MILGAMMA bevont tabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Milgamma bevont tabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

50 mg benfotiamint (S-benzoiltiamin-o-monofoszfát) és 0,25 mg cianokobalamint tartalmaz bevont tablettánként.

Ismert hatású segédanyagok: bevont tablettánként 101,225 mg laktóz-monohidrátot és 145,218 mg szacharózt, valamint glükóz szirupot, ricinusolajat, illetve amaranth (E 123) színezőanyagot tartalmaz.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Bevont tabletta

Bordó színű, kerek, mindkét oldalán domború tabletták. A tabletta magassága 5,2-6,0 mm, átmérője 11,0-11,5 mm.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Különböző eredetű idegrendszeri bántalmak neuropathiák és polyneuropathiák (diabéteszes, alkoholos, stb.) neuralgiák, neuritisek; övsömör, facialis paresis, B₁-vitamin-hiány következtében kialakult szívizomkárosodások, reumás panaszok, izomfájdalmak, kimerültség és rekonvaleszcencia.

2. Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Naponta 4-szer 1 bevont tabletta, melyet egészben (szétrágás nélkül) kell bevenni.

Kevésbé súlyos esetekben és roboránsként pl. rekonvaleszcenciában napi 1-2 bevont tabletta sok esetben elegendő.

A Milgamma szedésének időtartama függ a terápia sikerességétől, ha 4 hét múlva a terápiás válasz hiányzik vagy nem megfelelő, javasolt a terápia felülvizsgálata.

A Milgamma bevont tabletta felnőttek számára ajánlott.

Gyermekek és serdülők

A Milgamma alkalmazása gyermekeknél és 18 év alatti serdülőknél nem ajánlott, mivel nem áll rendelkezésre elegendő adat a biztonságosságról és/vagy hatásosságról.

Az alkalmazás módja

A bevont tablettákat kevés folyadékkal étkezés után, egészben kell lenyelni.

4.3 Ellenjavallatok

• Benfotiaminnal, tiaminnal és/vagy cianokobalaminnal vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység;

• Ileus.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A készítmény segédanyagként bevont tablettánkét 0,1 g laktóz-monohidrátot és 6,5 mg szacharózt, illetve glükóz szirupot tartalmaz.

Ritkán előforduló örökletes fruktóz-intoleranciában, galaktóz-intoleranciában, laktóz-intoleranciában, glükóz-galaktóz malabszorpcióban vagy szacharáz-izomaltáz hiányban a készítmény nem szedhető.

A készítmény amaranth (E 123) színezőanyagot tartalmaz, mely allergiás reakciókat okozhat.

A ricinusolaj tartalom következtében a betegeknél hányás, hányinger, gyomorfájdalom és nagyobb adagoknál laxatív hatás léphet fel.

Psoriasisban szenvedő betegeknél a Milgamma kezelést csak az előny-kockázat gondos mérlegelése után szabad elkezdeni, mivel a cianokobalamin súlyosbíthatja a bőrtüneteket.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A tiamint az 5-fluorouracil deaktiválja, mivel az 5-fluorouracil a tiamin foszforilációját tiamin-pirofoszfáttá kompetitíve gátolja.

A cianokobalamin felszívódását csökkentik a kolchicin, aminoglikozid antibiotikumok (pl. neomicin), p-amino-szalicilsav, antiepileptikumok (fenitoin, fenobarbitál és primidon), kolesztiramin, elnyújtott hatóanyag-felszabadulású kálium készítmények, metildopa, gyomorsavgátlók (pl. omeprazol, cimetidin) és az alkohol, valamint csökkenthetik a biguanid-típusú orális antidiabetikumok is.

Kloramfenikollal kezelt betegek gyengén reagálhatnak a cianokobalamin terápiára.

C-vitamin és cianokobalamin együttes alkalmazása a cianokobalamin mennyiségének csökkenését eredményezheti a szérumban és a szervezet raktáraiban.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség és szoptatás alatt az ajánlott napi bevitel 1,4-1,6 mg B₁-vitamin (tiamin) és 4 mikrogramm cianokobalamin.

Ezt a tiamin-adagot terhesség alatt csak akkor lehet túllépni, ha a betegnek bizonyított tiamin-hiánya van, mivel a napi adagnál nagyobb dózisok biztonságosságát eddig nem állapították meg.

A cianokobalamin nagyobb dózisban sem mutatott káros hatást.

A tiamin és a cianokobalamin átjut az anyatejbe.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Milgamma nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A mellékhatások értékelése általában az alábbi gyakorisági kategóriák szerint történik:

Nagyon gyakori: (1/10)

Gyakori: (1/100 – <1/10)

Nem gyakori: (1/1000 – <1/100)

Ritka: (1/10 000 – <1/1000)

Nagyon ritka: (<1/10 000)

Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

Immunrendszeri betegségek és tünetek:

Nagyon ritka:

Egyes esetekben túlérzékenységi reakciók (csalánkiütés, bőrkiütés, asthma) léphetnek fel. Acetilszalicilsavra túlérzékeny betegeknél a rizikó megnövekedett.

