LENDIN 10 mg szájban diszpergálódó tabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Lendin 10 mg szájban diszpergálódó tabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

10 mg bilasztint tartalmaz szájban diszpergálódó tablettánként.

Ismert hatású segédanyag: 0,0015 mg etanolt tartalmaz szájban diszpergálódó tablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Szájban diszpergálódó tabletta.

Kerek, mindkét oldalán enyhén domború, 8 mm átmérőjű fehér tabletta.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Allergiás (szezonális és perenniális) rhinoconjunctivitis és urticaria tüneti kezelése.

A Lendin 10 mg szájban diszpergálódó tabletta 2 és 11 év közötti, legalább 15 kg testtömegű gyermekek számára javallott.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Gyermekek

• 2 és 11 éves kor közötti, legalább 15 kg testtömegű gyermekek

Naponta egyszer 10 mg bilasztin (1 db szájban diszpergálódó tabletta) allergiás (szezonális és perenniális) rhinoconjunctivitis és urticaria tüneteinek enyhítésére.

A szájban diszpergálódó tablettát étkezés vagy gyümölcslé fogyasztása előtt egy órával vagy két órával azt követően kell bevenni (lásd 4.5 pont).

Felnőttek és legalább 12 éves gyermekek és serdülők számára a 20 mg-os bilasztin tabletta alkalmazása a megfelelő.

A kezelés időtartama:

Allergiás rhinoconjunctivitis esetében a kezelésnek az allergén expozíció időtartamára kell korlátozódnia. Szezonális allergiás rhinitisnél a tünetek megszűnésekor a kezelést abba lehet hagyni, majd ismételt jelentkezésükkor újra lehet kezdeni. Perenniális allergiás rhinitis esetén folyamatos kezelés ajánlott a betegnek abban az időszakban, amíg ki van téve az allergén expozíciónak. Urticaria esetén a kezelés időtartama a panaszok típusától, időtartamától és lefolyásától függ.

Különleges betegcsoportok

Vesekárosodás

A bilasztin biztonságosságát és hatásosságát vesekárosodásban szenvedő gyermekek esetében még nem igazolták. Felnőttek speciális kockázati csoportjában (vesekárosodásban szenvedő betegeknél) végzett vizsgálatok szerint felnőtteknél nincs szükség a bilasztin dózisának módosítására (lásd 5.2 pont).

Májkárosodás

A bilasztin biztonságosságát és hatásosságát májkárosodásban szenvedő gyermekek esetében még nem igazolták. Nincsenek klinikai tapasztalatok a készítmény májkárosodásban szenvedő felnőtteknél, gyermekeknél és serdülőknél történő alkalmazására. Azonban mivel a bilasztin nem metabolizálódik, és változatlan formában a vizelettel és a széklettel ürül, nem várható, hogy a májkárosodás a biztonságos szint fölé növelné a szisztémás expozíciót felnőtt betegeknél. Ezért nincs szükség az adagolás módosítására májkárosodásban szenvedő felnőtt betegeknél (lásd 5.2 pont).

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

A szájban diszpergálódó tabletta szájba helyezés után gyorsan szétesik a nyálban, így könnyen lenyelhető.

Ezen kívül a szájban diszpergálódó tablettát bevétel előtt vízben lehet diszpergálni. Ez erősen ajánlott 6 évesnél fiatalabb gyermekek esetén, mivel ők hajlamosak lehetnek a tabletták félrenyelésére. Grépfrútlé vagy bármely más gyümölcslé nem használható a diszpergálás céljára (lásd 4.5 pont).

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Gyermekek és serdülők

A bilasztin hatásosságát és biztonságosságát 2 éven aluli és 15 kg-nál kisebb testtömegű gyermekeknél még nem állapították meg, ezért a bilasztin 2 éven aluli és 15 kg-nál kisebb testtömegű gyermekeknél nem alkalmazható.

Közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél a bilasztin és P-glikoprotein-gátlók, így pl. ketokonazol, eritromicin, ciklosporin, ritonavir vagy diltiazem együttadásakor megemelkedhet a bilasztin plazmaszintje, és ezért fokozódhat a bilasztin okozta mellékhatások kialakulásának kockázata. Ezért kerülendő a bilasztin P-glikoprotein-gátlókkal történő együttadása közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetében.

Bilasztint szedő betegeknél jelentettek olyan eseteket, amikor megnyúlt QT-szakasz ábrázolódott az EKG-n (lásd 4.8, 4.9 és 5.1 pont). A QT-/QTc-szakasz megnyúlását okozó gyógyszerek feltételezhetően növelik a torsade de pointes kialakulásának kockázatát.

