NEBILET 5 mg tabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Nebilet 5 mg tabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

5,00 mg nebivololt (5,45 mg nebivolol-hidroklorid formájában) tartalmaz tablettánként: 2,5 mg SRRR-nebivolol (d-nebivolol) és 2,5 mg RSSS-nebivolol (l-nebivolol).

Ismert hatású segédanyag: 141,75 mg laktóz‑monohidrátot tartalmaz tablettánként (lásd 4.4 és 6.1 pont).

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1. pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Tabletta.

Fehér, kerek, mindkét oldalán domború felületű tabletta, egyik oldalán negyedelő bemetszéssel ellátva. A tabletta négy egyenlő adagra osztható.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Hipertónia

Esszenciális hipertónia kezelése.

Krónikus szívelégtelenség:

Stabil, enyhe illetve középsúlyos krónikus szívelégtelenség kezelése a standard terápia kiegészítéseként idős korú (70 éves és idősebb) betegeknél.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Hipertónia

Felnőttek:

A dózis naponta egy tabletta (5 mg), lehetőség szerint a gyógyszert a nap ugyanazon szakában kell bevenni.

A vérnyomáscsökkentő hatás 1‑2 hetes kezelés után jelentkezik. Egyes esetekben az optimális hatás csak a kezelés 4. hete után jelentkezik.

Egyéb antihipertenzív gyógyszerekkel való kombináció

A béta-blokkolók alkalmazhatók önmagukban, vagy egyéb antihipertenzív szerekkel kombinációban. Mostanáig csak a Nebilet és a 12,5‑25 mg hidroklorotiazid additiv antihipertenzív hatását bizonyították.

Veseelégtelenségben szenvedő betegek

Veseelégtelenségben szenvedő betegek esetén az ajánlott kezdő dózis 2,5 mg/nap. Ha szükséges, a napi dózis 5 mg-ig emelhető.

Májelégtelenségben szenvedő betegek

Nem áll rendelkezésre elegendő adat a gyógyszer alkalmazásáról májelégtelenségben és májkárosodás esetén. Ezért alkalmazása ezeknél a betegeknél ellenjavallt.

Idősek

65 év feletti betegek esetében az ajánlott kezdő dózis 2,5 mg/nap. Ha szükséges, a napi dózis 5 mg-ig emelhető. 75 év feletti betegek esetében még nem áll elegendő mennyiségű adat rendelkezésre, ezért ezeknél a betegeknél csak óvatossággal alkalmazható, és szükséges a beteg gondos követése.

Gyermekek és serdülők

A Nebilet biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok. Ennek megfelelően gyermekek és serdülők esetében alkalmazása nem javasolt.

Krónikus szívelégtelenség

Stabil, krónikus szívelégtelenség kezelését a dózis fokozatos, lépésenkénti emelésével szabad csak elkezdeni, amíg az egyénre szabott, optimális fenntartó adagot el nem érik.

A szívelégtelenségben szenvedő betegek állapotának stabilnak kell lennie a kezelést megelőző 6 hétben, akut szívelégtelenség epizódok előfordulása nélkül. Javasolt, hogy a kezelőorvosnak legyen megfelelő tapasztalata a krónikus szívelégtelenség kezelésében.

Diuretikus és/vagy digoxin- és/vagy ACE-inhibitor- és/vagy angiotenzin II-antagonista-terápiában részesülő betegek esetében szükséges ezen gyógyszerek adagolásának pontos beállítása két héttel a Nebilet-terápia megkezdése előtt.

A Nebilet-kezelést a dózis 1‑2 hetenként történő lépésenkénti emelésével, a következő sémát alkalmazva javasolt elkezdeni, a beteg tolerabilitásától függően:

A kezdő dózis 1,25 mg nebivolol naponta, amely növelhető 2,5 mg/nap dózisra, utána 5 mg/nap dózisra, majd végül 10 mg/nap dózisra.

A maximális ajánlott dózis 10 mg nebivolol, naponta egyszer.

