1. A GYÓGYSZER NEVE

Nátrium-klorid 0,9% „Baxter" oldatos infúzió

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Nátrium-klorid: 9,00 g/l

Minden ml 9,00 mg nátriumot tartalmaz.

Koncentráció: mmol/l

Na⁺ 154

Cl^- 154

pH: 4,5‑7

A segédanyagok teljes listáját lásd 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Oldatos infúzió.

Tiszta, látható részecskéktől mentes oldat.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Nátrium-klorid 0,9% „Baxter” oldatos infúzió javallatai:

• izotóniás extracelluláris dehidráció kezelésére

• nátriumhiányos állapotok kezelésére

• kompatibilis gyógyszerek infundálásához vivőoldat vagy oldószer.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőttek, idősebbek és gyermekek:

Az adagolásnál használatos meghatározások a nátriummennyiség, vagy a nátrium illetve nátriumsó tömegének megadása mEq-ban vagy mmol-ban kifejezve (1 g NaCl = 394 mg, 17,1 mEq vagy 17,1 mmol Na és Cl)

Az alkalmazás előtt és alatt szükség lehet a folyadékegyensúly, a szérum elektrolitok és a sav‑bázis‑egyensúly monitorozására, különös tekintettel a szérum nátriumra azoknál a betegeknél, akiknél fokozott a nemozmotikus vazopresszin felszabadulása (nem megfelelő antidiuretikus hormonelválasztással járó szindróma, SIADH) és a kórházban szerzett hyponatraemia kockázata miatt egyidejűleg vazopresszin-agonista gyógyszert szedő betegeknél (lásd 4.4, 4.5 és 4.8 pont).

A szérum nátrium monitorozása különösen fontos a hypotoniás folyadékok esetén.

A Nátrium-klorid 0,9% „Baxter” oldatos infúzió tonicitása: 308 mOsm/l (hozzávetőlegesen).

Az infúzió beadásának gyakorisága és mennyisége függ az életkortól, a testtömegtől és a klinikai állapottól (például égés, műtét, fejsérülés, fertőzések); az együttes terápia meghatározása intravénás folyadékterápiában tapasztalt orvos bevonásával javasolt (lásd 4.4 és 4.8 pont).

Ajánlott adagolás:

Az izotóniás extracelluláris dehidráció és nátriumhiányos állapot kezelésekor ajánlott adag:

• felnőttek: 500 ml – 3 liter/24 óra,

• újszülöttek és gyermekek: 20-100 ml/24óra/testtömeg‑kg, az életkortól és a teljes testtömegtől függően.

Vivőanyagként vagy oldószerként történő alkalmazásakor ajánlott adagja 50‑250 ml/beadandó gyógyszerdózisonként. A Nátrium-klorid 0,9% „Baxter" oldatos infúzió egyéb parenterális gyógyszerek oldószereként történő alkalmazásakor az adagot és az infúzió beadásának sebességét az előírt gyógyszer adagolása és egyéb tulajdonságai is meghatározzák.

Az alkalmazás módja

Intravénás infúzióként egy steril, pirogénmentes, infúziós szereléken keresztül, az aszepszis szabályainak betartásával alkalmazható. Az infúziós szereléket, a levegő bejutásának megakadályozása érdekében, légteleníteni kell az infúziós oldattal.

Felhasználás előtt az oldatot vizuálisan ellenőrizni kell, látható részecskéktől és elszíneződésektől mentesnek kell lennie. Az oldatot csak akkor szabad felhasználni, ha az oldat tiszta, látható részecskéktől mentes és a csomagolás sértetlen.

Az infúziós zsákot csak közvetlenül a felhasználás előtt vegye ki a védőtasakból. A belső infúziós zsák megőrzi a gyógyszerkészítmény sterilitását. A készítményt az infúziós szerelék csatlakoztatása után azonnal fel kell használni.

