PARICALCITOL TEVA 5 mikrogramm/ml oldatos injekció betegtájékoztató
Gyógyszer alapadatai
Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára
Paricalcitol Teva 5 mikrogramm/ml oldatos injekció
parikalcitol
Mielőtt beadják Önnek ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mert az Ön számára fontos információkat tartalmaz.
Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szüksége lehet.
További kérdéseivel forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberhez.
Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa erről kezelőorvosát, gyógyszerészét vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. Lásd 4. pont.
A betegtájékoztató tartalma
1. Milyen típusú gyógyszer a Paricalcitol Teva és milyen betegségek esetén alkalmazható?
2. Tudnivalók a Paricalcitol Teva alkalmazása előtt
3. Hogyan kell alkalmazni a Paricalcitol Teva-t?
4. Lehetséges mellékhatások
5. Hogyan kell a Paricalcitol Teva-t tárolni?
6. A csomagolás tartalma és egyéb információk
1. Milyen típusú gyógyszer a Paricalcitol Teva és milyen betegségek esetén alkalmazható?
A Paricalcitol Teva az aktivált D-vitamin szintetikus (mesterségesen előállított) formája, amelyet a mellékpajzsmirigy-hormon magas vérszintjének megelőzésére és kezelésére alkalmaznak olyan embereknél, akik veseelégtelenségben szenvednek, és emiatt művese-kezelésben részesülnek (úgynevezett hemodialízis). Veseelégtelenségben szenvedő betegeknél az „aktivált” D-vitamin alacsony szintje a mellékpajzsmirigy-hormon szintjének emelkedését okozhatja.
Az aktivált D-vitamin a szervezet számos szövetének – köztük a vesének és a csontoknak – az egészséges működéséhez szükséges.
2. Tudnivalók a Paricalcitol Teva alkalmazása előtt
Ön nem kaphat Paricalcitol Teva-t
ha allergiás a parikalcitolra vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére.
ha a vérében nagyon magas a kalcium vagy D-vitaminszintje. Kezelőorvosa ellenőrizni fogja az Ön vérszintjeit, és meg tudja majd mondani, hogy ez az állapot vonatkozik-e Önre.
Figyelmeztetések és óvintézkedések
Mielőtt beadják Önnek a Paricalcitol Teva-t, beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel.
Fontos, hogy a kezelés megkezdése előtt korlátozza az étrendben levő foszfor mennyiségét. Foszforban gazdag élelmiszerek például: tea, szóda, sör, sajt, tej, tejszín, hal, csirke- vagy marhamáj, bab, borsó, (gabona) pelyhek, olajos magvak, és gabonafélék.
A foszforszint csökkentéséhez foszfátkötő gyógyszerekre lehet szükség, amelyek megakadályozzák a foszfor felszívódását a táplálékból.
Ha Ön kalciumalapú foszfátkötőket szed, akkor lehetséges, hogy kezelőorvosának módosítania kell az Ön adagját.
Kezelőorvosa vérvizsgálattal fogja ellenőrizni az Ön kezelését.
Gyermekek és serdülők
A Paricalcitol Teva gyermekek esetében történő alkalmazásáról nem áll rendelkezésre információ.
Egyéb gyógyszerek és a Paricalcitol Teva
Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát, a gondozását végző egészségügyi szakembert vagy gyógyszerészét a jelenleg vagy nemrégiben szedett, valamint szedni tervezett egyéb gyógyszereiről.
Egyes gyógyszerek befolyásolhatják a Paricalcitol Teva hatását, vagy növelhetik a mellékhatások előfordulásának valószínűségét. Különösen fontos, hogy közölje kezelőorvosával, ha az alábbi gyógyszerek bármelyikét szedi:
gombás fertőzések, például Candida vagy szájpenész kezelésére használt gyógyszerek (azaz ketokonazol);
szívre vagy vérnyomásra ható gyógyszerek (például digoxin és vízhajtók);
magnéziumot tartalmazó gyógyszerek (például emésztési zavar elleni gyógyszerek bizonyos fajtái (ún. savközömbösítők), mint például magnézium-triszilikát);
alumíniumot tartalmazó gyógyszerek (például foszfátkötők, mint az alumínium-hidroxid).
Mielőtt bármilyen gyógyszert elkezdene szedni, beszélje meg kezelőorvosával, a gondozását végző egészségügyi szakemberrel vagy gyógyszerészével.
A Paricalcitol Teva egyidejű alkalmazása étellel és itallal
A Paricalcitol Teva étkezéstől függetlenül alkalmazható.
Terhesség és szoptatás
Ha Ön terhes vagy szoptat, illetve ha fennáll Önnél a terhesség lehetősége vagy gyermeket szeretne, a gyógyszer alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával.
Nem ismert, hogy terhes nők vagy szoptató anyák számára biztonságos-e ennek a gyógyszernek az alkalmazása. Ezért a gyógyszer alkalmazásának megkezdése előtt feltétlenül beszéljen kezelőorvosával, aki segíteni fog az Ön számára legjobb döntés meghozatalában.
A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A Paricalcitol Teva-kezelés a biztonságos gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásolhatja. A Paricalcitol Teva szédülést, gyengeséget és/vagy álmosságot okozhat.
Ne vezessen gépjárművet, és ne kezeljen gépeket, ha ilyen tüneteket tapasztal.
A Paricalcitol Teva etanolt tartalmaz
Ez a készítmény 79,1 mg alkoholt (etanolt) tartalmaz mililiterenként. A készítmény 1 ml-ében található alkoholmennyiség kevesebb, mint 2 ml sörnek vagy 1 ml bornak felel meg.
A készítményben található kis mennyiségű alkohol semmilyen észlelhető hatást nem okoz.
