OPIMOL 10 mg/ 5 mg tabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Opimol 5 mg/5 mg tabletta

Opimol 5 mg/10 mg tabletta

Opimol 10 mg/5 mg tabletta

Opimol 10 mg/10 mg tabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Opimol 5 mg/5 mg tabletta: 5 mg bizoprolol-fumarátot és 5 mg amlodipint (amlodipin-bezilát formájában) tartalmaz tablettánként.

Opimol 5 mg/10 mg tabletta: 5 mg bizoprolol-fumarátot és 10 mg amlodipint (amlodipin-bezilát formájában) tartalmaz tablettánként.

Opimol 10 mg/5 mg tabletta: 10 mg bizoprolol-fumarátot és 5 mg amlodipint (amlodipin-bezilát formájában) tartalmaz tablettánként.

Opimol 10 mg/10 mg tabletta: 10 mg bizoprolol-fumarátot és 10 mg amlodipint (amlodipin-bezilát formájában) tartalmaz tablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Tabletta.

Opimol 5 mg/5 mg tabletta:

Fehér vagy csaknem fehér, szagtalan, hosszúkás, enyhén domború felületű, 9,5 mm átmérőjű tabletta, egyik oldalán bemetszéssel, másik oldalán MS jelzéssel.

A tablettán lévő bemetszés csak a széttörés elősegítésére és a lenyelés megkönnyítésére szolgál, nem arra, hogy a készítményt egyenlő adagokra ossza.

Opimol 5 mg/10 mg tabletta:

Fehér vagy csaknem fehér, szagtalan, kerek, lapos, metszett élű, 10 mm átmérőjű tabletta, egyik oldalán bemetszéssel, másik oldalán MS jelzéssel.

A tablettán lévő bemetszés csak a széttörés elősegítésére és a lenyelés megkönnyítésére szolgál, nem arra, hogy a készítményt egyenlő adagokra ossza.

Opimol 10 mg/5 mg tabletta:

Fehér vagy csaknem fehér, szagtalan, ovális, enyhén domború felületű, 13 mm átmérőjű tabletta egyik oldalán bemetszéssel, másik oldalán MS jelzéssel.

A tablettán lévő bemetszés csak a széttörés elősegítésére és a lenyelés megkönnyítésére szolgál, nem arra, hogy a készítményt egyenlő adagokra ossza.

Opimol 10 mg/10 mg tabletta:

Fehér vagy csaknem fehér, szagtalan, kerek, enyhén domború felületű, 10 mm átmérőjű tabletta, egyik oldalán bemetszéssel, másik oldalán MS jelzéssel.

A tablettán lévő bemetszés csak a széttörés elősegítésére és a lenyelés megkönnyítésére szolgál, nem arra, hogy a készítményt egyenlő adagokra ossza.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Az Opimol hypertonia kezelésére javallott – szubsztitúciós terápiaként – azon betegek számára, akik megfelelően vannak beállítva a kombinációban szereplő dózisokkal megegyező hatáserősségű készítmények külön-külön történő, egyidejű adása mellett.

4.2 Adagolás és alkalmazás

A betegek Opimol tablettával történő kezelése olyan esetekben javallott, amikor a magasvérnyomás-betegség a javasolt fix dózisú kombinációval azonos dózisú, az egyes hatóanyagokat külön tartalmazó gyógyszerek adásával egyensúlyban tartható.

Adagolás

Javasolt adagja naponta 1 tabletta a megadott hatáserősségből.

A kezelést tilos hirtelen megszakítani, mert ez az állapot átmeneti rosszabbodásához vezethet. Különösen ischaemiás szívbetegségben szenvedő betegeknél tilos hirtelen abbahagyni a kezelést. Az adag fokozatos csökkentése ajánlott.

Májkárosodás

Májkárosodás esetén az amlodipin szervezetből való kiürülése elhúzódhat. Pontos adagolási javaslat az amlodipinre vonatkozóan nincs, de ezeknek a betegeknek ez a gyógyszer csak fokozott óvatossággal adható (lásd 4.4 pont).

Súlyos májkárosodás esetén a bizoprolol napi adagja nem haladhatja meg a 10 mg-ot.

Vesekárosodás

Enyhe-közepesen súlyos vesekárosodás esetén nem szükséges dózismódosítás.

Az amlodipin nem dializálható.

Súlyos vesekárosodás (kreatinin-clearance < 20 ml/perc) esetén a bizoprolol napi adagja nem haladhatja meg a 10 mg‑ot.

Idősek

Idősebb betegeknek az ajánlott adagok adhatók, mindazonáltal a dózis emelésekor fokozott óvatossággal tanácsos eljárni (lásd 5.2 pont).

Gyermekek és serdülők

Az Opimol biztonságosságát és hatásosságát 18 év alatti gyermekek és serdülők esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

Az Opimolt reggel, étkezés közben vagy étkezéstől függetlenül, szétrágás nélkül kell bevenni.

4.3 Ellenjavallatok

Az amlodipinhez kapcsolódóan:

• súlyos hypotensio;

• shock (beleértve a cardiogen shockot);

• bal kamrai kiáramlási traktus obstrukciója (pl. szignifikáns aorta stenosis);

• akut myocardialis infarctust követő hemodinamikailag instabil szívelégtelenség.

