MELIANE 0,020 mg/0,075 mg bevont tabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Meliane 0,020 mg/0,075 mg bevont tabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

0,020 mg etinilösztradiolt és 0,075 mg gesztodént tartalmaz bevont tablettánként.

Ismert hatású segédanyagok: 37,155 mg laktóz-monohidrátot és 19,66 mg szacharózt tartalmaz bevont tablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Bevont tabletta.

Fehér színű, kerek, mindkét oldalán domború bevont tabletta.

Átmérője: kb. 5,7 mm, magassága: kb. 3,7 mm.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Fogamzásgátlás.

A Meliane felírásával kapcsolatos döntés során figyelembe kell venni az adott nő jelenleg fennálló kockázati tényezőit, különösképpen a vénás thromboemboliával (VTE) kapcsolatosakat, továbbá azt, hogy mekkora a Meliane alkalmazásával járó VTE kockázata más kombinált hormonális fogamzásgátlókéhoz képest (lásd 4.3 és 4.4 pont).

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Hogyan kell szedni a gyógyszert?

A kombinált orális fogamzásgátló gyógyszerek helyes szedése mellett kb. évi 1%‑os a hibaarány. A hibaarány magasabb lehet, ha kimarad egy tabletta, vagy ha nem megfelelőképpen szedik a gyógyszert.

A csomagoláson feltüntetett irányban haladva napi egy tablettát kell bevenni 21 egymást követő napon keresztül, naponta lehetőleg azonos időpontban, szükség esetén kevés folyadékkal. A következő csomag szedését a 7 napos tablettamentes időszak után kell megkezdeni, mely során általában megvonásos vérzés jelentkezik. Ez általában a szedési szünet 2‑3. napján kezdődik és a következő csomag szedésének kezdetekor még tarthat.

Hogyan kell elkezdeni a Meliane szedését?

A megelőző hónapban hormonális fogamzásgátlást nem alkalmazó nők:

A tabletta szedését a nő természetes menstruációs ciklusának (a havivérzésének) első napján kell elkezdeni. A szedés a ciklus 2‑5. napján is elkezdhető, de ebben az esetben, az első ciklusban a tablettaszedés első 7 napján ajánlatos barrierelvű fogamzásgátló eszközt is használni.

Kombinált hormonális fogamzásgátlóról (kombinált orális fogamzásgátlók/COC, hüvelygyűrű vagy transzdermális tapasz) áttérő nők:

Lehetőleg a korábban használt COC-készítmény utolsó aktív tablettájának (utolsó hatóanyagot tartalmazó tablettájának) bevételét követő napon, legkésőbb azonban az előzőleg alkalmazott készítmény adagolási útmutatójában előírt gyógyszerszünet (vagy placeboidőszak) befejeződését követő napon kell elkezdeni a Meliane szedését. Hüvelygyűrűről vagy transzdermális tapaszról való áttérés esetében a Meliane szedését lehetőleg az eltávolítás napján kell elkezdeni, de legkésőbb akkor, amikor a következő felhelyezés esedékes lenne.

Monokomponensű progesztogén készítményről (csak progesztogén tartalmú tabletta, injekció, implantátum) vagy progesztogén tartalmú intrauterin rendszer (IUS) alkalmazásáról áttérő nők:

A csak progesztogén hatóanyagú tablettát szedő nők bármikor, az implantátumot vagy IUS‑t használók az implantátum vagy IUS eltávolításának napján. az injekciós készítménnyel kezelt nők a következő injekció esedékessé válásának napján válthatnak a Meliane szedésére. Azonban mindegyik esetben fel kell hívni a figyelmüket, hogy használjanak kiegészítő, barrierelvű fogamzásgátló eszközt a tablettaszedés első 7 napján.

Az első trimeszterben elvégzett terhességmegszakítás után:

Azonnal elkezdheti a nő a tabletta szedését. Nem szükséges kiegészítő fogamzásgátlást alkalmazni.

Szülés vagy a második trimeszterben elvégzett terhességmegszakítás után.'

A nőknek az tanácsolható, hogy a szülést vagy a második trimeszterben elvégzett terhességmegszakítást követő 21‑28. napon kezdjék el a Meliane szedését. Ha ennél későbbre halasztják a gyógyszer szedésének elkezdését, az első 7 napos időszakban barrierelvű fogamzásgátló eszközt is alkalmazni kell. Mindazonáltal, ha ezt megelőzően már sor került szexuális aktusra, ki kell zárni a terhességet, vagy a következő menstruáció idejére kell halasztani a gyógyszer szedésének elkezdését.

A szoptató anyákra vonatkozó útmutatást lásd a 4.6 pontban.

Mi a teendő, ha kimaradt egy tabletta?

Ha kevesebb mint 12 órát késett a szedő nő a tabletta bevételével, nem csökken a fogamzásgátlás hatékonysága. Az elfelejtett tabletta bevételét azonnal pótolni kell, és a szedést a szokásos időpontokban kell folytatni.

Ha több mint 12 órát késett a szedő nő a tabletta bevételével, csökkenhet a fogamzásgátlás hatékonysága. Ebben az esetben a következő alapszabályokat kell alkalmazni.

1. A tabletta szedését 7 napnál tovább nem szabad szüneteltetni.

2. A hypothalamus-hypophysis-ovarium rendszer működésének megfelelő mértékű gátlásához legalább 7 napos folyamatos tablettaszedés szükséges.

Mindezek alapján a mindennapi gyakorlatban a következő útmutatás adható:

Első hét

A nő mielőbb vegye be a kimaradt tablettát, akkor is, ha ez egyszerre két tabletta bevételét jelenti. Ezután a szokott időpontokban folytassa a tablettaszedést. A következő 7 nap folyamán kiegészítő fogamzásgátlás szükséges (pl. óvszer). Ha a tabletta kihagyását megelőző 7 nap során szexuális aktusra került sor, a terhesség lehetőségét ki kell zárni. Minél több tabletta maradt ki és minél közelebb esett a kihagyás a tablettaszedési szünethez, annál nagyobb a terhesség valószínűsége.

Második hét

A nő mielőbb vegye be a kimaradt tablettát, akkor is, ha ez egyszerre két tabletta bevételét jelenti. Ezután a szokott időpontokban folytassa a tabletta szedését. Ha az ezt megelőző 7 napban nem vétett szedési hibát, nem szükséges kiegészítő fogamzásgátlást alkalmazni. Megelőző szedési hiba, illetve egynél több tabletta kihagyása esetén viszont, 7 napon keresztül kiegészítő fogamzásgátlás szükséges.