A Paricalcitol Teva propilénglikolt tartalmaz
Ez a gyógyszer 415,2 mg propilénglikolt tartalmaz 1 ml oldatos injekcióként.
Ez a gyógyszer 830,4 mg propilénglikolt tartalmaz 2 ml oldatos injekcióként.
3. Hogyan kell alkalmazni a Paricalcitol Teva-t?
Adagolás
Kezelőorvosa az Ön labortesztjeinek eredményei alapján fogja megállapítani az Ön megfelelő kezdő adagját. Miután a Paricalcitol Teva-kezelést elkezdték, az adag módosítható a rutin laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján. A laboratóriumi eredmények felhasználása a kezelőorvosának segít meghatározni az Önnek legmegfelelőbb Paricalcitol Teva adagot.
A Paricalcitol Teva-t művesekezelés közben adja be Önnek egy orvos vagy a gondozását végző egészségügyi szakember. Azon a csövön (vezetéken) át fogják beadni, amely összeköti Önt a készülékkel. Nem szükséges injekciót kapnia, mert a Paricalcitol Teva közvetlenül beadható a művesekezeléshez használt vezetékbe. Legfeljebb minden második napon fogják beadni Önnek a Paricalcitol Teva-t.
Ha az előírtnál több Paricalcitol Teva-t adnak be Önnek
Túl sok Paricalcitol Teva magas kalciumszintet okozhat (a vérben és a vizeletben), és magas foszfátszintet a vérben, amely kezelést igényelhet. Ezen kívül a túl sok Paricalcitol Teva csökkentheti a mellékpajzsmirigy-hormon szintjét. A túl sok Paricalcitol Teva beadása után hamarosan fellépő tünetek az alábbiak lehetnek:
gyengeség és/vagy álmosság;
fejfájás;
hányinger vagy hányás;
szájszárazság, székrekedés;
izom- vagy csontfájdalom;
szokatlan íz érzése a szájban.
Túl nagy mennyiségű Paricalcitol Teva adását követően hosszabb idő múlva jelentkező tünetek:
étvágytalanság;
álmosság;
testtömegcsökkenés;
szemgyulladás;
orrfolyás;
bőrviszketés;
láz- és forróságérzés;
a nemi vágy megszűnése;
súlyos hasi fájdalom;
vesekövek;
a vérnyomás megváltozhat, és erős szívdobogásérzés fordulhat elő.
A Paricalcitol Teva egyik összetevőjeként 40 térfogat% propilénglikolt tartalmaz. A propilénglikol nagy adagjaival összefüggő mérgező hatások eseteiről csak ritkán számoltak be, és ilyen hatások nem várhatók művesekezelést kapó vesebetegeknél, mert a propilénglikol a dialízis alatt kiürül a vérből.
Ha a Paricalcitol Teva alkalmazása után Önnél magas kalciumszinteket mérnek a vérben, akkor kezelőorvosa gondoskodni fog arról, hogy Ön megkapja a megfelelő kezelést a kalciumszintek helyreállítására. Amikor az Ön kalciumszintjei visszatérnek a normális határok közé, folytatható a Paricalcitol Teva alkalmazása, kisebb adagban.
Kezelőorvosa azonban rendszeresen ellenőrizni fogja az Ön vérszintjeit, és ha Ön a fenti tünetek bármelyikét tapasztalja, azonnal forduljon orvoshoz.
Ha bármilyen további kérdése van a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatban, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.
4. Lehetséges mellékhatások
Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek.
A parikalcitol alkalmazása mellett különféle allergiás reakciókat észleltek.
Fontos: Mondja el azonnal kezelőorvosának vagy a gondozását végző egészségügyi szakembernek, ha a következő mellékhatások bármelyikét tapasztalja.
Nem gyakori: 100-ból legfeljebb 1 beteget érinthet
légszomj
légzési vagy nyelési nehézség
zihálás
bőrkiütés, bőrviszketés vagy csalánkiütés
az arc, ajkak, száj, nyelv vagy torok bedagadása.
További mellékhatások:
Mondja el kezelőorvosának vagy a gondozását végző egészségügyi szakembernek, ha a következő mellékhatások bármelyikét tapasztalja:
Gyakori: 10-ből legfeljebb 1 beteget érinthet
fejfájás
szokatlan íz érzése a szájban
bőrviszketés
a mellékpajzsmirigy-hormon alacsony szintje
magas kalciumszintek a vérben (hányinger vagy hányás, székrekedés vagy zavartság); magas foszforszint a vérben (valószínűleg nem okoz tüneteket, de növelheti a csonttörések valószínűségét).
