ONDANSETRON PHARMACENTER 8 mg szájban diszpergálódó tabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Ondansetron Pharmacenter 8 mg szájban diszpergálódó tabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Minden szájban diszpergálódó tabletta 8 mg ondanszetront tartalmaz.

Ismert hatású segédanyagok:

Mindegyik szájban diszpergálódó tabletta tartalmaz:

111,812 mg laktóz-monohidrátot,

1,988 mg aszpartámot (E951)

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Szájban diszpergálódó tabletta

Fehér, kerek, mindkét oldalán lapos, metszett élű tabletta.

Átmérő: 8,5 – 9,5 mm, vastagság: 1,3 – 2,3 mm

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Citosztatikus kemoterápia és radioterápia okozta hányinger és hányás megelőzésére és kezelésére, valamint a posztoperatív hányinger és hányás megelőzésére.

A készítmény felnőttek számára javallott.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Kemoterápia és radioterápia okozta hányinger és hányás

A daganatellenes kezelés emetogén potenciálja az alkalmazott kemoterápiás és radioterápiás protokollok dózisaitól és kombinációitól függ. A dózist az emetogén potenciál súlyossága alapján kell kiválasztani.

Felnőttek

Emetogén kemoterápia és radioterápia:

Az ajánlott per os dózis 8 mg 1‑2 órával a kezelés megkezdése előtt, majd 12 óra múlva újabb 8 mg.

Az első 24 órát követően jelentkező késői vagy elhúzódó hányás megelőzésére orális vagy rektális ondanszetron adása szükséges a kezelés befejezése után legfeljebb öt napig. A per os alkalmazáshoz ajánlott adag a naponta kétszer 8 mg.

Erősen emetogén kemoterápia:

Az ondanszetron per os, intravénásan, intramuscularisan vagy rektálisan adható.

A javasolt dózis 1 vagy 2 órával a kemoterápia megkezdése előtt 24 mg ondanszetron per os, 12 mg orális dexametazon-nátrium-foszfát alkalmazásával együtt.

Azoknak a betegeknek, akik erősen emetogén kemoterápiában részesülnek, pl. nagy dózisú ciszplatint kapnak, az ondanszetron intravénásan is adható. Az adagolást az emetogén kezelés intenzitásától függően kell meghatározni.

Az első 24 órát követően jelentkező késői vagy elhúzódó hányás megelőzésére per os vagy rektális ondanszetron adása szükséges a kezelés befejezése után legfeljebb öt napig. A per os alkalmazáshoz ajánlott adag a naponta kétszer 8 mg.

Gyermekek és serdülők:

Nincsenek ellenőrzött klinikai vizsgálati eredmények az ondanszetron hatásosságáról a kemoterápia hatására késve jelentkező vagy elhúzódó hányinger és hányás esetében, valamint a gyermekeken végzett sugárkezelés hatására jelentkező hányinger és hányás esetében.

A gyermekek számára az ondanszetron tekintetében ajánlott per os adagolási mód az Ondansetron Pharmacenter 8 mg szájban diszpergálódó tablettával nem valósítható meg, mivel a tabletta nem felezhető. Ezért ez a készítmény gyermekek kezelésére nem alkalmazható.

Idősek:

A 65 évnél idősebb betegek jól tolerálják az ondanszetront, ezért az adag nagyságát, az adagolás gyakoriságát vagy módját nem szükséges megváltoztatni.

Vesekárosodás

A szokásos napi adag nagyságán és alkalmazásának gyakoriságán nem szükséges változtatni.

Májkárosodás

Az ondanszetron clearance jelentősen csökken, a plazma felezési idő szignifikánsan nő a májfunkció közepesen súlyos vagy súlyos károsodása esetén. Az ilyen betegek teljes napi adagja nem haladhatja meg a 8 mg-ot.

Gyenge szpartein/debrizokin metabolizmus

Az ondanszetron eliminációs felezési ideje nem változik a szparteint/debrizokint gyengén metabolizáló egyénekben. Következésképpen, az ismételt adagolás ilyen betegekben nem eredményez az átlag populációtól eltérő gyógyszerexpozíciós szintet. A szokásos napi adag nagyságán és alkalmazásának gyakoriságán nem szükséges változtatni.

Posztoperatív hányinger és hányás (PONV):

Felnőttek

A posztoperatív hányinger és hányás megelőzésére az ajánlott per os adag 16 mg, 1 órával az anesztézia bevezetése előtt.

