METHYLPREDNISOLONE SOPHARMA 40 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Methylprednisolone SOPHARMA 40 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz

Methylprednisolone SOPHARMA 250 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Methylprednisolone SOPHARMA 40 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz

Ampullánként 40 mg metilprednizolont tartalmaz metilprednizolon‑nátrium‑szukcinát formájában.

Methylprednisolone SOPHARMA 250 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz

Ampullánként 250 mg metilprednizolont tartalmaz metilprednizolon‑nátrium‑szukcinát formájában.

Ismert hatású segédanyag: nátrium

Methylprednisolone SOPHARMA 40 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz

3,96 mg nátriumot tartalmaz ampullánként.

Methylprednisolone SOPHARMA 250 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz

16,85 mg nátriumot tartalmaz ampullánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Por és oldószer oldatos injekcióhoz

Por: fehér vagy csaknem fehér színű liofilizátum.

Oldószer: tiszta, színtelen, steril, víz.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Endokrin zavarok

• primer vagy szekunder mellékvesekéreg-elégtelenség (mineralokortikoidokkal kombinációban)

• fokozott mellékvesekéreg-igénybevétel esetén, (pl. műtét, súlyos betegség, trauma során) ha adrenocorticalis elégtelenség gyanúja merül fel

• congenitalis adrenalis hyperplasia

• nem suppurativ thyreoiditis

• daganatos megbetegedéshez társuló hypercalcaemia

Reumás megbetegedések

Rövid időtartamú adjuváns kezelésként az alábbi kórképek akut exacerbatiója esetén:

• posttraumás osteoarthrosis

• osteoarthrosishoz társuló synovitis

• rheumatoid arthritis, beleértve a juvenilis formát. Néhány esetben kisdózisú fenntartó kezelés lehet szükséges, ilyenkor célszerű orális metilprednizolon tartalmú készítményre áttérni.

• akut és szubakut bursitis

• epicondylitis

• akut nem specifikus tenosynovitis

• akut köszvényes arthritis

• spondylitis ankylopoetica

• arthritis psoriatica

Kollagén betegségek és immunkomplex betegségek

A betegség exacerbatiójakor ill. esetenként a következő betegségek fenntartó kezelésére:

• akut rheumás carditis

• Goodpasture-szindróma

• polyarteritis nodosa

• szisztémás dermatomyositis (polymyositis)

• szisztémás lupus erythematosus (beleértve a lupus nephritist is)

Bőrbetegségek

• pemphigus

• súlyos erythema multiforme (Stevens-Johnson szindróma)

• psoriasis súlyos formája

• exfoliativ dermatitis

• atopiás dermatitis

• kontakt dermatitis

• seborrhoeás dermatitis súlyos formája

• bullosus dermatitis herpetiformis

Allergiás kórképek

Súlyos vagy a szokásos kezelésre nem reagáló allergiás kórképek:

• akut, nem-fertőzéses eredetű gége oedema, epinefrin (adrenalin) kezelést követően

• gyógyszer‑túlérzékenység

• szezonális jellegű vagy folyamatosan fennálló allergiás rhinitis

• szérumbetegség

• transzfúziót követő urticaria

A kortikoszteroid terápiával a hagyományos terápia (pl. epinefrin) nem helyettesíthető.

Szembetegségek

A szemet érintő súlyos akut és krónikus allergiás, ill. gyulladásos eredetű folyamatok:

• elülső szegment gyulladása

• allergiás conjunctivitis

• allergiás eredetű marginalis cornea-fekélyek

• herpes zoster ophthalmicus

• keratitis egyes formái

• neuritis nervi optici

• uveitis

• iritis

• iridocyclitis

• chorioretinitis

• ophthalmia sympathica

Gyomor- és bélbetegségek

• Colitis ulcerosa és Crohn-betegség akut exacerbatiója

Légzőszervi betegségek

• asthma bronchiale

• aspirációs pneumonia

• berylliosis

• Loeffler‑szindróma

• sarcoidosis

• fulmináns vagy disszeminált tuberculosis tuberkulosztatikumokkal kombinációban (megfelelő antituberkulotikus kezelés kiegészítésére)

• AIDS-es betegek mérsékelt vagy súlyos Pneumocystis carinii pneumoniájában (adjuváns terápiaként)

Hematológia

• autoimmun haemolyticus anaemia

• congenitalis (erythroid) hypoplasticus anaemia

• erythroblastopenia (tiszta vörösvértest aplasia (PRCA))

• felnőttkori idiopathiás trombocytopeniás purpura (csak iv. adható, im. adása ellenjavallt!)

• szekunder trombocytopenia felnőttkorban

Daganatos megbetegedések (palliatív kezelésként)

• gyermekkori akut leukaemia

• felnőttkori leukaemia és lymphoma

• daganatos megbetegedések végstádiumában az életminőség javítására

• kemoterápiás kezelés kapcsán jelentkező hányinger, hányás megelőzésére

Vesebetegségek/oedemás állapotok

• diuresis megindítása vagy a proteinuria remissziója az uraemia nélküli, idiopathiás vagy lupus erythematosus okozta nephrosis-szindrómában

Idegrendszeri elváltozások

• agy oedema (primer és metasztatikus daganatok vagy sebészi beavatkozás, ill. sugárkezelés következtében)

• sclerosis multiplex akut exacerbatiója

• meningitis basilaris tuberculosa esetében subarachnoidealis blokk (elfolyási akadály) vagy ennek veszélyekor antituberculoticummal együtt alkalmazva

Szív-és érrendszeri betegségek

• mellékvesekéreg-elégtelenség következtében fellépő sokk

• hagyományos kezelésre nem reagáló sokk, amennyiben a mellékvesekéreg-elégtelenség feltételezhető

Szervtranszplantáció

• transzplantált szerv kilökődésének megelőzésére

Egyéb kórképek

• trichinellosis, neurológiai vagy myocardialis érintettség esetén (megfelelő parazita-ellenes kezelés mellett.)

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Alkalmazása kiegészítő terápiaként

1. Életveszélyes állapotokban

Az alkalmazott dózis 30 mg/ttkg intravénásan, melyet legalább 30 perc alatt kell beadni. Az adag 4‑6 óránként ismételhető 48 órán keresztül.

2. Egyéb indikációk

A kezdő adag általában 10-500 mg között változhat a kezelendő kórképtől függően. Súlyos, akut betegségek, rövid ideig tartó kezelésére nagyobb adagok alkalmazása válhat szükségessé.

A kezdő adag 250 mg-ig iv. bolus injekcióban adható (min. 5 perc alatt), míg az ennél nagyobb dózisok infúzióban (min. 30 perc alatt) alkalmazandók.

Az egymást követő adagok iv. adandók olyan időintervallumban, ahogyan azt a beteg klinikai állapota megkívánja.

A kortikoszteroid-terápia kiegészítője, nem pedig helyettesítője a hagyományos terápiáknak.

Lökésterápia

Kortikoszteroid kezelésre reagáló folyamatok akut exacerbatiójában és/vagy a hagyományos kezelés sikertelensége esetén (pl. lupus nephritis, rheumatoid arthritis stb.).

