LATANOPROST VIATRIS 0,05 mg/ml oldatos szemcsepp betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Latanoprost Viatris 0,05 mg/ml oldatos szemcsepp

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Az oldatos szemcsepp 50 mikrogramm latanoprosztot tartalmaz milliliterenként.

Körülbelül 1,5 mikrogramm latanoprosztot tartalmaz cseppenként.

Ismert hatású segédanyagok:

0,20 mg benzalkónium-kloridot, 7,70 mg nátrium-dihidrogén-foszfát-monohidrátot (E339i) és 1,55 mg vízmentes dinátrium-hidrogén-foszfátot (E339ii) tartalmaz milliliterenként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Oldatos szemcsepp.

Tiszta, színtelen, steril oldat.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Nyitott zugú glaucomában és ocularis hypertensióban szenvedő betegeknél a megnövekedett szembelnyomás csökkentése.

Ocularis hypertensióban és glaucomában szenvedő gyermekeknél a megnövekedett szembelnyomás csökkentése.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőttek (beleértve az időseket is):

A javasolt alkalmazás naponta 1‑szer 1 csepp a beteg szem(ek)be. Optimális hatás a Latanoprost Viatris esti alkalmazásával érhető el felnőtteknél (beleértve az időseket).

A Latanoprost Viatris adagolása napi egy alkalomnál ne legyen gyakoribb, mert kimutatták, hogy a gyakoribb alkalmazás rontja a készítmény szembelnyomást csökkentő hatását.

Ha egy dózis kimarad, a kezelést a soron következő szokásos dózissal kell folytatni.

Mint egyéb szemcseppeknél, a lehetséges szisztémás abszorpció csökkentése érdekében javasolt a mediális szemzugban a könnyvezeték egy percen át tartó kompressziója. Ezt minden csepp becseppentését követően azonnal el kell végezni.

A szemcsepp becseppentése előtt a kontaktlencséket el kell távolítani a szem(ek)ből, és csak 15 perc elteltével szabad visszahelyezni.

Több mint egy lokális szemészeti készítmény alkalmazása esetén a készítmények egymást követő alkalmazása között legalább 5 perc várakozási idő szükséges.

Gyermekek és serdülők:

A Latanoprost Viatris oldatos szemcsepp gyermekgyógyászati betegeknél a felnőttekre vonatkozó adagolás szerint alkalmazható.

Koraszülött csecsemőkre (36 hét gesztációs kor alatt) vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre.

Az 1 évnél fiatalabb korcsoportra vonatkozó adatok száma korlátozott (lásd 5.1 pont).

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Iris-pigmentáció változásai

A Latanoprost Viatris az irisben található barna pigmentek mennyiségének növelésével fokozatosan megváltoztathatja a szem színét. A kezelés megkezdése előtt a beteget tájékoztatni kell a szem maradandó elszíneződésének lehetőségéről. Az uni-laterális kezelés állandósult heterokrómiát eredményezhet.

A szemszín megváltozását leginkább kevert színű irisszel rendelkező, azaz a kékesbarna, szürkésbarna, sárgásbarna és zöldesbarna szemszínű betegeknél figyelték meg. A latanoproszttal végzett vizsgálatokban a változás általában a kezelés első 8 hónapjában következett be, ritkán a második vagy harmadik évben, de a negyedik év után már nem tapasztalható. Az iris-pigmentáció progresszivitási mutatója az idővel csökken, és öt évig stabil. A fokozott pigmentáció hatását öt éven túl nem tanulmányozták. Egy nyílt, ötéves, latanoproszttal végzett gyógyszerbiztonságossági vizsgálatban a betegek 33%-ánál jelentkezett iris-pigmentáció (lásd 4.8 pont). Az iris színének változása az esetek többségében enyhe, és gyakran klinikailag nem figyelhető meg. Kevert színű irisszel rendelkező betegeknél az incidencia 7-85% között változott, a sárgásbarna iris esetén volt a legmagasabb. A homogén kék szemű betegeknél színváltozást nem figyeltek meg, és homogén szürke, zöld vagy barna szemű betegnél színváltozást csak ritkán figyeltek meg.