Ezért a bilasztin csak kellő körültekintéssel adható olyan betegeknek, akiknél a QT-/QTc-szakasz megnyúlásának fokozott kockázata áll fenn. Ide tartoznak azok a betegek, akik anamnézisében cardialis arrhythmia szerepel; akiknél hypokalaemia, hypomagnesaemia, illetve hypocalcaemia áll fenn; akiknél a QT-szakasz megnyúlása eleve ismert, vagy akiknél a bradycardia jelentős mértékű; illetve azok a betegek, akik egyidejűleg más, QT-/QTc-megnyúlást esetlegesen előidéző gyógyszert is alkalmaznak.

Ez a gyógyszer kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz szájban diszpergálódó tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

Ez a készítmény 0,0015 mg alkoholt (etanolt) tartalmaz szájban diszpergálódó tablettánként, amely egyenértékű 1 mg/100 g (0,001 m/m%) alkohollal. A készítmény egy 150 mg tömegű szájban diszpergálódó tablettájában található alkoholmennyiség kevesebb mint 0,00004 ml sörnek vagy 0,00002 ml bornak felel meg.

A készítményben található kis mennyiségű alkohol semmilyen észlelhető hatást nem okoz.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Interakciós vizsgálatokat csak felnőtteknél végeztek, és ezeket az alábbiakban foglaljuk össze.

Kölcsönhatás élelmiszerekkel: A táplálékbevitel jelentős mértékben, 30%-kal csökkenti a 20 mg-os bilasztin tabletta és 20%-kal a 10 mg-os szájban diszpergálódó bilasztin tabletta orális biohasznosulását.

Grépfrútlével való kölcsönhatás: 20 mg bilasztin és grépfrútlé egyidejű bevitele 30%-kal csökkentette a bilasztin orális biohasznosulását. Ezt a hatást más gyümölcslevek is kiválthatják. A biohasznosulás csökkenése változó mértékű lehet, a gyümölcstől és a termék gyártójától függően. Az interakció mechanizmusa egy felvevő transzporter, az OATP1A2 gátlásán alapul, amelynek a bilasztin egy szubsztrátja (lásd 5.2 pont). Azok a gyógyszerek, amelyek az OATP1A2 szubsztrátjai vagy gátlói, mint például a ritonavir vagy a rifampicin, szintén rendelkeznek a bilasztin plazmakoncentrációját csökkentő potenciállal.

Ketokonazollal vagy eritromicinnel való kölcsönhatás: Napi 1×20 mg bilasztin és 1×400 mg ketokonazol vagy 3×500 mg eritromicin egyidejű bevitelekor a bilasztin AUC-je 2-szeresére, a C_max pedig 2-3-szorosára emelkedett. Ezek a változások az intesztinális efflux transzporterekkel való kölcsönhatással magyarázhatóak, mivel a bilasztin a P-gp szubsztrátja, és nem metabolizálódik (lásd 5.2 pont). Ezek a változások valószínűleg nem befolyásolják sem a bilasztin, sem a ketokonazol vagy eritromicin biztonságossági profilját. Egyéb gyógyszerek, melyek a P-gp szubsztrátjai vagy inhibitorai, mint például a ciklosporin, szintén képesek növelni a bilasztin plazmakoncentrációját.

Diltiazemmel való kölcsönhatás: Napi 1×20 mg bilasztin és 1×60 mg diltiazem egyidejű bevitelekor a bilasztin C_max értéke 50%-kal emelkedett. Ez a változás az intesztinális efflux transzporterekkel (lásd 5.2 pont) való kölcsönhatással magyarázható, és valószínűleg nem befolyásolja a bilasztin biztonságossági profilját.

Alkohollal való kölcsönhatás: A psychomotoros teljesítmény alkohol és napi 1×20 mg bilasztin egyidejű bevitelét követően hasonló volt, mint alkohol és placebo együttadása esetén.

Lorazepámmal való kölcsönhatás: 8 napos, napi 1×20 mg bilasztinnal és 1×3 mg lorazepámmal történő egyidejű kezelés nem fokozta a lorazepám központi idegrendszeri depressziót okozó hatásait.

Gyermekek és serdülők

Nem végeztek interakciós vizsgálatokat gyermekeknél bilasztin szájban diszpergálódó tablettával. Mivel nincs klinikai tapasztalat gyermekeknél a bilasztinnak más gyógyszerekkel, élelmiszerekkel vagy gyümölcslevekkel való kölcsönhatásaira vonatkozóan, ezért jelenleg a felnőtteknél végzett interakciós vizsgálatok eredményeire kell támaszkodni a bilasztin gyermekeknek történő felírásakor.

