1. A GYÓGYSZER NEVE

Laurina filmtabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

• 0,05 mg dezogesztrelt és 0,035 mg etinilösztradiolt tartalmaz sárga tablettánként,

• 0,10 mg dezogesztrelt és 0,030 mg etinilösztradiolt tartalmaz piros tablettánként,

• 0,15 mg dezogesztrelt és 0,030 mg etinilösztradiolt tartalmaz fehér tablettánként.

Ismert hatású segédanyag: kevesebb, mint 65 mg laktózt tartalmaz tablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta szájon át történő alkalmazásra.

Sárga, kerek, mindkét oldalán domború felületű, filmbevonatú tabletta, egyik oldalán „VR”, alatta „4” felirattal, a másik oldala sima.

Piros, kerek, mindkét oldalán domború felületű, filmbevonatú tabletta, egyik oldalán „VR”, alatta „2” felirattal, a másik oldala sima.

Fehér, kerek, mindkét oldalán domború felületű, filmbevonatú tabletta, egyik oldalán „TR”, alatta „5” felirattal, a másik oldala sima.

A tabletták átmérője kb. 5 mm, magassága: kb. 3 mm.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Fogamzásgátlás.

A Laurina felírásával kapcsolatos döntés során figyelembe kell venni az adott nő jelenlegi kockázati tényezőit, különösen a vénás thromboemboliás (VTE) kockázati tényezőket és hogy milyen a Laurina VTE kockázata más kombinált hormonális fogamzásgátlókhoz (CHC) képest (lásd 4.3 és 4.4 pont).

4.2 Adagolás és alkalmazás

Hogyan kell szedni a Laurinát?

A tablettákat a csomagoláson feltüntetett utasításnak megfelelően kell szedni naponta, körülbelül azonos időpontban, a szükséges mennyiségű kevés folyadékkal. Naponta egy tablettát kell bevenni, 21 egymást követő napon, kezdve a sárga tablettával 7 napig, majd a piros tablettával folytatva 7 napig, és végül a fehér tablettával folytatva további 7 napig.

Minden következő csomagot a 7 napos tablettamentes periódus után kell elkezdeni, amely alatt rendszerint megvonásos vérzés jelentkezik. Ez általában az utolsó tabletta bevétele után 2‑3 nappal kezdődik és előfordulhat, hogy a következő csomag elkezdésekor még nem múlik el.

Hogyan kell elkezdeni a Laurina szedését?

Hormonális fogamzásgátlás korábbi alkalmazása nélkül (az előző hónapban)

A tabletta szedését a nő természetes havi ciklusának 1. napján kell elkezdeni (vagyis a menstruációs vérzés első napján). A gyógyszer szedését el lehet kezdeni a 2-5. napon is, de az első ciklus alatt a tabletta szedésének első 7 napján kiegészítő mechanikus fogamzásgátló módszer alkalmazása javasolt.

Kombinált hormonális fogamzásgátlásról (kombinált orális fogamzásgátló [COC], hüvelygyűrű vagy transzdermális tapasz) történő átállás

A nőnek a Laurina szedését lehetőleg az előző kombinált hormonális fogamzásgátló (CHC) utolsó aktív tablettájának (utolsó, hatóanyagot tartalmazó tabletta) bevételét követő napon, de legkésőbb az előző CHC szokásos tablettamentes vagy placebo‑tablettás szünetét követő napon kell bevennie. Hüvelygyűrű vagy transzdermális tapasz esetében a Laurinát lehetőség szerint az eltávolítás napján kell elkezdenie, de legkésőbb akkor, amikor a következő gyűrű/tapasz felhelyezése esedékes lenne.

Ha a nő következetesen és helyesen alkalmazta a korábbi fogamzásgátló módszerét és bizonyítottan nem terhes, a ciklus bármely napján válthat a korábbi módszeréről.

A korábbi módszer hormonmentes szünetének ajánlott időtartama soha nem léphető túl.

Csak progesztogént tartalmazó módszerről (minitabletta, [csak progesztogént tartalmazó tabletta, POP] injekció, implantátum) vagy progesztogént felszabadító intrauterin rendszerről (IUS) történő átállás.

A nő bármelyik nap válthat a minitablettáról [POP] (implantátumról, IUS‑ről annak eltávolítása napján, injekcióról a következő injekció esedékessége napján), de ezen esetek mindegyikében tanácsolni kell mechanikus, kiegészítő fogamzásgátló módszer alkalmazását a tabletta szedésének első 7 napján.

Az első trimeszterben történt abortuszt követően

A nő azonnal elkezdheti a gyógyszer szedését. Amennyiben így tesz, kiegészítő fogamzásgátló módszerre nincs szükség.

Szülést vagy a második trimeszterben történt abortuszt követően

Szoptató nőkre vonatkozóan lásd 4.6 pont.

A nőnek azt kell javasolni, hogy a tabletta szedését a szülést vagy a második trimeszterben történt abortuszt követő 21‑28. nap között kezdje el. Ha később kezdi el szedni, fel kell hívni a figyelmét, hogy használjon kiegészítő mechanikus fogamzásgátló módszert is a tabletta szedésének első 7 napján. Ha azonban a közösülés már megtörtént, akkor a kombinált hormonális fogamzásgátló (CHC) szedésének tényleges megkezdése előtt a terhességet ki kell zárni, vagy a nőnek meg kell várnia az első menstruációs ciklusát.

Teendők kihagyott tabletták esetén

Ha a nő bármelyik tabletta bevételével kevesebb, mint 12 órát késik, a fogamzásgátló hatás nem csökken. A nőnek a kihagyott tablettát azonnal be kell vennie, amint eszébe jut, majd a következő tablettákat a szokott időben.

Ha több, mint 12 órát késik a tabletta bevételével, a fogamzásgátló hatás csökkenhet. A kihagyott tabletták miatti helyzet kezelésére az alábbi két alapszabály jelenthet iránymutatást:

1. A tabletták szedését sohasem szabad 7 napnál tovább megszakítani.

2. 7 napos, megszakítás nélküli tablettaszedés szükséges a hypothalamus-hypophysis-ovarium tengely működésének megfelelő mértékű felfüggesztéséhez.

Ennek megfelelően az alábbi tanácsok adhatók a napi gyakorlatra vonatkozóan:

• 1. hét (sárga tabletták)

Az utolsó elfelejtett tablettát azonnal be kell venni, még akkor is, ha ez két tabletta bevételét jelenti egyazon napon. Ezt követően a szokásos időben kell bevenni a tablettákat. Emellett azonban mechanikus fogamzásgátló eszközt, pl. kondomot is kell alkalmazni a következő 7 napon. Amennyiben a megelőző 7 napon sor került nemi érintkezésre, számításba kell venni a teherbe esés lehetőségét. Minél több a kihagyott tabletták száma és minél közelebb esik a kihagyás a tablettamentes időszakhoz, annál nagyobb a teherbe esés kockázata.