Egy hosszú távú megfigyeléses gyermekgyógyászati vizsgálatban, amelyben a szem hiperpigmentációjának változásait vizsgálták pediátriai glaucomában szenvedő betegeknél, az iris színének enyhén nagyobb fokú sötétedését és lokalizált iris-pigmentációt figyeltek meg azoknál a betegeknél, akik latanoproszt-expozícióban részesültek, mint akik nem (lásd 5.1 pont).

A színváltozást az iris stromalis melanocytáiban a megnövekedett melanintartalom, és nem a melanocyták számának a növekedése okozza. Tipikus, hogy az érintett szemekben a barna pigmentáció a pupillától kiindulva koncentrikusan kifelé terjed, de az egész iris vagy annak egy része barnább lehet. A kezelés abbahagyásával az iris barna pigmentjeiben további növekedést nem figyeltek meg. Klinikai vizsgálatokban eddig az iris elszíneződése nem társult semmilyen szimptómával vagy patológiás elváltozással.

A kezelés nincs hatással az irisen már meglévő naevusokra vagy egyéb foltokra. Klinikai vizsgálatokban sem a trabecularis hálózatban, sem az elülső csarnok egyéb részén nem figyeltek meg pigmentfelhalmozódást. Ötéves klinikai tapasztalat igazolja, hogy a megnövekedett iris-pigmentáció semmilyen további klinikai következménnyel nem jár, és iris-pigmentáció jelentkezésekor a latanoproszt-kezelés folytatható. Ennek ellenére a betegeket rendszeresen ellenőrizni kell, és ha ezt a klinikai állapot indokolja, a Latanoprost Viatris‑kezelés felfüggeszthető.

Korlátozott tapasztalat áll rendelkezésre a latanoprosztra vonatkozóan krónikus zárt zugú glaucomában, pseudophakiás betegek nyitott zugú glaucomájában, és pigmentglaucomában. Gyulladásos és neovascularis glaucomában vagy gyulladásos szembetegségekben nincs tapasztalat a latanoproszttal kapcsolatban. A latanoprosztnak nincs, vagy csak minimális hatása van a pupillára, de nincs tapasztalat akut zárt zugú glaucomában. Ezért további tapasztalatok megszerzéséig ezekben az állapotokban a Latanoprost Viatris óvatos használata ajánlott.

Korlátozott számú klinikai adat áll rendelkezésre a cataracta-műtét perioperatív periódusában alkalmazott latanoprosztra vonatkozóan. Ezeknél a betegeknél a Latanoprost Viatris-t óvatosan kell alkalmazni.

A Latanoprost Viatris-t óvatosan kell alkalmazni azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében keratitis herpetica szerepel. Alkalmazását kerülni kell aktív herpes simplex-keratitis eseteiben és azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében recurrens keratitis herpetica szerepel, különösen, ha az prosztaglandinanalógok alkalmazása mellett jelentkezett.

Macula oedema eseteit jelentették (lásd 4.8 pont) főként aphakiás betegeknél, felszakadt hátsó lencsetokú vagy elülsőcsarnok lencsével rendelkező pseudophakiás betegeknél, vagy olyan betegeknél, akiknél fennállnak a cystoid macula oedema ismert rizikófaktorai (mint diabeteses retinopathia és a retina vénájának elzáródása). A Latanoprost Viatris-t óvatosan kell alkalmazni aphakiás betegeknél, felszakadt hátsó lencsetokú vagy elülsőcsarnok lencsével rendelkező pseudophakiás betegeknél, vagy olyan betegeknél, akiknél fennállnak a cystoid maculaoedema ismert rizikófaktorai.

Iritis / uveitis kialakulására prediszponált betegeknél a Latanoprost Viatris csak kellő óvatossággal alkalmazható.

Asthmában szenvedő betegekre vonatkozóan korlátozott tapasztalat áll rendelkezésre, de a forgalomba hozatalt követően néhány esetben az asthma exacerbációját és/vagy nehézlégzést jelentettek. Ezért elegendő tapasztalat megszerzéséig az asthmás betegek kellő körültekintéssel kezelendők (lásd 4.8 pont).

Periorbitális bőrelszíneződést figyeltek meg, az esetek nagy részét japán betegeknél jelentették.