A kezelés bevezetésekor, valamint a dózisok növelésekor a betegeket szoros orvosi megfigyelés alatt kell tartani, legalább 2 órán keresztül, a stabil klinikai állapot (különös tekintettel az alábbiakra: vérnyomás, szívfrekvencia, vezetési zavarok, a szívelégtelenség rosszabbodásának tünetei) fenntartása érdekében.

A nemkívánatos hatások megjelenése megakadályozhatja, hogy minden betegnél elérjük a maximális javasolt dózist. Amennyiben szükséges a már elért dózis is csökkenthető lépésről lépésre, majd ismét emelhető a szükségleteknek megfelelően.

A titrációs fázisban a szívelégtelenség rosszabbodásakor vagy intolerancia esetén először a nebivolol dózisát célszerű csökkenteni vagy szükség esetén (súlyos hipotónia, a szívelégtelenség rosszabbodása akut tüdőödémával, kardiogén sokk, tüneteket okozó bradycardia, AV-blokk) az adagolást azonnal fel kell függeszteni.

A stabil krónikus szívelégtelenség nebivolollal történő kezelése általában hosszú távú terápiát jelent. A nebivolol-kezelést nem javasolt hirtelen abbahagyni, mivel ez a szívelégtelenség átmeneti rosszabbodását eredményezheti. Ha mégis a kezelés megszakítása válik szükségessé, akkor a dózis hetenként történő felezésével javasolt a terápia elhagyása.

Veseelégtelenségben szenvedő betegek

Enyhe és közepesen súlyos vesekárosodásban az adagolás módosítása nem szükséges, mivel a maximálisan tolerálható dózist minden esetben egyénileg kell beállítani. Súlyos vesekárosodásban (kreatininszint ≥ 250 mikromol/l) szenvedő betegekről nem rendelkezünk elegendő információval, ezért a nebivolol alkalmazása ebben a betegcsoportban nem javasolt.

Májelégtelenségben szenvedő betegek

Korlátozott adat áll rendelkezésre a májelégtelenségben történő alkalmazásról, ezért a Nebilet alkalmazása ezen betegek esetében kontraindikált.

Idősek

Az adagolás módosítása nem szükséges, mivel a maximálisan tolerálható dózist minden esetben egyénileg kell beállítani.

Gyermekek és serdülők

A Nebilet biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok. Ennek megfelelően alkalmazása gyermekek és serdülők esetében nem javasolt.

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

A tabletta étkezés közben is bevehető.

4.3 Ellenjavallatok

• A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Májelégtelenség, vagy májfunkció-károsodás.

• Akut szívelégtelenség, kardiogén sokk, illetve intravénás inotróp terápiára szoruló dekompenzált szívelégtelenség-epizódok.

Ezen kívül, úgy, mint egyéb béta-blokkolók esetében, a Nebilet adása kontraindikált:

• sick sinus szindróma, beleértve a szinoatriális blokkokat;

• másod- és harmadfokú atrioventrikuláris blokk (pacemaker nélkül);

• bronhospazmus, illetve asthma bronchiale az anamnézisben;

• kezeletlen feokromocitóma;

• metabolikus acidózis;

• bradikardia (szívfrekvencia < 60/perc a kezelés előtt);

• hipotónia (a szisztolés vérnyomás 90 Hgmm alatti);

• súlyos perifériás keringési zavar.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Lásd még 4.8 pont (Nemkívánatos hatások, mellékhatások).

A következő figyelmeztetések és óvintézkedések általánosságban vonatkoznak a béta‑adrenerg‑antagonisták alkalmazására.

Anesztézia

A béta-blokkolók folyamatos adása csökkenti az aritmiák kockázatát műtéti anesztézia bevezetésekor és intubáció idején. Ha a műtéti előkészítés során a béta-blokkolók adását megszakítják, akkor a béta‑adrenerg-antagonisták adását legalább 24 órával a műtét előtt kell felfüggeszteni.

Különös óvatossággal kell eljárni bizonyos altatószerek esetén, amelyek a miokardium depresszióját okozhatják, mint például a ciklopropán, éter vagy a triklóretilén. A beteg váguszreakciójának kivédését ilyenkor atropin intravénás adása biztosíthatja.