Nem gyakori: 100-ból legfeljebb 1 beteget érinthet
allergiás reakciók (mint például légszomj, zihálás, bőrkiütés, viszketés vagy az arc és az ajkak bedagadása); viszkető hólyagok
vérmérgezés; a vörösvértestek számának csökkenése (vérszegénység – gyengeség, légszomj, sápadtság); a fehérvérsejtek számának csökkenése (nő a fertőzések valószínűsége); a nyaki, hónalji és/vagy lágyéki nyirokcsomók duzzanata; megnyúlt vérzési idő (a vér lassabban alvad)
szívroham; szélütés; mellkasi fájdalom; szabálytalan/szapora szívverés; alacsony vérnyomás; magas vérnyomás
kóma (mély eszméletlenség, melynek során a beteg nem tud reagálni a környezetre)
szokatlan fáradtság, gyengeség; szédülés; ájulás
fájdalom az injekció beadási helyén
tüdőgyulladás (tüdőfertőzés); folyadék a tüdőben; asztma (zihálás, köhögés, légzési nehézség); légszomj és légzési nehézség vízszintesen fekvő testhelyzetben
torokfájás/torokgyulladás; meghűlés; láz; influenzaszerű tünetek; vöröses szem (viszkető/ csipás szem; a szembelnyomás növekedése, fülfájás; orrvérzés
ideges rángatózás; zavartság, amely néha súlyos (delírium – félrebeszélés, önkívület); izgatottság (nyugtalanság, szorongás); idegesség; személyiségzavarok (úgy érzi nem önmaga többé)
bizsergés vagy zsibbadás; csökkent tapintásérzés; alvászavar; éjjeli verejtékezés; izomgörcsök a karokban és a lábakban, még alvás alatt is
szájszárazság; szomjúság; hányinger; nyelési nehézség; hányás; étvágytalanság; fogyás; gyomorégés; hasmenés és hasfájás; székrekedés; végbélvérzés
merevedési nehézség; emlődaganat; hüvelyi fertőzések
emlőfájdalom; hátfájás; ízületi vagy izomfájdalom; elnehezültség érzése, amelyet általános, vagy helyi boka-, lábfej- illetve lábduzzanat (ödéma) okoz; járászavar
hajhullás; túlzott szőrösödés
májenzimek emelkedése; a mellékpajzsmirigy-hormon szintjének emelkedése; magas káliumszint a vérben; alacsony kalciumszint a vérben.
Nem ismert: a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg
az arc, ajkak, száj, nyelv vagy torok bedagadása, amely nyelési vagy légzési nehézséget okozhat; bőrviszketés (csalánkiütés).
gyomorvérzés. Azonnal kérjen orvosi segítséget.
Ön nem feltétlenül képes megállapítani, hogy a fent felsorolt mellékhatások némelyike fennáll-e Önnél, mindaddig, amíg kezelőorvosa ezt meg nem mondja.
Ha Önnél bármilyen mellékhatás súlyossá válik, vagy ha bármilyen, a betegtájékoztatóban fel nem sorolt mellékhatást észlel, azonnal tájékoztassa kezelőorvosát, a gondozását végző egészségügyi szakembert vagy gyógyszerészét..
Mellékhatások bejelentése
Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát, gyógyszerészét vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is bejelentheti az V. függelékben található elérhetőségeken keresztül. A mellékhatások bejelentésével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos alkalmazásával kapcsolatban.
5. Hogyan kell a Paricalcitol Teva-t tárolni?
A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó!
A címkén és a dobozon feltüntetett lejárati idő (Felhasználható:/ Felh.:) után ne alkalmazza ezt a gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik.
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást. A Paricalcitol Teva-t felbontás után azonnal fel kell használni.
Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha látható részecskéket vagy elszíneződést észlel.
Semmilyen gyógyszert ne dobjon a szennyvízbe vagy a háztartási hulladékba. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy mit tegyen a már nem használt gyógyszereivel. Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét.
6. A csomagolás tartalma és egyéb információk
Mit tartalmaz a Paricalcitol Teva?
A készítmény hatóanyaga a parikalcitol. 1 ml oldatos injekció 5 mikrogramm parikalcitolt tartalmaz.
Egyéb összetevők etanol (vízmentes), propilénglikol és injekcióhoz való víz.
Milyen a Paricalcitol Teva külleme és mit tartalmaz a csomagolás?
A Paricalcitol Teva 5 mikrogramm/ml oldatos injekció, tiszta, színtelen, látható részecskéktől mentes vizes oldat.
Csomagolás:
Klórbutil gumidugóval és lepattintható alumíniumkupakkal és kék (1 ml) vagy rózsaszín (2 ml) lepattintható műanyag védőkoronggal lezárt 4 ml-es I. típusú színtelen injekciós üveg.
Kiszerelések:
A 4 ml-es injekciós üvegek 1, 5, 10 vagy 25 db injekciós üveget tartalmazó dobozokban állnak rendelkezésre.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
A forgalomba hozatali engedély jogosultja és a gyártó
A forgalomba hozatali engedély jogosultja:
Teva Gyógyszergyár Zrt.
4042 Debrecen, Pallagi út 13.
Gyártó:
Teva Gyógyszergyár Zrt.
2100 Gödöllő, Táncsics Mihály út 82.
OGYI-T-22117/07 (1×1 ml)
OGYI-T-22117/08 (5×1 ml)
OGYI-T-22117/09 (10×1 ml)
OGYI-T-22117/10 (25×1 ml)
OGYI-T-22117/11 (1×2 ml)
OGYI-T-22117/12 (5×2 ml)
OGYI-T-22117/13 (10×2 ml)
OGYI-T-22117/14 (25×2 ml)
A betegtájékoztató legutóbbi felülvizsgálatának dátuma: 2021. január
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az alábbi információk kizárólag egészségügyi szakembereknek szólnak:
Paricalcitol Teva 5 mikrogramm/ml oldatos injekció
Az oldatos injekció előkészítése:
A Paricalcitol Teva 5 mikrogramm/ml oldatos injekció kizárólag egyszeri felhasználásra szolgál. Minden más injekciós formában alkalmazott gyógyszerhez hasonlóan az oldatot alkalmazás előtt szabad szemmel meg kell vizsgálni, hogy nincsenek-e benne részecskék vagy elszíneződés.
Kompatibilitás
A propilénglikol kölcsönhatásba lép a heparinnal, és közömbösíti annak hatását. A Paricalcitol Teva oldatos injekció segédanyagként propilénglikolt is tartalmaz, és ezért nem szabad a heparin beadásához használt injekciós csatlakozón keresztül beadni.
Ezt a gyógyszert nem szabad más gyógyszerekkel összekeverni.
Tárolás és felhasználhatósági időtartam
A parenterális gyógyszereket alkalmazás előtt szabad szemmel meg kell vizsgálni, hogy nem tartalmaznak-e szemcséket és nem színeződtek-e el. Az oldat tiszta és színtelen.