Nincsenek klinikai adatok gyermekeknél annak megállapítására, hogy az AUC vagy a C_max kölcsönhatások miatt bekövetkező változásai befolyásolják-e a bilasztin biztonságossági profilját.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

Nincsenek adatok, ill. csak korlátozott klinikai tapasztalat áll rendelkezésre bilasztin alkalmazására vonatkozóan terhes nők esetén. Az állatkísérletes vizsgálatok során nem mutattak ki közvetlen vagy közvetett reprodukítv toxicitást, a szülésre vagy a postnatális fejlődésre kifejtett kedvezőtlen hatásokat (lásd az 5.3 pont). Elővigyázatosságból azonban kerülendő a Lendin alkalmazása terhesség idején.

Szoptatás

A bilasztin tejbe történő kiválasztását humán egyedeknél nem vizsgálták. A rendelkezésre álló állatkísérletes farmakokinetikai adatok szerint a bilasztin kiválasztódik a tejbe (lásd 5.3 pont). A Lendin alkalmazása előtt el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy a kezelést szakítják meg /halasztják el – figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermek, illetve a kezelés előnyét az anya szempontjából.

Termékenység

Nincsenek adatok, illetve csak korlátozott klinikai tapasztalat áll rendelkezésre.

A patkányokkal végzett vizsgálatok nem mutattak ki semmilyen negatív hatást a termékenységre vonatkozóan (lásd 5.3 pont).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Felnőtteknél a bilasztin gépjárművezetéshez szükséges képességekre gyakorolt hatását elemző vizsgálatok alapján 20 mg bilasztinnal történő kezelés nem befolyásolja a gépjárművezetéshez szükséges képességeket. Azonban, mivel a gyógyszerre adott egyéni válasz különböző lehet, a betegeket figyelmeztetni kell, hogy ne vezessenek vagy ne kezeljenek gépeket, amíg meg nem győződnek arról, hogyan reagál saját szervezetük a bilasztinra.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása gyermekeknél és serdülőknél

A klinikai fejlesztés során a gyermekeknél és serdülőknél (12-17 éveseknél) tapasztalt mellékhatások gyakorisága, típusa és súlyossága azonos volt a felnőtteknél megfigyeltekkel. A forgalomba hozatal után ebben a betegcsoportban (12-17 éves gyermekeknél és serdülőknél) összegyűjtött információk megerősítették a klinikai vizsgálat eredményeit.

Azoknak az allergiás rhinoconjunctivitis vagy krónikus idiopathiás urticaria miatt 10 mg bilasztinnal kezelt, 12 hetes, kontrollos klinikai vizsgálatban résztvevő (2 és 11 év közötti) gyermekeknek az aránya, akik mellékhatást jelentettek, hasonló volt a placebót kapó betegekéhez (68,5% vs. 67,5%).

A bilasztinnal (szájban diszpergálódó tablettával) végzett klinikai vizsgálatok során a leggyakrabban, 328^# (2-11 éves) gyermek által jelentett mellékhatások a fejfájás, allergiás conjunctivitis, rhinitis és abdominális fájdalom voltak (^#ebből 260 gyermeket klinikai biztonságossági vizsgálatban, 68 gyermeket farmakokinetikai vizsgálatokban kezeltek). Ezek a kezeléssel összefüggésbe hozható nemkívánatos események hasonló gyakorisággal fordultak elő a 249 placebót kapó betegnél is.

A gyermekeknél tapasztalt mellékhatások táblázatos összefoglalása

Az alábbi táblázat a bilasztin-kezeléssel legalább potenciálisan összefüggésbe hozható és a klinikai fejlesztés során bilasztin-kezelést kapó (2-11 év közötti) gyermekek több mint 0,1%-ánál jelentett mellékhatásokat tartalmazza.

A gyakorisági kategóriák az alábbiak:

Nagyon gyakori (1/10)

Gyakori (1/100 – <1/10)

Nem gyakori (1/1000 –<1/100)

Ritka (1/10 000 –<1/1000)

Nagyon ritka (<1/10 000)

Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

A táblázat nem tartalmazza a ritka, nagyon ritka és a nem ismert gyakorisággal előforduló mellékhatásokat.

MedDRA szervrendszeri kategória Gyakoriság Mellékhatás		Bilasztin 10 mg (n=328)#	Placebo (n=249)
Fertőző betegségek és parazitafertőzések
Nem gyakori	rhinitis	3 (0,9%)	3 (1,2%)
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori	fejfájás	6 (1,8%)	3 (1,2%)
Nem gyakori	szédülés	1 (0,3%)	0 (0,0%)
eszméletvesztés	1 (0,3%)	0 (0,0%)
Szembetegségek és szemészeti tünetek
Gyakori	allergiás conjunctivitis	4 (1,2%)	5 (2,0%)
Nem gyakori	szemirritáció	1 (0,3%)	0 (0,0%)
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Nem gyakori	abdominális fájdalom / gyomortáji fájdalom	3 (0,9%)	3 (1,2%)
diarhoea	2 (0,6%)	0 (0,0%)
nausea	1 (0,3%)	0 (0,0%)
ajakduzzanat	1 (0,3%)	0 (0,0%)
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Nem gyakori	eczema	1 (0,3%)	0 (0,0%)
	urticaria	2 (0,6%)	2 (0,8%)
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Nem gyakori	fáradtságérzet	3 (0,9%)	0 (0,0%)

^#260 gyermek vett részt a klinikai biztonságossági vizsgálatban, 68 gyermek a farmakokinetikai vizsgálatokban.

