MISYO 10 mg/ml koncentrátum belsőleges oldathoz betegtájékoztató

📦 Kiszerelések

Gyógyszer alapadatai

Hatóanyag: methadone hydrochloride
ATC kód: N07BC02
Nyilvántartási szám: OGYI-T-22628
Állapot: TK

9

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára


Misyo 10 mg/ml koncentrátum belsőleges oldathoz

metadon-hidroklorid


Mielőtt elkezdi szedni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mert az Ön számára fontos információkat tartalmaz.

  • Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szüksége lehet.

  • További kérdéseivel forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez.

  • Ezt a gyógyszert az orvos kizárólag Önnek írta fel. Ne adja át a készítményt másnak, mert számára ártalmas lehet még abban az esetben is, ha a betegsége tünetei az Önéhez hasonlóak.

  • Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa erről kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.

Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. Lásd 4. pont.


A betegtájékoztató tartalma:


1. Milyen típusú gyógyszer a Misyo 10 mg/ml koncentrátum belsőleges oldathoz (továbbiakban: Misyo) és milyen betegségek esetén alkalmazható?

2. Tudnivalók a Misyo alkalmazása előtt

3. Hogyan kell alkalmazni a Misyo‑t?

4. Lehetséges mellékhatások

5. Hogyan kell a Misyo‑t tárolni?

6. A csomagolás tartalma és egyéb információk



1. Milyen típusú gyógyszer a Misyo és milyen betegségek esetén alkalmazható?


A gyógyszer metadon-hidrokloridot tartalmaz, amely a kábító fájdalomcsillapító gyógyszerek közé tartozik. A függőségek kezelésére alkalmazzák a megvonási tünetek mérséklésének céljából.


A Misyo-kezelésben részesülő betegeket a kezelés során rutinszerűen monitorozni kell a gyógyszer nem megfelelő alkalmazása, a gyógyszerrel való visszaélés és a hozzászokás szempontjából.



2. Tudnivalók a Misyo alkalmazása előtt


Ne szedje a Misyo‑t:

  • ha allergiás a metadonra, benzoátokra vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére. Allergiás reakció tünetei közé tartoznak a kiütések, a viszketés és a légszomj;

  • ha asztmás roham alakul ki Önnél (ne alkalmazza a gyógyszert asztmás roham közben). Ha a gyógyszert saját magának adja be, várjon, amíg elmúlik az asztmás roham és teljesen helyreállt az állapota;

  • ha Ön alkoholfüggő;

  • ha Ön monoamin-oxidáz gátlókat (MAOI‑k) szed depresszió kezelésére, vagy ha MAOI gyógyszert szedett az elmúlt két hétben (lásd: „Egyéb gyógyszerek és a Misyo”);

  • ha Ön nem opioid (gyógy)szerfüggő;

  • ha szívproblémái vannak (megnyúlt QT‑szakasz);

  • ha súlyos májproblémája van;

  • ha szül.


Ha bizonytalan benne, hogy a fentiek bármelyike vonatkozik‑e Önre, akkor a Misyo alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével.


Figyelmeztetések és óvintézkedések

A Misyo alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével:

  • ha súlyos légzési problémái vannak;

  • ha fejsérülése van vagy volt a közelmúltban;

  • ha máj vagy veseproblémája van;

  • ha epilepsziás;

  • ha a pajzsmirigye alulműködik (hipotireózisban szenved);

  • ha mellékvese eredetű problémája van;

  • ha megnagyobbodott a prosztatája;

  • ha alacsony a vérnyomása;

  • ha sokkos állapotban van;

  • ha a miaszténia grávisz nevű izomgyengeségben szenved;

  • ha bélproblémái vannak;

  • ha a megnyúlt QT‑szakasz kockázati tényezői ismerten fennállnak Önnél:

  • ha a kórtörténetében szerepel szívritmuszavar;

  • ha a kórtörténetében szerepel szívbetegség;

  • ha a család kórtörténetében szerepel hirtelen, ismeretlen eredetű haláleset;

  • ha alacsony a kálium-, nátrium- vagy magnéziumszintje;

  • ha terhes vagy szoptat;

  • ha Ön nagyon beteg vagy idős, érzékenyebb lehet a gyógyszerre.


Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét, ha a következő tünetek bármelyikét észleli a Misyo szedése során: gyengeség, fáradtság, étvágytalanság, hányinger, hányás, alacsony vérnyomás. Ezek annak tünetei lehetnek, hogy a mellékvesék túl kevés kortizol nevű hormont termelnek, és lehet, hogy Önnek hormonpótló gyógyszert kell szednie.


Az opioid fájdalomcsillapítók hosszú távú alkalmazása a nemi hormonok termelődésének csökkenésével és a prolaktin nevű hormon koncentrációjának növekedésével járhat. Keresse fel kezelőorvosát, ha a nemi vágy csökkenését vagy impotenciát tapasztal, illetve tartósan elmarad a menstruációja (amenorrea).


Alvással összefüggő légzészavarok

A Misyo alvással összefüggő légzési rendellenességeket, például alvás közben jelentkező légzéskimaradást (alvási apnoét) és alvással összefüggő alacsony véroxigénszintet (hipoxémiát) okozhat. A tünetek közé tartozhatnak az alvás közbeni légzéskimaradás, légszomj miatti éjszakai ébredés, a folyamatos alvás fenntartásának nehézsége vagy túlzott álmosság a nap folyamán. Ha saját maga vagy valaki más észleli Önnél ezeket a tüneteket, forduljon kezelőorvosához. Kezelőorvosa mérlegelheti az adag csökkentését.


Hozzászokás, függőség és szenvedélybetegség

Ez a gyógyszer metadont tartalmaz, amely egy opioid hatóanyag. Az opioidok ismétlődő alkalmazása azzal járhat, hogy a gyógyszer veszít a hatásosságból (Ön hozzászokott a gyógyszerhez). A Misyo ismétlődő alkalmazása függőséghez (dependencia), a szerrel való visszaéléshez (abúzus) és szenvedélybetegséghez (addikció) is vezethet, ami életveszélyes túladagolást okozhat.


A függőség vagy a szenvedélybetegség miatt előfordulhat, hogy már nem tudja kontrollálni, hogy mennyi gyógyszert kell alkalmaznia, illetve milyen gyakran kell azt alkalmaznia.


A függőség vagy szenvedélybetegség kialakulásának kockázata egyénenként változik. Nagyobb lehet a kockázata annak, hogy a Misyo-kezelés mellett függővé vagy szenvedélybeteggé válik, ha:

  • Ön – vagy a családjában bárki – valaha visszaélt olyan szerekkel, vagy valaha függővé vált olyan szerektől, mint az alkohol, a vényköteles gyógyszerek vagy a tiltott kábítószerek („addikció”);

  • Ön dohányzik;

  • Önnek bármikor hangulatzavara (depresszió, szorongás vagy személyiségzavar) volt, vagy pszichiátriai kezelésben részesült más mentális betegség miatt.


Ha a Misyo alkalmazása során az alábbi jelek bármelyikét észleli, ez arra utaló jel lehet, hogy Ön függővé vagy szenvedélybeteggé vált:

  • a gyógyszert a kezelőorvosa által javasoltnál hosszabb ideig kell alkalmaznia;

  • a javasolt adagnál többet kell alkalmaznia;

  • a gyógyszert az előírttól eltérő okból alkalmazza, például hogy „megőrizze nyugalmát” vagy „segítsen elaludni”;

  • Ön többször, sikertelenül próbálta meg a gyógyszer alkalmazását abbahagyni vagy szabályozni;

  • amikor abbahagyja a gyógyszer alkalmazását, rosszul érzi magát, majd amikor újra elkezdi alkalmazni a gyógyszert, jobban érzi magát („megvonási tünetek”).


Ha a fenti jelek bármelyikét észleli, beszéljen kezelőorvosával, hogy egyeztessék a kezelés Ön számára legmegfelelőbb menetét, beleértve azt is, hogy mikor megfelelő a leállítása, és hogyan kell biztonságosan leállítani (lásd 3. pont, Ha idő előtt abbahagyja a Misyo szedését).


Ha bizonytalan benne, hogy a fentiek bármelyike vonatkozik‑e Önre, akkor a Misyo alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével.


Egyéb gyógyszerek és a Misyo

Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a jelenleg vagy nemrégiben szedett, valamint szedni tervezett egyéb gyógyszereiről.


A metadon-hidroklorid befolyásolhatja más gyógyszerek hatását. Más gyógyszerek pedig befolyásolhatják a metadon-hidroklorid hatását.

Semmiképpen ne alkalmazza a Misyo‑t:

  • úgynevezett monoamino-oxidáz gátlókkal (MAOI‑k) egyidejűleg vagy két héten belül az alkalmazása után.