A műanyag zsákokat az embolizáció veszélye miatt nem szabad sorba csatlakoztatni, mivel az első zsákból a maradék levegő bejuthat a keringésbe még mielőtt a következő, hozzákötött zsákban lévő oldat elkezdene befolyni. A flexibilis műanyag zsákba töltött intravénás oldatok áramlási sebességének növelése érdekében történő, nyomás alatti alkalmazás légembólia kialakulását eredményezheti, amennyiben felhasználás előtt a zsákban lévő levegőt nem távolítják el maradéktalanul. Szelepes intravénás infúziós szerelék nyitott szeleppel való alkalmazása légembóliát okozhat. Flexibilis műanyag zsákok nem alkalmazhatóak nyitott szelepű, szelepes intravénás infúziós szerelékkel.

Gyógyszerek hozzáadása mind az infúzió adagolásának megkezdése előtt, mind az alatt lehetséges az injekciós adalékoló csőszakaszon keresztül.

Az inkompatibilitásokra, az infúzió elkészítésére és az adalékanyagok hozzáadására vonatkozó információkat lásd a 6.2 és 6.6 pontban.

3. Ellenjavallatok

Az oldat ellenjavallt hypernatraemia vagy hyperchloraemia esetén.

Egyéb gyógyszerek hozzáadásakor a hozzáadott gyógyszer ellenjavallatait figyelembe kell venni.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Folyadékegyensúly/vesefunkció

Alkalmazása súlyos vesekárosodás esetén

A Nátrium-klorid 0,9% „Baxter” oldatos infúzió alkalmazása fennálló súlyos vesekárosodás vagy a vesekárosodás kialakulásának kockázata esetén óvatosságot igényel. Ilyen betegeknél a Nátrium‑klorid 0,9% „Baxter” oldatos infúzió adása nátriumretenciót okozhat. (lásd az alábbi „Alkalmazása nátriumretenció, folyadéktúltöltés és ödéma kockázata esetén” pontot.)

Folyadék- és/vagy oldott anyag túltöltés, valamint elektrolitzavar kockázata

Az infúzió térfogatától és sebességétől függően a Nátrium-klorid 0,9% „Baxter” oldatos infúzió intravénás alkalmazása okozhat:

• folyadék- és/vagy oldott anyag túltöltés miatt kialakuló túlhidrálást/hypervolaemiát és például pangásos állapotot, a központi és perifériás ödémát is beleértve.

• klinikailag jelentős elektrolitzavart és a sav-bázis‑egyensúly zavarát.

Általában a dilúciós állapot veszélye fordítottan arányos a Nátrium-klorid 0,9% „Baxter” oldatos infúzió és a hozzáadott gyógyszerkészítmények elektrolit‑koncentrációjával. Ezzel szemben a pangásos állapotot okozó oldott anyaggal való túltöltés veszélye egyenesen arányos a Nátrium-klorid 0,9% „Baxter” oldatos infúzió és a hozzáadott gyógyszerkészítmények elektrolit‑koncentrációjával.

Minden intravénás infúziós terápia megkezdésekor különleges klinikai ellenőrzés szükséges.

A folyadékegyensúly, elektrolit‑koncentráció és sav-bázis‑egyensúly változásainak monitorozása, időszakos laboratóriumi meghatározása és klinikai értékelése szükséges lehet hosszan tartó peritoneális kezelés során, vagy valahányszor a beteg állapota vagy a beadás sebessége indokolttá teszi.

Szívelégtelenségben vagy légzési elégtelenségben szenvedőknél és nemozmotikus vazopresszin‑felszabadulású (beleértve a SIADH-ot is) szenvedő betegeknél, a kórházban szerzett hyponatraemia kockázata miatt, nagymennyiségű infúzió alkalmazása alatt speciális monitorozás szükséges (lásd alább).

Hyponatraemia

A nemozmotikus vazopresszin-felszabadulásban (például akut betegség, fájdalom, műtét utáni stressz, fertőzés, égés és központi idegrendszeri betegségek esetén), valamint szív-, tüdő- és vesebetegségben szenvedő és vazopresszin-agonista-kezelésben részesülő betegeknél (lásd 4.5 pont) a hypotoniás folyadék infúziója esetén fokozott az akut hyponatraemia kockázata.

