagy elnyújthatja a vajúdást.

Következésképpen az acetilszalicilsav napi 100 mg-nál nagyobb dózisban való alkalmazása ellenjavallt a terhesség harmadik trimeszterében (lásd 4.3 pont). A napi 100 mg és az annál kisebb dózisok csak szigorú szülészeti megfigyelés mellett alkalmazhatók.

Szoptatás

A szalicilátok kis mennyiségben átjutnak az anyatejbe. Mivel az újszülötteknél általában nem figyeltek meg kedvezőtlen mellékhatásokat, a szoptatás megszakítása nem szükséges. Amennyiben nagyobb (300 mg-ot meghaladó) adagok rendszeres alkalmazása válik szükségessé, megfontolandó a kezelés befejezése és más olyan terápiára való áttérés, melynél a szoptatott csecsemőre vonatkoztatott kockázat alacsonyabb.

Termékenység

Néhány bizonyíték szerint azok a gyógyszerek, melyek gátolják a ciklooxigenáz-indukciót / prosztaglandinszintézist az ovulációra gyakorolt hatásuk révén a női termékenység károsodását okozhatják. Ez a hatás a kezelés abbahagyásával visszafordítható (lásd 4.4 pont).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Kalmopyrin nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

8. Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A nemkívánatos hatások előfordulásának osztályozására a következő MedDRA szerinti terminológiát használjuk:

Nagyon gyakori (1/10), gyakori (1/100 – <1/10), nem gyakori (1/1000 – <1/100), ritka (1/10 000 – <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Az egyes gyakorisági csoportokon belül a nemkívánatos hatásokat csökkenő súlyossági sorrendben közöljük.

Immunrendszeri betegségek és tünetek

Ritka: asztmás roham, urticaria.

Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek

Nagyon ritka: hypoglycaemia.

Idegrendszeri betegségek és tünetek

Nagyon ritka: a szédülés és a fülzúgás túladagolási tünetek, főleg gyermekek és idős betegek esetében.

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

Gyakori: hányinger, hányás, hasmenés és gyenge gastrointestinalis vérzés, ami kivételes esetben anaemiához vezethet.

Nagyon ritka: gastrointestinalis fekélyek.

Máj- és epebetegségek, illetve tünetek

Nem ismert gyakoriság: gyermekekben Reye-szindróma.

A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei

Nagyon ritka: súlyos bőrreakciók.

Hypovolaemiában, szívelégtelenségben, ascitessel járó májcirrhosisban, vesebetegség esetén csökkenti a vese vérellátását, akut veseelégtelenség alakulhat ki. A vérzési idő megnyúlik az aggregációgátlás miatt.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A tartós, nagy adagú szalicilátbevitel enyhe toxikus tüneteket okozhat (plazma-szalicilátszint 50‑70 mg/100 ml).

Kezdetben fülzúgás, halláscsökkenés, fejfájás, zavartság, hyperpnoe, alkalosis észlelhető.

Nagyobb adagok után (75 mg/100 ml) a légzőközpont depressziója, acidosis, hyperpyrexia, dehidráció, a prothrombinszint csökkenése, tüdőödéma, görcsök, kóma alakulhat ki.

Gyerekeken 4 éves kor alatt nem alakul ki a kezdeti respiratorikus alkalosis, hanem – nagyobb terápiás adagok esetében – rögtön a súlyos metabolikus acidosis jön létre. A szalicilátok halálos adagja 10‑30 g, bár ennél sokkal nagyobb adag (130 g) bevitelét is túlélték. A halál a légző- és a vasomotorközpont bénulásának a következménye.

Ha a mérgezést bélben oldódó szalicilát-készítmény okozta, sokkal hosszabb megfigyelésre van szükség, mivel a vegyület felszívódása is sokkal (6 óra) később kezdődik.

A szalicilátmérgezés terápiája

A szalicilát eltávolítását (gyomormosással vagy hánytatással) a mérgezés után 24 órával még érdemes elvégezni, mivel a szalicilát nem oldódó része még a bevétel után több órával is a gyomorban található. A hypoprothrombinaemiát K-vitaminnal lehet antagonizálni. Az acidosis ellen nátrium-bikarbonát infúziót célszerű adni, amely a vizelet vegyhatásának alkalikus irányba való eltolása révén elősegíti a szalicilát kiürülését is, optimális a vizelet pH-t 8-as értéken tartani. Szükség esetén hemodialízist, illetve hemoperfúziót kell végezni. Ezekkel a beavatkozásokkal nem szabad addig várni, míg a beteg moribund állapotba kerül, szalicilátmérgezés következtében ugyanis – különösen gyerekeken – néhány órán belül bekövetkezhet a halál.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Analgetikumok; Egyéb fájdalom- és lázcsillapítók, ATC-kód: N02BA01

Az acetilszalicilsav a nem-szteroid gyulladásgátlók csoportjába tartozik. Elsősorban az enyhe vagy közepes erősségű fájdalmak csillapításában hatékony.

Három legfontosabb terápiás hatása: a gyulladásgátlás, a fájdalomcsillapítás és a lázcsillapítás.

Az acetilszalicilsav kis koncentrációi meggátolják a prosztaglandin- (PG-) bioszintézist a ciklooxigenáz enzim irreverzibilis gátlása révén, amely enzim az arachidonsavból a ciklikus endoperoxidok, illetve PG-ok képződését katalizálja. A ciklooxigenáz enzim gátlása csökkenti a PGE₂ vagy a PGI₂ képződését, következésképpen csökken a gyulladásos bőrpír, a duzzanat és a fájdalom.