Különösen akkor tájékoztassa a kezelőorvosát, ha az alábbiak bármelyikét alkalmazza:

  • egyéb kábító fájdalomcsillapítók;

  • a mentális állapotára ható gyógyszerek (pl. tioridazin, fenotiazinok, haloperidol és szertindol);

  • szívproblémákra szedett gyógyszerek, például verapamil és kinidin;

  • depresszió kezelésére alkalmazott gyógyszer (dezipramin, nefazodon, fluvoxamin, fluoxetin, paroxetin és szertralin);

  • gyulladáscsökkentők és úgynevezett immunszupresszánsok (pl. dexametazon és ciklosporin)

  • vírusellenes gyógyszerek, például a HIV kezelésére alkalmazott készítmények (nevirapin, zidovudin, efavirenz, nelfinavir, ritonavir, amprenavir, delavirdin, lopinavir/ritonavir, ritonavir/szakvinavir, abacavir, didanozin és sztavudin);

  • antibiotikumok (bakteriális fertőzések kezelésére alkalmazott gyógyszerek), például ciprofloxacin és makrolid antibiotikumok, például klaritromicin, telitromicin és eritromicin;

  • gombás fertőzések kezelésére alkalmazott gyógyszerek, például flukonazol, itrakonazol és ketokonazol;

  • a gyomorfekélyek kezelésére alkalmazott cimetidin;

  • az opioid szerek hatását ellensúlyozó naloxon;

  • az opioid gyógyszerek hatásának felfüggesztésére szánt gyógyszerek, például naltrexon és buprenorfin;

  • a tuberkulózis (TBC) kezelésére alkalmazott rifampicin;

  • epilepszia kezelésére alkalmazott gyógyszerek, például fenitoin, karbamazepin, fenobarbitál és primidon;

  • kannabidiol (görcsrohamok kezelésére alkalmazott gyógyszer);

  • az epilepszia, idegfájdalom vagy szorongás kezelésére alkalmazott gyógyszerek (gabapentin és a pregabalin) növelhetik az opioid-túladagolás és a légzési nehézségek kockázatát, ami életveszélyes lehet;

  • a vizeletet savassá változtató (gyógy)szerek, például aszkorbinsav (C‑vitamin) és ammónium-klorid;

  • hasmenés kezelésére alkalmazott gyógyszer (pl. loperamid, difenoxilát);

  • vízhajtó (diuretikum, pl. spironolakton);

  • álmosító hatású gyógyszerek;

  • metamizol, ami egy fájdalomcsillapításra és lázcsillapításra szolgáló gyógyszer;

  • depresszióra alkalmazott, orbáncfű tartalmú gyógynövénykészítmény.


A Misyo és nyugtató hatású gyógyszerek, mint például a benzodiazepinek vagy benzodiazepinekkel rokon gyógyszerek, együttes alkalmazása növeli az álmosság, a légzési nehézség (légzésdepresszió), a kóma előfordulásának kockázatát életveszélyes lehet. Emiatt az együttes alkalmazáslehetőségét arra az esetre kell korlátozni, amikor nincs más kezelési lehetőség.

Ha az Ön kezelőorvosa mégis előírja a Misyo és nyugtató hatású gyógyszerek egyidejű alkalmazását, az adagot és a kezelés időtartamát kezelőorvosának korlátoznia kell.

Tájékoztassa kezelőorvosát, hogy milyen nyugtató hatású gyógyszereket szed, és szigorúan kövesse a kezelőorvos által előírt adagolást. Segítségére lehet, ha a barátait vagy rokonait tájékoztatja a fent említett jelek és tünetek kialakulásának lehetőségéről. Forduljon kezelőorvosához, ha ilyen tüneteket tapasztal.


A mellékhatások kockázata növekszik, ha a metadont depresszió elleni gyógyszerekkel (pl. citaloprám, duloxetin, eszcitaloprám, fluoxetin, fluvoxamin, paroxetine, szertralin, venlaflaxin, amitriptilin, klomipramin, imipramin, nortriptilin) együtt szedi. Keresse fel kezelőorvosát, ha az alábbi tünetek bármelyikét tapasztalja:

  • a tudatállapot megváltozása (pl. nyugtalanság, hallucinációk, kóma)

  • gyors szívverés, ingadozó vérnyomás, láz

  • fokozott reflexek, károsodott mozgáskoordináció, izommerevség

  • emésztőrendszeri tünetek (például hányinger, hányás, hasmenés)


Más gyógyszerek is hathatnak a szívre azok közül, amelyeket szed (pl. szotalol, amiodaron és flekainid).

Kezelőorvosának minden olyan gyógyszerről be kell számolnia, amelyet szed, mert metadonnal együtt alkalmazva veszélyesek lehetnek. Ez esetben kezelőorvosa szükségesnek tarthatja, hogy a szívét elektrokardiográfiás (EKG) úton monitorozzák a kezelés elején, hogy meggyőződjenek róla, hogy ilyen hatások nem fordulnak elő.

A metadon bizonyos vér- és vizeletvizsgálati eredményeket is befolyásolhat (például dopping tesztek). Kérjük, tájékoztassa a kezelőorvosát, hogy metadont szed, mielőtt bármilyen vizsgálatot elvégeznének Önnél.


Az étel, az ital és az alkohol hatása a Misyo‑ra

A Misyo alkalmazható étellel vagy anélkül is.

A Misyo alkalmazásának idején ne fogyasszon alkoholt! A metadon ugyanis elálmosíthatja, és ha alkoholt is fogyaszt, még álmosabb lesz.

A Misyo alkalmazásának idején ne igyon grépfrútlevet! A grépfrútlé ugyanis befolyásolhatja a metadon hatását.


Terhesség, szoptatás és termékenység

Ha Ön terhes vagy szoptat, illetve ha fennáll Önnél a terhesség lehetősége vagy gyermeket szeretne, a gyógyszer alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával.


Terhesség

A kockázat-előny gondos mérlegelését követően a Mysio alkalmazható terhesség ideje alatt, lehetőség szerint egy erre szakosodott egészségügyi intézményben történő megfigyelés mellett. Szükséges lehet az adagot naponta kétszeri alkalmazásra emelni a kezelés hatásosságának fenntartása érdekében a terhesség során bekövetkező anyagcsere-változások miatt.

A terhesség alatti tartós alkalmazás hozzászokáshoz és magzati függőséghez vezethet, valamint gyakran kórházi kezelést igénylő, születés utáni megvonási tüneteket is okozhat.

Legyen körültekintő, ha terhességi tesztet végez, mert a Misyo befolyásolhatja a vizsgálat eredményét.

Nem szabad ezt a gyógyszert alkalmazni szülés közben.


Szoptatás

Ha Ön szoptat, vagy szoptatást tervez a metadon szedése közben, beszéljen kezelőorvosával, mert ez hatással lehet gyermekére. Figyelje gyermekénél a kóros jeleket és tüneteket, azaz a fokozott (szokásosnál nagyobb mértékű) aluszékonyságot, légzési nehézséget vagy a petyhüdtséget. Azonnal beszéljen kezelőorvosával, ha gyermekénél a felsorolt tünetek bármelyikét tapasztalja.


Termékenység

Metadon esetén szexuális diszfunkciót írtak le férfibetegeknél fenntartó terápia mellett.


A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Alkalmazása idején és után a metadon súlyosan befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeit. Ezeket a tevékenységeket kizárólag kezelőorvosa engedélyével kezdheti újra végezni.


A Misyo szorbitot tartalmaz

Ez a gyógyszer 300 mg folyékony, nem kristályosodó szorbit-szirupot tartalmaz (amely 210 mg szorbitnak felel meg) milliliterenként.

A szorbit fruktózforrás. Amennyiben kezelőorvosa korábban már figyelmeztette, hogy Ön (vagy gyermeke) bizonyos cukrokra érzékeny, vagy az örökletes fruktózintoleranciának nevezett ritka genetikai betegséget állapították meg Önnél (vagy gyermekénél), amely során szervezete nem tudja lebontani a fruktózt, beszéljen kezelőorvosával, mielőtt Ön (vagy gyermeke) bevenné vagy Önnél (vagy gyermekénél) alkalmaznák ezt a gyógyszert.


Bizonyos embereknél a szorbit befolyásolhatja, hogy a lenyelt metadonból mennyi szívódik fel. Ezeknél az embereknél a Misyo 10 mg/ml koncentrátum belsőleges oldathoz és más metadon-tartalmú, de szorbitot nem tartalmazó készítmények közötti váltás a metadon vérszintjeinek változását, és a tünetek visszatérését idézheti elő. Vegye fel a kapcsolatot a kezelőorvosával, ha ezt tapasztalná.


A Misyo nátrium-benzoátot tartalmaz

Ez a gyógyszer 3 mg nátrium-benzoátot tartalmaz milliliterenként.

Habár ezt a gyógyszert nem újszülötteknek szánták, fontos tudni, hogy a nátrium-benzoát fokozhatja a sárgaságot (a szemfehérje és a bőr sárgás elszíneződése) újszülötteknél (4 hetes kor alatt).


A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz milliliterenként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.



3. Hogyan kell alkalmazni a Misyo‑t?


A gyógyszert mindig a kezelőorvos által elmondottaknak megfelelően szedje. Amennyiben nem biztos abban, hogyan alkalmazza a gyógyszert, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.


A Misyo‑t kizárólag szájon át vegye be. Semmilyen körülmények között ne próbálja meg befecskendezni ezt a gyógyszert, mert az injekció súlyos és állandó károsodást okozhat a szervezetében, és akár végzetes következményekkel is járhat. A gyógyszert egészségügyi szakember hígítsa. Ön a Misyo‑t hígított formában fogja megkapni.

Kezelőorvosa elmondja majd, mennyi Misyo‑t kell bevennie és milyen gyakran. Fontos, hogy a kezelőorvosával megbeszélt adagnál többet ne vegyen be.


Alkalmazása felnőtteknél

A szokásos kezdő adag naponta 10–30 mg. Az adagot lassan emelik egészen addig, amikor már nem mutat megvonási vagy toxikus tüneteket. A szokásos adag naponta 60–120 mg. Kezelőorvosa dönti majd el, hogy mekkora adagra van szüksége és mikor csökkentse az adagot.


Alkalmazása időseknél és súlyosan beteg embereknél

Ha ismételt adagban kell kapnia a gyógyszert, kezelőorvosa esetleg szorosabban nyomon szeretné majd követni az Ön állapotát. Ha Ön idősebb, beteg, máj- vagy veseproblémái vannak, körültekintően kell eljárni, és az adagolást csökkenteni kell.


Alkalmazása gyermekeknél

A Misyo gyermekeknek nem adható.


Ha az előírtnál több Misyo‑t vett be

Ha túl sok metadont vett be, az alábbiakat tapasztalhatja:

  • légzési nehézség;

  • extrém álmosság, ájulás vagy kóma;

  • tűhegy pupilla;

  • izomgyengeség;

  • hideg és nyirkos bőr;

  • alacsony vércukorszint;

  • lassú szívverés, alacsony vérnyomás, szívroham vagy sokk;

  • agyat érintő betegség (úgynevezett toxikus leukoenkefalopátia);

  • súlyos esetben halálozás is előfordulhat.