Harmadik hét

A közelgő tablettaszedési szünet miatt igen nagy a teherbeesés kockázata, de a szedési rend módosításával elkerülhető a fogamzásgátló hatás csökkenése. Ha a nő a kimaradt tablettát megelőző 7 napban nem vétett szedési hibát, kövesse az alábbi két módszer egyikét, így nem szükséges kiegészítő fogamzásgátlás. Ha a kimaradt tablettát megelőző héten szedési hibát vétett, azt kell tanácsolni a nőnek, hogy az alábbiak közül az első módszert válassza és 7 napon keresztül alkalmazzon kiegészítő fogamzásgátlást.

1. A nő az elfelejtett tabletta bevételét azonnal pótolja, még abban az esetben is, ha ez egyszerre két tabletta bevételét jelenti. Ezután a szokott időpontokban folytassa a tablettaszedést. A csomag kiürülése után a következő csomag szedését azonnal kezdje el, azaz ne tartson tablettaszedési szünetet. Bár ebben az esetben valószínűleg csak a második csomag gyógyszer szedésének befejezésekor jelentkezik megvonásos vérzés, a tablettaszedés során pecsételő vagy áttöréses közti vérzés azonban felléphet.

2. Az a megoldás is javasolható, hogy hagyja abba a tablettaszedést a jelenlegi csomagból és (a kimaradt tabletták napjait is beleszámítva) tartson 7 napos szünetet. A szünet után a szedést folytassa a következő csomaggal.

Tabletta kihagyás esetén, ha az első szabályos szedési szünetben nem jelentkezik megvonásos vérzés, a terhesség lehetőségét figyelembe kell venni.

Mi a teendő emésztőrendszeri zavarok esetén?

Súlyos emésztőrendszeri zavarok (pl. hányás vagy hasmenés) esetén csökkenhet a hatóanyagok felszívódása a tápcsatornából, ezért kiegészítő védekezés szükséges. A gyógyszer bevételét követő 3‑4 órás időszakban jelentkező hányás esetén a „Teendő kihagyott tabletták esetén” szakaszban ismertetett, a kimaradt tabletták pótlására vonatkozó útmutatásokat kell követni. Ha az illető nem kívánja felborítani a már megkezdett csomagban lévő tabletták szedésének rendjét, egy másik csomagból kell pótlólag tablettá(ka)t bevennie.

A menstruáció időpontjának módosítása vagy elhalasztása

A vérzés késleltetése érdekében a nő a csomag befejezése után a szedést szünet nélkül folytassa egy újabb csomag Meliane tablettával. A szedési periódus addig folytatható, ameddig szükséges, egészen a második csomag végéig. Közben pecsételő vagy áttöréses közti vérzés jelentkezhet. A Meliane rendszeres szedését a 7 napos gyógyszerszünet után folytathatja.

A havivérzés szokásos napjainak módosítása érdekében a kívánt napok számával lehet rövidíteni a tablettaszedési szünetet. Minél rövidebb a szünet, annál valószínűbb, hogy a szünet során nem jelentkezik megvonásos vérzés, és hogy a második csomag szedése során pecsételő vagy áttöréses vérzés léphet fel (mint a megvonásos vérzés késleltetése esetén).

Különleges betegcsoportok

Gyermekek és serdülők

A Meliane tabletta csak az első menstruáció után javallt.

Idősek

Nem értelmezhető. A Meliane tabletta nem javallt a menopauza után.

Májkárosodás

A Meliane tabletta ellenjavallt azoknál a nőknél, akiknek májkárosodásuk van. Lásd 4.3 pont.

Vesekárosodás

A Meliane-t specifikusan nem vizsgálták vesekárosodott betegeknél, az elérhető adatok alapján nem szükséges a kezelés megváltoztatása ezeknél a betegeknél.

Az alkalmazás módja

Per os alkalmazásra.

4.3 Ellenjavallatok

A kombinált hormonális fogamzásgátlók nem alkalmazhatók az alábbi állapotokban.

Abban az esetben, ha a fogamzásgátló szedésének ideje alatt jelentkezik valamelyik felsorolt betegség, haladéktalanul abba kell hagyni a készítmény alkalmazását.

• Jelenleg fennálló vénás thromboembolia (VTE), illetve ennek kockázata

  • Vénás thromboembolia – jelenleg fennálló (antikoaguláns mellett) vagy kórtörténetben szereplő (pl. mélyvénás thrombosis [MVT] vagy tüdőembólia [TE]).

  • A vénás thromboembolia kialakulásával kapcsolatosan ismert öröklődő vagy szerzett hajlam, mint például APC‑rezisztencia (ideértve az V. véralvadási faktor Leiden-mutációját), antitrombin III‑hiány, protein C‑hiány, protein S‑hiány.

  • Nagy műtéti beavatkozás, ami hosszú ideig tartó immobilizációval jár (lásd 4.4 pont).

  • Magas kockázat a vénás thromboembolia kialakulásával kapcsolatban, több kockázati tényező fennállása miatt (lásd 4.4 pont).

• Jelenleg fennálló artériás thromboembolia (ATE), illetve ennek kockázata

  • Artériás thromboembolia – jelenleg fennálló vagy a kórtörténetben szereplő artériás thromboembolia (pl. myocardialis infarctus), illetve prodromalis állapot (pl. angina pectoris).

  • Cerebrovascularis betegség – jelenleg fennálló vagy a kórtörténetben szereplő stroke vagy prodromalis állapot (pl. tranziens ischaemiás attak, TIA).

  • Ismert öröklődő vagy szerzett hajlam az artériás thromboembolia kialakulására, mint például a hyperhomocysteinaemia és antifoszfolipid antitestek (antikardiolipin antitestek, lupus anticoagulans).

  • Fokális neurológiai tünetekkel járó migrén a kórtörténetben.

  • Az artériás thromboembolia magas kockázata több kockázati tényező (lásd 4.4 pont) vagy egy súlyos kockázati tényező fennállása miatt, mint például:

    • értünetekkel járó diabetes mellitus

    • súlyos hypertonia

    • súlyos dyslipoproteinaemia.

• Aktív, vagy a kórelőzményben szereplő súlyos májbetegség, míg a májfunkciós értékek nem normalizálódnak.

• Fennálló vagy a kórelőzményben szereplő (jó-, vagy rosszindulatú) májdaganat.

• Ismert vagy feltételezett nemihormon-dependens malignómák (pl. nemi szervek, emlő rosszindulatú daganatai).