• 2. hét (piros tabletták)

A készítményt szedő nőnek az utolsó elfelejtett tablettát azonnal be kell vennie, amint eszébe jut, még akkor is, ha ez két tabletta bevételét jelenti egyazon napon. Ezt követően folytassa a tabletták szedését a szokásos időben. Ha a kihagyott tablettát megelőző 7 napon keresztül a nő az előírásnak megfelelően szedte a tablettákat, nem szükséges kiegészítő fogamzásgátló módszerek alkalmazása. Amennyiben azonban nem ez a helyzet vagy egynél több tabletta maradt ki, a nő figyelmét fel kell hívni arra, hogy alkalmazzon kiegészítő fogamzásgátlást a következő 7 napon.

• 3. hét (fehér tabletták)

A tablettamentes periódus közelsége miatt ténylegesen fennáll a csökkent védelem kockázata. A fogamzásgátló védőhatásának csökkenése azonban megelőzhető a tabletták szedésének módosításával. Az alábbi két opció valamelyikének betartása esetén nincs szükség kiegészítő fogamzásgátlásra, feltéve, hogy a tablettákat az első kihagyott tablettát megelőző 7 napon keresztül az előírásnak megfelelően szedték. Amennyiben nem ez a helyzet a nőnek a két lehetőség közül az elsőt kell választania és emellett még valamilyen kiegészítő fogamzásgátlást is kell használnia a következő 7 napon.

1. A készítményt szedő nőnek az utolsó elfelejtett tablettát azonnal be kell vennie, amint eszébe jut, még akkor is, ha ez két tabletta bevételét jelenti egyazon napon. Ezután folytassa a tabletták szedését a szokásos időben. A következő csomagot a jelenlegi csomag befejezését követően azonnal el kell kezdenie, vagyis nincs szünet a két csomag között. Nem valószínű, hogy a második csomag végéig megvonásos vérzés jelentkezik, de pecsételő vagy áttöréses vérzés bekövetkezhet a tabletták szedésének időszaka alatt.

2. Azt is lehet javasolni, hogy a nő hagyja abba a tabletták szedését a jelenlegi csomagból. Ebben az esetben 7 napos tablettamentes időszakot kell tartania, amibe beleszámít az a nap is, amikor kihagyta a tablettát, majd ezt követően a következő csomag elkezdésével kell folytatnia a kezelést.

Számításba kell venni a terhesség lehetőségét, ha a készítményt szedő nő kihagy tablettákat és az első normális tablettamentes időszakban nem jelentkezik megvonásos vérzés.

Teendők emésztőrendszeri zavarok esetén

Súlyos emésztőrendszeri zavarok esetén előfordulhat, hogy a felszívódás nem teljes, és kiegészítő fogamzásgátló intézkedésekre van szükség.

Ha a tabletta bevételét követő 3‑4 órán belül hányás jelentkezik a 4.2.3 pontban található, a kihagyott tablettára vonatkozó utasítás alkalmazandó. Amennyiben a nő nem akarja megváltoztatni a tabletta szedésének szokásos ütemezését, a szükséges többlet tablettát/tablettákat egy másik csomagból kell beszednie.

Menstruáció eltolása vagy késleltetése

A menstruáció késleltetése nem tartozik a készítmény indikációi közé. Amennyiben azonban, kivételes esetekben a menstruáció késleltetésére van szükség, a nőnek tablettamentes periódus nélkül kell elkezdenie a fehér tabletták szedését egy másik csomag Laurinából. A menstruáció egészen a második csomag befejezéséig kívánság szerint, de maximum 7 napig késleltethető. A késleltetett menstruáció időszaka alatt jelentkezhet áttöréses vagy pecsételő vérzés.

A Laurina rendszeres szedését ezután a szokásos, 7 napos tablettamentes periódust követően tovább kell folytatni.

A menstruáció az aktuális tablettaszedési ütem szerinti megszokott napokról más napokra is átállítható, ilyenkor javasolt a következő tablettamentes időszak lerövidítése annyi nappal, ahány nappal előre szeretnék hozni a menstruációs időszakot. Minél rövidebb a tablettamentes időszak, annál nagyobb a megvonásos vérzés elmaradásának és a következő csomag szedése alatt bekövetkező áttöréses illetve pecsételő vérzés előfordulásának kockázata (ugyanúgy, mint a menstruáció késleltetésekor).

Gyermekek és serdülők

A dezogesztrel és etinilösztradiol biztonságosságát és a hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.

4.3 Ellenjavallatok

A kombinált hormonális fogamzásgátlók (CHC) a következő állapotok esetén nem alkalmazhatók. Ha bármely állapot a CHC alkalmazása közben jelenik meg először, a készítmény szedését azonnal abba kell hagyni.

• jelenleg fennálló vénás thromboembolia (VTE) vagy ennek kockázata

• Vénás thromboembolia –jelenleg fennálló VTE (antikoagulánssal) vagy az anamnaesisben szereplő (pl. mélyvénás thrombosis [MVT] vagy tüdőembólia [TE]).

• Ismert örökletes vagy szerzett hajlam a vénás thromboembolia kialakulásával kapcsolatban, mint az APC rezisztencia (beleértve az V Leiden faktort), antithrombin‑III-hiány, protein C hiány, protein S hiány.

• Tartós immobilizációval járó nagyobb műtét (lásd 4.4 pont).

• A vénás thromboembolia magas kockázata több kockázati tényező megléte miatt (lásd 4.4 pont).

• Jelenleg fennálló artériás thromboembolia (ATE) vagy ennek kockázata

• Artériás thromboembolia – jelenleg fennálló artériás thromboembolia, vagy artériás thromboembolia az anamnaesisben (pl. myocardialis infarctus), vagy prodromális állapot (pl. angina pectoris).

• Cerebrovascularis betegség – jelenleg fennálló stroke, stroke előfordulása az anamnaesisben, vagy prodromális állapot (pl. tranziens ischaemiás attack, TIA).

• Ismert örökletes vagy szerzett hajlam az artériás thromboembolia kialakulására, mint a hyperhomocysteinaemia és antiphospholipid-antitestek (anticardiolipin-antitestek, lupus antikoaguláns).

• Focalis neurológiai tünetekkel kísért migrain az anamnaesisben.

• Az artériás thromboembolia magas kockázata több kockázati tényező (lásd 4.4 pont), vagy egy súlyos kockázati tényező megléte miatt, mint:

• vascularis tünetekkel kísért diabetes mellitus

• súlyos hypertonia

• súlyos dyslipoproteinaemia.

• Pancreatitis vagy súlyos, hypertriglyceridaemiával együtt jelentkező hasnyálmirigy gyulladás a kórelőzményben.