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

Nagyon ritka:

Benfotiaminnal végzett klinikai vizsgálatokban egyes esetekben gastrointestinalis rendellenességekről – mint pl. hányinger vagy egyéb – számoltak be.

Ezek összefüggése a B₁-vitamin alkalmazásával és dózisfüggőségük egyelőre nem tisztázott.

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei

Nagyon ritka:

Acne-szerű és hólyagos kiütések.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül

4.9 Túladagolás

Mérgezésre vagy túladagolásra utaló esetek nem ismertek.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

1. Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: B₁-vitamin B₆- és/vagy B₁₂-vitaminnal kombinációban

ATC kód: A11DB

A B-vitamin-komplex neurotropikus vitaminjainak kedvező hatása van az idegek és a mozgásszervek anyagcseréjére és degeneratív betegségeire. Nem csak a hiánybetegségek ellenszereként alkalmazzák ezeket, hanem nagy dózisú Milgammával fájdalomcsillapító, antineuralgikus és regeneratív gyógyszertani hatások is elérhetők.

A benfotiamin az allitiaminok csoportjába tartozik és a B₁-vitamin zsíroldékony prodrugja. A vízoldékony B₁-vitaminnal összehasonlítva az alábbi előnyös tulajdonságokkal rendelkezik:

1. A benfotiamin felszívódása 3-5-ször jobb, mint az azonos mennyiségű tiamin-hidrokloridé.

2. Azonos mennyiség adagolása után az anyagcsere során a benfotiamin 2-5-ször nagyobb arányban alakul át biológiailag aktív kokarboxilázzá.

3. A benfotiamin sokkal rezisztensebb a tiamináz enzimbontó hatásával szemben.

4. Nagyon nagy benfotiamin-mennyiségek orális bevitele után sem figyeltek meg anafilaxiás reakciókat.

5. Míg a bélperisztaltikát a tiamin-hidroklorid gátolja, a benfotiamin a simaizmok működésére kismértékű serkentő hatással rendelkezik.

6. A benfotiamin íztelen és szagtalan. Az ismert, kellemetlen testszag, mely a vízoldékony B₁-vitamin adásakor jelentkezhet, nem lép fel.

A B₁₂-vitamin (cianokobalamin) a sejtanyagcsere, a normál vérképzés és az idegrendszer működéséhez nélkülözhetetlen. Katalizálja a biológiai nukleinsav szintézist, és ezzel az új sejtmagok felépülését. Nagyobb dózisban a B₁₂-vitamin analgetikus, antiallergiás és vérkeringés javító hatású.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

A benfotiamint orális alkalmazás után a bélben lévő foszfatáz enzimek defoszforilálják zsíroldékony S‑benzoiltiaminná (SBT). Ez jobban felszívódik, mint a vízoldékony tiamin-derivátumok, és a keringő vérből a sejtek belsejébe jut, ahol a tiamin enzimatikus debenzoilálása történik, amelyet a tiamin-kináz alakít át aktív koenzim formába (kokarboxiláz, ill. tiamindifoszfát). Kb. 1 mg tiamin bomlik le naponta a szervezetben. A tiamin-felesleg a vizelettel kiválasztódik.

A kokarboxiláz, többek között a piruvát-dehidrogenáz koenzimje, amely a glükóz oxidatív lebontásában kulcsszerepet játszik. Mivel az idegsejtek energiája főleg a glükóz oxidatív lebomlásából származik, ezért a megfelelő tiamin-ellátottság az idegsejtek működéséhez nélkülözhetetlen. Ha a glükózszint emelkedik, akkor a tiamin-szükséglet is megnő. A benfotiaminnal nagyobb intracelluláris tiamin- és aktív koenzimkoncentráció érhető el, mint az oralisan alkalmazott vízoldékony tiamin-származékokkal.

Kielégítő mennyiségű kokarboxiláz hiány az intermedier anyagcseretermékek – mint a piruvát, laktát és ketoglutarát – felszaporodásához vezet a vérben és a szövetekben, melyekre az izomzat, a szívizom és a központi idegrendszer különösen érzékenyen reagál. A benfotiamin meggátolja ezeknek a toxikus anyagoknak a felhalmozódását. Továbbá terápiás dózisban a benfotiaminnak analgetikus hatása van.

Az emésztés során a táplálékból felszabadult B₁₂-vitamin a gyomorban az intrinsic faktorhoz (IF) kötődik. Ezt a glikoproteint a gyomor parietalis sejtjei termelik. A B₁₂-vitamin-IF komplex a proteolitikus enzimekkel szemben rezisztens, és a distalis ileumba kerül, ahol specifikus receptorokhoz kötődik, melyek biztosítják a vitamin felszívódását. A B₁₂-vitamin a mucosán át a hajszálér keringésbe jut, ahol a transzkobalamin transzportproteinhez kötődik. Ez a komplex a májba, csontvelőbe és más proliferáló sejtekbe gyorsan felszívódik.