Javasolt adagolási séma

Rheumás megbetegedések: 1 g/nap iv. 1-4 napon át vagy

1 g/hó iv. 6 hónapig

Systemás lupus erythematosus: 1 g/nap iv. 3 napig

Sclerosis multiplex: 1 g/nap iv. 3- 5 napig

Oedemás állapotok:

(pl. glomerulonephritis, lupus nephritis): 30 mg/kg iv. másnaponta, 4 napon át, vagy

1 g/nap iv. 3-5 (-7) napig

A fent részletezett adagok legalább 30 perc alatt adandók be infúzió formájában. A kezelés megismételhető, amennyiben a javulás egy hét alatt nem következik be, vagy a beteg állapota ezt szükségessé teszi.

Daganatos megbetegedések végstádiumában, az életminőség javítására

125 mg/nap 8 hétig iv.

Hányinger és hányás megelőzésére citosztatikus kezelés során

Enyhén, ill. mérsékelten emetogén kemoterápia esetén: 250 mg iv. legalább 5 perc alatt; a kemoterápiás kezelés előtt 1 órával, majd közvetlenül a kezelés megkezdésekor és annak befejezésekor. A hatás fokozására az első adag klórpromazinnal vagy szelektív 5-HT3 receptor antagonistákkal (pl. ondanszetron) adható.

Kifejezetten emetogén kemoterápia esetén: 250 mg iv. legalább 5 perc alatt, 1 órával a kezelés megkezdése előtt, megfelelő adagú metoklopramid vagy butirofenon (pl. haloperidol, trifluperidol stb.), vagy specifikus 5-HT3 antagonisták (pl. ondanszetron) egyidejű adásával. A kezelés megkezdésekor és annak befejezésekor 250 mg Methylprednisolone SOPHARMA iv. adása megismételendő.

AIDS-es betegek PCP (Pneumocystis carinii pneumonia) adjuváns kezelése

40 mg Methylprednisolone SOPHARMA adható 6-12 óránként, legfeljebb 21 napon át, vagy a PCP‑terápia befejeztéig.

A kortikoszteroid terápiát a célzott Pneumocystis carinii ellenes terápia megkezdésekor, de legkésőbb 72 órán belül el kell kezdeni.

Gyermekek

Csecsemő- és gyermekkori alkalmazásakor az adagok csökkenthetők, de a dózis nagyságát inkább a kórkép súlyossága és a klinikai válasz alapján kell meghatározni, mint az életkor vagy a testtömeg szerint. Gyermekgyógyászatban a napi adag nem lehet kisebb, mint 24 óránként 0,5 mg/ttkg.

Az alkalmazás módja

A Methylprednisolone SOPHARMA alkalmazható intravénás (iv.) vagy intramuscularis (im.) injekcióként, valamint infúzióként.

Im. legfeljebb csak 250 mg adható egyszerre, illetve egy helyre, mivel az injekció térfogata az 500 ill. 1000 mg-os injekciók esetében 8 ill. 16 ml-re növekszik.

4.3 Ellenjavallatok

• A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Szisztémás gombás fertőzések.

• Intrathecalis alkalmazás.

Élő vagy élő, attenuált vakcinák alkalmazása ellenjavallt immunszupresszív dózisú kortikoszteroid‑kezelésben részesülő betegeknél (lásd. 4.4 pont).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Általános

A terápia során az állapot kezelésére a lehető legkisebb adag kortikoszteroidot kell alkalmazni, és ha a gyógyszer dózisának csökkentése lehetséges, azt fokozatosan kell elvégezni.

Mivel a kortikoszteroid-kezelés szövődményei az adag nagyságától és a kezelés időtartamától függenek, az előny/kockázat arányáról minden esetben az adott beteg állapotára vonatkozóan, egyénenként kell meghozni a döntést ugyanúgy, mint az adagok nagyságáról, a kezelés időtartamáról, illetve az adagolási időközről, illetve hogy naponta vagy a másodnaponkénti terápiát választjuk.)

Akut és krónikus, primer vagy szekunder mellékvesekéreg-elégtelenségben a hidrokortizon vagy a kortizon az első választandó szer. Szintetikus analógjaik, így a metilprednizolon alkalmazásakor, különösen csecsemő- és gyermekkorban, egyidejű mineralokortikoid kezelés szükséges.

Immunszupresszív hatás/megnövekedett fogékonyság a fertőzések iránt

A kortikoszteroidok fokozhatják a fertőzések iránti fogékonyságot, elfedhetik a fertőzések tüneteit, a kezelés alatt új fertőzések jelentkezhetnek, csökkenhet a szervezet védekezőképessége, és a szervezet képtelenné válhat a fertőzések lokalizációjára. Az önmagában alkalmazott kortikoszteroid-kezelés vagy egyéb, a celluláris- vagy a humorális-immunitást, illetve a neutrophil sejtek funkcióját befolyásoló kombinált immunszupresszív terápia együtt járhat bármelyik patogén ágens – vírus, baktérium, gomba, protozoon vagy féreg – által okozott, a szervezet bármely részére lokalizált fertőzéssel. Ezek a fertőzések lehetnek enyhék, de lehetnek súlyosak és olykor halálos kimenetelűek is. A kortikoszteroidok dózisának emelésével a fertőzéses szövődmények előfordulási aránya növekszik.

Az immunrendszer szupresszióját okozó gyógyszerekkel kezelt egyének az egészséges embereknél fogékonyabbak a fertőzések iránt. A kortikoszteroid-kezelésben részesülő, gyenge immunrendszerű gyermekek vagy felnőttek esetén például a bárányhimlő és a kanyaró súlyosabb, vagy akár halálos kimenetelű is lehet.

Ugyanakkor ismert vagy feltételezett parazitafertőzésben, például strongyloides (fonálféreg) okozta fertőzésben szenvedő betegeknél a kortikoszteroidokat gondos körültekintés mellett kell alkalmazni. Ezeknél a betegeknél a kortikoszteroid-okozta immunszuppresszió strongyloides-hyperinfekcióhoz és a fertőzés kiterjedt lárva-migrációval járó disszeminációjához vezethet, amely gyakran társul súlyos enterocolitissal és potenciálisan halálos kimenetelű Gram-negatív septicaemiával.

A kortikoszteroidok szeptikus sokkban való alkalmazásának szerepe ellentmondásos, mivel a korai vizsgálatokban egyaránt jelentettek előnyös és hátrányos hatásokat is. Újabban felvetődött, hogy a kiegészítő kortikoszteroid-terápia előnyös lehet olyan betegeknél, akiknél a kialakult szeptikus sokk mellett mellékvesekéreg-elégtelenség áll fenn. Mindamellett a szeptikus sokkban való rutinszerű használat nem javasolt. Egy szisztematikus áttekintés megállapította, hogy a rövid távú, nagydózisban alkalmazott kortikoszteroidok használata nem alátámasztott. Több metaanalízis és egy áttekintés azonban felveti, hogy az alacsony dózisban, hosszabb ideig (5-11 napig) alkalmazott kortikoszteroidok csökkenthetik a mortalitást, különösen a vazopresszor támogatásra szoruló szeptikus sokk eseteiben.