Az akut hyponatraemia akut hyponatraemiás encephalopathiához (agyödéma) vezethet, amely fejfájással, hányingerrel, epilepsziás rohamokkal, letargiával és hányással jellemezhető. Az agyödémás betegeknél különösen fennáll a súlyos, visszafordíthatatlan és életveszélyes agykárosodás kockázata.

Gyermekek, fogamzóképes nők és csökkent agyi compliance-ű betegek (például meningitis, intracranialis vérzés, contusio vagy agyödéma) különös kockázatot jelentenek az akut hyponatraemia által okozott súlyos és életveszélyes agyduzzanat szempontjából.

Alkalmazása nátriumretenció, folyadék-túltöltés és ödéma kockázata esetén

A Nátrium-klorid 0,9% „Baxter” oldatos infúziót különös körültekintéssel kell alkalmazni azoknál a betegeknél, akiknél fennáll, vagy fennállhat:

• hypernatraemia. A már fenálló (a szervezet által megszokott) hypernatraemia hirtelen rendezése agyödéma kialakulásához vezethet, és görcsrohamokat, maradandó agykárosodást vagy halált okozhat.

• hyperchloraemia.

• metabolikus acidózis, amely a készítmény hosszan tartó alkalmazása következtében rosszabbodhat, különösen vesekárosodott betegek esetén.

• a hypervolaemia, mint például a pangásos szívelégtelenség és tüdőödéma alakulhat ki, különösen a szív-és érrendszeri betegeknél.

• Iatrogen hyperchloraemiás metabolikus acidózis (például: intravénás volumen‑resuscitatio során)

• nátriumretenció, folyadék‑túltöltés és ödéma (centrális vagy perifériás) esetleges kialakulását eredményező állapotok, például:

  • elsődleges hyperaldosteronismus,

  • másodlagos hyperaldosteronismus, az alábbi állapotokkal társulva:

    • hypertensio

    • pangásos szívelégtelenség

    • májbetegség (beleértve a cirrhosist is)

    • vesebetegség (beleértve a veseartéria‑szűkületet, nephrosclerosist is) vagy preeclampsia

Gyógyszerek, amelyek növelhetik a nátrium- és folyadék-visszatartás veszélyét, mint például a kortikoszteroidok.

Infúziós reakciók

Nártium-klorid 0,9% „Baxter” oldatos infúzió alkalmazásával kapcsolatban nagyon ritkán jelentettek túlérzékenységi reakciónak tűnő, ismeretlen eredetű tüneteket. Ilyen tünetek például a hypotensio, láz, remegés, hidegrázás, csalánkiütés, bőrkiütés és viszketés. Az infúziót azonnal le kell állítani, ha ezeknek a reakcióknak a jelei vagy tünetei jelentkeznek. Ilyen esetben meg kell kezdeni a megfelelő, klinikailag indokolt kezeléseket.

Speciális betegcsoportok

A kezelést végző orvosnak tapasztaltnak kell lennie a készítmény biztonságos alkalmazását illetően ezen speciális betegcsoportok esetében, akik különösen érzékenyek a szérum nátrium szintjének gyors változásaira.

A hyponatraemia és hypernatraemia gyors kezelése veszélyes lehet (súlyos neurológiai szövődmények kockázata). Lásd a fenti Hyponatraemia/hypernatraemia fejezetet.

Gyermekek

Gyermekkorú betegekben a plazma elektrolitkoncentráció szoros ellenőrzése szükséges, mivel ennek a betegcsoportnak a folyadék- és elektrolitszabályozó képessége korlátozott.

A NaCl infúziók ismételt adagolása csak a szérum nátriumszint meghatározása után lehetséges.

Idősek

Idősebb betegek esetében az infúzió típusának, illetve az infúzió mennyiségének/sebességének megválasztásánál figyelembe kell venni, hogy az idősebb betegek általában nagyobb valószínűséggel szenvednek szív-, vese-, máj- és egyéb betegségekben, vagy kapnak egyidejű gyógyszeres kezelést.

