NEOGRAND 800 mg filmtabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Neogrand 800 mg filmtabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

800 mg vízmentes dinátrium-klodronát (1000 mg dinátrium-klodronát-tetrahidrát formájában) filmtablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta.

Fehér, ovális alakú, mindkét oldalán domború, bemetszéssel ellátott filmtabletta.

A tabletta egyenlő adagokra osztható.

A tabletta hossza kb. 20 mm, szélessége kb. 9 mm, magassága kb. 6,7 mm.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Malignus tumorok következtében fellépő osteolyticus folyamatok és hypercalcaemia.

4.2 Adagolás és az alkalmazás

A klodronát főként a vesén át eliminálódik. Ezért a kezelés megkezdése előtt és a kezelés alatt a megfelelő folyadékbevitelt biztosítani kell.

Adagolás

Gyermekek

Gyermekek esetében a biztonságosságot és a hatékonyságot nem vizsgálták.

Időskorúak

Időskorúak esetében nincs különleges adagolási útmutató. A klinikai vizsgálatok a 65 évesnél idősebb betegekre is kiterjedtek, azonban ennek során nem jeleztek e korcsoportra jellemező adverz hatásokat.

Az alkalmazás módja:

A Neogrand filmtablettákat általában egészben kell lenyelni, de a filmtabletta szükség esetén (középsúlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél az előírt 1200 mg-os dózis biztosítása érdekében) a bemetszés mentén 2 egyenlő adagra osztható.

Az ajánlott adag 2 filmtabletta (1600 mg dinátrium-klodronát) naponta.

A filmtabletták egyszerre, vagy, az emésztőrendszer kímélése érdekében két egyenlő adagra osztva is bevehetőek.

Ha a beteg a napi adagot egyszeri adagként veszi be, akkor lehetőség szerint reggel, éhgyomorra kell bevenni egy pohár vízzel. Ezt követően egy órán keresztül a betegnek tartózkodnia kell az evéstől és az ivástól (kivéve a sima vizet), és nem szabad más gyógyszert sem bevennie.

Amennyiben a napi adag bevétele osztott adagokban történik, a napi két dózis esetén az első dózist a fenti utasítás szerint kell bevenni.

A második adagot étkezések között kell bevenni úgy, hogy a gyógyszer bevétele lehetőség szerint az utolsó étkezés és folyadékfogyasztás (kivétel a sima víz), esetleg más gyógyszer bevétele után 2 órával, valamint a következő étkezés és folyadékfogyasztás (kivétel a sima víz), esetleg más gyógyszer bevétele előtt 1 órával történjen.

A klodronátot semmiképpen sem szabad tejjel, étellel vagy olyan gyógyszerekkel együtt bevenni, melyek kalciumot vagy két-vegyértékű kationt tartalmaznak, mivel ezek rontják a klodronát felszívódását.

Normál vesefunkciójú felnőtt betegek

Malignus tumorok következtében fellépő hypercalcaemia kezelése

A malignus tumorok következtében fellépő hypercalcaemia kezelésére intravénás klodronát-kezelés javasolt.

Ha mégis orális terápiát alkalmaznak, magas – napi 2400 mg vagy 3200 mg (3 vagy 4 tabletta) – kezdő dózist kell adni. Az adagot az egyéni reagálástól függően fokozatosan napi 1600 mg-ra lehet csökkenteni a normocalcaemia fenntartása érdekében.

Malignus tumorok következtében fellépő osteolysis kezelése

Ha a hypercalcaemia nélküli megnövekedett csontreszorpció kezelésére a beteg orális terápiát kap, a gyógyszer adagolása individuális. Az ajánlott napi kezdő adag 1600 mg (2 tabletta). Ha klinikailag szükséges, a dózis növelhető, azonban nem ajánlott túllépni a napi 3200 mg-os (4 tabletta) mennyiséget.

Vesekárosodás esetén:

A klodronát főként a vesén keresztül eliminálódik. Ezért vesebetegeknek csak kellő óvatossággal szabad alkalmazni, 1600 mg-ot meghaladó napi adagokat nem szabad folyamatosan adni.