A már kialakult (posztoperatív) hányinger és hányás csillapítására az ondanszetront injekcióban ajánlott alkalmazni.

Gyermekek (1 hónapos kortól) és serdülők

Nem végeztek vizsgálatokat per os alkalmazott ondanszetronnal posztoperatív hányinger és hányás megelőzésében, illetve kezelésében; erre a célra a lassan (legalább 30 másodperc alatt) beadott intravénás injekció ajánlott.

Idősek:

Kevés a tapasztalat az időseknél jelentkező posztoperatív hányinger és hányás megelőzésére és kezelésére vonatkozóan, azonban a 65 év feletti, kemoterápiában részesülő betegek jól tolerálják az ondanszetront.

Vesekárosodás

A szokásos napi adag nagyságán és alkalmazásának gyakoriságán nem szükséges változtatni.

Májkárosodás

Az ondanszetron clearance jelentősen csökken, a plazma felezési idő szignifikánsan nő a májfunkció közepesen súlyos vagy súlyos károsodása esetén. Az ilyen betegek teljes napi adagja nem haladhatja meg a 8 mg-ot.

Gyenge szpartein/debrizokin metabolizmus

Az ondanszetron eliminációs felezési ideje nem változik a szparteint/debrizokint gyengén metabolizáló egyénekben. Következésképpen, az ismételt adagolás ilyen betegekben nem eredményez az átlag populációtól eltérő gyógyszerexpozíciós szintet. A szokásos napi adag nagyságán és alkalmazásának gyakoriságán nem szükséges változtatni.

Az alkalmazás módja

A szájban diszpergálódó tabletta szájon át alkalmazandó. A szájban diszpergálódó tablettát a nyelv fölső részére kell helyezni, ahol az hamar szétmállik és ezután kell lenyelni.

A buborékcsomagolás két alumínium lapját szét kell választani és az Ondansetron Pharmacenter 8 mg szájban diszpergálódó tablettát óvatosan kell kivenni.

Az Ondansetron Pharmacenter 8 mg szájban diszpergálódó tablettát nem szabad átnyomni az alumínium buborékcsomagoláson.

A szájban diszpergálódó tablettát a nyelvre kell helyezni, ahol az másodpercek alatt szétesik, ezután a szokásos módon kell lenyelni.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Ondanszetron és apomorfin kombinációja, lásd 4.5 pont.

Kemoterápiában vagy radioterápiában részesülő közepesen vagy súlyosan májkárosodott betegek esetében a tabletta oszthatatlansága miatt ez a készítmény nem alkalmazható.

Műtéti beavatkozások után jelentkező hányinger és hányás megelőzésére közepesen vagy súlyosan májkárosodott betegek esetében a tabletta oszthatatlansága miatt ez a készítmény nem alkalmazható.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Túlérzékenységi reakcióról számoltak be olyan betegeknél, akiknél egyéb szelektív 5-HT₃-antagonista túlérzékenységi reakciót váltott ki. Az esetleges légzési problémákat tünetileg kell kezelni és a klinikusnak erre kifejezetten figyelemmel kell lennie, mint az esetleges túlérzékenységi reakciók előjelére.

Az ondanszetron dózisfüggő módon megnyújtja a QT-szakaszt (lásd 5.1 pont). Ezen felül a forgalomba hozatalt követően Torsade de Pointes eseteket jelentettek ondanszetronnal kezelt betegeknél. Az ondanszetron alkalmazását kerülni kell veleszületett hosszú QT-szindrómás betegek esetében. Az ondanszetron óvatosan alkalmazandó olyan betegeknél, akiknél QTc-megnyúlás vagy ennek kockázata áll fenn, beleértve az elektrolit-rendellenességekben, pangásos szívelégtelenségben és bradyarrhythmiában szenvedő betegeket, továbbá azokat, akik QT-megnyúlást vagy elektrolit-rendellenességeket okozó egyéb gyógyszereket szednek.

Az ondanszetron-kezelés megkezdése előtt rendezni kell a hypokalaemiát és a hypomagnesiaemiát.

Myocardialis ischaemia eseteiről számoltak be ondanszetronnal kezelt betegeknél. Egyes betegeknél – különösen intravénás alkalmazás esetén – a tünetek közvetlenül az ondanszetron alkalmazása után jelentkeztek. A betegeket figyelmeztetni kell a myocardialis ischaemia jeleire és tüneteire.