Kardiovaszkuláris megbetegedések

Általánosságban, a béta-blokkolók nem alkalmazhatók kezeletlen kongesztív szívelégtelenségben, hacsak a beteg állapotát nem stabilizálják.

Iszkémiás szívbetegségben szenvedő betegek esetén a béta-adrenerg antagonisták adását csak lépésenként, a dózis fokozatos 1‑2 hét alatt történő csökkentésével szabad abbahagyni. Amennyiben szükséges, ezzel egyidőben helyettesítő terápiát kell kezdeni az angina pektorisz súlyosbodásának elkerülésére.

A béta-adrenerg-antagonisták bradikardiát okozhatnak: ha a beteg nyugalmi szívfrekvenciája 50‑55/perc alá csökken, vagy a beteg panaszai összefüggésbe hozhatók bradikardiával, akkor a dózis csökkentése válhat szükségessé.

A béta-adrenerg antagonisták csak különös óvatossággal adhatók:

- perifériás keringési rendellenességben szenvedő betegek esetén (Raynaud-kór, vagy ‑szindróma, claudicatio intermittens), mivel a gyógyszer szedése az állapot rosszabbodását idézheti elő;

- elsőfokú atrioventrikuláris blokk esetén, mivel a béta-blokkolók az átvezetési idő megnyúlását okozhatják;

- Prinzmetal angina esetén, mikor az alfa-receptorok által kiváltott koronária vazokonstrikciót nem ellensúlyozza egyéb kezelés; a béta-adrenerg antagonisták az anginás rohamok gyakoriságát és időtartamát növelhetik.

A nebivolol verapamil- illetve diltiazem-típusú kalciumcsatorna-blokkolókkal, I. osztályba tartozó antiaritmiás szerekkel és centrális hatású vérnyomáscsökkentőkkel történő kombinációja nem javasolt (lásd 4.5 pont).

Anyagcsere/endokrin betegségek

A Nebilet diabeteses betegeknél nem befolyásolja a szérumglükózszintet. Diabeteses betegeknél azonban csak óvatossággal adható, mivel a nebivolol a hypoglykaemia bizonyos tüneteit (tachycardia, palpitatio) elfedheti. A béta-blokkolók szulfonilureákkal történő egyidejű alkalmazása tovább növelheti a súlyos hypoglykaemia kialakulásának kockázatát. A diabeteses betegeket vércukorszintjük gondos monitorozására kell utasítani (lásd 4.5 pont).

Hyperthyreosisban szenvedő betegeknél a béta-adrenerg-blokkolók csökkenthetik a tahikardiát. A kezelés hirtelen történő abbahagyása fokozhatja ezeket a tüneteket.

Légzőrendszeri betegségek

Krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő betegeknél a béta-adrenerg-antagonisták csak óvatossággal adhatók, mivel ezek a szerek fokozhatják a légutak konstrikcióját.

Egyéb betegségek

Csak alapos megfontolás után szedhetik a béta-adrenerg-antagonistákat azok a betegek, akiknek anamnézisében pszoriázis szerepel.

A béta-adrenerg-antagonisták az allergénekkel szembeni érzékenységet fokozhatják, valamint növelhetik az anafilaxiás reakciók súlyosságát.

A krónikus szívelégtelenség nebivolol-kezelése rendszeres orvosi ellenőrzést tesz szükségessé. Az adagolás és az alkalmazás módja a 4.2 pontban található. A kezelés felfüggesztése nem történhet azonnali módon, hacsak nem feltétlenül szükséges. További információk a 4.2 pontban találhatók.

Ez a gyógyszer laktózt tartalmaz, ezért ritkán előforduló, örökletes galaktóz-intoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz-malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Farmakodinámiás kölcsönhatások

A következő kölcsönhatások a béta-adrenerg-antagonistákra általánosságban vonatkoznak.

Nem javasolt kombinációk:

I. osztályba tartozó antiaritmiás szerek (kinidin, hidrokinidin, cibenzolin, flekainid, dizopiramid, lidokain, mexiletin, propafenon): fokozódhat ezeknek a szereknek az intraatriális vezetési időre kifejtett hatása, valamint a negatív inotróp hatásuk (lásd 4.4 pont).