Az eddigi tapasztalatok szerint a periorbitális bőrelszíneződés nem maradandó, és néhány esetben a Latanoprost Viatris-kezelés folytatása mellett megszűnt.

A latanoproszt fokozatosan megváltoztathatja a szempillákat és a pehelyszőröket a kezelt szemben és a szemkörnyéki területeken. A változások közé tartoznak a megnövekedett hosszúság, vastagság, pigmentáció, a szempillák vagy pehelyszőrök számbeli szaporodása, és a szempillák nem megfelelő irányú növekedése. A szempillák elváltozásai a kezelés felfüggesztésével reverzibilisek.

Benzalkónium-klorid

A készítmény benzalkónium-kloridot tartalmaz, amit szemészeti készítményekben széles körben alkalmaznak konzerválószerként.

A kevés rendelkezésre álló adat alapján nem különbözik a mellékhatás-profil a gyermekek és serdülők esetében a felnőttekhez képest. Azonban a gyermekek és serdülők szeme általában erőteljesebben reagál egy adott ingerre, mint a felnőtteké. Az irritáció kialakulása befolyásolhatja az adherenciát a gyermekek és serdülők esetében a kezelés során.

A benzalkónium-klorid a jelentések alapján szemirritációt, valamint a szemszárazságra utaló tüneteket okoz, és hatással lehet a könnyfilmre és a szaruhártya felszínére is. Szemszárazságban szenvedő betegeknél, és azoknál, akiknél a szaruhártya sérülhet, alkalmazása körültekintést igényel.

Hosszan tartó alkalmazás esetén a betegek állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

Kontaktlencse használata

A kontaktlencse abszorbeálhatja a benzalkónium-kloridot. A kontaktlencséket a Latanoprost Viatris alkalmazása előtt ki kell venni, és csak 15 perc múlva lehet visszahelyezni (lásd 4.2 pont).

Gyermekek

Az 1 évnél fiatalabb korcsoportra vonatkozó hatékonysági és biztonságossági adatok száma nagyon korlátozott (lásd 5.1 pont). Koraszülött csecsemőkre (36 hetes gesztációs kor alatt) vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre.

0‑3 éves korú gyermekeknél, akik főleg PCG-ben (primer congenitalis glaucoma) szenvednek, a műtét (pl. trabeculotomia/goniotomia) marad az elsővonalbeli kezelés.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A latanoproszttal kapcsolatban gyógyszerinterakcióra vonatkozó definitív adatok nem állnak rendelkezésre.

Az intraocularis nyomás paradox fokozódásáról számoltak be két prosztaglandinanalóg egyidejű szemészeti alkalmazásakor, ezért két vagy több prosztaglandintartalmú készítmény, prosztaglandinanalóg vagy prosztaglandinszármazék egyidejű alkalmazása nem javasolt.

Gyermekek és serdülők

Interakciós vizsgálatokat csak felnőtteknél végeztek.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Termékenység

Állatkísérletekben kimutatták, hogy a latanoprosztnak nincs hatása a férfi vagy női termékenységre (lásd 5.3 pont)

Terhesség

A latanoproszt biztonságos alkalmazását humán terhességben nem igazolták. A terhességre, a magzatra vagy az újszülöttre gyakorolt káros farmakológiai hatások veszélye miatt a Latanoprost Viatris terhesség ideje alatt nem alkalmazható, kivéve, ha ez egyértelműen indokolt.

Szoptatás

A latanoproszt és metabolitjai az anyatejjel kiválasztódhatnak, ezért a készítmény alkalmazása alatt a szoptatás nem javasolt.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Latanoprost Viatris kismértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Hasonlóan más szemészeti készítményekhez, becseppentés után átmeneti homályos látást okozhat. Amíg ez el nem múlik, a betegek ne vezessenek gépjárművet, ne kezeljenek gépeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

A legtöbb nemkívánatos hatás a szemmel kapcsolatos. Egy nyílt, ötéves, latanoproszttal végzett gyógyszerbiztonságossági vizsgálatban a betegek 33%-ánál jelentkezett iris-pigmentáció (lásd 4.4 pont). Az egyéb szemészeti nemkívánatos hatások általában átmenetiek, és az alkalmazás idején lépnek fel.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