A forgalomba hozatalt követő időszakban jelentettek szerotonin szindrómás betegeket az ondanszetron és más szerotonerg gyógyszerek (köztük szelektív szerotonin reuptake-gátlók /SSRI-k/ és szerotonin-noradrenalin reuptake-gátlók /SNRI-k/) egyidejű alkalmazását követően. A tünetek magukban foglalták a megváltozott lelkiállapotot, a vegetatív idegrendszeri instabilitást és a neuromuscularis rendellenességeket. Ha az ondanszetron és más szerotonerg gyógyszerek egyidejű alkalmazása indokolt, a beteg megfelelő megfigyelése szükséges.

Mivel az ondanszetronról ismert, hogy növeli a tranzitidőt a vastagbélben, a szubakut bélelzáródás jeleit mutató betegeket a gyógyszer beadása után megfigyelés alatt kell tartani.

Az adenotonsillectomián átesett betegeknél a hányinger és hányás megelőzésére adott ondanszetron elfedheti az okkult vérzést. Ezért ezeket a betegeket is gondos megfigyelés alatt kell tartani az ondanszetron alkalmazása után.

Segédanyagokkal kapcsolatos figyelmeztetések:

Az Ondansetron Pharmacenter 8 mg szájban diszpergálódó tabletta 111,812 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz. Ritkán előforduló örökletes galaktóz intoleranciában, teljes laktáz hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

A phenylketonuriában szenvedő betegeknél figyelembe kell venni, hogy a készítmény szájban diszpergálódó tablettánként 1,988 mg aszpartámot tartalmaz, amely a fenilalanin egyik forrása.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Nem bizonyított, hogy az ondanszetron fokozná vagy csökkentené más, általában vele együtt adott gyógyszerek metabolizmusát. Célzott vizsgálatokkal igazolták, hogy az ondanszetron nem lép interakcióba alkohollal, temazepámmal, furoszemiddel, alfentanillal, tramadollal, morfinnal, lidokainnal, propofollal és tiopentállal.

Az ondanszetront a májban több, citokróm P450 enzim metabolizálja: CYP 3A4, CYP 2D6 és CYP 1A2. Mivel az ondanszetron metabolizmusában több lebontó enzim is részt vesz, az egyik enzim gátlását vagy csökkent aktivitását (pl. genetikai eredetű CYP 2D6-hiány) a többi enzim általában képes kompenzálni, így az ondanszetron teljes kiürülési sebességében vagy a szükséges dózisban csak minimális vagy jelentéktelen változás következhet be.

Az Ondansetron Pharmacenter QT-megnyúlást okozó gyógyszerekkel történő alkalmazása a QT időtartam további megnyúlását okozhatja. Az ondanszetron cardiotoxikus gyógyszerekkel (pl. antraciklinekkel, így doxorubicinnel, daunorubicinnel, valamint trasztuzumabbal), antibiotikumokkal (pl. eritromicinnel, illetve ketokonazollal), antiarritmikumokkal (pl. amiodaronnal) és béta-blokkolókkal (pl. atenolollal vagy timolollal) történő egyidejű alkalmazása fokozhatja a szívritmuszavarok kockázatát (lásd 4.4 pont).

A forgalomba hozatalt követő időszakban jelentettek szerotonin szindrómás betegeket az ondanszetron és más szerotonerg gyógyszerek (köztük SSRI-k és SNRI-k) egyidejű alkalmazását követően. A tünetek magukban foglalták a megváltozott lelkiállapotot, a vegetatív idegrendszeri instabilitást és a neuromuscularis rendellenességeket (lásd 4.4 pont).

Apomorfin

A súlyos hypotensióról és eszméletvesztésről szóló beszámolók alapján, amelyek akkor fordultak elő, mikor az ondanszetront az apomorfinnal együtt alkalmazták, az ondanszetron és az apomorfin együttes alkalmazása ellenjavallt.

Fenitoin, karbamazepin és rifampicin

A CYP 3A4 erős induktoraival (pl. fenitoin, karbamazepin és rifampicin) kezelt betegek esetében az ondanszetron kiürülési sebessége megemelkedett és az ondanszetron plazmakoncentrációja csökkent.

Tramadol

Kisebb klinikai vizsgálatok adatai arra utalnak, hogy az ondanszetron csökkentheti a tramadol fájdalomcsillapító hatását.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Fogamzóképes életkorú nők

A fogamzóképes életkorú nőknek meg kell fontolniuk a fogamzásgátlás alkalmazását.