A szalicilátok lázcsökkentő hatásukat hasonlóan a többi NSAID-hoz centrális támadásponttal fejtik ki a hypothalamus praeopticus területén, csökkentik a lázkeltő PGE₂ szintézisét. Ennek eredményeként jelentősen nő a hőleadás, rendkívül erős izzadás következik be.

Már egyszeri acetilszalicilsav adása után is megnyúlik a vérzési idő, ami tovább fokozódik az acetilszalicilsav kezelés folytatásakor. A jelenség oka a ciklooxigenáz enzim irreverzibilis gátlása, melynek következtében csökken a vérlemezkékben a thromboxán szintézise. A thrombocyták ugyanis nem képesek ciklooxigenáz enzimet szintetizálni, és új vérlemezke csak 4‑8 nap után képződik. Egyéb hatásai, melyek hozzájárulhatnak az acetilszalicilsav hatásához: a lizoszomális membrán stabilizálása, a fehérvérsejtek migrációjának, ill. az érfalhoz tapadásának gátlása, valamint a kallikrein rendszer gátlása.

A készítmény kalcium-só tartalma csökkenti a szalicilát ulcerogén mellékhatását.

Nem okoz dependenciát.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A szalicilátok orális adagolás esetén gyorsan felszívódnak, részben a gyomorból, de nagyobbrészt a vékonybél felső szakaszából.

A maximális vérszintet a beadást követően kb. a második órában érik el.

Eloszlás

A gyulladásgátló adag alkalmazásakor a szalicilát plazmaszintje 20‑30 mg/100 ml, ami kb. hatszorosa a fájdalomcsillapításhoz szükséges vérszintnek. Az acetilszalicilsav eloszlása jó, bejut a legtöbb szövetbe és a placentaris gáton is átjut.

A felszívódott acetilszalicilsav 50‑80%-a a szérumfehérjékhez kötődik, ennek fontos szerepe lehet egyéb, szintén fehérjéhez kötődő gyógyszerekkel való interakcióknál.

Biotranszformáció

Az acetilszalicilsav a plazmában gyors hidrolízis révén biológiailag aktív szaliciláttá alakul.

A szalicilát nagy része szintén fehérjéhez kötött formában található. Hypalbuminaemiás állapotokban (pl. rheumatoid arthritis) nő a szabad szalicilát szintje.

A szalicilátok biotranszformációja számos szövetben, de elsősorban a májban megy végbe.

A legnagyobb rész glicinnel konjugálódik, és kialakul a szalicilursav (75%). További metabolitjai észter- és éter-glükoronidok (15%), valamint az oxidáció révén keletkezett gentizinsav (1%).

A szalicilát egy része (10%) szabad szalicilsav formájában ürül. A fenti metabolitok a vizelettel ürülnek. Újabban emberen a gentizinsav glicinnel konjugált formáját is kimutatták a metabolitok között.

Elimináció

A fenti metabolitok, valamint a kb. 25% nem metabolizálódott szalicilát a vizelettel ürül. A vizelet lúgosítása - pl. nátrium-bikarbonát adásával - fokozza a szalicilát kiválasztását, mivel a lúgos pH-n a szalicilsav ionizált állapotba kerül, s csökken a reabszorbciója. Pl. 4-es pH-értéknél az acetilszalicilsav 10%-a választódik ki változatlan formában, míg 8-as pH-értéken a 80%-a.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Akut toxicitás

Felnőtteknél 10 g-nál nagyobb adag, gyermekeknél 4 g-nál nagyobb adag halálos lehet. A halál általában légzéselégtelenség miatt áll be.

300‑350 mikrogramm szalicilsav/ml plazmakoncentráció toxikus tüneteket okozhat, 400‑500 mikrogramm szalicilsav/ml kómához vagy halálhoz vezethet.

Krónikus toxicitás

Az acetilszalicilsavnak és metabolitjának, a szalicilsavnak helyi irritáló hatása van a nyálkahártyára. Gastrointestinalis fekély esetében a megnövekedett vérzési hajlam súlyos vérzés veszélyét válthatja ki.

Magas dózis alkalmazásakor vesekárosodást is kimutattak állatkísérletekben.

Mutagén és rákkeltő hatás

Nincs bizonyíték mutagén vagy rákkeltő hatásra az elvégzett vizsgálatok alapján.

Reproduktív toxicitás

A szalicilátok teratogén hatást mutattak számos állatkísérletben.

Megfigyeltek implantációs zavarokat, embriotoxikus és foetotoxikus hatásokat.

Emberi alkalmazásra vonatkozóan ld. a 4.6 pontot.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Magnézium-sztearát, burgonyakeményítő, makrogol 6000, vízmentes kolloid szilícium-dioxid, talkum, kukoricakeményítő, kalcium-glükonát.

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év

4. Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25 °C-on tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

12 db vagy 24 db tabletta átlátszatlan, fehér LDPE / papírszalag-csomagolásban és dobozban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt készítmény, illetve hulladékanyag megsemmisítését a helyi előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés: (kereszt nélküli)

Osztályozás: I. csoport

Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer (VN).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Richter Gedeon Nyrt.

H-1103 Budapest

Gyömrői út 19-21.

Magyarország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-11212/02 12 db

OGYI-T-11212/03 24 db

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1933.04.03.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009.10.21.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2025. június 21.