Verapamil-/diltiazem-típusú kalciumantagonisták: a kontraktilitásra és az atrioventrikuláris vezetésre gyakorolt negatív hatásuk miatt az együttes alkalmazás nem javasolt. Béta-blokkoló-kezelésben részesülő betegeknél a verapamil intravénás adása kontraindikált a jelentős hipotónia, illetve AV‑blokk kialakulásának kockázata miatt (lásd 4.4 pont).

Centrális hatású antihipertenzív szerek (klonidin, guanfacin, moxonidin, metildopa, rilmenidin): a párhuzamosan alkalmazott centrális hatású vérnyomáscsökkentők ronthatják a szívelégtelenséget a központi szimpatikus tónus csökkentésével (a szívfrekvencia csökkenése, a perctérfogat csökkenése, értágulat) (lásd 4.4 pont). Ezen hatóanyagok szedésének hirtelen elhagyása (különösen a béta‑blokkoló‑kezelés abbahagyása előtt) fokozhatja a „rebound hipertónia” kialakulásának kockázatát.

Óvatosságot igénylő kombinációk:

III. osztályba tartozó antiaritmiás szerek (amiodaron): az atrioventrikuláris átvezetési időre gyakorolt hatás felerősödhet.

Anesztetikumok, belélegezhető halogének: A béta-adrenerg-antagonisták és az anesztetikumok együttes alkalmazása elnyomhatja a reflex tahikardiát és növelheti a hipotónia kialakulásának kockázatát (lásd 4.4 pont). Általános szabályként kerüljük el a béta-blokkoló-kezelés hirtelen felfüggesztését. Az aneszteziológust tájékoztatni kell arról, ha a beteg Nebilet-kezelés alatt áll.

Inzulin és egyéb orális antidiabetikus szerek

Bár a nebivolol a glükózszintet nem befolyásolja, együttes adása a hypoglykaemia bizonyos tüneteit (palpitatio, tachycardia) elfedheti. A béta-blokkolók és a szulfonilureák egyidejű alkalmazása növelheti a súlyos hypoglykaemia kialakulásának kockázatát (lásd 4.4 pont).

Baklofén (görcsoldó szer) amifosztin (daganatellenes kezelésben alkalmazott adjuváns szer)

Vérnyomáscsökkentő szerekkel történő együttadásuk feltehetően növeli a vérnyomásesést, ezért a vérnyomáscsökkentő szer adagolását ennek megfelelően kell beállítani.

Figyelmet igénylő kombinációk:

Digitálisz glikozidok

Együttes alkalmazásuk az atrioventrikuláris átvezetési időt növelheti. A nebivolollal végzett klinikai vizsgálatok nem szolgáltattak klinikai bizonyítékot az interakcióra. A nebivolol a digoxin kinetikáját nem befolyásolja.

Dihidropiridin-típusú kalciumantagonista szerek (amlodipin, felodipin, lacidipin, nifedipin, nikardipin, nimodipin, nitrendipin)

Együttes alkalmazásánál növekedik a hipotónia kockázata, illetve nem zárható ki a szív pumpafunkciójának további rosszabbodása szívelégtelenségben szenvedőknél.

Antipszihotikumok, antidepresszánsok (triciklusos antidepresszánsok, barbiturátok és fenotiazinok)

Együttes alkalmazásnál a béta-blokkoló-kezelés vérnyomáscsökkentő hatása erősödik (additív hatás).

Nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID-ok)

Nincsenek hatással a nebivolol vérnyomáscsökkentő hatására.

Szimpatomimetikus szerek

Együttes alkalmazásnál a béta-adrenerg antagonistákkal ellentétes hatás alakulhat ki. Alfa- és béta‑adrenerg hatással rendelkező szimpatomimetikus szerekkel kombinálva nem ellensúlyozott alfa‑adrenerg aktivitáshoz vezethet (hipertónia, súlyos bradikardia és szívblokk kockázata).