Túladagolás esetén azonnal keressen orvosi segítséget, még akkor is, ha jól érzi magát, mert metadon-mérgezést is szenvedhetett.


Ha elfelejtette bevenni a Misyo‑t

Ha kimaradt egy adag, ne pótolja. Várjon a következő adag alkalmazásának időpontjáig, és csak az akkor esedékes adagot vegye be. Ne vegyen be kétszeres adagot a kihagyott adag pótlására.


Ha idő előtt abbahagyja a Misyo szedését

Ne hagyja abba a gyógyszer szedését, hacsak kezelőorvosa nem utasítja rá, különben megvonási tüneteket tapasztalhat. Kezelőorvosa fogja megmondani, hogyan csökkentse fokozatosan az adagot.


Ha bármilyen további kérdése van a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatban, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.



4. Lehetséges mellékhatások


Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek.


Azonnal hagyja abba a gyógyszer alkalmazását és keressen fel egy kezelőorvost, ha az alábbiak bármelyikét tapasztalja:

  • Allergiás reakció, mely jelentheti a következőket: arc, ajkak, nyelv vagy torok duzzanata vagy légzési vagy nyelési nehézség, esetleg erős bőrviszketés dudorokkal.

  • Szívproblémák. Ennek a következő tünetei lehetnek: változások abban, ahogyan a szíve dobog, például gyorsabban ver vagy kihagy, légzési nehézség vagy szédülés, ha a légzése lelassul vagy felszínessé válik. Ezek ritka mellékhatások, amelyek 1000 betegből legfeljebb 1-nél fordulnak elő.

  • Ha a légzése lelassul vagy felszínessé válik.

  • Agysérülést követően vagy agyi betegség mellett fokozódó belső nyomásérzés a fejében, ha már eddig is érzett ilyet.


Folytassa a gyógyszer alkalmazását, de azonnal tájékoztassa kezelőorvosát, ha az alábbi mellékhatások bármelyike kialakul Önnél:

  • ha asztmás és az asztmája súlyosbodik.


Egyéb lehetséges mellékhatások között említhetők:

Nagyon gyakori (10 betegből több mint 1 beteget érinthet):

  • hányinger, hányás.


Gyakori (10 betegből legfeljebb 1 beteget érinthet):

  • vízvisszatartás;

  • intenzív boldogságérzet (eufória), nem valóságos dolgok látása vagy hallása (hallucinációk);

  • álmosság;

  • homályos látás, tűhegypupilla, száraz szemek;

  • szédülés vagy forgásérzés;

  • székrekedés;

  • bőrkiütés, izzadás;

  • fáradtságérzet;

  • testsúlygyarapodás.


Nem gyakori (100 betegből legfeljebb 1 beteget érinthet):

  • lehangoltság (diszfória), nyugtalanság (agitáció), zavartság, alvási nehézség, csökkent nemi vágy (libidó);

  • fejfájás, ájulás;

  • alacsony vérnyomás, arc pirulása;

  • légzési nehézség (köhögéssel is), orrszárazság;

  • szájszárazság, nyelv gyulladása;

  • epevezeték görcse (hasi fájdalom);

  • viszketés, csalánkiütés, kiütés;

  • vizeletretenció, vizelési nehézség;

  • erekció elérésének és fenntartásának nehézsége;

  • menstruációs zavarok, emlő tejtermelése;

  • lábdagadás;

  • gyengeség;

  • alacsony testhőmérséklet.


Ritka (1000 betegből legfeljebb 1 beteget érinthet):

  • szívproblémák, lassabb szívverés, szívdobogásérzés (palpitáció);

  • sokk;

  • légzésmegállás;

  • renyhe bélmozgások (ileusz).


Az alábbi mellékhatásokról szintén beszámoltak (gyakoriságuk nem ismert):

  • alacsony trombocitaszám, amely fokozza a vérzés és a véraláfutás veszélyét;

  • emelkedett prolaktinszintek;

  • étvágytalanság;

  • a vér kálium- és magnéziumszintjének csökkenése;

  • alacsony vércukorszint;

  • hallásvesztés;

  • Ön függővé válhat a Misyo‑tól (további információért lásd 2. pont Figyelmeztetések és óvintézkedések);

  • légzéskimaradások alvás közben (alvási apnoé).


Előfordulhat, hogy csökken a vér kálium- vagy magnéziumszintje, kialakulhat hallásvesztés vagy csökkenhet a vérben a trombocitaszám, habár ezeknek a mellékhatásoknak a gyakorisága nem ismert.


Mellékhatások bejelentése


Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is bejelentheti az V. függelékben található elérhetőségeken keresztül.

A mellékhatások bejelentésével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos alkalmazásával kapcsolatban.



5. Hogyan kell a Misyo‑t tárolni?


A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! Ezt a gyógyszert biztonságos és elzárt helyen kell tárolni, ahol más személyek nem férnek hozzá. Súlyos károsodást okozhat, és halálos lehet azok számára, akik alkalmazzák ezt a gyógyszert, ha ezt nem nekik írták fel.

A dobozon, üvegen feltüntetett lejárati idő (EXP) után ne alkalmazza ezt a gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik.

Legfeljebb 25 °C‑on, a fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

Első felbontás után legfeljebb 25 °C‑on, a fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó legfeljebb 90 napig. Felbontás után 90 napon belül fel kell használni.

Az 1 mg/ml vagy 5 mg/ml koncentrációra történő hígítást követően PET palackban és legfeljebb 25 °C‑on, fénytől védve 14 napig eltartható. Hígítás után 14 napon belül fel kell használni.


Semmilyen gyógyszert ne dobjon a szennyvízbe vagy a háztartási hulladékba. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy mit tegyen a már nem használt gyógyszereivel. Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét.



6. A csomagolás tartalma és egyéb információk


Mit tartalmaz a Misyo?

  • A készítmény hatóanyaga a metadon.

A koncentrátum belsőleges oldathoz 10 mg metadon-hidrokloridot tartalmaz milliliterenként.

- Egyéb összetevők: nem kristályosodó szorbit-szirup (E420), glicerin (E422), nátrium-benzoát (E211), citromsav-monohidrát (E330), brillantkék FCF (E133) és tisztított víz.


Milyen a Misyo külleme és mit tartalmaz a csomagolás?

A Misyo átlátszó kék oldat.


100 ml kiszerelés:

100 ml koncentrátum barna színű (Type III) üvegben. A palackot PE betéttel ellátott PP 28 csavaros kupakkal vagy PE betéttel ellátott gyermekbiztos, csavaros, garanciazáras PP 28 kupakkal zárták le. Palack és betegtájékoztató dobozban.

1000 ml kiszerelés:

1000 ml koncentrátum barna színű (Type III) üvegben. A palackot PE betéttel ellátott PP 28 csavaros kupakkal vagy PE betéttel ellátott gyermekbiztos, csavaros, garanciazáras PP 28 kupakkal zárták le. Palack és betegtájékoztató dobozban.


Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.


A forgalomba hozatali engedély jogosultja

INN-FARM d.o.o., Maleševa ulica 014, 1000 Ljubljana, Szlovénia

Tel.: +386 70 390 711

Fax:+ 386 5191 116

e-mail: info@innfarm.si


Gyártó

ALKALOID-INT d.o.o., Šlandrova ulica 4, 1231 Ljubljana – Črnuče, Szlovénia

Tel.: 386 1 300 42 90

Fax: 386 1 300 42 91

email: info@alkaloid.si


Ezt a gyógyszert az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban és az Egyesült Királyságban (Észak-Írországban) az alábbi neveken engedélyezték:

Ausztria MISYO 10 mg/ml Konzentrat zur Herstellung einer Lösung zum Einnehmen

Csehország MISYO 10 mg/ml

Egyesült Királyság (Észak-Írország) MISYO 10 mg/ml Concentrate for oral solution

Lengyelország MISYO

Magyarország MISYO 10 mg/ml koncentrátum belsőleges oldathoz

Németország MISYO 10 mg/ml Konzentrat zur Herstellung einer Lösung zum Einnehmen

Portugália MISYO 10 mg/ml Concentrado para solução oral

Románia MISYO 10 mg/ml Concentrat pentru soluţie orală

Spanyolország MISYO 10 mg/ml Concentrado para solución oral

Szlovákia MISYO 10 mg/ml


OGYI-T-22628/01 100 ml barna színű (Type III) üvegben, dobozban

OGYI-T-22628/02 1000 ml barna színű (Type III) üvegben, dobozban


A betegtájékoztató legutóbbi felülvizsgálatának dátuma: 2023. június.


14

1. A GYÓGYSZER NEVE


MISYO 10 mg/ml koncentrátum belsőleges oldathoz



2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL


A koncentrátum belsőleges oldathoz 10 mg metadon-hidrokloridot tartalmaz milliliterenként.


Ismert hatású segédanyagok:

A koncentrátum belsőleges oldathoz 300,00 mg folyékony, nem kristályosodó szorbit-szirupot (E420) (amely 210,00 mg szorbitnak felel meg), 3,0 mg nátrium‑benzoátot (E211) és 0,478 mg (0,021 mmol) nátriumot tartalmaz milliliterenként.


A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.



3. GYÓGYSZERFORMA


Koncentrátum belsőleges oldathoz.


Átlátszó kék oldat.



4. KLINIKAI JELLEMZŐK


4.1 Terápiás javallatok


Szubsztitúciós terápia az opioid függőség kiváltására felnőtteknél megfelelő orvosi, szociális és pszichoszociális gondozás mellett.


4.2 Adagolás és alkalmazás


Adagolás


Kizárólag szájon át történő (orális) alkalmazásra. A gyógyszert használat előtt egészségügyi szakembernek kell hígítania. További utasításokat lásd a 6.6 pontban.