Szervrendszeri kategória	Nagyon gyakori ≥ 1/10	Gyakori ≥ 1/100 - < 1/10	Nem gyakori ≥ 1/1 000 - < 1/100	Ritka ≥ 1/10 000 - < 1/ 1000	Nagyon ritka < 1/10 000
Fertőző betegségek és parazitafertőzések				Keratitis herpetica*§
Idegrendszeri betegségek és tünetek			Fejfájás*; szédülés*
Szembetegségek és szemészeti tünetek	Iris-hiperpigmentáció; enyhe vagy mérsékelt kötőhártya-vérbőség; szemirritáció (égő, viszkető, szúró érzés a szemben és idegentestérzés); a szempilla és a szemhéjpehelyszőr elváltozása (a szempillák meghosszabbodása, vastagodása, elszíneződése és számuk megnövekedése)	Többnyire tünetmentes keratitis punctata; blepharitis; szemfájdalom; fotofóbia; conjunctivitis*	Szemhéj-oedema; száraz szem; keratitis*; homályos látás; macula oedema beleértve a cystoid macula oedemát*; uveitis*	Iritis*; cornea oedema*; cornea eróziók; periorbitális oedema; trichiasis*; distichiasis; iris cysta*§; lokalizált bőrreakció a szemhéjakon; a szemhéjak palpebralis bőrének sötétedése; a bulbáris conjunctiva pseudopemphigoid betegsége*§	Periorbitális és szemhéjelváltozások, a szemhéj sulcus mélyülését eredményez-ve
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek			Angina, palpitáció*		Instabil angina
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek			Asthma*; dyspnoe*	Asthma exacerbációja
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek			Hányinger*; hányás*
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei			Kiütés	Pruritus
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei			Myalgia*, arthralgia*
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók			Mellkasi fájdalom*

*A forgalomba hozatalt követően azonosított mellékhatás

§Mellékhatás gyakorisága a 3-as szabály alkalmazásával megállapítva („The Rule of 3”)

Nagyon ritkán szaruhártya-meszesedést észleltek foszfáttartalmú szemcseppek használatakor jelentősen károsodott szaruhártya esetén.

Gyermekek és serdülők

93 (25 és 68) pediátriai beteg részvételével végzett két rövidtávú klinikai vizsgálatban (≤ 12 hét) a biztonságossági profil hasonló volt a felnőtteknél megfigyelthez és nem jelentettek új nem kívánatos hatást. A rövid távú biztonságossági profil a különböző gyermekgyógyászati alcsoportokban is hasonló volt (lásd 5.1 pont). A felnőttekhez képest a gyermekpopulációban gyakrabban figyelték meg a következő nem kívánatos hatásokat: nasopharyngitis és pyrexia.

Egy 115 beteg részvételével végzett, hosszú távú megfigyeléses gyermekgyógyászati vizsgálatban a biztonságossági profil hasonló volt a korábbi gyermekgyógyászati vizsgálatokban megfigyelthez, és nem jelentettek új nemkívánatos eseményt (lásd 5.1 pont).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Tünetek

Eltekintve bizonyos szemirritációktól és a conjunctiva hyperaemiájától, a latanoproszt túladagolásnak nem ismert egyéb, szemet érintő mellékhatása.

Kezelés

A Latanoprost Viatris oldatos szemcsepp véletlen lenyelésekor a következő információk hasznosak lehetnek: egy cseppentős tartály 125 mikrogramm latanoprosztot tartalmaz. Több mint 90%-a májon át „first pass” mechanizmus révén metabolizálódik. Egészséges önkéntesben 3 mikrogramm/ttkg latanoproszt intravénás infúzióban adva nem váltott ki tüneteket, de 5,5-10 mikrogramm/ttkg dózisban hányingert, hasi fájdalmat, szédülést, fáradtságot, kimelegedést, izzadást okozott. Majmoknál a latanoproszt intravénás infúziójának 500 mikrogramm/ttkg dózisig nincs jelentős hatása a cardiovascularis rendszerre.

A latanoproszt intravénás beadása majmoknál átmeneti bronchus-szűkületet váltott ki. Ugyanakkor a latanoproszt a szemben lokálisan, a Latanoprost Viatris klinikai dózisához képest hétszeres dózisban alkalmazva közepesen súlyos bronchialis asthmában szenvedő betegeknél nem okozott bronchoconstrictiót.