• Aktuálisan fennálló vagy kórtörténetben szereplő súlyos májbetegség, egészen addig, amíg a májfunkció értékek nem térnek vissza a normális szintre.

• Aktuálisan fennálló vagy kórtörténetben szereplő májtumor (benignus vagy malignus).

• Igazolt vagy feltételezett, szteroid nemi hormonok által befolyásolt malignitások (pl. a nemi szervek vagy emlő daganatai).

• Endometrium hyperplasia.

• Nem diagnosztizált hüvelyi vérzés.

• A készítmény hatóanyagaival vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

A Laurina egyidejű alkalmazása ellenjavallt ombitaszvir/paritaprevir/ritonavirt, dazabuvirt, glekaprevir/pibrentaszvirt vagy szofoszbuvir/velpataszvir/voxilaprevirt tartalmazó gyógyszerekkel (lásd 4.5 pont).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Figyelmeztetések

Ha az alábbiakban felsorolt állapotok vagy kockázati tényezők bármelyike jelen van, akkor a Laurina alkalmasságát meg kell beszélni a nővel.

Ezen állapotok vagy kockázati tényezők bármelyikének súlyosbodása, vagy első megjelenése esetén a nőnek azt kell tanácsolni, hogy tájékoztassa kezelőorvosát, aki a továbbiakban eldönti, abba kell-e hagyni a Laurina szedését.

1. Keringési rendellenességek

A vénás thromboembolia (VTE) kockázata

• Bármelyik kombinált hormonális fogamzásgátló (CHC) alkalmazása a nem alkalmazáshoz képest növeli a vénás thromboembolia (VTE) kockázatát. A levonorgesztrelt, norgesztimátot vagy noretiszteront tartalmazó készítmények alkalmazása jár a legalacsonyabb VTE kockázattal. Más készítmények kockázata, így a Laurináé is, akár kétszerese is lehet ennek a kockázatnak. A VTE legalacsonyabb kockázatával járó készítménytől eltérő bármely más készítmény alkalmazásával kapcsolatos döntést csak a nővel történt megbeszélést követően szabad meghozni, így gondoskodva arról, hogy a nő megértette a Laurina alkalmazásával járó VTE kockázatát, továbbá azt, hogy az aktuális kockázati tényezői miképpen befolyásolják ezt a kockázatot, illetve, hogy az ő VTE kockázata a legelső alkalmazás első évében a legmagasabb. Kevés bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a kockázat emelkedik, ha a kombinált hormonális fogamzásgátló alkalmazását 4 hétig vagy tovább tartó szünet után újrakezdik.

• Azoknál a nőknél, akik nem alkalmaznak kombinált hormonális fogamzásgátlót (CHC) és nem terhesek, 10 000-ből körülbelül 2-nél alakul ki vénás thromboembolia (VTE) egy év alatt. Azonban minden egyes nőnél a kockázat sokkal magasabb lehet a nő már fennálló kockázati tényezőitől függően (lásd alább).

• Becslések¹ szerint 10 000 dezogesztrelt tartalmazó kombinált hormonális fogamzásgátlót alkalmazó nő közül körülbelül 9-12 nőnél alakul ki a vénás thromboembolia (VTE) egy év alatt. Ezzel szemben a levonorgesztrelt tartalmazó kombinált hormonális fogamzásgátlót alkalmazó nő közül körülbelül 6² nőnél alakul ki.

• Mindkét esetben az éves vénás thromboemboliák (VTE) száma kevesebb, mint a várt esetszám a terhesség alatt vagy a szülést követő időszakban.

• A vénás thromboembolia (VTE) az esetek 1-2%-ában halálos kimenetelű lehet.

Vénás thromboemboliás esetek száma 10 000 nő/év

Dezogesztrel tartalmú CHC (9‑12 esemény)

Levonorgesztrel tartalmú CHC (5‑7 esemény)

CHC-t nem alkalmazók (2 esemény)

VTE események száma

A kombinált hormonális fogamzásgátlót (CHC) alkalmazóknál rendkívül ritkán, trombózis előfordulását jelentették más véredényekben, például máj, mezenterikus, vese, vagy retina vénákban és artériákban.

A vénás thromboembolia (VTE) kockázati tényezői

A vénás thromboembolia szövődményeinek kockázata a kombinált hormonális fogamzásgátlót (CHC) alkalmazóknál jelentősen nőhet, ha a nő további kockázati tényezőkkel rendelkezik, különösen, ha több kockázati tényező áll fenn (lásd a táblázatot).

A Laurina alkalmazása ellenjavallt, ha egy nőnek több kockázati tényezője van, amelyek a nőt a vénás thromboembolia (VTE) magas kockázatának teszik ki (lásd 4.3 pont). Ha egy nőnek több mint egy kockázati tényezője van, lehetséges, hogy a kockázat növekedése nagyobb, mint az egyes tényezők összegének kockázata – ebben az esetben a nő teljes vénás thromboembolia (VTE) kockázatát kell figyelembe venni. Ha az előnyök és kockázatok arányát negatívnak ítélik meg, a kombinált hormonális fogamzásgátlót (CHC) nem szabad felírni (lásd 4.3 pont).

Táblázat: A vénás thromboembolia (VTE) kockázati tényezői

Kockázati tényező	Megjegyzés
Obesitás (30 kg/m2 feletti testtömeg‑index)	A kockázat jelentősen nő, ahogy a BMI emelkedik. Különösen fontos figyelembe venni akkor, ha egyéb kockázati tényezők is jelen vannak.
Elhúzódó immobilizáció, nagyobb műtéti beavatkozás, bármilyen alsó végtagi vagy medence műtét, idegsebészeti, vagy nagyobb trauma Megjegyzés: átmeneti immobilizáció, beleértve a 4 óránál hosszabb repülőutat is, a vénás thromboembolia (VTE) kockázati tényezője lehet, különösen az egyéb kockázati tényezőkkel rendelkező nőknél.	Ezekben az esetekben célszerű a tapasz/tabletta/gyűrű használatát abbahagyni (elektív műtét esetében legalább 4 héttel korábban) és azt nem folytatni a teljes remobilizáció után két hétig. A fogamzásgátlás más módszerét kell alkalmazni a nem kívánt terhesség elkerülésére. Az antithromboticus-kezelést meg kell fontolni, ha a Laurina alkalmazását előzőleg nem függesztették fel.
Pozitív családi anamnaesis (egy testvérnél vagy szülőnél különösen viszonylag fiatal korban pl. 50 éves kor előtt valaha is előfordult vénás thromboembolia)	Ha gyanítható az örökletes hajlam, a nőnek ki kell kérnie a szakorvos tanácsát, mielőtt bármilyen kombinált hormonális fogamzásgátló alkalmazásáról dönt.
A vénás thromboemboliával (VTE) kapcsolatos egyéb egészségi állapotok	Rák, szisztémás lupus erythematosus, haemolyticus uraemiás szindróma, krónikus gyulladásos bélbetegség (Crohn‑betegség vagy colitis ulcerosa) és sarlósejtes betegség
Növekvő életkor	Különösen 35 éves kor felett

• Nincs egyetértés a varicositások és a felületi thrombophlebitis lehetséges szerepét illetően a vénás thrombosis kialakulásában vagy progressziójában.