Élő vagy élő, attenuált vakcinák alkalmazása ellenjavallt immunszupresszív dózisú kortikoszteroid‑kezelésben részesülő betegeknél. Elölt vagy inaktivált vakcinák alkalmazása lehetséges, azonban az ezekre adott válasz csökkenhet. Indokolt immunizálási eljárás elvégezhető nem immunszupresszív dózisú kortikoszteroidokat kapó betegeknél.

A metilprednizolon alkalmazása aktív tuberculosisban a fulmináns és a disszeminált esetekre korlátozódik, amikben a kortikoszteroidokat a betegség kezelésére alkalmas antituberkulotikumokkal egyidejűleg alkalmazzák.

Ha kortikoszteroid-kezelés javasolt látens tuberculosisban, illetve tuberculin-pozitív betegeknél, akkor a beteg szigorú követése szükséges, a betegség fellángolásának a veszélye miatt. Tartós kezelés esetén a betegeket kemoprofilaxisban kell részesíteni.

Vérképzőszervi és nyirokrendszerre kifejtett hatások

Az acetilszalicilsav és a nem-szteroid gyulladásgátlók óvatosan adhatók együtt kortikoszteroidokkal.

Immunrendszerre kifejtett hatások

Allergiás reakciók jelentkezhetnek. Ritkán bőrreakciók és anafilacticus/anafilactoid reakciók jelentkezhetnek kortikoszteroidok alkalmazása során, ezért megfelelő óvintézkedéseket kell tenni a kezelést megelőzően, különösen, ha a beteg kórelőzményében bármely gyógyszerrel szemben túlérzékenység szerepel.

Endokrin rendszerre kifejtett hatások

A kortikoszteroidok farmakológiás dózisainak hosszabb időn keresztüli alkalmazása a hypothalamus‑hypophyis-mellékvese-tengely (HPA) szuppresszióját eredményezheti (szekunder mellékvesekéreg-elégtelenség). A kialakult mellékvesekéreg-elégtelenség foka és időtartama betegenként változó, és függ a glükokortikoid-terápia során alkalmazott dózistól, annak gyakoriságától, az alkalmazás idejétől és időtartamától. Másodnaponkénti kezelés alkalmazásával ezek a hatások minimálisra csökkenthetők.

Emellett a glükokortikoid-kezelés hirtelen abbahagyása akut mellékvesekéreg-elégtelenséget okozhat, ami halálos kimenetelhez vezethet.

A gyógyszer által kiváltott mellékvesekéreg-elégtelenség, illetve a kezelés következményeinek a veszélye minimalizálható az adagolás fokozatos leépítésével. Ez a típusú relatív elégtelenség még hónapokig fennállhat a terápia abbahagyása után is, ezért, ha ezen időszak alatt bármiféle stresszhelyzet fordulna elő, a hormonterápiát vissza kell állítani. Mivel a mineralokortikoid-kiválasztás károsodhat, só és/vagy mineralokortikoid egyidejű adása válhat szükségessé.

Kortikoszteroid-kezelésben részesülő, váratlan stressznek kitett betegeknél a gyors hatású kortikoszteroidok dózisának emelése javasolt a váratlan stressz helyzetet megelőzően, az alatt és azt követően.

A glükokortikoid-kezelés hirtelen abbahagyásakor – akut mellékvesekéreg-elégtelenségtől látszólag független – szteroid „megvonási szindróma” léphet fel. Ez a szindróma olyan tünetekkel járhat, mint anorexia, émelygés, hányás, letargia, fejfájás, láz, izomfájdalom, bőrhámlás, testtömeg-csökkenés és/vagy hypotonia Ezeket a tüneteket a feltételezések szerint inkább a glükokortikoid-koncentráció hirtelen megváltozása, mintsem az alacsony kortikoid-szintek okozzák.

Mivel a glükokortikoidok Cushing-szindrómát válthatnak ki, illetve súlyosbíthatják azt, a Cushing‑kórban szenvedő betegeknél a glükokortikoidok adása kerülendő.

Hypothyreosisban szenvedő betegeknél fokozottabb a kortikoszteroidok hatása.

Az anyagcserére és a táplálkozásra kifejtett hatások

A kortikoszteroidok, köztük a metilprednizolon emelheti a vércukorszintet, súlyosbíthatja a már meglévő diabetest és hosszútávú terápiában való alkalmazása hajlamosíthat diabetes mellitus kialakulására.

Pszichiátriai hatások

Eufóriától, álmatlanságtól, hangulatingadozástól, személyiségzavaroktól és súlyos depressziótól nyílt pszichotikus megnyilvánulásig terjedő pszichés zavarok léphetnek fel a kortikoszteroidok alkalmazása esetén. A már meglévő érzelmi instabilitást vagy pszichotikus tendenciát a kezelés tovább súlyosbíthatja.

A szisztémásan alkalmazott szteroidokkal potenciálisan súlyos pszichiátriai mellékhatások léphetnek fel. A tünetek tipikusan a kezelés megkezdését követő néhány napon vagy héten belül jelentkeznek. A legtöbb tünet a dózis csökkentése vagy megvonása következtében javul, bár specifikus kezelés válhat szükségessé. Pszichés hatásokat is jelentettek a kortikosztetoidok abbahagyását követően, melyek gyakorisága nem ismert. A betegeket/gondozóikat bátorítani kell, hogy forduljanak orvoshoz, amennyiben a betegnél pszichés tünetek jelentkeznek, különösen levertség, depresszió esetén, vagy ha öngyilkos gondolatok gyaníthatók. A betegeknek/gondozóiknak tudatában kell lenniük, hogy a szisztémás szteroidok dózisának csökkentése során vagy közvetlenül a dózis csökkentése/megvonása után pszichiátriai zavarok fordulhatnak elő.

Idegrendszeri hatások

A kortikoszteroidok megfelelő körültekintéssel alkalmazhatók myasthenia gravisban vagy görcsrohammal járó kórképekben szenvedő betegeknél.

Szemészeti hatások

A tartós kortikoszteroid-terápia okozhat hátsó szubkapszuláris szürkehályogot, nuclearis szürkehályogot (főként gyermekeknél), exophtalmust vagy szembelnyomás-növekedést, amely a látóidegek lehetséges károsodásával járó glaukomát eredményezhet.

A glükokortikoidokkal kezelt betegeknél a másodlagos, gombák vagy vírusok okozta szemfertőzés előfordulása fokozódhat.

A szem herpes simplex vírusfertőzése esetén a metilprednizolon csak óvatosan adható a lehetséges cornea perforáció miatt.

A szívre kifejtett hatások

Hosszútávon, magas dózissal kezelt, szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező betegeket a glükokortikoidok szív- és érrendszerre kifejtett mellékhatásai (mint pl. dyslipidaemia és hypertonia) további szív- és érrendszeri mellékhatások kialakulására prediszponálhatják. Ennek megfelelően a kortikoszteroid-kezelés megfontoltan alkalmazandó ilyen betegeknél, és figyelmet kell fordítani a kockázat csökkentésére és további cardialis monitorozásra, amennyiben szükséges. Az alacsony dózis és a másnaponkénti kezelés csökkentheti a kortikoszteroid-kezelés szövődményeinek incidenciáját.