Latanoprost Viatris túladagolás esetén tüneti kezelést kell alkalmazni.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: glaucoma elleni készítmények és pupillaszűkítők.

ATC-kód: S01E E01

A hatóanyag a latanoproszt, egy prosztaglandin F_2-alfa analóg, szelektív prosztanoid-FP-receptor-agonista, mely a csarnokvíz uveoscleralis elfolyásának növelésével csökkenti a szem belnyomását. A szembelnyomás csökkenése emberben körülbelül az alkalmazást követő 3. és 4. óra között kezdődik. A készítmény maximális hatását a 8. óra és a 12. óra között éri el. A nyomáscsökkenés 24 órán át megtartott.

Állatokon és embereken végzett vizsgálatok szerint a hatás fő mechanizmusa a megnövekedett uveoscleralis elfolyás. Ezen kívül más elfolyást növelő lehetőségről is beszámoltak humán vonatkozásban (a trabecularis elfolyás ellenállásának csökkentése).

Kulcsfontosságú (pivotális) vizsgálatok bizonyították a latanoproszt hatásosságát monoterápiában. Kombinációban történő alkalmazásra vonatkozóan is végeztek vizsgálatokat. Ide tartoznak azok a vizsgálatok, melyek szerint a latanoproszt hatásos béta-adrenerg-receptor-antagonistákkal (timolol) kombinációban alkalmazva. Rövid távú (1-2 hétig tartó) vizsgálatok szerint a latanoproszt hatása adrenerg agonistákkal (dipivefrin), per os alkalmazott karboanhidráz gátlókkal (acetazolamid) kombinációban alkalmazva addítív és kolinerg-agonistákkal (pilokarpin) legalább részben additív.

Klinikai vizsgálatok szerint a latanoprosztnak nincs szignifikáns hatása a csarnokvíz termelődésére. A latanoprosztnak nincs hatása a vér-csarnokvíz barrierre.

Majmokon végzett kísérletek azt bizonyították, hogy a latanoproszt klinikumban használt adagjának nincs, vagy elhanyagolható hatása van az intraocularis vérkeringésre. Bár helyi kezelés alatt enyhe vagy mérsékelt kötőhártya- vagy episcleralis hyperaemia előfordulhat.

Extracapsularis lencseextrakción átesett majom szemét folyamatosan latanoproszttal kezelték, és a fluoreszcein-angiográfiás vizsgálat szerint nem volt hatása a retina ereire.

Rövid ideig tartó kezelés alatt a latanoproszt nem indukált fluoreszcein-szivárgást a pseudophakiás emberi szem hátsó szegmentumában.

A latanoproszt klinikai dózisokban alkalmazva nem mutatott szignifikáns farmakológiai hatást a cardiovascularis és légzőrendszerre.

Gyermekek és serdülők

18 éves kornál fiatalabb gyermekgyógyászati betegeknél a latanoproszt hatékonyságát egy 12 hetes, kettős vak; 107, ocularis hypertensióban és pediátriai glaucomában szenvedő beteg részvételével végzett, a latanoprosztot timolollal összehasonlító klinikai vizsgálatban vizsgálták. Az újszülöttek gesztációs korának legalább 36 hétnek kellett lennie. A betegek naponta egyszer 0,005%-os latanoprosztot vagy naponta kétszer 0,5%-os (illetve a 3 éves kornál fiatalabb betegek 0,25%-os) timololt kaptak. Az elsődleges hatékonysági végpont a kezelés kezdete és a vizsgálat 12. hete közötti átlagos intraocularis nyomásbeli csökkenés (IOP - intraocular pressure) volt. Az átlagos IOP csökkenés hasonló volt a latanoproszttal, illetve timolollal kezelt csoportban. A 12. héten a latanoproszttal kezelt csoportban az átlagos IOP csökkenés minden kezelt korcsoportban (0‑3 év, 3‑12 év és 12‑18 éves korú) hasonló volt a timolollal kezelt csoportban mérthez.

