OXYNADOR 40 mg/20 mg retard tabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Oxynador 10 mg/5 mg retard tabletta

Oxynador 20 mg/10 mg retard tabletta

Oxynador 40 mg/20 mg retard tabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Oxynador 10 mg/5 mg retard tabletta

10 mg oxikodon-hidrokloridot (amely megfelel 9 mg oxikodonnak) és 5 mg naloxon-hidrokloridot (5,45 mg naloxon-hidroklorid-dihidrát formában; amely megfelel 4,5 mg naloxonnak) tartalmaz retard tablettánként.

Oxynador 20 mg/10 mg retard tabletta

20 mg oxikodon-hidrokloridot (amely megfelel 18 mg oxikodonnak) és 10 mg naloxon-hidrokloridot (10,9 mg naloxon-hidroklorid-dihidrát formában, amely megfelel 9 mg naloxonnak) tartalmaz retard tablettánként.

Oxynador 40 mg/20 mg retard tabletta

40 mg oxikodon-hidrokloridot (amely megfelel 36 mg oxikodonnak) és 20 mg naloxon-hidrokloridot (21,8 mg naloxon-hidroklorid-dihidrát formában, amely megfelel 18 mg naloxonnak) tartalmaz retard tablettánként.

Ismert hatású segédanyag: laktóz-monohidrát

Oxynador 10 mg/5 mg retard tabletta: 66,45 mg laktózt tartalmaz (laktóz-monohidrát formában).

Oxynador 20 mg/10 mg retard tabletta: 51,78 mg laktózt tartalmaz (laktóz-monohidrát formában).

Oxynador 40 mg/20 mg retard tabletta: 103,55 mg laktózt tartalmaz (laktóz-monohidrát formában).

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Retard tabletta.

Oxynador 10 mg/5 mg retard tabletta:

Fehér színű, ovális, mindkét oldalán enyhén domború, egyik oldalán „10” jelöléssel ellátott, filmbevonatú, retard tabletta (méretei: 9,5×4,5 mm).

Oxynador 20 mg/10 mg retard tabletta:

Világos rózsaszínű, ovális, mindkét oldalán enyhén domború, egyik oldalán „20” jelöléssel ellátott, filmbevonatú, retard tabletta (méretei: 9,5×4,5 mm).

Oxynador 40 mg/20 mg retard tabletta:

Barnássárga, hosszúkás, mindkét oldalán enyhén domború, egyik oldalán „40” jelöléssel ellátott, filmbevonatú, retard tabletta (méretei: 14,0×6,0 mm).

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Erős, megfelelően csak opioid fájdalomcsillapítóval kezelhető fájdalom.

A hozzáadott opioid antagonista naloxon az oxikodon egyes mellékhatásainak enyhítését szolgálja.

Az Oxynador felnőttek kezelésére javallott.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Analgesia

Az Oxynador analgetikus hatása az oxikodon-hidroklorid tartalmú retard készítményekével egyenértékű.

Az adagolást a fájdalom erősségéhez és a beteg egyéni érzékenységéhez kell igazítani. Ha az orvos másképpen nem rendeli, ezt a készítményt az alábbiak szerint kell alkalmazni:

Felnőttek

Az ajánlott kezdő adag opioid fájdalomcsillapítót még nem szedett beteg esetében 10 mg/5 mg oxikodon-hidroklorid/naloxon-hidroklorid 12 órás időközönként.

Az opioid-terápia megkezdésekor dózistitrálás megkönnyítésére, valamint az egyéni dózis módosításához kisebb hatáserősségek állnak rendelkezésre.

Opioidokat már szedő beteg esetében a kezdő adag magasabb lehet, a fájdalomcsillapítókkal korábban szerzett tapasztalatoktól függően.

A készítmény maximális napi dózisa 160 mg oxikodon-hidroklorid és 80 mg naloxon-hidroklorid. A maximális napi adag azokra a betegekre vonatkozik, akik korábban stabil napi adagot kaptak és szükségessé vált az emelt adag. Ha emelt adagra van szükség, különös figyelmet kell fordítani a beszűkült vesefunkciójú és enyhe májkárosodásban szenvedő betegekre. Nagyobb adagokat igénylő betegek esetében megfontolandó retard oxikodon-hidroklorid ugyanazon időintervallumokban történő, kiegészítő adagolása – figyelembe véve az oxikodon‑hidroklorid maximális 400 mg-os napi dózisát. Amennyiben szükségessé válik kiegészítő oxikodon-hidroklorid adagolás, a naloxon-hidroklorid bélműködésre kifejtett előnyös hatása elmaradhat.

A készítménnyel történő kezelés abbahagyása, valamint ezt követően más opioidra való áttérés után a bélműködés romlása várható.

Egyes betegeknek, akik rendszeres időközönként szedik ezeket a retard tablettákat, azonnali hatóanyagleadású fájdalomcsillapítóra lehet szükségük „mentő” kezelésként, áttörő fájdalom kezelésére. Az Oxynador nyújtott hatású retard készítmény – nem az áttörő fájdalom kezelésére szánták. Az egyszeri „mentő” dózis megközelítőleg az oxikodon-hidroklorid napi fájdalomcsillapító dózisának 1/6-ával egyenértékű adag lehet. Ha napi kettőnél több „mentő” dózisra van szükség, akkor ez általában azt jelzi, hogy növelni kell az adagot. Ezt a titrálást 1-2 naponként kell elvégezni. A cél olyan napi kétszeri adagot beállítani az adott beteg számára, amely megfelelő fájdalomcsillapító hatást tart fenn és a lehető legkevesebb „mentő” gyógyszer alkalmazását igényli mindaddig, amíg a fájdalomcsillapító kezelés szükséges.

Az Oxynador-t meghatározott dózisban naponta kétszer, fix időrend szerint kell alkalmazni. Míg a szimmetrikus (azonos adag reggel és este), 12 óránkénti adagolás a betegek többségénél megfelelő, addig egyes betegeknél az aszimmetrikus adagolás hatékonyabb, amelyet az egyéni fájdalomigényekhez igazítanak. Általában a legalacsonyabb hatékony dózist kell választani.

Nem daganatos eredetű fájdalom esetén általában elegendő a legfeljebb napi 40 mg/20 mg oxikodon‑hidroklorid/naloxon-hidroklorid adag, azonban nagyobb dózisokra is szükség lehet.

A jelen hatáserősséggel nem kivitelezhető adagolás esetén rendelkezésre állnak a készítmény egyéb hatáserősségei is.

Idősek

Éppúgy, mint a fiatalabb felnőtteknél, a dózist a fájdalom erősségéhez és a beteg egyéni érzékenységéhez kell igazítani.

Májkárosodásban szenvedő betegek

Egy klinikai vizsgálat kimutatta, hogy mind az oxikodon, mind a naloxon plazmaszintje emelkedett májkárosodásban szenvedő betegeknél. A naloxon koncentrációját a májkárosodás nagyobb mértékben befolyásolta, mint az oxikodonét (lásd 5.2 pont). A májkárosodás esetén viszonylag magas naloxon-expozíció klinikai jelentősége még nem ismert. A készítményt körültekintően kell alkalmazni enyhe májkárosodásban szenvedő betegeknél (lásd 4.4 pont). Közepesen súlyos és súlyos májkárosodás esetén az Oxynador ellenjavallt (lásd 4.3 pont).

