PARICALCITOL TEVA 2 mikrogramm/ml oldatos injekció betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Paricalcitol Teva 2 mikrogramm/ml oldatos injekció

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Az oldatos injekció milliliterenként 2 mikrogramm parikalcitolt tartalmaz.

1 ml injekciós oldat 2 mikrogramm parikalcitolt tartalmaz, üvegenként.

Ismert hatású segédanyagok

Etanolt (vízmentes) és propilénglikolt tartalmaz:

79,1 mg etanolt (vízmentes) és 415,2 mg propilénglikolt tartalmaz 1 ml oldatos injekció, üvegenként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Oldatos injekció.

Tiszta, színtelen, látható részecskéktől mentes vizes oldat.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A parikalcitol krónikus veseelégtelenségben szenvedő, hemodializált felnőtt betegek másodlagos hyperparathyreosisának megelőzésére és kezelésére javallt.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőttek

1. A kezdő dózis a mellékpajzsmirigy-hormon (PTH) kezdeti koncentrációja alapján számítandó ki:

A parikalcitol kezdő dózisa a következő képlet alapján számítható ki:

Kezdő dózis (mikrogramm) = kiindulási intakt PTH-szint pmol/l-ben

8

vagy

= kiindulási intakt PTH-szint pg/ml-ben

80

Ezt a dózist intravénás (iv) bolusban kell beadni, nem gyakrabban, mint másnaponta, a dialízis ideje alatt bármikor.

A klinikai vizsgálatok során biztonságosan alkalmazott maximális dózis 40 mikrogramm volt.

2. A dózis beállítása:

A PTH-szint jelenleg elfogadott célértéke végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő, dializált betegeknél nem több mint a nem uraemiás normálérték felső határának, a 15,9‑31,8 pmol/l-nek (150‑300 pg/ml) 1,5‑3-szorosa, intakt PTH esetén. A megfelelő fiziológiás határértékek eléréséhez szoros monitorozás és individuális dózisbeállítás szükséges. Ha hypercalcaemia áll fenn vagy ha a korrigált Ca ×  P szorzat tartósan nagyobb mint 5,2 mmol²/l² (65 mg²/dl²), a gyógyszer dózisát csökkenteni kell vagy az adagolást fel kell függeszteni, amíg ezek a paraméterek ismét nem normalizálódnak. Ekkor a parikalcitol adagolását újra kell kezdeni, alacsonyabb dózissal. Dóziscsökkentés válhat szükségessé, ha a PTH-szint a kezelés hatására csökken.

A következő táblázat a megfelelő dózis beállításában nyújt segítséget:

Ajánlott adagolási útmutató (Dózismódosítás 2-4 hetente)
iPTH-szint, a kiindulási értékhez viszonyítva	Parikalcitol dózismódosítás
Változatlan vagy emelkedett	2-4 mikrogrammal emelendő
Kevesebb mint 30%-kal csökken
Legalább 30%-kal, de nem több, mint 60%-kal csökken	fenntartandó
Több mint 60%-kal csökken	2-4 mikrogrammal csökkentendő
iPTH < 15,9 pmol/l (150 pg/ml)

Miután a dózisbeállítás megtörtént, a szérum kalcium- és foszfátszinteket legalább havonta egy alkalommal meg kell mérni. A szérum iPTH-szint mérése háromhavonta ajánlott. A parikalcitol dózis beállításának ideje alatt a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére gyakrabban lehet szükség.

Májkárosodás

Enyhe, illetve közepes fokú májkárosodásban a szérum szabad parikalcitol koncentrációi az egészséges alanyokéhoz hasonlóak, így ebben a betegpopulációban a dózis módosítására nincs szükség. Súlyos májkárosodásban szenvedő betegekkel nincs tapasztalat.

Gyermekek és serdülők (0‑18 éves korcsoport)

A Paricalcitol Teva biztonságosságát és hatásosságát 0‑18 év közötti gyermekeknél még nem igazolták. 5 év alatti gyermekek esetében nincsenek rendelkezésre álló adatok. A gyermekekre vonatkozóan jelenleg rendelkezésre álló adatokat lásd az 5.1 pontban, de az adagolásra vonatkozó javaslat nem adható.