• Figyelembe kell venni a thromboembolia megnövekedett kockázatát a terhesség alatt és különösképpen a szülést követő 6-hetes időszakban (az erre vonatkozó információkat lásd 4.6 pont „Termékenység, terhesség és szoptatás”).

A vénás thromboembolia (VTE) tünetei (mélyvénás thrombosis és pulmonalis embolia)

Tünetek jelentkezése esetén a nőknek azt kell tanácsolni, hogy kérjenek sürgős orvosi segítséget és tájékoztassák az egészségügyi szakszemélyzetet, hogy kombinált hormonális fogamzásgátlót (CHC) szednek.

A mélyvénás thrombosis (MVT) tünetei lehetnek:

• a láb és/vagy a lábfej egyoldali duzzanata, vagy egy véna mentén lévő duzzanat a lábban;

• fájdalom vagy érzékenység a lábban, ami csak állás vagy séta során érezhető;

• az érintett láb fokozott melegsége; a bőr vörös vagy elszíneződött a lábon;

A tüdőembólia (TE) tünetei lehetnek:

• hirtelen fellépő megmagyarázhatatlan légszomj vagy szapora légzés;

• hirtelen köhögés, amelyhez haemoptoe kapcsolódhat;

• éles mellkasi fájdalom;

• súlyos szédelgés vagy szédülés;

• gyors vagy szabálytalan szívverés.

Ezek közül a tünetek közül (pl. „légszomj”, „köhögés”) van néhány nem specifikus, amelyek sokkal általánosabb, vagy kevésbé súlyos esetek tüneteiként félreértelmezhetők (pl. légúti fertőzések).

Az érelzáródás egyéb jelei lehetnek: hirtelen fájdalom, duzzanat és egy végtag enyhe kék elszíneződése.

Ha az elzáródás a szemben lép fel, a tünetek a fájdalommentes homályos látástól a látás elvesztéséig terjedhetnek. A látásvesztés néha szinte azonnal bekövetkezik.

Az artériás thromboembolia (ATE) kockázata

Epidemiológiai vizsgálatok összefüggést találtak a kombinált hormonális fogamzásgátlók (CHC) alkalmazása és az artériás thromboembolia (myocardialis infarctus) vagy cerebrovasculáris történés (pl. tranziens ischaemiás attack, stroke) kockázatának növekedése között. Az artériás thromboemboliás események halálos kimenetelűek lehetnek.

Az artériás thromboembolia (ATE) kockázati tényezői

Az artériás thromboemboliás szövődmények, vagy a cerebrovasculáris történés kockázata nő a kombinált hormonális fogamzásgátlót (CHC) alkalmazó, kockázati tényezőkkel (lásd táblázat) rendelkező nőknél. A Laurina ellenjavallt, ha egy nő az artériás thromboembolia (ATE) egy súlyos, vagy több kockázati tényezőjével rendelkezik, ami a nőt az artériás thrombosis tekintetében magas kockázatnak teszi ki (lásd 4.3 pont). Ha egy nő több mint egy kockázati tényezővel rendelkezik, lehetséges, hogy a kockázat növekedése nagyobb, mint az egyes tényezők összegének kockázata – ebben az esetben a nő összes kockázatát figyelembe kell venni. Ha az előnyök és kockázatok arányát negatívnak tartják, a kombinált hormonális fogamzásgátlót (CHC) nem szabad felírni (lásd 4.3 pont).

Táblázat: Az artériás thromboembolia (ATE) kockázati tényezői

Kockázati tényező	Megjegyzés
Növekvő életkor	Különösen 35 éves kor felett
Dohányzás	A nőknek azt kell tanácsolni, hogy ne dohányozzanak, ha kombinált hormonális fogamzásgátlót (CHC) szeretnének alkalmazni. A 35 évesnél idősebb nőknek, akik folytatják a dohányzást, kifejezetten tanácsolni kell, hogy egy másik fogamzásgátló módszert alkalmazzanak.
Hypertonia
Obesitás (30 kg/m2 feletti testtömeg‑index).	A kockázat jelentősen nő, ahogy a BMI emelkedik. Különösen fontos figyelembe venni, ha a nőnek egyéb kockázati tényezői is vannak.
Pozitív családi anamnaesis (egy testvérnél vagy szülőnél, különösen viszonylag fiatal korban, pl. 50 éves kor előtt, valaha előfordult artériás thromboembolia)	Ha gyanítható az örökletes hajlam, a nőnek ki kell kérnie a szakorvos tanácsát, mielőtt bármilyen kombinált hormonális fogamzásgátló alkalmazásáról dönt.
Migrén	A migrén gyakoriságának, vagy súlyosságának növekedése a kombinált hormonális fogamzásgátló (CHC) alkalmazása alatt (ami egy cerebrovasculáris esemény előjele lehet) indokolhatja az alkalmazás azonnali felfüggesztését.
A nemkívánatos érbetegségekkel kapcsolatos egyéb egészségi állapotok	Diabetes mellitus, hyperhomocysteinaemia, valvuláris szívbetegség és pitvar fibrillatio, dyslipoproteinaemia és szisztémás lupus erythematosus

Az artériás thromboembolia (ATE) tünetei

Tünetek jelentkezése esetén a nőknek azt kell tanácsolni, hogy kérjenek sürgős orvosi segítséget és tájékoztassák az egészségügyi szakszemélyzetet, hogy kombinált hormonális fogamzásgátlót (CHC) szednek.

A cerebrovasculáris történés tünetei lehetnek:

• az arc, a kar, vagy a láb hirtelen zsibbadása vagy gyengesége, főként a test egyik oldalán

• hirtelen járászavar, szédülés, az egyensúly, vagy koordináció elvesztése

• hirtelen zavar, zavaros beszéd, vagy beszédértési zavar

• hirtelen zavar a látásban egyik, vagy mindkét szemnél

• hirtelen súlyos, vagy elhúzódó fejfájás, aminek az oka nem ismert

• eszméletvesztés, vagy ájulás rohammal vagy a nélkül.

Az átmeneti tünetek tranziens ischaemiás attack (TIA) eseményre utalnak.