Vesekárosodásban szenvedő betegek

Egy klinikai vizsgálat kimutatta, hogy mind az oxikodon, mind a naloxon plazmakoncentrációja nagyobb a vesekárosodásban szenvedő betegeknél (lásd 5.2 pont). A naloxon koncentrációját a vesekárosodás nagyobb mértékben befolyásolta, mint az oxikodonét. A vesekárosodás esetén tapasztalt viszonylag magas naloxon-expozíció klinikai jelentősége még nem ismert. A készítményt körültekintően kell alkalmazni vesekárosodásban szenvedő betegeknél (lásd 4.4 pont).

Gyermekek és serdülők

Az Oxynador biztonságosságát és hatásosságát 18 év alatti gyermekek és serdülők esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

A retard tabletták meghatározott adagjait naponta kétszer, fix időpontban kell bevenni.

A retard tablettákat elegendő mennyiségű folyadékkal, étkezéssel vagy étkezés nélkül is be lehet bevenni. A tablettákat egészben kell lenyelni – nem szabad széttörni, elrágni vagy összezúzni (lásd 4.4 pont).

Terápiás célok és a kezelés abbahagyása (fájdalomcsillapítás)

Az Oxynador-kezelés megkezdése előtt a beteggel közösen meg kell állapodni a kezelési stratégiában, amely magában foglalja a kezelés időtartamát és céljait, valamint a kezelés leállítási tervét, összhangban a fájdalom kezelésére vonatkozó irányelvekkel. A kezelés során gyakori konzultációra van szükség az orvos és a beteg között, hogy felmérjék a kezelés folytatásának szükségességét, mérlegeljék a kezelés abbahagyását és szükség esetén módosítsák a dózist. Amikor a betegnek már nincs szüksége oxikodon-kezelésre, ajánlott a dózis fokozatos csökkentése az elvonási tünetek megelőzése érdekében. Ha nincs megfelelő fájdalomkontroll, számolni kell a hyperalgesia, a tolerancia és alapbetegség progressziójának lehetőségével (lásd 4.4 pont).

Az alkalmazás időtartama

A tablettákat nem szabad tovább alkalmazni, mint ameddig az feltétlenül szükséges.

3. Ellenjavallatok

• A készítmény hatóanyagaival vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység;

• Súlyos, hypoxiával és/vagy hypercapniával járó légzésdepresszió;

• Súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegség;

• Cor pulmonale;

• Súlyos asthma bronchiale;

• Nem opioid-indukálta paralyticus ileus;

• Közepesen súlyos vagy súlyos májkárosodás.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Körültekintés szükséges, ha ezt a gyógyszert olyan betegeknél alkalmazzák, akikre az alábbi állapotok jellemzőek vagy az alább felsoroltak vonatkoznak:

• súlyosan károsodott légzésfunkció,

• alvási apnoe,

• központi idegrendszeri depresszáns hatású szerek egyidejű alkalmazása (lásd alább és a 4.5 pont),

• monoamin-oxidáz-gátlók egyidejű alkalmazása (MAO-gátlók, lásd alább és a 4.5 pont),

• tolerancia, fizikai függőség és elvonási tünetek (lásd alább),

• pszichológiai függőség [addikció], alkohol-, vagy gyógyszer-, illetve kábítószerabúzus kórtörténete (lásd alább),

• idős vagy legyengült betegek,

• fejsérülés, koponyaűri elváltozások vagy koponyaűri nyomásfokozódás, bizonytalan eredetű tudatszint csökkenés,

• epilepsziás megbetegedés vagy görcsrohamra való hajlam,

• hypotensio,

• hypertensio,

• pancreatitis,

• enyhe májkárosodás,

• vesekárosodás,

• opioid indukálta paralyticus ileus,

• myxoedema,

• hypothyreosis,

• Addison-kór (mellékvesekéreg-elégtelenség),

• prostata hypertrophia,

• toxikus pszichózis,

• alkoholizmus,

• delírium tremens,

• cholelithiasis,

• fennálló szív- és érrendszeri megbetegedés.

Légzésdepresszió

A túlzott opioid-alkalmazás elsődleges kockázata a légzésdepresszió.

Alvással összefüggő légzészavarok

Az opiodok alvással összefüggő légzési rendellenességeket okozhatnak, beleértve a centrális alvási apnoét (CSA) és az alvással összefüggő hypoxaemiát. Az opioidok alkalmazása dózisfüggően növeli a CSA kockázatát. CSA-ban szenvedő betegeknél fontolja meg a teljes opioid-adag csökkentését.

A nyugtató hatású készítmények, mint pl. a benzodiazepinek és rokonvegyületeik egyidejű alkalmazásának kockázata:

Az opioidok, beleértve az oxikodon-hidrokloridot és nyugtató hatású készítmények, mint pl. a benzodiazepinek és rokonvegyületeik együttes alkalmazása szedációt, légzésdepressziót, kómát és halált okozhatnak. Ezen kockázatok miatt szedatív gyógyszerekkel való együttes rendelését olyan betegeknél kell fenntartani, akiknél az alternatív kezelési lehetőségek nem lehetségesek. Ha az a döntés születik, hogy az Oxynador-t együtt rendelik szedatív gyógyszerekkel, a legalacsonyabb hatásos dózist, és a lehető legrövidebb kezelési időt kell alkalmazni.

A betegek szoros megfigyelése szükséges a légzési elégtelenség és szedáció tüneteinek tekintetében. Erre vonatkozóan feltétlenül ajánlott tájékoztatni a betegeket és gondozóikat, hogy tisztában legyenek ezek tüneteivel (lásd 4.5 pont).

MAO-gátlók

Az Oxynador alkalmazása körültekintést igényel azoknál a betegeknél akik MAO-gátlót szednek, vagy akik az elmúlt 2 hétben MAO-gátlót kaptak.

Körültekintően kell eljárni a készítmény alkalmazásakor enyhe máj- vagy vesekárosodásban szenvedő betegek esetében. Súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetében kiemelten szükséges a gondos orvosi megfigyelés.

Az esetleg fellépő diarrhoea a naloxon hatásának tudható be.

Opioidalkalmazási zavar (abúzus és függőség)

Opioidok, például oxikodon ismételt alkalmazása esetén tolerancia, valamint fizikai és/vagy pszichés függőség alakulhat ki. Az Oxynador ismételt alkalmazása opioidalkalmazási zavarhoz (Opioid Use Disorder, OUD) vezethet. Nagyobb dózis és az opioid-kezelés hosszabb időtartama növelheti az OUD kialakulásának kockázatát. Az Oxynador-abúzus vagy helytelen használat túladagolást és/vagy halált okozhat. Az OUD kialakulásának kockázata fokozott azoknál a betegeknél, akiknek az személyes vagy családi (szülők vagy testvérek) anamnézisében szerhasználati zavar szerepel (beleértve az alkoholizmust is), az aktuálisan dohányzóknál, vagy azon betegeknél, akiknek személyes anamnézisében más mentális betegségek (pl. major depresszió, szorongás és személyiségzavarok) szerepelnek.

