ORALAIR 300 IR nyelvalatti tabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

ORALAIR 100 IR és 300 IR nyelvalatti tabletta

ORALAIR 300 IR nyelvalatti tabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Fűpollen-allergénkivonat a következőkből: csomós ebír (Dactylis glomerata L.), illatos borjúpázsit (Anthoxanthum odoratum L.), angol perje (Lolium perenne L.), réti perje (Poa pratensis L.) és mezei komócsin (Phleum pratense L.) 100 IR* és 300 IR* nyelvalatti tablettánként.

* IR (Reaktivitási Index): Az IR mértékegység a meghatározás szerint egy allergénkivonat allergenitását méri. Az allergénkivonat 100 IR/ml-t tartalmaz, ha Stallerpoint^® használatával végzett bőr-prick-teszt során 7 mm átmérőjű bőrpírt okoz 30 olyan beteg esetében, akik szenzitizáltak ezzel az allergénnel szemben, (mértani átlag). Ezen betegek bőrreaktivitását egyidejűleg igazolni kell 9%‑os kodein-foszfát vagy 10 mg/ml hisztamin-dihidroklorid használatával végzett pozitív bőr-prick-teszttel. A Stallergenes IR mértékegysége nem hasonlítható össze más gyártók által használt egységekkel.

Ismert hatású segédanyag:

Egy 100 IR egységet tartalmazó nyelvalatti tabletta 83,1 – 83,6 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz.

Egy 300 IR egységet tartalmazó nyelvalatti tabletta 81,7 – 83,2 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Nyelvalatti tabletta.

A 100 IR tabletta: enyhén pöttyözött, fehéres-bézs színű, mindkét oldalán „100” vésettel.

A 300 IR tabletta: enyhén pöttyözött, fehéres-bézs színű, mindkét oldalán „300” vésettel.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Conjunctivitissel (szemviszketés, könnyezés) kísért vagy anélküli, fűpollen okozta allergiás rhinitis kezelése felnőttek, serdülők, valamint 5 évet betöltött gyermekek esetén, ha betegségük klinikailag jelentős tünetekkel jár, és azt pozitív bőrteszttel és/vagy a pázsitfűfélék Pooideae (perjeformák) homológ csoportjába¹ tartozó fűpollenek egyikével szembeni specifikus IgE pozitív titerével diagnosztizálták.

¹Pooideae (mérsékelt égövi) fűfélék homológ csoportja: mezei komócsin (Phleum pratense), illatos borjúpázsit (Anthoxanthum odoratum), abrakzab (Avena sativa), csomós ebír (Dactylis glomerata), csenkesz (Festuca spp.), pelyhes selyemperje (Holcus lanatus), árpa (Hordeum vulgare), angol perje (Lolium perenne), réti perje (Poa pratensis), rozs (Secale cereale), kenyérbúza (Triticum aestivum).

4.2 Adagolás és alkalmazás

Az Oralair-kezelést kizárólag az allergiás betegségek kezelésében megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező orvosok írhatják fel és indíthatják el. Gyermekek, illetve serdülők kezelése során az orvosoknak megfelelő gyermekgyógyászati képzettséggel és tapasztalattal kell rendelkezniük.

Az első Oralair tablettát orvosi felügyelet mellett kell bevenni és a beteget további 30 percig meg kell figyelni.

Adagolás

A kezelés egy kezdő szakaszból (egy 3 napos dózisemelést is beleértve) és egy fenntartó szakaszból áll.

Kezdő kezelés

Az Oralair dózisát három nap alatt kell a fenntartó dózisig emelni a következő sémának megfelelően:

1. nap	1 darab 100 IR tabletta
2. nap	2 darab 100 IR tabletta egyidejűleg
3. nap	1 darab 300 IR tabletta

Az adagnövelési időszak meghosszabbítható, ha az orvos szükségesnek ítéli a beteg állapota alapján.

Fenntartó kezelés

Felnőttek, serdülők és gyermekek adagja napi 300 IR.

A fenntartó kezelésnek napi egy Oralair 300 IR nyelvalatti tablettával kell folytatódnia a pollenszezon végéig.

A kezelést a pollenszezon várható kezdete előtt körülbelül 4 hónappal kell megkezdeni, és a teljes pollenszezon végéig folytatni kell.

A kezelés időtartama

A nemzetközi kezelési irányelvek az allergén-immunterápiára legalább 3 éves kezelési időtartamot javasolnak, hogy a kezelés befejezése után hosszú távú hatásosságot lehessen elérni.

Ha a tünetek nem javulnak megfelelően az első pollenszezon alatt, a kezelés folytatása nem javallt.

Ha a kezelést 7 napnál rövidebb ideig szakítják meg, akkor azt a szokásos módon folytatni kell. Ha a kezelést 7 napnál hosszabb ideig szakítják meg, javasolt a kezelést orvosi felügyelet mellett folytatni.

Különleges betegcsoportok

Az Oralair tablettával végzett immunterápiával nincsenek klinikai tapasztalatok 65 évesnél idősebb betegek vonatkozásában.