A bizoprololhoz kapcsolódóan:

• akut szívelégtelenség, vagy a szívelégtelenség azon dekompenzált epizódjai, ahol iv. inotróp szer adása szükséges;

• cardiogen shock;

• II. vagy III. fokú AV blokk (pacemaker nélkül);

• sick sinus szindróma;

• sinuatrialis blokk;

• tünetekkel járó bradycardia;

• tünetekkel járó hypotensio;

• súlyos asthma bronchiale;

• perifériás érszűkület súlyos formái és Raynaud-szindróma súlyos formái;

• kezeletlen phaeochromocytoma (lásd 4.4 pont);

• metabolikus acidózis.

Az Opimolhoz kapcsolódóan:

• a készítmény hatóanyagaival, dihidropiridin származékokkal és/vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Az amlodipinhez kapcsolódóan:

Hipertenzív krízisben az amlodipin biztonságossága és hatékonysága nem bizonyított.

Szívelégtelenség

Szívelégtelenségben szenvedő betegek kezelésekor óvatosság szükséges. Egy hosszú távú, placebokontrollos, súlyos szívelégtelenségben (NYHA III. és IV. stádium) szenvedő betegekkel végzett vizsgálatban az amlodipinnel kezelt csoportban a tüdőödéma előfordulási gyakorisága nagyobb volt a placebocsoporthoz képest. Pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében a kalciumcsatorna-blokkolókat, beleértve az amlodipint, fokozott körültekintéssel kell alkalmazni, mert fokozhatják a jövőbeli cardiovascularis események kockázatát, valamint a mortalitást.

Májkárosodás

Májkárosodásban az amlodipin felezési ideje meghosszabbodik és az AUC‑értékek magasabbak; pontos adagolási javaslat nincs, ezért ezeknek a betegeknek a gyógyszert fokozott körültekintéssel kell adni.

Idősek

Idős betegek esetében a dózisemeléskor fokozott körültekintéssel kell eljárni (lásd 5.2 pont).

Vesekárosodás

Vesebetegeknek a szokásos adagok adhatók. Az amlodipin plazmakoncentrációjának változása a vesekárosodás mértékével nem hozható összefüggésbe. Az amlodipin nem dializálható.

A bizoprololhoz kapcsolódóan:

Különösen ischaemiás szívbetegségben szenvedő betegeknél a bizoprolol-kezelést – a kivételesen indokolt eseteket leszámítva – tilos hirtelen abbahagyni, mivel ez a szívbetegség átmeneti rosszabbodásához vezethet (lásd 4.2 pont).

A bizoprololt különös elővigyázatossággal kell alkalmazni olyan betegeknél, akiknél a magas vérnyomáshoz vagy az angina pectorishoz szívelégtelenség társul.

Bizoprolol csak körültekintéssel adható a következő esetekben:

• Nagy vércukorszint-ingadozásokkal kísért diabetes mellitus; a hypoglykaemia tüneteit (pl. tachycardia, szívdobogásérzés vagy verejtékezés) a kezelés elfedheti.

• Szigorú diéta, koplalás.

• Egyidejű deszenzibilizációs terápia. A többi béta-blokkolóhoz hasonlóan a bizoprolol is fokozhatja az allergének iránti érzékenységet és az anafilaxiás reakciók súlyosságát. Előfordulhat, hogy az ilyenkor alkalmazott adrenalin nem minden esetben fejti ki a kívánt hatást.

• I. fokú AV blokk.

• Prinzmetal angina. Koszorúér-vasospasmus eseteit figyelték meg. Az anginás rohamok nem zárhatók ki teljesen Prinzmetal-anginában szenvedő betegeknél bizoprolol adása esetén, a magas béta₁-szelektivitás ellenére sem.

• Perifériás érszűkülettel járó betegség (a panaszok felerősödhetnek, különösen a terápia megkezdésekor).

• Azoknak a betegeknek, akiknek psoriasisa van vagy anamnézisükben psoriasis szerepel, béta‑blokkolókat (pl. a bizoprololt) csak az előny/kockázat gondos mérlegelését követően szabad adni.

• Bizoprolol-kezelés a hyperthyreosis tüneteit elfedheti.

• Phaeochromocytomában bizoprolol nem adható az alfa-receptor blokád eléréséig.

• Általános anesztézia esetén a béta-adrenerg receptorok gátlása csökkenti a szívritmuszavarok és a myocardialis ischaemia előfordulásának gyakoriságát az anesztézia indukciója és az intubáció alatt, valamint a műtétet követő időszakban. Jelenleg azt javasolják, hogy a béta-adrenerg blokádot a perioperatív időszakban is fenn kell tartani. Az aneszteziológusnak tudnia kell a béta-adrenerg-receptor-blokkoló alkalmazásáról, mivel az más gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphet. Ennek eredményeként bradyarrhythmia, reflex tachycardia csökkentése, illetve a vérveszteség kompenzálását biztosító reflex csökkenése lép fel.

• Amennyiben indokolt a béta-blokkoló kezelést a műtét előtt felfüggeszteni, akkor erre fokozatosan kerüljön sor és a dózis megvonása mintegy 48 órával az anesztézia előtt fejeződjön be.

• Bár a kardioszelektív (béta₁ szelektív) béta-blokkolók kevésbé befolyásolhatják a tüdő működését a nem szelektív béta-blokkolókhoz képest, mégis, a többi béta-blokkolóhoz hasonlóan obstruktív légúti tüdőbetegség esetén kerülni kell az alkalmazásukat, hacsak arra nem áll fenn valamilyen kényszerítő klinikai körülmény. Ha ilyen ok fennáll, a bizoprolol csak körültekintéssel alkalmazható. Asthma bronchiale vagy egyéb – tünetekkel járó – obstruktív tüdőbetegség esetében egyidejű bronchodilatátor-kezelést kell alkalmazni. Asztmás betegeknél alkalmanként előfordulhat a légúti ellenállás növekedése, ilyenkor a béta₂-stimuláns szer dózisának emelése válhat szükségessé.