A felszívódás intrinsic faktor hiányos, malabszorpcióban vagy bélbetegségekben, ill. bélelváltozásokban szenvedő betegeknél, gastrectomia után vagy fennálló autoimmun antitestképződésnél zavart.

A táplálékból általában csak 1,5-3,5 g B₁₂-vitamin szívódik fel.

A B₁₂-vitamin az epén keresztül választódik ki, és részt vesz az enterohepatikus körforgásban. A B₁₂‑vitamin átjut a placentába.

Biohasznosulás

A benfotiamin szignifikánsan nagyobb biohasznosulását mutatta ki tíz fiatal férfi önkéntesen Bitsch tanulmánya (1990) a vízoldékony tiamin-mononitráttal összehasonlítva. A benfotiamin felszívódása dózisfüggő, mivel a zsíroldékony anyag nem vesz részt szaturációs kinetikában, mint a tiamin. Ezzel ellentétben a vízoldékony B₁-vitamin oralis bevitele után 10 mg-nál több nem szívódik fel naponta. Ezen kívül, a benfotiamin a szövetekben hosszabb ideig raktározódik.

A benfotiamin egyértelműen kiválóbb, mint más zsíroldékony tiamin-származékok. Egy komperatív cross over vizsgálatban Bitsch mutatta ki 1992-ben, hogy például a benfotiamin oralis alkalmazása után a plazma AUC-értéke (a koncentráció-idő görbe alatti terület) benfotiamin alkalmazása után négyszer nagyobb volt, mint a megfelelő fursultiamin-értékek; a maximális tiamin-koncentráció a plazmában (c_max) benfotiamin-adás után több, mint kétszerese volt a fursultiamin értékeknek.

A B₁-vitamin státusz meghatározására a vörösvértestek TPP (tiamindifoszfát)-függő enzimaktivitását, mint pl. a transzketoláz (ETK) és reaktivitásuk megfelelő fokát (aktivációs koefficiens -ETK) mérték. A plazma ETK koncentrációi 2-4 g/100 ml között mozogtak.

Normál esetben a plazmakoncentrációk 200-900 pg/ml közöttiek, hiány esetén  200 pg/ml.

A keringő B₁₂-vitamin az össz vitaminmennyiségnek csak 0,1%-a.

A napi B₁₂-vitamin szükséglet kb. 1 g. A szervezetben nem keringő B₁₂-vitamint főleg a máj raktározza. A szervezetben lévő 3-5 mg összmennyiség 50-90%-a a májban található.

A cianokobalamin biológiai felezési ideje a plazmában 123 óra.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A rendelkezésre álló irodalom és a több évtizedes terápiás alkalmazás alapján a benfotiamin és a cianokobalamin nem bizonyult mutagén, karcinogén és a reprodukcióra toxikus hatásúnak.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

talkum

laktóz-monohidrát

szacharóz

kukoricakeményítő

zselatin

mikrokristályos cellulóz

sztearinsav

dextrin

kalcium-karbonát

sellak

glükóz szirup

ricinusolaj

fehér viasz

karnaubaviasz

titán-dioxid (E 171)

színezőanyag: Red colorant [amaranth (E 123)]

6.2 Inkompatibilitások

A benfotiamin esetében a tiaminra jellemző inkompatibilitás, általában nem tapasztalható. Csupán aminofillinnel, C-vitaminnal és magas hőmérsékleten valamint magas páratartalom esetén B₂-vitaminnal kombinálva mutatott elszíneződést.

A cianokobalamin oxidáló- és redukáló szerekkel és nehézfémsókkal inkompatibilis. A B₁₂-vitamin a B‑komplex más faktoraihoz hasonlóan a tiamin-tartalmú oldatokban a tiamin bomlástermékei által gyorsan károsodik (ezt a hatást alacsony vasion koncentráció kivédheti). A riboflavin, különösen egyidejű fény hatására szintén destruktív hatást fejt ki; a nikotinamid meggyorsítja a fotolízist, ugyanakkor az antioxidánsok gátlólag hatnak.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

4 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25 C-on, a fénytől, hőtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Bevont tabletták fehér, átlátszatlan PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

20×, 50×, 100×

és

klinikai csomagolás: 500×, 1000×.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6. A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármely fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Kizárólag a csomagoláson feltüntetett lejárati időn belül használható fel.

Megjegyzés:  (egy keresztes)

Osztályozás: I. csoport

Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer (VN).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Wörwag Pharma GmbH & Co. KG

Flugfeld-Allee 24

71034 Böblingen

Németország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA

OGYI-T-1596/01 20×

OGYI-T-1596/02 50×

OGYI-T-1596/03 100×

OGYI-T-1596/04 500×

OGYI-T-1596/05 1000×

9. A FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA:

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1991. január 1.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2004. április 30.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2021. október 18.