Azonban, a latanoprosztra vonatkozó hatékonysági adatok a 0‑3 éves korcsoportban 13 beteg adatain alapulnak, és a gyermekgyógyászati klinikai vizsgálatban a 0‑1 éves korosztályt képviselő 4 betegnél releváns hatékonyság nem volt kimutatható. Koraszülött (36 hét alatti gesztációs korú) csecsemőkre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre.

A primer congenitalis/infantilis glaucomában (PCG) szenvedő betegek alcsoportjában mért IOP csökkenés hasonló volt a latanoproszttal, illetve timolollal kezelt csoportban. A nem PCG (juvenilis nyitott zugú glaucoma, aphakiás glaucoma) alcsoport hasonló eredményeket mutatott, mint a PCG alcsoport.

Az IOP-re gyakorolt hatás a kezelés első hete után (lásd a táblázatot) megmutatkozott, és a vizsgálat 12 hetes időtartama alatt a felnőttekhez hasonlóan megtartott volt.

Táblázat: IOP csökkenés (Hgmm) a 12. héten aktív kezelési csoportonként és a kezelés kezdetén felállított diagnózisokra vonatkoztatva
	Latanoproszt N=53			Timolol N=54
Kezelés kezdetén mért átlag (SH)	27,3 (0,75)			27,8 (0,84)
A kezelés kezdetén mért átlaghoz képest változás a 12. héten†(SH)	-7,18 (0,81)			-5,72 (0,81)
p-érték a timolollal szemben		0,2056
		PCG N=28	Nem PCG N=25	PCG N=26	Nem PCG N=28
Kezelés kezdetén mért átlag (SH)		26,5 (0,72)	28,2 (1,37)	26,3 (0,95)	29,1 (1,33)
A kezelés kezdetén mért átlaghoz képest változás a 12. héten†(SH)		-5,90 (0,98)	-8,66 (1,25)	-5,34 (1,02)	-6,02 (1,18)
p-érték a timolollal szemben		0,6957	0,1317

SH: standard hiba

† Kovariancia analízis (ANCOVA) modellen alapuló korrigált becslés.

Két nem beavatkozással járó (non-interventional – NI), hosszú távú, engedélyezés utáni gyógyszerbiztonsági vizsgálatot terveztek meg a szem hiperpigmentációs változásai indicenciasűrűségének megállapítására egy 10 évet felölelő utánkövetési időszak alatt, a glaucomában és emelkedett IOP-ben szenvedő gyermekgyógyászati betegek körében végzett vizsgálat 3 éves időszaka, illetve a 7 éves kiterjesztési utánkövető vizsgálat alatt gyűjtött adatok összevonásával. Az alapvizsgálatból összesen 115 beteget vezettek át és vontak be a teljes elemzésbe (Full Analysis Set – FAS). A vizsgálatra alkalmas, 18 évnél fiatalabb betegeket három csoportra osztották: 76 beteg került a latanoproszt-csoportba (folyamatos latanoproszt-kezelést kapott ≥ 1 hónapon keresztül); 1 beteg a nem latanoproszt prosztaglandinanalógok (PGA) csoportjába (folyamatos kezelést kapott nem latanoproszt PGA-val ≥ 1 hónapon keresztül); és 38 beteg a PGA-expozíció nélküli csoportba (nem kapott folyamatos kezelést semmilyen PGA-val ≥ 1 hónapon keresztül). A vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy a szem hiperpigmentációs változásai csak kis számú betegnél voltak megfigyelhetők mindkét kezelt csoportban, és gyakrabban fordultak elő a latanoproszt-expozíciós csoportban, mint a PGA-expozíció nélküli csoportban. A szempilla hiperpigmentációjának aránya 4,5% volt a latanoproszt-expozíciós csoportban, szemben a PGA-expozíció nélküli csoport 0%-ával; és az iris-hiperpigmentáció aránya 6,0% volt a 3,0%-kal szemben. A szem hiperpigmentációs változásainak incidenciasűrűsége (100 betegévenként) alacsony volt és hasonló volt mindkét kezelési csoportban: a szempilla-meghosszabbodásé 2,53, illetve 3,35; az iris-hiperpigmentációé 0,92, illetve 0,42; és a szempilla-hiperpigmentációé 0,69, illetve 0.