Nátrium

A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Az amlodipinhez kapcsolódóan:

Egyéb gyógyszerek hatása az amlodipinre

• CYP3A4 inhibitorok: az amlodipin erős vagy közepesen erős CYP3A4 inhibitorokkal (proteáz-inhibitorok, antifungális azolok, makrolidok, mint az eritromicin vagy klaritromicin, verapamil vagy diltiazem) történő egyidejű alkalmazása szignifikánsan megemelheti az amlodipin expozíciót fokozva a hypotensio kialakulásának kockázatát. Ezen farmakokinetikai változásoknak idősek esetében van nagyobb klinikai jelentősége. Ezért ellenőrzésre és a dózismódosításra lehet szükség.

A klaritromicin a CYP3A4 egyik inhibitora. A hypotensio fokozott kockázata áll fenn a klaritromicint amlodipinnel együtt kapó betegeknél. A betegek szoros megfigyelése javasolt, ha az amlodipint egyidejűleg adagolják klaritromicinnel.

• CYP3A4 induktorok: Ismert CYP3A4-induktorokkal való egyidejű alkalmazás esetén megváltozhat az amlodipin plazmakoncentrációja. Emiatt monitorozni kell a vérnyomást, és meg kell fontolni a dózis módosítását az egyidejű gyógyszeralkalmazás alatt és után is, különösen erős CYP3A4-induktorok (pl. rifampicin, orbáncfű - Hypericum perforatum) használata esetén.

Az amlodipin együttadása grépfrúttal vagy grépfrútlével nem javasolt, mert ez néhány betegnél az amlodipin biohasznosulásának növekedéséhez vezethet fokozott vérnyomáscsökkentő hatást eredményezve.

Dantrolén (infúzió)

Állatoknál hyperkalaemiával társult letális kamrafibrillációt és keringés‑összeomlást figyeltek meg verapamil és dantrolén intravénás adagolása után. A hyperkalaemia kockázata miatt a malignus hyperthermiára hajlamos betegek esetében, és a malignus hyperthermia kezelése alatt a kalciumcsatorna-blokkolók, mint pl. az amlodipin alkalmazását kerülni kell.

Az amlodipin hatása egyéb gyógyszerekre

Az amlodipin vérnyomáscsökkentő hatása hozzáadódik az egyéb antihipertenzív hatású gyógyszerek vérnyomáscsökkentő hatásához.

Takrolimusz

Fennáll a veszélye a megnövekedett takrolimuszszintnek a vérben, ha együtt adják amlodipinnel. A takrolimusz toxicitásának elkerülése érdekében a takrolimusszal kezelt betegeknél az amlodipin adagolása a vérben a takrolimuszszint monitorozását és szükség esetén a takrolimusz dózisbeállítását igényli.

mTOR (mammalian target of rapamycin)-gátlók

Az mTOR-gátlók, mint a szirolimusz, a temszirolimusz és az everolimusz CYP3A-szubsztrátok. Az amlodipin gyenge CYP3A-inhibitor. Az amlodipin egyidejű adása mTOR-gátlókkal emelheti az mTOR-gátlók expozícióját.

Ciklosporin

Ciklosporinnal és amlodipinnel nem végeztek gyógyszerkölcsönhatási vizsgálatokat egészséges önkéntesek vagy más populációk körében, kivéve a vesetranszplantált betegeket, akiknél a ciklosporin mélyponti koncentrációjának változó mértékű növekedését (átlagosan 0–40%) figyelték meg. Amlodipin-kezelésben részesülő vesetranszplantált betegek esetében fontolóra kell venni a ciklosporinszintek monitorozását, és szükség esetén csökkenteni kell a ciklosporin dózisát.

Szimvasztatin

10 mg amlodipin ismételt alkalmazása 80 mg szimvasztatin egyidejű szedése mellett 77%-kal emelte a szimvasztatin expozíciót, a szimvasztatin önmagában történő alkalmazásával összehasonlítva. Az amlodipinnel kezelt betegek esetében a szimvasztatin napi adagját 20 mg-ra kell csökkenteni.

Klinikai kölcsönhatás vizsgálatokban az amlodipin nem befolyásolta az atorvasztatin, digoxin vagy warfarin farmakokinetikáját.

A bizoprololhoz kapcsolódóan:

Együttadása nem ajánlott a következőkkel:

• Verapamil-típusú kalciumantagonisták és csekély mértékben diltiazem-típusúak: negatív irányban befolyásolják a kontraktilitást, az AV-átvezetést és a vérnyomást. A verapamil intravénás adása béta-blokkolóval kezelt betegeknél súlyos hypotensióhoz és atrioventricularis blokkhoz vezethet.

• Centrális hatású vérnyomáscsökkentő gyógyszerek (pl. klonidin, metildopa, moxonidin, rilmenidin): a centrális hatású vérnyomáscsökkentő gyógyszerek súlyosbíthatják a szívelégtelenséget azáltal, hogy csökkentik a centrális szimpatikus tónust (pulzusszám és a szívteljesítmény csökkentése, vasodilatatio). A gyógyszer hirtelen megvonása, különösen, ha az a béta-blokkoló abbahagyása előtt következik be, fokozhatja a „rebound hypertonia” jelenségének a kockázatát.

Fokozott óvatosság szükséges a következő szerekkel való együttadáskor:

• Dihidropiridin-típusú kalciumantagonisták (pl. felodipin, nifedipin): együttes alkalmazásuk fokozhatja a hypotensio kockázatát. Szívelégtelenségben szenvedő betegeknél nem zárható ki a kamrafunkció további romlásának a kockázata.