Terhesség

Epidemiológiai vizsgálatokból nyert humán tapasztalatok alapján az ondanszetron feltételezhetően orofacialis fejlődési rendellenességet okoz, ha a terhesség első trimeszterében alkalmazzák.

Egy kohorszvizsgálatban, amelyet 1,8 millió terhes nő bevonásával végeztek, az ondanszetron első trimeszterbeli alkalmazása a szájüregi hasadékok fokozott kockázatával társult (10 000 kezelt nőből 3 hozzáadott eset; korrigált relatív kockázat 1,24 [95%-os megbízhatósági tartomány 1,03–1,48]).

A szívfejlődési rendellenességekkel kapcsolatban rendelkezésre álló epidemiológiai vizsgálatok eredményei ellentmondók.

Az állatkísérletek nem igazoltak direkt vagy indirekt káros hatásokat a reproduktív toxicitás tekintetében.

Az ondanszetron nem alkalmazható a terhesség első trimeszterében.

Szoptatás

Állatkísérletes adatok szerint az ondanszetron kiválasztódik az anyatejbe (lásd 5.3 pont). Ezért az ondanszetron kezelésben részesülő anyáknak nem javasolt a szoptatás.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A pszichomotoros vizsgálatok kimutatták, hogy az ondanszetron nincs hatással a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre.

Az ondanszetron farmakológiai jellemzőiből nem következtethetők a fenti tevékenységekre gyakorolt káros hatások.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A nemkívánatos eseményeket szervrendszerek és gyakoriságuk alapján soroljuk fel az alábbiakban. A gyakoriságok meghatározása a következő:

Nagyon gyakori (≥ 1/10)

Gyakori (≥ 1/100 – < 1/10),

Nem gyakori (≥ 1/1 000 – < 1/100),

Ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1000),

Nagyon ritka (< 1/10 000),

Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból a gyakoriság nem állapítható meg)

A nagyon gyakori, gyakori és nem gyakori eseményeket általában klinikai vizsgálatok adatai alapján határozták meg. A placebót kapók közti előfordulást is figyelembe vették. A ritka és nagyon ritka eseményeket általában a forgalomba hozatal utáni spontán jelentések alapján határozták meg.

Az alábbi előfordulási gyakoriságok az indikációnak és a gyógyszerformának megfelelő szokásos ajánlott dózisokban adott ondanszetronra vonatkoznak.

Szervrendszer csoport	Mellékhatások	Gyakoriság
Immunrendszeri betegségek és tünetek	Azonnali túlérzékenységi reakciók, amelyek néha súlyosak is lehetnek, beleértve az anafilaxiát is.	Ritka
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Fejfájás	Nagyon gyakori
Görcsrohamok, mozgászavarok* (beleértve extrapyramidalis reakciók, disztóniás reakciók, oculogyriás krízis és dyskinesia)	Nem gyakori
Szembetegségek és szemészeti tünetek	Átmeneti látászavarok (pl. homályos látás) túlnyomórészt intravénás adagolásnál.	Ritka
Átmeneti vakság ** (túlnyomórészt intravénás adagolásnál)	Nagyon ritka
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek	Arrhythmiák, Mellkasi fájdalom ST-szakasz depresszióval vagy anélkül, Bradycardia	Nem gyakori
QT-szakasz megnyúlása (beleértve a Torsade de Pointes esetet).	Ritka
Myocardialis ischaemia (lásd 4.4 pont)	Nem ismert
Érbetegségek és tünetek	Melegség- vagy kipirulás-érzés	Gyakori
Alacsony vérnyomás	Nem gyakori
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek	Csuklás	Nem gyakori
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Székrekedés (tranzitidő növekedés)	Gyakori
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek	A májfunkciós tesztek értékeinek tünetmentes emelkedése ***	Nem gyakori
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	Toxikus bőr eruptiók, köztük epidermális necrolysis	Nagyon ritka

* maradandó klinikai következmények egyértelmű bizonyítéka nélkül

** A jelentett, vaksággal járó esetek többségében 20 perc alatt megszűnt a vakság. A legtöbb beteg ciszplatint is tartalmazó kombinált kemoterápiát kapott. Az átmeneti vakságot néhány esetben kortikális eredetűnek írták le.

