LESCOL XL 80 mg retard tabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Lescol XL 80 mg retard tabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Hatóanyag: fluvasztatin (fluvasztatin-nátrium formájában)

84,24 mg fluvasztatin‑nátrium (ami 80 mg fluvasztatin szabad savval egyenértékű) retard tablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Retard tabletta

Sárga, kerek, mindkét oldalán enyhén domború felületű, metszett élű, körülbelül 10 mm átmérőjű filmtabletta, egyik oldalán „LE” jelzéssel.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Dyslipidaemia

Primaer hypercholesterinaemia vagy kevert típusú dyslipidaemia kezelésére felnőtt betegeknél a diéta kiegészítéseként, ha a diétára és az egyéb, nem farmakológiai kezelésekre (pl. testmozgás, testsúly‑csökkentés) adott válasz nem kielégítő.

Koszorúér-betegség másodlagos prevenciója

Koszorúér-betegségben szenvedő felnőtteknél a transzkatéteres koszorúér-kezelés (percutan coronaria intervenció) után a nemkívánatos major kardiális események másodlagos prevenciója céljából (lásd 5.1 pont).

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőttek

Dyslipidaemia

A Lescol XL-kezelés megkezdése előtt a betegeket standard koleszterinszint-csökkentő diétára kell beállítani, amit a kezelés ideje alatt is folytatni kell.

A kezdő és a fenntartó adagokat a kiindulási LDL-koleszterinszintnek és terápiás célértéknek megfelelően egyénileg kell meghatározni.

A javasolt dózistartomány 20‑80 mg. Azon betegek esetében, akiknél < 25%‑os LDL‑koleszterinszint‑csökkenés a cél, kezdő adagként 20 mg-os fluvastatin alkalmazható, amit este kell bevenni. Azon betegek esetében, akiknél ≥ 25%-os LDL‑koleszterinszint‑csökkenés a cél, a javasolt kezdő adag 40 mg fluvastatin, amit este kell bevenni. Az adag napi 80 mg‑ig emelhető, amit vagy naponta egyszer (80 mg retard tabletta formájában) a nap folyamán bármikor be lehet venni, vagy naponta 2-szer (reggel és este) egy-egy 40 mg‑os fluvastatin formájában lehet adni.

Egy adott adag maximális lipidcsökkentő hatása 4 héten belül alakul ki. Szükség esetén az adagot 4 hetes vagy hosszabb időszakok után kell módosítani.

Koszorúér-betegség másodlagos prevenciója

Koszorúér-betegségben szenvedők esetén, percutan coronaria intervenció után a szükséges adag napi 80 mg.

A Lescol XL hatásos monoterápiaként. Ha a Lescol XL‑t kolesztiraminnal vagy más epesavkötő gyantával kombinációban alkalmazzák, akkor a gyógyszernek a gyantához történő kötődése következtében kialakuló jelentős interakció elkerülése érdekében, legalább 4 órával a gyanta adása után kell adni. Azokban az esetekben, amikor fibráttal vagy niacinnal történő együttes adása szükséges, akkor az egyidejű kezeléssel járó előnyöket és kockázatokat gondosan mérlegelni kell (a fibrátokkal és a niacinnal történő együttadásra vonatkozóan lásd a 4.5 pontot).

Gyermekek és serdülők

Heterozygota familiaris hypercholesterinaemiában szenvedő gyermekek és serdülők

A heterozygota familiaris hypercholesterinaemiában szenvedő, 9 éves vagy idősebb gyermekeknél és serdülőknél a fluvastatin‑kezelés megkezdése előtt a beteget standard koleszterinszint‑csökkentő diétára kell állítani, és ezt a kezelés ideje alatt is folytatni kell.

A javasolt kezdő adag 20 mg fluvastatin. Az adagot 6 hetes időszakonként kell módosítani. Az adagokat a kiindulási LDL‑koleszterinszintnek és a javasolt terápiás célértéknek megfelelően egyénileg kell meghatározni. A maximális napi adag 80 mg, naponta kétszer egy 40 mg-os fluvastatin vagy naponta egyszer 1 Lescol XL 80 mg retard tabletta formájában.

A fluvasztatinnak nikotinsavval, kolesztiraminnal vagy fibrátokkal történő együttes adását gyermekek és serdülők esetén nem vizsgálták.

A Lescol XL hatását heterozygota familiaris hypercholesterinaemiában csak olyan gyermekeken vizsgálták, akik betöltötték a 9. életévüket vagy annál idősebbek voltak.

Vesekárosodás

A Lescol XL eliminációját a máj végzi, a beadott adag kevesebb, mint 6%‑a választódik ki a vizelettel. A fluvasztatin farmakokinetikája sem enyhe, sem súlyos fokú veseelégtelenségben nem változik meg. Ezért ezeknél a betegeknél a dózis módosítása nem szükséges, azonban tekintettel arra, hogy súlyos vesekárosodás esetén (kreatinin‑clearance < 0,5 ml/másodperc vagy 30 ml/perc) a 40 mg/nap feletti adagok alkalmazásáról csak korlátozott tapasztalat áll rendelkezésre, ezekkel az adagokkal óvatosan kell a kezelést elkezdeni.

Májkárosodás

A Lescol XL aktív májbetegségben szenvedő betegeknél, valamint tisztázatlan, tartós szérum transzaminázszint‑emelkedés esetén ellenjavallt (lásd 4.3, 4.4 és 5.2 pont).

Idősek

Nincs szükség dózismódosításra ebben a korcsoportban.

Az alkalmazás módja

A Lescol XL tabletta étkezéssel együtt vagy anélkül is bevehető, és egészben, egy pohár vízzel kell lenyelni.

4.3 Ellenjavallatok

A Lescol XL ellenjavallt azoknál a betegeknél:

• akik a hatóanyaggal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyaggal szemben ismerten túlérzékenyek.

• akik aktív májbetegségben szenvednek, vagy tisztázatlan, tartós szérum transzaminázszint‑emelkedésük van (lásd 4.2, 4.4 és 4.8 pont).