• Tisztázatlan eredetű hüvelyvérzés.

• A készítmény hatóanyagaival vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

A Meliane egyidejű alkalmazása ellenjavallt az ombitaszvir/paritaprevir/ritonavirt, dazabuvirt, glekaprevir/pibrentaszvirt vagy szofoszbuvir/velpataszvir/voxilaprevirt tartalmazó gyógyszerekkel (lásd 4.5 pont).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Figyelmeztetések

Ha az alábbiakban felsorolt állapotok vagy kockázati tényezők bármelyike fennáll, a Meliane alkalmazhatóságát meg kell beszélni a pácienssel.

Ha ezen állapotok vagy kockázati tényezők bármelyike súlyosbodik vagy először alakul ki, a nőnek azt kell tanácsolni, hogy keresse fel kezelőorvosát, aki a továbbiakban eldönti, hogy abba kell-e hagyni a Meliane alkalmazását.

A vénás thromboembolia (VTE) kockázata

Bármelyik kombinált hormonális fogamzásgátló alkalmazása növeli a vénás thromboembolia (VTE) kockázatát ahhoz képest, mint ha a készítményt nem alkalmaznák. A levonorgesztrelt, norgesztimátot vagy noretiszteront tartalmazó készítmények alkalmazása jár a VTE legalacsonyabb kockázatával. Más készítmények, mint például a Meliane alkalmazása esetén ez a kockázat akár kétszeres is lehet. A VTE legalacsonyabb kockázatával járó készítménytől eltérő bármely más készítmény alkalmazásával kapcsolatos döntést csak a pácienssel történő megbeszélést követően szabad meghozni, így gondoskodva arról, hogy a nő megértette a Meliane alkalmazásával járó VTE kockázatát, továbbá azt, hogy a fennálló kockázati tényezői miképpen befolyásolják ezt a kockázatot, illetve, hogy a VTE kockázata a legelső alkalmazás első évében a legmagasabb. Kevés bizonyíték található arra vonatkozóan is, hogy a kockázat fokozott, ha a kombinált hormonális fogamzásgátló alkalmazását 4 hétig vagy tovább tartó szünet után újrakezdik.

Kombinált hormonális fogamzásgátlót nem alkalmazó és nem terhes 10 000 nő közül 2 nőnél fog VTE kialakulni egy egyéves időszak alatt. Ugyanakkor a háttérben álló kockázati tényezők függvényében ez a kockázat egyénenként sokkal magasabb is lehet (lásd alább).

Becslések szerint¹ gesztodént tartalmazó kombinált hormonális fogamzásgátlót alkalmazó 10 000 nő közül 9‑12 nőnél alakul ki VTE egy egyéves időszak alatt; míg a levonorgesztrelt tartalmazó kombinált hormonális fogamzásgátlót szedő nők közül körülbelül 6²‑nőnél történik ilyen.

Mindkét esetben, a VTE évenkénti száma alacsonyabb a terhesség során, illetve a postpartum időszakban vártnál.

A VTE az esetek 1‑2%‑ában halálos kimenetelű lehet.

A VTE-események 10 000 nőre vonatkoztatott száma, egy év alatt

Kombinált hormonális fogamzásgátlókat alkalmazók körében rendkívül ritkán más ereket, pl. hepaticus, mesenterialis, renalis és retinalis vénákat és artériákat érintő thrombosisról számoltak be.

A VTE kockázati tényezői

A kombinált hormonális fogamzásgátlót alkalmazók körében a vénás thromboemboliás szövődmények kockázata jelentősen emelkedhet olyan nőknél, akiknek további kockázati tényezői vannak, különösen akkor, ha ezekből több is jelen van (lásd táblázat).

A Meliane alkalmazása ellenjavallt, ha a nőnek több olyan kockázati tényezője is van, melynek következtében a vénás thrombosis kialakulásának kockázata magas (lásd 4.3 pont). Ha valamely nőnél egynél több kockázati tényező áll fenn, akkor lehetséges, hogy a kockázat emelkedése nagyobb, mint az egyedi tényezők összege, ezért ilyen esetben a VTE teljes kockázatát kell figyelembe venni. Ha az előny-kockázat mérleg kedvezőtlen, akkor a kombinált hormonális fogamzásgátlót nem szabad felírni (lásd 4.3 pont).

Táblázat: A VTE kockázati tényezői

Kockázati tényező	Megjegyzés
Elhízás (a testtömegindex (BMI) nagyobb, mint 30 kg/m2)	A kockázat a BMI emelkedésével jelentősen nő. Különösen fontos figyelembe venni akkor, ha más kockázati tényezők is jelen vannak.
Hosszú ideig tartó immobilizáció, nagy műtéti beavatkozás, az alsó végtagon vagy a medencén végzett bármilyen műtét, idegsebészeti beavatkozás vagy jelentős trauma. Megjegyzés: ideiglenes immobilizáció, ideértve a > 4 órás repülőutat is, szintén a VTE kockázati tényezője lehet, különösen más kockázati tényezőkkel rendelkező nőknél.	Ilyen helyzetekben javasolt a tapasz/tabletta/gyűrű alkalmazásának felfüggesztése (elektív műtétet megelőzően legalább 4 héttel), és az alkalmazást csak a teljes mobilizációt követő két hét elteltével javasolt folytatni. A nem kívánt terhesség elkerülésére másik fogamzásgátló módszert kell alkalmazni. Thrombosis elleni kezelés alkalmazása mérlegelendő, ha a Meliane alkalmazását előzetesen nem függesztették fel.
Pozitív családi kórtörténet (testvérnél vagy szülőnél valaha előforduló vénás thromboembolia, különösen akkor, ha ez viszonylag korai életkorban pl. 50 éves kor előtt jelentkezett).	Ha öröklődő hajlam gyanúja merül fel, akkor specialista tanácsát kell kikérni, mielőtt bármilyen kombinált hormonális fogamzásgátló alkalmazásával kapcsolatban döntés születne.
VTE-vel összefüggő más egészségi probléma.	Rák, szisztémás lupus erythematosus, haemolyticus uraemiás szindróma, krónikus gyulladásos bélbetegség (Crohn‑betegség vagy colitis ulcerosa) és sarlósejtes anaemia.
Előrehaladott életkor.	Különösen 35 éves kor felett.

A visszértágulatoknak (varicositas) és a felszínes thrombophlebitisnek a vénás thrombosisok kialakulásában vagy progressziójában betöltött szerepével kapcsolatban nincs egyetértés.