A klodronát-dózist az alábbiak szerint kell csökkenteni:

A vesekárosodás foka:	Kreatinin-clearance, ml/perc	Dózis
Enyhe	50-80 ml/perc	napi 1600 mg (nem szükséges a dózis csökkentése)
Középsúlyos	30-50 ml/perc	napi 1200 mg (1 + egy fél tabletta bevételével biztosítható)
Súlyos*	<30 ml/perc	napi 800 mg

* A klodronát orális alkalmazásának vonatkozásában nem áll rendelkezésre farmakokinetikai adat, olyan vesekárosodásban szenvedő betegekkel kapcsolatban, akiknek kretainin-clearence értéke 10 ml/perc-nél alacsonyabb. Ilyen esetekben – a funkcionális veseelégtelenségben szenvedők rövid távú kezelésén kívül – kerülni kell a klodronát alkalmazását.

Ez a gyógyszer 61 mg nátriumot tartalmaz adagolási egységenként, ami megfelel a WHO által felnőtteknek ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 3%-ának.

4.3 Ellenjavallatok

• A dinátrium-klodronáttal, vagy a készítmény a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Más biszfoszfonátokkal történő egyidejű kezelés esetén.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A dinátrium-klodronát kezelés megkezdése előtt és a kezelés alatt gondoskodni kell a betegek megfelelő hidratáltsági állapotának fenntartásáról. Ez különösen fontos akkor, ha a klodronát adagolása intravénás infúzió formájában történik és a betegek hypercalcaemiában vagy vesekárosodásban szenvednek.

A szérum kreatinin-, a szérum kalcium- és foszfátszint monitorozásáról a kezelés megkezdése előtt és a kezelés alatt gondoskodni kell.

Klinikai vizsgálatokban átmeneti, aszimptomás transzaminázszint emelkedést tapasztaltak, amelyhez változatlan egyéb májfunkciós teszteredmények társultak. A szérumtranszamináz monitorozása javasolt (lásd 4.8 pont).

Vesekárosodásban szenvedő betegek esetében a dinátrium-klodronát különös óvatossággal alkalmazandó (lásd 4.2 pont).

Azoknál a daganatos betegeknél, akiket elsősorban intravénás és orális biszfoszfonátokat is tartalmazó kezelési protokoll szerint kezeltek, az állkapocs oszteonekrózisát jelentették, amely rendszerint fogeltávolítással és/vagy helyi infekcióval (pl. osteomyelitis) társult. Ezen betegek közül sokan kemoterápiás kezelést és kortikoszteroidokat kaptak.

Rizikófaktorokkal (pl. tumor, kemoterápia, sugárterápia, kortikoszteroidok, elégtelen szájhigiénia) rendelkező betegek fogorvosi vizsgálatát és megfelelő preventív fogászati kezelését fontolóra kell venni a biszfoszfonát kezelés előtt. Ezeknél a betegeknél a kezelés ideje alatt kerülni kell az invazív fogászati beavatkozásokat.

Azoknál a betegeknél, akiknél a biszfoszfonát kezelés ideje alatt az állkapocs oszteonekrózisa alakul ki, a fogászati beavatkozás az állapot súlyosbodását eredményezheti. A fogászati beavatkozásra szoruló betegek esetében nem állnak rendelkezésre adatok arra vonatkozóan, hogy a biszfoszfonát kezelés felfüggesztése csökkenti-e az állkapocs oszteonekrózisának kockázatát.

A külső hallójárat oszteonekrózisa

Biszfoszfonátok alkalmazásakor a külső hallójárat oszteonekrózisát jelentették, főként hosszan tartó kezeléssel összefüggésben. A külső hallójárat oszteonekrózisának lehetséges kockázati tényezői közé a szteroidhasználat és a kemoterápia, és/vagy olyan helyi kockázati tényezők tartoznak, mint például a fertőzés vagy a trauma. A külső hallójárat oszteonekrózisának lehetőségét figyelembe kell venni azoknál a biszfoszfonátokat szedő betegeknél, akiknél fültünetek, például krónikus fülfertőzés jelentkezik.

A kezelőorvosnak minden egyes esetben külön kell mérlegelnie a kezelés haszon/ kockázat arányát a kezelési stratégia kialakításához.