Gyermekek és serdülők

Az Oralair nyelvalatti tabletta biztonságosságát és hatásosságát 5 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták.

Nincsenek adatok gyermekek esetében az Oralair nyelvalatti tablettával egy fűpollenszezont meghaladó időszakban végzett kezelésre vonatkozóan.

Serdülők, illetve legalább 5 éves gyermekek esetén az adagolás megegyezik a felnőttekével.

Az alkalmazás módja

A tablettákat a nyelv alá kell helyezni, meg kell várni (legalább egy percig), amíg teljesen feloldódnak, majd le kell nyelni.

Javasolt a tablettát a nap folyamán, üres szájba bevenni. A bevételt követő 5 percben nem szabad ételt, italt fogyasztani.

4.3 Ellenjavallatok

• A készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység;

• Súlyos, nem kontrollált vagy instabil asthma (FEV₁ < a becsült érték 80%-a) vagy az asztma súlyos exacerbációja az elmúlt 3 hónapban;

• Aktív vagy rosszul kontrollált autoimmun betegséggel, immundefektussal, immunhiányokkal, immunszuppresszióval vagy a jelenlegi betegség szempontjából releváns rosszindulatú daganatos betegségekkel érintett betegek;

• Súlyos szájüregi gyulladásos betegségek (úgymint szájüregi lichen planus, szájüregi fekélyek vagy szájüregi gombafertőzés);

• Az allergénnel végzett immunterápia megkezdése terhesség idején ellenjavallt (lásd 4.6 pont).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Súlyos allergiás reakciók

Bármely más allergénnel végzett immunterápiához hasonlóan súlyos túlérzékenységi reakciók, így súlyos gégeödéma vagy szisztémás allergiás reakciók (azaz a bőr, a nyálkahártya vagy mindkettő érintettségével, nehézlégzéssel, perzisztáló gastrointestinalis tünetekkel vagy alacsony vérnyomással és/vagy ehhez társuló tünetekkel járó, hevenyen fellépő betegség) fordulhatnak elő. Tájékoztassa a betegeket az ezzel járó jelekről és tünetekről és arról, hogy ha ezek előfordulnának, azonnal kérjenek orvosi segítséget és hagyják abba a kezelést. A kezelést csak az orvos utasítására szabad újrakezdeni.

Allergénnel végzett immunterápiára adott korábbi szisztémás allergiás reakció

Az Oralair tabletta alkalmazását csak gondos mérlegelés után szabad megkezdeni olyan betegeknél, akiknél allergénnel végzett korábbi immunterápiát követően szisztémás allergiás reakció lépett fel, és a lehetséges reakciók kezelésére szolgáló intézkedéseknek rendelkezésre kell állniuk. 

Asztma

Az asztma a súlyos szisztémás allergiás reakciók ismert kockázati tényezője. Az asztmastátuszt gondosan értékelni kell a kezelés megindítása előtt (lásd 4.3 pont).

Az asztmával is érintett betegek esetében elvárt, hogy az asztmaterápiájuk az Oralair-kezelés megkezdésekor, majd annak során végig be legyen állítva. Nem ajánlott az Oralair megkezdése után hirtelen abbahagyni az asztma fenntartó kezelésére alkalmazott gyógyszert.

Az egyidejűleg asztmával is érintett betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy az asztma hirtelen romlása esetén haladéktalanul forduljanak orvoshoz.

Akut légúti fertőzésben szenvedő asztmás betegeknél az Oralair-kezelés megkezdését el kell halasztani a fertőzés megszűnéséig.

Szív- és érrendszeri betegségek

A szív- és érrendszeri betegségben szenvedő betegek fokozott kockázatnak lehetnek kitéve szisztémás allergiás reakciók esetén. Ez figyelembe kell venni az Oralair-kezelés megkezdése előtt.

Béta-adrenerg blokkolók

Előfordulhat, hogy a béta-adrenerg-receptor-blokkolókkal kezelt betegek nem reagálnak a súlyos szisztémás reakciók, így az anafilaxia kezelésére adott adrenalin szokásos adagjára. A béta-adrenerg-receptor-blokkolók specifikusan antagonizálják az adrenalin szívműködést stimuláló és hörgőtágító hatásait.

MAO-gátlók, triciklusos antidepresszánsok és COMT-gátlók

Alaposan meg kell fontolni az allergénnel végzett immunterápia alkalmazását monoaminoxidáz-inhibitorokkal (MAOI), triciklusos antidepresszánsokkal vagy katekol-O-metiltranszferáz- (COMT) gátlókkal kezelt betegeknél, ezek a kezelések ugyanis erősíthetik az adrenalin hatását.

Enyhe vagy közepesen súlyos lokális allergiás reakciók

A kezelés során a beteg olyan allergénekkel érintkezik, amelyekre allergiás. Emiatt várható, hogy enyhe vagy közepesen súlyos lokális allergiás reakciók (például oralis pruritus, torokirritáció, fül-pruritus) lépnek fel az oropharyngealis területen. Amennyiben a betegnél jelentős reakciók lépnek fel az alkalmazás helyén, megfontolható a tüneti kezelés (például antihisztaminok) alkalmazása.