Ezt a gyógyszert mindig szájon át kell bevenni étkezés közben vagy attól függetlenül.


A készítményt tilos injekcióként alkalmazni!


Az adagot a betegek egyéni szükséglete szerint kell titrálni. A helyi irányelvek eltérhetnek az alábbi adagolási javaslattól. Ez esetben a helyi irányelvek követendők.


A metadonnal végzett szubsztitúciós terápiát opiát-/opioidfüggő betegek kezelésében tapasztalt orvosnak kell előírnia lehetőleg olyan központokban, amelyek az opiát-/opioidfüggőség kezelésére szakosodtak.


Az adagot kizárólag az orvos vagy az orvos által kijelölt személy alkalmazhatja. Az alkalmazandó mennyiséget sohasem mérheti ki maga a beteg. A megfelelő dózist azonnali alkalmazásra kapja meg a beteg, aki azt az orvos utasításai szerint veszi be.


Az adagot az orvos a megvonási tünetek előfordulása alapján szabja meg, és azt minden betegnél a beteg egyedi helyzetéhez és közérzetéhez kell szabni. Általában véve az adag korrigálása után a cél a lehető legalacsonyabb fenntartó dózis alkalmazása.


Felnőttek

A szokásos kezdőadag 10‑30 mg. Ha valakinél erős a tolerancia az opioidokkal szemben, akkor a normál kezdődózis 25‑40 mg. A fenntartó dózis eléréséhez a dózist alkalmanként maximum 10 mg‑mal javasolt növelni. A fenntartó kezelésben részesülők többségénél napi 60‑120 mg dózis szükséges a hatásos és biztonságos kezeléshez, néhány embernek azonban ennél nagyobb dózisra van szüksége. Az adagot klinikai értékelés alapján kell meghatározni.


A metadont normális esetben naponta egyszer adagolják. Ha gyakrabban adagolják, fennáll az akkumuláció és a túladagolás veszélye. A legnagyobb javasolt dózis, melyet csak ritkán szabad alkalmazni, 150 mg/nap (kivéve, ha az országos irányelvek másként nem javasolják). E korlátozás oka az, hogy a magasabb dózistartományokban gyakrabban tapasztaltak megnyúlt QT‑t és Torsades de Pointes jelenséget, valamint magasabb volt a szívmegállásos esetek száma (lásd 4.4 pont).


Ha a beteget agonista/antagonista kombinációjával kezelték (pl. buprenorfin), az adagot fokozatosan csökkenteni kell, párhuzamosan a metadon-kezelés elkezdésével. Ha a metadon-kezelést megszakítják és szublingvális buprenorfin-kezelésre terveznek áttérni (különösen naloxonnal kombinációban), akkor a metadon adagját kezdetben 30 mg/nap dózisra kell csökkenteni a buprenorfin/naloxon által előidézett megvonási tünetek elkerülése érdekében.


A kezelés abbahagyása

A kezelést mindig csak nagyon fokozatosan szabad leállítani, hetente 5‑10 mg‑os lépésekkel, több héten-hónapon keresztül csökkentve az adagot. A fokozatos dóziscsökkentés időszakában fontos figyelemmel követni a megvonási tünetek esetleges előfordulását, mert ezek esetén vissza kell térni az előző adaghoz, illetve figyelni kell az esetlegesen visszatérő függő magatartási formával.


Idősek

Idősebb betegeknél ajánlott csökkenteni az adagot (lásd 4.4 pont).


Vese- vagy májkárosodás

Vesebetegeknél és enyhe-középsúlyos májbetegségben szenvedőknél javasolt a dózis csökkentése (további részletek a 4.4 és a 4.3 pontok alatt találhatók).


Gyermekek és serdülők

18 évesnél fiatalabb betegekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat. A Misyo 10 mg/ml koncentrátum belsőleges oldathoz alkalmazása ezért gyermekeknél és serdülőknél nem javasolt (lásd 4.4 pont).


Az alkalmazás módja


A Misyo‑t 10 mg/ml koncentrátum belsőleges oldathoz kizárólag szájon át szabad alkalmazni orvosi felügyelet mellett.


A beteg az előírt adagot az orvostól vagy az orvos által kijelölt személytől kaphatja meg, és azonnal be kell vennie. A szükséges mennyiséget kizárólag az orvos vagy az orvos által kijelölt személy méri ki.


A Misyo 10 mg/ml koncentrátum belsőleges oldathoz szorbitot tartalmaz, amely bizonyos embereknél befolyásolhatja a metadon biológiai hasznosulását. Ezeknél az embereknél a Misyo 10 mg/ml koncentrátum belsőleges oldathoz és szorbitot nem tartalmazó más, metadon-tartalmú készítmények közötti váltás a metadon plazmaszintjeinek klinikailag releváns változásait eredményezheti.


4.3 Ellenjavallatok


  • A készítmény hatóanyagaival, a benzoátokkal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység;

  • Akut asztmás roham alatti alkalmazás

  • Akut alkoholizmus

  • Monoamino-oxidáz (MAO) gátlókkal történő egyidejű alkalmazás, illetve ha a MAO‑gátlókkal való kezelés félbeszakítását követően még nem telt el két hét.

  • ha Ön nem opioid szerfüggő;

    • Megnyúlt QT‑szakasz, például veleszületett hosszú QT‑szindróma esetén;

  • Akár a többi opioid fájdalomcsillapító esetén, ezt a terméket sem szabad súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknek adni, mert portoszisztémás enkefalopátia kialakulását okozhatja ezeknél a betegeknél.


Szülés során történő alkalmazása nem javasolt, mert hosszú hatástartama miatt fokozódhat az újszülöttkori légzésdepresszió kockázata.


4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések


Idősebb betegek, vesebetegek, súlyos krónikus májbetegségben szenvedők és rossz általános állapotú betegek esetén javasolt az adag csökkentése.


Opioidalkalmazási zavar (gyógyszerabúzus és gyógyszerfüggőség)

A metadon egy opioid fájdalomcsillapító, és önmagában erősen addiktív hatású. Felezési ideje hosszú, ezért akkumulálódhat. Egyetlen, a tüneteket enyhítő dózis naponta történő ismétlődő bevétele akkumulációhoz és halálhoz vezethet.

Más opioidokhoz hasonlóan a metadon ismétlődő alkalmazásakor tolerancia, fizikai és/vagy pszichés függőség alakulhat ki. A metadon okozhat aluszékonyságot és csökkenti az éberség szintjét, azonban ismételt alkalmazás esetén e hatásokkal szemben tolerancia alakulhat ki.


A MISYO 10 mg/ml koncentrátum belsőleges oldathoz készítménnyel való visszaélés vagy szándékos helytelen használat túladagolást és/vagy halált okozhat.

Az opioidalkalmazási zavar (Opioid Use Disorder, OUD) kialakulásának kockázata fokozott azoknál a betegeknél, akiknek személyes vagy családi (szülők vagy testvérek) anamnézisében szerepelnek szerhasználatból fakadó zavarok (beleértve az alkoholizmust is), akik aktuálisan dohányoznak, vagy azoknál a betegeknél, akiknek személyes anamnézisében egyéb mentális zavarok (pl. major depresszió, szorongás vagy személyiségzavarok) szerepelnek.


A betegeket monitorozni kell a kábítószer-kereső magatartás jelei tekintetében (pl. túl gyakori gyógyszerfelírási kérések). Ez magában foglalja az egyidejűleg alkalmazott opioidok és pszichoaktív szerek (például benzodiazepinek) ellenőrzését. Az OUD jeleit és tüneteit mutató betegek esetében mérlegelni kell addiktológiai szakemberrel való konzultációt.


Megvonás

A kezelés hirtelen megszakítása megvonási tünetekhez vezethet, amelyek hasonlóak a morfin megvonási tüneteihez, csak kevésbé intenzívek, viszont tovább tartanak. A kezelés megszakítását ezért fokozatosan kell végezni.


Légzésdepresszió

Akár a többi opioid esetén, a metadont megfelelő körültekintéssel szabad csak alkalmazni asztmásoknál, krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedőknél, cor pulmonale fennállása esetén, illetve azoknál a betegeknél, akiknél jelentősen korlátozott a légzési rezerv, a légzésfunkció korábban fennálló károsodása; illetve hipoxia vagy hiperkapnia esetén. Ezek a betegek még a narkotikumok szokásos terápiás dózisai esetén is a légzésfunkció csökkenését tapasztalhatják a légutak ellenállásának egyidejű fokozódásával, ami apnoéhoz vezethet. Az ilyen atopiás jelenségre hajlamos betegeknél a korábban fennálló asztma, a bőr erupciói és a vérsejtszám változásai (eozinofília) súlyosbodhatnak.


A metadon túladagolás és toxicitás tünetei és jelei lényegében ugyanazok, mint a morfinnál, habár úgy tartják, hogy a metadonnak erősebb a légzésdepresszív hatása és gyengébb a szedatív hatása, mint az ekvivalens analgetikus dózisú morfinnak. A toxikus adagok nagymértékben eltérőek a rendszeres alkalmazás mellett kialakuló tolerancia miatt. A túladagolást gyakori következménye a tüdőödéma, miközben a metadon dózisfüggő hisztaminfelszabadító tulajdonsága tehető felelőssé a metadon alkalmazásával összefüggő csalánkiütésért és viszketésért.


Alvással összefüggő légzészavarok

Az opioidok alvással összefüggő légzési rendellenességeket okozhatnak, beleértve a centrális alvási apnoét (central sleep apnoea, CSA) és az alvással összefüggő hypoxaemiát. Az opioidok alkalmazása dózisfüggő módon növeli a CSA kockázatát. A CSA‑ban szenvedő betegeknél meg kell fontolni az opioidok összdózisának csökkentését.