Tekintettel kell lenni a thromboembolia emelkedett kockázatára a terhesség és különösképpen a gyermekágy 6 hetes időszaka során (a „Terhesség és szoptatás”-sal kapcsolatos információkért lásd a 4.6 pontot).

A VTE (mélyvénás thrombosis és tüdőembólia) tünetei

Tünetek jelentkezése esetén a nőnek azt kell javasolni, hogy sürgősen forduljon orvoshoz, és tájékoztassa az egészségügyi szakembert arról, hogy kombinált hormonális fogamzásgátlót szed.

A mélyvénás thrombosis (MVT) tünetei közé tartozhatnak:

• egyoldali, vagy valamely lábszárvéna mentén tapasztalható lábszár- és/vagy lábduzzanat;

• a lábszár fájdalma vagy érzékenysége, amit lehet, hogy csak állás, vagy járás közben észlel a beteg;

• az érintett lábszár fokozott melegsége; a lábszár bőrének vörössége vagy elszíneződése.

A tüdőembólia (TE) tünetei közé tartozhatnak:

• hirtelen fellépő, megmagyarázhatatlan légszomj vagy szapora légzés;

• hirtelen fellépő köhögés, amihez vérköpés társulhat;

• éles mellkasi fájdalom;

• súlyos szédülékenység vagy szédülés;

• szapora vagy rendszertelen szívverés.

E tünetek némelyike (pl. „légszomj”, „köhögés”) nem specifikusak, és összekeverhetők gyakoribb vagy kevésbé súlyos események tüneteivel (pl. légúti fertőzés).

Az érelzáródás egyéb jelei közé tartozhatnak: hirtelen fájdalom, duzzanat és a végtag enyhén kékes elszíneződése.

Ha az elzáródás a szemben alakul ki, akkor a tünetek a fájdalmatlanul kialakuló homályos látástól a látásvesztésig súlyosbodó tünetekig terjedhetnek. Néha a látásvesztés szinte azonnal kialakul.

Az arteriás thromboembolia (ATE) kockázata

Az epidemiológiai vizsgálatok összefüggésbe hozták a kombinált hormonális fogamzásgátlók alkalmazását az artériás thromboembolia vagy a cerebrovascularis események (pl. tranziens ischaemiás attak, stroke) emelkedett kockázatával. Az artériás thromboemboliás események akár halálos kimenetelűek is lehetnek.

Az ATE kockázati tényezői

Az arteriás thromboemboliás szövődmények vagy a cerebrovascularis események kockázata emelkedik a kockázati tényezőkkel rendelkező, kombinált hormonális fogamzásgátlókat alkalmazó nők körében (lásd táblázat). A Meliane alkalmazása ellenjavallt, ha a nőnek egy súlyos, vagy több olyan kockázati tényezője is van, amelynek következtében magas az artériás thrombosis kialakulásának kockázata (lásd 4.3 pont). Ha egy nőnél egynél több kockázati tényező áll fenn, akkor lehetséges, hogy a kockázat emelkedése nagyobb, mint az egyedi tényezők összege, ezért ilyen esetben a teljes kockázatot kell figyelembe venni. Ha az előny-kockázat mérleg kedvezőtlen, akkor a kombinált hormonális fogamzásgátlót nem szabad felírni (lásd 4.3 pont).

Táblázat: Az ATE kockázati tényezői

Kockázati tényező	Megjegyzés
Előrehaladott életkor.	Különösen 35 éves kor felett.
Dohányzás.	A nőket figyelmeztetni kell a dohányzás kerülésére, amennyiben kombinált hormonális fogamzásgátlót kívánnak alkalmazni. Nyomatékosan javasolni kell más fogamzásgátló módszer alkalmazását azon 35 év feletti nők számára, akik folytatják a dohányzást.
Hypertonia.
Elhízás (a testtömegindex nagyobb, mint 30 kg/m2).	A kockázat a BMI emelkedésével jelentősen emelkedik. Ez különösen további kockázati tényezővel rendelkező nőknél fontos.
Pozitív családi kórtörténet (testvérnél vagy szülőnél valaha előforduló artériás thromboembolia, különösen akkor, ha ez viszonylag korai életkorban pl. 50 éves kor előtt jelentkezett).	Ha öröklődő hajlam gyanúja merül fel, akkor specialista tanácsát kell kikérni, mielőtt bármilyen kombinált hormonális fogamzásgátló alkalmazásával kapcsolatban döntés születne.
Migrén.	A kombinált hormonális fogamzásgátlók alkalmazása során a migrén gyakorisága és súlyossága fokozódhat (ami a cerebrovascularis esemény előrejelzője lehet), így ez indokolhatja a készítmény alkalmazásának azonnali abbahagyását.
Nemkívánatos vascularis eseményekkel járó más egészségi probléma.	Diabetes mellitus, hyperhomocysteinaemia, szívbillentyű-betegség és pitvarfibrilláció, dyslipoproteinaemia és szisztémás lupus erythematosus.

Az ATE tünetei

Tünetek jelentkezése esetén a nőnek azt kell javasolni, hogy sürgősen forduljon orvoshoz, és tájékoztassa az egészségügyi szakembert arról, hogy kombinált hormonális fogamzásgátlót szed.

A cerebrovascularis események tünetei közé tartozhatnak:

• az arc, kar vagy lábszár, különösen a test egyik felén hirtelen kialakuló zsibbadása vagy gyengesége;

• hirtelen kialakuló járásprobléma, szédülés, egyensúly- vagy koordinációs zavar;

• hirtelen kialakuló zavartság, beszéd- vagy beszédértési zavar;

• az egyik vagy mindkét szemet érintő hirtelen látászavar;

• hirtelen jelentkező, súlyos vagy elhúzódó, ismeretlen okból fennálló fejfájás;

• eszméletvesztés vagy ájulás, görcsrohammal vagy a nélkül.

Az ideiglenes tünetek tranziens ischaemiás attakra (TIA) utalnak.

A myocardialis infarctus tünetei közé tartozhatnak:

• mellkasi, kar- vagy a szegycsont alatti fájdalom, diszkomfort, nyomás, nehézségérzés, összenyomás érzése vagy teltségérzés;

• a hátba, állba, torokba, karba vagy hasba sugárzó diszkomfort;

• teltségérzés, emésztési zavarra utaló érzés vagy fulladásérzés;

• verejtékezés, émelygés, hányás vagy szédülés;

• rendkívüli gyengeség, nyugtalanság vagy légszomj;

• szapora vagy rendszertelen szívverés.