Az infúzió elkészítésére és az adalékanyagok hozzáadására vonatkozó információkat lásd 6.6 pontban.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Fokozott vazopresszin-hatást okozó gyógyszerek

Az alább felsorolt gyógyszerek fokozzák a vazopresszin hatást, ezáltal csökkentik a renális elektrolitmentes vízkiválasztást, és fokozhatják a nem megfelelően kiegyensúlyozott intravénás folyadékterápia következtében kialakuló, kórházban szerzett hyponatraemia kockázatát (lásd 4.2, 4.4 és 4.8 pont).

• A vazopresszin-felszabadulást serkentő gyógyszerek közé tartoznak:

klórpropamid, klofibrát, karbamazepin, vinkrisztin, szelektív szerotonin-visszavétel-gátlók, 3,4‑metiléndioxi-N-metamfetamin, ifoszfamid, antipszichotikumok, kábítószerek

• A vazopresszin hatását fokozó gyógyszerek közé tartoznak:

klórpropamid, NSAID-ok, ciklofoszfamid

• Vazopresszin-analógok közé tartoznak:

dezmopresszin, oxitocin, terlipresszin

A hyponatraemia kockázatát fokozó egyéb gyógyszerek közé tartoznak általánosságban a vizelethajtók és az antiepileptikumok, mint például az oxkarbazepin is.

Lítiummal kezelt betegek esetében óvatosan kell eljárni. A Nátrium-klorid 0,9% „Baxter” oldatos infúzió alkalmazása során a nátrium és lítium veseclearance‑e megnövekedhet. Nátrium-klorid 0,9% „Baxter” oldatos infúzió alkalmazása lítiumszint‑csökkenéshez vezethet.

Kortikoidok/szteroidok és a karbenoxolon kapcsolatban vannak a nátrium– és vízvisszatartással (ödémával és hypertensióval). Lásd 4.4 pont „Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések”.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Nincs megfelelő adat a nátrium-klorid oldatos infúzió terhes vagy szoptató nőknél történő alkalmazásával kapcsolatban. A lehetséges kockázatokat és előnyöket minden egyes betegnél gondosan mérlegelni kell a Nátrium-klorid 0,9% „Baxter” oldatos infúzió használata előtt.

A Nátrium-klorid 0,9% oldatos infúzió alkalmazása terhes nőknél a szülés alatt, ha oxitocinnal kombinálva alkalmazzák, fokozott óvatosságot igényel különös tekintettel a szérum nátriumra (lásd 4.4, 4.5 és 4.8 pont).

Preeclampsiás betegek esetében óvatosság ajánlott (Lásd a 4.4 „Különleges figyelmeztetések és óvintézkedések” pontok).

Amennyiben egyéb gyógyszerkészítmény hozzáadására kerül sor, a terhesség és a szoptatás ideje alatti alkalmazás az adott készítmény sajátosságaitól függ.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Nem áll rendelkezésre információ a Nátrium-klorid 0,9% „Baxter” oldatos infúzió hatásairól a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre vonatkozóan.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A forgalomba hozatalt követően az alábbi mellékhatásokról számoltak be.

Az ebben a fejezetben felsorolt mellékhatások gyakorisága a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg.

Szervrendszer (SOC)	Nemkívánatos hatás	Gyakoriság
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Tremor Akut hyponatraemiás encephalopathia*	Nem ismert
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek	Kórházban szerzett hyponatraemia*	Nem ismert
Érbetegségek és tünetek	Hypotensio	Nem ismert
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	Urticaria Kiütés Viszketés	Nem ismert
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	A beadás helyén fellépő reakciók bőrpír az infúzió beadási helyén vénairritáció, az infúzió beadási helyén kialakuló csíkok, égő érzés helyi fájdalom vagy reakció, az infúzió beadási helyén kialakuló urticaria fertőzés a beadás helyén vénás trombózis vagy phlebitis, ami a beadási hely irányából terjed, extravazáció és hypervolaemia láz hidegrázás	Nem ismert