Nagydózisú metilprednizolon-nátrium-szukcinát gyors, 10 percnél rövidebb idő alatti iv. adása során (500 mg feletti dózis) ritmuszavar fellépését, és/vagy keringés összeomlást és/vagy szívmegállást észleltek. Nagydózisú kezelés alatt, illetve azt követően beszámoltak bradycardiáról, mely független lehet az adagolás sebességétől és az infúzió időtartamától.

A szisztémás kortikoszteroidok pangásos szívelégtelenségben óvatosan, és csak feltétlenül szükséges esetekben alkalmazhatóak.

Érrendszeri hatások

A kortikoszteroidok megfelelő körültekintéssel alkalmazhatók hypertoniában szenvedő betegeknél.

A kortikoszteroidokkal kapcsolatban beszámoltak thrombosisról, beleértve a vénás thromboembolisatiót. Ezért a kortikoszteroidokat thromboemboliás rendellenességben szenvedő vagy arra hajlamos betegek esetében csak óvatosan szabad alkalmazni.

Emésztőrendszeri hatások

Nincs egyetemes egyetértés a tekintetben, hogy a kortikoszteroidok önmagukban felelősek-e a kezelés során észlelt peptikus fekély kialakulásáért, de a glükokortikoszteroid-kezelés elfedheti a peptikus fekély tüneteit, így perforáció és vérzés jelentősebb fájdalom nélkül is bekövetkezhet.

Nem specifikus colitis ulcerosában a metilprednizolon óvatos adagolása szükséges, ha fennáll a fenyegető perforáció, tályogképződés és más pyogen fertőzések lehetősége, valamint friss bélanastomosisok, aktív diverticulitis, aktív vagy látens fekélybetegség esetén.

Hepatobiliáris hatások

Nagydózisú kortikoszteroidok akut pancreatitist okozhatnak.

A ciklikus iv lökésterápiában (általában a legalább 1 g/nap kezdődózisban) alkalmazott metilprednizolon gyógyszer okozta májkárosodást eredményezhet, az akut hepatitist és a májenzimek emelkedését is beleértve. Ritkán hepatotoxicitásról is beszámoltak. Ennek megjelenéséig több hét vagy még hosszabb idő is eltelhet. A jelentett esetek többségében a mellékhatások rendeződését figyelték meg a kezelés leállítás után. Ezért a beteget megfigyelés alatt kell tartani.

A csont- és izomrendszerre kifejtett hatások

Akut myopathiáról számoltak be nagy dózisú kortikoszteroid-kezelés esetén, mely leggyakrabban neuromuscularis transzmissziós rendellenességben (pl. myasthenia gravisban) szenvedő vagy antikolinerg szereket, mint pl. neuromuscularis-blokkolókat (pl. pankuroniumot) kapó betegeknél jelentkezhet. Az akut myopathia generalizált, érintheti a szemkörüli- és a légzőizmokat is, valamint tetraparesist is okozhat. A kreatinin‑kináz (CK) szintjének emelkedése is kialakulhat. A kortikoszteroid-kezelés abbahagyását követően a klinikai javulás vagy gyógyulás hetekig, akár évekig is tarthat.

Az osteoporosis gyakori, de sokszor fel nem ismert mellékhatása a tartós, nagydózisú glükokortikoid‑kezelésnek.

Vesére és húgyutakra kifejtett hatások

A kortikoszteroidok körültekintéssel alkalmazhatók veseelégtelenségben szenvedő betegeknél,

ugyanakkor nincs szükség a metilprednizolon dózisának módosítására.

A metilprednizolon haemodializálható.

A laboratóriumi és egyéb vizsgálatokra kifejtett hatások

A hidrokortizon és kortizon átlagos és nagy adagjai előidézhetik a vérnyomás emelkedését, só- és vízretenciót, valamint fokozott kálium kiválasztást okozhatnak. A szintetikus származékok használata során ezek a hatások jóval kisebb mértékben fordulnak elő, kivéve, ha igen nagy adagokban alkalmazzák őket. A sóbevitel korlátozása és káliumpótlás szükséges lehet. Az összes kortikoszteroid fokozza a kalcium-kiválasztást.

Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények

Egy multicentrikus tanulmány eredményei szerint a metilprednizolon‑nátrium‑szukcinát nem alkalmazható rutinszerűen fejsérülések kezelésére. A tanulmány eredményei, placebóval összehasonlítva, megnövekedett mortalitást mutattak két héttel vagy hat hónappal a fejsérülés metilprednizolon‑nátrium‑szukcináttal történő kezelését követően. A metilprednizolon‑nátrium‑szukcinát kezeléssel az okozati összefüggést nem bizonyították.

Egyéb mellékhatások

Kaposi-sarcoma előfordulásáról számoltak be kortikoszteroid-kezelésben részesülő betegeknél. A kezelés megszakítása klinikai remissziót eredményezhet.

A szisztémás kortikoszteroidok alkalmazása után phaeochromocytoma krízist jelentettek, mely halálos kimenetelű is lehet. Feltételezett vagy azonosított phaeocromocytomában szenvedő betegeknél kortikoszteroidokat csak megfelelő előny/kockázat értékelést követően szabad alkalmazni.

Az egyidejű kezelés CYP3A inhibitorokkal, beleértve a kobicisztát tartalmú készítményeket, várhatóan fokozza a szisztémás mellékhatások kockázatát. Kerülni kell ezt a kombinációt, kivéve, ha az előnyös hatás meghaladja a szisztémás kortikoszteroid mellékhatások fokozott kockázatát. Ebben az esetben a betegeket monitorozni kell, hogy nem alakulnak-e ki szisztémás kortikoszteroid mellékhatások.

Idősek

Az osteoporosis kockázatának lehetséges növekedése, valamint az esetlegesen magas vérnyomást okozó folyadék-visszatartás megnövekedett kockázata miatt körültekintés javasolt időskorú betegek hosszabb távú kortikoszteroid-kezelésekor.

Gyermekek

A hosszantartó kortikoszteroid-terápiában részesülő csecsemők és gyermekek növekedését és fejlődését gondosan figyelemmel kell kísérni. A növekedést gyermekekben a tartós, napi több részre osztott glükokortikoid-terápia gátolhatja, ezért az ilyen kezelések alkalmazását a ténylegesen sürgősségi indikációkra kell korlátozni. A másodnaponként alkalmazott glükokortikoid-kezeléssel általában kiküszöbölhető vagy a minimumra csökkenthető ez a mellékhatás.

A hosszantartó kortikoszteroid-terápiában részesülő csecsemők és gyermekek a megnövekedett intracranialis nyomás fokozott kockázatának vannak kitéve.