A myocardialis infarctus (MI) tünetei lehetnek:

• fájdalom, kellemetlen érzés, nyomás, nehézség, szorító-, vagy teltségérzés a mellkasban, a karban, vagy a szegycsont alatt;

• a hátba, állkapocsba, torokba, karba, gyomorba sugárzó kellemetlen érzés;

• teltségérzés, mintha gyomorrontás lenne, fuldoklás;

• izzadás, hányinger, hányás, szédülés;

• rendkívüli gyengeség, szorongás vagy légszomj;

• gyors, vagy szabálytalan szívverés.

2. Tumorok

• Epidemiológiai vizsgálatok arra utalnak, hogy az orális fogamzásgátlók hosszú távú alkalmazása hozzájárul a méhnyakrák fokozott kockázatához humán papillomavírussal (HPV) fertőzött nőknél. Még mindig vitatott azonban, hogy ezt az eredményt milyen mértékben befolyásolják az egyéb hatások, mint például az eltérések a szexuális partnerek számában, vagy a mechanikus fogamzásgátlás alkalmazása.

• 54 nemzetközi vizsgálat meta‑analízise szerint a kombinált orális fogamzásgátlókat használó nőknél kismértékben fokozott az emlőrák relatív kockázata (RR=1,24). Az emelkedett kockázat fokozatosan eltűnik a kombinált orális fogamzásgátló használatának abbahagyása utáni 10 év alatt. Mivel az emlőcarcinoma ritka a 40 évesnél fiatalabb nőknél, a jelenleg és nemrégiben kombinált orális fogamzásgátlókat szedők körében az átlagost meghaladó számú diagnosztizált emlőcarcinoma még mindig alacsony az emlőrák kialakulásának egyéb kockázati tényezőihez képest. Ezek a vizsgálatok nem szolgáltatnak ok‑okozati bizonyítékot. A megfigyelt fokozott kockázatnak oka lehet a kombinált orális fogamzásgátlókat szedő nőknél korábban felállított emlőrák diagnózis, a kombinált orális fogamzásgátlók biológiai hatásai vagy a kettő együttesen. A fogamzásgátló tablettát életük során bármikor használók körében a diagnosztizált emlőcarcinoma rendszerint kevésbé előrehaladott állapotban van, mint az ilyen készítményt soha nem alkalmazott nők körében.

• Ritkán benignus és még ritkábban malignus májtumorok előfordulásáról számoltak be a kombinált hormonális fogamzásgátlókat (CHC) szedőknél. Elszigetelt esetekben ezek a tumorok életveszélyes, hasüregi vérzéshez vezettek. A differenciáldiagnózis felállítása során gondolni kell a májtumor lehetőségére, ha a kombinált hormonális fogamzásgátlót (CHC) szedő nőnél a felső abdominalis régió nagyfokú fájdalma, májnagyobbodás vagy hasűri vérzés jelei tapasztalhatók.

3. Egyéb állapotok

• A CHC alkalmazásának ideje alatt fokozott a pancreatitis kockázata azoknál a nőknél, akik hypertriglyceridaemiában szenvednek, vagy családi kórtörténetükben szerepel ez a betegség.

• Habár a vérnyomás enyhe emelkedéséről sok CHC‑t szedő nőnél számoltak be, a klinikailag jelentős emelkedés azonban ritka. A CHC alkalmazása és a klinikai hypertonia közötti összefüggés nem igazolt. Amennyiben azonban tartós, klinikailag jelentős mértékű hypertonia alakul ki a CHC szedése alatt, az orvos akkor jár el körültekintően, ha leállítja a CHC‑t és kezeli a hypertoniát. Ahol azt az orvos megfelelőnek gondolja, visszaállítható a kombinált hormonális fogamzásgátló szedése, ha a vérnyomáscsökkentő terápiával biztosítani lehet a normotensios értékeket.

• A következő állapotok előfordulásáról vagy meglévő állapot esetében romlásáról számoltak be mind terhesség, mind CHC‑k szedése alatt, bár a CHC‑val való összefüggésre, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem lehet következtetni: sárgaság és/vagy epepangáshoz kapcsolódó pruritus; epekőképződés; porphyria; szisztémás lupus erythematosus; haemolyticus uraemiás szindróma; Sydenham chorea; herpes gestationis; otosclerosissal összefüggő hallásvesztés; Az exogén ösztrogének örökletes és nem örökletes (szerzett) angiooedema tüneteinek kialakulását vagy a meglévő tüneteinek exacerbatióját okozhatják.

• A májfunkció akut és krónikus zavarai szükségessé tehetik a CHC‑k alkalmazásának felfüggesztését egészen a májfunkció értékek normalizálódásáig. Az első alkalommal a terhesség alatt előforduló epepangásos sárgaság visszatérése vagy a szexuál‑szteroidok korábban történt alkalmazása szükségessé teheti a CHC szedésének felfüggesztését.

• Annak ellenére, hogy a kombinált hormonális fogamzásgátlók hatással lehetnek a perifériás inzulin rezisztenciára és a glükóz toleranciára, nincs olyan bizonyíték, amely a terápiás adagolás megváltoztatását tenné szükségessé a diabeteses betegek számára. A cukorbeteg nőket azonban fokozott megfigyelés alatt kell tartani a CHC szedésének időtartama alatt.

• A Crohn betegség és colitis ulcerosa előfordulását összefüggésbe hozták a kombinált hormonális fogamzásgátlók alkalmazásával.

• Esetenként chloasma jelentkezhet, különösen azoknál a nőknél, akiknek az anamnézisében chloasma gravidarium szerepel. A chloasma kialakulására hajlamos nők a CHC szedése alatt óvakodjanak a napsugárzástól vagy az ultraibolya sugárzástól.

• A depresszív hangulat és a depresszió a hormonális fogamzásgátló alkalmazásának közismert, nemkívánatos hatásai (lásd 4.8 szakasz). A depresszió súlyos is lehet, és a szuicid viselkedés és az öngyilkosság szempontjából jól ismert kockázati tényezőt jelent. A nőknek tanácsolni kell, hogy hangulatváltozások és depresszív, akár közvetlenül a kezelés megkezdését követően, jelentkező tünetek esetén vegyék fel a kapcsolatot kezelőorvosukkal.

A fogamzásgátló módszer kiválasztását célzó tanácsadás során a fenti információk mindegyikét figyelembe kell venni.

Orvosi vizsgálat/konzultáció

A Laurina alkalmazásának megkezdése vagy újrakezdése előtt fel kell venni a teljes kórtörténetet (beleértve a családi kórtörténetet), és a terhességet ki kell zárni. A vérnyomást meg kell mérni és fizikális vizsgálatot kell végezni az ellenjavallatok (lásd 4.3 pont) és figyelmeztetések (lásd 4.4 pont) alapján. Fontos felhívni a nő figyelmét a vénás és artériás thrombosisra vonatkozó információkra, beleértve a Laurina kockázatára más kombinált hormonális fogamzásgátlókhoz (CHC) képest, a vénás (VTE) és az artériás thromboembolia (ATE) tüneteire, az ismert kockázati tényezőkre és arra, hogy mi a teendő a gyanított thrombosis esetén.