A vizsgálati kezeléssel kapcsolatban nem figyeltek meg semmilyen súlyos mellékhatást (serious adverse events – SAE). A kezeléssel összefüggésben felmerülő mellékhatások (treatment emergent adverse events – TEAE) többségét a Szembetegségek és szemészeti tünetek szervrendszeri kategóriában jelentették, többnyire enyhék voltak és gyakrabban jelentették a latanoproszt-expozíciós csoportban, mint a PGA-expozíció nélküli csoportban. A jelenlegi biztonságossági profilhoz képest nem találtak klinikailag jelentős biztonságossági aggályokat vagy új biztonságossági aggályokat, sem a mellékhatások eltérő előfordulási gyakoriságát. Összességében a vizsgálatban megfigyelt biztonságossági végpontok gyakorisága hasonló volt a korábbi gyermekgyógyászati vizsgálatokban jelentett mellékhatás-gyakoriságokhoz.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A latanoproszt egy inaktív izopropil-észter prodrug, mely hidrolízist követően latanoprosztsavvá alakulva válik biológiailag aktívvá.

A prodrug a corneán jól abszorbeálódik, a corneán való átjutás során hidrolizálódik, és ezáltal már aktiválódott állapotban kerül a csarnokvízbe.

Eloszlás

Emberben végzett vizsgálatok szerint helyi alkalmazást követően a latanoproszt a csúcskoncentrációt a csarnokvízben körülbelül 2 óra múlva éri el.

Majmoknál helyi alkalmazást követően a latanoproszt főként az elülső szegmensben, a kötőhártyában és a szemhéjakban oszlik el. A gyógyszer csak kis mennyiségben éri el a hátsó szegmentet.

Biotranszformáció

A latanoprosztsav a szemben gyakorlatilag nem metabolizálódik. A metabolizmus fő helye a máj.

Felezési ideje az emberi plazmában 17 perc.

Fő metabolitjai az 1,2-dinor-, ill. 1,2,3,4-tetranor-metabolitok, melyek állatkísérletekben nem, vagy nagyon csekély biológiai aktivitást mutattak, és főként a vizelettel választódnak ki.

Elimináció

A latanoprosztsav eliminációja a humán plazmából gyors (t_½= 17 perc) intravénás és helyi alkalmazást követően. A szisztémás clearance 7 ml/perc/ttkg. A latanoproszt elsődlegesen a vizelettel (>80%) és 15%-a a széklettel választódik ki.

Gyermekek és serdülők

A latanoprosztsav plazmakoncentrációinak meghatározására egy nyílt farmakokinetikai vizsgálatot végeztek ocularis hypertensióban és glaucomában szenvedő 22 felnőtt és 25 gyermekgyógyászati beteg (újszülött korútól 18 éves korig) részvételével. Minden korcsoportban mindkét szemet naponta egy csepp 0,005% latanoproszttal kezelték legalább 2 héten át.

A latanoprosztsav szisztémás expozíciója a felnőtteknél mérthez képest körülbelül 2-szer magasabb volt a 3‑12 éves korú, és 6‑szor magasabb a 3 évnél fiatalabb gyermekeknél, de a szisztémás mellékhatások széles biztonságossági sávja megtartott volt (lásd 4.9 pont). A plazma-csúcskoncentráció eléréséig eltelt median idő 5 perc volt a dózist követően minden korcsoportban. A median plazmaeliminációs felezési idő rövid (<20 perc), gyermekgyógyászati és felnőtt betegeknél hasonló volt, és dinamikus egyensúlyi állapotban nem eredményezett latanoprosztsav-akkumulációt a szisztémás keringésben.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A latanoproszt szemészeti és szisztémás toxicitását számos állatfajban vizsgálták. Általában a latanoproszt jól tolerálható; a toxikus adag a szemészeti gyakorlatban használatos dózis ezerszerese. Nagy dózisban, a klinikai dózis kb. 100‑szorosát intravénásan alkalmazva nem anesztetizált majmoknál a légzési frekvencia megnövekedése volt megfigyelhető, valószínűleg a rövid ideig tartó bronchokonstrikció miatt. Állatkísérletekben a latanoproszt szenzitizáló tulajdonságokkal nem rendelkezett.