Orvosi vizsgálat/konzultáció

A Meliane alkalmazásának megkezdése, vagy újrakezdése előtt fel kell venni a teljes kórtörténetet (beleértve a családi kórtörténetet is), és ki kell zárni a terhességet. Meg kell mérni a vérnyomást, továbbá az ellenjavallatok (lásd 4.3 pont) és a figyelmeztetések (lásd 4.4 pont) szerinti fizikális vizsgálatot kell végezni. Fontos, hogy felhívják a nő figyelmét a vénás és arteriás thrombosissal kapcsolatos információkra, ideértve a Meliane más kombinált hormonális fogamzásgátlókhoz képesti kockázataira, a VTE és ATE tüneteire, az ismert kockázati tényezőkre és a teendőkre thrombosis gyanúja esetén.

A nőnek el kell mondani, hogy alaposan olvassa el a betegtájékoztatót, és tartsa be a kapott tanácsokat. A vizsgálatok gyakoriságának és típusának az elfogadott gyakorlati irányelvekben foglaltakon kell alapulnia, és ezeket egyedileg, személyre szabottan kell végezni.

Fel kell hívni a nőknek a figyelmét, hogy a hormonális fogamzásgátlók nem védenek a HIV‑fertőzéssel (AIDS) és más, nemi úton terjedő betegségekkel szemben.

Daganatok

Egyes epidemiológiai vizsgálatokban a tartósan (> 5 év) COC-t szedőknél a méhnyakrák fokozott kockázatáról számoltak be, de továbbra is ellentmondások vannak arra vonatkozóan, hogy ez az eredmény milyen mértékben tulajdonítható, a szexuális magatartásnak vagy egyéb tényezőknek, mint pl. a humán papillomavírus (HPV) zavaró hatásának.

54 epidemiológiai vizsgálat metaanalízise során megállapították, hogy kissé emelkedett az emlőrák diagnózisának relatív kockázata (RR=1,24) a jelenleg COC‑t szedő nőknél. A fokozott kockázat fokozatosan eltűnik a COC szedésének abbahagyását követő 10 év alatt Mivel az emlőrák a 40 évesnél fiatalabb nőknél ritka, az emlőrák általános kockázatához viszonyítva csekély a jelenleg vagy korábban COC‑t szedő nőknél diagnosztizált többletesetszám. Ezek a vizsgálatok nem bizonyítottak ok-okozati összefüggést. Az észlelt kockázatnövekedés tükrözheti azt, hogy a fogamzásgátlót szedő nőknél hamarabb diagnosztizálják az emlőrákot, vagy a COC‑k hatását is, esetleg a két tényező kombinációjának a következménye. A diagnosztizált emlőrákos esetek általában klinikailag kevésbé előrehaladottak a valaha COC‑t szedőknél, mint a COC‑t soha nem szedőknél.

Ritkán benignus májtumorokat, és még ritkábban malignus májtumorokat észleltek a COC-t szedőknél. Egyes elszigetelt esetekben ezek a tumorok életveszélyes intraabdominalis vérzésekhez vezettek. A májtumorok lehetőségét figyelemben kell venni a differenciáldiagnózis során, ha súlyos, a has felső részét érintő fájdalom, májmegnagyobbodás vagy intraabdominalis vérzés jelei jelentkeznek a COC‑t szedő nőknél.

Magasabb dózisú COC‑k használata esetén (50 g etinilösztradiol) csökken az endometrialis és a petefészek-daganatok kockázata. Még nem került megállapításra, hogy ez alacsony dózisú COC‑k esetén is helytálló-e.

A malignus daganatok életveszélyesek vagy halálos kimenetelűek lehetnek.

Egyéb állapotok

Fennálló, vagy a családi kórelőzményben szereplő hypertriglyceridaemia esetén a kombinált orális fogamzásgátlók használata fokozhatja a pancreatitis kialakulásának kockázatát.

Bár a kombinált orális fogamzásgátlókat szedő nőknél gyakran észlelhető enyhe vérnyomás-emelkedés, a klinikailag releváns hypertonia ritka. Mindazonáltal, ha a kombinált orális fogamzásgátlók alkalmazásának ideje alatt derül fény tartósan fennálló klinikai szempontból jelentős hypertoniára, ajánlatos abbahagyni a fogamzásgátló használatát, és elkezdeni a vérnyomáscsökkentő kezelést. Abban az esetben, ha ezt az orvos megfelelőnek ítéli, a vérnyomás sikeres beállítása után újrakezdhető a kombinált orális fogamzásgátlók szedése.

Bár nem bizonyítottak egyértelmű ok-okozati összefüggést, a következő betegségek/állapotok kombinált orális fogamzásgátlók szedése, illetve a terhesség ideje alatt egyaránt előfordulnak vagy súlyosbodnak: cholestasis okozta icterus és/vagy pruritus; epekőképződés; porphyria; szisztémás lupus erythematosus; haemolyticus uraemiás szindróma; Sydenham‑chorea; herpes gestationis; otosclerosis okozta hallásvesztés.

Az exogén ösztrogének örökletes és nem örökletes (szerzett) angiooedema tüneteinek kialakulását vagy a meglévő tüneteinek exacerbatióját okozhatják.

A májműködés akut vagy krónikus zavarai a májfunkciós értékek normalizálódásáig szükségessé tehetik a COC-szedés abbahagyását. A korábban terhesség alatt vagy korábbi nemihormonszedés során jelentkező cholestaticus sárgaság és/vagy cholestasis okozta pruritus kiújulása esetén le kell állítani a COC szedését.

Bár a kombinált orális fogamzásgátlók befolyásolhatják a perifériás szövetek inzulinrezisztenciáját, és a glükóztoleranciát, de nincs arra vonatkozó adat, mely szerint módosítani kellene az alacsony dózisú orális fogamzásgátlókat szedő (< 0,05 mg etinilösztradiol) cukorbeteg nők antidiabetikus kezelését. Mindazonáltal, a fogamzásgátlók szedésének ideje alatt gondosan monitorozni kell a diabeteses nők állapotát.

Crohn‑betegség, illetve colitis ulcerosa kialakulását is észlelték kombinált orális fogamzásgátlót szedő nőknél.

A depresszív hangulat és a depresszió a hormonális fogamzásgátló alkalmazásának közismert, nemkívánatos hatásai (lásd 4.8 pont). A depresszió súlyos is lehet, és a szuicid viselkedés és az öngyilkosság szempontjából jól ismert kockázati tényezőt jelent. A nőknek tanácsolni kell, hogy hangulatváltozások és depresszív, akár közvetlenül a kezelés megkezdését követően, jelentkező tünetek esetén vegyék fel a kapcsolatot kezelőorvosukkal.