Orális léziók

Szájsebészeti beavatkozások (beleértve a foghúzást is) esetén el kell halasztani az Oralair tablettával végzett kezelést, a már folyamatban levő kezelést pedig a szájüreg teljes gyógyulásáig abba kell hagyni.

Eosinophil oesophagitis

Az Oralair tablettával végzett immunterápiával kapcsolatosan beszámoltak eosinophil oesophagitisről. Amennyiben súlyos vagy tartósan fennálló gastro-oesophagealis tünetek, így dysphagia vagy mellkasi fájdalom lép fel az Oralair tablettával végzett kezelés során, az Oralair tablettával végzett kezelést meg kell szakítani, és a beteg állapotát az orvosnak értékelnie kell. A kezelést csak az orvos utasítása esetén szabad újrakezdeni.

Remisszióban lévő autoimmun betegségek

Remisszióban lévő autoimmun betegségekkel érintett betegek számára az Oralair tablettát csak alapos megfontolást követően szabad felírni.

Laktóz

Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

Nátrium

Ez a gyógyszer kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Interakciós vizsgálatokat nem végeztek.

Nem jelentettek kölcsönhatásokat az olyan Oralair tablettával végzett klinikai vizsgálatok során, amelyekben a betegek szedhettek gyógyszert az allergiás tünetek kezelésére (antihisztaminokat, szteroidokat).

Nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy milyen lehetséges kockázatokkal jár az Oralair tablettával végzett kezelés során egyéb allergénekkel egyidejűleg alkalmazott immunterápia.

A tüneti antiallergiás gyógyszerekkel, illetve anti-IgE gyógyszerekkel (például omalizumabbal) végzett, együttesen alkalmazott kezelés növelheti a beteg immunterápiával szembeni toleranciájának mértékét. Erre gondolni kell az ilyen gyógyszerek abbahagyásakor.

Nincs klinikai tapasztalat az Oralair tablettával végzett kezelés alatt adott védőoltásokkal kapcsolatban. A védőoltás az Oralair tablettával végzett kezelés megszakítása nélkül csak a beteg általános állapotának orvosi értékelése után adható.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

Az Oralair tabletta alkalmazásával kapcsolatban nincsenek terhes nőkre vonatkozó klinikai adatok.

Állatkísérletek nem igazoltak direkt vagy indirekt káros hatásokat reproduktív toxicitás tekintetében (lásd 5.3 pont).

Az Oralair-kezelést nem szabad megkezdeni terhesség ideje alatt (lásd 4.3 pont) a súlyos szisztémás allergiás reakciók (anafilaxiás reakciók) lehetséges kockázata miatt.

Ha a kezelés során a beteg teherbe esik, az Oralair-kezelés, – ha szükséges – szoros megfigyelés mellett folytatható.

Szoptatás

Nem ismert, hogy az ötféle fűpollen allergénkivonata kiválasztódik-e az anyatejjel.

Óvintézkedésként célszerű mellőzni az allergén-immunterápia elkezdését a szoptatás során.

Mindazonáltal, mivel a szoptató nőknél az Oralair tabletta hatóanyagának szisztémás expozíciója elhanyagolható, az Oralair tabletta alkalmazását mérlegelni lehet a szoptatás alatt, figyelembe véve a kezelésnek az anya számára nyújtott előnyeit és a szoptatásnak a gyermek számára jelentett előnyeit.

Termékenység

Embernél a termékenységre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok.

Az Oralair tabletta hatóanyagával nem végeztek állatokon fertilitási vizsgálatokat. Mindazonáltal az ötféle fűpollen allergénkivonatával végzett ismételt adagolású dózistoxicitási vizsgálatok során hím és a nőstény állatok reproduktív szerveinek a kórszövettani vizsgálata nem mutatott káros hatást.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Az Oralair tabletta nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A gyógyszerbiztonsági profil összefoglalója

Az Oralair tablettával végzett kezelés során a betegek olyan allergéneknek vannak kitéve, melyek az alkalmazás helyén fellépő reakciókat és/vagy szisztémás allergiás tüneteket okozhatnak.

Ezért a kezelés során az alkalmazás helyén fellépő reakciók (pl. oralis pruritus és torok irritációja) várhatók. Ha a beteg az alkalmazás helyén reakciót észlel, a tüneti kezelést (pl. antihisztaminokkal) meg lehet fontolni.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

A placebokontrollos klinikai vizsgálatok során összesen 1038 olyan felnőttet és 154 olyan gyermeket kezeltek naponta egyszer ORALAIR 300 IR tablettával, akik fűpollen által kiváltott allergiás rhinoconjunctivitisben szenvedtek. Az ezeknél a betegeknél jelentett nemkívánatos hatásokat az alábbi táblázat összegzi.