Egyes kiválasztott mellékhatások leírása gyermekeknél

Fejfájást, abdominális fájdalmat, allergiás conjunctivitist és rhinitist egyaránt észleltek a 10 mg bilasztinnal és a placebóval kezelt gyermekeknél. A gyakoriság a fejfájásra vonatkozóan: 1,8% vs. 1,2%; a hasi fájdalomra: 0,9% vs. 1,2%; az allergiás conjunctivitisre 1,2% vs. 2,0%; a rhinitisre 0,9% vs. 1,2% volt.

A biztonságossági profil összefoglalása felnőtteknél és serdülőknél

A klinikai vizsgálatok során a 20 mg bilasztinnal kezelt allergiás rhinoconjunctivitisben vagy krónikus idiopátiás urticariában szenvedő betegeknél a mellékhatások előfordulási gyakorisága hasonló volt, mint a placebóval kezelt betegeknél (12,7%, illetve 12,8%).

A klinikai fejlesztés során végzett II. és III. fázisú klinikai vizsgálatokban 2525 beteget kezeltek a bilasztin különböző dózisaival, akik közül 1697 beteg kapott 20 mg bilasztint. Ezekben a vizsgálatokban 1362 beteg kapott placebokezelést. A 20 mg bilasztinnal kezelt allergiás rhinoconjunctivitisben vagy krónikus idiopátiás urticariában szenvedő betegeknél észlelt leggyakoribb mellékhatások a következők voltak: fejfájás, álmosság, szédülés és fáradtságérzet. Ezek a mellékhatások hasonló gyakorisággal fordultak elő a placebót szedő betegeknél is.

A felnőtteknél és serdülőknél tapasztalt mellékhatások táblázatos összefoglalása

Az alábbi táblázat azokat a bilasztin-kezeléssel legalább potenciálisan összefüggésbe hozható mellékhatásokat tartalmazza, amelyeket a klinikai fejlesztés során a 20 mg bilasztinnal kezelt betegek (n=1697) több mint 0,1%-ánál jelentettek.

A gyakorisági kategóriák az alábbiak:

Nagyon gyakori (1/10)

Gyakori (1/100 – <1/10)

Nem gyakori (1/1000 –<1/100)

Ritka (1/10 000 –<1/1000)

Nagyon ritka (<1/10 000)

Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

A táblázat nem tartalmazza a ritka, nagyon ritka és a nem ismert gyakorisággal előforduló mellékhatásokat.