A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz, azaz gyakorlatilag nátriummentes.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A metilprednizolon citokróm P450 enzim (CYP) szubsztát, és főleg a CYP3A4 enzim által metabolizálódik. A CYP3A4 a felnőtt emberi májban található népes CYP-alcsalád domináns enzime. A szteroidok 6β-hidroxilációját katalizálja, ami az endogén és a szintetikus szteroidok alapvető, fázis I. metabolikus lépése. Számos egyéb vegyület is a CYP3A4 szubsztrátja, ezek közül néhány (más gyógyszerekkel együtt) a CYP3A4 enzim indukciójával (upreguláció) vagy gátlásával megváltoztatja a glükokortikoidok metabolizációját.

CYP3A4-gátlók: A CYP3A4 aktivitását gátló gyógyszerek általában csökkentik a CYP3A4-szubsztrát gyógyszerek, pl. a metilprednizolon máj clearance-ét és növelik a plazmakoncentrációját. CYP3A4‑gátló jelenlétében szükség lehet a metilprednizolon dózisának titrálására a szteroid-toxicitás elkerülése érdekében.

CYP3A4-induktorok: A CYP3A4 aktivitását indukáló gyógyszerek általában növelik a CYP3A4‑szubsztrát gyógyszerek máj clearance-ét, melyek plazmakoncentrációja ezáltal csökken. Ilyen gyógyszerekkel való együttes alkalmazás során a kívánt hatás eléréséhez szükség lehet a metilprednizolon adagjának emelésére.

CYP3A4-szubsztátok: Egy másik CYP3A4-szubsztrát jelenlétében a metilprednizolon máj clearance-e gátlódhat vagy indukálódhat, amely az adag megfelelő módon való módosítását igényelheti. A két gyógyszer külön-külön történő alkalmazásához kapcsolódó nemkívánatos események előfordulásának valószínűsége együttes adásuk során emelkedhet.

Nem a CYP3A4 által mediált hatások: A metilprednizolonnal előforduló egyéb interakciók és hatások az alábbi 1. Táblázatban kerültek leírásra.

Az 1. táblázat a metilprednizolonnal kapcsolatosan leggyakrabban előforduló és/vagy klinikailag jelentős gyógyszerinterakciókról és hatásokról ad leírást.

1. táblázat: A metilprednizolonnal kapcsolatos jelentős interakciók/hatások

Gyógyszercsoport vagy -típus GYÓGYSZER vagy HATÓANYAG	Interakciók/hatások
Antibakteriális készítmények IZONIAZID	CYP3A4-gátló. Ezen felül a metilprednizolon potenciálisan hatást gyakorolhat az izoniazid acetilációjának arányára és clearence-ére
Antibiotikumok, antituberkulotikumok RIFAMPICIN	CYP3A4-induktor
Antidiabetikumok	Mivel a kortikoszteroidok növelhetik a vércukor‑szintet, az antidiabetikumok adagjának módosítása válhat szükségessé.
Antiemetikumok APREPITANT FOZAPREPITANT	CYP3A4-gátlók (és -szubsztrátok)
Antifungális szerek ITRAKONAZOL KETOKONAZOL	CYP3A4-gátlók (és -szubsztrátok)
Antihipertenzív készítmények	A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek adagjának módosítása válhat szükségessé, mivel a glükokortikoidok vérnyomás emelkedést okozhatnak (mineralokortikoid hatás).
Antikoagulánsok (orális)	A metilprednizolon különböző mértékben hat az orális antikoagulánsokra. Antikoagulánsok kortikoszteroidokkal való egyidejű alkalmazása esetén egyaránt beszámoltak az antikoaguláns hatás fokozódásáról és csökkenéséről is. Ezért az alvadási paraméterek rendszeres ellenőrzése szükséges a kívánt antikoaguláns hatás fenntartása érdekében.
Antikolinerg készítmények NEUROMUSZKULÁRIS BLOKKOLÓK	A kortikoszteroidok befolyásolhatják az antikolinerg szerek hatását: A kortikoszteroidok nagydózisban való, antikolinerg szerekkel, ún. neuromuszkuláris blokkolókkal való együttes alkalmazása mellett akut myopathiát jelentettek (további információért lásd 4.4 pont, Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések, A csont- és izomrendszerre kifejtett hatások). A pankurónium és a vekurónium neuromuszkuláris blokkoló hatásának antagonizmusát jelentették kortikoszteroidot szedő betegeknél. Ezen interakcióra valamennyi kompetitív neuromuszkuláris blokkoló esetében számítani lehet.
Antikonvulzív készítmények KARBAMAZEPIN	CYP3A4-induktor (és -szubsztrát)
Antikonvulzív szerek FENOBARBITÁL FENITOIN PRIMIDON	CYP3A4-induktor
Antipszichotikumok	Kortikoszteroidokkal egyidejűleg alkalmazva az adagolás módosítása válhat szükségessé.
Anxiolitikumok	Kortikoszteroidokkal egyidejűleg alkalmazva az adagolás módosítása válhat szükségessé.
Antivirális készítmények HIV-PROTEÁZ GÁTLÓK	CYP3A4-gátló (és -szubsztrát) A proteáz gátlók, mint az indinavir vagy a ritonavir, emelhetik a kortikoszteroidok plazmakoncentrációját.
Aromatáz gátlók AMINOGLUTETIMID	Az aminoglutetimid által indukált mellékvese‑szuppresszió súlyosbíthatja a hosszútávú glükokortikoid-kezelés miatt bekövetkező endokrin változásokat.
Fogamzásgátlók (orális) ETINILÖSZTRADIOL/ NORETINDRON	CYP3A4-gátló (és -szubsztrát)
GRÉPFRÚTLÉ	CYP3A4-gátló
Immunszuppresszánsok CIKLOSPORIN	CYP3A4-gátló (és -szubsztrát) Ciklosporin és metilprednizolon egyidejű alkalmazása esetén előfordul a gyógyszerek metabolizmusának kölcsönös gátlása, amely az egyik vagy mindkét gyógyszer plazmakoncentrációját emelheti. Ezért lehetséges, hogy az egyes gyógyszerek külön-külön alkalmazása esetén előforduló nemkívánatos események gyakorisága növekedhet az együttes alkalmazás során. A ciklosporin és a metilprednizolon együttes alkalmazásakor konvulziókról számoltak be.
Immunszuppresszánsok CIKLOFOSZFAMID TAKROLIMUSZ	CYP3A4-szubsztrát
Immunszuppresszánsok METOTREXAT	Immunszuppresszív szerek, pl. metotrexát alkalmazásakor a kortikoszteroid adagjának csökkentése válhat szükségessé (lásd 4.4 pont).
Kalcium-csatorna blokkolók DILTIAZEM	CYP3A4-gátló (és -szubsztrát)
Káliumvesztést fokozó szerek	Ha a kortikoszteroidokat káliumvesztést fokozó szerekkel (pl. diuretikumokkal, amfotericin B-vel) egyidejűleg alkalmazzák, a betegeknél fokozottan kell figyelni a hypokalaemia kialakulására. Ugyancsak fokozott a hypokalaemia kialakulásának kockázata a kortikoszteroidok és az amfotericin B xantének vagy 2‑agonisták egyidejű alkalmazásakor. Szívglikozidok (pl. digitálisz) és kortikoszteroidok (mineralokortikoid hatás révén) egyidejű alkalmazása esetén a káliumvesztés fokozódhat – különösen ha a betegnél diuretikumokat is alkalmaznak –, ami a szívglikozidokat szedő betegeket veszélyeztetheti, mivel a hypokalaemia növeli ezen gyógyszerek toxicitását.
Makrolid antibiotikumok KLARITROMICIN ERITROMICIN	CYP3A4-gátló (és -szubsztrát)
Makrolid antibiotikumok TROLEANDOMICIN	CYP3A4-gátló
NSAID-ok (nem‑szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek) ACETILSZALICILSAV nagy dózisban	Kortikoszteroidok és nem‑szteroid gyulladáscsökkentők együttes adásakor a gastrointestinalis vérzés és fekély előfordulásának gyakorisága fokozódhat. A metilprednizolon a nagydózisú acetilszalicilsav clearance-ét megnövelheti. A szalicilát szérumszintek megemelkedése a metilprednizolon megvonása esetén a szalicilát-intoxikáció kockázatának fokozódásához vezethet.
Szimpatomimetikumok SZALBUTAMOL EFEDRIN	A kortikoszteroidok és szimpatomimetikumok (pl. szalbutamol vagy efedrin) egyidejű alkalmazása esetén fokozódhat azok hatása.