Idős betegek (>65 év feletti)

A III. fázisú vizsgálatokból korlátozott mennyiségű tapasztalat áll rendelkezésre a parikalcitollal kezelt 65 éves vagy idősebb betegekkel kapcsolatosan. Ezekben a vizsgálatokban a 65 éves vagy idősebb betegek és a fiatalabb korcsoport között hatékonyság és biztonságosság tekintetében összességében nem tapasztaltak különbséget.

Az alkalmazás módja

A Paricalcitol Teva oldatos injekciót a hemodialízisre használt kanülön keresztül alkalmazzák.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

D-vitamin mérgezés.

Hypercalcaemia.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A mellékpajzsmirigy-hormon túlzott gátlása a szérum kalciumszintjének emelkedését és metabolikus csontbetegség kialakulását okozhatja. A megfelelő fiziológiás határértékek eléréséhez a beteg monitorozása és egyedi dózisbeállítás szükséges.

Ha klinikailag jelentős hypercalcaemia alakul ki, és a beteg kalcium alapú foszfát-adszorbenst kap, a kalcium alapú foszfát-adszorbens dózisát csökkenteni kell, vagy az adagolását abba kell hagyni.

A tartósan fennálló hypercalcaemia összefüggésbe hozható az általános érelmeszesedéssel valamint a lágy szövetek meszesedésével.

A hypercalcaemia és a Ca × P szorzat növekedésének fokozott kockázata miatt a foszfát- vagy a D‑vitamin származékokat tartalmazó gyógyszerek nem adhatók együtt parikalcitollal (lásd 4.5 pont).

A digitálisz-toxicitást bármilyen eredetű hypercalcaemia potencírozza, ezért óvatosság szükséges a digitálisz és a parikalcitol egyidejű alkalmazása esetén (lásd 4.5 pont).

Óvatosság szükséges a parikalcitol ketokonazollal történő egyidejű alkalmazása esetén (lásd 4.5 pont).

Segédanyagok

Etanol

A készítményben található alkohol várhatóan nem lesz hatással felnőttekre.

A készítmény együttes alkalmazása propilénglikol- vagy etanoltartalmú egyéb gyógyszerekkel az etanol akkumulációjához vezethet és mellékhatásokat okozhat,

Propilén-glikol

Bár nem mutatták ki a propilén-glikol reproduktív vagy fejlődési toxicitást okozó hatását állatokban és emberben, átjuthat a magzatba, és kimutatható az anyatejben. Emiatt a propilén-glikol terhes vagy szoptató anyáknál történő alkalmazását minden esetben egyedileg kell elbírálni.

Károsodott vese- vagy májműködésű betegeknél orvosi megfigyelés szükséges, mivel a propilén-glikolnak tulajdonított olyan mellékhatásokat jelentettek, mint pl. a vesefunkciós zavar (akut tubularis necrosis), veseelégtelenség vagy májfunkciós zavar.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Specifikus interakciós vizsgálatokat nem végeztek. Ugyanakkor egy interakciós vizsgálatot végeztek ketokonazol és parikalcitol kapszula között.

A hypercalcaemia és a Ca × P szorzat növekedésének fokozott kockázata miatt a foszfát- vagy a D‑vitamin származékokat tartalmazó gyógyszerek nem adhatók együtt parikalcitollal (lásd 4.4 pont).

Kalciumtartalmú készítmények nagy dózisai vagy tiazid diuretikumok növelhetik a hypercalcaemia kockázatát.

Alumíniumtartalmú készítményeket (pl.: antacidumok, foszfát-kötők) nem szabad tartósan együtt adni D‑vitamint tartalmazó gyógyszerekkel, mivel a vér alumíniumszintjének emelkedése és alumínium okozta csonttoxicitás fordulhat elő.

Magnéziumtartalmú készítmények (pl.: antacidumok) nem adhatók együtt D-vitamin készítményekkel, mivel hypermagnesaemia alakulhat ki.