* A kórházban szerzett hyponatraemia az akut hyponatraemiás encephalopathia kialakulása miatt visszafordíthatatlan agykárosodást és halált okozhat; gyakorisága ismeretlen (lásd 4.2 4.4, 4.5 pont)

Az alábbi mellékhatásokról nem számoltak be a készítménnyel kapcsolatban, de előfordulhatnak:

• hypernatraemia (például olyan betegeknél történő alkalmazáskor, akik nephrogen diabetes insipidusban szenvednek vagy magas a nasogastricus kiadás)

• hyperchloraemiás metabolikus acidózis

• hyponatraemia, melynek tünetei lehetnek. Hyponatraemia előfordulhat, amikor a normális szabadvíz‑kiválasztás károsodott (pl.: SIADH vagy posztoperatív állapot).

A nátrium‑túladagolás általános melléhatásait lásd a 4.9 pontban („Túladagolás”).

Hozzáadott gyógyszerkészítmények

Amikor a Nátrium-klorid 0,9% „Baxter” oldatos infúziót oldószerként használják egyéb gyógyszerek parenterális alkalmazásához, az adalékok tulajdonságai határozzák meg az egyéb mellékhatásokat.

Ha mellékhatás jelentkezik, a beteg állapotának értékelése alapján megfelelő kezelést kell alkalmazni, és amennyiben szükséges, az infúzió adását fel kell függeszteni. A maradék oldat megőrzése (esetleges további vizsgálat céljára) mindenképpen szükséges.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A nátrium‑túladagolás általános mellékhatásai a szervezetre: hányinger, hányás, hasmenés, hasi görcsök, szomjúság, csökkent nyál- és könnytermelés, verejtkezés, láz, tachycardia, hypertonia, veseelégtelenség, perifériás és tüdőödéma, légzésleállás, fejfájás, szédülés, nyugtalanság, ingerlékenység, gyengeség, izomrángás és -rigiditás, görcsrohamok, kóma és halál.

A 0,9%-os nátrium-klorid túl nagy mennyiségben történő alkalmazása hypernatraemiához (ami központi idegrendszeri tünetekhez vezethet, mint például görcsrohamok, kóma, agyödéma és halál) vezethet, valamint nátrium‑túlterhelést okozhat (ami centrális vagy perifériális ödémához vezethet), aminek kezelése szakorvos közreműködését igényli.

Túlzott mennyiségű klorid a szervezetben bikarbonát‑veszteséget eredményezhet, acidotikus hatással.

Ha a Nátrium-klorid 0,9% „Baxter” oldatos infúziót egyéb gyógyszerek parenterális alkalmazásához oldószerként használják, a túlinfundálás jelei és tünetei a hozzáadott gyógyszer tulajdonságaival lesznek összefüggésben. Az infúzió véletlen túladagolása esetén a kezelést le kell állítani, a beteget meg kell figyelni, nem jelentkeznek-e nála a túladagolt gyógyszerre jellemző mellékhatások. A további ellátást, szükség szerint, a jelentkező tünetekhez igazodva kell elvégezni.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Egyéb intravénás oldat kiegészítők

ATC kód: B05X X

A Nátrium-klorid 0,9% "Baxter" oldatos infúzió izotóniás oldat, hozzávetőleges ozmolaritása 308 mOsm/l.

Az oldat farmakodinámiás tulajdonságai a Na és Cl jellemzőit tükrözik a folyadék-, és elektrolit‑egyensúly fenntartásában.

A nátriumhoz hasonló ionok különböző transzportmechanizmusok – pl. nátrium‑pumpa (Na‑K‑ATP‑áz) - segítségével jutnak át a sejtmembránon.