MedDRA szervrendszeri kategória Gyakoriság Mellékhatás				Bilasztin 20 mg N=1697		Minden bilasztinnal kezelt csoport N=2525	Placebo N=1362
Fertőző betegségek és parazitafertőzések
Nem gyakori		orális herpes fertőzés		2 (0,12%)		2 (0,08%)	0 (0,0%)
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
Nem gyakori		fokozott étvágy		10 (0,59%)		11 (0,44%)	7 (0,51%)
Pszichiátriai kórképek
Nem gyakori		szorongás		6 (0,35%)		8 (0,32%)	0 (0,0%)
insomnia		2 (0,12%)		4 (0,16%)	0 (0,0%)
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori	álmosság		52 (3,06%)		82 (3,25%)		39 (2,86%)
fejfájás		68 (4,01%)		90 (3,56%)		46 (3,38%)
Nem gyakori	szédülés		14 (0,83%)		23 (0,91%)		8 (0,59%)
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei
Nem gyakori		tinnitus		2 (0,12%)		2 (0,08%)	0 (0,0%)
vertigo		3 (0,18%)		3 (0,12%)	0 (0,0%)
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Nem gyakori		jobb Tawara-szárblokk		4 (0,24%)		5 (0,20%)	3 (0,22%)
sinus arrhythmia		5 (0,30%)		5 (0,20%)	1 (0,07%)
QT-megnyúlás az EKG-n*		9 (0,53%)		10 (0,40%)	5 (0,37%)
egyéb EKG-eltérések		7 (0,41%)		11 (0,44%)	2 (0,15%)
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinális betegségek és tünetek
Nem gyakori		dyspnoe		2 (0,12%)		2 (0,08%)	0 (0,0%)
nazális diszkomfortérzés		2 (0,12%)		2 (0,08%)	0 (0,0%)
orrnyálkahártya szárazsága		3 (0,18%)		6 (0,24%)	4 (0,29%)
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Nem gyakori		gyomortáji fájdalom		11 (0,65%)		14 (0,55%)	6 (0,44%)
hasi fájdalom		5 (0,30%)		5 (0,20%)	4 (0,29%)
hányinger, émelygés		7 (0,41%)		10 (0,40%)	14 (1,03%)
hasi diszkomfortérzés		3 (0,18%)		4 (0,16%)	0 (0,0%)
hasmenés		4 (0,24%)		6 (0,24%)	3 (0,22%)
szájszárazság		2 (0,12%)		6 (0,24%)	5 (0,37%)
dyspepsia		2 (0,12%)		4 (0,16%)	4 (0,29%)
gastritis		4 (0,24%)		4 (0,16%)	0 (0,0%)
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Nem gyakori		pruritus		2 (0,12%)		4 (0,16%)	2 (0,15%)
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Nem gyakori		fáradtságérzet		14 (0,83%)		19 (0,75%)	18 (1,32%)
szomjúság		3 (0,18%)		4 (0,16%)	1 (0,07%)
a korábbi állapot javulása		2 (0,12%)		2 (0,08%)	1 (0,07%)
láz		2 (0,12%)		3 (0,12%)	1 (0,07%)
asthenia		3 (0,18%)		4 (0,16%)	5 (0,37%)
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei
Nem gyakori		gamma-glutamiltranszferáz (gamma-GT)-szint emelkedése		7 (0,41%)		8 (0,32%)	2 (0,15%)
glutamát-piruvát transzamináz (GPT/ALAT)-szint emelkedése		5 (0,30%)		5 (0,20%)	3 (0,22%)
glutamát-oxálacetát transzamináz (GOT/ASAT)-szint emelkedése		3 (0,18%)		3 (0,12%)	3 (0,22%)
szérum-kreatininszint emelkedése		2 (0,12%)		2 (0,08%)	0 (0,0%)
szérum trigliceridek szintjének emelkedése		2 (0,12%)		2 (0,08%)	3 (0,22%)
testtömeg-növekedés		8 (0,47%)		12 (0,48%)	2 (0,15%)

*A forgalomba hozatalt követően is jelentettek olyan eseteket, amikor megnyúlt QT-szakasz ábrázolódott az EKG-n.

Gyakorisága nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg): palpitatio, tachycardia, túlérzékenységi reakciók (mint az anaphylaxia, angioödéma, dyspnoe, bőrkiütés, lokalizált ödéma/helyi duzzanat és erythema) és hányás eseteit észlelték a gyógyszer forgalomba kerülését követő időszakban.

Egyes kiválasztott mellékhatások leírása felnőtteknél és serdülőknél

Aluszékonyságot (álmosságot), fejfájást, szédülést és fáradtságérzetet egyaránt észleltek a 20 mg bilasztinnal és a placebóval kezelt betegeknél. A gyakoriság az aluszékonyságra vonatkozóan: 3,06% vs. 2,86%; a fejfájásra: 4,01% vs. 3,38%; a szédülésre: 0,83% vs. 0,59%; a fáradtság érzetre: 0,83% vs. 1,32% volt.

A posztmarketing mellékhatás megfigyelés során összegyűjtött információk megerősítették a klinikai fejlesztés során megfigyelt biztonságossági profilt.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Nincsenek túladagolásra vonatkozó adatok gyermekeknél.

A bilasztin akut túladagolására vonatkozó információk a gyógyszerfejlesztés során felnőtteknél végzett klinikai vizsgálatok tapasztalataiból és a posztmarketing mellékhatás megfigyelésből származnak.

A klinikai vizsgálatokban 26 egészséges felnőtt önkéntesnél a bilasztin terápiás dózisának 10‑11-szeresét (220 mg egyszeri dózisban, illetve 7 napig 200 mg/nap dózisban) alkalmazva a kezelést igénylő mellékhatások gyakorisága kétszer nagyobb volt, mint placebo esetén. A leggyakoribb mellékhatások a szédülés, fejfájás és hányinger, émelygés voltak. Nem jelentettek sem súlyos mellékhatást, sem a QTc intervallum szignifikáns megnyúlását.

A posztmarketing mellékhatás megfigyelésből származó információk összhangban vannak a klinikai vizsgálatok során jelentettekkel.

A bilasztin ismételt adagjainak (4 napon át 100 mg) a ventriculáris repolarizációra kifejtett hatását egy 30 felnőtt egészséges önkéntesnél végzett “mélyreható QT/QTc keresztezett elrendezésű klinikai vizsgálat” elemzésének elbírálásakor nem volt kimutatható a QTc intervallum szignifikáns megnyúlása.