A vizsgálatban való részvétel idő előtti abbahagyásához vezető mellékhatások többsége megfelelt az alkalmazás helyén fellépő reakcióknak. Ezek enyhe-közepes mértékűek voltak, nem voltak súlyosak.

A gyógyszermellékhatások szervrendszerek és gyakoriságok szerinti táblázatos összesítése: nagyon gyakori (>1/10), gyakori (>1/100 – <1/10), nem gyakori (>1/1000 – <1/100), ritka (≥1/10 000 – <1/1000). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint szerepelnek. A forgalomba hozatal utáni megfigyelés során jelentett mellékhatások az alábbi táblázatban „nem ismert” gyakorisággal szerepelnek.

Szervrendszer / Gyakoriság / Mellékhatás
Fertőző betegségek és parazitafertőzések
		Gyakori	nasopharyngitis, rhinitis
		Nem gyakori	szájherpesz, otitis
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
		Nem gyakori	nyirokcsomó-megnagyobbodás
Immunrendszeri betegségek és tünetek
		Nem gyakori	túlérzékenység, oralis allergia szindróma
		Nem ismert	anafilaxiás reakció
Pszichiátriai kórképek
		Nem gyakori	depresszió
Idegrendszeri betegségek és tünetek
		Nagyon gyakori	fejfájás
		Nem gyakori	szédülés, ízérzés zavara, somnolentia
		Ritka	szorongás
Szembetegségek és szemészeti tünetek
		Gyakori	conjunctivitis, szemviszketés, fokozott könnyezés
		Nem gyakori	szemhéjödéma, hyperaemiás szem, szemszárazság
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei
		Gyakori	fül-pruritus
		Nem gyakori	füldiszkomfort
Érbetegségek és tünetek
		Ritka	kipirulás
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
	Nagyon gyakori		torok irritációja
		Gyakori	pharyngealis oedema, asthma, dyspnoe, köhögés, dysphonia, allergiás rhinitis (orrdugulás, tüsszögés, rhinorrhoea, nasalis diszkomfort), sinus congestio
		Nem gyakori	gégeödéma, sípoló légzés, szorító érzés a torokban, pharyngealis hypaesthesia
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
	Nagyon gyakori		oralis pruritus
	Gyakori		szájüregi ödéma, nyelvödéma, ajaködéma, oropharyngealis hólyagképződés, stomatitis, hasmenés, hányás, hasi fájdalom, dyspepsia, dysphagia, nausea, glossodynia, oralis hypaesthesia, oralis paraesthesia, oropharyngealis fájdalom, oropharyngealis diszkomfort, oralis diszkomfort, a nyelv viszketése, ajakviszketés, szájszárazság, száraz torok
	Nem gyakori		lágyszájpadi oedema, gastritis, gastrooesophagealis reflux, szájfekély, oesophagealis fájdalom, szájfájdalom, cheilitis, eructatio, gingivitis, glossitis, nyelési fájdalom, szájüregi panaszok, nyálmirigy-megnagyobbodás, fokozott nyálszekréció, nyelvtájéki panaszok
	Nem ismert		eosinophil oesophagitis
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
	Gyakori		urticaria, atopiás dermatitis, pruritus
	Nem gyakori		angiooedema, bőrkiütés, acne
	Ritka		arcödéma
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
	Gyakori		mellkasi diszkomfort
	Nem gyakori		torokgombóc érzése, asthenia, influenzaszerű betegség
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei
	Ritka		emelkedett eozinofil-sejtszám
Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények
	Nem gyakori		excoriatio

Az első kezelési periódusban jelentett mellékhatásokhoz viszonyítva kevesebb féle mellékhatásról és kisebb gyakorisággal számoltak be a második és harmadik kezelési periódus során olyan felnőttek esetén, akiket egy klinikai vizsgálatban három egymást követő fűpollenszezon során ORALAIR-rel kezeltek.

Néhány kiválasztott mellékhatás leírása

Az Oralair tablettával végzett kezelés során a betegek olyan allergéneknek vannak kitéve, melyek az alkalmazás helyén fellépő reakciókat és/vagy szisztémás allergiás tüneteket okozhatnak.

Ezért a kezelés során alkalmazás helyén fellépő reakciók (pl. oralis pruritus és torok irritációja) várhatók. Ha a beteg az alkalmazás helyén fellépő reakciót észlel, a tüneti kezelést (pl. antihisztaminokkal) meg lehet fontolni.

Bármely más allergénnel végzett immunterápiához hasonlóan súlyos túlérzékenységi reakciók, így súlyos gégeödéma vagy szisztémás allergiás reakciók (azaz a bőr, a nyálkahártya vagy mindkettő érintettségével, nehézlégzéssel, perzisztáló gastrointestinalis tünetekkel, vagy alacsony vérnyomással és/vagy ehhez társuló tünetekkel járó, akut módon fellépő betegség) fordulhatnak elő. Tájékoztassa a betegeket az ezzel járó jelekről és tünetekről, valamint arról, hogy ha ezek előfordulnának, azonnal kérjenek orvosi segítséget és hagyják abba a kezelést. A kezelést csak az orvos utasítására szabad újrakezdeni.