• akik terhesek és szoptatnak (lásd 4.6 pont).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Májfunkció

A forgalomba hozatalt követően bizonyos sztatinok, köztük a Lescol XL esetén is végzetes vagy nem végzetes májelégtelenségről számoltak be. Noha a Lescol XL-kezeléssel való oki összefüggést nem állapítottak meg, a betegeknek azt kell tanácsolni, hogy számoljanak be minden, a májelégtelenségre utaló lehetséges panaszról és tünetről (pl. hányinger, hányás, étvágytalanság, sárgaság, az agyi funkció károsodása, könnyen kialakuló véraláfutás vagy vérzés), és mérlegelni kell a kezelés abbahagyását.

Mint más lipidcsökkentő gyógyszerek esetén, a kezelés megkezdése előtt és a kezelés megkezdése után 12 héttel vagy az adag emelésekor, valamint ezt követően rendszeres időközönként a májfunkciók ellenőrzése javasolt minden betegnél. Ha az aszpartát‑aminotranszferáz- vagy az alanin‑aminotranszferázszint emelkedése meghaladja a normálérték felső határának a háromszorosát, és ez tartósan fennmarad, akkor a kezelést abba kell hagyni. Nagyon ritka esetekben feltehetően a gyógyszer hatásával összefüggő hepatitist észleltek, ami a kezelés abbahagyása után megszűnt.

Ha a beteg anamnézisében májbetegség vagy jelentős alkoholfogyasztás szerepel, akkor a Lescol XL‑t csak óvatosan szabad adni.

Vázizmok

Fluvasztatin alkalmazása mellett ritkán beszámoltak myopathia előfordulásáról. Myositis és rhabdomyolysis előfordulásáról nagyon ritkán számoltak be. Mással nem magyarázható diffúz myalgia, az izom nyomásérzékenysége vagy izomgyengeség és/vagy a kreatinin-kináz (CK) értékek kifejezett emelkedése esetén myopathiára, myositisre vagy rhabdomyolysisre kell gondolni. A betegek figyelmét ezért fel kell hívni arra, hogy azonnal közöljék orvosukkal, ha mással nem magyarázható izomfájdalmat, nyomásérzékenységet vagy izomgyengeséget tapasztalnak, különösen akkor, ha ezekhez rossz közérzet vagy láz is társul.

Nagyon ritkán előfordult immunmediált nekrotizáló myopathia (IMNM) bizonyos sztatinokkal való kezelés alatt vagy után. Az IMNM-t tartós proximalis izomgyengeség és emelkedett szérum kreatin‑kináz‑értékek jellemzik, amelyek a sztatin‑kezelés megszakítása ellenére fennmaradnak.

Kölcsönhatás fuzidinsavval

A Lescol XL egyidejűleg nem alkalmazható szisztémás fuzidinsav-készítményekkel, illetve a fuzidinsav-kezelés befejezését követő hét napon belül. Olyan betegek esetében, akiknél a szisztémás fuzidinsav alkalmazását nélkülözhetetlennek ítélik, a sztatin-kezelést fel kell függeszteni a fuzidinsav-kezelés idejére. Fuzidinsav és sztatinok kombinációjával kezelt betegeknél beszámoltak (esetenként végzetes kimenetelű) rhabdomyolisis előfordulásáról (lásd 4.5 pont) A beteget fel kell világosítani arról, hogy haladéktalanul orvoshoz kell fordulnia, ha izomgyengeséget, -fájdalmat vagy –érzékenységet tapasztal.

A sztatin-terápia a fuzidinsav-kezelés utolsó dózisának alkalmazásától számított hét nap múlva újrakezdhető.

Kivételes esetekben, amikor például súlyos fertőzés kezelése céljából hosszú távú szisztémás fuzidinsav-kezelésre van szükség, a Lescol XL és a fuzidinsav egyidejű alkalmazása csak esetenként, és csak szoros orvosi felügyelet mellett vehető számításba.

A kreatinin-kináz-szint mérése

Jelenleg nincs arra bizonyíték, hogy a sztatinokat szedő, tünetmentes betegek esetén a plazma össz‑kreatinin-kináz (CK) vagy más izom eredetű enzim szintjének rutinszerű ellenőrzése szükséges lenne. Amennyiben a kreatinin-kináz‑szint mérésére sor kerül, azt nem szabad fárasztó testmozgást követően vagy egyéb, a CK‑szintet valószínűsíthetően emelő, alternatív ok fennállása esetén végezni, mivel ez megnehezíti az eredmények értékelését.

A kezelés előtt

Mint minden más sztatint, a kezelőorvosnak a fluvasztatint is csak elővigyázatosan szabad rendelnie olyan betegek esetén, akiknél fennállnak a rhabdomyolysisre és annak szövődményeire hajlamosító tényezők. A fluvasztatin-kezelés megkezdése előtt a kreatinin-kináz-szintet a következő esetekben meg kell mérni:

• vesekárosodás

• hypothyreosis

• a beteg saját vagy családi anamnézisében szereplő öröklődő izombetegség

• egy sztatin vagy fibrát által kiváltott izomtoxicitás az anamnézisben

• alkoholabúzus

• sepsis

• hypotonia

• fokozott izommunka

• nagyobb műtét

• súlyos metabolikus-, endokrin- vagy elektrolitzavarok

• idősek esetében (70 év felett), a mérések szükségességét a rhabdomyolysisre hajlamosító egyéb tényezők megléte esetén mérlegelni kell.

Ilyen esetekben a kezelés kockázatát a lehetséges előnyökhöz viszonyítva kell mérlegelni, és a betegek klinikai monitorozása ajánlott. Ha a kiindulási CK‑szint jelentősen emelkedett (ötször nagyobb, mint a normál érték felső határa) a szintet az eredmény megerősítése érdekében 5‑7 nap múlva ismét meg kell mérni. Ha a kiindulási CK‑szint még mindig lényegesen magasabb (ötször nagyobb, mint a normál érték felső határa) a kezelést nem szabad elkezdeni.

A kezelés alatt

Ha a fluvasztatint kapó betegeknél izomtünetek, mint izomfájdalom, gyengeség vagy görcsök jelentkeznek, a CK‑szintet meg kell mérni. Ha a CK‑szint jelentősen megemelkedett (ötször nagyobb, mint a normálérték felső határa), a kezelést le kell állítani.