Az Oxynador-kezelés megkezdése előtt és a kezelés során a beteggel meg kell állapodni a kezelési célokban és a kezelés leállítási tervében (lásd 4.2 pont). A kezelés előtt és alatt a beteget tájékoztatni kell az OUD kockázatairól és jeleiről is. Ha ezek a jelek előfordulnak, a betegnek azt kell tanácsolni, hogy forduljon kezelőorvosához.

A betegeknél ellenőrizni kell a kábítószer-kereső magatartás jeleit (pl. túl gyakori receptfelírási kérések). Ez magában foglalja az egyidejűleg alkalmazott opioidok és pszichoaktív szerek (például benzodiazepinek) ellenőrzését. Az OUD jeleit és tüneteit mutató betegek esetében mérlegelni kell az addiktológiai konzultációt.

A kezelés abbahagyása és megvonási szindróma

Az Oxynador ismételt alkalmazása fizikai függőséghez vezethet, és a kezelés hirtelen abbahagyása esetén megvonási szindróma léphet fel.

Amennyiben a kezelésre többé már nincs szükség, az elvonási tünetegyüttes elkerülése érdekében tanácsos lehet fokozatosan csökkenteni a dózist (lásd 4.2 pont).

Az Oxynador nem alkalmas elvonási tünetek kezelésére.

A készítmény nyújtott hatóanyag-leadási tulajdonságainak megtartása érdekében a retard tablettákat egészben kell lenyelni – tilos széttörni, elrágni vagy összezúzni. A széttört, elrágott, vagy összezúzott retard tabletták alkalmazása a hatóanyag gyorsabb felszabadulásához és akár halálos oxikodon-adag felszívódásához is vezethet (lásd 4.9 pont).

Azon betegek esetében, akiknél már előfordult aluszékonyság és/vagy időnként hirtelen elalvás, tartózkodniuk kell a gépjárművezetéstől vagy a gépek kezelésétől. Sőt a dózis csökkentése vagy a terápia abbahagyása is megfontolandó. Ha a beteg egyéb szedatívumot kap az Oxynador mellé, óvatosság szükséges az esetleges additív hatás miatt (lásd 4.5 és 4.7 pontok).

Az alkohol és az Oxynador egyidejű alkalmazása fokozhatja az Oxynador mellékhatásait; az egyidejű alkalmazás kerülendő.

Nem végeztek vizsgálatokat az Oxynador 18 év alatti gyermekeknél vagy serdülőknél történő adagolásának biztonságosságára és hatásosságára vonatkozóan, ezért alkalmazása ebben a betegpopulációban nem ajánlott.

Nincs klinikai tapasztalat olyan rákbetegek kezelésével, akiknél carcinosis peritonei, előrehaladott emésztőrendszeri vagy kismedencei daganat okozta, kezdődő bélelzáródás áll fenn. Ezért a készítmény alkalmazása ebben a betegpopulációban nem ajánlott.

A készítmény alkalmazása nem ajánlott műtét előtt vagy 12-24 órával az után. A műtét típusától és nagyságától, a választott érzéstelenítő eljárástól, az egyidejűleg adott egyéb gyógyszerektől, és a beteg állapotától függően, a készítménnyel történő posztoperatív kezelés megkezdésének pontos időzítése az adott betegre vonatkozó, körültekintő kockázat-előny elemzéstől függ.

Bármilyen, a gyógyszerfüggők általi visszaélést a készítménnyel határozottan vissza kell szorítani. Ha a beteg opioid agonistáktól (pl. heroin, morfin, vagy metadon) függ, a készítmény parenterális, intranazális vagy perorális abúzusa erős elvonási tüneteket okozhat – a naloxon opioid-receptor antagonista tulajdonsága miatt, ill. súlyosbíthatja a már fennálló elvonási tüneteket (lásd 4.9 pont).

Ez a készítmény kettős polimer mátrixot tartalmaz – kizárólag szájon át történő alkalmazásra szolgál. A retard tabletta összetevőinek (főleg a talkum miatt) visszaélésszerű, parenterális befecskendezése várhatóan helyi szövetelhaláshoz és tüdő granulomák kialakulásához, vagy más súlyos, esetlegesen halált okozó nemkívánatos hatásokhoz vezethet.

A széklet üres mátrixokat (tablettákat) tartalmazhat.

Az opioidok, mint például az oxikodon hatással lehetnek a hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg vagy a -gonadalis tengelyekre. Néhány változás észlelhető, megemelkedhet a szérum prolaktinszintje, és csökkenhet a plazma kortizol- és a tesztoszteronszintje. A hormonális változások miatt klinikai tünetek jelentkezhetnek.

A hosszan tartó opioid-kezelés alatt álló betegeknél az Oxynador-ra történő átállás kezdetben elvonási tüneteket vagy hasmenést válthat ki.

Hiperalgézia, amely nem reagál az oxikodon dózisának további emelésére, különösen nagy dózisok esetén fordulhat elő. Szükség lehet az oxikodon dózisának csökkentésére vagy más opioidra való váltásra.

Hepatobiliáris betegségek

Az oxikodon az Oddi-sphincter diszfunkcióját és spasmusát okozhatja, ami az epeúti tünetek, valamint a pancreatitis kockázatának növekedéséhez vezethet. Az oxikodon/naloxon alkalmazásakor ezért körültekintően kell eljárni pancreatitisben, illetve epeúti betegségekben szenvedő betegeknél.

Az Oxynador használata doppingellenőrzés során pozitív eredményt adhat. Az Oxynador alkalmazása doppingszerként veszélyes lehet az egészségre.

Ez a gyógyszer laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló örökletes galaktóz-intoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban az Oxynador nem szedhető.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Az opioidok és szedatív hatású gyógyszerek, mint pl a benzodiazepinek és rokonvegyületeik egyidejű alkalmazása fokozza a szedáció, légzési elégtelenség, kóma és halál kockázatát a központi idegrendszeri depresszáns additív hatása miatt. Korlátozni kell az egyidejű alkalmazás dózisát és időtartamát (lásd 4.4 pont).

A központi idegrendszeri depresszáns hatású szerek többek között, de nem kizárólag: egyéb opioidok, gabapentinek, mint a pregabalin, anxiolitikumok, altatók és nyugtatók (beleértve a benzodiazepineket), antidepresszáns szerek, antipszichotikumok, antihisztaminok és antiemetikumok.

Az Oxynador-t körültekintéssel kell alkalmazni azoknál a betegeknél, akik MAO-gátlót szednek, vagy akik az elmúlt 2 hétben MAO-gátlót kaptak.