*** Ezeket az eseményeket főként olyan betegeknél figyelték meg, akik ciszplatint tartalmazó kemoterápiában részesültek.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül

4.9 Túladagolás

A túladagolás tünetei:

Jelenleg kevés információ áll rendelkezésre az ondanszetronnal történt túladagolásról, de korlátozott számú betegeknél már előfordult túladagolás. A tünetek az esetek többségében hasonlóak voltak azoknak a betegeknek a tüneteihez, akik a gyógyszert az ajánlott adagban kapták (lásd 4.8 pont).

A jelentett tünetek magukban foglalják a látászavarokat, a súlyos székrekedést, a hypotensiót és az átmeneti másodfokú AV-blokkal kísért vasovagális epizódot.

Az ondanszetron dózisfüggő módon megnyújtja a QT-intervallumot. Túladagolás esetén rendszeres EKG-ellenőrzés szükséges.

Kezelés:

Az ondanszetronnak nincs specifikus antidotuma, így ha a túladagolás gyanúja felmerül, minden esetben a megfelelő tüneti és szupportív terápiát kell kezdeni.

Az ipekakuána alkalmazása ondanszetron túladagolás kezelésére nem ajánlott, mivel valószínűleg hatástalan az ondanszetron antiemetikus hatása miatt.

5. Farmakológiai tulajdonságok

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Hányás és hányinger elleni szerek, szerotonin (5-HT₃) antagonisták, ATC kód: A04A A01

Hatásmechanizmus

Az ondanszetron nagy szelektivitású 5-HT₃ (szerotonin) receptor-antagonista. A hányinger és a hányás csillapításának pontos hatásmechanizmusa nem ismert.

A citosztatikus kemoterápia gyógyszerei és a radioterápia szerotoninszint-emelkedést okozhatnak a vékonybélben, ami az 5-HT₃ receptorokat tartalmazó vagus afferens rostok aktiválásával hányási reflexet vált ki. Az ondanszetron ennek a reflexnek a kiváltását akadályozza meg.

A vagus afferens rostok ingerlése a negyedik agykamra alsó részén lévő area postremában is szerotoninszint-emelkedést okozhat, ami az ott található 5-HT₃ receptoron keresztül szintén hányást válthat ki - centralis mechanizmus. Az ondanszetron mind a központi, mind a perifériás idegrendszer neuronjain található 5-HT₃ receptorokra gyakorolt antagonista hatásnak köszönhetően meggátolja a kemoterápia ás a radioterápia okozta hányási reflex kiváltását.

Hatásmechanizmusa valószínűleg hasonló a posztoperatív és citosztatikus terápia okozta hányinger és hányás megelőzésében, ill. kezelésében.

Farmakodinámiás hatások

Az ondanszetron nem befolyásolja a plazma prolaktinszintjét.

QT-megnyúlás

Az ondanszetron QTc-szakaszra gyakorolt hatását egy kettősvak, randomizált, placebo- és aktív (moxifloxacin)-kontrollos, keresztezett vizsgálatban értékelték 58 egészséges felnőtt férfinál és nőnél. Az ondanszetront 8 mg-os és 32 mg-os dózisban, 15 perces intravénás infúzióban adták be. A legmagasabb, 32 mg-os vizsgált dózisnál a QTcF placebóhoz viszonyított maximális átlagkülönbsége (90% CI felső határérték) a kiindulási értékkel való korrekciót követően 19,6 (21,5) msec volt. A kisebb, 8 mg-os vizsgált dózisnál a QTcF placebóhoz viszonyított maximális átlagkülönbsége (90% CI felső határérték) a kiindulási értékkel való korrekciót követően 5,8 (7,8) msec volt. Ebben a vizsgálatban nem észleltek 480 msec-nél nagyobb QTcF értékeket, továbbá nem volt 60 msec-nál nagyobb QTcF-megnyúlás. Nem volt szignifikáns eltérés az elektrokardiográfiás PR- vagy QRS‑intervallumokban.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Ismételt adagolás során az ondanszetron farmakokinetikai tulajdonságai nem változnak.

Felszívódás

Az ondanszetron per os alkalmazást követően passzív abszorpcióval, teljes mértékben felszívódik a gyomor-béltraktusból és first-pass metabolizmuson esik át. Adagolás után kb. 1,5 óra alatt éri el a plazma csúcskoncentrációt. A 8 mg feletti adagok az ondanszetron szisztémás expozícióját dózisarányosnál nagyobb mértékben növelik. Ez a first-pass metabolizmus redukciójának jele lehet nagyobb orális adagoknál.

Egy 8 mg-os tabletta bevétele után az átlagos biohasznosulás egészséges férfiakban kb. 55-60%.