Ha az izomtünetek súlyosak és mindennapos kellemetlenséget okoznak, a kezelés megszakítását akkor is mérlegelni kell, ha CK‑szint emelkedése nem magasabb, mint a normálérték felső határának ötszöröse.

Ha a tünetek megszűnnek és a CK‑szint normalizálódik, akkor a fluvasztatinnak vagy egy másik sztatinnak a legalacsonyabb dózisban, szoros ellenőrzés mellett történő ismételt adása mérlegelhető.

A myopathia emelkedett kockázatáról számoltak be azoknál a betegeknél, akik más HMG‑CoA‑reduktáz‑gátlókkal együtt immunszuppresszív szereket (beleértve a ciklosporint is), fibrátokat, nikotinsavat vagy eritromicint kaptak. A forgalomba hozatalt követően a fluvasztatin ciklosporinnal, illetve a fluvasztatin kolhicinnel történő együttes adása esetén a myopathia elszigetelt eseteiről számoltak be. A Lescol XL‑t az ilyen gyógyszereket egyidejűleg szedő betegeknél óvatosan kell alkalmazni (lásd 4.5 pont).

Interstitialis tüdőbetegség

Interstitialis tüdőbetegség kivételes eseteiről számoltak be bizonyos sztatinok alkalmazásakor, különösen tartós kezelés mellett (lásd 4.8 pont). Az ilyen esetekben a következő tünetek jelentkezhetnek: dyspnoe, improduktív köhögés és az általános egészségi állapot romlása (fáradékonyság, testsúlycsökkenés és láz). Amennyiben gyanítható, hogy a betegnél interstitialis tüdőbetegség alakult ki, a sztatin‑kezelést fel kell függeszteni.

Diabetes mellitus

A rendelkezésre álló információk alapján a sztatinok megnövelik a vércukorszintet, valamint azoknál a betegeknél, akik a későbbi diabetes kialakulása szempontjából nagy kockázatnak vannak kitéve, hyperglykaemiát okozhatnak, antidiabetikus kezelést téve szükségessé. A sztatinokkal való kezelés leállítása azonban nem indokolt, mivel a sztatinok vascularis betegségek kockázatainak csökkentéséből származó előnye meghaladja a hyperglykaemia kialakulásának kockázatát. A kockázatnak kitett beteget (éhomi glükóz 5,6-6,9 mmol/l, BMI > 30 kg/m², megnövekedett trigliceridszint, hypertonia) a nemzeti irányelveknek megfelelően klinikai és biokémiai szempontból monitorozni kell.

Myasthenia gravis vagy ocularis myasthenia

Néhány esetben beszámoltak arról, hogy a sztatinok de novo myasthenia gravist vagy ocularis myastheniát okoztak, illetve súlyosbították ezeket, ha már korábban is fennálltak (lásd 4.8 pont). A Lescol XL alkalmazását le kell állítani, ha a tünetek súlyosbodnak. Beszámoltak a tünetek kiújulásáról, miután a beteg (ismét) alkalmazni kezdte ugyanazt vagy egy másik sztatint.

Gyermekek és serdülők

Heterozygota familiaris hypercholesterinaemiás gyermekek és serdülők

Tizennyolc év alatti betegeknél a hatásosságot és a biztonságosságot két évnél hosszabb kezelési időszak esetén nem vizsgálták. A tartós kezelés fizikális, intellektuális és szexuális érésre gyakorolt hatásával kapcsolatosan nem állnak rendelkezésre adatok. A gyermekkorban kezdett Lescol XL‑kezelés felnőttkorban jelentkező morbiditás- és mortalitás‑csökkentő hosszú távú hatásosságát nem állapították meg (lásd 5.1 pont).

A fluvasztatint csak 9 éves és idősebb, heterozygota familiaris hypercholesterinaemiában szenvedő gyermekek esetén vizsgálták (a részletekért lásd 5.1 pont). Mivel ebben a csoportban a pubertás előtt álló gyermekeknél a tapasztalat nagyon korlátozott, ezért a kezelés megkezdése előtt a lehetséges kockázatokat és előnyöket gondosan mérlegelni kell.

Homozygota familiaris hypercholesterinaemia

A nagyon ritka betegségben, a homozygota familiaris hypercholesterinaemiában szenvedő betegek esetén a fluvasztatin alkalmazásáról nem áll rendelkezésre adat.

A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánkként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Fibrátok és niacin

A fluvasztatin bezafibráttal, gemfibrozillal, ciprofibráttal vagy niacinnal (nikotinsav) való együttes adásának nem volt klinikailag jelentős hatása sem a fluvasztatin, sem a másik lipidcsökkentő szer biohasznosulására. Mivel a myopathia és/vagy a rhabdomyolysis fokozott kockázatát észlelték azoknál a betegeknél, akik HMG‑CoA-reduktáz-gátlók mellett ezen vegyületek valamelyikét kapták, ezért az egyidejű kezeléssel járó előnyt és kockázatot gondosan mérlegelni kell, és ezeket a kombinációkat csak óvatosan szabad alkalmazni (lásd 4.4 pont).

Kolhicinek

Kolhicinekkel történő egyidejű alkalmazás kapcsán beszámoltak olyan ritka esetekről, ahol myotoxicitás (izomfájdalom és izomgyengeség), valamint rhabdomyolysis jelentkezett. Az egyidejű kezeléssel járó előnyt és kockázatot gondosan mérlegelni kell, és ezeket a kombinációkat csak óvatosan szabad alkalmazni (lásd 4.4 pont).

Ciklosporin

Vesetranszplantált betegeken történt vizsgálatok azt mutatják, hogy a stabil adagban ciklosporint kapó betegeknél a fluvasztatin (max. 40 mg/nap dózisig) biohasznosulása nem emelkedik klinikailag jelentős mértékben. Egy másik vizsgálat eredményei szerint, amelyben a stabil adagban ciklosporint kapó vesetranszplantált betegeknek Lescol XL tabettát (80 mg fluvasztatin retard tablettát) adtak, a fluvasztatin expozíciója (AUC) és maximális koncentrációja (C_max) a kétszeresére emelkedett az egészségesekre vonatkozó irodalmi adatokhoz képest. Bár ezek a fluvasztatinszint‑emelkedések klinikai szempontból nem voltak jelentősek, ezt a kombinációt óvatosan kell alkalmazni. A fluvasztatin kezdő és fenntartó adagjának a lehető legalacsonyabbnak kell lennie, amikor ciklosporinnal együtt alkalmazzák.