Esetenként előfordulhat chloasma, különösen kórelőzményben szereplő chloasma gravidarum esetén. Chloasmára hajlamos nők kerüljék a napsugárzást és az ultraibolya sugárzást COC-szedés alatt.

A fogamzásgátlás hatékonyságának csökkenése

A kombinált orális fogamzásgátlók hatékonyságát a kihagyott tabletták (lásd 4.2 pont), emésztőrendszeri zavarok (lásd 4.2 pont), és egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek (lásd 4.5 pont is csökkenthetik.

A menstruációs ciklus szabályozásának zavarai

Minden COC okozhat rendszertelen (pecsételő vagy áttöréses) vérzést, különösen a kezelés első hónapjaiban. Ennek megfelelően, a rendszertelen vérzések klinikai kivizsgálásával célszerű megvárni a hormonális egyensúly stabilizálódását, amihez általában 3 ciklus szükséges.

Perzisztáló vagy szabályos ciklusok után jelentkező rendszertelen vérzés esetén elsősorban a nem hormonális okokat, vagyis a terhességet és a malignus daganat lehetőségét kell kizárni. Ennek érdekében diagnosztikus küret is szükségessé válhat.

Egyes nőknél nem jelentkezik megvonásos vérzés a gyógyszerszünet ideje alatt. Abban az esetben, ha az illető a 4.2 pont útmutatásainak megfelelően szedte a gyógyszert, valószínűtlen a terhesség. Azonban, ha az első megvonásos vérzés esedékes időpontját megelőzően nem tartotta be ezeket az útmutatásokat, vagy két alkalommal maradt ki a megvonásos vérzés, csak a terhesség kizárását követően folytatható a fogamzásgátló szedése.

A készítmény laktózt és szacharózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, fruktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban, szacharáz-izomaltáz hiányban vagy glükóz‑galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Megjegyzés: Az egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek alkalmazási előírását is el kell olvasni az esetleges interakciók felismerése érdekében.

Más gyógyszerek hatása a Meliane bevont tablettára

Interakciók léphetnek fel a mikroszómális enzimeket indukáló gyógyszerekkel, mely a nemi hormonok fokozott clearance‑ét eredményezheti, és ami áttöréses vérzéshez és/vagy a fogamzásgátlás elégtelenségéhez vezethet.

Az enzim indukció már pár napi kezelést követően megfigyelhető. A maximális enzim indukció általában néhány héten belül tapasztalható. Az enzim indukció a gyógyszeres kezelés befejezését követően akár 4 hétig is fennállhat.

Azoknak a nőknek, akiket bármely felsorolt készítménnyel kezelnek a fogamzásgátló tabletta mellett, átmenetileg kiegészítő, barrierelvű fogamzásgátlást kell használniuk, vagy át kell térniük egyéb fogamzásgátló módszer alkalmazására. A barrierelvű módszert az egyidejű gyógyszerszedés alatt, illetve annak elhagyása után még 28 napig alkalmazni kell. Amennyiben a barrierelvű fogamzásgátlás ideje tovább tart, mint a Meliane tabletták száma a havi csomagban, a szokásos tablettamentes időszakot kihagyva, rögtön meg kell kezdeni az új doboz szedését.

Hatóanyagok, amelyek növelik a COC‑k clearance-értékét (csökkent COC-hatásosság enzimindukció révén):

Fenitoin, barbiturátok, primidon, karbamazepin, rifampicin és esetlegesen az oxkarbazepin, topiramát, felbamát, grizeofulvin valamint a közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) tartalmú készítmények.

Hatóanyagok, amelyek változó hatással vannak a COC‑k clearance-értékére:

COC‑kkel együttadva számos HIV/HVC-proteáz-inhibitor és nem nukleozid reverztranszkriptáz-gátló növelheti vagy csökkentheti a plazma ösztrogén- vagy progesztin-koncentrációját. Ezek a változások néhány esetben klinikailag relevánsak lehetnek.

Hatóanyagok, amelyek csökkentik a COC‑k clearance-értékét (enzim inhibitorok):

Erős és közepesen erős CYP3A4-inhibitorok, mint az antifungális azolok (pl.: itrakonazol, vorikonazol, flukonazol) a verapamil, a makrolidok (pl. klaritromicin, eritromicin), a diltiazem és a grapefruitlé növelhetik a plazma ösztrogén- és/vagy progesztin-koncentrációját.

Napi 60 mg – 120 mg etorikoxib 0,035 mg etinilösztradiol-tartalmú kombinált hormonális fogamzásgátlóval együtt adagolva, az etinilösztradiol plazmakoncentrációjának 1,4 – 1,6‑szoros emelkedését okozta.

A COC‑k hatásai más gyógyszerekre

Az orális fogamzásgátló tabletták befolyásolhatják más gyógyszerek metabolizmusát, következésképpen azok plazma- és szöveti koncentrációi emelkedhetnek (pl. ciklosporin) vagy csökkenhetnek (pl. lamotrigin).

In vitro, az etinilösztradiol reverzibilisen gátolja a CYP2C19-, CYP1A1- és CYP1A2-enzimeket, valamint hatásmechanizmusa alapján gátolja a CYP3A4/5-, CYP2C8- és CYP2J2-enzimeket. Klinikai vizsgálatokban az etinilösztradiol-tartalmú hormonális fogamzásgátló adása nem, vagy csak kis mértékben vezetett a CYP3A4-szubsztátok (pl. midazolám) plazmakoncentrációjának növekedéséhez, ugyanakkor a CYP1A2-szubsztrátok plazmakoncentrációja enyhén (pl. teofillin) vagy mérsékelten (pl. melatonin és tizanidin) növekedhet.

Farmakodinámiás interakciók

Klinikai vizsgálatok során ombitaszvir/paritaprevir/ritonavirrel és dazabuvirrel (ribavirinnel együtt vagy a nélkül) kezelt hepatitis C-fertőzötteknél a normálérték ötszörösét meghaladó GPT- (ALAT) szint-emelkedés szignifikánsan gyakrabban fordult elő azoknál a nőknél, akik etinilösztradiol-tartalmú gyógyszereket, például kombinált hormonális fogamzásgátlókat szedtek. Ezenkívül a glekaprevir/pibrentaszvirrel vagy szofoszbuvir/velpataszvir/voxilaprevirrel kezelt betegeknél is a GPT-szint emelkedését figyelték meg azoknál a nőknél, akik etinilösztradiol-tartalmú gyógyszereket, például kombinált hormonális fogamzásgátlókat szedtek (lásd 4.3 pont).