Farmakokinetikai interakciók:

Mivel a nebivolol lebontásában a CYP2D6-izoenzim is részt vesz, ezért az ezen enzimet gátló hatóanyagokkal (különösen a paroxetinnel, a fluoxetinnel, a tioridazinnal és a kinidinnel) történő együttes alkalmazás során megemelkedhet a nebivolol plazmaszintje, ami a bradikardia és a mellékhatások előfordulásának valószínűségét növeli.

Cimetidinnel együttesen alkalmazva a nebivolol plazmaszintje megemelkedik, de a klinikai hatása nem változik. Ranitidinnel együttesen alkalmazva a nebivolol farmakokinetikája nem változik.

Ha biztosítjuk, hogy a beteg a Nebilet-et az étkezések alatt vegye be, az antacid szereket pedig az étkezések között, akkor a kétféle kezelés alkalmazható párhuzamosan.

A nebivololt nikardipinnel együtt adva mindkét hatóanyag plazmaszintje enyhén megemelkedett, klinikai hatásuk nem változott.

Alkohollal, furoszemiddel vagy hidroklorotiaziddal együttesen adva nem változik a nebivolol farmakokinetikája.

A nebivolol nem változtatja meg a warfarin farmakokinetikáját és farmakodinámiáját.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A nebivolol olyan farmakológiai hatásokkal rendelkezik, melyek ártalmasak lehetnek a terhességre és/vagy a magzatra, illetve az újszülöttre. Általánosságban, a béta-blokkolók csökkentik a placentáris perfúziót, ami a növekedés lelassulásához, intrauterin magzati elhaláshoz, vetéléshez vagy koraszüléshez vezethet. Mellékhatások (pl. hipoglikémia és bradikardia) is előfordulhatnak a magzatban vagy az újszülöttben. Ha béta-blokkoló-kezelés válik szükségessé, a béta₁-szelektív szerek preferálandók.

A nebivolol nem javasolt terhességben, hacsak nem kifejezetten szükséges. Ha a nebivolol-kezelést szükségesnek ítélik, az uteroplacentáris vérátáramlást és a magzati növekedést szorosan ellenőrizni kell. A terhességre vagy a magzatra kifejtett káros hatás esetén meg kell fontolni egy alternatív kezelésre való áttérést. Az újszülöttet szorosan ellenőrizni kell. A hipoglikémia és bradikardia általában az első 3 életnapon várható.

Szoptatás

Állatkísérletes adatok szerint a nebivolol kiválasztódik a tejbe. Nem ismert azonban, hogy a nebivolol kiválasztódik-e a humán anyatejbe. A legtöbb béta-blokkoló, különösen a lipofil tulajdonságúak, mint amilyenek a nebivolol és aktív metabolitjai, változó mennyiségben választódnak ki az anyatejbe. A csecsemőre nézve a kockázatot nem lehet kizárni. Ezért a nebivololt szedő anyák nem szoptathatnak.

Termékenység

A nebivolol nem befolyásolta a patkányok termékenységét, kivéve a maximálisan ajánlott humán dózis többszörösét alkalmazva, amelynél hím és nőstény patkányok és egerek nemi szerveire gyakorolt mellékhatásokat figyeltek meg.

A nebivolol hatása az emberi termékenységre nem ismert.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Nincsenek vizsgálatok a Nebilet hatásáról a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre. A farmakodinámiás tanulmányok szerint a Nebilet 5 mg tabletta a pszichomotoros funkciókat nem befolyásolja. Járművezetéskor és gépek kezelésekor figyelembe kell venni, hogy szédülés és fáradtságérzés előfordulhat.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A mellékhatások külön kerültek felsorolásra, aszerint, hogy hipertóniában, illetve krónikus szívelégtelenségben történő alkalmazást követően tapasztalták őket, hiszen ilyenkor az alapbetegségek is különbözőek.