Inkompatibilitások

A kompatibilitási és stabilitási problémák elkerülése érdekében javasolt, hogy a metilprednizolon‑nátrium-szukcinátot az iv. alkalmazott egyéb készítményektől elkülönítve adják be.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség:

Az állatokon végzett kísérletek reprodukciós toxicitást mutattak.

Állatkísérletben az anyaállatnál történő nagy dózisú kortikoszteroid alkalmazása magzati fejlődési rendellenességekhez vezethet. Úgy tűnik azonban, hogy a kortikoszteroidok nem okoznak congenitalis rendellenességeket, ha terhes nőknél alkalmazzák. Mindazonáltal az embereknél végzett vizsgálatokkal a magzati károsodás lehetősége egyértelműen nem zárható ki, ezért a metilprednizolont terhesség alatt csak nagyon indokolt esetben lehet alkalmazni.

Bizonyos kortikoszteroidok könnyen átjutnak a placentán.

Egy retrospektív vizsgálatban megállapították, hogy megnövekedett az alacsony születési súly gyakorisága kortikoszteroidokat kapó terhes nők újszülöttjeinél. Bár az újszülöttkori mellékvesekéreg‑elégtelenség ritkán jelenik meg in utero kortikoszteroid-expozíciónak kitett újszülötteknél, ennek ellenére a jelentős mennyiségű kortikoszteroid-expozíciónak kitett újszülötteket gondosan meg kell figyelni, és értékelni kell a mellékvesekéreg-elégtelenségre utaló jeleket és tüneteket.

A kortikoszteroidoknak nincsen ismert, a vajúdást és a szülést befolyásoló hatása.

Szoptatás:

A kortikoszteroidok kiválasztódnak az anyatejbe.

Az anyatejbe kiválsztódott kortikoszteroidok a növekedés visszamaradását okozhatják és befolyásolhatják az endogén glükokortikoidok termelését a szoptatott csecsemőben.

Adekvát humán reprodukciós vizsgálatokat nem végeztek kortikoszteroidokkal.

Terhesség vagy szoptatás alatt, illetve fogamzóképes korban lévő nőknél ennek a gyógyszernek az alkalmazásához szükséges, hogy mérlegelésre kerüljenek a kezelés előnyei, az anyára és az magzatra vonatkozó lehetséges kockázatokhoz képest.

Termékenység:

Nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy a kortikoszteroidok káros hatást gyakorolnak a fertilitásra.

Elégtelen állatkísérletes adatok állnak rendelkezésre a fertilitásra vonatkozóan.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Nem vizsgálták módszeresen, hogy a kortikoszteroidok befolyásolhatják-e a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Olyan mellékhatások léphetnek fel a kortikoszteroidokkal történt kezelés után, mint a vertigo, látászavarok és fáradékonyság. Ha ez előfordul, a beteg ne vezessen és ne kezeljen gépeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A nemkívánatos hatásokat, mellékhatásokat az alábbi táblázatban adtuk meg szervrendszer osztályok (MedDRA alapján) és gyakoriság szerint.

A gyakorisági kategóriák meghatározása:

Gyakori (1/100 – <1/10), Nem gyakori (1/1000 – <1/100), Ritka (1/10 000 – <1/1000), Nagyon ritka (<1/10 000), Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

MedDRA szerinti szervrendszer	Gyakoriság	Mellékhatás
Fertőző betegségek és parazitafertőzések	Gyakori	Fertőzés (beleértve a megnövekedett fogékonyságot és fertőzések elfedését)
Nem ismert	Opportunista fertőzés, látens fertőzések fellángolása
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek	Nem ismert	Leukocytosis
Immunrendszeri betegségek és tünetek	Nem ismert	Gyógyszerekkel szembeni túlérzékenységi reakciók (beleértve az anafilaktoid reakciót és az anafilaxiás reakciót keringési összeomlással vagy a nélkül, szívmegállást, bronchospazmust)
Jó-, rosszindulatú és nem meghatározott daganatok (beleértve a cisztákat és polipokat is)	Nem ismert	Kaposi-sarcoma előfordulásáról számoltak be kortikoszteroid-kezelésben részesülő betegeknél. A kezelés megszakítása klinikai remissziót eredményezhet
Endokrin betegségek és tünetek	Gyakori	Cushingoid állapot
Nem ismert	Hypopituitarismus, szteroid megvonási szindróma
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek	Gyakori	Nátriumretenció, folyadékretenció
Nem ismert	Csökkent glükóztolerancia; hypokalaemiás alkalosis; dyslipidemia; diabeteses betegek fokozott inzulin- vagy orális antidiabetikum‑szükséglete; negatív nitrogén-egyensúly (fehérje-catabolismus miatt); emelkedett vér-karbamid szint; étvágynövekedés (amely testtömeg növekedést eredményezhet); epiduralis lipomatosis
Pszichiátriai kórképek	Gyakori	Affektív zavar (beleértve a deprimált hangulatot és az euforikus hangulatot). A következő események gyakrabban jelentkeztek gyermekeknél: hangulatváltozások, rendellenes viselkedés, irritabilitás
Nem ismert	Affektív zavar (beleértve az érzelmi kiegyensúlyozatlanságot, pszichés dependenciát és öngyilkos gondolatokat); pszichotikus rendellenesség (beleértve a mániát, téveszméket, hallucinációt, skizofrénia súlyosbodását); zavarodottság; mentális zavar; szorongás; személyiség megváltozása; hangulatváltozások; rendellenes viselkedés; insomnia; irritabilitás
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Nem ismert	Emelkedett koponyaűri nyomás papilla oedemával (benignus intracranialis hypertonia) konvulziók; amnesia; kognitív zavar; szédülés; fejfájás
Szembetegségek és szemészeti tünetek	Gyakori	Cataracta
Nem ismert	Exophthalmus; glaucoma; chorioretinopathia
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei	Nem ismert	Vertigo
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek	Nem ismert	Pangásos szívelégtelenség arra hajlamos betegeknél, arrhythmia
Érbetegségek és tünetek	Gyakori	Hypertonia
Nem ismert	Hypotonia; thromboticus események
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinális betegségek és tünetek	Nem ismert	Csuklás
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Gyakori	Peptikus fekély (lehetséges perforációval és vérzéssel)
Nem ismert	Gyomorvérzés; bélperforáció; pancreatitis; peritonitis; ulcerativ oesophagitis; oesophagitis; abdominalis fájdalom; abdominalis distensio; diarrhoea; dyspepsia; hányinger
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek	Nem ismert	Hepatitis; megemelkedett májenzimszintek
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	Gyakori	Perifériás oedema; ecchymosis; bőratrophia, acne
Nem ismert	Angiooedema; petechiák; striák a bőrön; a bőr hypopigmentációja; hirsutismus; kiütés; erythema; pruritus; urticaria; hyperhidrosis
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei	Gyakori	Növekedés visszamaradása (gyermekeknél); osteoporosis; izomgyengeség
Nem ismert	Osteonecrosis; pathológiás törések; izomatrophia; myopathia; neuropathiás arthropathia; arthralgia; myalgia
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek	Nem ismert	Rendszertelen menstruáció
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	Gyakori	Elhúzódó sebgyógyulás
Nem ismert	Reakciók a beadás helyén; fáradtság; rossz közérzet
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei	Gyakori	Csökkent káliumszint a vérben
Nem ismert	Emelkedett alanin-aminotranszferáz-szint; emelkedett aszpartát-aminotranszferáz-szint; emelkedett alkalikus-foszfatáz-szint; emelkedett szembelnyomás; csökkent szénhidrát-tolerancia; emelkedett kalciumszint a vizeletben; bőrpróbákra adott válasz szuppressziója
Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények	Nem ismert	Ínszakadás (különösen az Achilles-íné); kompressziós csigolyatörések

