MST CONTINUS 10 mg retard filmtabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

MST Continus 10 mg retard filmtabletta

MST Continus 30 mg retard filmtabletta

MST Continus 60 mg retard filmtabletta

MST Continus 100 mg retard filmtabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

MST Continus 10 mg retard filmtabletta

10 mg morfin-szulfát-pentahidrátot tartalmaz retard filmtablettánként, ami 7,5 mg morfin bázisnak felel meg.

Ismert hatású segédanyag: 90 mg vízmentes laktózt tartalmaz filmtablettánként.

MST Continus 30 mg retard filmtabletta

30 mg morfin-szulfát-pentahidrátot tartalmaz retard tablettánként, ami 22,5 mg morfin bázisnak felel meg.

Ismert hatású segédanyagok: 70 mg vízmentes laktózt és 0,0004 mg „sunset yellow” színezéket (E 110) tartalmaz filmtablettánként.

MST Continus 60 mg retard filmtabletta

60 mg morfin-szulfát-pentahidrátot tartalmaz retard tablettánként, ami 45 mg morfin bázisnak felel meg.

Ismert hatású segédanyagok: 40 mg vízmentes laktózt és 0,2296 mg „sunset yellow” színezéket (E 110) tartalmaz filmtablettánként.

MST Continus 100 mg retard filmtabletta

100 mg morfin-szulfát-pentahidrátot tartalmaz retard tablettánként, ami 75 mg morfin bázisnak felel meg.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

MST Continus 10 mg retard filmtabletta

Okkersárga színű, szagtalan, íztelen, korong alakú, mérsékelten domború felületű, egyik oldalán 10 mg jelzéssel ellátott filmbevonatú tabletta.

MST Continus 30 mg retard filmtabletta

Lila színű, szagtalan, íztelen, korong alakú, mérsékelten domború felületű, egyik oldalán 30 mg jelzéssel ellátott filmbevonatú tabletta.

MST Continus 60 mg retard filmtabletta

Narancssárga színű, szagtalan, íztelen, korong alakú, mérsékelten domború felületű, egyik oldalán 60 mg jelzéssel ellátott filmbevonatú tabletta.

MST Continus 100 mg retard filmtabletta

Szürkéskék színű, szagtalan, íztelen, korong alakú, mérsékelten domború felületű, egyik oldalán 100 mg jelzéssel ellátott filmbevonatú tabletta.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Súlyos, más módon nem befolyásolható fájdalom és postoperatív fájdalom, mely opioid analgesiát igényel.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Az MST Continus retard tablettát egészben, szétrágás nélkül, 12 óránként kell alkalmazni általában reggel és este. Mindig a legkisebb, már hatásos dózist kell alkalmazni. A dózis függ a fájdalom súlyosságától, a beteg korától és a korábban alkalmazott fájdalomcsillapítóktól.

Felnőttek:

Ha a beteg fájdalma nem enyhíthető gyenge opiátokkal (például dihidro-kodein), akkor a kezdő dózis általában 30 mg MST Continus retard tabletta 12 óránként. A korábban egyéb per os alkalmazott morfin-készítményt kapott betegeknek ugyanazt a napi dózist kell adni, de azt két egyenlő részletben 12 óránként.

A fájdalom erősségének fokozódásakor a dózist 30-50%-kal ajánlott megemelni. Minden beteg számára az a megfelelő dózis, melynek segítségével 12 óránként fájdalommentesség biztosítható a legkevesebb mellékhatás mellett. Amennyiben 200 mg dózissal tartható fenn a megfelelő fájdalomcsillapítás, úgy más opioidra való átállás javasolt.

Parenteralis morfin-kezelést per os MST Continus tablettával folytatva, a dózist általában 100%-kal indokolt emelni a csökkenő fájdalomcsillapító hatás ellensúlyozására. Néhány esetben individuális dózisbeállítás szükséges.

Gyermekek

Gyermekek 3 éves kor alatt

3 évesnél fiatalabb gyermekeknek az MST Continus retard filmtabletta nagy hatóanyag-tartalma miatt nem adható.

1-től 3 éves korig gyermekeknek más gyógyszerformák állnak rendelkezésre.

A morfin biztonságosságára és hatásosságára vonatkozóan 1 évnél fiatalabb gyermekeknél csak korlátozott adatok érhetők el.

Gyermekek súlyos daganatos fájdalommal

Erős, más módon nem befolyásolható, tumoros fájdalom csillapítására általában 12 óránként 0,2‑0,8 mg/ttkg adható. Az adagolást ugyanúgy kell beállítani, mint felnőttek esetében.

Postoperatív fájdalom:

Felnőtteknek a műtétet követő 24 órán belül vagy a normális bélműködés visszatéréséig alkalmazása nem javasolt. Ezt követően felnőtteknek általában 20 mg 12 óránként (70 ttkg alatt), vagy 30 mg 12 óránként (70 ttkg felett) adható.