Majmoknál és nyulaknál 100 mikrogramm/szem/nap dózisig (a klinikai dózis 1,5 mikrogramm/szem/nap) a szemben toxikus hatásokat nem mutattak ki. Bár majmoknál kimutatták, hogy a latanoproszt fokozott iris-pigmentációt okozott.

A fokozott pigmentáció mechanizmusa valószínűleg az iris melanocytáiban a melanintermelés stimulációja, proliferatív elváltozásokat nem figyeltek meg. Az iris színváltozása maradandó lehet.

Krónikus szem-toxicitási vizsgálatokban 6 mikrogramm/szem/nap dózisban alkalmazott latanoproszt szemrés-tágasság fokozódást okozott. Ez a hatás reverzibilis, és a klinikai dózisokat meghaladó dózisoknál jelentkezik. Emberben ezt a hatást nem figyelték meg.

Bakteriális reverz mutációs tesztben, egér lymphoma génmutációs vizsgálatban és egér mikronukleusz tesztben a latanoproszt negatív volt. In vitro humán lymphocytákban kromoszóma-aberrációt figyeltek meg. A prosztaglandin F_2-alfa-val, egy természetes prosztaglandinnal hasonló hatást figyeltek meg, mely azt mutatja, hogy ez a hatás jellemző erre a vegyület-típusra.

További patkányokkal végzett in vitro/ in vivo nem tervezett DNS szintézist vizsgáló mutagenitási vizsgálatok negatívak voltak, és azt mutatták, hogy a latanoprosztnak nincs mutagén potenciálja. Egerekkel és patkányokkal végzett karcinogenitási vizsgálatok negatívak voltak.

Állatkísérletekben kimutatták, hogy a latanoprosztnak nincs hatása a hím és a nőstény termékenységre. Patkányokkal végzett embriotoxicitási vizsgálatokban a latanoproszt intravénás dózisainál (5,50 és 250 mikrogramm/ttkg/nap) nem figyeltek meg embriotoxicitást. Bár nyulaknál a latanoproszt 5 mikrogramm/ttkg/nap, és ennél magasabb dózisban embriolethalis hatást mutatott.

5 mikrogramm/ttkg/nap dózisban (körülbelül a klinikumban alkalmazott dózis 100-szorosa) szignifikáns embriofoetalis toxicitást okozott, melyet a késői reszorpció és vetélés emelkedett incidenciája és csökkent magzati súly jellemzett.

Teratogén potenciált nem mutattak ki.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

benzalkónium-klorid 50%

nátrium-klorid

nátrium-dihidrogén-foszfát-monohidrát (E339i)

vízmentes dinátrium-hidrogén-foszfát (E339ii)

injekcióhoz való víz

6.2 Inkompatibilitások

In vitro vizsgálatok szerint a latanoprosztot tiomerzáltartalmú szemcseppekkel elegyítve precipitáció következik be. Ezért ilyen gyógyszerek alkalmazásakor a szemcseppek legalább 5 perces várakozási idő elteltével alkalmazandók.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

Felbontás előtt: 2 év.

Felbontás után: 4 hét.

6.4 Különleges tárolási előírások

A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

A gyógyszer első felbontás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban.

Garanciazárást biztosító védőkupakkal lezárt cseppentős tartály:

Legfeljebb 25 °C-on tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

2,5 ml oldat csavaros HDPE kupakkal lezárt és garanciazárást biztosító műanyag kupakkal ellátott LDPE cseppentős tartályba töltve. A tartály LDPE vagy MDPE cseppentő feltétben végződik.

1 (5 ml-es) cseppentős tartály dobozonként, a 2,5 ml oldat kb. 80 cseppnek felel meg.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Cseppentő, csavaros tető és polietilén védőkupak biztosítja a tartály felnyitásáig az oldat sterilitását.

Használat előtt a védőkupak eltávolítandó.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés: (keresztjelzés nélkül)

Osztályozás: II./1 csoport

Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi kórházi diagnózist követő járóbeteg-ellátásban alkalmazható gyógyszer (J).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Viatris Healthcare Limited

Damastown Industrial Park

Mulhuddart,

Dublin 15

DUBLIN

Írország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-21936/01 1×2,5 ml védőkupakkal lezárt LDPE cseppentős tartályban

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2011. november 24.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2016. március 11.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2025. február 19.