Egyidejű alkalmazás esetén a Lescol XL-nek (80 mg fluvasztatin retard tablettának) nincs hatása a ciklosporin biohasznosulására.

Warfarin és egyéb kumarin-származékok

Egészséges önkénteseknél a fluvasztatin és warfarin egyszeri adagjának adása az önmagában adott warfarinhoz képest nem befolyásolta kedvezőtlenül a warfarin plazmaszintjét és a prothrombinidőt.

Mindazonáltal beszámoltak arról, hogy fluvasztatin és warfarin, ill. egyéb kumarin‑származékok együttes alkalmazása során nagyon ritkán, izoláltan előfordultak vérzéses események és/vagy a prothrombinidő megnyúlása. A warfarint vagy más kumarin‑származékot szedő betegeknél a fluvasztatin-kezelés megkezdése előtt, annak leállításakor, valamint a dózis megváltoztatásakor a prothrombinidő ellenőrzése javasolt.

Rifampicin

Az előzetesen rifampicinnel (rifampinnel) kezelt egészséges önkénteseknél a fluvasztatin adása a fluvasztatin biohasznosulásának kb. 50%‑os csökkenését eredményezte. Noha jelenleg nincs arra utaló klinikai bizonyíték, hogy a tartósan rifampicin-kezelésben részesülő betegeknél (pl. tuberculosis kezelése) a fluvasztatin lipidszint-csökkentő hatása megváltozna, a lipidszintek kielégítő csökkenésének biztosítása érdekében a fluvasztatin adagolásának megfelelő módosítása lehet indokolt.

Orális antidiabetikumok

A nem‑inzulindependens (2‑es típusú) diabetes mellitus (NIDDM) kezelésére orális szulfonilureákat (glibenklamid [gliburid], tolbutamid) szedő betegeknél a kezelés fluvasztatinnal történő kiegészítése nem okoz klinikailag jelentős változásokat a szénhidrát‑háztartás egyensúlyában. A glibenklamiddal kezelt NIDDM betegek (n= 32) esetében a fluvasztatin adása (naponta kétszer 40 mg 14 napon át) a glibenklamid átlagos C_max értékét 50%‑kal, AUC értékét 69%‑kal és t _1/2 értékét 121%‑kal emelte meg. A glibenklamid (napi 5‑20 mg) a fluvasztatin átlagos C_max értékét 44%-kal, AUC értékét 51%‑kal emelte. Ebben a vizsgálatban a glükóz-, inzulin- és C‑peptid-szintek nem változtak. Ennek ellenére a glibenklamiddal (gliburiddal) és a fluvasztatinnal egyidejűleg kezelt betegek megfelelő ellenőrzését folytatni kell, amikor a fluvasztatin adagját napi 80 mg‑ra emelik.

Epesavkötők

A gyógyszernek az epesavkötő gyantához való kötődése következtében kialakuló jelentős interakció elkerülése érdekében a fluvasztatint legalább 4 órával a gyanta (pl. kolesztiramin) után kell adni.

Flukonazol

Ha a fuvaszatint előzőleg flukonazollal (CYP 2C9-gátló) kezelt egészséges önkénteseknél alkalmazták, akkor a fluvasztatin expozíciójának kb. 84%‑os, a csúcskoncentrációjának kb. 44%‑os növekedése jelentkezett. Bár nem volt arra vonatkozó klinikai bizonyíték, hogy a fluvasztatin biztonságossági profilja a 4 napon át előzetesen flukonazollal kezelt betegeknél megváltozott volna, mégis óvatosság szükséges, ha a fluvasztatint flukonazollal adják együtt.

Hisztamin H₂‑receptor‑antagonisták és protonpumpa-gátlók

A fluvasztatin cimetidinnel, ranitidinnel vagy omeprazollal történő együttes adása a fluvasztatin biohasznosulásának megnövekedését eredményezi, melynek azonban nincs klinikai jelentősége.

Fenitoin

A fenitoin farmakokinetikájában a fluvasztatinnal történő egyidejű alkalmazás alatt bekövetkező változásnak a nagysága összességében viszonylag kismértékű, és klinikailag nem jelentős. Így a fenitoin plazmaszintjének rutinszerű ellenőrzése a fluvasztatin adása alatt elégséges.

Cardiovascularis szerek

Nem alakul ki jelentős farmakokinetikai interakció, ha a fluvasztatint propranolollal, digoxinnal, lozartánnal, klopidogrellel vagy amlodipinnel adják együtt. Ezért a farmakokinetikai adatok alapján nem szükséges a monitorozás vagy a dózismódosítás a fluvasztatin és ezen szerek egyidejű alkalmazása esetén.

Itrakonazol és eritromicin

A fluvasztatin együttes adása az olyan, erős citokróm P450 (CYP) 3A4-gátlókkal, mint az itrakonazol és az eritromicin, minimális hatással volt a fluvasztatin biohasznosulására. Tekintettel arra, hogy ez az enzim csak minimális mértékben vesz részt a fluvasztatin metabolizációjában, nem valószínű, hogy más CYP3A4-gátlók (pl. ketokonazol, ciklosporin) befolyásolják a fluvasztatin biohasznosulását.

Fuzidinsav

Szisztémás fuzindinsav és sztatinok egyidejű alkalmazása esetén emelkedhet a myopathia, és ezen belül a rhabdomyolysis előfordulásának kockázata. Egyelőre ismeretlen, milyen interakciós mechanizmus (farmakodinámiás, farmakokinetikai vagy mindkettő) áll ennek hátterében. E gyógyszerkombináció alkalmazása mellett beszámoltak (esetenként végzetes kimenetelű) rhabdomyolisis előfordulásáról.

Amennyiben szisztémás fuzidinsav-kezelésre van szükség, a Lescol XL-kezelést le kell állítani a fuzidinsav-kezelés időtartamára. Lásd: 4.4 pont.