Ezért a Meliane-t szedőknek a fogamzásgátlás más módjára kell váltaniuk (például csak progesztogént tartalmazó fogamzásgátlóra vagy nem hormonális módszerre) a gyógyszer-kombinációval történő kezelés kezdete előtt. A Meliane szedése a kezelés befejezése után 2 héttel újrakezdhető.

Interakciók egyéb formái

Laboratóriumi vizsgálatok

Az orális fogamzásgátlók alkalmazása befolyásolhatja bizonyos laboratóriumi vizsgálatok eredményeit, beleértve a máj-, pajzsmirigy-, mellékvese- és veseműködés biokémiai paramétereit, a hordozófehérjék (pl. kortikoszteroid-kötő globulin és lipid/lipoprotein frakciók) plazmaszintjét, valamint a szénhidrát-anyagcsere_, a véralvadás és a fibrinolízis paramétereit. A változások általában a laboratóriumi normáltartományon belül maradnak.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A Meliane alkalmazása terhesség alatt nem javallt.

Ha a Meliane szedése alatt terhesség jön létre, a gyógyszer szedését azonnal le kell állítani. Bár kiterjedt epidemiológiai vizsgálatokban nem észlelték sem a születési rendellenességek fokozott kockázatát terhesség előtt COC‑t szedő nők gyermekeinél, sem teratogén hatásokat koraterhesség alatti véletlen COC-szedés esetén.

Postpartum időszakban a Meliane újrakezdése esetén számításba kell venni a VTE (vénás thromboembolia) fokozott kockázatát (lásd 4.2 és 4.4 pont).

Szoptatás

A szoptatást befolyásolhatják a COC‑k, mivel csökkenthetik az anyatej mennyiségét és megváltoztathatják az összetételét. Ezért a COC‑k alkalmazása általában nem javasolt, amíg a szoptató anya nem választotta el teljesen a gyermekét. A fogamzásgátló szteroidok és/vagy metabolitjaik kis mennyiségben kiválasztódhatnak az anyatejbe, nem észlelték, hogy károsítanák a szoptatott csecsemő egészségét.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A készítménynek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. A COC‑t szedők körében a készítménynél gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatást eddig nem figyeltek meg.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

Leggyakoribb mellékhatások a Meliane alkalmazása mellett a hányinger, alhasi hájdalom, testtömeg-növekedés, fejfájás, depresszív hangulat, megváltozott hangulat, emlőfájdalom, emlőérzékenység. Ezek a betegek legfeljebb 1%‑ánál fordulnak elő.

Súlyos mellékhatások az artériás és a vénás trombózis.

A kombinált hormonális fogamzásgátlókkal összefüggésbe hozható legsúlyosabb nemkívánatos hatásokat lásd a 4.4 pontban.

A mellékhatások táblázatos összefoglalása

Egyéb, kombinált hormonális fogamzásgátlót szedő nőknél megfigyelt mellékhatások, melyek esetében az ok-okozati összefüggés nem bizonyított, de nem is kizárt a következők*:

Szervrendszer (MedDRA)	Gyakori (≥ 1/100 - < 1/10 )	Nem gyakori (≥ 1/1000 - < 1/100)	Ritka (≥ 1/10 000 - < 1/1000)	Nem ismert (a gyakoriság rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
Szembetegségek és szemészeti tünetek			kontaktlencse-intolerancia
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	hányinger, hasi fájdalom	hányás, hasmenés
Érbetegségek és tünetek			vénás thromboembolia (VTE) artériás thromboembolia (ATE)
Immunrendszeri betegségek és tünetek			túlérzékenység	az örökletes és nem örökletes (szerzett) angiooedema tüneteinek exacerbatiója
Laboratóriumi vizsgálatok eredményei	testtömeg-növekedés		testtömegcsökkenés
Anyagcsere-és táplálkozási betegségek és tünetek		folyadékretenció
Idegrendszeri betegségek és tünetek	fejfájás	migrén
Pszichiátriai kórképek	depressziós hangulat, hangulati változások	csökkent libido	emelkedett libido
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek	emlőfájdalom, emlőérzékenység	emlő­megnagyobbodás	hüvelyi folyás, emlőváladékozás
A bőr és bőr alatti szövet betegségei és tünetei		bőrkiütés, urticaria	erythema nodusum, erythema multiforme

* Az adott mellékhatás leírására a legmegfelelőbb MedDRA-fogalom (12.0 verzió) került felsorolásra. A szinonimák vagy társult betegségek nincsenek felsorolva, de ezeket is figyelembe kell venni.

Egyes kiválasztott mellékhatások leírása

Az artériás és vénás thrombosisos és thromboemboliás események, beleértve a myocardialis infarctus, stroke, átmeneti ischaemiás attak, vénás thrombosis és tüdőembólia emelkedett kockázatát figyelték meg kombinált hormonális fogamzásgátlókat alkalmazó nőknél. Ezek részletesebb ismertetése a 4.4 pontban található.

Daganatok:

• Az emlődaganat diagnózisának gyakorisága nagyon kis mértékben emelkedett az orális fogamzásgátlót szedők körében. Mivel az emlődaganat ritka a 40 évesnél fiatalabb nőknél, a többletesetszám kicsi az emlőrák átlagos kockázatához képest. Az ok-okozati összefüggés a kombinált hormonális fogamzásgátlókkal ismeretlen.

• Májdaganat (benignus és malignus).

Egyéb betegségek:

• Emelkedett pancreatitis-kockázat COC használatakor (hypertriglyceridaemiával élő nőknél).

• Hypertonia.

• Olyan állapotok megjelenése vagy romlása, melyek nincsenek egyértelműen kapcsolatban a COC alkalmazásával: sárgaság, és/vagy cholestasis okozta pruritus, epekőképződés, porphyria, systemás lupus erythematosus, hemolyticus uremiás szindróma, Sydenham-chorea, herpes gestationis, otosclerosis okozta hallásvesztés, cervix carcinoma.

• Az exogén ösztrogének örökletes és nem örökletes (szerzett) angiooedema tüneteinek kialakulását vagy a meglévő tüneteinek exacerbatióját okozhatják.

• Májfunkciós zavarok.

• Változások a glükóztoleranciában vagy a perifériás inzulinrezisztenciában.

• Crohn-betegség, colitis ulcerosa.

• Chloasma.