Az oxikodon egyidejű alkalmazása szerotonerg szerekkel – pl. szelektív szerotoninvisszavétel-gátlókkal (SSRI) vagy a szerotonin-noradrenalin visszavételgátlókkal (SNRI) – toxikus szerotonin-hatást okozhat. A toxikus szerotonin-hatás lehetséges tünetei az elmeállapot változása (pl. izgatottság, hallucinációk, coma), vegetatív idegrendszeri instabilitás (pl. tachycardia, vérnyomás-ingadozás, hyperthermia), neuromuscularis rendellenességek (pl. hyperreflexia, mozgáskoordinációs zavar, izommerevség) és/vagy gastrointestinalis tünetek (pl. hányinger, hányás, hasmenés). Az ezeket a gyógyszereket szedő betegeknél az oxikodont körültekintően kell alkalmazni, és adagolásának csökkentése is szükségessé válhat.

Oxikodon és antikolinerg szerek vagy antikolinerg aktivitású gyógyszerek (például triciklusos antidepresszánsok, antihisztaminok, antipszichotikumok, izomlazítók, Parkinson-kór kezelésére alkalmazott gyógyszerek) egyidejű alkalmazása fokozhatja az antikolinerg nemkívánatos hatásokat.

Az alkohol fokozhatja az Oxynador farmakodinámiás hatásait; az egyidejű alkalmazás kerülendő.

Az oxikodon és kumarin-származékok együttadása esetén az INR (nemzetközi normalizált ráta vagy Quick-érték) klinikailag lényeges csökkenését vagy növekedését észlelték.

Az oxikodon elsődlegesen a CYP3A4 által metabolizálódik, de lebomlásában a CYP2D6 is szerepet játszik (lásd 5.2 pont). Ezen metabolikus utakat különböző egyidejűleg adott gyógyszerek vagy étrendkiegészítők gátolhatják vagy indukálhatják. Ennek megfelelően szükségessé válhat az Oxynador dózisának módosítása.

A CYP3A4 inhibitorok, pl. a makrolid antibiotikumok (pl. klaritromicin, eritromicin, telitromicin), az azol‑típusú gombaellenes szerek (pl. ketokonazol, vorikonazol, itrakonazol, pozakonazol), a proteáz-gátlók (pl. ritonavir, indinavir, nelfinavir, szakvinavir), a cimetidin, és a grépfrútlé lassíthatják az oxikodon clearance-ét és ez az oxikodon plazmakoncentrációjának növekedéséhez vezethet. A készítmény dózisának csökkentése és ezt követő újratitrálása válhat szükségessé.

A CYP3A4 induktorok, pl. a rifampicin, karbamazepin, fenitoin és az orbáncfű fokozhatják az oxikodon metabolizmusát, ami a gyógyszer clearance-ének emelkedéséhez vezethet, ezáltal csökkentve az oxikodon plazmakoncentrációját. Körültekintés ajánlott és további titrálás válhat szükségessé a tünetek megfelelő szintű kontrolljának eléréséhez.

Elméletben, a CYP2D6 aktivitást gátló gyógyszerek, pl. a paroxetin, a fluoxetin és a kinidin az oxikodon-clearance csökkenését okozhatják és ez az oxikodon plazmakoncentrációjának növekedéséhez vezethet. A CYP2D6 inhibitorokkal való együttes alkalmazásnak nincs számottevő hatása az oxikodon eliminációjára, sőt az oxikodon farmakodinámiás hatásaira sem.

In vitro metabolizmus vizsgálatokkal igazolták, hogy nem várható releváns interakció az oxikodon és a naloxon között.

A klinikailag releváns interakciók valószínűsége a paracetamol, acetilszalicilsav, naltrexon és oxikodon/naloxon kombináció között minimális.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

Nincs adat az Oxynador retard tabletta terhesség vagy szülés alatti alkalmazására vonatkozóan. Az oxikodon emberi terhesség alatti alkalmazásáról rendelkezésre álló kevés adat nem szolgáltatott bizonyítékot a veleszületett rendellenességek fokozott kockázatára. A naloxon terhesség alatti alkalmazására vonatkozóan nem áll rendelkezésre elegendő adat. Azonban a készítménnyel történő kezelést követően a nők szisztémás naloxon-expozíciója viszonylag alacsony (lásd 5.2 pont). Mind az oxikodon, mind a naloxon áthatol a placentán. A két hatóanyag kombinációjával nem végeztek állatkísérleteket (lásd 5.3 pont). Az oxikodonnal és a naloxonnal külön-külön elvégzett állatkísérletek nem igazoltak semmiféle teratogén vagy embriotoxikus hatást.

Az oxikodon hosszú távú szedése a terhesség alatt elvonási tüneteket okozhat az újszülöttnél. A szülés alatt alkalmazva az oxikodon légzésdepressziót idézhet elő az újszülöttnél. A készítményt csak abban az esetben szabad alkalmazni a terhesség alatt, ha a várható előny messze meghaladja a magzatot vagy az újszülöttet veszélyeztető, lehetséges kockázatot.

Szoptatás

Az oxikodon kiválasztódik az anyatejbe. Az anyatej/plazma koncentráció mért aránya 3:4:1, ezért elképzelhető, hogy anyatejjel táplált csecsemőn érvényesülnek az oxikodon hatásai. Nem ismert, hogy a naloxon is kiválasztódik-e az anyatejbe. Azonban a tabletták bevétele után a szisztémás naloxon-szintek nagyon alacsonyak (lásd 5.2 pont).

Az anyatejjel táplált csecsemő veszélyeztetettsége nem zárható ki, különösen, ha a szoptató anya több adag tablettát vett be.

A szoptatást abba kell hagyni az Oxynador-kezelés idejére.

Termékenység

Nem állnak rendelkezésre adatok az oxikodon és a naloxon humán termékenységre gyakorolt hatásáról. Patkányok esetén az oxikodon/naloxon-kezelés nem befolyásolta a termékenységet (lásd 5.3 pont).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Az Oxynador közepes mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Ez főleg a kezelés elkezdésekor, dózisnöveléskor, készítményváltáskor fordulhat elő vagy abban az esetben, ha a tablettákat központi idegrendszeri depresszáns hatású készítménnyel együtt adják. Megfelelő dózissal beállított betegeket nem kell feltétlenül korlátozni. Az orvos egyénileg dönti el, hogy a beteg vezethet-e gépjárművet, illetve kezelhet-e gépeket.

Oxynador-ral kezelt, aluszékonyságról és/vagy az időnként hirtelen kialakuló elalvásról beszámoló betegeket figyelmeztetni kell, hogy tartózkodjanak a gépjárművezetéstől és az olyan tevékenységektől (pl. gépek kezelése), amelyek során a csökkent éberség miatt önmagukat, illetve másokat súlyos sérülés vagy halálozásnak kockázatának tehetik ki, amíg ezek a visszatérő epizódok és az aluszékonyság meg nem szűnnek (lásd még 4.4 és 4.5 pont).

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A mellékhatások osztályozásának alapját az alábbi gyakorisági kategóriák képezik:

Nagyon gyakori (≥ 1/10)

Gyakori (≥ 1/100 - <1/10)

Nem gyakori (≥ 1/1000 - <1/100)

Ritka (≥ 1/10 000 - <1/1000)

Nagyon ritka (<1/10 000)

Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

A gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások súlyosságuk csökkenő sorrendjében vannak feltüntetve.