• I. osztályba tartozó antiarrhythmiás szerek (pl. dizopiramid, kinidin, lidokain, fenitoin, flekainid, propafenon): a pitvar-kamrai vezetési időre gyakorolt hatás és a negatív inotróp hatás felerősödhet.

• III. osztályba tartozó antiarrhythmiás szerek (pl. amiodaron): a pitvar-kamrai átvezetési időre gyakorolt hatás felerősödhet.

• Paraszimpatomimetikumok: megnyúlhat az AV átvezetési idő és így fokozódhat a bradycardia kockázata.

• Helyi béta-blokkolót tartalmazó gyógyszerek (pl. zöldhályog kezelésére adott szemcseppek) fokozhatják a bizoprolol szisztémás hatását.

• Inzulin, és orális antidiabetikumok: a szérum glükózszintjét csökkentő hatás felerősödése. A béta-adrenerg receptorok gátlása elfedheti a hypoglykaemia tüneteit.

• Anesztetikumok: a reflex tachycardia csillapodik és a hypotensio kockázata fokozódik (további információ az általános érzéstelenítésről lásd a 4.4 pontban).

• Digitálisz glikozidok: a szívfrekvencia csökkenése, az AV átvezetési idő megnyúlása.

• Nem-szteroid gyulladáscsökkentő készítmények (NSAID-ok): a NSAID-ok csökkenthetik a bizoprolol vérnyomáscsökkentő hatását.

• Béta-szimpatomimetikumok (pl. izoprenalin, dobutamin): együttadásuk bizoprolollal mindkét szer hatását gyengítheti.

• Béta- és alfa-szimpatomimetikumok (pl. noradrenalin, adrenalin): bizoprolollal kombinálva előtérbe kerülhet ezen hatóanyagoknak az alfa-adrenoceptor közvetítette vasoconstrictor hatása, melynek következtében vérnyomás-emelkedés jöhet létre és a claudicatio intermittens romolhat. Nem szelektív béta-blokkolók alkalmazása esetén az ilyen interakciók megjelenését valószínűbbnek tartják.

• Antihipertenzív szerekkel, valamint egyéb, vérnyomáscsökkenést kiváltó gyógyszerekkel (pl. triciklusos antidepresszánsok, barbiturátok, fenotiazinok) való együttes alkalmazás növelheti a hypotensio kockázatát.

Együttadása megfontolandó a következőkkel:

• Meflokin: fokozott a bradycardia kockázata.

• Monoamino-oxidáz gátlók (kivéve MAO-B gátlók): a béta-blokkolók vérnyomáscsökkentő hatása, de emellett a hypertoniás krízis kockázata is fokozódik.

• Rifampicin: a máj gyógyszer-metabolizáló enzimeinek indukciója miatt a bizoprolol felezési idejének kisfokú csökkenése előfordulhat. Rendszerint nem szükséges dózismódosítás.

• Ergotamin származékok: a perifériás keringési zavarok kiújulása.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A bizoprolol olyan farmakológiai hatásokkal rendelkezik, melyek károsan befolyásolhatják a terhességet, és/vagy a magzatot/újszülöttet. Általában elmondható, hogy a béta-adrenerg receptorokat blokkoló szerek csökkentik a placentáris perfúziót, ami összefüggésbe hozható a foetus fejlődésbeni elmaradásával, az intrauterin halálozással, a spontán abortusszal és a koraszüléssel. Nemkívánatos mellékhatások (pl. hypoglykaemia, bradycardia) előfordulhatnak a magzatban vagy az újszülöttben. Ha béta-adrenerg receptor-blokkoló alkalmazása szükséges, béta₁-szelektív szer választandó.

Terhes nőkben az amlodipin biztonságosságát nem bizonyították.

Állatkísérletekben magas dózisok esetében reprodukciós toxicitást figyeltek meg (lásd 5.3 pont).

Opimol alkalmazása nem javasolt terhesség ideje alatt, hacsak nem egyértelműen szükséges. Amennyiben Opimol adása szükséges, az uteroplacentáris véráramlást és a magzat növekedését szorosan monitorozni kell. Egy másik gyógyszer alkalmazása megfontolandó, amennyiben bármilyen – a terhességre vagy a magzatra nézve – káros hatás jelentkezik. Az újszülött állapotát gondosan monitorozni kell. Rendszerint a születés utáni első 3 napon várható hypoglykaemia és bradycardia előfordulása.

Szoptatás

Az amlodipin kiválasztódik a humán anyatejbe. Becslések szerint a csecsemő által felvett dózis az anyai dózis 3-7%-os interkvartilis tartományában található, de legfeljebb 15%. Az amlodipin csecsemőkre gyakorolt hatása nem ismert. Nem ismert, hogy a bizoprolol kiválasztódik-e az anyatejbe. Ennél fogva az Opimol alkalmazása a szoptatás alatt nem ajánlott.

Termékenység

Nincsenek humán adatok a kombinációs készítmény termékenységre gyakorolt hatásáról. Kalciumcsatorna-blokkolókkal kezelt néhány beteg esetében a spermatozoon reverzibilis biokémiai változásait figyelték meg. Az amlodipinnek a termékenységre gyakorolt lehetséges hatásáról nincs elegendő klinikai adat. Egy patkánykísérletben a hímeknél a termékenységre gyakorolt nemkívánatos hatást tapasztaltak (lásd 5.3 pont).