Fejsérülés és fokozott koponyaűri nyomás

A metadon légzésdepresszív hatásai, valamint a cerebrospinális folyadék nyomását fokozó hatása jelentősen fokozódhat fejsérülés, egyéb intrakraniális léziók vagy korábban fennálló fokozott intrakraniális nyomás jelenlétében. Ezen túlmenően az opioidok olyan mellékhatásokat okozhatnak, amelyek elfedik a fejsérülések klinikai tüneteit. A metadon csak körültekintéssel és indokolt esetekben alkalmazható ezeknél a betegeknél.

A metadon fokozhatja a koponyaűri nyomást, különösen akkor, ha az már eleve is fokozott.


Szedatív hatású gyógyszerek, mint például a benzodiazepinek vagy benzodiazepinekkel rokon gyógyszerek együttes alkalmazásának kockázata

A Misyo 10 mg/ml koncentrátum belsőleges oldathoz és szedatív hatású gyógyszerek, mint például a benzodiazepinek vagy benzodiazepinekkel rokon gyógyszerek, együttes alkalmazása szedációhoz, légzésdepresszióhoz, kómához és halálhoz vezethet. Ezen kockázatok miatt az ilyen szedatív hatású gyógyszerek együttes felírása olyan betegek számára korlátozódik, akiknél alternatív kezelési lehetőségek nem lehetségesek. Ha a Misyo 10 mg/ml koncentrátum belsőleges oldathoz és szedatív hatású gyógyszerek együttes felírásáról születik döntés, akkor a legkisebb hatásos adagot kell a lehető legrövidebb ideig alkalmazni.

A betegek szoros megfigyelése szükséges a légzésdepresszió és szedáció jeleinek és tüneteinek kialakulása szempontjából. Erősen ajánlott erről tájékoztatni a betegeket és gondozóikat, hogy tisztában legyenek ezekkel a tünetekkel (lásd 4.5 pont).


Májkárosodás

Körültekintően kell eljárni enyhe-középsúlyos májkárosodás esetén, mert az ilyen betegeknél többszöri adag alkalmazása után fokozott a szisztémás metadon expozíció kockázata. A metadon szokásos adagja fenntartható stabil krónikus májbetegség esetén. Hepatitisz B vagy C fertőzés, illetve tartós alkoholfogyasztás esetén fennálló lehetséges májkárosodás esetén a metadon adagját gondosan monitorozni kell. Különösen akkor kell figyelni, ha 50 mg-nál nagyobb dózist írnak elő.


Vesekárosodás

Vesekárosodásban szenvedő betegeknél a metadont elővigyázatossággal kell alkalmazni. A dózisintervallumot minimum 32 órára kell növelni, ha a glomeruláris filtrációs ráta (GFR) 10‑50 ml/perc és minimum 36 órára, ha a GFR kisebb mint 10 ml/perc.


Gasztrointesztinális motilitás

A metadonhoz hasonló opioidok zavaró székrekedést okozhatnak, ami különösen a súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél veszélyes, és a székrekedés elleni kezelést idejében meg kell kezdeni.


Hypoglikaemia

Hypoglikaemiát figyeltek meg a metadon-túladagolás vagy a dózis emelése kapcsán. A vércukorszint rendszeres ellenőrzése javasolt a dózis növelése során (lásd 4.8 és 4.9 pont).


Mellékvesekéreg-elégtelenség

Az opioidok monitorozást és glükokortikoidpótló-kezelését igénylő, reverzibilis mellékvesekéreg-elégtelenséget okozhatnak. A mellékvesekéreg-elégtelenség tünetei a következők lehetnek: hányinger, hányás, étvágycsökkenés, fáradtság, gyengeség, szédülés, alacsony vérnyomás.


Csökkent nemihormon-szint és emelkedett prolaktinszint

Az opioid fájdalomcsillapítók hosszú távú alkalmazása csökkent nemihormon-szinttel és megnövekedett prolaktinszinttel járhat. A tünetek között szerepel a csökkent libidó, az impotencia vagy az amenorrhea.


Újszülöttek/gyermekek

Mivel újszülötteknél nagyobb a légzésdepresszió veszélye, 18 éves életkor alatt gyermekeknél és serdülőknél a metadon alkalmazása a hatásosságra és biztonságosságra vonatkozó klinikai eredmények hiányában nem javasolt.


További figyelmeztetések

Metadont kapó anyák újszülöttjeinél megvonási tünetekre lehet számítani.

Metadont csak megfelelő körültekintés mellett szabad alkalmazni görcsrohamokkal járó betegségek, hipotireózis, mellékvesekéreg-elégtelenség, prosztatahiperplázia, alacsony vérnyomás, sokk, gyulladásos vagy obstruktív bélbetegségek, illetve miaszténia grávisz esetén.

A metadon csak megfelelő körültekintéssel alkalmazható csökkent adagolással olyan betegeknél, akiknél egyidejűleg egyéb kábító fájdalomcsillapítót, általános érzéstelenítőket, fenotiazinokat, egyéb nyugtatókat, szedatív hipnotikumokat, triciklusos antidepresszánsokat vagy a központi idegrendszer egyéb depresszánsait alkalmazzák (beleértve az alkoholfogyasztást is) (lásd 4.5, Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók című pont).

Metadon-kezelés alatt beszámoltak megnyúlt QT‑szakaszról és torsades de pointes jelenségről, különösen nagyobb dózisoknál (> 100 mg/nap). A metadon megfelelő körültekintéssel alkalmazandó olyan betegeknél, akiknél fennáll a QT‑intervallum megnyúlásának veszélye, azaz az alábbi esetekben:

  • kardiális vezetési rendellenesség a kórtörténetben,

  • előrehaladott vagy isémiás szívbetegség esetén,

  • májbetegség esetén,

  • ha a családi kórtörténetben hirtelen haláleset fordult elő,

  • elektrolitháztartás zavara, pl. hipokalémia, hipomagnezémia esetén,

  • megnyúlt QT‑intervallumot potenciálisan előidéző egyidejű kezelés esetén,

  • az elektrolit háztartás zavarát potenciálisan előidéző egyidejű kezelés esetén,

  • egyidejű alkalmazás citokróm P450 CYP3A4 inhibitorokkal (lásd 4.5 pont).


Ha a beteget agonista/antagonista kombinációjával kezelték (pl. buprenorfin), az adagot fokozatosan csökkenteni kell, párhuzamosan a metadon-kezelés elkezdésével. Ha a metadon-kezelést megszakítják és szublingvális buprenorfin-kezelésre terveznek áttérni (különösen naloxonnal kombinációban), akkor a metadon adagját kezdetben 30 mg/nap dózisra kell csökkenteni a buprenorfin/naloxon által előidézett megvonási tünetek elkerülése érdekében.


Ha a betegnél ismert kockázat áll fenn a QT‑szakasz megnyúlása szempontjából, illetve ha olyan egyidejű kezelésben részesül, amely potenciálisan megnyújthatja a QT‑szakaszt, javasolt a metadon-kezelés előtt, majd a dózis stabilizálásakor EKG-monitorozást végezni.

EKG-monitorozás javasolt a 100 mg/nap dózis fölé történő dózistitráláskor és a titrálás után 7 nappal akkor is, ha a betegnél nem áll fenn ismert kockázati tényező a QT‑szakasz megnyúlása szempontjából.

Körültekintően kell eljárni azon betegek esetén, akik egyidejűleg központi idegrendszeri (KIR) depresszánsokat szednek.


Segédanyagok

Ez a gyógyszer 300,00 mg folyékony, nem kristályosodó szorbit-szirupot (E420) tartalmaz (amely 210,00 mg szorbitnak felel meg) milliliterenként.

Az egyidejűleg alkalmazott szorbit (vagy fruktóz) tartalmú készítmények vagy a szorbit (vagy fruktóz) táplálékkal történő bevitelének additív hatását figyelembe kell venni.

A szájon át alkalmazott gyógyszerek szorbittartalma befolyásolhatja az egyidejűleg alkalmazott egyéb, szájon át alkalmazandó gyógyszerek biohasznosulását.

Örökletes fruktózintoleranciában szenvedő betegeknél ez a gyógyszer nem alkalmazható.


Ez a gyógyszer 3,00 mg nátrium-benzoátot (E211) tartalmaz milliliterenként.

Habár ezt a gyógyszert nem újszülötteknek szánták, fontos tudni, hogy a bilirubin albuminról történő leszorítása következtében fokozódó bilirubinaemia növelheti az újszülöttkori sárgaságot, ami magicterushoz (a nem-konjugált bilirubin lerakódása az agyszövetben) vezethet.


A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz milliliterenként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.


4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók


Farmakokinetikai interakciók

P-glikoprotein inhibitorok: a metadon a P‑glikoprotein szubsztrátja; emiatt a P‑glikoproteint gátló összes gyógyszer (pl. kinidin, verapamil, ciklosporin) fokozhatja a metadon szérumkoncentrációját. A metadon farmakodinámiás hatása ugyancsak növekedhet a vér-agy gáton keresztüli fokozott átjárhatóság miatt.

CYP3A4‑enziminduktorok: A metadon a CYP3A4 szubsztrátja (lásd 5.2 pont). A CYP3A4 indukciója révén a metadon clearance‑e fokozódik, és a plazmaszintek csökkennek. Ennek az enzimnek az induktorai (barbiturátok, karbamazepin, fenitoin, nevirapin, rifampicin, efavirenz, amprenavir, spirononlakton, dexametazon, Hypericum perforatum (közönséges orbáncfű) indukálhatják a májanyagcserét. Példának okáért napi 600 mg efavirenz-kezelés mellett három hét után az átlagos maximális plazmakoncentráció 48%‑kal, az AUC-érték 57%‑kal csökkent a metadonnal kezelt betegek körében (napi 35–100 mg).