Idősek (65 éves kor felett)

Idős betegek napi dózisa alacsonyabb.

Szükség esetén kiegészítésül adható morfin parenteralisan, de figyelembe kell venni, hogy az MST Continus retard hatása elhúzódik.

Az alkalmazás módja:

Szájon át történő alkalmazás 12 óránként.

Az MST Continus tablettákat egészben kell lenyelni megfelelő mennyiségű vízzel, és nem szabad eltörni, megrágni vagy összetörni, mivel ez akár halálos dózis kibocsátását is okozhatja (lásd 4.9 pont).

A kezelés céljai és a kezelés leállítása

Az MST Continus-kezelés megkezdése előtt a beteggel egyeztetni kell a kezelési stratégiát, amely magában foglalja a kezelés időtartamát és céljait, valamint a kezelés leállításának tervét, a fájdalomcsillapításról szóló ajánlásoknak megfelelően. A kezelés során az orvosnak és a betegnek rendszeresen kapcsolatot kell tartania, hogy felmérjék a kezelés folytatásának szükségességét, mérlegeljék a kezelés leállítását, és szükség esetén módosítsák az adagolást. Ha a betegnek már nincs szüksége az MST Continus-kezelésre, ajánlott a dózis fokozatos csökkentése az elvonási tünetek megelőzése érdekében. Ha a fájdalomcsillapító hatás nem kielégítő, mérlegelni kell a hyperalgesia, a tolerancia és az alapbetegség progressziójának lehetőségét (lásd 4.4 pont).

A kezelés időtartama

Az MST Continus nem alkalmazható a szükségesnél hosszabb ideig.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység,

légzésdepresszió,

akut alkohol-intoxikáció,

koponyasérülés,

intracranialis nyomásfokozódás,

paralyticus ileus,

akut has,

epegörcs (Oddi-sphincter tónusfokozódása!),

elhúzódó gyomor-bél ürülés,

obstructiv légúti megbetegedések,

súlyos asthma bronchiale,

akut májbetegségek,

egyidejű kezelés MAO-gátlókkal vagy ezek elvonását követő két héten belül,

convulsióval járó betegségek, tudatzavar.

Műtétet megelőző 24 órában vagy sebészeti beavatkozás utáni 24 órában.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Az MST Continus csak fokozott óvatossággal adható

• cor pulmonale,

• alvási apnoe,

• központi idegrendszeri depresszánsok együttadása (lásd alább és 4.5 pont),

• tolerancia, fizikai függőség és elvonás (lásd alább),

• opioidalkalmazási zavar,

• pszichológiai függés (függőség), visszaélési profil, anamnézisben a hatóanyaggal való befolyás és/vagy alkoholfogyasztás (lásd alább),

• koponyaűri elváltozások vagy bizonytalan eredetű korlátozott tudatszint,

• alacsony vérnyomás hipovolémiával,

• epeúti betegségek,

• hasnyálmirigy-gyulladás,

• súlyos veseműködési zavar,

• súlyos májkárosodás,

• hypothyreosis,

• gyulladásos bélbetegségek,

• prostata hypertrophia,

• mellékvesekéreg-elégtelenség eseteiben,

• székrekedés esetén.

Légzésdepresszió

Opioid-túladagolás esetén a fő veszélyt a légzésdepresszió jelenti.

Alvással összefüggő légzészavarok

Az opioidok alvással összefüggő légzési rendellenességeket okozhatnak, beleértve a centrális alvási apnoét (central sleep apnoea, CSA) és az alvással összefüggő hypoxaemiát. Az opioidok alkalmazása dózisfüggő módon növeli a CSA kockázatát. Az opioidok a már korábban kialakult alvási apnoe súlyosbodását is okozhatják (lásd 4.8 pont). A CSA-ban szenvedő betegeknél meg kell fontolni az opioidok összdózisának csökkentését.

Bőrt érintő, súlyos mellékhatások (SCAR)

A morfin-kezeléssel összefüggésben beszámoltak akut generalizált exanthemás pustulosisról (AGEP), amely életveszélyes vagy halálos is lehet. A legtöbb ilyen reakció a kezelés első 10 napja során jelentkezett. Tájékoztatni kell a betegeket az AGEP jeleiről és tüneteiről, és fel kell hívni a figyelmüket, hogy azonnal forduljanak orvoshoz, ha ilyen tüneteket tapasztalnak.

Amennyiben e bőrreakciókra utaló jelek és tünetek jelennek meg, a morfin-kezelést le kell állítani, és más megfelelő kezelési lehetőséget kell mérlegelni.

Máj- és epebetegségek

A morfin az Oddi-sphincter működési zavarait és görcsét okozhatja, ami növeli az intrabiliaris nyomást és fokozza az epeúti tünetek és a pancreatitis kockázatát.