A fájdalom kezelése során fellépő mellékhatások

MedDRA szervrendszer osztály	Gyakori	Nem gyakori	Ritka	Nem ismert
Immunrendszeri betegségek és tünetek		túlérzékenység
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek	csökkent étvágy, akár étvágytalanság
Pszichiátriai kórképek	álmatlanság	kóros gondolkodás, szorongás, zavart tudatállapot, depresszió, csökkent libidó, idegesség, nyugtalanság	gyógyszerfüggőség (lásd 4.4 pont)	eufórikus hangulat, hallucináció, rémálmok, agresszió
Idegrendszeri betegségek és tünetek	szédülés, fejfájás, aluszékonyság	görcsrohamok1, figyelemzavar, dysgeusia, beszédzavar, syncope, tremor, letargia		fonákérzések, szedáció
Szembetegségek és szemészeti tünetek		látászavar
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei	vertigo
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek		angina pectoris2, palpitatio	tachycardia
Érbetegségek és ‑tünetek	hőhullám	vérnyomás-csökkenés, vérnyomás-emelkedés
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek		dyspnoe, rhinorrhoea, köhögés	ásítozás	légzésdepresszió, centrális alvási apnoe szindróma
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	hasi fájdalom, székrekedés, hasmenés, szájszárazság, dyspepsia, hányás, hányinger, flatulentia	hasi puffadás	fogászati rendellenességek	böfögés
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek		májenzimszint-emelkedés, epegörcs
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	viszketés, bőrreakciók, hyperhidrosis
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei		izomgörcsök, izomrángás, myalgia
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek		sürgető vizelési inger		vizeletretenció
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek				erectilis diszfunkció
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	asthenia, fáradtság	mellkasi fájdalom, hidegrázás, gyógyszerelvonási tünetegyüttes, rossz közérzet, fájdalom, perifériás ödéma, szomjúság
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei		testtömegcsökke-nés	testtömeg‑növeke-dés
Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények		baleseti sérülések

¹ Különösen epilepsziás betegeknél, illetve fokozott görcskészség esetén.

² Különösen olyan betegeknél, akik kórtörténetében koszorúér-betegség szerepel.

Az oxikodon-hidroklorid hatóanyag további mellékhatásai ismertek:

Farmakológiai tulajdonságaiból adódóan, az oxikodon-hidroklorid légzésdepressziót, pupillaszűkületet, hörgőgörcsöt, simaizom-görcsöt okozhat, továbbá elnyomhatja a köhögési reflexet.

MedDRA szervrendszer osztály	Gyakori	Nem gyakori	Ritka	Nem ismert
Fertőző betegségek és parazitafertőzések			herpes simplex
Immunrendszeri betegségek és tünetek				anafilaxiás reakció
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek		dehydratio	megnövekedett étvágy
Pszichiátriai kórképek	megváltozott kedélyállapot és személyiségváltozás, csökkent aktivitás, pszichomotoros hiperaktivitás	izgatottság, érzékelési zavarok (pl. derealizáció),
Idegrendszeri betegségek és tünetek		koncentráció romlása, migrén, hypertonia, akaratlan izomrángások, hypoaesthesia, koordinációs zavarok		hyperalgesia
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei		hallászavar
Érbetegségek és –tünetek		vasodilatatio
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek		hangképzési zavar (dysphonia)
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	csuklás	dysphagia, ileus, szájnyálkahártya kifekélyesedése, stomatitis	melaena, fogínyvérzés	fogszuvasodás
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek				cholestasis, az Oddi-sphincter diszfunkciója
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei		száraz bőr	urticaria
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek	dysuria
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek		hypogonadizmus		amenorrhoea
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók		oedema, gyógyszertolerancia		gyógyszer-elvonási szindróma újszülötteknél

Szerfüggőség

Az Oxynador ismétlődő alkalmazása függőséget okozhat, még terápiás dózisban is. A szerfüggőség kockázata a beteg egyéni kockázati tényezőitől, a dózistól és az opioid-kezelés időtartamától függően változhat (lásd 4.4 pont).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Mérgezési tünetek

A beteg kórtörténetétől függően, az Oxynador-túladagolás olyan tünetekben nyilvánulhat meg, amelyeket vagy az oxikodon (opioid‑receptor agonista) vagy a naloxon (opioid‑receptor antagonista) idéz elő. Az oxikodon-túladagolás lehetséges tünetei a következők: miosis, légzésdepresszió, aluszékonyság amely eszméletlenségig progrediálhat, csökkent izomtónus, bradycardia, valamint hypotensio. Súlyosabb esetekben előfordulhat kóma, nem kardiális eredetű tüdő oedema és keringési elégtelenség, amely akár halálos kimenetelű is lehet.

Az oxikodon túladagolása esetén toxicus leukoencephalopathiáról számoltak be.

Önmagában csak naloxon-túladagolás előfordulása nem valószínű.

Mérgezés kezelése

A naloxon-túladagolás miatt fellépő elvonási tüneteket szimptomatikusan, szigorú felügyelet mellett kell kezelni.

Az oxikodon-túladagolásra utaló klinikai tünetek kezelése opioid antagonistákkal történhet (pl. naloxon-hidroklorid 0,4-2 mg intravénásan). Ezt 2-3 perces időközönként ismételni kell, a klinikai szükségesség függvényében. Lehetséges továbbá infúzióban adni 2 mg naloxon-hidrokloridot 500 ml fiziológiás sóoldatban, illetve 5%-os dextróz oldatban (0,004 mg/ml naloxon). Az infúzió sebességét az előzőleg alkalmazott bólus dózisokhoz és a beteg válaszreakciójához kell igazítani.

Megfontolandó a gyomormosás.

A túladagolást kísérő keringés-összeomlás kezelésére szupportív terápiát kell alkalmazni (gépi lélegeztetés, oxigenizáció, vazopresszorok, és folyadékpótlás infúzióban). Szívmegállás vagy ‑ritmuszavar kezelésére szívmasszázs vagy defibrilláció alkalmazandó. A gépi lélegeztetést szükség esetén biztosítani kell. A folyadék- és elektrolitháztartás fenntartása szükséges.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Analgetikumok; Opioidok; Természetes ópium alkaloidok

ATC kód: N02AA55

Hatásmechanizmus

Az oxikodon és a naloxon az agy, a gerincvelő, és a perifériás szervek (pl. vékonybél) kappa-, mű és delta-opioid receptoraihoz mutat affinitást. Az oxikodon opioid-receptor agonistaként hat ezekre a receptorokra és a központi idegrendszer endogén opioid‑receptoraihoz kötődik. Ezzel ellentétben, a naloxon tiszta antagonista, amely az opioid-receptor minden típusához kötődik.