A nátriumnak fontos szerepe van a neurotranszmisszióban a szívingerület vezetésében és a saját, vesén keresztüli metabolizmusában is.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

A nátrium elsősorban a vesén keresztül választódik ki, ugyanakkor a vesében jelentős reabszorpció is lezajlik. A nátrium kis részben a széklettel és a verejtékkel is ürül.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A nátrium-klorid állatokon történő preklinikai biztonságossági vizsgálatainak eredményei nem relevánsak, mivel a nátrium és a klorid az állati és humán plazmában is jelen van.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Injekcióhoz való víz

6.2 Inkompatibilitások

Mint minden parenterális oldat, a fiziológiás NaCl oldat is csak a kompatibilitás ellenőrzése után elegyíthető gyógyszerekkel. Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel. Ismerten inkompatibilis gyógyszereket nem szabad felhasználni.

Az egyéb készítmények hozzáadására vonatkozó további információkat lásd a 6.6 pontban.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

Eltarthatóság bontatlan csomagolásban

50 ml-es zsák: 15 hónap

100 ml-es zsák: 2 év

250 és 500 ml-es zsák: 2 év

1000 ml-es zsák: 3 év

Használatra kész eltarthatóság: egyéb készítmény hozzáadása esetén

A hozzáadandó készítmény fizikai és kémiai stabilitását a Viaflo zsákban levő Nátrium-klorid 0,9% „Baxter” oldatos infúzió pH‑értékén meg kell határozni a felhasználás előtt.

Mikrobiológiai szempontból a hígított oldatot azonnal fel kell használni, kivéve, amikor a hígítás kontrollált aszeptikus körülmények között történt. Amennyiben nem használják fel azonnal, a felhasználásig az eltartási idő és a tárolási körülmények a felhasználó felelőssége.

6.4 Különleges tárolási előírások

50 és 100 ml-es zsák: Legfeljebb 30 °C-on tárolandó.

250, 500 és 1000 ml-es zsák: Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Az infúziós zsák kiszerelése: 50 ml, 100 ml, 250 ml, 500 ml vagy 1000 ml.

A Viaflo zsákok poliolefinből/poliamidból préselt műanyag (PL2442) zsákok.

Az infúziós zsákokat poliamid/polipropilén külső védőzsákokba csomagolják.

Kiszerelések:

• 50×50 ml infúziós oldat dobozban.

• 75×50 ml infúziós oldat dobozban.

• 1×50 ml

• 50×100 ml infúziós oldat dobozban.

• 60×100 ml infúziós oldat dobozban.

• 1×100 ml

• 30×250 ml infúziós oldat dobozban.

• 1×250 ml

• 20×500 ml infúziós oldat dobozban.

• 1×500 ml

• 10×1000 ml infúziós oldat dobozban.

• 12×1000 ml infúziós oldat dobozban.

• 1×1000 ml

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Az alkalmazás módjára vonatkozó utasításokat lásd a 4.2 pontban.

Egyéb gyógyszerkészítmény hozzáadása előtt ellenőrizni kell, hogy a készítmény vízoldékony-e, vízben stabil-e a Nátrium-klorid 0,9% „Baxter” oldatos infúzió pH tartományában. Adalékok az infúzió előtt vagy közben alkalmazhatók az injekciós adalékoló csőszakaszon keresztül.

• A hozzáadandó gyógyszer és a Nátrium-klorid infúzió inkompatibilitásának ellenőrzése az orvos felelőssége, ideértve az oldat színének és/vagy precipitátumok, oldhatatlan komplexek vagy kristályok előfordulásának ellenőrzését is. Ugyancsak tanulmányozni kell a hozzáadni kívánt gyógyszerkészítmény felhasználására vonatkozó útmutatásokat.

Hozzáadott gyógyszer esetében, a parenterális adagolás előtt, mindig meg kell győződni az izotóniáról. Az elegyítés elővigyázatos, alapos módon menjen végbe, kötelezően aszeptikus technikák alkalmazásával. A gyógyszerkészítményeket tartalmazó elegyet azonnal fel kell használni. Az adalékolt oldatok nem tárolhatók.

Egyéb gyógyszerek hozzáadása vagy helytelen alkalmazási technika esetén pirogének juthatnak a szervezetbe, így lázreakciók léphetnek fel. Nemkívánatos reakciók jelentkezése esetén az infúzió adását azonnal fel kell függeszteni.