A ketokonazol számos citokróm P450 enzim nemspecifikus inhibitoraként ismeretes. A rendelkezésre álló in vivo és in vitro adatok arra utalnak, hogy a ketokonazol kölcsönhatásba léphet a parikalcitol és egyéb D-vitamin-analógok metabolizmusáért felelős enzimekkel. Óvatosság szükséges a parikalcitol és a ketokonazol egyidejű adagolása esetén. Az 5 napon át napi kétszer 200 mg-os dózisban adott ketokonazol alkalmazásának a parikalcitol kapszula farmakokinetikájára gyakorolt hatását egészséges önkénteseken tanulmányozták. Ketokonazol hatására a parikalcitol C_max értéke minimális mértékben változott, de az AUC_0- kb. kétszeresére emelkedett. Ketokonazol alkalmazása mellett a parikalcitol átlagos felezési ideje 17,0 óra volt, szemben az önmagában való alkalmazás esetén mért 9,8 órával. E vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a parikalcitol orális alkalmazása után nem valószínű, hogy a parikalcitol AUC_∞ értékének a ketokonazollal való gyógyszerkölcsönhatásból eredő maximális növekedése kb. kétszeresnél nagyobb mértékű lenne.

A digitálisz-toxicitást bármilyen eredetű hypercalcaemia potencírozza, ezért óvatosság szükséges a digitálisz és a parikalcitol egyidejű alkalmazása esetén (lásd 4.4 pont).

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

Terhes nőknél történő alkalmazásra nincs megfelelő adat a parikalcitol tekintetében. Az állatokkal végzett kísérletek reprodukciós toxicitást mutattak (lásd 5.3 pont). Embernél a potenciális veszély nem ismert, ezért a Paricalcitol Teva-t a terhesség ideje alatt nem szabad alkalmazni, csak akkor, ha erre egyértelműen szükség van.

Szoptatás

Állatkísérletek során kimutatták, hogy a parikalcitol vagy annak metabolitjai kis mennyiségben kiválasztódnak az anyatejben. A szoptatás folytatásáról/abbahagyásáról, illetve a parikalcitol-kezelés folytatásáról/abbahagyásáról szóló döntést a szoptatásnak a csecsemőt érintő, illetve a parikalcitol-kezelésnek az anya számára való előnyeit figyelembe véve kell meghozni.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A parikalcitol csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A parikalcitol beadását követően előfordulhat szédülés (lásd 4.8 pont).

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

Megközelítőleg 600 beteget kezeltek parikalcitollal a II./III./IV. fázisú klinikai vizsgálatokban. Összességében a parikalcitollal kezelt betegek 6%-ánál észleltek mellékhatásokat.

A parikalcitol-kezeléssel összefüggő, leggyakoribb mellékhatás a hypercalcaemia volt, ami a betegek 4,7%-ánál fordult elő. A hypercalcaemia a túlzott PTH-szuppresszió szintjétől függ, és megfelelő dózisbeállítással minimálisra csökkenthető.

Azok az akár klinikai, akár laboratóriumi jellegű nemkívánatos események, amelyeknél a parikalcitollal való összefüggés legalább lehetséges, az alábbi táblázatban MedDRA szervrendszeri kategóriánként, MedDRA szerinti preferált terminológiával és előfordulási gyakoriság szerint kerülnek bemutatásra. Az alábbi gyakorisági kategóriákat alkalmazzuk: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100‑<1/10), nem gyakori (≥1/1000‑<1/100), ritka (≥1/10 000‑<1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Szervrendszeri kategória	Gyakori	Nem gyakori	Nem ismert
Fertőző betegségek és parazitafertőzések		Szepszis, pneumonia, infekció, pharyngitis, hüvelyfertőzés, influenza
Jó-, rosszindulatú és nem meghatározott daganatok (beleértve a cisztákat és polipokat is)		Emlőrák
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek		Anaemia, leukopenia, lymphadenopathia
Immunrendszeri betegségek és tünetek		Túlérzékenység	Laryngealis oedema, angioedema, csalánkiütés
Endokrin betegségek és tünetek	Hypoparathyreosis	Hyperparathyreosis
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek	Hypercalcaemia hyperphosphataemia	Hyperkalaemia, hypocalcaemia, anorexia
Pszichiátriai kórképek		Zavart tudatállapot, delírium, deperszonalizáció, izgatottság, álmatlanság, idegesség
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Fejfájás, az ízérzés zavara	Kóma, cerebrovaszkuláris történés, TIA, syncope, myoclonus, hypoesthesia, paresthesia, szédülés
Szembetegségek és szemészeti tünetek		Glaucoma, conjunctivitis
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei		Hallószervi betegség
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek		Szívmegállás, arrhythmia, pitvarlebegés
Érbetegségek és tünetek		Hypertonia, hypotonia
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek		Tüdőödéma, asztma, nehézlégzés, orrvérzés, köhögés
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek		Rektális vérzés, colitis, hasmenés, gastritis, dyspepsia, dysphagia, hasi fájdalom, székrekedés, hányinger, hányás, szájszárazság, gyomor-bélrendszeri zavarok	Gastrointestinális vérzés
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	Viszketés	Bullosus dermatitis, alopecia, hirsutismus, kiütés, fokozott verejtékezés
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei		Ízületi fájdalom, ízületi merevség, hátfájás, izomrángás, izomfájdalom
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek		Emlőfájdalom, erectilis dysfunctio
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók		Járászavar, oedema, perifériás oedema, fájdalom, fájdalom az injekció beadásának helyén, lázas állapot, mellkasi fájdalom, általános állapotromlás, erőtlenség, rossz közérzet, szomjúság
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei		Vérzési idő megnyúlása, GOT (glutamát-oxálacetát transzamináz más néven aszpartát-aminotranszferáz) szintjének emelkedése, egyéb laboratóriumi eltérések, testtömegcsökkenés