Szervrendszer	Gyakori (≥ 1/100 - < 1/10)	Nem gyakori (≥ 1/1000 - ≤ 1/100)	Nagyon ritka (≤ 1/10 000)	Nem ismert
Immunrendszeri betegségek és tünetek				angioneurotikus ödéma, túlérzékenység
Pszichiátriai kórképek		rémálmok, depresszió
Idegrendszeri betegségek és tünetek	fejfájás, szédülés, paresztéziák		szinkope
Szembetegségek és szemészeti tünetek		látásromlás
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek		bradikardia, szívelégtelenség, lassult AV-vezetés / AV-blokk
Érbetegségek és tünetek		hipotónia, claudicatio intermittens (súlyosbodása)
Légzőrendszeri, mellkasi és mediasztinális betegségek és tünetek	diszpnoe	bronhospazmus
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	székrekedés, émelygés, hasmenés	diszpepszia, flatulencia, hányás
A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei		viszketés, eritémás bőrkiütés	a pszoriázis rosszabbodása	urtikária
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek		impotencia
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	fáradtság, ödéma

A következő mellékhatások ismertek még béta-adrenerg antagonisták alkalmazása esetén: hallucinációk, pszihózisok, konfúzió, hideg/cianótikus végtagok, Raynaud-jelenség, szemszárazság és praktolol-típusú okulo-mukokután toxicitás.

Krónikus szívelégtelenség

A krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében tapasztalt mellékhatások egy placebokontrollos vizsgálatból származnak, melyben 1067 beteg kapott nebivololt és 1061 beteg kapott placebót. Ebben a vizsgálatban a nebivololt szedő betegek közül 449 (42,1%) számolt be olyan mellékhatásról, amely legalább lehetséges oki viszonyba volt hozható a kezeléssel, míg a placebót szedők közül 334 (31,5%). A nebivolollal kezelt betegek esetében a leggyakoribb mellékhatás a bradikardia és a szédülés volt, mindkettő körülbelül 11%-ban fordult elő. Ugyanezek a mellékhatások a placebóval kezelt betegek esetében 2%-ban, illetve 7%-ban fordultak elő.

A következő mellékhatás előfordulási gyakoriságokat jelentették, amelyek legalább lehetséges összefüggésben voltak a kezeléssel, és a szívelégtelenség kezelése szempontjából jelentősek:

- a szívelégtelenség súlyosbodása a nebivolol-terápiában részesülőknél 5,8%, a placebocsoportban 5,2% gyakorisággal fordult elő.

- poszturális hipotónia előfordulása a nebivolol-terápiában részesülőknél 2,1%, a placebocsoportban 1,0% gyakorisággal fordult elő.

- a gyógyszerintolerancia előfordulása a nebivolol-terápiában részesülőknél 1,6%, a placebocsoportban 0,8% gyakorisággal fordult elő.

- az első fokú AV-blokk előfordulása a nebivolol-terápiában részesülőknél 1,4%, a placebocsoportban 0,9% gyakorisággal fordult elő.

- az alsó végtagi ödéma előfordulása a nebivolol-terápiában részesülőknél 1,0%, a placebocsoportban 0,2% gyakorisággal fordult elő.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Nebilet-kezelés kapcsán túladagolásról eddig még nem számoltak be.

Tünetek

A béta-blokkolókkal való túladagolás tünetei a következők: bradikardia, hipotónia, bronhospazmus és akut szívelégtelenség.

Kezelés

Túladagolás, vagy túlérzékenységi reakció esetén gondos megfigyelés és intenzív osztályos kezelés szükséges. A vér glükózszintjét ellenőrizni kell. Gyomormosással, aktív szén és hashajtók adásával a még fel nem szívódott hatóanyagot el kell távolítani. Mesterséges lélegeztetés szükséges lehet. A bradikardia és a váguszreakciók kivédésére atropin vagy metilatropin adandó. A hipotónia és sokk plazmával, illetve plazmapótszerekkel kezelendő, ha szükséges, katekolaminok adhatók. A béta‑blokkoló hatás ellensúlyozható izoprenalin-hidroklorid lassú intravénás adásával, 5 mikrogramm/perc kezdő dózissal; vagy dobutamin lassú, intravénás adásával, 2,5 mikrogramm/perc kezdő dózissal, mindaddig, amíg a kívánt hatás nem jelentkezik. A kezelésre nem reagáló esetekben az izoprenalin dopaminnal kombinálható. Ha ezzel sem érhető el a kívánt hatás, glükagon 50‑100 mikrogramm/ttkg intravénás adása válhat szükségessé. Ha szükséges, az injekció egy órán belül ismételhető, ezt követheti – amennyiben szükséges – 70 mikrogramm/ttkg/óra dózisú glükagon intravénás infúziója. Terápiarezisztens bradikardia esetén pacemaker behelyezése válhat szükségessé.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Szelektív béta-blokkolók.