Farmakodinámiás hatások

Az erőteljes first-pass metabolizmus miatt, a naloxon biohasznosulása perorális alkalmazás után <3%, emiatt klinikailag lényeges, szisztémás hatás nem valószínű. A naloxon csökkenti a belek opioid kezeléssel jellemzően együttjáró működészavarát, mivel bélben helyileg, kompetitívan antagonizálja az oxikodon opioid-receptorok közvetítésével érvényesülő hatását.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

Az opioidok endokrin rendszerre kifejtett hatásáról lásd a 4.4 pontot.

Preklinikai vizsgálatok a természetes opioidok különböző, az immunrendszer összetevőire kifejtett hatásait mutatták ki – ezek klinikai jelentősége nem ismert. Az sem ismert továbbá, hogy a félszintetikus oxikodonnak van-e a természetes opioidokhoz hasonló immunrendszeri hatása.

Analgesia

Egy 12 hétig tartó párhuzamos csoportokban 322 opioid okozta székrekedéstől szenvedő betegen elvégzett kettős vak vizsgálatban az oxikodon-hidroklorid/naloxon-hidroklorid-terápiában részesülő betegeknek átlagosan eggyel több teljesen spontán (hashajtó nélküli) bélmozgásuk volt a kezelés utolsó hetében, szemben a folyamatosan csak oxikodon-hidroklorid retard tablettát hasonló adagokban alkalmazó betegekkel (p<0,0001). A hashajtók használata a kezelés első 4 hetében lényegesen alacsonyabb volt az oxikodon/naloxon csoportban, szemben az oxikodon-monoterápia csoporttal (31% vs. 55%, valamint p<0,0001).

Hasonló eredményeket mutatott egy 265, nem daganatos beteg bevonásával végzett vizsgálat is, ami a 60 mg/30 mg-80 mg/40 mg oxikodon-hidroklorid/naloxon-hidroklorid dózistartományt hasonlította az azonos tartományban adott oxikodon-hidroklorid-monoterápiához.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Oxikodon-hidroklorid

Felszívódás

A szájon át adott oxikodon abszolút biohasznosulása magas, elérheti a 87%-ot is.

Eloszlás

A felszívódást követően az oxikodon az egész szervezetben eloszlik. Körülbelül 45%-a kötődik plazmafehérjékhez.

Az oxikodon átjut a placentán és az anyatejben is kimutatható.

Biotranszformáció

A bélben és a májban noroxikodonná és oximorfonná, valamint számos glükuronid‑származékká metabolizálódik. A noroxikodon, az oximorfon, és a noroximorfon a citokróm P450 rendszerben képződik. A kinidin csökkenti az oximorfon-képződést, de ez nem befolyásolja lényegesen az oxikodon farmakodinámiáját. A metabolitok hozzájárulása a teljes farmakodinámiás hatáshoz elhanyagolható.

Elimináció

Az oxikodon és metabolitjai a széklettel és vizelettel ürülnek.

Naloxon-hidroklorid

Felszívódás

Szájon át történő alkalmazás után a naloxonnak nagyon alacsony (<3%) a szisztémás hasznosulása.

Eloszlás

A naloxon átjut a placentán. Nem áll rendelkezésre adat az anyatejbe való kiválasztódásról.

Biotranszformáció és elimináció

Parenterális alkalmazás után, felezési ideje a plazmában kb. egy óra. A hatás időtartama függ a dózistól és az adagolás módjától. Az intramuscularis injekció hosszabb ideig tartó hatást eredményez, mint az intravénás adagolás. A májban metabolizálódik és a vizelettel választódik ki. A fő metabolitok a naloxon-glükuronid, a 6-béta-naloxol, valamint ennek glükuronidjai.

Oxikodon-hidroklorid/naloxon-hidroklorid kombináció (Oxynador)

Farmakokinetikai/farmakodinámiás összefüggések

Az Oxynador tablettában alkalmazott oxikodon farmakokinetikai jellemzői azonosak a nyújtott hatóanyag-leadású naloxon-hidroklorid tablettával együtt adott, nyújtott hatóanyag-leadású oxikodon-hidroklorid tablettában alkalmazottéhoz.

Az Oxynador különböző dózisai egymás között kicserélhetőek.

Az Oxynador maximális adagjának per os adagolását követően, egészséges egyénekben a naloxon plazmaszintje annyira alacsony volt, hogy farmakokinetikai analízis elvégzése nem volt kivitelezhető.

Naloxon-3-glükuronidot, mint rokon markert használtak a farmakokinetikai analízishez, mivel ennek plazmakoncentrációja kellően magas volt.

Összegezve, magas zsírtartalmú reggeli után bevéve, az oxikodon biohasznosulása és plazma-csúcskoncentrációja (C_max) átlagosan 16%-kal, illetve 30%-kal nőtt az éhgyomri adagoláshoz képest. Ezt klinikailag nem számottevőnek értékelték, ezért az Oxynador étellel vagy anélkül is bevehető (lásd 4.2 pont).

In vitro gyógyszer-metabolizációs vizsgálatok azt igazolták, hogy a klinikailag jelentős Oxynador-ra vonatkozó interakciók valószínűsége alacsony.

Idősek

Oxikodon

Időskorúak esetében az oxikodon AUCτ értéke 118%-ra növekedett (90%-os CI 103, 135) a fiatal önkéntesekével összevetve. Az oxikodon C_max értéke átlagosan 114%-ra (90%-os CI 102, 127), C_min értéke átlagosan 128%-ra nőtt (90%-os CI 107, 152).

Naloxon

Időskorúak esetében a naloxon AUCτ értéke 182%-ra növekedett (90%-os CI 123, 270) a fiatal önkéntesekével összevetve. A naloxon C_max értéke átlagosan 173%-ra (90%-os CI 107, 280), C_min értéke átlagosan 317%-ra nőtt (90%-os CI 142, 708).

Naloxon-3-glükuronid

Idősek esetében a naloxon-3-glükuronid AUCτ értéke 128%-ra nőtt (90%-os CI 113, 147) a fiatal önkéntesekével összevetve. A naloxon-3-glükuronid C_max értéke átlagosan 127%-ra (90%-os CI 112, 144), C_min értéke átlagosan 125%-ra nőtt (90%-os CI 105, 148).

Májkárosodásban szenvedő betegek

Oxikodon

Az oxikodon AUC_INF értéke átlagosan 143%-ra (90%-os CI 111, 184) nőtt enyhe májkárosodásban, 319%-ra (90%-os CI 248, 411) közepesen súlyos májkárosodás esetén, és 310%-ra (90%-os CI 241, 398), súlyos májkárosodásban, az egészséges önkéntesekhez viszonyítva.

Az oxikodon C_max értéke átlagosan 120%-ra emelkedett (90%-os CI 99, 144) enyhe májkárosodásban, 201%-ra (90%-os CI 166, 242) közepesen súlyos májkárosodásban, és 191%-ra (90%-os CI 158, 231) súlyos májkárosodás esetén, az egészséges önkéntesekhez viszonyítva.

Az oxikodon t_1/2Z értéke átlagosan 108%-ra emelkedett (90%-os CI 70, 146) enyhe májkárosodásban,

176%-ra (90%-os CI 138, 215) közepesen súlyos májkárosodásban, és 183%-ra (90%-os CI 145, 221) súlyos májkárosodás esetén, az egészséges önkéntesekhez viszonyítva.