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Túladagolásról még nem számoltak be.

A parikalcitol túladagolása esetén hypercalcaemia, hypercalciuria, hyperphosphataemia alakulhat ki és túlzott mértékben csökkenhet a parathormon-elválasztás (lásd 4.4 pont).

Túladagolás esetében a hypercalcaemia jeleit és tüneteit (szérumkalciumszint) monitorozni kell, és jelezni kell az orvosnak. Szükség szerint kezelést kell kezdeni.

A parikalcitolt a dialízis nem távolítja el jelentős mértékben. A klinikailag jelentős hypercalcaemiában szenvedő beteg kezelése a parikalcitol dózisának azonnali csökkentéséből vagy a kezelés abbahagyásából áll, és részét képezi még az alacsony kalcium-tartalmú étrend, a kalciumpótlók elhagyása, a beteg mobilizálása, a folyadék- és elektrolit-egyensúlyzavar korrigálása, az EKG-eltérések értékelése (digitálisszal kezelt betegeknél kritikus jelentőségű) és amennyiben indokolt, kalcium-mentes dializáló oldattal történő hemodialízis vagy peritonealis dialízis.

Amikor a szérumkalciumszint visszatért a normális tartományba, a parikalcitol-kezelés alacsonyabb dózissal újrakezdhető. Ha tartósan fennálló és jelentős mértékben megemelkedett szérum kalcium-szint van jelen, számos terápiás alternatíva mérlegelhető. Ezek közé tartozik az olyan gyógyszerek alkalmazása, mint például a foszfátok és a kortikoszteroidok, valamint diurézist kiváltó módszerek használata.

A Paricalcitol Teva oldatos injekció segédanyagként 40% v/v propilénglikolt tartalmaz. A propilénglikol nagy dózisban történő alkalmazása mellett izolált esetekben toxikus hatásként beszámoltak központi idegrendszeri depresszióról, hemolízisről és tejsavas acidózisról. Bár a parikalcitol alkalmazása mellett ezek fellépése nem várható, mivel a propilénglikol a dialízis folyamata során eliminálódik, túladagolási helyzetekben figyelembe kell venni a toxikus hatás kockázatát.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Anti-parathyreoid készítmények, ATC-kód: H05BX02