A nőt utasítani kell arra, hogy figyelmesen olvassa el a betegtájékoztatót és tartsa magát az adott tanácsokhoz. A vizsgálatok gyakoriságát és jellegét a bevált gyakorlati irányelvekre kell alapozni és azokat egyénre szabottan kell végezni.

A nőket tájékoztatni kell, hogy a hormonális fogamzásgátlók nem nyújtanak védelmet a HIV‑fertőzéssel (AIDS) és más szexuális úton terjedő betegségekkel szemben.

Csökkent hatásosság

A kombinált hormonális fogamzásgátlók hatását csökkenthetik pl. a kihagyott tabletták, a gastrointestinalis rendellenességek, vagy az egyidejűleg szedett gyógyszerek.

Az orbáncfüvet (Hypericum perforatum) tartalmazó gyógynövénykészítményeket a Laurina alkalmazása ideje alatt nem tanácsos szedni, mert fennáll annak veszélye, hogy a Laurina plazmakoncentrációját, s ezáltal klinikai hatékonyságát csökkentik (lásd 4.5 pont).

Csökkent ciklus-kontroll

Minden kombinált hormonális fogamzásgátlónál előfordulhat rendszertelen vérzés (pecsételő vagy áttörő), főként az alkalmazás első hónapjaiban. Ezért bármilyen rendszertelen vérzés értékelésének csupán a megközelítőleg három ciklust felölelő adaptációs intervallumot követően van értelme.

Ha a vérzési rendellenességek folytatódnak vagy rendszeres előző ciklusok után következnek be, nem‑hormonális okokra kell gondolni és ki kell zárni a malignitás, illetve a terhesség lehetőségét. Ezen intézkedések között szerepelhet a küret is.

Egyes nőknél a tablettamentes időszakban nem jelentkezik megvonásos vérzés. Amennyiben a kombinált hormonális fogamzásgátlót a 4.2 pontban ismertetett utasításoknak megfelelően alkalmazták, nem valószínű a teherbe esés. Ha azonban a CHC–t nem az instrukcióknak megfelelően szedték az első kihagyott megvonásos vérzés előtt, vagy két egymást követő megvonásos vérzés kimarad, a terhességet ki kell zárni a CHC alkalmazásának folytatása előtt.

Segédanyagok

Ez a gyógyszer laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktázhiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Gyógyszerkölcsönhatások

Megjegyzés: A potenciális gyógyszerkölcsönhatások felismerése érdekében az egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek alkalmazási előírását tanulmányozni kell.

Más gyógyszerek hatása a Laurina filmtablettára

Interakciók léphetnek fel a mikroszómális enzimeket indukáló gyógyszerekkel, melyek a szexhormonok fokozott clearance‑ét eredményezhetik, áttöréses vérzéshez és/vagy a fogamzásgátló hatékonyságának a megszűnéséhez vezethetnek.

Kezelés

Az enzimindukció már néhány napos kezelés után megfigyelhető. A maximális enzimindukció általában csak pár héten belül tapasztalható, ugyanakkor a gyógyszeres kezelés befejezését követően mintegy 4 hétig fennmarad.

Rövid távú terápia

A mikroszómális enziminduktor hatású gyógyszerek adása esetén az egyidejű gyógyszeres kezelés ideje alatt, majd a kezelés abbahagyása után még 28 napig mechanikus fogamzásgátló módszert vagy más fogamzásgátló módszert kell alkalmazni a CHC mellett.

Amennyiben a mikroszómális enziminduktor hatású gyógyszeres kezelés túlnyúlik a CHC csomagban lévő utolsó tabletta beszedésének napján, a szokásos tablettamentes időszakot kihagyva kell megkezdeni az új csomag CHC szedését.

Hosszútávú terápia

A hosszú ideig mikroszómális enziminduktor‑terápiában részesített nőknél egyéb megbízható, nem hormonális fogamzásgátló módszer alkalmazása javasolt.

A következő kölcsönhatásokról számoltak be a szakirodalomban:

CHC clearance-t fokozó hatóanyagok (enzimindukciós hatás miatt csökkent CHC hatékonyság):

Bizonyítottan ilyenek a barbiturátok, bozentán, karbamazepin, fenitoin, primidon, rifabutin rifampicin, és a HIV kezelésre használt ritonavir, nevirapin és efavirenz, és feltételezhetően ilyenek a felbamát, grizeofulvin, oxkarbazepin, modafinil, topiramát és az orbáncfű (Hypericum perforatum) tartalmú készítmények.

CHC clearance-t változóan befolyásoló hatóanyagok:

CHC-kal történő együttes alkalmazásuk esetén a HIV proteáz-gátlók és a non-nukleozid reverz transzkriptáz gátlók különböző kombinációi, beleértve a HCV gátlókat (pl.: boceprevir, telaprevir), növelhetik vagy csökkenthetik az ösztrogén vagy progesztogén plazma-koncentrációkat. Ezek tényleges hatása néhány esetben klinikai szempontból lényeges.

Ezért a HIV/HCV kezelésre használt készítmények egyidejű alkalmazása esetén a potenciális gyógyszerkölcsönhatások felismerése és az esetlegesen szükséges intézkedések azonosítása érdekében ezek alkalmazási előírását tanulmányozni kell. Kétség esetén mechanikus fogamzásgátló módszer használata ajánlott a CHC mellett proteáz-gátló vagy non-nukleozid reverz transzkriptáz gátló kezelés esetén.

Erős (pl. ketoconazol, itraconazol, clarithromycin) vagy közepes erősségű (pl. fluconazol, diltiazem, erythromycin) CYP3A4 inhibitorok együttes alkalmazása megnövelheti az ösztrogének vagy progestinek serum koncentrációit, beleértve a desogestrel aktív metabolitjának, az etonogestrel koncentrációját is.

A Laurina filmtabletta hatása más gyógyszerekre

Az orális fogamzásgátlók befolyásolhatják más gyógyszerek metabolizmusát. Ennek megfelelően azok plazma‑ és szöveti koncentrációja növekedhet (pl. ciklosporin) vagy csökkenhet (pl. lamotrigin).

Farmakodinámiás interakciók

A klinikai vizsgálatok során, az ombitaszvir/paritaprevir/ritonavirrel és dazabuvirrel (ribavirinnel együtt vagy a nélkül) kezelt hepatitis C-fertőzötteknél a normálérték ötszörösét meghaladó GPT- (ALAT) szint-emelkedés szignifikánsan gyakrabban fordult elő azoknál a nőknél, akik etinilösztradiol-tartalmú gyógyszereket, például kombinált hormonális fogamzásgátlókat szedtek. Ezenkívül a glekaprevir/pibrentaszvirrel vagy szofoszbuvir/velpataszvir/voxilaprevirrel kezelt betegeknél is a GPT-szint emelkedését figyelték meg azoknál a nőknél, akik etinilösztradiol-tartalmú gyógyszereket, például kombinált hormonális fogamzásgátlókat szedtek (lásd 4.3 pont).