Naloxon

A naloxon AUC_t értéke átlagosan 411%-ra emelkedett (90%-os CI 152, 1112) enyhe májkárosodásban,

11518%-ra (90%-os CI 4259, 31149) közepesen súlyos májkárosodás, és 10666%-ra (90%-os CI 3944, 28847) súlyos májkárosodás esetén, az egészséges önkéntesekhez viszonyítva.

A naloxon C_max értéke átlagosan 193%-ra emelkedett (90%-os CI 115, 324) enyhe májkárosodásban,

5292%-ra (90%-os CI: 3148, 8896) közepesen súlyos májkárosodás, és 5252%-ra (90%-os CI 3124, 8830) súlyos májkárosodás esetén, az egészséges önkéntesekhez viszonyítva.

Elegendő adat hiányában, a naloxon t_½z és AUC_INF értékeit nem számították ki. Ezért a biohasznosulási összehasonlítások a naloxon esetében az AUC_t értékekre alapulnak.

Naloxon-3-glükuronid

AUC_INF értéke átlagosan 157%-ra emelkedett (90%-os CI 89, 279) enyhe májkárosodásban, 128%-ra (90%-os CI 72, 227) közepesen súlyos májkárosodás, és 125%-ra (90%-os CI 71, 222) súlyos májkárosodás esetén, az egészséges önkéntesekhez viszonyítva.

A naloxon-3-glükuronid C_max értéke átlagosan 141%-ra emelkedett (90%-os CI 100, 197) enyhe májkárosodásban, 118% (90%-os CI 84, 166) közepesen súlyos májkárosodás esetén, illetve 98%-ra csökkent (90%-os CI 70, 137) súlyos májkárosodás esetén, az egészséges önkéntesekhez viszonyítva.

A t_1/2Z értéke átlagosan 117%-ra emelkedett 90%-os CI 72, 161) enyhe májkárosodásban, 77%-ra csökkent (90%-os CI 32, 121) közepesen súlyos májkárosodás, és 94%-ra csökkent (90%-os CI 49, 139) súlyos májkárosodás esetén, az egészséges önkéntesekhez viszonyítva.

Vesekárosodásban szenvedő betegek

Oxikodon

Az oxikodon AUC_INF értéke átlagosan 153%-ra nőtt enyhe vesekárosodásban (90%-os C.: 130, 182), 166%-ra (90%-os CI 140, 196) közepesen súlyos vesekárosodás, és 224%-ra (90%-os CI 190, 266) súlyos vesekárosodás esetén, az egészséges önkéntesekhez viszonyítva.

Az oxikodon C_max értéke átlagosan 110%-ra emelkedett enyhe vesekárosodásban (90%-os CI 94, 129),

135%-ra (90%-os CI 115, 159) közepesen súlyos vesekárosodás, és 167%-ra (90%-os CI 142, 196) súlyos vesekárosodás esetén, az egészséges önkéntesekhez viszonyítva.

Az oxikodon t_1/2z értéke átlagosan 149%-ra emelkedett enyhe vesekárosodásban, 123%-ra közepesen súlyos vesekárosodás, és 142%-ra súlyos vesekárosodás esetén, az egészséges önkéntesekhez viszonyítva.

Naloxon

A naloxon AUC_t értéke átlagosan 2850%-ra emelkedett (90%-os CI 369, 22042) enyhe vesekárosodásban, 3910%-ra (90%-os CI506, 30243) közepesen súlyos vesekárosodás, és 7612%-ra (90%-os CI 984, 58871) súlyos vesekárosodás esetén, az egészséges önkéntesekhez viszonyítva.

A naloxon C_max értéke átlagosan 1076%-ra emelkedett (90%-os CI 154, 7502) enyhe vesekárosodás, 858%-ra (90%-os CI 123, 5981) közepesen súlyos vesekárosodás, és 1675%-ra (90%-os CI 240, 11676) súlyos vesekárosodás esetén, az egészséges önkéntesekhez viszonyítva. Elegendő adat hiányában, a naloxon t_1/2Z és megfelelő AUC_INF értékeit nem számították ki, ezért a biohasznosulás összehasonlításai a naloxon esetében az AUC_t értékekre alapulnak. Az arányokat befolyásolhatta, hogy az egészséges önkéntesek plazma profiljait nem lehetett teljes mértékben jellemezni.

Naloxon-3-glükuronid

AUC_INF értéke átlagosan 220%-ra emelkedett (90%-os CI 148, 327) enyhe vesekárosodásban, 370%-ra (90%-os CI 249, 550) közepesen súlyos vesekárosodás, és 525%-ra (90%-os CI 354, 781) súlyos vesekárosodás esetén, az egészséges önkéntesekhez viszonyítva.

A naloxon-3-glükuronid C_max értéke átlagosan 148%-ra emelkedett (90%-os CI 110, 197) enyhe vesekárosodásban, 202%-ra (90%-os CI 151, 271) közepesen súlyos vesekárosodás, és 239%-ra (90%-os CI 179, 320) súlyos vesekárosodás esetén, az egészséges önkéntesekhez viszonyítva.

A t_1/2Z értékeket illetően nem volt lényeges különbség a károsodott veseműködésű betegek és az egészséges vizsgálati alanyok között.

Visszaélés

A tabletták kontrollált hatóanyag-leadási tulajdonságainak megtartása érdekében, az Oxynador retard tablettát nem szabad széttörni, elrágni, vagy összezúzni, mivel ez a hatóanyagok gyors felszabadulásához vezethet. Továbbá, az intranazálisan adagolt naloxon eliminációja lassúbb ütemű. Mindkét tulajdonság azt jelenti, hogy az Oxynador-ral való visszaélés nem vezet a kívánt hatáshoz. Oxikodon-függő patkányoknál az intravénásan adott 2:1 arányú oxikodon-hidroklorid/naloxon-hidroklorid kombináció elvonási tüneteket váltott ki.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Az oxikodon/naloxon kombinációra vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat a reproduktív toxicitást illetően.

Az egyedi komponensekkel patkányokon végzett vizsgálatok azt igazolták, hogy az oxikodonnak nem volt hatása a fertilitásra és a korai embrionális fejlődésre sem 8 mg/ttkg dózisban és nem okozott malformációt 8 mg/ttkg dózisban patkányoknál és 125 mg/ttkg dózisban nyulaknál.