A femur atípusos törései

A femur atípusos subtrochanter és diaphysis töréseiről számoltak be, elsősorban az olyan betegeknél, akik osteoporosis miatt hosszantartó biszfoszfonát‑kezelést kaptak. Mostanáig ilyen töréseket nem jelentettek a dinátrium-klodronát használata során. Ezek a haránt vagy rövid ferde törések bárhol előfordulhatnak a femuron, közvetlenül a kistrochantertől lefelé, egészen a supracondylus kiöblösödés feletti részig. Ezek a törések minimális trauma után vagy anélkül következnek be, és néhány beteg hetekkel vagy hónapokkal a bekövetkezett combcsonttörés jelentkezése előtt comb‑ vagy lágyéktáji fájdalmat észlel, melyek gyakran párosulnak fáradásos törésre utaló képalkotó jellemzőkkel. A törések gyakran bilaterálisak, ezért azoknál a biszfoszfonáttal kezelt betegeknél, akiknek igazolt femur diaphysis‑törésük van, az ellenoldali combcsontot is meg kell vizsgálni. Ezeknél a töréseknél rossz gyógyulási hajlamról is beszámoltak. Azoknál a betegeknél, akiknél felmerül az atípusos femur‑törés gyanúja, az egyéni előny/kockázat arány értékelése alapján, a beteg folyamatban lévő vizsgálatainak idejére mérlegelni kell a biszfoszfonát‑kezelés felfüggesztését. A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy a biszfoszfonát‑kezelés ideje alatt számoljanak be bármilyen comb‑, csípő‑ vagy lágyéktáji fájdalomról, és minden betegnél, aki ilyen tünetekkel jelentkezik, meg kell vizsgálni, hogy részleges femur-törés fennáll‑e.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

1. Más biszfoszfonátokkal történő egyidejű alkalmazása ellenjavallt.

2. A dinátrium-klodronátnak aminoglikozidokkal történő egyidejű alkalmazása óvatosságot követel, mivel megnő a hypocalcaemia veszélye.

3. Nem-szteroid gyulladásgátló analgetikumokkal (NSAID-k), leggyakrabban a diklofenákkal egyidejűleg alkalmazva a dinátrium-klodronát vesediszfunkciót okozott a beszámolók szerint.

4. A dinátrium-klodronátnak esztramusztin-foszfáttal történő együttes alkalmazásakor megnövekedett esztramusztin-foszfát szérumkoncentrációról (maximum 80%-kal) számoltak be.

5. Két vegyértékű kationokat tartalmazó étellel vagy gyógyszerekkel (pl. az antacidumok vagy vas-készítmények) a dinátrium-klodronátot tartalmazó tabletta egyidejűleg nem szedhető, mivel a dinátrium-klodronát a két-vegyértékű kationokkal gyengén oldódó komplexeket képez.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Termékenység

Állatokon végzett vizsgálatokban a klodronát nem okozott magzati károsodást, de nagy dózisai csökkentették a hím példányok termékenységét. A klodronát hatásával kapcsolatban nincsenek humán termékenységre vonatkozó klinikai adatok.

Terhesség

Bár állatok esetében a dinátrium-klodronát átjut a placenta barrieren, nem ismeretes, hogy az emberi magzatba bekerül-e.

Nem ismeretes továbbá az sem, hogy a dinátrium-klodronát okoz-e magzati károsodást vagy befolyásolja-e a humán reprodukciót. A klodronát terhes nőknél történő alkalmazásáról csak korlátozott számban állnak rendelkezésre adatok. A dinátrium-klodronát nem javasolt terhes nők esetében és megfelelő fogamzásgátlást nem alkalmazó, termékeny korban lévő nőknél.

Szoptatás

Nem ismeretes, hogy a dinátrium-klodronát kiválasztódik-e az anyatejbe. A szoptatott csecsemőre vonatkozó veszély nem zárható ki. A szoptatást fel kell függeszteni a dinátrium-klodronát-kezelés ideje alatt.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Neogrand nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A gyógyszer leggyakrabban jelentkező mellékhatásaként hasmenésről számoltak be, amely általában enyhe jellegű volt és nagyobb adagok alkalmazása esetén fordult elő.

A mellékhatások mind az orális, mind az intravénás terápia esetében felléphetnek, azonban a gyakoriságuk eltérő lehet.