Ezért a Laurina‑t szedőknek a fogamzásgátlás más módjára kell váltaniuk (például csak progesztogént tartalmazó fogamzásgátlóra vagy nem hormonális módszerre) a gyógyszer-kombinációval történő kezelés megkezdése előtt. A Laurina szedése a kezelés befejezése után 2 héttel újrakezdhető.

Laboratóriumi vizsgálatok

A szteroid fogamzásgátlók alkalmazása befolyásolhatja bizonyos laboratóriumi vizsgálatok eredményeit, köztük a máj‑, pajzsmirigy‑, mellékvese‑ és vesefunkciós biokémiai paramétereket, a (hordozó) fehérjék szérumszintjét, pl. a kortikoszteroid‑kötő globulinét és a lipid/lipoprotein frakciókét, a szénhidrát‑anyagcsere paramétereit és az alvadási valamint fibrinolitikus paramétereket. Az eltérések általában a normál laboratóriumi tartományon belül maradnak.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

A Laurina alkalmazása terhesség alatt nem javasolt. Amennyiben a terhesség a Laurina‑kezelés alatt következik be, a készítmény szedését azonnal abba kell hagyni. Ennek ellenére a legtöbb epidemiológiai vizsgálatban sem a születési rendellenességek fokozott kockázatát nem észlelték a terhesség előtt kombinált hormonális fogamzásgátlót szedő nők gyermekeinél, sem teratogén hatásokat nem figyeltek meg azoknál, akik a kombinált hormonális fogamzásgátlót véletlenül szedtek a terhesség korai időszaka alatt.

A szülést követő időszakban újraindított Laurina alkalmazásánál figyelembe kell venni a VTE megnövekedett kockázatát (lásd 4.2 és 4.4 pont).

A tejelválasztást befolyásolhatják a kombinált hormonális fogamzásgátlók, mivel csökkenthetik a tej mennyiségét és megváltoztathatják annak összetételét. Ezért a CHC‑k alkalmazása általában nem javasolt egészen addig, amíg a gyermeket az anya teljesen el nem választja. A fogamzásgátlóból kis mennyiségű szteroid és/vagy metabolitjaik kiválasztódhatnak az anyatejbe, de nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy ez kedvezőtlenül befolyásolná a csecsemő egészségét.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Nem figyeltek meg a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességre gyakorolt hatásokat.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

Kiválasztott mellékhatások leírása

Az artériás és vénás thrombosis és a thromboemboliás események, beleértve a myocardiális infarctus, a stroke, tranziens ischaemiás attack, a vénás thrombosis és a pulmonalis embolia, megnövekedett kockázatát figyelték meg a kombinált hormonális fogamzásgátlókat alkalmazó nőknél, amelyet részletesebben a 4.4 pont tárgyal.

Egyéb nemkívánatos hatásokat jelentettek a kombinált hormonális fogamzásgátlókat alkalmazó nőknél. Ezek közé tartoznak: hypertonia; hormonfüggő daganatok (pl.: májdaganatok, emlőrák); chloasma és amelyeket részletesebben a 4.4 pont tárgyal.

Mint minden kombinált hormonális fogamzásgátlónál, előfordulhat a menstruációs vérzés jellegének megváltozása, különösen az alkalmazás első hónapjai alatt. Ezek közé tartozik a vérzés gyakoriságának (elmarad, kevesebb, gyakoribb vagy folyamatos), intenzitásának (csökkent vagy fokozott) vagy az időtartamának megváltozása.

Interakciók

Áttöréses vérzést és/vagy a fogamzásgátló hatás megszűnését eredményezheti az orális fogamzásgátlók más (enzimindukciót okozó) gyógyszerekkel való kölcsönhatása (lásd 4.5 pont).

Az alábbi táblázat tartalmazza azokat a lehetségesen összefüggésbe hozható mellékhatásokat, melyeket a Laurina tabletta vagy kombinált hormonális fogamzásgátló felhasználóknál általánosságban jelentettek¹. Az összes, gyógyszer okozta mellékhatás szervrendszeri kategóriánként, és gyakoriság szerint kerül felsorolásra: gyakori (≥1/100 ‑ <1/10), nem gyakori (≥1/1000 ‑ <1/100) és ritka (≥1/10 000 ‑ <1/1000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Szervrendszeri kategória	Gyakori	Nem gyakori	Ritka	Nem ismert
Immunrendszeri betegségek és tünetek			Túlérzékenység	Örökletes és nem örökletes (szerzett) angiooedema tüneteinek exacerbatiója
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek		Folyadékretenció
Pszichiátriai kórképek	Depressziós hangulat, hangulatváltozás	Csökkent libidó	Fokozott libidó
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Fejfájás	Migrén
Szembetegségek és szemészeti tünetek			Kontaktlencse intolerancia
Érbetegségek és tünetek			Vénás thromboembolia, artériás thromboembolia
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Hányinger, hasi fájdalom	Hányás, hasmenés
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei		Bőrkiütés, urticaria	Erythema nodosum, erythema multiforme
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek	Emlőfájdalom, emlőérzékenység	Emlő megnagyobbodás	Hüvelyi folyás, emlőfolyás
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei	Testtömeg-növekedés		Testtömeg-csökkenés

¹ A felsorolásban az adott mellékhatásra vonatkozó legmegfelelőbb MedDRA kifejezés szerepel. Szinonimák vagy kapcsolódó állapotok nem kerülnek felsorolásra, de ezeket is figyelembe kell venni.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Túladagolásból eredő, súlyos, káros hatásokról ez idáig nem számoltak be. Az ilyen esetekben előforduló tünetek a következők lehetnek: hányinger, hányás és fiatal lányoknál enyhe hüvelyi vérzés. Antidotum nincs, a továbbiakban tüneti kezelést kell folytatni.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: progesztogének és ösztrogének, szekvenciális készítmények, ATC kód: G03A B05

A kombinált orális fogamzásgátlók hatása számos tényező interakcióján alapszik, amelyek közül a legjelentősebb az ovuláció gátlása és a cervicalis szekréció megváltoztatása. A terhesség elleni védelmen kívül a kombinált orális fogamzásgátlók számos pozitív tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek a negatív tulajdonságok mellett (lásd 4.4 és 4.8 pont) hasznosak lehetnek a fogamzásgátlás módszerének eldöntésekor. A ciklus rendszeresebben jelentkezik, a menstruáció gyakran kevésbé fájdalmas és a vérzés is enyhébb. Ez utóbbi a vashiány csökkenését eredményezheti. Ezen kívül a nagyobb dózisú kombinált hormonális fogamzásgátlók (50 µg ethinilösztradiol) alkalmazásával bizonyítottan csökken a fibrocysticus emlőtumorok, ovárium ciszták, a medence gyulladásos megbetegedéseinek, az ektopiás terhességnek, valamint az endometrialis és ovárium carcinomáknak az előfordulási gyakorisága. Az, hogy ezek a hatások az alacsonyabb dózisú kombinált hormonális fogamzásgátlók esetében is érvényesülnek‑e még bizonyításra vár.