Grépfrútlé

Mivel a fluvasztatin nem lép kölcsönhatásba más CYP3A4‑szubsztrátokkal, ezért a fluvasztatin és a grépfrútlé között sem várható interakció.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Fogamzóképes nők

A fogamzóképes korban lévő nőknek hatékony fogamzásgátló módszert kell alkalmazniuk.

Ha a Lescol XL‑t szedő beteg teherbe esik, a kezelést fel kell függeszteni.

Terhesség

A fluvasztatin terhesség alatt történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű adat.

Mivel a HMG‑CoA-reduktáz-gátlók csökkentik a koleszterin és valószínűleg más, koleszterinből származó biológiailag aktív anyagok szintézisét, terhes nőknek adva magzatkárosodást okozhatnak. Ezért a Lescol XL terhesség alatt ellenjavallt (lásd 4.3 pont).

Szoptatás

Preklinikai adatok alapján a fluvasztatin kiválasztódik az anyatejbe. A fluvasztatin újszülött gyermekekre/csecsemőkre gyakorolt hatásairól nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű információ.

A Lescol XL szoptató nőknek ellenjavallt (lásd 4.3 pont).

Termékenység

Állatkísérletekben hím- és nőstény termékenységre gyakorolt hatást nem észleltek.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A készítménynek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A leggyakrabban jelentett mellékhatások az enyhe emésztőrendszeri tünetek, álmatlanság és fejfájás voltak.

A gyógyszer okozta mellékhatások (1. táblázat) MedDRA szervrendszeri kategóriánként vannak felsorolva. Az egyes szervrendszeri kategóriákon belül a gyógyszer okozta mellékhatások gyakoriság szerint vannak felsorolva, a leggyakoribb az első. Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a gyógyszer okozta mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra. Emellett, minden egyes gyógyszer okozta mellékhatás esetén a megfelelő gyakorisági kategória az alábbi megegyezés szerint (CIOMS III) kerül megadásra: nagyon gyakori (≥ 1/10); gyakori (≥ 1/100 ‑ < 1/10); nem gyakori (≥ 1/1000 ‑ < 1/100); ritka (≥ 1/10 000 ‑ < 1/1000); nagyon ritka (< 1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

1. táblázat Gyógyszer okozta mellékhatások

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
	Nagyon ritka:	Thrombocytopenia
Immunrendszeri betegségek és tünetek
	Ritka:	Túlérzékenységi reakciók (kiütés, urticaria)
	Nagyon ritka:	Anaphylaxiás reakció
Pszichiátriai kórképek
	Gyakori:	Álmatlanság
Idegrendszeri betegségek és tünetek
	Gyakori:	Fejfájás
	Nagyon ritka: Nem ismert*:	Paraesthesia, dysaesthesia, hypaesthesia, ami közismerten a hyperlipidaemiás alapbetegséggel hozható összefüggésbe. Myasthenia gravis
Szembetegségek és szemészeti tünetek
	Nem ismert*:	Ocularis myasthenia
Érbetegségek és tünetek
	Nagyon ritka:	Vasculitis
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
	Nem ismert*	Interstitialis tüdőbetegség
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
	Gyakori:	Hányinger, hasi fájdalom, dyspepsia
	Nagyon ritka:	Pancreatitis
	Nem ismert*	Hasmenés
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
	Nagyon ritka:	Hepatitis
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
	Nagyon ritka:	Angiooedema, arcödéma és egyéb bőrreakciók (pl. ekzema, dermatitis, exanthema bullosum)
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei
	Ritka:	Myalgia, izomgyengeség, myopathia
	Nagyon ritka:	Rhabdomyolysis, lupusszerű szindróma, myositis
	Nem ismert	Immunmediált nekrotizáló myopathia (lásd 4.4 pont)
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek
	Nem ismert*	Erectilis dysfunctio
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei
	Gyakori	Emelkedett kreatin-foszfokináz‑szint a vérben, emelkedett transzaminázszintek a vérben

* A Lescol-lal (fluvastatin) a forgalomba hozatalt követően, spontán esetismertetéseken és szakirodalmi eseteken keresztül szerzett tapasztalatokon alapul. Mivel ezeket a reakciókat egy bizonytalan méretű populációból önkéntesen jelentették, ezért gyakoriságukat nem mindig lehet megbízhatóan megbecsülni, ami ezért nem ismertként került besorolásra.

A következő nemkívánatos eseményekről számoltak be bizonyos sztatinok alkalmazása mellett:

• Alvászavarok, köztük álmatlanság és rémálmok

• Emlékezetvesztés

• Sexualis dysfunctio

• Depresszió

• Diabetes mellitus: A gyakoriság a kockázati tényezők meglététől, ill. hiányától függ (éhomi glükóz ≥ 5,6 mmol/l, BMI > 30 kg/m², megnövekedett trigliceridszint, hypertonia a kórtörténetben).

• Tendinopathia, néhány esetben ínszakadással társulva.

Gyermekek és serdülők

Heterozygota familiaris hypercholesterinaemiás gyermekek és serdülők

A heterozygota familiaris hypercholesterinaemiában szenvedő gyermekeknél és serdülőknél a fluvasztatin biztonságossági profilja a felnőtteknél megfigyelthez hasonló volt, abban a két, nyílt, nem komparatív klinikai vizsgálatban, amelyben 114, 9‑17 éves beteget értékeltek. A két klinikai vizsgálat egyikében sem észleltek a növekedésre vagy a szexuális érésre gyakorolt hatást. Mindazonáltal a vizsgálatnak azon képessége, hogy a kezelésnek bármilyen ilyen jellegű hatását kimutassa, alacsony volt.