Biohasznosulása kissé magasabb étel jelenlétében, de az antacidok nem befolyásolják.

Eloszlás

Az ondanszetron fehérjekötődése nem túl nagy (70-76%).

Az ondanszetron diszpozíciója hasonló per os, intramuscularis vagy intravénás adagolást követően felnőttekben, és a steady state megoszlási térfogata kb. 140 l.

Biotranszformáció

Az ondanszetron a szisztémás keringésből főleg a májban többféle enzimatikus úton metabolizálódva kerül ki. A CYP2D6 enzim hiánya (debrizokin polimorfizmus) nem befolyásolja az ondanszetron farmakokinetikáját.

Elimináció

Az ondanszetron a szisztémás keringésből főleg a májban metabolizálódva kerül ki. A felszívódott adag kevesebb mint 5%-a távozik változatlan formában a vizelettel.

Az ondanszetron diszpozíciója hasonló per os, intramuscularis vagy intravénás adagolást követően, és terminális eliminációs felezési ideje kb. 3 óra.

Különleges betegcsoportok

• Nemek

Az ondanszetron diszpozíciója a nemek között különbséget mutatott, nőkben a per os adag gyorsabban és nagyobb mennyiségben szívódott fel, és szisztémás clearance-e, illetve (testtömeg arányos) megoszlási térfogata csökkent.

• Idősek

Egészséges idős önkénteseken végzett vizsgálatokban mind az ondanszetron per os biohasznosulása, mind a felezési ideje kismértékben emelkedett a korral összefüggésben.

• Vesekárosodás

Közepesen súlyos vesekárosodásban (kreatinin clearance 15‑60 ml/perc) mind a szisztémás clearance, mind a megoszlási térfogat csökken az ondanszetron intravénás alkalmazását követően, ami az eliminációs felezési idő kismértékű, de klinikailag nem szignifikáns emelkedését (5,4 óra) vonja maga után. Egy súlyos vesekárosodásban szenvedő, rendszeres hemodialízisre szoruló betegeken végzett vizsgálatban (a dialízisek közti időben vizsgálva) intravénás adás után az ondanszetron farmakokinetikája lényegében változatlan volt.

• Májkárosodás

Súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél az ondanszetron szisztémás clearance-e jelentősen csökken, míg az eliminációs felezési idő megnő (15-32 óra), és a per os biohasznosulás a preszisztémás metabolizmus csökkenésének következtében megközelíti a 100%-ot.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Egy klónozott humán szív ion-csatorna vizsgálat azt mutatta, hogy az ondanszetron klinikailag releváns koncentrációban a hERG káliumcsatorna blokádjával képes befolyásolni a szív repolarizációját. In vivo a QT-szakasz megnyúlását figyelték meg altatott macskákban intravénás adagolás után, a farmakológiailag hatásos dózisok 100‑szorosát meghaladó dózisok alkalmazása esetén. Cynomolgus majmokban hasonló hatást nem figyeltek meg. A klinikumban beszámoltak átmeneti EKG változásokról (lásd 4.4 pont).

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

1. Segédanyagok felsorolása

alacsony szubsztitúciós fokú hidroxipropil-cellulóz,

kroszpovidon,

kalcium-szilikát,

aszpartám (E 951),

borsmenta aroma,

vízmentes kolloid szilícium-dioxid,

magnézium-sztearát,

laktóz-monohidrát

2. Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

3. Felhasználhatósági időtartam

3 év

4. Különleges tárolási előírások

A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

5. Csomagolás típusa és kiszerelése

30 db vagy 90 db szájban diszpergálódó tabletta poliamid-Al-PVC/PETP-Al lehúzható buborékcsomagolásban, dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

A buborékcsomagolás két alumínium lapját szét kell választani és az Ondansetron Pharmacenter 8 mg szájban diszpergálódó tablettát óvatosan kell kivenni.

Az Ondansetron Pharmacenter 8 mg szájban diszpergálódó tablettát nem szabad átnyomi az alumínium buborékcsomagoláson!

A szájban diszpergálódó tablettát a nyelvre kell helyezni, ahol az másodpercek alatt szétesik, ezután a szokásos módon kell lenyelni.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés  (egy keresztes)

Osztályozás: II./2 csoport

Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Pharmacenter Europe Kft.

2089 Telki

Zápor u. 1.

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-23415/01 (30×)

OGYI-T-23415/02 (90×)

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2018. július 31.

8. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2022. március 28.