A dinátrium-klodronát kezelés alatt előforduló mellékhatások az alábbiak:

Szervrendszerenkénti csoportosítás	Gyakori ≥ 1/100 - < 1/10	Ritka ≥ 1/10 000 - < 1/1000
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek	Aszimptomás hypocalcaemia	Szimptomás hypocalcaemia, Emelkedett szérum parathormonszint (PTH) a szérum kalciumszint csökkenésével egyidejűleg Emelkedett szérum alkalikusfoszfatáz-szint*
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Hasmenés** Hányinger** Hányás**
Máj- és epebetegségek illetve tünetek	A transzaminázszint emelkedése általában a normál tartományon belül	A normál tartomány kétszeresét meghaladó aminotranszferáz szérumszintek a májfunkció romlása nélkül
A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei		A bőr túlérzékenységi kórképeire jellemző bőrreakciók

* metasztázisos betegek esetbében jelentkezhet, de máj- vagy csontbetegség miatt is kialakulhat.
** általában enyhe jellegű

Az egyes reakciók, azok tüneteinek és a vele kapcsolatos feltételek leírására a legmegfelelőbb módszert, a MedDRA terminológiát használtuk.

Posztmarketing tapasztalatok

• Szembetegségek és szemészeti tünetek

Uveitises eseteket jelentettek a klodronáttal kapcsolatban a forgalomba hozatalt követően.

Más biszfoszfonátok alkalmazása során a következő megbetegedések előfordulását figyelték meg: conjunctivitis, episcleretis és scleretis. Conjunctivitis előfordulását egyetlen beteg esetében jelentettek klodronáttal egyidejűleg alkalmazott egyéb biszfoszfonát szedése mellett.

Ezidáig a dinátrium-klodronát kezeléssel kapcsolatban episcleretises és scleretises eseteket nem jelentettek.

• Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek

Acetilszalicilsavra érzékeny, asztmában szenvedő betegek esetében a légzésfunkció rosszabbodását észlelték. Túlérzékenységi reakciók manifesztálódása légzési rendellenességként.

• Vese- és húgyúti betegségek és tünetek

A vesefunkció romlása (a szérum kreatinin-szintjének emelkedése és proteinuria), illetve súlyos vesekárosodás, különösen a gyors, magas dózisú klodronát intravénás infúziót követően (az adagolási utasításokat illetően lásd 4.2 pont).

Egyedi esetekben vesekárosodásról számoltak be – ritkán fatális kimenetellel –, főként NSAID‑okkal, többnyire diklofenákkal való együttes alkalmazás esetén.

• A csont-izomrendszer és a kötőszövet betegségei és tünetei

Izolált esetekben az állkapocs osteonecrosisáról számoltak be, elsősorban azon betegek esetén, akiket korábban amino-biszfoszfonátokkal, mint pl. zoledronáttal és pamidronáttal kezeltek (lásd. 4.4 pont). Súlyos csont-, ízület- és/vagy izomfájdalmat jelentettek a dinátrium-klodronát készítményeket alkalmazó betegeknél. Ezek a jelentések nem voltak gyakoriak, és randomizált, placebo kontrollos vizsgálatokban a dinátrium-klodronát és a placebo készítményekkel kezelt betegek között nem volt látható különbség. A tünetek megjelenésének időpontja változó volt: a dinátrium-klodronát terápia kezdetétől számított néhány naptól több hónapig terjedt.

• A forgalomba hozatalt követően az alábbi reakciókról számoltak be más biszfoszfonátokkal kapcsolatban: atípusos subtrochanter és diaphysealis femur‑törések (biszfoszfonátok csoportjára jellemző mellékhatás).

• Nagyon ritka: a külső hallójárat oszteonekrózisa (biszfoszfonátok csoportjára jellemző mellékhatás).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Tünetek

Nagy dózisú intravénás dinátrium-klodronát kezelés esetén szérum kreatinin emelkedésről és vesekárosodásról számoltak be.

Kezelés

Túladagolás esetén tüneti kezelést kell alkalmazni. Megfelelő hidratációt kell biztosítani, a vesefunkciót és a szérum kalcium-szintjét monitorozni kell.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Csontbetegségek kezelésének gyógyszere, mineralizációra és a csont

struktúrára ható szerek, biszfoszfonátok; ATC kód: M05B A02

Hatásmechanizmus

A dinátrium-klodronát egy az endogén foszfatázokkal szemben rezisztens biszfoszfonát vegyület – a természetes pirofoszfát analógja. A biszfoszfonátoknak erős az affinitása a mineralizált szövetekhez, mint például a csonthoz. In vitro körülmények között meggátolják a kalcium-foszfát kiválását, blokkolják a hidroxiapatittá történő átalakulását, késleltetik az apatit kristályok nagyobb kristályokká történő alakulását és lelassítják e kristályok feloldódását.