Túladagolás esetén tüneti és támogató kezelés javasolt.

A bilasztinnak nincs specifikus antidótuma.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Szisztémás antihisztaminok; Egyéb szisztémás antihisztaminok,

ATC kód: R06AX29

Hatásmechanizmus

A bilasztin egy nem szedatív, tartós hatású hisztaminantagonista, amely szelektív perifériás H₁-receptor-antagonista affinitással rendelkezik, és nem mutat affinitást a muszkarinreceptorok iránt.

A bilasztin egyszeri dózisai 24 órán át gátolták a hisztamin által kiváltott “wheal and flare” bőrreakciót.

Klinikai hatásosság

A bilasztin hatékonyságát vizsgálták felnőtteknél és serdülőknél. A szakmai irányelvek szerint, a bilasztin felnőtteknél és serdülőknél igazolt hatékonyságát extrapolálni lehet gyermekekre is, bizonyítva, hogy a 2-11 év közötti, legalább 15 kg testtömegű gyermekeknél a 10 mg bilasztin adása után kialakult szisztémás expozíció ekvivalens a felnőtteknél 20 mg bilasztin adása után kialakult expozícióval (lásd 5.2 pont). A felnőtteknél és serdülőknél nyert adatok extrapolációja megfelelőnek tekinthető ennél a készítménynél, mivel az allergiás rhinoconjunctivitis és az urticaria pathophysiologiája azonos valamennyi korcsoportban.

A szezonális és perenniális allergiás rhinoconjunctivitisben szenvedő felnőtteknél és serdülőknél végzett klinikai vizsgálatok során a 14-28 napon át naponta egyszer adagolt 20 mg bilasztin hatékonynak bizonyult az alábbi tünetek enyhítésében: tüsszögés, orrfolyás, nyálkahártya-irritáció, orrdugulás, szemviszketés, könnyezés és a szem vörössége. A bilasztin 24 órán át hatékonyan kontrollálta a tüneteket.

Két klinikai vizsgálatban, amelyet krónikus idiopátiás urticariában szenvedő betegek körében végeztek, a 28 napon át 20 mg dózisban adott bilasztin hatékonyan csökkentette a viszketés intenzitását és a bőrkiütések számát és méretét, valamint a betegek urticariának tulajdonítható rossz közérzetét. A betegek jobban tudtak aludni, és életminőségük is javult.

A bilasztinnal végzett klinikai vizsgálatokban nem észleltek sem klinikaikag szignifikáns QTc intervallum megnyúlást, sem egyéb cardiovasculáris hatást; még 9 betegnél 7 napig napi 200 mg‑ot (a terápiás dózis 10-szeresét) alkalmazva sem, vagy akkor sem, ha egyidejűleg adták P-gp inhibitorokkal, pl. ketokonazollal (24 személynek) és eritromicinnel (24 személynek). 30 egészséges önkéntes bevonásával mélyreható QT vizsgálatot is végeztek.

A kontrollos klinikai vizsgálatokban a javasolt napi egyszeri 20 mg dózis mellett a bilasztin központi idegrendszeri biztonságossági profilja a placebohoz hasonló volt, és az álmosság előfordulása statisztikailag nem mutatott eltérést a placebótól. A bilasztin naponta egyszer, maximálisan 40 mg dózisban alkalmazva a klinikai vizsgálatok során nem befolyásolta a pszichomotoros teljesítményt, és egy standard gépjárművezetési teszten vizsgálva nem befolyásolta a gépjárművezetési képességet.

A II. és III. fázisú klinikai vizsgálatokba bevont idős betegeknél (≥ 65 éves) nem volt kimutatható eltérés a hatásosság és biztonságosság tekintetében a fiatalabb betegekhez viszonyítva.