A morfint fokozott óvatossággal kell alkalmazni a központi idegrendszeri depresszánsokat szedő betegeknél (lásd 4.5).

Orális P2Y12-inhibitorral végzett trombocitaaggregáció-gátló kezelés

Az egyidejű P2Y12-inhibitor és morfin-kezelés első napján a P2Y12-inhibitor-kezelés csökkent hatásosságát figyelték meg (lásd 4.5 pont).

Alkalmazását azonnal fel kell függeszteni, ha paralyticus ileus gyanúja merül fel.

A műtétet megelőző 24 órában és azt követő 24 órában az MST Continus tabletta nem adható.

A műtétet megelőző 24 órában olyanoknak, akik cordotómián vagy más fájdalomcsillapító sebészeti beavatkozáson esnek át nem adható. Amennyiben a továbbiakban indokolt a gyógyszer adása, úgy a napi dózis az új postoperatív helyzetnek megfelelően titrálandó.

Egyéb morfin-származékokhoz hasonlóan, az MST Continus tabletta alkalmazása is különös óvatosságot igényel hasi műtétek után. A morfin csökkenti a bélmozgásokat, így nem adható, amíg a normális bélműködés helyre nem áll.

Hosszú hatású morfin-készítmények közötti bioekvivalencia adatok nem állnak rendelkezésre, ezért egy jól beállított, hatékony MST Continus-terápia újabb körültekintő beállítás nélkül nem cserélhető le egyéb elhúzódó hatású készítményre.

A morfin csökkentheti a görcsküszöböt olyan betegeknél, akiknek az anamnézisében epilepsia szerepel.

Akut mellkasi szindróma sarlósejtes betegségben szenvedő betegeknél

Az akut mellkasi szindróma és az érelzáródásos krízis alatt morfinnal kezelt, sarlósejtes betegségben szenvedő betegeknél a morfinhasználat közötti lehetséges összefüggés miatt az akut mellkasi szindróma tüneteinek szoros monitorozása indokolt.

Mellékvesekéreg-elégtelenség

Az opiát fájdalomcsillapítók reverzibilis mellékvesekéreg-elégtelenséget okozhatnak, ami monitorozást és glükokortikoid-pótló terápiát tesz szükségessé. A mellékvesekéreg-elégtelenség tünetei közé tartozhat pl. a hányinger, hányás, az étvágycsökkenés, a kimerültség, a gyengeség, a szédülés vagy az alacsony vérnyomás.

Nemi hormonok csökkenése és prolaktinszint növekedése

Az opiát fájdalomcsillapítók hosszú távú használata a nemihormon-szintek csökkenésével és a prolaktinszint növekedésével járhat. A tünetek közé csökkent libidó, impotencia vagy amenorrhoea tartozik.

Különösen nagy dózisok esetében a morfindózis további növelésére sem reagáló hyperalgesia fordulhat elő. A morfindózis csökkentésére vagy az opiát váltására lehet szükség.

Központi idegrendsezri depresszánsok együttadása

A szedatív gyógyszerek, mint például a benzodiazepinek vagy hasonló gyógyszerek egyidejű használatából adódó kockázat:

A MST Continus és szedatív gyógyszerek, mint például a benzodiazepinek és hasonló gyógyszerek egyidejű alkalmazása szedálást, légzésdepressziót, kómát és halált okozhat. E kockázatok miatt az ilyen szedatív gyógyszerekkel együtt történő felírás olyan betegek részére van fenntartva, akiknél nincs alternatív kezelési lehetőség. Ha szedatív gyógyszerekkel egyidejűleg alkalmazandó MST Continus felírásáról dönt az orvos, a lehető legkisebb hatásos dózist kell használni, és a lehető legrövidebbre kell szabni a kezelés időtartamát.

Fokozottan kell figyelemmel kísérni a légzésdepresszió és szedálás jeleit és tüneteit a betegeken. E tekintetben nyomatékosan javasolt tájékoztatni a betegeket és a gondozóikat, hogy tisztában legyenek ezekkel a tünetekkel (lásd a 4.5 pont).

Más erős opioid agonistákhoz hasonlóan a morfin függőséget okozhat, és fokozott elővigyázatossággal kell használni olyan betegeknél, akik korábban alkohol- vagy drogfüggők voltak.

Opioidalkalmazási zavar (gyógyszerabúzus és gyógyszerfüggőség)

Az opioidok, például az MST Continus ismétlődő alkalmazásakor tolerancia, valamint fizikai és/vagy pszichés függőség (dependencia) alakulhat ki.