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A kortikoszteroidok akut túladagolásának nincsenek klinikai tünetei. Kortikoszteroid-túladagolást követő akut toxicitást és/vagy halált ritkán jelentettek. Túladagolás estén nincs specifikus antidótum, a kezelés szupportív. A metilprednizolon dialízissel eltávolítható.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: szisztémás kortikoszteroidok, glükokortikoidok, ATC kód: H02AB04

A metilprednizolon nagy potenciálú gyulladáscsökkentő szteroid. Gyulladáscsökkentő potenciálja nagyobb a prednizolonnál, a nátrium- és vízretencióra gyakorolt hatása kisebb.

A metilprednizolon-nátrium-szukcinát metabolikus és gyulladáscsökkentő hatása megegyezik a metilprednizolonéval. A két készítmény biológiai aktivitása egyforma equimolaris mennyiségben történő parenteralis alkalmazás esetén. A metilprednizolon hidrokortizonhoz viszonyított, az iv. alkalmazást követő eozinofilszám csökkenésből számított relatív potenciálja legalább 5:1. Ez az arány jól korrelál a metilprednizolon és a hidrokortizon relatív per os hatásosságával.

A Methylprednisolone SOPHARMA intramuscularisan (im.) és intravénásan (iv.) alkalmazható olyan patológiás állapotok kezelésében, ahol gyors és intenzív hormonhatás kívánatos. A metilprednizolon erős gyulladáscsökkentő, immunszuppresszív és antiallergiás hatással rendelkezik.

A maximális klinikai válasz rendszerint a beadást követő 4-6 órában jelentkezik, azonban például asthma bronchiale esetén már 1-2 óra múlva jelentős klinikai javulás figyelhető meg.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

A metilprednizolon farmakokinetikája lineáris, függetlenül az alkalmazás módjától.

Felszívódás:

A szabad metilprednizolon abszorpciójának mértéke im. és iv alkalmazást követően megegyezik, és jelentősen meghaladja a per os szuszpenzió és a tabletta felszívódásának értékét. Mivel intravénás és intramuscularis alkalmazás esetén egyenlő mértékű a metilprednizolon abszorpciója annak ellenére, hogy iv. adagoláskor a hemiszukcinát-észter a keringésben nagyobb mennyiségben hozzáférhető, úgy tűnik, hogy a metilprednizolon-észter az im. injekciót követően a szövetekben keletkezik, majd szívódik fel mint szabad metilprednizolon.

Eloszlás

A metilprednizolon szöveti megoszlása széleskörű, átlép a vér-agy gáton, és kiválasztódik az anyatejbe. Emberben a metilprednizolon könnyen felbomló kötést alkot az albuminnal és a transzkortinnal. A metilprednizolon plazmafehérje-kötődése kb. 77%. Eloszlási térfogata körülbelül 1,4 l/ttkg.

Biotranszformáció:

A metilprednizolon emberben a májban metabolizálódik inaktív metabolitokká. Fő metabolitjai a 20‑alfa-hidroxi-metilprednizolon és a 20-beta-hidroxi-metilprednizolon. A májban történő metabolizmusért elsődlegesen a CYP3A4-enzim a felelős. (A CYP3A4-enzim által mediált interakciókat lásd 4.5 pont Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók).

Fő metabolitjai a májban keletkeznek. A metilprednizolon közepes hatástartamú glükokortikoid. Plazmafelezési ideje 2-4 óra, biológiai felezési ideje 12-36 óra.

Egy vizsgálat eredményei bebizonyították, hogy a metilprednizolon-nátrium-szukcinát-észter gyorsan és nagymértékben átalakul aktív metilprednizolonná az alkalmazás módjától függetlenül. In vivo a metilprednizolon-nátrium-szukcinát a plazma kolinészterázok által hidrolizálódik. A metilprednizolon plazmakoncentrációját HPLC-vel (nagynyomású/nagy teljesítményű folyadékkromatográfiás vizsgálat – High Pressure/Performance Liquid Chromatography) határozták meg. 14 egészséges felnőtt férfi önkéntesnél 40 mg metilprednizolon-nátrium-szukcinát im. alkalmazását követően az első órában az átlagos szérum csúcskoncentráció elérte a 454 ng/ml-t. A tizenkettedik órában a plazmakoncentráció 31,9 ng/ml-re csökkent. 18 órával az alkalmazást követően metilprednizolon nem volt kimutatható. A teljes gyógyszer felszívódását jelző AUC-érték alapján az im. alkalmazott metilprednizolon‑nátrium‑szukcinátot egyenértékűnek találták az ugyanakkora dózisban intravénásan alkalmazott hatóanyaggal.

Elimináció:

A metilprednizolon metabolitjai főként a vizelettel ürülnek konjugált (glükuronidok, szulfátok) és konjugálatlan formában.

A metilprednizolon teljes mennyiségének átlagos eliminációs félideje 1,8 és 5,2 óra között változik. Teljes clearence-e körülbelül 5-6 ml/perc/ttkg.

Sok más CYP3A4-szubsztráthoz hasonlóan a metilprednizolon is szubsztrátja lehet az ATP-kötő kazetta (ABC) transzporter fehérjének, a P-glikoproteinnek, ami befolyásolja szöveti megoszlását és más gyógyszerekkel való kölcsönhatásait.