A dinátrium-klodronát hatásának legfőbb mechanizmusa a csontreszorpciót eredményező osteoclast tevékenység gátlása. A dinátrium-klodronát a csontreszorpciót számos módon gátolja. Növekedésben lévő patkányokban a dinátrium-klodronát nagy dózisai mellett a csont-reszorpció gátlása a hosszú csöves csontok metaphysisének szélesedését okozza.

Farmakodinámiás hatások

Eltávolított petefészkű patkányokban a csontreszorpciót már a dinátrium-klodronát alacsony dózisai is – heti egyszeri alkalommal, subcutan adott 3 mg/kg dinátrium-klodronát dózisok is – gátolják. Farmakológiai dózisokban történő alkalmazás esetén a dinátrium-klodronát megakadályozza a csontok szilárdságának csökkenését. A dinátrium-klodronát farmakológiai hatékonyságát különböző típusú preklinikai kísérletes osteoporosis modellel – ideértve az ösztrogén hiányos modellt is – demonstrálták.

A dinátrium-klodronát dózis-dependens módon gátolja a csontreszorpciót anélkül, hogy a mineralizációra vagy a csont egyéb minőségi jellemzőire hatással lenne. Kísérletes renalis osteodystrophia esetén a klodronát szintén gátolja a csontreszorpciót.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

A dinátrium-klodronát azon képességét, hogy emberekben képes gátolni a csontreszorpciót, hisztológiai, kinetikus és biokémiai tanulmányokkal mutatták ki. A csontreszorpció gátlásának pontos mechanizmusa azonban még részben ismeretlen.

A dinátrium-klodronát gátolja az osteoclast-ok aktivitását csökkentve a szérum-kalcium koncentrációját, valamint a kalcium és a hidroxiprolin vizeletbe történő kiválasztódását. Nők esetében a dinátrium-klodronát akadályozza a csípőben és az ágyéki gerincben bekövetkező emlőrák okozta csontvesztést pre- és post-menopausában. Ha csontreszorpciót gátló adagokban, önmagában alkalmazzák a dinátrium-klodronátot, akkor nem befolyásolja az emberben a normális csontszöveti mineralizációt. Emlőrákban és myeloma multiplexben szenvedő betegek esetében a csonttörés kockázatának csökkenése figyelhető meg.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A többi biszfoszfonáthoz hasonlóan, a dinátrium-klodronát csak kis mértékben (kb. 2%) szívódik fel a gastrointestinalis traktusból. Felszívódása gyors, egyetlen orális adagot követően a szérum csúcskoncentráció 30 percen belül alakul ki. A dinátrium-klodronátnak a kalciummal és más két-vegyértékű kationokkal szembeni erős affinitása miatt elhanyagolható a felszívódása, ha a dinátrium-klodronát bevétele két-vegyértékű kationokat tartalmazó étellel vagy gyógyszerrel történik.

Egy vizsgálatban – melyben 2 órával a reggeli előtt végzett dinátrium-klodronát adagolást tekintették referenciának – ha a dinátrium-klodronát-adagolás – reggeli között eltelt időintervallumot 1 órára vagy 0,5 órára változtatták meg, ez csökkentette ugyan a dinátrium-klodronát biohasznosulását, de a különbség nem volt statisztikailag szignifikáns (a relatív biohasznosulás rendre 91% és 69%). Ugyanakkor a dinátrium-klodronát gastrointestinalis felszívódásában jelentős inter- és intraindividuális eltérések fordulnak elő. Mindezek ellenére a dinátrium-klodronát hatása állandó marad a hosszú távú kezelés során.

Eloszlás, biotranszformáció és elimináció

A dinátrium-klodronát plazmaproteinhez való kötődése alacsony és a megoszlási térfogat 20-50 l. A szérumból történő elimináció két, tisztán elkülöníthető fázissal írható le: a megoszlási fázissal, aminek a felezési ideje kb. 2 óra; és egy második eliminációs fázissal, amely nagyon lassú, mivel a dinátrium-klodronát erősen kötődik a csonthoz. Főként a vesén keresztül ürül. A felszívódott dinátrium-klodronátnak kb. 80%-a jelenik meg a vizeletben néhány napos nyomonkövetési időn belül. A csonthoz kötődő anyag (a felszívódott mennyiség kb. 20%-a) lassabban ürül ki, és a renalis clearance kb. 75%-a a plazma clearance-nek.