Klinikai biztonságosság

Egy 12 hetes, 2 és 11 év közötti gyermekeknél végzett kontrollos klinikai vizsgálatban (összesen 509 gyermek bevonásával, 260 főt 10 mg bilasztinnal kezeltek: ebből 58 fő 2 és <6 év közötti, 105 fő 6 és <9 év közötti, és 97 fő 9 < 12 év közötti, és 249 főt placebóval kezeltek: ebből 58 fő 2 és <6 év közötti, 95 fő 6 és <9 év közötti és 96 fő 9 és <12 év közötti), az ajánlott gyermekgyógyászati dózis 10 mg naponta egyszer történő alkalmazása mellett, a bilasztin biztonságossági profilja (n = 260) hasonló volt a placebóval (n = 249) kezelt csoportéhoz: gyógyszer-mellékhatást a 10 mg bilasztinnal kezelt betegek 5,8%-ánál és a placebót kapók 8,0%-ánál jelentettek. Mind a 10 mg bilasztinnal kezelt, mind a placebocsoportban az aluszékonyság és szedáltság pontszámok kismértékű csökkenést mutattak a Gyermekgyógyászati Alvás Kérdőív (Paediatric Sleep Questionnaire) alapján a vizsgálat ideje alatt, a két csoport között azonban nem volt statisztikailag szignifikáns különbség. A 2-11 év közötti gyermekeknél nem volt szignifikáns különbség a QTc tekintetében a napi 10 mg bilasztint kapó csoportban a placebóhoz viszonyítva. A kifejezetten allergiás rhinoconjunctivitisben vagy krónikus urticariában szenvedő gyermekek számára kifejlesztett Életminőség Kérdőív (Quality of Life) általános pontszámában növekedést mutatott 12 héten át: nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a bilasztin- és a placebokar között. A vizsgált 509 gyermek közül 479 szenvedett allergiás rhinoconjunctivitisben, és 30 vizsgálati alanynál diagnosztizáltak krónikus urticariát. 260 gyermek kapott bilasztint, ebből 252 fő (96,9%) allergiás rhinoconjunctivitisre és 8 fő (3,1%) krónikus urticariára. 249 gyermek kapott placebót, ebből 227 (91,2%) allergiás rhinoconjunctivitisre és 22 (8,8%) krónikus urticariára.

Gyermekek és serdülők

Az Európai Gyógyszerügynökség eltekint a bilasztinnal a 2 éves kor alatti gyermekpopuláció minden alcsoportján végzett vizsgálatok eredményeinek benyújtási kötelezettségétől (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati információk).

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A bilasztin orális alkalmazást követően gyorsan felszívódik, és kb. 1,3 óra múlva éri el a maximális plazmakoncentrációt. Akkumuláció nem volt megfigyelhető. A bilasztin orális biohasznosulásának átlagos értéke 61%.

Eloszlás

In vitro és in vivo vizsgálatok kimutatták, hogy a bilasztin a P-gp szubsztrátja (lásd 4.5 pont: „ketokonazollal vagy eritromicinnel való kölcsönhatás”, és „diltiazemmel való kölcsönhatás”), valamint az OATP szubsztrátja (lásd 4.5 pont: „grépfrútlével való kölcsönhatás”).

Terápiás dózisok esetén a bilasztin 84-90%-ban kötődik a plazmaproteinekhez.

Biotranszformáció

A bilasztin in vitro vizsgálatokban nem indukálta, és nem gátolta a CYP450 izoenzimek aktivitását.

Elimináció

Egészséges felnőtt önkénteseknél végzett tömeg egyensúly (“mass balance”) vizsgálatban 20 mg ¹⁴C-jelzett bilasztin egyszeri adagolását követően, a bevitt dózis csaknem 95%-a változatlan formában ürült a vizelettel (28,3%) és a széklettel (66,5%), megerősítve, hogy a bilasztin embernél nem metabolizálódik jelentős mértékben. Az egészséges önkéntesek esetén a számított átlagos eliminációs felezési idő 14,5 óra volt.

Linearitás

A bilasztin lineáris farmakokinetikát mutat a vizsgált dózishatárokon belül (5-220 mg), alacsony egyének közti variabilitással.

Vesekárosodás

A bilasztin hatásait vesekárosodásban szenvedő betegeknél csak felnőtteknél vizsgálták.

Egy vesekárosodásban szenvedő betegek körében végzett klinikai vizsgálatban az átlagos (±SD) AUC_0- az egészséges veseműködésű (GFR: > 80 ml/perc/1,73 m²) betegek 737,4 (±260,8) ng×óra/ml értékéhez viszonyítva az enyhe fokú vesekárosodású (GFR: 50-80 ml/perc/1,73 m²) betegeknél 967,4 (±140,2) ng×óra/ml-re, a közepesen súlyos fokúnál (GFR: 30 - <50 ml/perc/1,73 m²) 1384,2 (±263,23) ng×óra/ml-re, és a súlyos fokú vesekárosodás esetén (GFR: < 30 ml/perc/1,73 m²) 1708,5 (±699,0) ng×óra/ml-re emelkedett. A bilasztin átlagos (±SD) felezési ideje 9,3 óra (± 2,8) volt az egészséges veseműködésű betegeknél, 15,1 óra (± 7,7) az enyhe fokú vesekárosodás esetén, 10,5 óra (± 2,3) a közepesen súlyos fokú esetén, és 18,4 óra (± 11,4) a súlyos fokú vesekárosodás esetén.