Hatásmechanizmus

A parikalcitol szintetikus, biológiailag aktív, a kalcitriol D₂ oldalláncán és az A (19-nor) gyűrűjén módosított D‑vitamin analógja. A kalcitrioltól eltérően a parikalcitol szelektív D-vitamin receptor (VDR) aktivátor. A parikalcitol szelektíven felülregulálja a VDR-eket a mellékpajzsmirigyben anélkül, hogy növelné a belekben lévő VDR-eket, és kevéssé hat a csont reszorpciójára. A parikalcitol szintén felülregulálja a kalcium-érzékelő receptorokat (CaSR) a mellékpajzsmirigyben. Ennek eredményeképpen a parikalcitol csökkenti a mellékpajzsmirigy hormon (PTH) szintjét azáltal, hogy gátolja a mellékpajzsmirigy proliferációját és csökkenti a PTH szintézisét és szekrécióját, úgy, hogy emellett minimális hatása van a kalcium- és a foszforszintre, közvetlenül hat azonban a csontsejtekre, ami által a csonttömeg fennmarad, és javítja a mineralizációs felszínt. A kóros PTH-szint normalizálásával, a kalcium és a foszfor homeosztázis normalizálásával megelőzheti vagy gyógyíthatja a krónikus vesebetegséggel járó metabolikus csontbetegséget.

Gyermekek és serdülők

A parikalcitol biztonságosságát és hatékonyságát egy 12 hétig tartó randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban 29 hemodializált, 5‑19 éves, végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő gyermeken vizsgálták. A vizsgálatban részt vevő 6 legfiatalabb, parikalcitollal kezelt beteg kora 5 és 12 év között volt. A kezdő parikalcitol dózis 0,04 mikrogramm/kg volt, hetente 3-szor, ha a kiindulási iPTH-szint kevesebb, mint 500 pg/ml volt, illetve 0,08 mikrogramm/kg volt a kezdő dózis, hetente 3‑szor, amennyiben a kiindulási iPTH-szint ≥500 pg/ml volt. A parikalcitol dózisát a szérum iPTH-, Ca-szintek, valamint a Ca × P alapján további 0,04 mikrogramm/kg dózisokkal módosították. A parikalcitollal kezelt betegek 67%-a, a placebóval kezeltek 14%-a mindvégig a vizsgálatban maradt. A parikalcitol-csoportban lévő betegek 60%-ánál 2 egymást követő 30%-os csökkenés következett be a kiindulási iPTH‑értékhez viszonyítva, a placebocsoportba tartozó betegek 21%-ához képest. A placebót kapó betegek 71%‑ánál az iPTH-szint túlzott emelkedése miatt abbahagyták a vizsgálatot. Nem alakult ki hypercalcaemia sem a parikalcitol-, sem a placebocsoport egyik betegénél sem. 5 éves kor alatti gyermekek esetén nem áll rendelkezésre adat.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Eloszlás

A parikalcitol farmakokinetikai tulajdonságait krónikus veseelégtelenségben szenvedő, hemodialízisre szoruló betegeknél vizsgálták. A parikalcitolt intravénás injekcióként, bolusban adják be. A 0,04 mikrogramm/kg-tól 0,24 mikrogramm/kg-ig terjedő dózisok beadását követő két órán belül a parikalcitol koncentrációja rohamosan csökkent, majd a továbbiakban a gyógyszer koncentrációja log-lineáris csökkenést mutatott, mintegy 15 órás átlagos felezési idővel. A parikalcitol akkumulációját ismételt adagolást követően sem figyelték meg. A parikalcitol in vitro plazmafehérje-kötődése nagy volt (>99,9%), és 1‑100 ng/ml-es koncentráció-tartományban nem volt telíthető.

Biotranszformáció

Számos ismeretlen metabolitot mutattak ki mind a székletben, mind a vizeletben, míg a parikalcitol nem volt kimutatható a vizeletben. Ezek a metabolitok nincsenek jellemezve és azonosítva.

Együttesen ezek a metabolitok a vizelet radioaktivitásának 51%-ért, míg a széklet radioaktivitásának 59%-ért felelősek.

A parikalcitol farmakokinetikai tulajdonságai krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegeknél (0,24 mikrogramm/kg dózis)
Paraméter	Esetszám (N)	Értékek (átlag ± szórás )
Cmax (5 perccel a bolus után)	6	1850 ± 664 (pg/ml)
AUCo-∞	5	27382 ± 8230 (pg  óra/ml)
CL	5	0,72 ± 0,24 (l/óra)
Vss	5	6 ± 2 (l)

Elimináció

Egy egészséges alanyokkal (n = 4), egyszeri, 0,16 mikrogramm/kg ³H-parikalcitol intravénás bolusban történő beadásával végzett vizsgálatban a plazma radioaktivitást az anyavegyületnek tulajdonították. A parikalcitol elsősorban hepatobiliaris exkrécióval választódott ki, mivel a radioaktív dózis 74%-át nyerték vissza a székletből, míg csupán 16%-át mutatták ki a vizeletben.