Klinikai vizsgálatokban kimutatták, hogy a Laurina szignifikánsan csökkenti az alábbi androgén paraméterek szintjét: 3-α androszténdion-glükuronid, androszténdion, DHEA-S és szabad tesztoszteron.

A Laurinával végzett klinikai vizsgálatok bizonyítják a készítmény jó ciklusszabályozó képességgel kombinált, magas fokú fogamzásgátló hatásosságát.

Gyermekek

Nincsenek rendelkezésre álló biztonságossági és hatásossági adatok 18 év alatti serdülőknél.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Dezogesztrel

Felszívódás

A szájon át bevett dezogesztrel gyorsan felszívódik és etonogesztrellé alakul át. A csúcs szérumkoncentráció megközelítőleg 1,5 óra alatt alakul ki. A biohasznosulás 62‑81%.

Eloszlás

Az etonogesztrel szérum albuminhoz és a szexuálhormon‑megkötő globulinokhoz (SHBG) kötődik. A gyógyszer teljes szérumkoncentrációjának csupán 2‑4%‑a van jelen szabad szteroid formájában, 40‑70%‑a specifikusan SHBG‑hez kötött. Az SHBG szérumkoncentrációjának etinilösztradiol által indukált emelkedése befolyásolja a szérumfehérjékhez kötődés arányát, mivel az SBHG‑hoz kötött frakció növekedését és az albuminhoz kötött frakció csökkenését idézi elő. A dezogesztrel látszólagos megoszlási térfogata 1,5 l/ttkg.

Biotranszformáció

Az etonogesztrel a szteroid metabolizmus ismert útvonalain keresztül teljes mértékben metabolizálódik. A szérumból a metabolikus clearance sebessége megközelítőleg 2 ml/min/ttkg.

Nem figyeltek meg interakciót az egyidejűleg adott etinilösztradiollal.

Elimináció

Az etonogesztrel szérumszintje két fázisban csökken. A terminális diszpozíciós fázist megközelítőleg 30 órás felezési idő jellemzi. A dezogesztrel és metabolitjai a vizelettel és az epével, körülbelül 6:4 arányban választódnak ki.

Egyensúlyi állapot

Az etonogesztrel farmakokinetikáját befolyásolja az SHBG‑szintje, amelyet az etinilösztradiol a háromszorosára emel. Napi rendszeres szedést követően a gyógyszer szérumkoncentrációja körülbelül két‑, háromszorosára nő, egyensúlyi állapotát pedig a kezelési ciklus második felében éri el.

Etinilösztradiol

Felszívódás

A szájon át bevett etinilösztradiol gyorsan és teljesen felszívódik. A csúcs szérumkoncentrációt 1‑2 órán belül éri el. Az abszolút biohasznosulás a preszisztémás konjugációnak és a first‑pass metabolizmusnak köszönhetően megközelítőleg 60%.

Eloszlás

Az etinilösztradiol nagymértékben, de nem specifikusan kötődik a szérum albuminhoz (megközelítőleg 98,5%‑ban) és a szexuálhormon‑megkötő globulinok (SHBG) szintjének emelkedését idézi elő. A látszólagos megoszlási térfogatot körülbelül 5 l/ttkg‑ban határozták meg.

Biotranszformáció

Az etinilösztradiol mind a vékonybelek nyálkahártyájában, mind a májban preszisztémás konjugáción megy keresztül. Az etinilösztradiol metabolizmusa elsődlegesen aromás hidroxilációval zajlik, de széles variációban képződnek hidroxilált valamint metilált metabolitok is, ezek szabad metabolitok, valamint glukuronid, illetve szulfát konjugátumok formájában vannak jelen. A metabolikus clearance sebessége körülbelül 5 ml/min/ttkg.

Elimináció

Az etinilösztradiol szérumszintje két diszpozíciós fázisban csökken, a terminális diszpozíciós fázist megközelítőleg 24 órás felezési idő jellemzi. Változatlan formában nem ürül gyógyszer; az etinilösztradiol metabolitok a vizelettel és az epével, 4:6 arányban választódnak ki. A metabolit kiválasztás felezési ideje kb. 1 nap.

Egyensúlyi állapot

Az egyensúlyi állapotot 3‑4 nap alatt éri el, ha a szérumban a gyógyszer koncentrációja 30‑40%‑kal magasabb, mint az egyszeri dózissal biztosítható szintet.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó preklinikai adatok azt igazolták, hogy a kombinált hormonális fogamzásgátlók előírás szerinti alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. Figyelembe kell azonban venni, hogy a szexuál-szteroidok elősegíthetnek bizonyos hormondependens szöveti‑burjánzást, illetve tumornövekedést.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Sárga filmtabletta:

Dl--tokoferol, sztearinsav, kolloid vízmentes szilícium-dioxid, burgonyakeményítő, povidon,

laktóz-monohidrát. Bevonat: sárga vas-oxid E172, titán-dioxid E171, makrogol 400, talkum, hipromellóz.

Piros filmtabletta:

Dl--tokoferol, sztearinsav, kolloid vízmentes szilícium-dioxid, burgonyakeményítő, povidon,

laktóz-monohidrát. Bevonat: vörös vas-oxid E172, titán-dioxid E171, makrogol 400, talkum, hipromellóz.

Fehér filmtabletta:

Dl--tokoferol, sztearinsav, kolloid vízmentes szilícium-dioxid, burgonyakeményítő, povidon,

laktóz-monohidrát. Bevonat: titán-dioxid E171, makrogol 400, talkum, hipromellóz.

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30°C-on, az eredeti csomagolásban tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

7 db sárga, 7 db piros, illetve 7 db fehér filmtabletta PVC//Al buborékcsomagolásban és Al/PE/poliészter tasakban. 1×21 db filmtablettát, vagy 3×21 db filmtablettát tartalmazó tasak dobozban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy keresztes)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Aspen Pharma Trading Limited

3016 Lake Drive

Citywest Business Campus

Dublin 24

Írország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-8556/01 (1×21 db)

OGYI-T-8556/02 (3×21 db)

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2002. augusztus 13.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2012. január 2.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2024. december 2.