Laboratóriumi vizsgálatok eredményei

A HMG‑CoA-reduktáz-gátlókkal és egyéb lipidcsökkentőkkel történő kezelés velejárói a májfunkcióban kimutatható biokémiai eltérések. A kontrollos klinikai vizsgálatok összesített analízisei alapján az alanin‑aminotranszferáz vagy az aszpartát‑aminotranszferáz enzimek szintjének a normál érték felső határának háromszorosát bizonyítottan meghaladó mértékű emelkedése, napi 20 mg fluvastatin kapszula mellett 0,2%‑ban, napi 40 mg fluvastatin kapszula mellett 1,5%‑1,8%‑ban, napi 80 mg Lescol XL retard tabletta mellett 1,9%‑ban és naponta kétszer 40 mg fluvastatin kapszula mellett 2,7%‑4,9%‑ban fordult elő. Azoknak a betegeknek a többsége, akiknél ezek a biokémiai eltérések előfordultak, tünetmentesek volt. A CK‑szint jelentős, a normálérték felső határának ötszörösét meghaladó emelkedése nagyon kisszámú betegnél alakult ki (0,3‑1%).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Ezidáig a fluvasztatin túladagolására vonatkozóan kevés tapasztalat van. A Lescol XL túladagolása esetén nem áll rendelkezésre specifikus kezelés. Ha túladagolás következne be, a beteget szükség szerint tüneti és szupportív kezelésben kell részesíteni. A májfunkciót és a szérum CK‑szintet monitorozni kell.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: HMG‑CoA-reduktáz-gátlók, ATC kód: C10A A04

A fluvasztatin teljesen szintetikus koleszterinszint-csökkentő szer, kompetitív inhibitora a HMG‑CoA‑reduktáz enzimnek, ami a HMG‑CoA mevalonáttá alakulásáért felelős. A mevalonát a szterolok, így a koleszterin prekurzora. A fluvasztatin fő hatását a májban fejti ki, és többnyire a két eritro-enantiomer racemátja, melyek közül az egyik fejti ki a farmakológiai hatást. A koleszterin‑bioszintézis gátlása csökkenti a májsejtek koleszterin szintjét, ami stimulálja az LDL‑receptorok szintézisét, ezáltal fokozza az LDL‑részecskék felvételét. Mindezen mechanizmusok végeredménye a plazma koleszterin szintjének csökkenése.

A Lescol XL a hypercholesterinaemiás és kevert típusú dyslipidaemiás betegeknél csökkenti az összkoleszterin-, az LDL‑koleszterin-, az Apo‑B- és trigliceridszinteket, és növeli a HDL‑koleszterinszintet.

A IIa. vagy IIb. típusú hyperlipoproteinaemiás betegeken végzett 12, placebokontrollos vizsgálatban a Lescol‑t (fluvastatin kapszula) 1621 betegnek adták monoterápiában, napi 20 mg‑os, 40 mg‑os és 80 mg‑os (naponta kétszer 40 mg) adagolásban, legalább 6 héten keresztül. Egy 24 hetes analízisben a napi 20 mg‑os, 40 mg‑os és 80 mg‑os adagok az összkoleszterin-, az LDL‑koleszterin-, az Apo‑B- és trigliceridszintek dózisfüggő csökkenését, illetve a HDL‑koleszterinszint növekedését idézték elő (lásd 2. táblázat).

A Lescol XL-t (fluvastatin 80 mg retard tabletta) több mint 800 betegnek adták három, 24 hetes aktív kezelési időtartamú kulcsfontosságú (pivotális) vizsgálatban, és hatását a naponta egyszer vagy kétszer adott 40 mg (fluvastatin kapszula) Lescol‑éval hasonlították össze. A napi egyszeri adagban adott 80 mg Lescol XL jelentősen csökkentette összkoleszterin-, az LDL‑koleszterin-, a triglicerid- és az Apo‑B‑szintet (lásd 2. táblázat).

A terápiás válasz két héten belül jól kimutatható volt, és a maximális válasz 4 héten belül kialakult. Négyhetes kezelés után az LDL‑koleszterinszint medián csökkenése 38% volt, és a 24. héten (végpont) az LDL‑koleszterinszint medián csökkenése 35% volt. A HDL‑koleszterinszint jelentős növekedését szintén megfigyelték.

2. táblázat A lipid-paraméterek százalékos változásának mediánjai a vizsgálat megkezdésétől a 24. hétig

Placebo-kontrollos (fluvastatin 20 mg és 40 mg kapszula) és aktív-kontrollos (Lescol XL) vizsgálatok

	Össz-C		TG		LDL-C		Apo B		HDL-C
Adag	N	% ∆	N	% ∆	N	% ∆	N	% ∆	N	% ∆
Összes beteg
Fluvastatin kapszula20 mg1	747	-17	747	-12	747	-22	114	-19	747	+3
Fluvastatin kapszula 40 mg1	748	-19	748	-14	748	-25	125	-18	748	+4
Fluvastatin kapszula 40 mg, naponta kétszer 1	257	-27	257	-18	257	-36	232	-28	257	+6
Lescol XL 80 mg2	750	-25	750	-19	748	-35	745	-27	750	+7
Kiindulási TG ≥ 200 mg/dl
Fluvastatin kapszula 20 mg1	148	-16	148	-17	148	-22	23	-19	148	+6
Fluvastatin kapszula 40 mg1	179	-18	179	-20	179	-24	47	-18	179	+7
Fluvastatin kapszula 40 mg, naponta kétszer 1	76	-27	76	-23	76	-35	69	-28	76	+9
Lescol XL 80 mg2	239	-25	239	-25	237	-33	235	-27	239	+11

^{1 Tizenkét placebo-kontrollos vizsgálatból származó, fluvastatin 20} mg és 40 mg ^{kapszulára vonatkozó adatok}

^{2 Három 24 hetes, kontrollos vizsgálatból származó, Lescol XL 80 mg retard tablettára vonatkozó adatok}

Az LCAS-vizsgálatban („Lipoprotein and Coronary Atherosclerosis Study”) kvantitatív coronaria angiographiával vizsgálták a fluvasztatinnak a koszorúerek atherosclerosisára gyakorolt hatását koszorúér‑betegségben szenvedő és 3,0‑4,9 mmol/l‑es (115‑190 mg/dl) kiindulási LDL‑koleszterinszintű férfi- és nőbetegek (35‑75 éves) esetén. Ebben a randomizált, kettős‑vak, kontrollos klinikai vizsgálatban 429 beteget kezeltek napi 40 mg fluvasztatinnal vagy placebóval. A kvantitatív coronaria angiographiát a vizsgálat megkezdésekor és 2,5 éves kezelés után értékelték, és az a 429 beteg közül 340‑nél volt értékelhető. A fluvasztatin‑kezelés 0,072 mm‑rel lassította a koszorúerek atheroscleroticus lézióinak progresszióját (95%‑os konfidencia intervallum a kezelés okozta különbségre: ‑0,1222‑tól ‑0,022 mm‑ig) a 2,5 éves kezelés során a minimális érátmérő változása alapján mérve (fluvasztatin: ‑0,028 mm vs. placebo: ‑0,100 mm). Nem mutattak ki közvetlen összefüggést az angiographiás leletek és a cardiovascularis események kockázata között.