Gyermekek és serdülők

Összességében, gyermekeknél és serdülőknél a biztonságossági profil hasonló, mint a felnőtteknél. A táblázatos összefoglalóban felsorolt mellékhatások közül az alábbiakat nagyobb gyakorisággal jelentették gyermekeknél és serdülőknél, mint felnőtteknél:

Nagyon gyakori: köhögés, nasopharyngitis, szájödéma.

Gyakori: oralis allergia szindróma, cheilitis, glossitis, torokgombóc érzése, a fület érintő diszkomfortérzés.

A táblázatos összefoglalón túl az alábbi reakciókról számoltak be ORALAIR tablettát szedő gyermekeknél és serdülőknél:

Gyakori: tonsillitis, bronchitis.

Nem gyakori: mellkasi fájdalom.

Forgalomba hozatalt követő tapasztalat

A forgalomba hozatalt követő időszakban az alábbi mellékhatásokat jelentették felnőtteknél, serdülőknél és gyermekeknél: asthma exacerbatiója, szisztémás allergiás reakció, eosinophil oesophagitis.

Nem ismert az ORALAIR tablettával végzett kezelés során ezeknek a reakcióknak a gyakorisága.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9. Túladagolás

Túladagolásról nem számoltak be.

A javasolt napi adagot meghaladó adagok bevételekor a nemkívánatos hatások kockázata fokozódik, beleértve az általános mellékhatásokat és a súlyos, helyi nemkívánatos hatásokat. Súlyos tünetek jelentkezése esetén, mint például angiooedema, nyelési nehézség, légszomj, hangváltozás vagy teltségérzés a torokban, azonnal orvoshoz kell fordulni.

Túladagolás esetén a nemkívánatos hatásokat tünetileg kell kezelni.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: allergénkivonatok, fűpollen, ATC kód: V01AA02

Hatásmechanizmus és farmakodinámiás hatások

Az Oralair tabletta a fűpollenek által okozott, conjunctivitisszel vagy anélkül megjelenő allergiás rhinitis specifikus IgE-mediált allergiás tüneteiben szenvedő betegek kezelésére alkalmazható.

A farmakodinámiás hatás célpontja az immunrendszer. A kezelés célja, hogy immunválaszt váltson ki azzal az allergénnel szemben, amellyel a beteget kezelik. A specifikus immunkezelés klinikai hatásának teljes és pontos hatásmechanizmusa nem egészében ismert és dokumentált. Kimutatták, hogy az Oralair-kezelés egy szisztémás kompetitív antitestválaszt vált ki a fűantigénnel szemben, valamint a specifikus IgG termelésének fokozódásához vezet. Ezen jelenségek klinikai jelentősége még nem ismert.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

VO34.04 számú vizsgálat

Európában végeztek egy multicentrikus, multinacionális, randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatot. A vizsgálatba 628, fűpollenek okozta szezonális allergiás rhinitisben és/vagy rhinoconjuctivitisben szenvedő felnőttet vontak be, akik betegségét bőrtesztekkel és/vagy a fűpollenre specifikus IgE pozitív titerével igazolták.

A betegeket 4 csoportba sorolták be véletlenszerűen: placebo (n=156), Oralair 100 IR/nap (n=157), Oralair 300 IR/nap (n=155) és Oralair 500 IR/nap (n=160).

Minden beteg naponta egyszer kapott egy nyelvalatti adagot körülbelül 4 hónappal a pollenszezon kezdete előtt indítva és egy teljes pollenszezonon keresztül folytatva. Az eredmények elemzését 569 kiértékelésre alkalmas beteg eredményei alapján végezték (placebo, n=148; Oralair 100 IR, n=142; Oralair 300 IR, n=136; Oralair 500 IR, n=143). A hatásosságot a rhinoconjuctivitis-tünetek összpontszáma (Rhinoconjunctivitis Total Symptom Score – RTSS) alapján határozták meg (a részleteket lásd alább) ezalatt az egy pollenszezon alatt.

A vizsgálat eredményei szerint az 500 IR-es és 300 IR-es adagok hatásossága összehasonlítható, míg a biztonságossági adatok a 300 IR-es adag esetében kedvezőbbek, amiből következik, hogy a javasolt napi adag 300 IR naponta.

A hatásossága elemzése, mely során a 300 IR-es csoportot a placeboval szemben értékelték (az ITT – Intent to Treat, azaz beválasztás szerinti – betegcsoportban a vizsgálati alanyok száma a 300 IR-es csoportnál 136, a placebocsoportnál 148 volt), az alábbi eredményeket mutatta:

VO34.04-vizsgálat – hatásossági eredmények (egy pollenszezon alatt)

Elsődleges végpont

VO34.04-vizsgálat	ORALAIR 300 IR Átlag (SD) Medián	Placebo Átlag (SD) Medián	Abszolút korrigált különbség Átlag[CI 95%]	Relatív átlag különbség*%	p-érték**
Rhinoconjunctivitis tüneti pontszám A	3,58 (2,98) 2,91	4,93 (3,23) 4,62	-1,39 [-2,09; -0,69]	27,3%	0,0001

*Relatív átlag különbség: Abszolút különbség / Placebo

** p-érték ANCOVA

^A Tünet pontszám: Az átlagos napi rhinoconjunctivitis tüneti összpontszámok (total rhinoconjunctivitis symptom score) betegenként a fűpollenszezon alatt. A rhinoconjunctivis tünetei az alábbiak voltak: tüsszögés, orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás, könnyezés és szemviszketés (a pontszám tartománya 0‑18, a felső érték (18) mind a hat tünet tekintetében tartós, nagyon súlyos szintet jelez).