Az enzimindukció következményei markánsabban jelentkeznek, ha az induktort a metadon-kezelés elkezdése után alkalmazzák. Az ilyen jellegű interakciók után absztinencia tüneteiről számoltak be, ezért szükség lehet a metadon dózisának emelésére. Ha a CYP3A4 induktor kezelést megszakítják, a metadon dózisát csökkenteni kell.

Metadon együttes alkalmazása metamizollal, amely a metabolizáló enzimek, köztük a CYP2B6 és a CYP3A4 induktora, csökkentheti a metadon plazmakoncentrációját, ami potenciálisan mérsékelheti a klinikai hatásosságát. Ezért a metamizol és metadon együttes alkalmazásakor óvatosság szükséges; adott esetben a klinikai válasz és/vagy a gyógyszerek szérumkoncentrációjának monitorozása is szükséges lehet.

CYP3A4‑enzim inhibitorok: A metadon a CYP3A4 szubsztrátja (lásd 5.2 pont). A CYP3A4 gátlása révén a metadon clearance‑e csökken. CYP3A4 inhibitorok (pl. kannabinoidok, klaritromicin, delavirdin, eritromicin, ciprofloxacin, flukonazol, grapefruitlé, cimetidin, itrakonazol, ketokonazol, fluoxetin, fluvoxamin, nefazodon és telitromicin) egyidejű alkalmazása növelheti a metadon plazmakoncentrációját. Egyidejű fluvoxamin-kezelés mellett a metadon szérumszintjének 40–100%‑os emelkedését tapasztalták változatlan metadon dózis mellett. Ha ezeket a gyógyszereket fenntartó metadon-kezelésben részesülő betegeknek írják fel, tisztában kell lenni a túladagolás kockázatával.

Kannabidiol: A kannabidiol egyidejű alkalmazása a metadon plazmakoncentrációjának növekedését okozhatja.

A vizelet savasságát befolyásoló készítmények: A metadon gyenge bázis. A vizelet savasítói (pl. ammónium-klorid és aszkorbinsav) fokozhatják a metadon vese-clearance értékét. Metadonnal kezelt betegeknél javasolt elkerülni az ammónium-klorid tartalmú készítmények alkalmazását.

HIV-fertőzés egyidejű kezelése: Bizonyos proteáz inhibitorok (amprenavir, nelfinavir, abacavir, lopinavir/ritonavir és ritonavir/szakvinavir) csökkentik a metadon szérumszintjét. Ha a ritonavirt önmagában alkalmazzák, a metadon kétszeres AUC-értékét figyelték meg. A zidovudin (nukleozid analóg) plazmaszintjei emelkedtek metadon alkalmazása mellett a zidovudin orális és intravénás alkalmazása után is. Ez szembetűnőbb a zidovudin orális alkalmazása után, mint az intravénás alkalmazás után. Ezek a megfigyelések vélhetően a zidovudin-glukoronidáció gátlásából, következésképp a zidovudin csökkent clearance értékéből erednek. Metadon-kezelés során a betegeket gondosan monitorozni kell a zidovudin toxicitás tünetei szempontjából, amely miatt szükségessé válhat a zidovudin dózisának csökkentése. A zidovudin és a metadon közötti kölcsönös interakciók miatt (a zidovudin CYP3A4 induktor) egyidejű alkalmazás esetén kialakulhatnak az absztinencia tipikus tünetei (fejfájás, mialgia, fáradtság, ingerlékenység).

Didanozin és sztavudin: A metadon késlelteti a sztavudin és a didanozin abszorpcióját és fokozza „first pass” metabolizmust, aminek következtében a sztavudin és a didanozin biológiai hozzáférhetősége csökken.

A metadon megduplázhatja a dezipramin szérumszintjeit.


Farmakodinámiás interakciók

Opioid antagonisták: A naloxon és naltrexon a metadon hatása ellen hat, ezért absztinenciát indukál. Ehhez hasonló hatással rendelkezik a buprenorfin is, és megvonási tünetek alakulhatnak ki.

KIR depresszánsok: A központi idegrendszerre nyugtató hatást kifejtő gyógyszerek fokozott légzésdepressziót, alacsony vérnyomást, erős szedálást vagy kómát eredményezhetnek, ezért szükség lehet az egyik vagy mindkét gyógyszer adagjának csökkentésére. Metadon-kezelés mellett a metadon, mint lassú eliminációjú anyag, a tolerancia lassú kialakulását eredményezi, és a dózis minden egyes növelése 1‑2 hét elteltével a légzésdepresszió tüneteinek kialakulásához vezet. Az adag korrekcióját ezért körültekintően kell végezni, és az adagot gondos megfigyelés mellett fokozatosan kell emelni.

Egyidejű alkalmazás mellett az anesztetikumok, a szedatív hipnotikumok (például barbiturátok, klorálhidrát és a klórmetiazol), anxiolitikumok, fenotiazinok, antipszichotikumok és triciklusos antidepresszánsok fokozhatják a metadon depresszív hatásait (lásd 4.4 „Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések” című pont). Az antipszichotikumok fokozhatják a metadon szedatív és hipotenzív hatásait.

Szedatív hatású gyógyszerek, például benzodiazepinek vagy benzodiazepinekkel rokon gyógyszerek: Az opioidok és szedatív hatású gyógyszerek, mint például benzodiazepinek vagy benzodiazepinekkel rokon gyógyszerek, együtt adása növeli a szedáció, légzésdepresszió, a kóma és halál kockázatát az additív központi idegrendszeri depresszáns hatás miatt. Korlátozni kell az együttes alkalmazás adagját és a kezelés időtartamát (lásd 4.4 pont).

Gabapentinoidok: Az opioidok és gabapentinoidok (gabapentin és pregabalin) egyidejű alkalmazása növeli az opioid-túladagolás, a légzésdepresszió és a halál kockázatát.

Antiperisztaltikus hatás: A metadon és a perisztaltikát gátló gyógyszerek (loperamid és defenoxilát) egyidejű alkalmazása súlyos székrekedéshez és a KIR depresszív hatások fokozódásához vezethet. Az opioid fájdalomcsillapítók antimuszkarinerg gyógyszerekkel kombinálva súlyos székrekedést vagy paralítikus ileuszt okozhatnak, különösen hosszú távú alkalmazás mellett.

QT‑megnyúlás: A metadont nem szabad együtt alkalmazni olyan gyógyszerekkel, amelyek potenciálisan megnyújthatják a QT‑intervallumot. Ilyenek például az antiarritmiás szerek (szotalol, amiodaron és flekainid), az antipszichotikumok (tioridazin, haloperidol, szertindol és a fenotiazinok), az antidepresszánsok (paroxetin, szertralin) vagy az antibiotikumok (eritromicin, klaritromicin).

Szerotonerg gyógyszerek: A petidin, a monoamino-oxidáz- (MAO-) inhibitorok és a szerotoninra ható szerek, mint pl. a szelektív szerotonin-visszavétel gátlók (SSRI), a szerotonin-norepinefrin visszavétel gátlók (SNRI) vagy a triciklusos antidepresszánsok (TCA) metadonnal történő együttes alkalmazásakor szerototnin szindróma jelentkezhet. A szerotonin szindróma tünete lehet a mentális állapot változása, a vegetatív instabilitás, a neuromuszkuláris rendellenességek és/vagy emésztőrendszeri tünetek.

MAO‑gátlók: MAO‑gátlók egyidejű alkalmazása a KIR fokozott gátlásához, súlyos hipotóniához és/vagy apnoe kialakulásához vezethet. A metadont nem szabad MAO‑gátlókkal kombináltan alkalmazni, sem két héten belül MAO‑gátlókkal történő kezelés után (lásd 4.3 pont).


Fájdalomcsillapítók

A metadont stabil dózisban kapó, fenntartó kezelés alatt álló és fizikális traumát, posztoperatív fájdalmat vagy más jellegű akut fájdalmat tapasztaló betegek esetén nem várható, hogy a fájdalomcsillapító hatást a metadon-kezelés stabil dózisai biztosítják. Az ilyen betegeket fájdalomcsillapító kezelésben kell részesíteni, például opioidokkal, amely javallt más betegeknél is, akik hasonló nociceptív stimulációtól szenvednek. A metadon által indukált opioid tolerancia miatt abban az esetben, amikor akut fájdalom kezeléséhez opioidokra van szükség, némileg magasabb és/vagy gyakoribb adagokra lesz szükség mint más, toleranciát még nem kialakító betegek esetén.


Diagnosztikus/laboratóriumi kölcsönhatások


Gyomorürítési vizsgálatok

Az opioid fájdalomcsillapítók késleltethetik a gyomorürítést, s ezzel érvénytelenítik a vizsgálati eredményeket.


Hepatobiliáris képalkotás technécium(99m Tc)-dizofenin alkalmazásával

A technécium(99m Tc)-dizofenin vékonybélbe jutása akadályozott lehet, mert az opioid fájdalomcsillapítók az Oddi-sphincter összehúzódását és az epevezetéken belül fokozott nyomás kialakulását eredményezhetik; emiatt a hatás miatt a vizualizáció késleltetődik, és az epevezeték elzáródásához hasonló kép látszódik.


Cerebrospinális folyadék nyomása

Fokozódhat a cerebrospinális folyadék nyomása; ez a hatás a légzésdepresszió okozta széndioxid retenció eredménye.


Plazma amiláz vagy lipáz szintek

Emelkedhetnek a plazma amiláz vagy lipázszintek, mert az opioid fájdalomcsillapítók az Oddi‑sphincter összehúzódását okozhatják és fokozzák az epevezetéken belüli nyomást; ezen enzimek diagnosztikus használhatósága ezért csökkenhet a gyógyszer alkalmazása után akár 24 órán keresztül.


Vizeletvizsgálatok

A metadon befolyásolhatja a vizeletvizsgálatokat és a doppingteszten pozitív eredményt adhat.


Terhességi tesztek

A metadon befolyásolhatja a vizeletből végzett terhességi teszt eredményét.