Különleges betegcsoportok

Nem, rassz és életkor

A vizsgált felnőtt betegeknél nem észleltek sem az életkorral, sem a nemmel összefüggő farmakokinetikai különbségeket. Rasszal összefüggő farmakokinetikai különbségeket sem állapítottak meg.

Májkárosodás

Enyhe, illetve közepes fokú májkárosodásban szenvedő betegeknél a szérum szabad parikalcitol koncentrációja az egészséges egyénekhez hasonlóak, így ebben a betegpopulációban nem szükséges a dózis módosítása. Súlyos májkárosodásban szenvedő betegek esetén nincs tapasztalat.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A rágcsálókkal és kutyákkal ismételt adagolással végzett toxikológiai vizsgálatokban észlelt szembetűnő hatásokat általában a parikalcitol calcaemiás hatásának tulajdonították. A hypercalcaemiával nem egyértelműen összefüggésbe hozható hatások közé tartozik a kutyáknál megfigyelt csökkent fehérvérsejtszám és thymus atrophia, valamint a megváltozott APTT-érték (kutyáknál emelkedett, míg patkányoknál csökkent). A parikalcitol klinikai vizsgálatai során fehérvérsejtszám-változást nem észleltek.

A parikalcitol nem befolyásolta a patkányok termékenységét és patkányoknál vagy nyulaknál nem igazolódott teratogén hatás. Más D-vitamin-készítmények magas dózisokban történő alkalmazása vemhes állatoknál teratogén hatásokat okoz. Kimutatták, hogy a parikalcitol károsan befolyásolja a magzat életképességét. Az anyaállatra nézve toxikus dózisban alkalmazva jelentősen megnöveli az újszülött patkányok perinatalis és postnatalis mortalitását is.

A parikalcitol az elvégzett in vitro és in vivo genotoxicitási vizsgálatsorozatok egyikében sem bizonyult genotoxikusnak.

Rágcsálókkal végzett karcinogenitási vizsgálatok nem mutatnak semmilyen, a humán alkalmazással kapcsolatos specifikus kockázatot.

Az alkalmazott parikalcitol dózisok és/vagy a szisztémás expozíciók kissé magasabbak voltak, mint a terápiás dózisok/szisztémás expozíciók.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

etanol (vízmentes)

propilénglikol

injekcióhoz való víz

6.2 Inkompatibilitások

Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel.

A propilénglikol kölcsönhatásba lép a heparinnal, és semlegesíti a hatását. A Paricalcitol Teva oldatos injekció segédanyagként propilénglikolt tartalmaz, így más injekciós kanülön keresztül kell beadni, mint a heparint.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év.

Felbontást követően azonnal fel kell használni.

6.4 Különleges tárolási előírások

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Injekciós oldat klórbutil gumidugóval, alumíniumkupakkal és szürke lepattintható műanyag védőkoronggal lezárt 4 ml térfogatú I. típusú injekciós üvegben.

Kiszerelések: 1, 5, 10, illetve 25 injekciós üveg dobozonként.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

A parenterális gyógyszereket az alkalmazás előtt vizuálisan meg kell vizsgálni, hogy nem tartalmaznak-e szemcséket vagy nem színeződtek-e el. Az oldat tiszta és színtelen.

Egyszeri használatra. A fel nem használt oldatot meg kell semmisíteni.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy kereszt)

Osztályozás: II./2 csoport

Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Teva Gyógyszergyár Zrt.

Pallagi út 13.

H-4042 Debrecen

Magyarország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-22117/17 1×1 ml I. típusú injekciós üvegben

OGYI-T-22117/18 5×1 ml I. típusú injekciós üvegben

OGYI-T-22117/19 10×1 ml I. típusú injekciós üvegben

OGYI-T-22117/20 25×1 ml I. típusú injekciós üvegben

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2014. december 16.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2021. január 15.