ATC kód: C07A B12

A nebivolol két enantiomer racemátja, az SRRR-nebivololé (vagy d-nebivolol), és az RSSS-nebivololé (vagy l-nebivolol). Két farmakológiai hatással rendelkezik:

• kompetitív és szelektív béta-receptor-antagonista; ez a hatása elsősorban az SRRR‑enantiomernek (d-enantiomer) köszönhető,

• enyhe vazodilatátor hatása van, mely az L-arginin/nitrogén-oxid anyagcsere befolyásolásán keresztül érvényesül.

A nebivolol egyszeri, vagy ismételt adása csökkenti a szívfrekvenciát és a vérnyomást mind nyugalmi állapotban, mind terhelés alatt normotenziós alanyokban és hipertóniás betegeknél egyaránt. Az antihipertenzív hatás hosszú időn át történő kezelés után is megmarad.

A nebivololnak terápiás dózisokban nincs alfa-adrenerg antagonista hatása.

Hipertóniás betegeknél a nebivolollal történő akut és tartós kezelés során a szisztémás vaszkuláris ellenállás lecsökken. A szívfrekvencia csökkenése ellenére nyugalomban és munkavégzés alatt a perctérfogat csökkenése csak korlátozott mértékű lehet, ugyanis a szívfrekvencia csökkenését a pulzustérfogat növekedése ellensúlyozza. Ezeknek az egyéb béta₁-receptor-antagonistáktól eltérő hemodinamikai hatásoknak a klinikai jelentősége még nem teljesen tisztázott.

Hipertóniás betegeknél a nebivolol fokozza az acetilkolinra (ACh) adott, NO-mediált, az endotél‑diszfunkcióval rendelkező betegeknél csökkent vaszkuláris választ.

Egy morbiditást-mortalitást vizsgáló placebokontrollos vizsgálatban 2128 krónikus szívelégtelenségben szenvedő, ≥ 70 éves (életkor medián: 75,2 év), csökkent, illetve megtartott bal kamrai ejekciós frakcióval (átlagos LVEF: 36±12,3% a következő megoszlásban: a betegek 56%-ánál az LVEF 35% alatti, a betegek 25%-ánál az LVEF 35 és 45% közötti, a betegek 19%-ánál az LVEF 45% feletti) rendelkező beteg vett részt. A standard terápia mellett alkalmazott nebivolol szignifikánsan megnyújtotta a halálozásig, illetve a kardiovaszkuláris történés miatt szükséges kórházi kezelésig eltelt időszakot (a hatásosság elsődleges végpontja). A relatív kockázatcsökkenés 14% volt a placebóhoz képest (abszolút csökkenés: 4,2%). A kockázat csökkenése 6 hónapos kezelés után jelentkezett, és a teljes vizsgálati periódusban (medián kezelési idő: 18 hónap) megmaradt. A nebivolol-kezelés jótékony hatása az életkortól, nemtől és a bal kamrai ejekciós frakciótól függetlenül igazolható volt. A bármely eredetű halálozás csökkenése nem volt szignifikáns a placebocsoporthoz viszonyítva (abszolút csökkenés: 2,3%). A nebivolollal kezelt betegek esetében a hirtelen halál előfordulása szintén csökkent (4,1% versus placebo 6,6%, 38%-os relatív csökkenés).

In vitro és in vivo állatkísérletekben a nebivololnak nem volt intrinszik szimpatomimetikus hatása.

In vitro és in vivo állatkísérletekben a farmakológiai dózisú nebivololnak nem volt membránstabilizáló hatása.

Egészséges önkénteseknél a nebivololnak nem volt szignifikáns hatása a terhelhetőség mértékére.