A bizoprolol állatkísérletek során nem befolyásolta a fertilitást vagy az általános reprodukciós képességet, míg az amlodipin esetében, egy publikált vizsgálatban, a hímeknél a termékenységi paraméterekre gyakorolt nem kívánt hatást tapasztaltak (lásd 5.3 pont).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Az amlodipin kis- vagy közepes mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A kezelés alatt jelentkező szédülés, fejfájás, fáradtság vagy hányinger esetén a reakciókészség csökkenhet.

Egy szívkoszorúér betegeken végzett vizsgálat szerint a bizoprolol alkalmazása nem befolyásolja a gépjárművezetéshez szükséges képességeket. Mégis, tekintettel a szerre adott egyéni reakciókban tapasztalható különbségekre, a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre kifejtett hatása nem zárható ki. Ez leginkább a terápia kezdeti szakaszában, a kezelés megváltoztatásakor, valamint a terápia alatti alkoholfogyasztás esetén fordulhat elő.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A hatóanyagok külön-külön történő alkalmazása során megfigyelt mellékhatásokat az alábbi gyakorisági kategóriákba sorolva adjuk meg:

Nagyon gyakori (≥ 1/10)

Gyakori (≥ 1/100 – < 1/10)

Nem gyakori (≥ 1/1 000 – < 1/100)

Ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1 000)

Nagyon ritka (< 1/10 000)

Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból a gyakoriság nem állapítható meg)

Az amlodipinhez kapcsolódóan:

A kezelés során leggyakrabban jelentett mellékhatások az aluszékonyság, szédülés, fejfájás, palpitatio, arckipirulás, hasi fájdalom, hányinger, bokaduzzanat, ödéma és fáradékonyság voltak.

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek:

Nagyon ritka: Leukopenia, thrombocytopenia

Immunrendszeri betegségek és tünetek:

Nagyon ritka: Allergiás reakciók

Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek:

Nagyon ritka: Hyperglykaemia

Pszichiátriai kórképek:

Nem gyakori: Insomnia, hangulati változások (beleértve a szorongást), depresszió

Ritka: Zavartság

Idegrendszeri betegségek és tünetek:

Gyakori: Fejfájás, szédülés, aluszékonyság (különösen a kezelés kezdetén)

Nem gyakori: Syncope, hypaesthesia, paraesthesia, ízérzés zavara, tremor

Nagyon ritka: Fokozott izomtónus, perifériás neuropathia

Nem ismert: Extrapyramidalis zavar

Szembetegségek és szemészeti tünetek:

Gyakori: Látászavar (beleértve a kettős látást)

A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei:

Nem gyakori: Tinnitus

Szívbetegségek és szívvel kapcsolatos tünetek:

Gyakori: Palpitatio

Nem gyakori Arrhythmiák (beleértve: bradycardia, kamrai tachycardia és pitvarfibrilláció)

Nagyon ritka Myocardialis infarctus

Érbetegségek és tünetek:

Gyakori: Arckipirulás

Nem gyakori: Hypotensio

Nagyon ritka: Vasculitis

Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek:

Gyakori: Dyspnoe

Nem gyakori: Köhögés, rhinitis

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek:

Gyakori: Hányinger, hasi fájdalom, dyspepsia, bélműködési zavarok (beleértve a hasmenést és a székrekedést)

Nem gyakori: Hányás, szájszárazság

Nagyon ritka: Gastritis, gingiva hyperplasia, pancreatitis

Máj- és epebetegségek, illetve tünetek:

Nagyon ritka: Hepatitis, sárgaság, májenzimszint‑emelkedés (az esetek többségében cholestasissal)

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei:

Nem gyakori: Alopecia, purpura, a bőr elszíneződése, hyperhidrosis, viszketés, bőrkiütés, exanthema, csalánkiütés

Nagyon ritka: Angiooedema, erythema multiforme, exfoliatív dermatitis, Stevens–Johnson-szindróma, Quincke-ödéma, fényérzékenység

Nem ismert: Toxikus epidermalis necrolysis

A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei:

Gyakori Bokaduzzanat, izomgörcsök

Nem gyakori: Arthralgia, myalgia, hátfájás

Vese- és húgyúti betegségek és tünetek:

Nem gyakori: Vizeletürítési zavar, nocturia, gyakoribb vizeletürítés

A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek:

Nem gyakori: Impotencia, gynecomastia

Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók:

Nagyon gyakori: Ödéma

Gyakori: Fáradtság, asthenia

Nem gyakori: Mellkasi fájdalom, fájdalom, rossz közérzet

Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei:

Nem gyakori: Testtömeg-gyarapodás, illetve-csökkenés

A bizoprololhoz kapcsolódóan:

Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek:

Ritka: Emelkedett trigliceridszint

Pszichiátriai kórképek:

Nem gyakori: Depresszió, alvászavar

Ritka: Rémálom, hallucináció

Idegrendszeri betegségek és tünetek:

Gyakori: Szédülés*, fejfájás*

Ritka: Syncope

Szembetegségek és szemészeti tünetek:

Ritka: Csökkent könnytermelődés (figyelembe kell venni, amennyiben a beteg kontaktlencsét visel)

Nagyon ritka: Conjunctivitis

A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei:

Ritka: Hallászavarok

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek:

Nem gyakori: AV-vezetési zavarok, a már fennálló szívelégtelenség rosszabbodása, bradycardia

Érbetegségek és tünetek:

Gyakori: Végtagi hidegérzés vagy zsibbadás

Nem gyakori: Hypotensio

Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek:

Nem gyakori: Bronchospasmus asthma bronchialés betegeknél vagy olyan betegeknél, akiknek az anamnézisben obstruktív légúti betegség szerepel

Ritka: Allergiás rhinitis

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek:

Gyakori: Gastrointestinalis panaszok, mint például émelygés, hányás, hasmenés, székrekedés

Máj- és epebetegségek, illetve tünetek

Ritka: Hepatitis

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei:

Ritka: Túlérzékenységi reakciók, mint például viszketés, kipirulás (flush), bőrkiütés

Nagyon ritka: Alopecia; béta-blokkolók kiválthatják vagy súlyosbíthatják a psoriasist vagy psoriasis-szerű bőrelváltozást okozhatnak.