Az MST Continus ismétlődő alkalmazása opioidalkalmazási zavarhoz (Opioid Use Disorder, OUD) vezethet. Az opioid nagyobb dózisa és a kezelés hosszabb időtartama növelheti az OUD kialakulásának kockázatát. Az MST Continus készítménnyel való visszaélés (abúzus) vagy szándékos helytelen használat túladagolást és/vagy halált okozhat. Az OUD kialakulásának kockázata fokozott azoknál a betegeknél, akiknek személyes vagy családi (szülők vagy testvérek) anamnézisében szerepelnek szerhasználatból fakadó zavarok (beleértve az alkoholizmust is), akik aktuálisan dohányoznak, vagy azoknál a betegeknél, akiknek személyes anamnézisében egyéb mentális zavarok (pl. major depresszió, szorongás vagy személyiségzavarok) szerepelnek.

Az MST Continus-kezelés megkezdése előtt és a kezelés alatt a kezelési célokról és a kezelés leállítási tervéről meg kell állapodni a beteggel (lásd 4.2 pont). A kezelés előtt és alatt a beteget az OUD kockázatairól és jeleiről is tájékoztatni kell. Ezeknek a jeleknek az előfordulása esetén a betegeknek azt kell tanácsolni, hogy forduljanak kezelőorvosukhoz.

A betegeket monitorozni kell a kábítószer-kereső magatartás jelei tekintetében (pl. túl gyakori gyógyszerfelírási kérések). Ez magában foglalja az egyidejűleg alkalmazott opioidok és pszichoaktív szerek (például benzodiazepinek) ellenőrzését. Az OUD jeleit és tüneteit mutató betegek esetében mérlegelni kell addiktológiai szakemberrel való konzultációt.

A betegeknél krónikus alkalmazás esetén tolerancia fejlődhet ki, és ezért a fájdalomcsillapító hatás fenntartására nagyobb dózisokra lehet szükség. Tartós alkalmazása pszichés és szomatikus dependenciához vezethet, és ilyenkor a hirtelen megszakítás elvonási tüneteket idézhet elő. Ha a beteg már nem igényel további fájdalomcsillapító kezelést morfinnal, az elvonási tünetek elkerülése érdekében javasolt a morfin dózisát fokozatosan csökkenteni.

Pszichológiai függés (függőség), visszaélési profil, anamnézisben a hatóanyaggal való befolyás és/vagy alkoholfogyasztás.

Az opioid fájdalomcsillapítók, beleértve az morfint is, alkalmazása esetén kialakulhat pszichés függőség (addikció).

A morfin más erős opioidokhoz hasonló abúzuspotenciállal rendelkezik. Akik anamnézisében szenvedélybetegségek szerepelnek, az abúzus veszélye áll fenn. Az MST Continus különös gondossággal alkalmazandó olyan betegeknél, akiknek az anamnézisében bármilyen szerrel való visszaélés (ideértve az alkoholizmust) vagy mentális egészségi zavar szerepel.

Parenterális formában nem alkalmazható. Ilyen alkalmazás súlyos nemkívánatos eseményhez vezet, ami halálos kimenetelű lehet.

A rifampicin csökkentheti a morfin plazmakoncentrációját. A morfin fájdalomcsillapító hatását figyelemmel kell kísérni, a morfindózist pedig módosítani kell a rifampicinnel végzett kezelés alatt és után.

Az MST Continus tablettákat egészben kell lenyelni, és nem szabad eltörni, megrágni vagy összetörni, mivel ez akár halálos dózis kibocsátását is okozhatja (lásd 4.9 pont).

További morfin dózis emelésre nem reagáló hyperalgesia előfordulhat, különösen nagy dózisok alkalmazásakor. Ekkor a morfin-szulfát dózis csökkentésére vagy az opioid cseréjére lehet szükség.

Az opioidok hatnak a hypothalamus-hypophysis-mellékvese tengelyre, illetve hypothalamus-hypophysis-gonadális tengelyre. A szérum prolaktinszintje emelkedhet, míg a kortizol, ösztrogének és a tesztoszteron szintje csökkenhet. Ez társulhat alacsonyabb ACTH-, FSH- és LH-szintekkel. Ezek a hormonális változások klinikai tüneteket is okozhatnak.

Alkohol és az MST Continus egyidejű használata fokozhatja az MST Continus nemkívánatos hatásait; az egyidejű alkalmazást kerülni kell.

Segédanyagok

MST Continus 10 mg retard filmtabletta

90 mg vízmentes laktózt tartalmaz filmtablettánként. Ritkán előforduló örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy a glükóz-galaktóz malabszopcióban a készítmény nem szedhető.

MST Continus 30 mg retard filmtabletta

70 mg vízmentes laktózt tartalmaz filmtablettánként. Ritkán előforduló örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy a glükóz-galaktóz malabszopcióban a készítmény nem szedhető.

0,0004 mg „sunset yellow” színezéket (E 110) tartalmaz filmtablettánként. Allergiás reakciókat okozhat.

MST Continus 60 mg retard filmtabletta

40 mg vízmentes laktózt tartalmaz filmtablettánként. Ritkán előforduló örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy a glükóz-galaktóz malabszopcióban a készítmény nem szedhető.