Másodlagos végpontok

VO34.04-vizsgálat	ORALAIR 300 IR Átlag (SD) Medián	Placebo Átlag (SD) Medián	Abszolút korrigált különbség Átlag[CI 95%]	Relatív átlag különbség*%	p-érték**
Kiegészítő gyógyszer alkalmazása B	19,7% (24,8) 10,6%	27,9 % (29,3) 19,7%	-	-	-
Életminőség-pontszám C	1,08 (0,96) 0,89	1,37 (1,01) 1,20	-0,25 [-0,47; -0,04]	21,1%	=0,0199

*Relatív átlag különbség: Abszolút különbség / Placebo

** p-érték ANCOVA

^B Kiegészítő gyógyszer alkalmazása: Azon napok százalékos aránya betegenként, amelyeken legalább egy kiegészítő gyógyszer bevétele történt, p-érték 0,0194 NS (Wilcoxon).

^C Az életminőséget a pollenszezon csúcsán értékelték a rhinoconjunctivitis életminőség kérdőív segítségével (Rhinoconjunctivitis Quality of Life Questionnaire, RQLQ, a pontszám tartománya 0-7, a magasabb pontszám rosszabb életminőség-tartományt jelez).

A kezelés hatásosságának betegek által végzett globális kiértékelése: az Oralair tablettával kezelt csoportban 136-ból 119 beteg (88%), míg a placebocsoportban 148-ból 108 beteg (73%) észlelt (enyhétől a mérsékeltig vagy jótól a kiválóig terjedő) mértékű javulást ahhoz képest, mint amire az előző pollenszezonnal kapcsolatban emlékezett.

A 0-tól 3-ig terjedő tartománnyal rendelkező hat egyedi tüneti pontszám átlagainak ANCOVA elemzéséből származó eredmények szerint a különbség kedvezőbb volt a 300 IR tabletta mellett a placeboval szemben a tüsszögés (-0,19), az orrfolyás (-0,23), az orrviszketés (-0,23), az orrdugulás

(-0,28), a szemviszketés (-0,24) és a könnyezés (-0,21) tekintetében is.

A kiegészítő gyógyszert nem használó betegek aránya 35,3% volt a 300 IR csoportban és 27,0% a placebocsoportban (NS).

Post-hoc végpontok (a vakosítás feloldása után):

VO34.04-vizsgálat	ORALAIR 300 IR Átlag (SD) Medián	Placebo Átlag (SD) Medián	Abszolút korrigált különbség Átlag [CI 95%].	Relatív átlag különbség* %	p-érték
Átlagos korrigált tüneti pontszám D	4,17 (3,39) 3,57	5,88 (3,82) 5,26	-1,84 [-2,66; -1,02]	29,1%	<0,0001**
Átlagos kiegészítő gyógyszer pontszáma E	0,31 (0,43) 0,16	0,48 (0,53) 0,31	-0,17 [-0,29; -0,05]	35,0%	0,0047**
PSCD2-0 F	43,5% (33,8) 38,6	28,7% (30,7) 17,1	-	-	0,0001***
PSFD G	25,3% (30,2) 10,9	14,9% (23,6) 0,0	-	-	0,0006***

*Relatív átlag különbség: Abszolút különbség / Placebo

** p-érték ANCOVA/*** p-érték Wilcoxon

^D Átlagos korrigált tüneti pontszám (Average Adjusted Symptom Score – AASS): Kiegészítő gyógyszer használatára korrigált tüneti pontszámok (minden beteg esetében, a tüneti pontszám napi használatával és naponta használt kiegészítő gyógyszer mellett) átlaga.

^E Átlagos kiegészítő gyógyszer pontszáma (Average Rescue Medication Score): A fűpollenszezon alatt minden beteg esetében napi kiegészítő gyógyszer pontszámainak átlaga. A felhasznált gyógyszereket az alábbiak szerint pontozták: nincs kiegészítő gyógyszer = 0, antihisztaminok (orális és/vagy okuláris) = 1, nazális kortikoszteroidok = 2 és orális kortikoszteroidok = 3.

^F Tünetkontrollált napok százaléka (Percentage of Symptom Controlled Days – PSCD_2-0): Azon napok százalékos aránya, melyeken a tüneti pontszám legfeljebb 2 volt és nem volt szükség kiegészítő gyógyszer alkalmazására.