A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei:

Nem gyakori: Izomgyengeség és görcsök

A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek:

Ritka: Erektilis diszfunkció

Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók:

Gyakori: Fáradtság*

Nem gyakori: Kimerültség

Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei:

Ritka: Májenzimek (GPT [ALAT], GOT [ASAT]) szintjének emelkedése

*Leginkább a kezelés első időszakában előforduló tünetek, melyek legtöbbször enyhék, és általában 1-2 héten belül megszűnnek.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Az amlodipinhez kapcsolódóan:

Emberben a szándékos túladagolással kapcsolatos tapasztalatok korlátozottak.

Tünetek

A rendelkezésre álló adatok azt sugallják, hogy nagymértékű túladagolás fokozott perifériás értágulatot és valószínűleg reflex tachycardiát okozhat. Kifejezett és feltehetően tartós, szisztémás hypotensiót – beleértve a végzetes kimenetelű shockot – jelentettek.

Ritka előfordulási gyakorisággal nem kardiogén eredetű tüdőödémát jelentettek az amlodipin-túladagolás következményeként, amely késői kezdettel (24-48 órával a bevétel után) jelentkezhet, és légzéstámogatást tesz szükségessé. A perfúzió és a perctérfogat fenntartására irányuló korai újraélesztési intézkedések (beleértve a folyadéktúlterhelést) kiváltó tényezők lehetnek.

Kezelés

Túladagolás esetén klinikailag jelentős hypotensio jelentkezésekor aktív cardiovascularis támogatás, a szívműködés és légzésfunkció gyakori monitorozása, az alsó végtagok magasra helyezése, a keringő folyadéktérfogat és a vizelet mennyiségének ellenőrzése szükséges.

Ha alkalmazása nem kontraindikált, az értónus és a vérnyomás normalizálására vazokonstriktor adható. A kalciumcsatorna-blokkoló hatás megszüntetésére iv. kalcium-glükonát adása hasznos lehet.

Esetenként a gyomormosás hasznos lehet. Egészséges önkénteseknél 10 mg amlodipin bevétele után azonnal vagy 2 órán belül adott aktív szén szignifikánsan csökkentette az amlodipin felszívódását.

Az amlodipin nem dializálható, mivel nagymértékben kötődik plazmafehérjékhez.

A bizoprololhoz kapcsolódóan:

Tünetek

Az ilyenkor leginkább várható jelek a béta-blokkolókra általánosan jellemző túladagolási tünetek: bradycardia, hypotensio, bronchospasmus, akut szívelégtelenség, hypoglykaemia.

Az egyéni érzékenység és válaszreakció egyszeri nagy dózisú bizoprolol bevételére igen nagy szórást mutat, a szívbetegségben szenvedők nyilvánvalóan érzékenyebbek a bizoprolol hatásaira.

Kezelés

Általában túladagoláskor a terápiát meg kell szakítani és a megfelelő szupportív és tüneti terápiát kell alkalmazni. Néhány arra utaló adat szerint a bizoprolol csak elenyésző mértékben dializálható.

A béta-blokkolókra jellemző várható hatások és ajánlások alapján a következő általános intézkedések tehetők, amennyiben ez klinikailag indokolt:

Bradycardia: iv. atropin adása. Megfelelő hatás hiányában óvatosan izoprenalin vagy egyéb pozitív kronotróp hatású szer adható. Bizonyos körülmények között ideiglenes pacemaker beültetése válhat szükségessé.

Hypotensio: iv. folyadékpótlás és vazopresszor hatású szerek. Glükagon iv. alkalmazása hasznos lehet.

AV-blokk (II. vagy III. fokú): gondos monitorozást igényel izoprenalin-infúzió adása vagy ideiglenes pacemaker beültetése mellett.

Szívelégtelenség akut rosszabbodása: iv. diuretikumok, pozitív inotróp szerek, vasodilatator-hatású szerek alkalmazása.

Bronchospasmus: bronchodilatator-terápia: izoprenalin, béta₂-agonisták és/vagy aminofillin.

Hypoglykaemia: iv. glükóz alkalmazása.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: szelektív béta-blokkolók és más vérnyomáscsökkentők, ATC kód: C07FB07

Az amlodipin hatásmechanizmusa:

Az amlodipin gátolja a kalciumionok beáramlását a sejtmembránon keresztül a szívizomsejtekbe és az erek simaizomsejtjeibe (úgynevezett lassú Ca-csatorna-blokkoló vagy kalcium-antagonista).

Vérnyomáscsökkentő hatását az erek simaizomzatának direkt relaxálása, és ennek következtében a perifériás vascularis rezisztencia csökkentése révén fejti ki.

Antianginás hatásának pontos mechanizmusa nem teljesen ismert, valószínűleg a következő két hatásra vezethető vissza:

1. A perifériás arteriolák tágításával csökkenti a teljes perifériás ellenállást ("afterload"-ot). Tekintettel arra, hogy nem okoz reflex-tachycardiát, a szívizom energiafelhasználása és oxigénigénye csökken.