Amikor nyulak magzatait vizsgálták, a statisztikai értékelés során dózisfüggő fejlődési rendellenesség megjelenését figyelték meg (megnövekedett mértékben fordult elő 27 presacralis csigolya, extra bordapár fejlődött ki). Amikor ezeket a paramétereket az almon vizsgálták, csak a 27 presacralis csigolya kifejlődésének incidenciája növekedett meg a 125 mg/ttkg dózisú csoportnál. Ez a dózis súlyos farmakotoxikus hatásokat váltott ki a vemhes állatokban. Peri- és posztnatális fejlődési vizsgálatok során patkányokban az F1 testtömeg alacsonyabb volt a 6 mg/ttkg/nap dózis esetében, összehasonlítva a kontrollcsoport testtömegével - ez utóbbinak dózisa az anyaállat testtömegét és táplálékfelvételét csökkentette (NOAEL 2 mg/ttkg). Nem befolyásolta a fizikai, reflexológiai, érzékszervi fejlődési paramétereket és a viselkedési és reprodukciós mutatókat sem.A standard orális naloxon reprodukciós toxicitás-vizsgálatai igazolták, hogy a naloxon magas orális dózisai nem teratogén, embrio- vagy fötotoxikusak és nem befolyásolták a peri- és posztnatális fejlődést. Nagyon magas dózisokban adva (800 mg/ttkg/nap) a naloxon fokozta a patkánykölykök elhalását közvetlenül a postpartum időszakban, valamint jelentős toxikus hatásokat váltott ki az anyaállatban (testtömeg-csökkenés, görcsrohamok). Az életben maradt kölyköknél nem okozott fejlődési és viselkedési rendellenességeket.

Hosszú távú karcinogenitási vizsgálatokat oxikodon/naloxon kombinációval nem végeztek. A karcinogenitást egy 2 évig tartó, per os nyeletéses vizsgálatban tanulmányozták Sprague Dawley patkányoknál. Az oxikodon nem növelte a daganatok incidenciáját hím és nőstény patkányoknál napi 6 mg/ttkg‑ig terjedő dózisokban. A dózisokat korlátozták az oxikodon opioidokkal összefüggő farmakológiai hatásai.

A naloxonnal egy 24 hónapos, orális adagoláson alapuló karcinogenitási vizsgálatot végeztek patkányokon, legfeljebb 100 mg/ttkg/nap dózisig és 6 hónapos karcinogenitási vizsgálatot végeztek TgrasH2 egereken 200 mg/ttkg/nap dózisig. A két vizsgálat eredményei azt igazolták, hogy a naloxon ilyen körülmények között nem volt karcinogén.

Az in vitro tesztek azt mutatják, hogy az oxikodon és a naloxon külön-külön potenciálisan clastogen. Ilyen hatást azonban az in vivo vizsgálatokban még toxikus dózisok esetén sem észleltek. Az eredmények szerint, az Oxynador humán mutagenitásának kockázata terápiás koncentráció esetén megfelelő biztonsággal kizárható.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Tablettamag

hidroxilpropilcellulóz

etilcellulóz

glicerol-disztearát

laktóz-monohidrát

talkum (E553b)

magnézium-sztearát (E470b)

Filmbevonat

poli(vinil-alkohol)

titán-dioxid (E171)

makrogol 3350

talkum (E553b)

vörös vas-oxid (E172) – csak az Oxynador 20 mg/10 mg retard tabletta esetében.

sárga vas-oxid (E172) – csak az Oxynador 40 mg/20 mg retard tabletta esetében.

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30 °C-on tárolandó.

A nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Oxynador 10 mg/5 mg retard tabletta

Gyermekbiztos (fehér PVC/PVDC – papír/Al fólia) buborékcsomagolás: 10, 14, 20, 28, 30, 50, 56, 60, 90, 98, 100 vagy 112 retard tabletta, dobozonként.

Lehúzható, fehér PVC/PVDC – PET/Alu gyermekbiztos, adagonként perforált buborékcsomagolás, 10×1, 14×1, 20×1, 28×1, 30×1, 50×1, 56×1, 60×1, 90×1, 98×1, 100×1 vagy 112×1 retard tabletta dobozban.

Oxynador 20 mg/10 mg retard tabletta

Gyermekbiztos (fehér PVC/PVDC – papír/Al fólia) buborékcsomagolás: 10, 20, 28, 30, 50, 56, 60, 90, 98, 100 vagy 112 retard tabletta dobozonként.

Lehúzható, fehér PVC/PVDC – PET/Alu gyermekbiztos, adagonként perforált buborékcsomagolás, 10×1, 20×1, 28×1, 30×1, 50×1, 56×1, 60×1, 90×1, 98×1, 100×1 vagy 112×1 retard tabletta dobozban.

Oxynador 40 mg/20 mg retard tabletta

Gyermekbiztos (fehér PVC/PVDC – papír/Al fólia) buborékcsomagolás: 10, 20, 28, 30, 50, 56, 60, 90, 98, 100 vagy 112 retard tabletta dobozonként.

Lehúzható, fehér PVC/PVDC – PET/Alu gyermekbiztos, adagonként perforált buborékcsomagolás 10×1, 20×1, 28×1, 30×1, 50×1, 56×1, 60×1, 90×1, 98×1, 100×1 vagy 112×1 retard tabletta dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6. A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés: (két üres keresztes)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

Különleges rendelvényhez kötött, a külön jogszabály szerint kábítószerként és pszichotróp anyagként minősített gyógyszer (KP).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

KRKA, d.d., Novo mesto

Šmarješka cesta 6, 8501 Novo mesto

Szlovénia

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA (I)

Oxynador 10 mg/5 mg retard tabletta                             

OGYI-T-23204/01                  28×                  PVC/PVDC - papír/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/02                  28×1                PVC/PVDC – PET/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/03                  30×                  PVC/PVDC - papír/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/04                  30×1                PVC/PVDC – PET/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/05                  56×                  PVC/PVDC - papír/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/06                  56×1                PVC/PVDC – PET/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/07                  60×                  PVC/PVDC - papír/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/08                  60×1                PVC/PVDC – PET/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/09                  90×                  PVC/PVDC - papír/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/10                  90×1                PVC/PVDC – PET/Alu buborékcsomagolás

Oxynador 20 mg/10 mg retard tabletta                

OGYI-T-23204/11                  28×                  PVC/PVDC - papír/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/12                  28×1                PVC/PVDC – PET/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/13                  30×                  PVC/PVDC - papír/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/14                  30×1                PVC/PVDC – PET/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/15                  56×                  PVC/PVDC - papír/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/16                  56×1                PVC/PVDC – PET/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/17                  60×                  PVC/PVDC - papír/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/18                  60×1                PVC/PVDC – PET/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/19                  90×                  PVC/PVDC - papír/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/20                  90×1                PVC/PVDC – PET/Alu buborékcsomagolás

Oxynador 40 mg/20 mg retard tabletta                

OGYI-T-23204/21                  28×                  PVC/PVDC - papír/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/22                  28×1                PVC/PVDC – PET/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/23                  30×                  PVC/PVDC - papír/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/24                  30×1                PVC/PVDC – PET/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/25                  56×                  PVC/PVDC - papír/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/26                  56×1                PVC/PVDC – PET/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/27                  60×                  PVC/PVDC - papír/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/28                  60×1                PVC/PVDC – PET/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/29                  90×                  PVC/PVDC - papír/Alu buborékcsomagolás

OGYI-T-23204/30                  90×1                PVC/PVDC – PET/Alu buborékcsomagolás

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2017. június 16.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2021. július 5.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2024. augusztus 8.