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
A gyógyszer felhasználhatósági időtartama 2 év.
Adagolás és az alkalmazás módja
A Paricalcitol Teva oldatos injekciót a hemodialízisre használt kanülön keresztül alkalmazzák.
Felnőttek:
A kezdő dózist a mellékpajzsmirigy-hormon, azaz a parathormon (PTH) kiindulási koncentrációja alapján kell kiszámítani:
A parikalcitol kezdő dózisa a következő képlet alapján számítható ki:
Kezdő dózis (mikrogramm) = |
kiindulási intakt PTH szint pmol/l-ben |
8 |
VAGY
Kezdő dózis (mikrogramm) = |
kiindulási intakt PTH szint pg/ml-ben |
80 |
Ezt az adagot intravénás (iv.) bolus formájában kell beadni, legfeljebb másnaponkénti gyakorisággal, a dialízis ideje alatt bármikor.
Klinikai vizsgálatokban a biztonságosan alkalmazott maximális dózis 40 mikrogramm volt.
A dózis beállítása:
A PTH-szint jelenleg elfogadott célértéke végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő, dializált betegeknél nem több mint a nem uraemiás normálérték felső határának, a 15,9‑31,8 pmol/l-nek (150‑300 pg/ml) 1,5‑3-szorosa, intakt PTH esetén. A megfelelő fiziológiás határértékek eléréséhez szoros monitorozás és egyéni dózisbeállítás szükséges. Ha hypercalcaemia áll fenn vagy ha a korrigált Ca × P szorzat tartósan nagyobb mint 5,2 mmol2/l2 (65 mg2/dl2), a gyógyszer adagját csökkenteni kell vagy az alkalmazást meg kell szakítani ezen paraméterek normalizálódásáig. Ezt követően a parikalcitol adását kisebb dózissal kell újrakezdeni. Dóziscsökkentés válhat szükségessé, ha a PTH-szint a kezelés hatására csökken.
Az alábbi táblázatban látható egy javasolt megközelítés az adag titrálásához:
Ajánlott adagolási útmutató (Dózismódosítás 2‑4 hetes időközönként) |
|
iPTH-szint a kiindulási értékhez viszonyítva |
Parikalcitol dózismódosítás |
Változatlan vagy emelkedett |
Növelés 2‑4 mikrogrammal |
<30%-kal csökkent |
|
>30%-kal, de <60%-kal csökkent |
Fenntartás |
>60%-kal csökkent |
Csökkentés 2‑4 mikrogrammal |
iPTH <15,9 pmol/l (150 pg/ml) |
|
1. A GYÓGYSZER NEVE
Paricalcitol Teva 5 mikrogramm/ml oldatos injekció
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
1 ml oldatos injekció 5 mikrogramm parikalcitolt tartalmaz.
5 mikrogramm parikalcitolt tartalmaz 1 ml oldatos injekció, üvegenként.
10 mikrogramm parikalcitolt tartalmaz 2 ml oldatos injekció, üvegenként.
Ismert hatású segédanyagok
Etanolt (vízmentes) és propilénglikolt tartalmaz:
79,1 mg etanolt (vízmentes) és 415,2 mg propilénglikolt tartalmaz 1 ml oldatos injekció, üvegenként.
158,2 mg etanolt (vízmentes) és 830,4 mg propilénglikolt tartalmaz 2 ml oldatos injekció, üvegenként.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Oldatos injekció
Tiszta, színtelen, látható részecskéktől mentes vizes oldat.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A Parikalcitol Teva 5 mikrogramm/ml oldatos injekció a krónikus veseelégtelenségben szenvedő, hemodializált felnőtt betegeknél kialakuló szekunder hyperparathyreosis megelőzésére és kezelésére javallt.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
Felnőttek
A kezdő dózist a mellékpajzsmirigy-hormon, azaz a parathormon (PTH) kiindulási koncentrációja alapján kell kiszámítani:
A parikalcitol kezdő dózisa a következő képlet alapján számítható ki:
Kezdő dózis (mikrogramm) = |
kiindulási intakt PTH szint pmol/l-ben |
8 |
VAGY
Kezdő dózis (mikrogramm) = |
kiindulási intakt PTH szint pg/ml-ben |
80 |
Ezt a dózist intravénás (iv.) bolus formájában kell beadni, legfeljebb másnaponkénti gyakorisággal, a dialízis ideje alatt bármikor.
Klinikai vizsgálatokban a biztonságosan alkalmazott maximális dózis 40 mikrogramm volt.
A dózis beállítása:
Végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő, dializált betegeknél a PTH-szint jelenleg elfogadott céltartománya nem magasabb, mint a nem uraemiás normálérték felső határának [15,9‑31,8 pmol/l (150‑300 pg/ml)] 1,5‑3-szorosa, intakt PTH esetén. A megfelelő fiziológiás határértékek eléréséhez szoros monitorozás és egyéni dózisbeállítás szükséges. Ha hypercalcaemia áll fenn vagy ha a korrigált Ca × P szorzat tartósan nagyobb mint 5,2 mmol2/l2 (65 mg2/dl2), a gyógyszer dózisát csökkenteni kell vagy az alkalmazást meg kell szakítani ezen paraméterek normalizálódásáig. Ezt követően a parikalcitol adását kisebb dózissal kell újrakezdeni. Dóziscsökkentés válhat szükségessé, ha a PTH-szint a kezelés hatására csökken.