0,2296 mg „sunset yellow” színezéket (E 110) tartalmaz filmtablettánként. Allergiás reakciókat okozhat.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A morfin egyidejű alkalmazása olyan gyógyszerekkel, amelyek a központi idegrendszerre hatnak, légzésdepresszióhoz, mély szedációhoz, kómához és halálhoz vezethet.

A központi idegrendszerre ható gyógyszerek közé tartoznak többek között a következők: egyéb opioidok, szorongásgátlók, hipnotikumok és nyugtatók (beleértve a benzodiazepineket), antiepileptikumok (gabapentin vagy pregabalin), általános érzéstelenítők (ideértve a barbiturátokat), antipszichotikumok (ideértve a fenotiazinokat), antidepresszánsok, központi hatású vérzéscsillapítók és alkohol.

Szedatív gyógyszerek, mint például benzodiazepinek vagy hasonló gyógyszerek:

Az opiátok és az olyan szedatív gyógyszerek együttes használata, mint például a benzodiazepinek vagy hasonló gyógyszerek, az additív központi idegrendszeri (KIR) depresszáns hatás miatt növelik a szedálás, a légzésdepresszió, a kóma és a halál kockázatát. Az együttes használat dózisát és időtartamát korlátozni kell (lásd 4.4 pont).

A morfin nem adható együtt monoamin-oxidáz inhibitorokkal vagy az ilyen kezelést követő két héten belül. (lásd 4.3 pont)

A MAO-inhibitorok és narkotikus analgetikumok kölcsönhatása hyper- vagy hypotoniás krízissel járó központi idegrendszeri izgalmi állapotban vagy depresszióban nyilvánulhat meg.

A cimetidin gátolja a morfin metabolizmusát, így együtt alkalmazva a morfin plazmaszintje és a központi idegrendszeri mellékhatások fokozódhatnak.

A rifampicin enziminduktor hatása miatt csökkentheti a morfin plazmakoncentrációját.

Morfinnal kezelt akut coronaria szindrómában szenvedő betegeknél az orális P2Y12-inhibitorral végzett trombocitaaggregáció-gátló kezelés során ez utóbbiak késleltetett és csökkent expozícióját figyelték meg. Ez az interakció összefügghet a csökkent gastrointestinalis motilitással, és más opioidokkal végzett kezelés esetén is fennáll. Ennek klinikai relevanciája ismeretlen, de az adatok azt mutatják, hogy P2Y12-gátlók csökkent hatékonyságának megvan a lehetősége a morfin és egy P2Y12-inhibitor együttes alkalmazásakor (lásd 4.4 pont). Azon akut coronaria szindrómában szenvedő betegekben, akiktől a morfin nem vonható meg és a gyors P2Y12-gátlás kritikus fontosságú, parenterális P2Y12-gátló alkalmazása mérlegelendő.

Alkohol és az MST Continus egyidejű használata fokozhatja az MST Continus nemkívánatos hatásait; az egyidejű alkalmazást kerülni kell.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

MST Continus tabletta adása terhesség és szülés folyamán a csecsemőkori légzésdepresszió lehetősége miatt nem javasolt. A morfin átjut a placentán. Ismert, hogy opiát-függő anyáknak egészséges gyermekeik születnek, ezáltal arra következtethetünk, hogy a morfinnak humán vonatkozásban nincsenek teratogén és foetotoxikus hatásai. A terhességük alatt opiát fájdalomcsillapító kezelésben részesülő anyák újszülöttjeinél monitorozni kell a megvonási (absztinencia) szindróma jeleit. A kezelés opiát adásából és támogató kezelésből állhat. Az MST Continus retard filmtabletta az előny/kockázat mérlegelésével szükség esetén terhesség alatt alkalmazható.

Szoptatás

A morfin kiválasztódik az anyatejbe. A szoptatott csecsemőbe történő felszívódás légzésdepressziót okozhat, ezért szoptatás alatt morfint alkalmazni csak a csecsemő gondos megfigyelése mellett szabad, kizárólag akkor, ha feltétlenül szükséges.

Az MST Continus retard filmtabletta az előny/kockázat mérlegelésével szükség esetén szoptatás alatt alkalmazható.