A LIPS-vizsgálatban („Lescol Intervention Prevention Study”) a fluvasztatinnak a nemkívánt major cardialis eseményekre (Major Adverse Cardiac Event = MACE, azaz szívhalál, nem végzetes myocardialis infarctus és coronaria revascularisatio) gyakorolt hatását vizsgálták olyan, koszorúér‑betegségben szenvedő betegeken, akik az első sikeres transzkatéteres koszorúér-kezelésen (percutan coronaria intervenció) estek át. A vizsgálatba olyan 18 és 80 év közötti férfi- és nőbetegeket vontak be, akiknek a vizsgálat megkezdésekor az összkoleszterinszintje 3,5 és 7,0 mmol/l között volt (135‑270 mg/dl).

Ebben a randomizált, kettős‑vak, placebo‑kontrollos vizsgálatban a 4 éven keresztül, naponta 80 mg dózisban adott fluvasztatin (n= 844) szignifikánsan, 22%‑kal (p= 0,013) csökkentette az első MACE kockázatát a placebóhoz képest (n= 833). A MACE, mint elsődleges végpont, a fluvasztatinnal kezelt betegek 21,4%‑ában, míg a placebóval kezelt betegek 26,7%‑ában fordult elő (abszolút kockázatkülönbség: 5,2%; 95% CI: 1,1‑9,3). Ezek az előnyös hatások különösen figyelemre méltóak voltak a diabetes mellitusban és a több érre kiterjedő koszorúér-betegségben szenvedő betegeknél.

Gyermekek és serdülők

Heterozygota familiaris hypercholesterinaemiás gyermekek és serdülők

A Lescol (fluvastatin kapszula) és a Lescol XL (fluvastatin retard tabletta) hatásosságát és biztonságosságát heterozygota familiaris hypercholesterinaemiában szenvedő 9‑16 éves gyermekeknél és serdülőknél két, kétéves időtartamú, nyílt, nem-kontrollos klinikai vizsgálatban értékelték. 114 beteget (66 fiút és 48 lányt) kezeltek fluvasztatinnal, amit vagy napi 20 mg-tól napi kétszer 40 mg-ig terjedő dózisban adagolt fuvastatin kapszula vagy napi egyszer 1 db Lescol XL 80 mg retard tabletta formájában adtak, az LDL‑koleszterin-válasz alapján alkalmazott dózisemelési protokollt alkalmazva.

Az első vizsgálatba 29 olyan, 9‑12 éves, prepubertás korú fiút vontak be, akiknek az LDL‑koleszterin szintje az életkornak megfelelő 90‑es percentilis felett volt, és az egyik szülőjük primaer hypercholesterinaemiában szenvedett, és a családi anamnézisükben korai ischaemiás szívbetegség vagy ín‑xanthomák szerepeltek. A kiindulási LDL‑koleszterinszintek átlaga 226 mg/dl volt, ami 5,8 mmol/l‑nek felel meg (szélső értékek: 137‑354 mg/dl, ami 3,6‑9,2 mmol/l‑nek felel meg). Minden beteg kezelését napi 20 mg fluvastatin kapszulával kezdték, és a dózismódosítást 6 hetente végezték, napi 40 mg‑ra, majd napi 80 mg‑ra (naponta kétszer 40 mg-ra), hogy elérjék a 96,7‑123,7 mg/dl‑es (2,5 mmol/l‑3,2 mmol/l‑es) LDL‑koleszterin célértéket.

A második vizsgálatba 85 olyan, 10‑16 éves fiú- és lánybeteget válogattak be, akinek az LDL‑koleszterin szintje > 190 mg/dl volt (ami 4,9 mmol/l‑nek felel meg), vagy az LDL‑koleszterin szintje > 160 mg/dl volt (ami 4,1 mmol/l‑nek felel meg), és a koszorúér‑betegség szempontjából egy vagy több kockázati tényezője volt, vagy az LDL‑koleszterin szintje > 160 mg/dl volt (ami 4,1 mmol/l‑nek felel meg), és igazolt LDL‑receptor defektusa volt. A kiindulási LDL‑koleszterinszintek átlaga 225 mg/dl volt, ami 5,8 mmol/l‑nek felel meg (szélső értékek: 148‑343 mg/dl, ami 3,8‑8,9 mmol/l‑nek felel meg). Minden beteg kezelését napi 20 mg fluvastatin kapszulával kezdték, és a dózismódosítást 6 hetente végezték, napi 40 mg‑ra, majd napi 80 mg‑ra (Lescol 80 mg XL retard tabletta), hogy elérjék a < 130 mg/dl-es (3,4 mmol/l‑es) LDL-koleszterin célértéket. Hetven beteg volt pubertás vagy posztpubertás korban (n=69 betegnél értékelték a hatásosságot).

Az első vizsgálatban (prepubertás korban lévő fiúk) a Lescol 20‑80 mg‑os napi adagjai a plazma összkoleszterinszintet 21%‑kal, a plazma LDL‑koleszterinszintet 27%‑kal csökkentették. Az elért LDL‑koleszterinértékek átlaga 161 mg/dl volt, ami 4,2 mmol/l‑nek felel meg (szélső értékek: 74‑336 mg/dl, ami 1,9‑8,7 mmol/l‑nek felel meg). A második vizsgálatban (pubertás vagy posztpubertás korban lévő lányok és fiúk) a Lescol 20‑80 mg-os napi adagjai a plazma összkoleszterinszintet 22%‑kal, a plazma LDL‑koleszterinszintet 28%‑kal csökkentették. Az elért LDL‑koleszterinértékek átlaga 159 mg/dl volt, ami 4,1 mmol/l‑nek felel meg (szélső értékek: 90‑295 mg/dl, ami 2,3‑7,6 mmol/l‑nek felel meg).