Az alábbi táblázatban látható egy javasolt megközelítés a dózis titrálásához:
Ajánlott adagolási útmutató
(Dózismódosítás 2‑4 hetes időközönként) |
|
Kiinduláshoz viszonyított iPTH szint |
Parikalcitol dózismódosítás |
Változatlan vagy emelkedett |
Növelés 2‑4 mikrogrammal |
<30%-kal csökkent |
|
>30%-kal, de <60%-kal csökkent |
Fenntartás |
>60%-kal csökkent |
Csökkentés 2‑4 mikrogrammal |
iPTH <15,9 pmol/l (150 pg/ml) |
|
A kezelés elkezdése után és a dózis beállítása során a szérum kalcium- és foszfátszintet legalább havonta egyszer, a szérum intakt PTH-szintet háromhavonta monitorozni ajánlott. A parikalcitol dózisbeállításának ideje alatt a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére gyakrabban lehet szükség.
Májkárosodás
Enyhe, középsúlyos májkárosodásban szenvedő betegek esetén a szabad parikalcitol koncentrációk az egészséges egyénekéhez hasonlóak, így ebben a betegpopulációban nincs szükség a dózis módosítására. Súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél nincs tapasztalat.
Gyermekek és serdülők (0‑18 éves korcsoport)
A Paricalcitol Teva biztonságosságát és hatásosságát 0‑18 év közötti gyermekeknél még nem igazolták. 5 év alatti gyermekek esetében nincsenek rendelkezésre álló adatok. A gyermekekre és serdülőkre vonatkozóan jelenleg rendelkezésre álló adatokat lásd az 5.1 pontban, de az adagolásra vonatkozó javaslat nem adható.
Idős betegek (>65 év feletti)
A III. fázisú vizsgálatokból korlátozott mennyiségű tapasztalat áll rendelkezésre a parikalcitollal kezelt 65 éves vagy ennél idősebb betegekkel kapcsolatban. Ezekben a vizsgálatokban a 65 éves vagy ennél idősebb és a fiatalabb betegek között nem észleltek átfogó különbségeket a hatékonyság vagy a biztonságosság tekintetében.
Az alkalmazás módja
A Paricalcitol Teva oldatos injekciót a hemodialízisre használt kanülön keresztül alkalmazzák.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
D-vitamin toxicitás.
Hypercalcaemia.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A mellékpajzsmirigy‑hormon túlzott gátlása a szérum kalciumszintjének emelkedését és metabolikus csontbetegség kialakulását okozhatja. A megfelelő fiziológiás határértékek eléréséhez a beteg monitorozása és egyedi dózisbeállítás szükséges.
Ha klinikailag jelentős hypercalcaemia alakul ki, és a beteg kalcium alapú foszfát-adszorbenst kap, akkor a kalcium alapú foszfát-adszorbens dózisát csökkenteni kell, vagy a szer alkalmazását abba kell hagyni.
A krónikus hypercalcaemia generalizált érelmeszesedéssel és egyéb lágyszöveti elmeszesedéssel járhat.
A hypercalcaemia és a Ca × P szorzat növekedésének fokozott kockázata miatt a foszfát- vagy a D‑vitamin‑származékokat tartalmazó gyógyszerek nem adhatók együtt parikalcitollal (lásd 4.5 pont).
A szívglikozidok toxicitását potencírozza a bármilyen okból kialakult hypercalcaemia, ezért fokozott körültekintés szükséges a parikalcitol és szívglikozid egyidejű alkalmazása esetén (lásd 4.5 pont).
Óvatosság szükséges, ha a parikalcitolt ketokonazollal együtt alkalmazzák (lásd 4.5 pont).
Segédanyagok
Etanol
A készítményben található kis mennyiségű alkohol semmilyen észlelhető hatást nem okoz
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Specifikus interakciós vizsgálatokat nem végeztek. Ugyanakkor egy interakciós vizsgálatot végeztek ketokonazol és parikalcitol kapszula között.
A hypercalcaemia és a Ca × P szorzat növekedésének fokozott kockázata miatt a foszfát- vagy a D‑vitamin‑származékokat tartalmazó gyógyszerek nem adhatók együtt parikalcitollal (lásd 4.4 pont).
Kalciumtartalmú készítmények vagy tiazid típusú diuretikumok nagy dózisai növelhetik a hypercalcaemia kockázatát.
Alumíniumtartalmú készítményeket (pl. savközömbösítők, foszfát-kötők) nem szabad tartósan együtt alkalmazni D-vitamin készítményekkel, mivel az alumínium vérszintjei emelkedhetnek, és alumínium okozta csont-toxicitás fordulhat elő.
Magnéziumtartalmú készítményeket (pl. antacidumok) nem szabad D-vitamin tartalmú készítményekkel tartósan együtt alkalmazni, mert hypermagnesaemiát okozhat.
A ketokonazolról ismert tény, hogy több citokróm P450 enzim nem specifikus gátlószere. A rendelkezésre álló in vivo és in vitro adatok arra utalnak, hogy a ketokonazol kölcsönhatásba léphet azokkal az enzimekkel, amelyek a parikalcitol és más D-vitamin analógok metabolizmusáért felelősek. Fokozott körültekintés szükséges, amíg a parikalcitolt ketokonazollal együtt alkalmazzák (lásd 4.4 pont). Egészséges önkénteseknél értékelték az 5 napon át naponta 2 × 200 mg-os dózisban alkalmazott ketokonazol ismételt adagjainak hatását a parikalcitol kapszula farmakokinetikájára. A parikalcitol Cmax értéke minimális mértékben változott, de AUC0-∞ értéke kb. duplájára nőtt a ketokonazol jelenlétében. A parikalcitol átlagos felezési ideje 17,0 óra volt a ketokonazol jelenlétében, ill. 9,8 óra volt, amikor a parikalcitolt önmagában alkalmazták. E vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a parikalcitol orális alkalmazása után nem valószínű, hogy a parikalcitol AUC∞ értékének a ketokonazollal való gyógyszerkölcsönhatásból eredő maximális növekedése kb. kétszeresnél nagyobb mértékű lenne.