Egyszeri használat után megsemmisítendő.

Minden fel nem használt részt meg kell semmisíteni.

A már részlegesen használt zsákot ne csatlakoztassa újra.

Az infúziós zsákot csak használat előtt vegye ki a védőcsomagolásból. A belső zsák megőrzi a készítmény sterilitását.

Használati útmutató

Felbontás

a) A Viaflo tartályt csak közvetlenül a felhasználás előtt vegye ki a védőtasakból.

b) Szorítsa egy percig erősen a belső zsákot, és figyelje meg, hogy nem szivárog-e valahol. Szivárgás esetén selejtezze ki az oldatot, mivel így nem szavatolt a sterilitása.

c) Ellenőrizze az oldat átlátszóságát és idegen anyagoktól való mentességét. Ha az oldat nem tökéletesen átlátszó, vagy idegen anyagokat tartalmaz, akkor selejtezze ki.

Beadás előkészítése

Az előkészítéshez és beadáshoz alkalmazzon steril anyagokat és eszközöket.

a) Akassza fel a zsákot a karikára.

b) Távolítsa el a műanyag védőborítást a zsák alsó részén lévő kimeneti szájadékról:

- egyik kezével erősen fogja meg a kis fület a kifolyócsonk nyakánál;

- másik kezével erősen fogja meg a kupakon lévő nagy fület, és csavarja el;

- a kupak pattanással leválik.

c) Aszeptikus módszerrel állítsa össze az infúziót.

d) Csatlakoztassa az adagoló szereléket. A szerelék csatlakoztatásához és feltöltéséhez, valamint az oldat alkalmazásához kövesse a készlethez mellékelt teljes útmutatást.

Egyéb gyógyszerkészítmények hozzáadásának technikája

Figyelem! Az infúzióhoz hozzáadni kívánt készítmények inkompatibilisek lehetnek!

Gyógyszerkészítmény hozzáadása az alkalmazás megkezdése előtt:

a) Fertőtlenítse a gyógyszer befecskendezési helyét.

b) Egy megfelelő tűvel szúrja át a visszazárható adagoló szájadékot, és fecskendezze be a hozzáadni kívánt gyógyszert.

c) Alaposan keverje össze az oldatot! Nagy sűrűségű gyógyszerek hozzáadása esetén (mint pl. kálium-klorid) az adagoló szájadékot függőlegesen felfelé tartva nyomkodja meg finoman a zsákot, hogy az oldat jobban keveredjen.

Figyelem! Hozzáadott gyógyszert tartalmazó zsákokat ne tároljon.

Gyógyszerkészítmény hozzáadása az alkalmazás ideje alatt:

a) Zárja el a készlet csapját.

b) Fertőtlenítse az adagoló szájadékot!

c) Egy megfelelő tűvel szúrja át a visszazárható adagoló szájadékot, és fecskendezze be a hozzáadni kívánt gyógyszert.

d) Vegye le a zsákot az infúziós állványról, és/vagy fordítsa fejjel lefelé.

e) A fejjel lefelé fordított zsákon finom ütögetéssel ürítse ki mindkét szájadékot.

f) Gondosan keverje össze az oldatot és a gyógyszert.

g) Fordítsa vissza a zsákot használati helyzetbe, újra nyissa meg a csapot, és folytassa az infúzió adagolását.

Megjegyzés: (kereszt nélkül) – nem erős hatású készítmény

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Baxter Hungary Kft., 1138 Budapest, Népfürdő u.22.

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-7012/02 (50×50 ml)

OGYI-T-7012/03 (50×100 ml)

OGYI-T-7012/04 (30×250 ml)

OGYI-T-7012/05 (20×500 ml)

OGYI-T-7012/06 (10×1000 ml)

OGYI-T-7012/07 (75×50 ml)

OGYI-T-7012/08 (60×100 ml)

OGYI-T-7012/09 (12×1000 ml)

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA MAGYARORSZÁGON

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1999. augusztus 2.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2006. augusztus 4.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2023. október 4.