^G Tünetmentes és kiegészítő gyógyszertől mentes napok aránya (Proportion of Symptom and rescue medication–Free days (PSFD): A tünetmentes és a kiegészítő gyógyszer bevételét nem igénylő napok százalékos aránya.

A 300 IR csoportban hatvanegy beteg (45%) esetében volt a tünetkontrollált napok (tünet pontszám legfeljebb 2 és nem szükséges kiegészítő gyógyszer adása) aránya 50% fölött a fűpollenszezon alatt, szemben a placebocsoport 40 hasonló betegével (27%).

Gyermekek és serdülők

VO52.06 számú vizsgálat

Európában végeztek egy multicentrikus, multinacionális, randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatot (VO52.06-vizsgálat). A vizsgálatba 278, fűpollenek okozta szezonális allergiás rhinitisben és/vagy rhinoconjuctivitisben szenvedő, 5-17 éves beteget vontak be, akik betegségét bőrtesztekkel és a fűpollenre specifikus IgE pozitív titerével igazolták.

A betegeket 2 csoportba sorolták be véletlenszerűen: placebo (n=139) vagy Oralair 300 IR/nap (n=139). Minden beteg naponta egyszer kapott egy nyelvalatti adagot; a kezelést körülbelül 4 hónappal a pollenszezon kezdete előtt indították és egy teljes pollenszezonon keresztül folytatták. Növekvő adagolási sémát alkalmaztak a kezelési fázis első 3 napja alatt, ahol az adagot 100 IR-rel emelték, naponta 100 IR kezdő adagtól napi 300 IR-es adagig emelve. Az eredmények elemzését 266, kiértékelésre alkalmas beteg eredményei alapján végezték (placebo, n=135 és Oralair 300 IR, n=131). A hatásosságot a rhinoconjuctivitis-tünetek összpontszáma (Rhinoconjunctivitis Total Symptom Score – RTSS) alapján határozták meg (a részleteket lásd alább) ez alatt az egy pollenszezon alatt.

A hatásosság elemzése, mely során a 300 IR-es csoportot a placeboval szemben értékelték (az ITT – Intent to Treat – betegcsoportban a vizsgálati alanyok száma a 300 IR-es csoportnál 131, a placebocsoportnál 135 volt), az alábbi eredményeket mutatta:

VO52.06-vizsgálat – hatásossági eredmények (egy pollenszezon alatt):

Elsődleges végpont

VO52.06-vizsgálat	ORALAIR 300 IR Átlag (SD) Medián	Placebo Átlag (SD) Medián	Abszolút korrigált különbség Átlag [CI 95%]	Relatív átlag különbség* %	p-érték**
Rhinoconjunctivitis tüneti pontszám A	3,25 (2,86) 2,48	4,51 (2,93) 4,08	-1,13 [-1,80; -0,46]	28,0%	0,001

*Relatív átlag különbség: Abszolút különbség / Placebo

** p-érték ANCOVA

^A Tüneti pontszám: Az átlagos napi rhinoconjunctivitis-tünetek összpontszámai (total rhinoconjunctivitis symptom score) betegenként a fűpollenszezon alatt. A rhinoconjunctivis tünetei az alábbiak voltak: tüsszögés, orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás, könnyezés és szemviszketés (a pontszám tartománya 0-18, a felső érték (18) mind a 6 tünet tekintetében tartós, nagyon súlyos szintet jelez).

Másodlagos végpontok

VO52.06-vizsgálat	ORALAIR 300 IR Átlag (SD) Medián	Placebo Átlag (SD) Medián	Abszolút korrigált különbség Átlag [CI 95%]	Relatív átlag különbség* %	p-érték**
Átlagos kiegészítő gyógyszer pontszáma B	0,60 (0,61) 0,39	0,79 (0,65) 0,76	-0,20 [-0,34; -0,06]	24,1%	0,0064
Kiegészítő gyógyszer alkalmazása C	35,4% (33,2) 26,8%	46,5% (34,6) 49,0%	-	-	-

*Relatív átlag különbség: Abszolút különbség / Placebo

** p-érték ANCOVA

^B Átlagos kiegészítő gyógyszer pontszáma (Average Rescue Medication Score): Minden beteg esetében a napi kiegészítő gyógyszer pontszámainak átlaga a fűpollenszezon alatt. A felhasznált gyógyszereket az alábbiak szerint pontozták: nincs kiegészítő gyógyszer = 0, antihisztaminok (orális és/vagy okuláris) = 1, nazális kortikoszteroidok = 2 és orális kortikoszteroidok = 3.

^C Kiegészítő gyógyszer használata: Azon napok százalékos aránya betegenként, amelyeken legalább egy kiegészítő gyógyszer bevétele történt, p-érték 0,0146 NS (Wilcoxon).

Egyedi tüneti pontszámok: A 0-tól 3-ig terjedő tartománnyal rendelkező hat egyedi tüneti pontszám átlagainak ANCOVA elemzéséből származó eredmények szerint a különbség kedvezőbb volt a 300 IR tabletta mellett a placeboval szemben az orrfolyás (-0,16), az orrdugulás (-0,26), a szemviszketés (‑0,33) és a könnyezés (-0,21) tekintetében is.