Veseelégtelenség esetén nincs szükség a dózis módosítására.

A metilprednizolon haemodializálható.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt adagolású toxicitási-dózistoxicitási vizsgálatokban, amelyeket egereknél, patkányoknál, nyulaknál és kutyáknál, intravénás, intraperitoneális, subcutan, intramuscularis és per os adagolással végeztek, nem találtak nem várt kockázatokat. A metilprednizolon nagy potenciálú szteroid, amely a glükokortikoidoknak megfelelő farmakológiai aktivitással rendelkezik, beleértve a szénhidrát metabolizmusra, elektrolit- és vízegyensúlyra, vérképzésre, nyirokszövetekre és fehérje-metabolizmusra gyakorolt hatását, ami a testtömeg gyarapodás csökkenéséhez vagy hiányához, lymphopeniához, a lép, a thymus, a nyirokmirigyek, a mellékvesekéreg és a herék atrophiájához, valamint a máj zsíros elváltozásához és a pancreas szigetsejtjeinek megnagyobbodásához vezethet. Egy metilprednizolonnal kezelt patkányokkal végzett, 30 napos reverzibilitási vizsgálat azt mutatta, hogy a gyógyszer megvonását követően körülbelül egy hónapon belül a normális szervi funkciók helyreálltak. Az 52 hetes metilprednizolon-szuleptanát-kezelést követően patkányoknál 9 hetes reverzibilitási periódus után számos paraméter visszatért a normál értékre. Az ismételt adagolású vizsgálatokban a toxicitási értékek megfeleltek annak, mint amik az exogén mellékvesekéreg-szteroidoknak való folyamatos expozíció során várhatóak.

Karcinogén potenciál:

Hosszútávú állatkísérleteket nem végeztek a karcinogén potenciál értékelésére, mivel a gyógyszer csak rövid távú kezelésre javallott, és nem voltak karcinogén aktivitásra utaló jelek. Nincs arra utaló bizonyíték, hogy a kortikoszteroidok karcinogének lennének.

Mutagén potenciál:

Kínai hörcsög V-79 sejtjeinek DNS károsodás/ alkalikus elutio assay módszerrel történő vizsgálata során nem találtak bizonyítékot potenciális genetikai és kromoszóma mutációra. A metilprednizolon májaktiváló rendszer hiányában nem indukál koromoszóma károsodást.

Reproduktív toxicitás:

Állatkísérletekben a metilprednizolon embriotoxikus hatásait vizsgálva nem figyeltek meg teratogén hatásokat egereknél 125 mg/ttkg/nap vagy patkányoknál 100 mg/ttkg/nap intraperitoneális adagolás mellett. Patkányoknál a metilprednizolon subcutan alkalmazás során teratogén volt 20 mg/ttkg/nap dózisban. A metilprednizolon-aceponát teratogén volt patkányoknál 1 mg/ttkg/nap dózisban, subcutan adagolás mellett.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Por oldatos injekcióhoz:

dinátrium-foszfát-dihidrát

nátrium-dihidrogén-foszfát-monohidrát

Oldószer:

injekcióhoz való steril víz

6.2 Inkompatibilitások

A kompatibilitási és stabilitási problémák elkerülése érdekében ez a gyógyszer kizárólag a 6.6 pontban felsorolt gyógyszerekkel elegyíthető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

Methylprednisolone SOPHARMA 40 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz:

2 év

Methylprednisolone SOPHARMA 250 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz:

5 év

Por oldatos injekcióhoz oldószerrel feloldva

Az elkészített injekciós oldat a stabilitását 25°C-on 6 órán át, 2°C – 8°C-on 48 órán át tartja meg. Mikrobiológiai szempontból a készítményt az oldat elkészítését követően azonnal fel kell használni. Ha nem használják fel azonnal, a felhasználó felelős az elkészített oldat felhasználás előtti tárolás időtartamáért és körülményeiért, ami 2°C és 8 °C között általában nem haladhatja meg a 24 órát, kivéve akkor, ha a feloldás/felhígítás ellenőrzött és validált aszeptikus körülmények között történt.

Hígítás után intravénás infúzióhoz

Az elkészített infúziós oldat a stabilitását 25°C-on 6 órán át, 2°C – 8°C-on 48 órán át tartja meg. Mikrobiológiai szempontból a készítményt az oldat elkészítését követően azonnal fel kell használni. Ha nem használják fel azonnal, a felhasználó felelős az elkészített oldat felhasználás előtti tárolás időtartamáért és körülményeiért, ami 2°C és 8°C között általában nem haladhatja meg a 24 órát, kivéve akkor, ha a feloldás/felhígítás ellenőrzött és validált aszeptikus körülmények között történt.

6.4 Különleges tárolási előírások

Az eredeti csomagolásban, fénytől védve tartandó, legfeljebb 25°C-on tárolandó. Nem fagyasztható.

A feloldott/hígított gyógyszerre vonatkozó tárolási előírásokat lásd a 6.3 pontban.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

A doboz tartalma:

- por oldatos injekcióhoz: I-es típusú, színtelen, a nyitás helyén színes ponttal jelzett üvegampullában,

- oldószer: I-es típusú, színtelen a nyitás helyén színes ponttal jelzett üvegampullában,

- Betegtájékoztató.

Methylprednisolone SOPHARMA 40 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz:

Por: 10 db 2 ml-es ampulla PVC fóliával lezárt buborékcsomagolásban és

Oldószer: 10 db 1 ml-es ampulla PVC fóliával lezárt buborékcsomagolásban, dobozban.

Methylprednisolone SOPHARMA 250 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz:

Por: 5 db 10 ml-es ampulla PVC fóliával lezárt buborékcsomagolásban és

Oldószer: 5 db 5 ml-es ampulla PVC fóliával lezárt buborékcsomagolásban, dobozban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

A készletben lévő második ampullában található oldószert az oldatos injekcióhoz való port tartalmazó ampullához kell adni.

Hígítás

Ha a gyógyszert infúzióval kell beadni, az így elkészített oldat tovább hígítható 50 mg/ml‑es (5%-os) glükóz oldattal, 9 mg/ml (0,9%-os) nátrium-klorid oldattal vagy 50 mg/ml-es (5%-os) glükóz 9 mg/ml-es (0,9%-os) nátrium-kloridban oldattal.

Ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel ugyanabban a fecskendőben! Ellenőrizze a parenterális oldat színét és tisztaságát a beadás előtt.

Bármilyen fel nem használt készítmény, illetve hulladékanyag megsemmisítését a helyi előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (két keresztes)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

SOPHARMA AD

16 Iliensko Shosse Str., 1220 Sofia

Bulgária

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

Methylprednisolone SOPHARMA 40 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz

OGYI-T-22764/01 10 x 2 ml por + 10 x 1 ml oldószer

Methylprednisolone SOPHARMA 250 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz

OGYI-T-22764/02 5 x 10 ml por + 5 x 5 ml oldószer

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2014. 12. 11.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2018. április 9.