Interakciók:

Áttöréses vérzés és/vagy fogamzásgátlási hatástalanság adódhat más hatóanyagok (enziminduktorok) és az orális kombinált fogamzásgátló kölcsönhatásából (lásd 4.5 pont).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Nem jelentettek súlyos, a készítmény túladagolásából származó egészségkárosodást. Túladagolása esetén hányinger, hányás és megvonásos vérzés jelentkezhet. Menarché előtt álló fiatal lányoknál is előfordulhat megvonásos vérzés, ha véletlenül beveszik a gyógyszert. A készítmény antidotuma nem ismert; szükség esetén tüneti kezelést kell alkalmazni.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: progesztogének és ösztrogének fix kombinációi; ATC-kód: G03A A10

A COC‑k fogamzásgátló hatása különböző tényezők kölcsönhatásán alapul. Legfontosabb ezek közül az ovuláció gátlása, és a cervixnyák tulajdonságainak módosítása.

A terhesség megakadályozásán kívül más kedvező, illetve kedvezőtlen hatásokat is kifejthetnek (lásd 4.4 és 4.8 pont); ezeket a fogamzásgátló módszer kiválasztásakor célszerű figyelembe venni. COC alkalmazása esetén szabályosabbá válnak a menstruációs ciklusok, enyhébb lefolyású a menstruáció, és csökken a havivérzés intenzitása. Az utóbbi változás csökkentheti a vashiányos anemia kialakulásának veszélyét. Bizonyítottan csökken az endometrium és ovarium carcinomák kockázata. Ezen kívül a magasabb dózisú (0,05 mg etinilösztradiol) kombinált orális fogamzásgátlók szedésekor a petefészekciszták, a kismedencei gyulladások, a jóindulatú emlőbetegségek és a méhen kívüli terhességek incidenciájának csökkenését észlelték. Nem ismert, hogy a kisebb hormontartalmú készítmények is nyújtanak-e hasonló előnyöket.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Gesztodén

Felszívódás

A szájon át alkalmazott gesztodén gyorsan és tökéletesen felszívódik. A 3,5 ng/ml-es legnagyobb szérumkoncentráció egyszeri alkalmazás után körülbelül egy óra múlva alakul ki. Az élettani hasznosulás kb. 99%.

Eloszlás

A gesztodén a szérumalbuminhoz és a nemi hormonokat megkötő globulinhoz (SHBG) kötődik. A szérumban lévő teljes koncentráció csupán 1‑2%‑a van jelen szabad szteroidként, 50‑70%‑a specifikusan az SHBG‑hez kötődik. Az SHBG szintjének etinilösztradiol-indukált emelkedése befolyásolja a gesztodén szérumfehérjékhez kötődését: az SHBG‑hez kötődő mennyiséget növeli, az albuminhoz kötődő mennyiség rovására. A gesztodén látszólagos eloszlási térfogata 0,7 1/kg.

Biotranszformáció

A gesztodén a szteroidok metabolizációjának jól ismert módján tökéletesen metabolizálódik. A gesztodén metabolikus clearance-e a szérumban 0,8 ml/perc/kg. A vele együtt adagolt etinilösztradiollal direkt interakció nem észlelhető.

Elimináció

A gesztodén szérumszintje két lépcsőben csökken. A végső kiürülési fázis kb. 12‑15 órás felezési idővel jellemezhető. A gesztodén nem ürül változatlan formában. Anyagcsere-termékei kb. 6:4 arányban választódnak ki a vizelettel, illetve az epével. A metabolitok exkréciós felezési ideje kb. 1 nap.

Egyensúlyi állapot

A gesztodén farmakokinetikai tulajdonságait az SHBG-szint határozza meg, amelyet az etinilösztradiol a háromszorosára növel. A naponta történő gyógyszerszedéskor a gyógyszer szérumszintje körülbelül négyszeres lesz, és a kezelési ciklus második felében áll be az egyensúlyi állapot.

Etinilösztradiol

Felszívódás

A szájon át alkalmazott etinilösztradiol gyorsan és tökéletesen felszívódik. A kb. 65 pg/ml-es legnagyobb szérumkoncentráció 1,7 órán belül alakul ki. A felszívódás és a „first pass effect” során az etinilösztradiol nagymértékben metabolizálódik, ezért az átlagos orális biohasznosulása kb. 45%, mely 20‑65% között jelentős individuális eltéréseket mutat.

Eloszlás

Az etinilösztradiol nagymértékben, de nem specifikusan kötődik a szérumalbuminhoz (kb. 98%), és az SHRG szérumkoncentrációjának növekedését indukálja. Az etinilösztradiol látszólagos eloszlási térfogata 2,8‑8,6 1/kg.

Biotranszformáció

Az etinilösztradiol mind a vékonybél mucosában, mind pedig a májban konjugálódik. Az etinilösztradiol elsősorban aromatikus hidroxilációval metabolizálódik, de a hidroxilált és metilált származékoknak is széles skálája képződik, melyek szabad, illetve glükuronidált és szulfatált metabolitok formájában vannak jelen. A clearance kb. 2,3‑7 ml/perc/kg.

Elimináció

Az etinilösztradiol szérumszintje két fázisban csökken, amelyet kb. 1 órás és 10‑20 órás felezési idő jellemez. A gyógyszer változatlan formában nem ürül ki. A metabolitok a vizelettel illetve az epével 4:6 arányban ürülnek. A metabolitok excreciójának felezési ideje kb. l nap.

Egyensúlyi állapot

A szérum végső diszpozíciós fázisa és a naponkénti bevétel következtében a felezési idő változó, az etinilösztradiol egyensúlyi állapota kb. 1 hét alatt áll be.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A preklinikai vizsgálatok során nem észleltek toxikus, genotoxikus, karcinogén, illetve a reprodukcióra toxikus mellékhatásokat. Mindenesetre nem szabad elfelejteni, hogy a szexuálszteroidok elősegíthetik bizonyos hormonfüggő szövetek és daganatok növekedését.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Magnézium-sztearát (E470b), povidon 25000, kukoricakeményítő, laktóz-monohidrát.

Bevonat: montan glikol viasz, povidon 700 000, makrogol 6000, talkum, kalcium-karbonát, szacharóz.

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25 °C‑on tárolandó.

A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

21 db vagy 3×21 db bevont tabletta átlátszó, színtelen PVC//Al buborékcsomagolásban, dobozban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy kereszt)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Bayer AG

51368 Leverkusen

Németország

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-6814/01 21 db

OGYI-T-6814/02 3×21 db

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1999. március 29.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. április 19.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2023. március 7.