A szívglikozidok toxicitását potencírozza a bármilyen okból kialakult hypercalcaemia, ezért fokozott körültekintés szükséges a parikalcitol és szívglikozid egyidejű alkalmazása esetén (lásd 4.4 pont).
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
A parikalcitol terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre elegendő információ. Állatkísérletek során reproduktív toxicitást igazoltak (lásd 5.3 pont). Embernél a potenciális veszély nem ismert. A Paricalcitol Teva-t terhes nőknél nem szabad alkalmazni, kivéve, ha feltétlenül szükséges.
Szoptatás
Állatkísérletes vizsgálatokban kimutatták, hogy a parikalcitol vagy metabolitjai kis mennyiségben kiválasztódnak az anyatejbe. A szoptatás folytatásáról/abbahagyásáról, illetve a parikalcitol-kezelés folytatásáról/abbahagyásáról szóló döntést a szoptatásnak a csecsemőt érintő, illetve a parikalcitol-kezelésnek az anya számára való előnyeit figyelembe véve kell meghozni.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A parikalcitol csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A parikalcitol beadását követően előfordulhat szédülés (lásd 4.8 pont).
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
Megközelítőleg 600 beteget kezeltek parikalcitollal a II./III./IV. fázisú klinikai vizsgálatokban. Összességében a parikalcitollal kezelt betegek 6%‑ánál észleltek mellékhatásokat.
A parikalcitol-terápiával összefüggő leggyakoribb nemkívánatos hatás a hypercalcaemia volt, amely a betegek 4,7%-ánál fordult elő. A hypercalcaemia a túlzott PTH‑szuppresszió mértékétől függ, és megfelelő dózisbeállítással minimálisra csökkenthető.
A klinikai és laboratóriumi vizsgálatokban észlelt a parikalcitolnak tulajdonítható lehetséges mellékhatások a MedDRA szervrendszeri kategóriánkénti csoportosítás, a javasolt megnevezések (preferred term) és az előfordulási gyakoriság szerint kerülnek bemutatásra. Az alábbi gyakorisági kategóriákat alkalmazzuk: nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (≥1/100‑<1/10); nem gyakori (≥1/1000‑<1/100); ritka (≥1/10 000‑<1/1000); nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
Szervrendszeri kategória |
Gyakori |
Nem gyakori |
Nem ismert |
Fertőző betegségek és parazita-fertőzések |
|
Szepszis, pneumonia, fertőzés, pharyngitis, hüvelyi fertőzés, influenza |
|
Jó-, rosszindulatú és nem meghatározott daganatok (beleértve a cisztákat és polipokat is) |
|
Emlőrák |
|
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek |
|
Anaemia, leukopenia, lymphadenopathia |
|
Immunrendszeri betegségek és tünetek |
|
Túlérzékenység |
Gégeödéma, angio-neurotikus ödéma, csalánkiütés |
Endokrin betegségek és tünetek |
Hypoparathyreosis |
Hyperparathyreosis |
|
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek |
Hypercalcaemia, Hyperphosphataemia |
Hyperkalaemia, hypocalcaemia, anorexia |
|
Pszichiátriai kórképek |
|
Zavart tudatállapot, delírium, a személyiség elvesztése, izgatottság, álmatlanság, idegesség |
|
Idegrendszeri betegségek és tünetek |
Fejfájás, ízérzés zavara |
Kóma, cerebrovascularis történés, TIA, syncope, myoclonus, hypoesthesia, paresthesia, szédülés |
|
Szembetegségek és szemészeti tünetek |
|
Glaucoma, conjunctivitis |
|
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei |
|
Hallószervi betegség |
|
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek |
|
Szívmegállás, arrhythmia, pitvarlebegés |
|
Érbetegségek és tünetek |
|
Magas vérnyomás, alacsony vérnyomás |
|
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek |
|
Tüdőödéma, asztma, nehézlégzés, orrvérzés, köhögés |
|
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek |
|
Rektális vérzés, colitis, hasmenés, gastritis, dyspepsia, nyelészavar, hasi fájdalom, székrekedés, hányinger, hányás, szájszárazság, gyomor-bélpanasz |
Gyomor-bélvérzés |
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei |
Viszketés |
Hólyagos dermatitis, hajhullás, hirsutismus, bőrkiütés, hyperhidrosis |
|
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei |
|
Ízületi fájdalom, ízületi merevség, hátfájás, izomrángás, izomfájdalom |
|
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek |
|
Emlőfájdalom, erectilis dysfunctio |
|
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók |
|
Járászavar, ödéma, perifériás ödéma, fájdalom, az injekció beadási helyén fellépő fájdalom, lázas állapot, mellkasi fájdalom, állapotromlás, gyengeség, fáradtság, rossz közérzet, szomjúság |
|
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei |
|
Megnyúlt vérzési idő, GOT (glutamát-oxálacetát transzamináz más néven aszpartát-aminotranszferáz) szintjének emelkedése, egyéb laboratóriumi eltérések, testsúlycsökkenés |
|
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Túladagolást eddig nem jelentettek.
A parikalcitol túladagolása hypercalcaemia-t, hypercalciuria-t, hyperphosphataemia-t és a PTH túlzott mértékű szuppresszióját okozhatja (lásd 4.4 pont).
Túladagolás esetén a hypercalcaemia (szérumkalciumszintek) jeleit és tüneteit monitorozni kell, és jelenteni kell az orvosnak! A kezelést szükség szerint meg kell kezdeni!