2. A fő koszorúerek és a coronaria-arteriolák tágítása révén növeli a szívizomzat oxigénellátását mind az egészséges, mind az ischaemiás területeken. Fenti mechanizmus révén coronaria spasmus (Prinzmetal vagy variáns angina) esetén is javítja a szívizom oxigénellátását.

Az amlodipin farmakodinámiás hatása:

Hypertoniás betegekben napi egyszeri adagolás mellett klinikailag szignifikáns mértékben csökkenti a vérnyomást mind fekvő, mind álló helyzetben a nap 24 órán át. Hatásának lassú kialakulása miatt akut hypotensio kialakulása nem jellemző.

Angina pectorisos panaszok esetén – szintén napi egyszeri adagolás mellett – nő a betegek terhelhetősége, nő a terhelés megkezdésétől az angina, illetve a szignifikáns ST-depresszió bekövetkeztéig eltelt idő, csökken az anginák gyakorisága és csökken a sublingualis nitrát igény.

Az amlodipin szedése kapcsán kedvezőtlen metabolikus mellékhatásokról nem számoltak be: sem a plazmalipidek szintjére, sem a vércukor és szérum húgysavszintjére nem volt hatással és biztonsággal szedték asztmás betegek is.

A bizoprolol hatásmechanizmusa:

A bizoprolol magas béta₁-szelektivitással rendelkező adrenoreceptor-blokkoló, ami sem Intrinsic Szimpatomimetikus Aktivitással (ISA), sem pedig klinikailag jelentős membránstabilizáló hatással nem rendelkezik.

Igen csekély aktivitást mutat a béta₂-receptorokhoz mind a bronchusok, mind az erek simaizomzatában ugyanúgy, mint az anyagcserében érintett béta-receptorokon. Mindezek eredményeként általánosan elmondható, hogy a bizoprolol esetében nem várható a légúti ellenállásra, a béta₂-mediált anyagcsere-folyamatokra kifejtett hatás. Béta₁-szelektivitása túlterjed a terápiás dózistartományon. A bizoprololnak nincs kifejezett negatív inotróp hatása.

A bizoprolol maximális hatását a per os bevételtől számított 3-4 óra múlva éri el. Plazma eliminációs felezési ideje 10-12 óra, ennek köszönhetően napi egyszeri adagolás mellett 24 órás hatástartammal rendelkezik.

Maximális antihipertenzív hatását a bizoprolol általában 2 hét után éri el.

Amennyiben olyan koszorúér-betegségben szenvedő betegeknek, akiknek nincs krónikus szívelégtelensége, akutan adják, a bizoprolol csökkenti a szívfrekvenciát és a verőtérfogatot, ebből eredően pedig a szívteljesítményt és az oxigénfogyasztást. A hosszú távú kezelés során a kezdetben emelkedett perifériás rezisztencia csökken. Többek között a plazma renin-aktivitás csökkentésével magyarázzák a béta-blokkolók antihipertenzív hatását.

A kombinációs készítmény farmakodinámiás hatása

Ez a kombináció a két hatóanyag egymást kiegészítő hatásmechanizmusa (a vazoszelektív kalciumcsatorna-blokkoló amlodipin a perifériás rezisztencia csökkentésével és a kardioszelektív béta-blokkoló bizoprolol a perctérfogat csökkentésével) révén lehetővé teszi a vérnyomáscsökkentő és az antianginás hatás fokozását.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Amlodipin:

Felszívódás

Per os adagolást követően jól felszívódik, a maximális plazmakoncentráció 6-12 órán belül alakul ki. Felszívódását a táplálkozás nem befolyásolja. Abszolút biohasznosulása 64-80% között váltakozik.

Eloszlás

Megoszlási térfogata 21 l/ttkg. Steady state plazmakoncentráció (5-15 ng/ml) 7-8 napos adagolást követően alakul ki. In vitro vizsgálatok szerint az amlodipin 97,5%-a kötődik plazmafehérjékhez.

Biotranszformáció és elimináció

A májban nagymértékben metabolizálódik (kb. 90%) inaktív piridin-származékokká. Változatlan formában kb. 10%-a, az inaktív metabolitok kb. 60%-a ürül a vizelettel, 20-25%-a pedig a széklettel. A plazmakoncentráció csökkenése bifázisos jellegű. A terminális felezési idő 35-50 óra, ez teszi lehetővé a napi egyszeri adagolást.

A teljes-test clearance: 7 ml/perc/ttkg (60 kg-os ember esetén: 25 liter/óra). Idősebb betegekben a fenti érték 19 liter/óra.

Idősek

A plazma-csúcskoncentráció kialakulásának ideje idősebb és fiatalabb személyekben hasonló. Idősekben az amlodipin-clearance valamelyest csökken, melynek következményeként az AUC és az eliminációs felezési idő nő. Pangásos szívelégtelenségben az AUC és a felezési idő növekedése a vizsgált korosztálynak megfelelő volt (lásd 4.4 pont).

Vesekárosodás

Az amlodipin túlnyomórészt inaktív metabolitokká metabolizálódik. Az anyavegyület 10%-a ürül ki változatlan formában a vizelettel. Az amlodipin koncentrációjának változásai nem függnek össze a veseelégtelenség mértékével. Ezért a normál adagolási séma ajánlott. Az amlodipin nem dializálható.

Májkárosodás

Az amlodipin májkárosodásban szenvedő betegnél történő alkalmazásáról nagyon kevés klinikai adat áll rendelkezésre. Májelégtelenségben szenvedő betegek esetében csökken az amlodipin-clearance, ami hosszabb felezési időt, és körülbelül 40-60%-kal magasabb AUC értéket eredményez.