4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás


Terhesség

Az opioid függőség kezelésére alkalmazott metadon terhes nőknél potenciálisan számos nemkívánatos hatást fejt ki a magzatra és az újszülöttre. Megvonási tünetek/légzésdepresszió alakulhat ki olyan újszülötteknél, akiknek az édesanyját a terhesség során krónikus metadon-kezelésben részesítették. Állatokon végzett vizsgálatok reproduktív toxicitást bizonyítottak (lásd 5.3 pont), ugyanakkor a metadon várandós nőknél való alkalmazásával kapcsolatban rendelkezésre álló limitált adatok nem utalnak a veleszületett rendellenességek megnövekedett gyakoriságára.


Terhes nőknél való alkalmazás előtt a kockázatok/előnyök gondos mérlegelésére van szükség a magzatra és az újszülöttre gyakorolt potenciális nemkívánatos hatások, például a légzésdepresszió, az alacsony születési súly, az újszülöttkori megvonási szindróma és a halvaszületések megnövekedett gyakorisága miatt. A magzati károsodás minimalizálása érdekében a terhesség alatt megfelelő szubsztitúciót kell biztosítani és meg kell előzni a megvonási tüneteket.

Átmenetileg szükséges lehet a metadon adagjának növelése, ha megvonási tünetek jelentkeznek. Terhesség során fokozott clearance-értékekről és csökkent plazmaszintekről számoltak be. A magzat jóllétét szem előtt tartva tanácsos lehet a napi dózist két részre osztani, a kiugró plazma csúcskoncentrációk elkerülése, valamint a metadon felgyorsult lebomlásának kompenzálása és a megvonási tünetek megakadályozása érdekében. A dózis csökkentését vagy a gyógyszer megvonását terhesség alatt az anya gondos monitorozása és a kockázat/előny szigorú értékelése mellett kell végezni. Újszülött esetében a gyógyszer megvonását megfelelő gyermekgyógyászati intenzív osztályon kell végezni, mivel a metadon-kezelés magzati hozzászokást vagy függőséget, valamint kezelést igénylő megvonási tüneteket okozhat. Az újszülöttek hozzávetőleg 60‑80%‑a igényel kórházi kezelést a neonatális absztinencia szindróma miatt. Dózismódosításra (elsősorban csökkentésre) lehet szükség a születést követő 1‑2 hétben.

A szülés előtt közvetlenül és közben nem javasolt a metadon belsőleges oldat alkalmazása az újszülöttkori légzésdepresszió kockázata miatt.


Szoptatás

A metadon kismértékben kiválasztódik az anyatejbe. A szoptatás ajánlására vonatkozó döntés során figyelembe kell venni a szakorvos tanácsát, és mérlegelni kell, hogy a nő állandó fenntartó adagban kapja-e a metadont, valamint hogy továbbra is használ‑e tiltott anyagokat. Ha a szoptatás mellett döntenek, a metadon adagjának a lehető legalacsonyabbnak kell lennie. A készítményt rendelő orvosnak javasolnia kell a szoptató nőknek, hogy figyeljék a csecsemőt a szedáció és a légzési nehézségek szempontjából, és ha ezek bármelyike bekövetkezik, azonnal forduljanak orvoshoz. Bár az anyatejbe kiválasztódó metadon mennyisége nem elegendő a szoptatott csecsemőnél jelentkező megvonási tünetek teljes elnyomásához, ugyanakkor enyhítheti az újszülöttkori absztinencia szindróma súlyosságát. Ha a szoptatás felfüggesztésére van szükség, akkor azt fokozatosan kell megtenni, mivel a hirtelen elválasztás fokozhatja az elvonási tüneteket a csecsemőknél.


Termékenység

Úgy tűnik, hogy a metadon nem károsítja a női termékenységet.

A metadon fenntartó kezelési programban résztvevő férfiakon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a metadon csökkenti a tesztoszteron szérumszintjét, markánsan csökkenti az ejakulátum mennyiségét és a hímivarsejtek mozgékonyságát. A metadon-kezelésben részesülő alanyok hímivarsejtszáma a kontroll alanyoknál tapasztalt szám kétszerese volt, ami az ondószekréció következtében megvalósuló hígítás elmaradásának az eredménye.


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek üzemeltetéséhez szükséges képességekre


A metadon jelentősen befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek üzemeltetéséhez szükséges képességeket a kezelés alatt és után is, mivel aluszékonyságot és az éberségi szint csökkenését eredményezi. Rendkívüli mértékben betegfüggő, hogy mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az ilyen tevékenységek újból biztonsággal elvégezhetők legyenek, és erről az orvosnak kell döntenie.


4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások


A metadon nemkívánatos hatásai általában ugyanazok, mint a más opioid fájdalomcsillapítóknál tapasztaltak, leggyakrabban a hányinger és a hányás. Ezeket a hatásokat az ambulánsan kezelt betegek körülbelül 20%‑ánál figyelték meg, ahol az orvosi ellenőrzés gyakran nem kielégítő.

A metadon hosszú távú alkalmazása morfin-függőséghez hasonló állapot kialakulásához vezethet. Az absztinencia tünetei hasonlóak a morfinnál és heroinnál megfigyeltekhez, ugyanakkor kevésbé intenzívek, ám tartósabbak.

A metadon legsúlyosabb mellékhatása a légzésdepresszió, amely a stabilizációs fázisban alakulhat ki. Előfordult apnoea, sokk és szívmegállás is.


Az alább felsorolt mellékhatásokat gyakoriság és szervrendszerek szerint osztályozták. Ezek a reakciók gyakrabban fordulnak elő a nem-opioid-toleráns egyéneknél. A gyakorisági csoportokat az alábbi konvencionális osztályozás alapján határozzák meg: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100 ‑ < 1/10), nem gyakori (≥ 1/1000 ‑ < 1/100), ritka (≥ 1/10000 ‑ < 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg).


Szervrendszer-osztály (MedDRA)

Gyakoriság

Nemkívánatos esemény

Vérképzőszervi és nyirokszervi betegségek és tünetek

Nem ismert

Reverzibilis trombocitopéniáról számoltak be krónikus hepatitiszben szenvedő opioid-függő betegeknél.

Endokrin betegségek és tünetek

Nem ismert

Emelkedett prolaktin szintek hosszú távú alkalmazás mellett

Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek

Gyakori

Folyadékretenció

Nem ismert

Anorexia, hipokalémia, hipomagnezémia, hypoglikaemia

Pszichiátriai kórképek

Gyakori

Eufória, hallucinációk

Nem gyakori

Diszfória, agitáció, álmatlanság, dezorientáltság, csökkent libido

Nem ismert

Függőség

Idegrendszeri betegségek és tünetek

Gyakori

Szedáció

Nem gyakori

Fejfájás, szinkope

Szembetegségek és szemészeti tünetek

Gyakori

Homályos látás, miózis, száraz szemek

A fül és az egyensúlyérzékelő szerv betegségei és tünetei

Gyakori

Vertigo

Nem ismert

Hallásvesztés

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek

Ritka

Bradikardiával, palpitációval, megnyúlt QT‑intervallummal és torsade de pointes jelenséggel járó eseteket jelentettek, különösen a metadon nagyobb dózisai esetén

Érbetegségek és tünetek

Nem gyakori

Arcpirulás, hipotónia

Ritka

Sokk

Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek

Nem gyakori

Tüdőödéma, asztma exacerbáció, orrszárazság, légzésdepresszió különösen nagy dózisok esetén

Ritka

Légzésleállás

Nem ismert

Centrális alvási apnoe szindróma

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

Nagyon gyakori

Hányinger, hányás

Gyakori

Székrekedés

Nem gyakori

Xerosztómia, glosszitisz

Ritka

Intesztinális hipomotilitás (ileusz)

Máj- és epebetegségek, illetve tünetek

Nem gyakori

Epevezeték diszkinézia

A bőr és a bőr alatti szövetek betegségei és tünetei

Gyakori

Átmeneti bőrkiütés, verejtékezés

Nem gyakori

Viszketés, csalánkiütés, egyéb kiütés és nagyon ritkán vérző csalánkiütés

Vese- és húgyúti betegségek és tünetek

Nem gyakori

Vizeletretenció, antidiuretikus hatás

A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek

Nem gyakori

Csökkent potencia, galactorrhoea, dysmenorrhoea és amenorrhoea

Általános betegségek és az alkalmazás helyén fellépő reakciók

Gyakori

Fáradtság, szendergősség

Nem gyakori

Alsó végtagi ödéma, aszténia, ödéma, hipotermia

Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei

Gyakori

Testtömeg-növekedés


A metadon hosszú távú alkalmazása és fenntartó terápia mellett a nemkívánatos hatások folyamatosan és progresszíven mérséklődnek néhány hetes időtartam alatt, a székrekedés és a verítékezés azonban gyakran megmarad.


Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.


4.9 Túladagolás


Tünetek

A súlyos túladagolásra a következők jellemzők: légzésdepresszió, stuporban vagy kómában végződő extrém aluszékonyság, maximálisan beszűkült pupillák, vázizomzat ernyedtsége, hideg, nyirkos bőr, olykor bradikardia és hipotenzió. Hypoglikaemiát jelentettek. Súlyos túladagolás esetén, különösen intravénás alkalmazás után apnoea, keringés összeomlása és akár halál is előfordulhat. A metadon túladagolása esetén toxikus leukoencephalopathiáról számoltak be.


Kezelés

Biztosítani kell a légutakat és gondoskodni kell kontrollált lélegeztetésről. Szükség lehet narkotikum antagonistákra, de nem szabad elfelejteni, hogy a metadon tartós hatású depresszáns (36–48 óra), míg az antagonisták 1‑3 órán keresztül hatnak. Emiatt az antagonistákkal végzett kezelést szükség esetén meg kell ismételni. Klinikailag szignifikáns légzési vagy kardiális depresszió hiányában azonban nem kell antagonistát alkalmazni. Javasolt a naloxon alkalmazása.