Farmakokinetikai/farmakodinámiás összefüggések

Mivel a dinátrium-klodronát a csontra hat, nincs egyértelmű összefüggés a dinátrium-klodronát plazma- vagy vérkoncentrációi és a terápiás aktivitás vagy a nem kívánt gyógyszerhatások között. A farmakokinetikai profilját – eltekintve a beszűkült vesefunkciótól, ami csökkenti a dinátrium-klodronát vese clearance-ét – nem befolyásolják egyéb olyan ismert tényezők, melyek az életkorral, a gyógyszer metabolizmussal vagy egyéb patológiai jelenséggel függenek össze.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Akut toxicitás

Egereken és patkányokon egyszeri dózisokkal végzett kísérletekben az alábbi LD50 értékeket határozták meg:

Orális adagolás	Intravénás adagolás
> 3600 mg/kg (egér) 2200 mg/kg (patkány)	160 mg/kg (egér) 120 mg/kg (patkány)

Egerek és patkányok esetében az akut toxicitás klinikai tünetei a csökkent motoros aktivitás, görcsök, eszméletvesztés és dyspnoe voltak.

Tengerimalacokban a 240 mg/kg-os intravénás dózis bizonyult toxikusnak két-három infúziót követően.

Szisztémás tolerancia

Patkányokon és tengerimalacokon ismételt dózisokkal 2 héttől 12 hónapig terjedő időtartamú toxicitási vizsgálatokat végeztek. Az összes ilyen vizsgálatban csupán néhány halálesetről számoltak be. A patkányok számára a napi 140 és 160 mg/kg-os intravénás dózisok halálosnak bizonyultak 1‑7 nap után. A tengerimalacok esetében a 80 mg/kg-os dózisú intravénás adagolás 7-13 nap után hányást és általános gyengeséget okozott a halál beállta előtt.

Abban az esetben, ha a patkányoknak a napi 100-480 mg/kg-os adagokat, ill. a tengerimalacoknak a napi 800 mg/kg-os dózisokat orálisan alkalmazták, nem fordult elő gyógyszerrel összefüggő halálozás.

A toxicitási vizsgálatokban a klodronát hatását az alábbi szervekben figyelték meg (a megfigyelt változások zárójelben szerepelnek): csont (sclerosis, amely a klodronát farmakológiai hatásaival függ össze), gastrointestinalis traktus (irritáció), vér (lymphopenia, a hemostasis-ra gyakorolt hatások), vese (kitágult tubulusok, proteinuria) és máj (szérum transzamináz-szint emelkedés).

Reprodukciós toxicitás

Állatkísérletekben a dinátrium-klodronát nem okozott magzati károsodást, de a nagy dózisok csökkentették a hím egyedek fertilitását. Újszülött patkányokban a dinátrium-klodronát szubkután történő adagolása után egy hónappal olyan osteoporosisra utaló csontváz-elváltozásokat figyeltek meg, amelyek a dinátrium-klodronát farmakológiai hatásaira vezethetők vissza.

Genotoxikus potenciál, daganatkeltő hatás

A dinátrium-klodronát nem rendelkezik genotoxikus potenciállal. Patkányokon és egereken végzett vizsgálatok során carcinogen hatást nem figyeltek meg.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Tablettamag:

hidegen duzzadó kukoricakeményítő

mikrokristályos cellulóz

vízmentes kolloid szilícium-dioxid

karboximetil-keményítő-nátrium

magnézium-sztearát

Filmbevonat:

Opadry II white

makrogolok

titán-dioxid (E171)

talkum

poli(vinil-alkohol)

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

4 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

10, 30, 60 db vagy 180 db filmtabletta PVC/PVDC/alumínium buborékcsomagolásban és dobozban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (két kereszt)

Osztályozás: II./2 csoport

Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Pharmacenter Europe Kft.

2089 Telki, Zápor u. 1.

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-22548/01 10× PVC/PVDC/alumínium buborékcsomagolásban

OGYI-T-22548/02 30× PVC/PVDC/alumínium buborékcsomagolásban

OGYI-T-22548/03 60× PVC/PVDC/alumínium buborékcsomagolásban

OGYI-T-22548/04 180× PVC/PVDC/alumínium buborékcsomagolásban

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2013. szeptember 20.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2018. március 8.

10 A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2019. december 6.