Bizoprolol:

Felszívódás

A bizoprolol per os alkalmazását követően közel teljes mértékben (> 90%) felszívódik a gastrointestinalis rendszerből. Mivel a „first-pass” metabolizmus kis mértékű, körülbelül 10%, abszolút biohasznosulása per os alkalmazás után körülbelül 90%.

Eloszlás

Megoszlási térfogata 3,5 l/ttkg. Plazmafehérjékhez körülbelül 30%-ban kötődik.

Biotranszformáció és elimináció

A bizoprolol két, egymással egyenlő mértékű eliminációt biztosító úton választódik ki a szervezetből: 50%-ban a májban inaktív metabolitokká alakul, melyeket azután a vesék választanak ki.

A fennmaradó 50% a veséken keresztül változatlan formában ürül. Mivel eliminációja egyenlő arányban oszlik meg a vesék és a máj között, enyhe vagy közepesen súlyos fokú vese- vagy májkárosodás esetén rendszerint nem szükséges dózismódosítás. A gyógyszer teljes clearance-értéke kb. 15 l/óra.

A plazma eliminációs felezési idő 10-12 óra.

A bizoprolol kinetikája lineáris, független az életkortól.

Kombinációs készítmény:

Farmakokinetikai interakciós vizsgálatot nem végeztek a két hatóanyaggal. Amennyiben ilyen interakció mégis fennáll, a bioekvivalencia vizsgálat eredményei alapján ezen interakció mértéke meg kell, hogy egyezzen az Opimol és a két hatóanyag azonos dózisban, külön-külön történő szedése esetében.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Az amlodipinnel kapcsolatban:

Reprodukciós toxicitás

Patkányokkal és egerekkel végzett reprodukciós vizsgálatok a szülés időpontjának későbbre tolódását, a vajúdás időtartamának megnyúlását és az utódok alacsonyabb túlélését mutatták, az ember számára maximálisan javasolt dózis 50-szeresét alkalmazva mg/ttkg-ra vonatkoztatva.

Karcinogenitás

Patkányok és egerek estében, a 2 éven át táplálékkal – 0,5, 1,25 és 2,5 mg/ttkg/nap dózisszintnek megfelelő adagban – bevitt amlodipin-maleát nem mutatott karcinogén hatást. A legmagasabb adag (egereknél hasonló, patkányoknál a kétszerese a mg/m² alapon javasolt 10 mg‑os maximális klinikai dózisszintnek) megközelítette az egereknél mért maximális tolerálható adagot, azonban a patkányoknál nem.

Mutagenitás

Amlodipin-maleáttal végzett mutagenitási vizsgálatok sem gén-, sem kromoszómaszinten nem mutattak gyógyszerrel kapcsolatos hatásokat.

Fertilitás

Standard fertilitási vizsgálatban a patkányok 10 mg/ttkg/nap dózisú (ez – mg/m² alapon számolva – a 8‑szorosa a 10 mg-os javasolt maximális humán dózisnak*) amlodipin kezelése (hím patkányok esetében a párosodást megelőző 64 napon át, nőstényeknél 14 napon át) mellett nem tapasztaltak fertilitást befolyásoló hatást.

Azonban egy másik – patkányokkal végzett – vizsgálatban, amelyben hím patkányokat kezeltek 30 napon keresztül, mg/ttkg-ra vonatkoztatva az embernél alkalmazott dózisokhoz hasonló amlodipin‑bezilát adagokkal, csökkent a plazma folliculusstimuláló hormon (FSH) és tesztoszteron szintje, valamint a spermium denzitásának, az érett spermiumok számának és a Sertoli‒sejtek számának csökkenését tapasztalták.

*50 kg-os testtömeget véve alapul.

A bizoprolollal kapcsolatban:

A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt adagolású dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra-, és fejlődésre kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

A reprodukciós toxikológiai vizsgálatok során a bizoprolol nem befolyásolta a fertilitást vagy az általános reprodukciós képességet.

A többi béta-blokkolóhoz hasonlóan a bizoprolol is mutatott anyai (csökkent táplálékbevitel és a testtömeggyarapodás elmaradása) és embrionális/magzati toxicitást (embrió resorptio fokozott előfordulása, csökkent születési testtömegű utód, lassult fizikális fejlődés), de teratogenitást nem észleltek.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

vízmentes kolloid szilícium-dioxid

magnézium-sztearát

karboximetilkeményítő-nátrium (A típus)

mikrokristályos cellulóz

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

5 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30 °C-on tárolandó.

A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

28 db, 30 db, 56 db vagy 90 db tabletta OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy kereszt)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Egis Gyógyszergyár Zrt.

1106 Budapest, Keresztúri út 30-38.

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI

Opimol 5 mg/5 mg tabletta

OGYI-T-22693/01 28× OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-22693/02 30× OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-22693/03 56× OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-22693/04 90× OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolás

Opimol 5 mg/10 mg tabletta

OGYI-T-22693/05 28× OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-22693/06 30× OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-22693/07 56× OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-22693/08 90× OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolás

Opimol 10 mg/5 mg tabletta

OGYI-T-22693/09 28× OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-22693/10 30× OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-22693/11 56× OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-22693/12 90× OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolás

Opimol 10 mg/10 mg tabletta

OGYI-T-22693/13 28× OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-22693/14 30× OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-22693/15 56× OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolás

OGYI-T-22693/16 90× OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolás

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2014. július 16.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2019.07.06.

10 A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2022. június 23.