A vizelettel történő kiválasztódás 48-72 órát követően lényegében teljes volt valamennyi betegnél. Ezek a farmakokinetikai változások várhatóan nincsenek klinikailag releváns hatással a bilasztin biztonságossági profiljára, mivel a bilasztin plazmaszintjei a vesekárosodásban szenvedő betegeknél is a biztonságos bilasztin szinteken belül maradnak.

Májkárosodás

Nem állnak rendelkezésre farmakokinetikai adatok májkárosodásban szenvedő betegeknél. A bilasztin nem metabolizálódik embernél. Mivel a vesekárosodásban szenvedő betegeken végzett vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy a renális eliminációnak döntő szerepe van a bilasztin kiválasztásában, a bilasztin eliminációjában az epével történő kiválasztás várhatóan csak csekély jelentőségű. A májfunkcióban bekövetkező változásoknak feltehetően nincs klinikailag releváns hatása a bilasztin farmakokinetikájára.

Gyermekek és serdülők

A gyermekekre vonatkozó farmakokinetikai elemzést két vizsgálatból kapott adatok alapján végezték el, amelybe 66 fő 2-11 év közötti, allergiás rhinoconjunctivitisben vagy krónikus urticariában szenvedő gyermeket vontak be, akik naponta egyszer 10 mg bilasztint kaptak, szájban diszpergálódó tabletta gyógyszerformában. A plazmakoncentrációs adatok farmakokinetikai modellezése azt mutatta, hogy a naponta egyszeri 10 mg bilasztin gyermekgyógyászati dózis alkalmazása után tapasztalt expozíció, a felnőtteknél és a serdülőknél a 20 mg-os dózis után tapasztalt szisztémás expozíció tartományába esik, mivel az AUC értékek (95%-os CI) tartománya 511,5 és 1450 ng×óra/ml között voltak a 2 és 11 év közötti gyermekeknél. Ezek az eredmények nagymértékben a biztonságossági határ alatt vannak, amely felnőtteknél a napi egyszeri 80 mg-os dózis alkalmazásával nyert adatokon alapul, a gyógyszer biztonságossági profiljával összhangban. Ezek az eredmények megerősítették, hogy a naponta egyszer per os alkalmazott 10 mg bilasztin megfelelő terápiás dózis választás a 2 és 11 év közötti, legalább 15 kg-os testtömegű gyermekek számára.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A bilasztinnal végzett hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt adagolású dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

Reprodukciós toxicitási vizsgálatokban a bilasztin magzati hatásai (pre- és post-implantációs veszteség patkányoknál, valamint a craniális csontok, a sternebrák és a végtagok tökéletlen csontosodása nyulaknál) csak az anyára nézve toxikus dózisok alkalmazásakor voltak megfigyelhetőek.

A NOAEL (No Observable Adverse Effect Level, vagyis az expozíciós szint, amelynél káros hatás még nem figyelhető meg) expozíciós szintek jóval (> 30-szor) nagyobbak a javasolt humán terápiás dózis bevitelekor kialakuló expozíciónál.

Egy laktációs vizsgálatban a bilasztint kimutatták szoptató patkányok tejéből, egyetlen orális dózis (20 mg/kg) beadását követően. A bilasztin-koncentráció a tejben körülbelül fele volt az anyai plazmában mért értékeknek. Nem ismert ezeknek az eredményeknek a relevanciája emberre nézve.

Patkányoknál végzett fertilitási vizsgálatokban az orálisan adagolt bilasztin még napi 1000 mg/kg dózisban sem volt hatással a hím és a nőstény ivarszervekre. Nem befolyásolta a párzási, a termékenységi és a vemhességi indexeket.

Mint a patkányoknál végzett, a gyógyszer koncentrációját autoradiográfiával meghatározó eloszlási vizsgálatból látható, a bilasztin nem akkumulálódik a központi idegrendszerben.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

mannit (E421)

kroszkarmellóz-nátrium

nátrium-sztearil-fumarát

szukralóz (E955)

vörös szőlő aroma (fő összetevői: akáciamézga, etil-butirát, triacetin, metil-antranilát, etanol, d-limonén, linalool).

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

5 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Lendin 10 mg szájban diszpergálódó tabletták OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolásban vannak.

Egy buborékcsomagolás 10 db szájban diszpergálódó tablettát tartalmaz. A buborékcsomagolások dobozba vannak csomagolva.

10 db, 20 db, 30 db vagy 50 db szájban diszpergálódó tabletta dobozonként.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy kereszt)

1. Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Menarini International Operations Luxembourg S.A.

1, Avenue de la Gare,

L-1611 Luxembourg

Luxemburg

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-21640/04 10× OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-21640/05 20× OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-21640/06 30× OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-21640/07 50× OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolás

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2017. július 26.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2022. szeptember 12.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA:

2025. június 10.