A parikalcitolt dialízissel nem lehet érdemben eltávolítani. Klinikailag jelentős hypercalcaemiában szenvedő betegek kezelésének lépései: a parikalcitol dózisának azonnali csökkentése vagy a szer azonnali elhagyása, kalciumszegény étrend, kalciumpótlók elhagyása, a beteg mobilizálása, a folyadék- és elektrolit-egyensúly zavarainak kezelése, kóros EKG elváltozások értékelése (digitálisszal kezelt betegeknél ez kritikus fontosságú feladat), és ha indokolt, kalciummentes dializáló oldattal történő hemodialízis.
Amikor a szérumkalciumszintek visszatértek a normál tartományba, a parikalcitol kisebb dózisban újra kezdhető. Ha tartós és kifejezetten emelkedett szérumkalciumszinteket mérnek, számos különféle terápiás alternatíva jöhet szóba. Ezek közé tartozik olyan gyógyszerek alkalmazása, mint például a foszfátok és a kortikoszteroidok alkalmazása, valamint diuresist kiváltó módszerek használata.
A Paricalcitol Teva oldatos injekció segédanyagként 40% v/v propilénglikolt tartalmaz. A propilénglikol nagy dózisban történő alkalmazása mellett izolált esetekben toxikus hatásként beszámoltak központi idegrendszeri depresszióról, hemolízisről és tejsavas acidózisról. Bár a parikalcitol alkalmazása mellett ezek fellépése nem várható, mivel a propilénglikol a dialízis folyamata során eliminálódik, túladagolási helyzetekben figyelembe kell venni a toxikus hatás kockázatát.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Anti-parathyreoid készítmények, ATC kód: H05BX02.
Hatásmechanizmus
A parikalcitol a kalcitriol szintetikus, biológiailag aktív D-vitamin analógja, az oldalláncon (D2) és az A (19-nor) gyűrűn található módosításokkal. A kalcitrioltól eltérően a parikalcitol szelektív D-vitamin-receptor (VDR) aktiváló szer. A parikalcitol szelektíven up‑regulálja a VDR-eket a mellékpajzsmirigyben, de nem növeli a bélben levő VDR-eket, és kevésbé hat a csont reszorpciójára. Ezen kívül a parikalcitol up-regulálja a kalcium-érzékelő-receptort (CaSR) a mellékpajzsmirigyben. Ennek eredményeként a parikalcitol csökkenti a mellékpajzsmirigy-hormon (PTH) szintjeit a mellékpajzsmirigy proliferációjának gátlása és a PTH-szintézisének és szekréciójának csökkentése révén, de csak minimálisan hat a kalcium- és foszforszintekre, és közvetlenül hathat a csontsejtekre a csonttérfogat fenntartása és a mineralizációs felszínek növelése irányában. A kóros PTH szintek korrigálása – a kalcium és a foszfor homeosztázisának normalizálásával – megelőzheti vagy kezelheti a krónikus vesebetegséghez társuló metabolikus csontbetegséget.
Gyermekek és serdülők
A parikalcitol biztonságosságát és hatásosságát egy 12 hetes, randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban értékelték 29 fő 5‑19 éves gyermeknél, akik végstádiumú vesebetegségben szenvedtek és hemodialízisben részesültek. A vizsgálatban a parikalcitollal kezelt hat legfiatalabb beteg 5‑12 éves volt. A parikalcitol kezdő dózisa hetente 3 × 0,04 mikrogramm/kg volt a <500 pg/ml kiindulási iPTH szintek alapján, ill. hetente 3 × 0,08 μg/kg volt a >500 pg/ml kiindulási iPTH szintek alapján. A parikalcitol dózisát 0,04 mikrogrammos részletekkel fokozatosan növelték a szérum iPTH, kalcium és Ca × P szintek alapján. A parikalcitollal kezelt, ill. placebót kapó betegek 67%-a, ill. 14%-a fejezte be a vizsgálatot. A parikalcitol csoportban, ill. a placebocsoportban a betegek 60%-ánál, ill. 21%-ánál mértek két egymást követő 30%-os csökkenést a kiindulási iPTH szinthez viszonyítva. A placebót kapó betegek 71%-a megszakította a vizsgálatot az iPTH szintek túlzott emelkedése miatt. Sem a parikalcitol, sem a placebocsoportban egyetlen betegnél sem alakult ki hypercalcaemia. 5 év alatti betegeknél nem állnak rendelkezésre adatok.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Eloszlás
A parikalcitol farmakokinetikáját megvizsgálták hemodialízisre szoruló krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegeknél. A parikalcitolt intravénás injekcióként, bolusban adják be. 0,04 és 0,24 mcg/kg közötti dózisok alkalmazását követően két órán belül a parikalcitol koncentrációja gyorsan csökkent; ezt követően a parikalcitol koncentrációja log-lineárisan csökkent, és átlagos felezési ideje kb. 15 óra volt. Többszöri adagolás mellett nem észlelték a parikalcitol akkumulációját. A parikalcitol in vitro plazmafehérje-kötődése nagy volt (>99,9%), és 1‑100 ng/ml-es koncentráció-tartományban nem volt telíthető.
Biotranszformáció
Számos ismeretlen metabolitot mutattak ki mind a székletben, mind a vizeletben, míg parikalcitol nem volt kimutatható a vizeletben. Ezeket a metabolitokat eddig még nem jellemezték és nem azonosították. Ezek a metabolitok együttesen a vizeletben, ill. a székletben kimutatható radioaktivitás 51%-át, ill. 59%-át tették ki.