A kiegészítő gyógyszert nem használó betegek aránya 18,3% volt a 300 IR-es csoportban és 14,8% a placebocsoportban (NS).

Post-hoc végpontok (a vakosítás feloldása után):

VO52.06-vizsgálat	ORALAIR 300 IR Átlag (SD) Medián	Placebo Átlag (SD) Medián	Abszolút korrigált különbség Átlag[CI 95%]	Relatív átlag különbség* %	p-érték
Átlagos beállított tüneti pontszám D	4,30 (3,57) 3,33	6,12 (3,85) 5,28	-1,64 [-2,51; -0,78]	29,8%	0,0002**
PSCD2-0 E	33,8% (30,0) 30,0	23,7% (27,2) 12,2	-	-	0,0107***
PSFD F	19,2% (24,9) 5,2	10,5% (18,4) 0,0	-	-	0,0037***

*Relatív átlag különbség: Abszolút különbség / Placebo

** p-érték ANCOVA/*** p-érték Wilcoxon

^D Átlagos korrigált tüneti pontszám (Average Adjusted Symptom Score – AASS): Kiegészítő gyógyszer használatára korrigált tünetek átlagos pontszáma (minden beteg esetében, a tüneti pontszám napi használata és naponta használt kiegészítő gyógyszer alapján).

^E Tünetkontrollált napok százaléka (Percentage of Symptom Controlled Days – PSCD_2-0): Azon napok százalékos aránya, amelyeken a tüneti pontszám legfeljebb 2 volt és nem volt szükség kiegészítő gyógyszer alkalmazására.

^F Tünetmentes és kiegészítő gyógyszertől mentes napok aránya (Proportion of Symptom and rescue medication–Free days (PSFD): A tünetmentes és a kiegészítő gyógyszer bevételét nem igénylő napok százalékos aránya.

A 300 IR csoportban negyvennégy beteg (34%) esetében volt a tünetkontrollált napok (amikor a tüneti pontszám legfeljebb 2 és nem szükséges kiegészítő gyógyszer adása) aránya 50% fölött a fűpollenszezon alatt, szemben a placebocsoport 26 hasonló betegével (19%).

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Az Oralair tablettában található allergének többsége fehérjék és glikoproteinek keveréke. Az intakt allergéneknek nincs közvetlen biohasznosulása a vérben. Ezért nem történtek állatkísérletes vagy humán farmakokinetikai vizsgálatok az Oralair tabletta farmakokinetikai profiljának és metabolizmusának értékelésére.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – egyszeri adagolású dózistoxicitási, ismételt adagolású dózistoxicitási, genotoxicitási, helyi tolerálhatósági és embryofoetalis fejlődési – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

Egy patkányokon végzett juvenilis toxicitási vizsgálatban a legmagasabb adag (a maximális humán terápiás adag 300-szorosa) 10 hétig történő napi adagolása mellett az APTI (aktivált parciális tromboplasztinidő) szignifikáns rövidülését észlelték kizárólag hím egyedeknél, de ez nem járt sem klinikai tünetekkel, sem pedig hisztopatológiai eltérésekkel.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

kroszkarmellóz-nátrium,

laktóz-monohidrát,

magnézium-sztearát,

mannit (E421),

mikrokristályos cellulóz,

vízmentes kolloid szilícium-dioxid

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év.

6.4 Különleges tárolási előírások

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolási hőmérsékletet.

A nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Oralair 100 IR és 300 IR nyelvalatti tabletta

Egy 3 db 100 IR nyelvalatti tablettát tartalmazó kis buborékcsomagolás, illetve egy 28 db 300 IR nyelvalatti tablettát tartalmazó buborékcsomagolás.

Nyelvalatti tabletták poliamid/alumínium/polivinil-klorid//(vinil) lakkbevonattal ellátott alumínium buborékcsomagolásban. Az egyes tabletták feletti fólia számozva van.

Kiszerelés: 31 db nyelvalatti tabletta dobozban.

Oralair 300 IR nyelvalatti tabletta

Egy 30 db 300 IR nyelvalatti tablettát tartalmazó buborékcsomagolás.

Nyelvalatti tabletták poliamid/alumínium/polivinil-klorid//(vinil) lakkbevonattal ellátott alumínium buborékcsomagolásban. Az egyes tabletták feletti fólia számozva van.

Kiszerelések: 30 db vagy 90 db nyelvalatti tabletta dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy kereszt)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

STALLERGENES

6 rue Alexis de Tocqueville

92160 ANTONY

Franciaország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-21527/01 ORALAIR 100 IR és 300 IR nyelvalatti tabletta 3× + 28×

OGYI-T-21527/02 ORALAIR 300 IR nyelvalatti tabletta 30×

OGYI-T-21527/03 ORALAIR 300 IR nyelvalatti tabletta 90×

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2010. november 17.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2014. április 10.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2023. október 16.