Termékenység

Állatkísérletek azt igazolják, hogy a morfin csökkentheti a termékenységet (lásd 5.3 pont, Preklinikai biztonsági adatok).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A pszichomotoros teljesítményt, reakcióidőt befolyásolja, szedációt okoz így alkalmazásának és hatástartamának ideje alatt a gépjárművezetés és/vagy baleseti veszéllyel járó munkavégzés tilos.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A nemkívánatos hatások osztályozásának alapját az alábbi gyakorisági kategóriák képezik:

Nagyon gyakori: ≥ 1/10

Gyakori: ≥ 1/100 - <1/10

Nem gyakori: ≥ 1/1000 - <1/100

Ritka: ≥ 1/10 000 - <1/1000

Nagyon ritka: <1/10 000,

Nem ismert: (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

Immunrendszeri betegségek és tünetek

Nem gyakori: túlérzékenység

Nem ismert: anafilaktoid reakciók, anaphylaxiás reakciók

Pszichiátriai kórképek:

Gyakori: zavartság, álmatlanság

Nem gyakori: agitáció, euphoria, hallucinációk, hangulatváltozás

Nem ismert: gondolkodási zavarok, függőség (lásd 4.4 pont), dysphoria

Idegrendszeri betegségek és tünetek

Gyakori: fejfájás, szédülés, akaratlan izom-összehúzódások, aluszékonyság

Nem gyakori: görcsrohamok, hypertonia, paraesthesia, ájulás

Nem ismert: allodynia, hyperalgesia (lásd 4.4 pont), hyperhidrosis

Szembetegségek és szemészeti tünetek:

Nem gyakori: látászavar

Nem ismert: miosis

A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei:

Nem gyakori: vertigo

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek

Nem gyakori: klinikailag szignifikáns bradycardia

Nagyon ritka: palpitatio

Érbetegségek és tünetek

Nem gyakori: arckipirulás, hypotonia

Légzőrendszeri mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek

Nem gyakori: tüdő oedema, bronchospasmus, légzésdepresszió (túladagolás esetén)

Nem ismert: csökkent köhögés, centrális alvási apnoe szindróma

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

Nagyon gyakori: émelygés, obstipatio

Gyakori: hasi fájdalom, anorexia, hányás,

Nem ismert: ileus, dysgeusia, dyspepsia, szájszárazság, pancreatitis

Máj- és epebetegségek illetve tünetek

Nem gyakori: megnövekedett májenzimszintek.

Nem ismert: epegörcs, az Oddi-sphincter spasmusa

A bőr és bőralatti szövet betegségei és tünetei

Gyakori: izzadás, bőrpír

Nem gyakori: urticaria

A morfin ismert hisztaminfelszabadító hatása felelős a lehetséges csalánkiütés és viszketés fellépéséért.

Nem ismert: Akut generalizált exanthemás pustulosis (AGEP)

Vese- és húgyúti betegségek és tünetek

Gyakori: nehezített vizelés.

Nem gyakori: vizeletretenció

Ritka: a húgyutak görcsös állapota.

A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek

Nem ismert: amenorrhoea, csökkent libidó, merevedési zavar

Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók

Gyakori: gyengeség, fáradtság, rossz közérzet, viszketés

Nem gyakori: perifériás oedema

Nem ismert: tolerancia, gyógyszermegvonási (absztinencia) szindróma, újszülöttkori opioid-elvonási szindróma

Rendszeres használata abúzushoz, dependenciához vezethet, ez azonban elhanyagolható körülmény egy erős fájdalom hatékony kezelésekor.

A kiválasztott mellékhatások leírása

Gyógyszerfüggőség és -megvonási (absztinencia) szindróma:

Az MST Continus ismétlődő alkalmazása gyógyszerfüggőséghez vezethet, még terápiás dózisok esetén is. A gyógyszerfüggőség kockázata a beteg egyéni kockázati tényezőinek, az adagolásnak és az opioid-kezelés időtartamának függvényében változhat (lásd 4.4 pont).

Az opiát fájdalomcsillapítók használata fizikai és/vagy pszichológiai függőség vagy tolerancia kialakulásával járhat. Absztinencia-szindróma alakulhat ki, ha az opiát alkalmazását hirtelen megszakítják, vagy opioid antagonistákat alkalmaznak, illetve a megvonási szindróma néha a dózisok között tapasztalható. A kezelésre vonatkozóan lásd 4.4 pont.

A megvonás pszichés tünetei: dysphoriás hangulat, szorongás.

A megvonási fizikai tünetei közé tartoznak a következők: fizikai fájdalmak, remegés, nyugtalanláb-szindróma, hasmenés, hasfájás, hányinger, influenzaszerű tünetek, tachycardia és mydriasis. A pszichológiai tünetek közé tartozik a dysphoriás hangulat, a szorongás és az ingerlékenység. A gyógyszerfüggőség gyakran jár „gyógyszer utáni sóvárgással”.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A retard forma összezúzása és ily módon való bevétele a morfin azonnali kibocsátását eredményezi; ez akár halálos túladagoláshoz is vezethet.

Az akut túladagolás tünetei: a légzésdepresszió, aluszékonyság haladva a kábultság vagy kóma felé, aspirációs pneumónia, aspirációs tüdőgyulladás, pupillaszűkület, rhabdomyolysis, veseelégtelenség, vázizomernyedtség, bradycardia, hypotonia és halál. Légzéselégtelenség miatt haláleset fordulhat elő.

Toxikus leukoencephalopathiát figyeltek meg morfin-túladagolás esetén.