A parikalcitol farmakokinetikai jellemzői krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegeknél (0,24 mikrogramm/kg-os dózis) |
||
Paraméter |
N |
Értékek (Átlagérték ± SD) |
Cmax (5 perccel a bolus után) |
6 |
1850 ± 664 (pg/ml) |
AUC0-∞ |
5 |
27382 ± 8230 (pg óra/ml) |
CL |
5 |
0,72 ± 0,24 (l/óra) |
VSS |
5 |
6 ± 2 (l) |
Elimináció
Egy egészséges alanyokkal (n = 4), egyszeri, 0,16 mikrogramm/kg 3H‑parikalcitol intravénás bolusban történő beadásával végzett vizsgálatban a plazma radioaktivitást az anyavegyületnek tulajdonították. A parikalcitol elsősorban hepatobiliaris exkrécióval választódott ki, minthogy a radioaktív adag 74%-a volt kimutatható a székletben, míg csupán 16%‑át találták meg a vizeletben.
Különleges betegcsoportok
Nem, rassz és életkor
A vizsgált felnőtt betegeknél nem észleltek sem az életkorral, sem a nemmel összefüggő farmakokinetikai különbségeket. A rasszal összefüggő farmakokinetikai különbségeket még nem állapítottak meg.
Májkárosodás
Enyhe, illetve közepes fokú májkárosodásban szenvedő betegeknél a szérum szabad parikalcitol koncentrációja hasonló az egészséges egyénekéhez, így ebben a betegpopulációban nem szükséges a dózis módosítása. Súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél nem állnak rendelkezésre adatok.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
Rágcsálókkal és kutyákkal végzett, ismételt dózistoxicitási vizsgálatokban észlelt szembetűnő hatásokat általában a parikalcitol calcaemiás hatásának tulajdonították. A nem egyértelműen a hypercalcaemiával összefüggő hatások az alábbiak voltak: csökkent fehérvérsejtszám és thymus-sorvadás kutyáknál, és az APTT értékek változása (kutyáknál emelkedett, patkányoknál csökkent). A parikalcitol klinikai vizsgálataiban fehérvérsejt-változásokat nem észleltek.
A parikalcitol nem befolyásolta a fertilitást patkányoknál, és nem mutatott teratogén aktivitást patkányoknál vagy nyulaknál. Állatoknál vemhesség alatt alkalmazott egyéb D-vitamin-készítmények nagy dózisai teratogén hatást mutattak. Kimutatták, hogy a parikalcitol befolyásolja a magzatok életképességét, valamint újszülött patkányoknál elősegíti a perinatális és posztnatális mortalitás jelentős növekedését, ha az anyaállatra nézve toxikus dózisokban alkalmazzák.
A parikalcitol nem mutatott genotoxicitási potenciált az elvégzett in vitro és in vivo genotoxicitási vizsgálatsorozatok egyikében sem.
Rágcsálókkal végzett karcinogenitási vizsgálatok nem mutatnak semmilyen, az emberi alkalmazással kapcsolatos specifikus kockázatot.
A parikalcitol alkalmazott dózisai és/vagy szisztémás expozíciói kissé magasabbak voltak, mint a terápiás dózisok/szisztémás expozíciók.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
etanol (vízmentes)
propilénglikol
injekcióhoz való víz
6.2 Inkompatibilitások
Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel.
A propilénglikol kölcsönhatásba lép a heparinnal, és közömbösíti annak hatásait. A Paricalcitol Teva oldatos injekció segédanyagként propilénglikolt is tartalmaz, és ezért nem szabad a heparin beadásához használt injekciós csatlakozón keresztül beadni.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
2 év
Felbontás után azonnal felhasználandó!
6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
Klórbutil gumidugóval, lepattintható alumíniumkupakkal és kék (1 ml) vagy rózsaszín (2 ml) lepattintható műanyag védőkoronggal lezárt 4 ml-es I. típusú színtelen injekciós üveg.
Kiszerelés:
1, 5, 10 vagy 25 db injekciós üveg dobozban.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
A parenterális gyógyszereket alkalmazás előtt szabad szemmel meg kell vizsgálni, hogy nem tartalmaznak-e szemcséket és nem színeződtek-e el. Az oldat tiszta és színtelen.
Kizárólag egyszeri felhasználásra! A fel nem használt oldatot ki kell önteni!
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (egy kereszt)
Osztályozás: II./2 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Teva Gyógyszergyár Zrt.
4042 Debrecen, Pallagi út 13.
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
OGYI-T-22117/07 (1×1 ml)
OGYI-T-22117/08 (5×1 ml)
OGYI-T-22117/09 (10×1 ml)
OGYI-T-22117/10 (25×1 ml)
OGYI-T-22117/11 (1×2 ml)
OGYI-T-22117/12 (5×2 ml)
OGYI-T-22117/13 (10×2 ml)
OGYI-T-22117/14 (25×2 ml)
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2012. augusztus 28.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2021. január 15.
Kiszerelések
| Megnevezés | Csomagolás | Nyilvántartási szám |
|---|---|---|
| 5 X 1 ml injekciós üvegben | OGYI-T-22117 / 08 | |
| 10 X 1 ml injekciós üvegben | OGYI-T-22117 / 09 | |
| 25 X 1 ml injekciós üvegben | OGYI-T-22117 / 10 | |
| 1 X 2 ml injekciós üvegben | OGYI-T-22117 / 11 | |
| 5 X 2 ml injekciós üvegben | OGYI-T-22117 / 12 | |
| 10 X 2 ml injekciós üvegben | OGYI-T-22117 / 13 | |
| 25 X 2 ml injekciós üvegben | OGYI-T-22117 / 14 |
Forrás
Az adatok forrása: OGYÉI Gyógyszeradatbázis
Gyógyszer adatai
-
Hatóanyag paricalcitol
-
ATC kód H05BX02
-
Forgalmazó Teva Gyógyszergyár Zrt.
-
Nyilvántartási szám OGYI-T-22117
-
Jogalap Generikus
-
Engedélyezés dátuma 2012-08-28
-
Állapot TT
-
Kábítószer / Pszichotróp nem