Mindkét vizsgálatban a betegek többségénél (az első vizsgálatban 83%‑nál, a második vizsgálatban 89%‑nál) a maximális, napi 80 mg‑os dózisig emelték az adagot. A vizsgálat végpontjánál mindkét vizsgálatban a betegek 26‑30%‑a érte el a kitűzött < 130 mg/dl‑es (3,4 mmol/l‑es) LDL‑koleszterin célértéket.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

Önkénteseknek éhgyomorra, oldat formájában, szájon át adva a fluvasztatin gyorsan és teljesen (98%) felszívódik. A Lescol XL (fluvastatin retard tabletta) szájon át történő adását követően, és a kapszulával összehasonlítva, a fluvasztatin felszívódásának sebessége csaknem 60%-kal lassúbb, miközben a fluvasztatin tápcsatornában történő tartózkodási ideje mintegy 4 órával megnő. Étkezés után a vegyület felszívódása lassul.

Eloszlás

A fluvasztatin legfőbb hatását a májban fejti ki, amely egyúttal metabolizációjának fő szerve is. A szisztémás vérszintekből mért abszolút biohasznosulás 24%. A gyógyszer látszólagos megoszlási térfogata (V_z/f) 330 liter. A keringésben lévő gyógyszer több mint 98%‑a plazmafehérjékhez kötődik, és ezt a kötődést sem a fluvasztatin koncentrációja, sem a warfarin, a szalicilsav vagy a gliburid nem befolyásolja.

Biotranszformáció

A fluvasztatin elsősorban a májban metabolizálódik. A vérben keringő fő komponensek a fluvasztatin és farmakológiailag inaktív N-dezizopropil-propionsav metabolit. A hidroxilált metabolitoknak van farmakológiai hatása, de ezek nem kerülnek a szisztémás keringésbe. A fluvasztatin biotranszformációja több alternatív citokróm P450 (CYP450) folyamat útján történhet, ezért a fluvasztatin metabolizmusa relatíve érzéketlen a CYP450 gátlására.

A fluvasztatin csak a CYP2C9 által metabolizált vegyületek metabolizmusát gátolta. Annak ellenére, hogy ezáltal a fluvasztatin és más CYP2C9 szubsztrátok, mint pl. a diklofenák, fenitoin, tolbutamid és warfarin között lehetséges a kompetitív interakció, a klinikai adatok alapján ez az interakció nem valószínű.

Elimináció

Egészséges önkénteseknél ³H‑fluvasztatin adását követően a radioaktivitás kb. 6%‑a a vizelettel, 93%‑a a széklettel ürül, a kiválasztott össz‑radioaktivitás kevesebb mint 2%‑a származott a fluvasztatinból. Emberben a számított fluvasztatin plazmaclearance (Cl/f) 1,8±0,8 l/perc. Napi 80 mg adása mellett a dinamikus egyensúlyi plazmakoncentrációk nem mutatják a fluvasztatin akkumulációját. 40 mg Lescol per os adása után a fluvasztatin terminális kiürülési felezési ideje 2,3±0,9 óra.

Farmakokinetikai jellemzők betegekben

Az átlagpopulációban a fluvasztatin plazmakoncentrációja a nemtől és életkortól független. Mindazonáltal nőknél és időskorban fokozott terápiás hatást észleltek. Mivel a fluvasztatin elsősorban az epével ürül és jelentős preszisztémás metabolizmuson megy keresztül, májelégtelenségben szenvedő betegeknél fennáll a gyógyszer akkumulációjának a lehetősége (lásd 4.3 és 4.4 pont).

Heterozygota familiaris hypercholesterinaemiás gyermekek és serdülők

Gyermekek esetén nem állnak rendelkezésre farmakokinetikai adatok.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, genotoxicitási, ismételt adagolású dózistoxicitási, karcinogenitási és reprodukcióra kifejtett toxicitási – vizsgálatok nem mutattak egyéb, a betegeket érintő kockázatokat, mint amelyek a farmakológiai hatásmechanizmus következtében várhatók. Számos olyan változást azonosítottak a toxicitási vizsgálatokban, melyek a HMG-CoA-reduktáz-gátlók esetében gyakoriak. A klinikai megfigyelések alapján már javasoltak a májfunkciós tesztek (lásd 4.4 pont). Az állatkísérletek során észlelt egyéb toxicitások vagy az emberi alkalmazás tekintetében nem voltak jelentősek, vagy a maximális humán expozíciót jóval meghaladó expozíciós szintek mellett fordultak elő, ezért a klinikai alkalmazás szempontjából csekély a jelentőséggel bírnak. A koleszterinnek az embrió feljődésében betöltött szerepére vonatkozó elméleti megfontolás ellenére az állatkísérletek nem utalnak a koleszterin embriotoxikus és teratogén potenciáljára.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Tablettamag:

Mikrokristályos cellulóz

Hipromellóz

Hidroxipropilcellulóz

Kálium-hidrogén-karbonát

Povidon

Magnézium-sztearát

Bevonat:

Hipromellóz

Makrogol 8000

Sárga vas-oxid (E172)

Titán-dioxid (E171)

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30C-on tárolandó.

A nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Retard tabletták HDPE tartályban és dobozban.

Csomagolási egységek: 28, 30, 50, 98 és 100 (2×50 vagy 1×100) retard tabletta.

Kórházi csomagolási egységek: 300 (15×20) és 600 (30×20) retard tabletta.

Al/Al buborékcsomagolásban (7 vagy 14 tablettát tartalmaz) és dobozban.

Csomagolási egységek: 7, 14, 28 (4×7 vagy 2×14), 28 (adagonként perforált buborékcsomagolásban), 30, 42, 49 (7×7), 56 (8×7), 70, 84, 90 és 98 (14×7 vagy 7×14) retard tabletta.

Kórházi csomagolási egységek: 28, 56, 98 és 490 (adagonként perforált buborékcsomagolás) retard tabletta.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés  (egy kereszt)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

ETHYX PHARMACEUTICALS

19 rue Duquesne, 69006 Lyon

Franciaország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-8273/01 28× Al/Al buborékcsomagolásban

OGYI-T-8273/02 98× Al/Al buborékcsomagolásban

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2001. december 19.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2008. március 18.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2024. március 8.