Kezelés:

Elsődleges a szabad légutak és az asszisztált vagy kontrollált lélegeztetés biztosítása. Szükség esetén egyéb szupportív terápia.

A tiszta opioid antagonisták specifikus ellenszerei az opioid túladagolás tüneteinek.

Súlyos túladagoláskor 0,8 mg naloxont kell adni intravénásan. Ez 2-3 percenként megismételhető, vagy 2 mg naloxon 500 ml fiziológiás sóoldatban, illetve 5%-os glükóz-oldatban (0,004 mg/ml naloxon) infundálható.

Az infúzió sebessége függ az előzőleg bolusban adott dózistól és attól, hogy a beteg hogyan reagál. A naloxon meglehetősen rövid hatású, ezért a beteg folyamatos monitorozása szükséges a spontán légzés helyreállásáig. Az MST Continus retard tabletta alkalmazása esetén gondolni kell arra, hogy a bevételt követően még 12 órán át tarthat a hatóanyag felszabadulása így a túladagolás kezelésekor erre tekintettel kell lenni.

Kevésbé súlyos túladagolás esetén 0,2 mg intravénás naloxon adása, majd 2 percenként további 0,1 mg alkalmazása válhat szükségessé.

Akut elvonási tünetegyüttes veszélye miatt a naloxon nem alkalmazható, ha a légzésdepresszió egyértelmű klinikai tünetei hiányoznak. Ismerten morfin-függő betegeknek óvatosan adható. Ilyen esetekben a morfin-hatás teljes felfüggesztése elvonási tüneteket okozhat.

A gyomormosásra, öblítésre szükség lehet, különösen tartós hatású morfin-származék használata után a gyógyszer maradványok eltávolításához.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: opioid fájdalomcsillapító

ATC kód: N02AA01

Hatásmechanizmus

A morfin az opiát fájdalomcsillapítók közé tartozik, mindhárom opioid receptoron (µ, , ) agonista hatással rendelkezik, de legnagyobb affinitással a µ receptorhoz kötődik. A µ (szupraspinálisan) és  (spinálisan) receptoron keresztül gátolja a fájdalom központi idegrendszeri transzmisszióját. Mellékhatásait döntően ugyanezen receptorokon keresztül fejti ki (légzésdepresszió, euphoria, szedáció, obstipáció, hányinger, hányás). Fentieken kívül pupillaszűkületet, epileptiform görcsöket, hypotoniát, bradycardiát és hormonális eltéréseket okozhat.

Központi idegrendszer

A morfin fő terápiás hatásai az analgesia és a szedáció (beleértve a szorongáscsökkentést is).

A morfin az agytörzsi légzőközpontra kifejtett direkt hatása révén légzésdepressziót okoz.

A morfin gátolja a köhögési reflexet az agytörzsben kifejtett direkt hatással. Köhögéscsillapító hatása a fájdalomcsillapításhoz szükséges dózisnál kisebb dózisoknál már megfigyelhető.

A morfin még teljes sötétségben is miosist okoz. A tűhegypupilla az opioid-túladagolás egyik tünete, de nem opioid-specifikus (haemorrhagiás vagy ischaemiás eredetű hídléziók ugyancsak okozhatnak tűhegypupillát). Morfin túladagoláskor a hypoxia miatt gyakrabban figyelhető meg jelentős mydriasis.

Gyomor-bél traktus és más simaizom

A morfin fokozott simaizomtónussal társuló motilitáscsökkenést okoz a gyomor antrumában és a duodenumban. A vékonybélben az emésztés folyamata lassul, és a propulzív kontrakciók csökkennek. A vastagbél propulzív mozgásai ugyancsak csökkennek, míg a simaizomtónus nő, így obstipatio alakul ki. A morfin általában növeli a simaizomtónust, különösen a gastrointestinalis és epeúti simaizmokét. A morfin Oddi-sphincter-spasmust okozhat, ezért emeli az epeúti nyomást.

Cardiovascularis és légzőrendszer:

A morfin hisztaminfelszabadulást okozhat, amely esetenként perifériás vasodilatációhoz és/vagy bronchospasmushoz is vezethet. A hisztamin-felszabadulás egyéb tünetei lehetnek: viszketés, kipirulás, vörös conjunctiva, izzadás és/vagy orthostaticus hypotonia.

Endokrin rendszer

Lásd 4.4.

Más farmakológiai hatások

In vitro és állatkísérletek azt mutatják, hogy a természetes opiátoknak, mint például a morfin, különböző hatásai vannak az immunrendszerre; ezeknek a megállapításoknak a klinikai jelentősége nem ismert.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

Az orális alkalmazást követően a morfin gyorsan és jól felszívódik az emésztőrendszerben. A plazma-csúcskoncentráció 2-6 órával a beadást követően alakul ki.