Hypertoniás betegek esetében a rendelkezésre álló preklinikai és klinikai adatok nem mutatták ki, hogy a nebivolol káros hatással lenne a merevedési funkcióra.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Per os alkalmazást követően a nebivolol mindkét enantiomerje gyorsan felszívódik. A nebivolol felszívódását az étkezés nem befolyásolja, a nebivolol étkezés közben és éhgyomorra is bevehető. A nebivolol nagymértékben metabolizálódik, részben aktív hidroxi-metabolitokká. A nebivolol aliciklusos és aromás hidroxiláció, N-dealkiláció és glükuronidáció útján metabolizálódik, ráadásul a hidroxi-metabolitok is glükuronidálódnak. A nebivolol aromás hidroxiláció útján történő metabolizmusa függ a CYP2D6-dependens genetikai oxidatív polimorfizmustól. A nebivolol biológiai hasznosulása szájon át történő bevétel után átlagosan 12% a gyorsan metabolizáló betegek esetén, míg gyakorlatilag teljes a lassan metabolizálóknál. Egyensúlyi állapotban, azonos dózisok esetén a változatlan nebivolol csúcskoncentrációja a plazmában 23-szor volt magasabb a lassan metabolizáló pácienseknél, mint a gyors metabolizálóknál. Ha a nem átalakított vegyület mellett az aktív metabolitokat is tekintetbe vesszük, a különbség 1,3–1,4-szeres. A metabolizmusbeli nagy egyéni különbségeket figyelembe véve, a Nebilet dózisát mindig egyénileg kell beállítani, a lassan metabolizálóknál kisebb dózisok alkalmazása válhat szükségessé.

A nebivolol enantiomerek átlagos eliminációs felezési ideje 10 óra a gyorsan metabolizáló betegek esetében. Lassan metabolizáló betegek esetében ez 3-5-ször több időt vesz igénybe. Gyorsan metabolizáló betegek esetében az RSSS-enantiomer plazmaszintje kissé magasabb, mint az SRRR‑enantiomeré. Lassan metabolizáló betegek esetén ez a különbség magasabb. Gyorsan metabolizálóknál mindkét enantiomer hidroxi-metabolitjának eliminációs felezési ideje körülbelül 24 óra, lassan metabolizálóknál mindez körülbelül kétszer olyan hosszú ideig tart.

Az egyensúlyi állapot plazmaszintje a legtöbb betegnél (gyors metabolizálók) a nebivolol tekintetében 24 óra múlva kialakul, a hidroxi-metabolitok tekintetében pár nap múlva. A plazmakoncentráció 1 és 30 mg közötti dózisok alkalmazása esetén arányos az alkalmazott dózissal. A nebivolol farmakokinetikáját az életkor nem befolyásolja.

A plazmában mindkét enantiomer erősen kötődik az albuminhoz. Az SRRR-nebivolol plazmafehérjékhez való kötődése 98,1%, az RSSS-nebivololé 97,9%.

Adását követő egy hét múlva az alkalmazott dózis 38%-a ürül ki a vizelettel, és 48%-a a széklettel. Az alkalmazott dózis kevesebb mint 0,5%-a ürül ki a vizelettel változatlan, nem átalakított nebivolol formában.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – genotoxicitási, reprodukcióra-, és fejlődésre kifejtett toxicitási és karcinogenitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. A reproduktív funkcióra gyakorolt mellékhatásokat csak nagy dózisok esetén jelentettek, amelyek többszörösen meghaladták a maximálisan ajánlott humán dózist (lásd 4.6 pont).

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Poliszorbát 80 (E433),

hipromellóz (E464),

laktóz-monohidrát,

kukoricakeményítő,

kroszkarmellóz-nátrium (E468),

mikrokristályos cellulóz (E460),

vízmentes, kolloid szilícium-dioxid (E551),

magnézium-sztearát (E470b).

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25 °C-on tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

7, 14, 28 tabletta tabletta PVC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy keresztes)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Berlin-Chemie AG

Glienicker Weg 125

12489 Berlin, Németország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA

OGYI-T-6982/01 Nebilet 5 mg tabletta (7×)

OGYI-T-6982/02 Nebilet 5 mg tabletta (14×)

OGYI-T-6982/03 Nebilet 5 mg tabletta (28×)

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1999. július 16.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2011. június 9.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2025. október 3.