Oxigénkezelés, intravénás folyadékpótlás, vazopresszorok és egyéb támogató intézkedések alkalmazandók indokolt esetekben. Fizikálisan narkotikum-függő személy esetén a narkotikum antagonista szokásos adagjának alkalmazása akut megvonási tüneteket fog előidézni. Amennyiben lehetséges, az antagonista alkalmazása ezeknél a személyeknél kerülendő, azonban ha súlyos légzésdepresszió kezelésére mégis muszáj alkalmazni, akkor nagy körültekintéssel kell eljárni.



5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK


5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok


Farmakoterápiás csoport: Opioid függőségben alkalmazott gyógyszer, ATC kód: N07BC02


Hatásmechanizmus

A metadon erős opioid agonista, mely elsősorban a µ receptoron hat. A racemát fájdalomcsillapító hatása szinte kizárólag az l‑izomernek köszönhető, amely legalább 10‑szer olyan hatásos fájdalomcsillapító, mint a d‑izomer. A d‑izomernek nincs jelentős légzésdepresszáns hatása, de köhögéscsillapító hatással rendelkezik. A metadon agonista hatású a kappa és a delta opiát receptorokon is.


Farmakodinámiás hatások

Ezeknek a hatásoknak az eredménye a fájdalomcsillapítás, a légzésdepresszió, a köhögés csillapítása, az émelygés és a hányás (a kemoreceptor triggerzónáján keresztül megvalósuló hatás révén), továbbá a székrekedés. A pupillaszűkületet a szemmozgató ideg magjára gyakorolt, és feltételezhetően a pupillaizmok opioid receptorain kifejtett hatás okozza.

Mindegyik hatás megfordítható naloxonnal, melynek a pA2 értéke hasonló a morfinnál látott anti-antagonista hatásnál kapottal. Mint sok más bázikus tulajdonságú anyag, a metadon is bekerül a hízósejtekbe és egy nem immunológiai mechanizmus révén hisztamint szabadít fel. Morfin típusú függőségi szindrómát alakít ki.


5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok


Felszívódás

A metadon az erősebben lipidoldékony opioidok közé tartozik, és jól felszívódik a gyomor-bélrendszerből, de nagymértékű „first-pass” metabolizmuson esik át. Biológiai hozzáférhetősége 80% feletti. Steady state (egyensúlyi) koncentrációja 5–7 napon belül alakul ki.


Eloszlás

A metadon az albuminhoz és más plazmafehérjékhez, valamint szöveti fehérjékhez (valószínűleg lipoproteinekhez) kötődik; koncentrációja a tüdőben, a májban és a vesékben sokkal magasabb, mint a vérben. A metadon farmakokinetikája szokatlan, mégpedig abban a tekintetben, hogy rendkívüli mértékben kötődik szöveti fehérjékhez, és meglehetősen lassan jut át a szöveti rezerv bizonyos részeiből és a plazmába. A metadon kiválasztódik az izzadtsággal, megtalálható a nyálban, az anyatejben és a köldökzsinór vérében is.


Biotranszformáció

A metadon anyagcseréjét elsősorban a CYP3AA4 katalizálja, de kisebb mértékben a CYP2D6 és CYP2B6 is szerepet játszik. Metabolizmusa főként N‑demetiláció révén zajlik, ami a legfontosabb anyagcseretermékeket eredményezi: 2‑etilidin, 1,5‑dimetil-3,3‑difenilpirrolidin (EDDP) és 2 etil-5‑metil-3,3‑difenil-1‑pirrolidin (EMDP), melyek közül mindkettő inaktív. Bizonyos mértékben előfordul metadolt eredményező hidroxiláció is, melyet normetadollá történő N‑demetilizáció követ. Egyéb anyagcsere-reakciók is előfordulnak, és legalább 8 másik anyagcseretermék ismert.


Elimináció

Egyszeres orális dózis után a féléletidő 12–18 (átlag 15) óra, mely részben a szöveti raktárakba történő elosztást, részben a metabolikus és renális eredetű clearance-t tükrözi. Rendszeres adagolás esetén a szöveti raktárak részben telítettek, ezért a féléletidő 13–47 (átlag 25) órára nő, ami ekkor már kizárólag a clearance‑t tükrözi.


A metadon és metabolitjai különböző mértékben a széklettel és a vizelettel választódnak ki. A metadon kiválasztását a vizelet savasodása jelentősen fokozza. Az adagnak körülbelül 30%‑a eliminálódik a széklettel, az arány azonban nagyobb dózisok esetén csökken. A teljes kiválasztott mennyiség körülbelül 75%‑a konjugálatlan.


Különleges betegcsoportok

Nincs jelentős különbség a férfiaknál és a nőknél mért farmakokinetikai jellemzők között. Időseknél (> 65 éves életkor) a metadon clearance‑e csak kismértékben csökken.


5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei


Egerekben a metadon csökkenti az ösztriol és az FSH szinteket, ami miatt nő a reszorpciós területek és csökken az implantációs területek száma; ugyanakkor a metadon párzást megelőző alkalmazása hím patkányoknál a csökkent LH és tesztoszteron szinteknek betudhatóan mellékhatásokat eredményez a szaporulatra nézve, különösen a csökkent születési súly és fokozott újszülöttkori halálozás tekintetében. A metadon hörcsögöknél szexuális diszfunkciót indukál a szexuális teljesítmény és a szexuális motiváció tekintetében egyaránt.

Nagy dózisokban a metadon születési rendellenességeket okozott mormotákban, hörcsögökben és egerekben; leggyakrabban exenkefáliát és központi idegrendszeri zavarokat jelentettek. Időnként rachischisis is előfordult egereknél a cervikális régióban. Esetenként az idegcső nem záródott csirkeembrióknál. A metadon nem mutatott teratogén hatást egereknél és nyulaknál. Patkányoknál csökkent az utódok száma, és a kölyköknél fokozott mortalitást, retardált növekedést, neurológiai viselkedési hatásokat és kisebb súlyú agy kialakulását tapasztalták. Egereknél az ujjak, a sternum és a koponya csökkent mértékű csontosodását figyelték meg, és az egyes almokban kevesebb számú utód született. Karcinogenicitási vizsgálatokat nem végeztek.



6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK


6.1 Segédanyagok felsorolása


nem kristályosodó szorbit-szirup (E420)

glicerin (E422)

nátrium-benzoát (E211)

citromsav-monohidrát (E330)

brillantkék FCF (E133)

tisztított víz


6.2 Inkompatibilitások


Nem értelmezhető.


6.3 Felhasználhatósági időtartam


3 év


Felhasználhatósági időtartam a tartály első felbontása után: 90 nap.


Felhasználhatósági időtartam hígítás után: 14 nap.


6.4 Különleges tárolási előírások


Legfeljebb 25 °C‑on, a fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.


Első felbontás után legfeljebb 25 °C‑on, a fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó legfeljebb 90 napig.

Az 1 mg/ml vagy 5 mg/ml koncentrációra történő hígítást követően PET palackban és legfeljebb 25 °C‑on, fénytől védve 14 napig eltartható.


6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése


100 ml koncentrátum barna színű (Type III) üvegben. A palackot PE betéttel ellátott PP 28 csavaros kupakkal vagy PE betéttel ellátott gyermekbiztos, csavaros, garanciazáras PP 28 kupakkal zárták le. Palack és betegtájékoztató dobozban.

1000 ml koncentrátum barna színű (Type III) üvegben. A palackot PE betéttel ellátott PP 28 csavaros kupakkal vagy PE betéttel ellátott gyermekbiztos, csavaros, garanciazáras PP 28 kupakkal zárták le. Palack és betegtájékoztató dobozban.


Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.


6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk


A gyógyszert adagoló típusú kiszerelésben hozzák forgalomba, melyet kizárólag egészségügyi szakember alkalmazhat.

A terméket tisztított vízzel kell hígítani 1 mg/ml vagy 5 mg/ml koncentrációjú metadon-hidroklorid belsőleges oldat előállításához, a beteg csak ezután veheti be.

Az 1 mg/ml koncentrációjú metadon-hidroklorid belsőleges oldat úgy készül, hogy 1 rész belsőleges oldathoz való koncentrátumot hígítanak 9 rész tisztított vízzel (10‑szeres hígítás).

Az 5 mg/ml koncentrációjú metadon-hidroklorid belsőleges oldat úgy készül, hogy 1 rész belsőleges oldathoz való koncentrátumot hígítanak 1 rész tisztított vízzel (2‑szeres hígítás).


Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.


Megjegyzés: (két üres kereszt)

Osztályozás: II./2 csoport

Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz).

Különleges rendelvényhez kötött, a külön jogszabály szerint kábítószerként és pszichotróp anyagként minősített gyógyszer (KP).



7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA


INN-FARM d.o.o.

Maleševa ulica 014

1000 Ljubljana

Szlovénia



8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)


OGYI-T-22628/01 100 ml barna színű (Type III) üvegben, dobozban

OGYI-T-22628/02 1000 ml barna színű (Type III) üvegben, dobozban



9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA


A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2014. február 25.


A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2018. április 16.



10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA


2023. június 27.


Kiszerelések

Megnevezés Csomagolás Nyilvántartási szám
1 X 1000 ml üvegben OGYI-T-22628 / 02

Forrás

Az adatok forrása: OGYÉI Gyógyszeradatbázis

Gyógyszer adatai
  • Hatóanyag methadone hydrochloride
  • ATC kód N07BC02
  • Forgalmazó INN-FARM d.o.o.
  • Nyilvántartási szám OGYI-T-22628
  • Jogalap WEU
  • Engedélyezés dátuma 2014-02-25
  • Állapot TK
  • Kábítószer / Pszichotróp nem
Hivatalos OGYÉI oldal