Biotranszformáció

A morfin jelentős first-pass metabolizmuson megy keresztül a májban, ami egy alacsonyabb biohasznosulást jelent azonos intravénás vagy intramuscularis dózishoz képest. A morfin a vese és a bél nyálkahártyáján keresztül is metabolizálódik.

Elimináció

A morfin fő metabolitja a morfin-3-glükuronid és kisebb mértékben a morfin-6-glükuronid. Mindkét metabolit nagyrészt a vesén keresztül ürül, kisebbrészt az epével is kiválasztódik. A belekben hidrolízisen mennek keresztül, vagy kis mennyiségben újra felszívódnak.

Linearitás / nem-linearitás

A morfin farmakokinetikája lineáris igen széles dózis tartományban.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Genotoxicitás

Kontrollos vizsgálatokat morfin esetében mutagén hatásra nem végeztek, az irodalomban a morfint mutagénnek találták in vitro növekvő DNS-fragmentáció miatt humán T-sejteken. A morfint mutagénnek jelentették in vivo egér micronucleus vizsgálatban, és pozitív volt a kromoszóma-rendellenességek indukálása esetében egér spermatidokban és egér limfocitákban. A mechanisztikus vizsgálatok arra utalnak, hogy in vivo klasztogén hatása van a morfinnak egerekben, ami kapcsolatban lehet a megnövekedett glükokortikoidszint által termelt morfinnal ebben a fajban. Ezzel szemben pozitív megállapítások, hogy az irodalomban in vitro vizsgálatoknál azt is kimutatták, hogy a morfin nem okoz kromoszóma-aberrációt humán leukocitákban vagy halálos mutációt Drosophila esetén.

Karcinogenitás

Kontrollált vizsgálatokat állatokban a morfin karcinogén potenciáljának felmérésére nem végeztek.

Reprodukciós toxicitás

Egy tanulmányban leírták, hogy ha morfinnal kezelt nőstény patkányok ip legfeljebb 15 mg/ttkg/nap morfint kaptak párzás előtt, legfeljebb 30 mg/ttkg/nap felett kaptak terhességben és legfeljebb 40 mg/ttkg/nap morfint szülés után, ez csökkent termékenységhez vezetett az anyáknál és a halvaszületések növekedését okozta, valamint az élő utódok növekedése csökkent, az újszülötteknél morfin-elvonási tünetek jelentkeztek, és csökkent a spermiumok termelése. Hím patkányoknál csökkent termékenységről és az ivarsejtekben bekövetkező kromoszómakárosodásról számoltak be.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

10 mg:

Mag: magnézium-sztearát, talkum, hidroxietilcellulóz, cetil-sztearil-alkohol, vízmentes laktóz.

Bevonat: Opadry 85F270017 [részben hidrolizált poli(vinil-alkohol), makrogol 3350, talkum, fekete vas-oxid (E172), vörös vas-oxid (E172), sárga vas-oxid (E172), titán-dioxid (E171), tisztított víz].

30 mg:

Mag: magnézium-sztearát, talkum, hidroxietilcellulóz, cetil-sztearil-alkohol, vízmentes laktóz.

Bevonat: Opadry OY-6708 [„Sunset yellow”-lakk (E110), indigókármin-lakk (E132), makrogol 400, titán-dioxid (E171), eritrozin-lakk (E127), hipromellóz].

60 mg:

Mag: magnézium-sztearát, talkum, hidroxietilcellulóz, cetil-sztearil-alkohol, vízmentes laktóz.

Bevonat: Opadry OY-3508 [eritrozin-lakk (E127), kinolinsárga-lakk (E104), „Sunset yellow”-lakk (E110), makrogol 400, titán-dioxid (E171), hipromellóz].

100 mg:

Mag: magnézium-sztearát, talkum, hidroxietilcellulóz, cetil-sztearil-alkohol.

Bevonat: Opaspray OY-8215 [indigókármin-lakk (E132), sárga vas-oxid (E172), fekete vas-oxid (E172), makrogol 400, hipromellóz, titán-dioxid (E171)].

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

5 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25 °C-on, a nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

20 db retard filmtabletta, PVC/PVDC/Al buborékcsomagolásban és dobozban, vagy PE kupakkal lezárt PP tartályban és dobozban. 

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés: (két üres kereszt)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

Osztályozás II./3 csoport

Különleges rendelvényhez kötött, a külön jogszabály szerint kábítószerként és pszichotróp anyagként minősített gyógyszer (KP).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Mundipharma Gesellschaft m.b.H.

A-1100 Bécs,

Wiedner Gürtel 13, Turm 24, OG 15

Ausztria

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-2187/01 (10 mg)

OGYI-T-2187/03 (30 mg)

OGYI-T-2187/04 (60 mg)

OGYI-T-2187/05  (100 mg)

9. A FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1993. június 8.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. augusztus 3.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK  DÁTUMA

2025. május 15.