1. A GYÓGYSZER NEVE

Pyralgina 1000 mg filmtabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

1000 mg metamizol-nátrium-monohidrátot tartalmaz filmtablettánként.

Ismert hatású segédanyag(ok):

Ez a gyógyszer 71.3 mg nátriumot tartalmaz filmtablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta.

Fehér vagy csaknem fehér, mindkét oldalán domború, hosszúkás, egyik oldalán bemetszéssel ellátott filmtabletta. Hosszúsága: kb. 21 mm Szélessége: kb. 9 mm

A filmtabletta egyenlő adagokra osztható.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A Pyralgina 15 éves és idősebb serdülők, valamint felnőttek számára javallott az alábbi esetekben:

• sérülések vagy műtétek utáni akut, erős fájdalom,

• görcsös hasi fájdalom (kólika),

• daganatos eredetű fájdalom,

• egyéb erős akut vagy erős krónikus fájdalom, amikor más kezelés nem javasolt,

• egyéb kezelésekre nem reagáló magas láz.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

A dózist a fájdalom erőssége, illetve a láz súlyossága, valamint annak alapján kell meghatározni, hogy az adott beteg miként reagál a Pyralgina tablettára.

Mindig a fájdalom, illetve láz csillapításához szükséges legalacsonyabb dózist kell választani.

Felnőttek

Felnőttek, valamint 15 éves vagy annál idősebb serdülők (> 53 kg) legfeljebb 1000 mg metamizolt szedhetnek egyszeri dózisban, ami naponta legfeljebb 4-szer, 6-8 óránként alkalmazható, ami 4000 mg maximális napi dózist jelent.

Az egyértelmű hatás 30-60 perccel a per os alkalmazás után várható.

Az alábbi táblázat az ajánlott egyszeri dózisokat és a maximális napi dózisokat mutatja, a testtömegtől vagy a kortól függően:

Testtömeg		Egyszeri dózis		Napi maximális dózis
kg	kor	filmtabletta	mg	filmtabletta	mg
> 53	≥ 15 év	1 db 1000 mg-os tabletta fele - 1 db 1000 mg-os tabletta	500-1000	4 db 1000 mg-os tabletta	4000

_{A kezelés időtartama}

Az alkalmazás időtartamát maga az állapot és annak súlyossága határozza meg. Tartós metamizol‑terápia esetén rendszeres vérképvizsgálat szükséges, amibe beletartozik a kvalitatív vérkép ellenőrzése is.

Különleges betegcsoportok

Idősek, legyengült betegek, és csökkent kreatinin-clearance-ű betegek

Időseknél, legyengült betegeknél és csökkent creatinin-clearance-ű betegeknél a dózist csökkenteni kell, mivel a metamizol bomlástermékeinek eliminációja meghosszabbodhat.

Máj- és vesekárosodás

Mivel máj- vagy vesekárosodás esetén az elimináció sebessége csökkent, a nagy dózisok többszöri alkalmazását kerülni kell. Nincs szükség a dózis csökkentésére, ha csak rövid ideig alkalmazzák. Ez idáig nincs elegendő tapasztalat a metamizol hosszú távú alkalmazására vonatkozóan súlyos máj- és vesekárosodásban szenvedő betegeknél.

Gyermekek és serdülők

A Pyralgina filmtabletta nem ajánlott 15 évesnél fiatalabb gyermekeknek és serdülőknek, mivel egy filmtabletta 1000 mg fix mennyiségű metamizolt tartalmaz. Egyéb gyógyszerformák/hatáserősségek elérhetők, amelyek megfelelően adagolhatók a 15 évesnél fiatalabb gyermekeknek és serdülőknek.

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

A filmtablettát szétrágás nélkül, elegendő mennyiségű folyadékkal (pl. egy pohár vízzel) kell bevenni.

4.3 Ellenjavallatok

• A készítmény hatóanyagával, más pirazolonokkal, illetve pirazolidinekkel szembeni túlérzékenység (beleértve azon betegeket, akiknél pl. agranulocytosis vagy súlyos bőrrekaciók alakultak ki ezen hatóanyagok alkalmazását követően, lásd 4.4 és 4.8 pont).

• A készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység

• Ismert analgeticum-asthma szindrómában vagy csalánkiütéses/angiooedemás típusú analgeticum‑intoleranciában szenvedők, vagyis olyan betegek, akik a szalicilátokra, paracetamolra vagy más, nem kábító hatású fájdalomcsillapítókra, pl. diklofenákra, ibuprofénre, indometacinra vagy naproxénre bronchospasmussal, illetve egyéb anafilaktoid típusú reakcióval (pl. urticaria, rhinitis, angiooedema) reagálnak.

• A csontvelőműködés zavarai (pl. citosztatikum-kezelés után) vagy a vérképzőrendszer betegségei.

• Örökletes glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiány (haemolysis kockázata).

• Akut intermittáló hepaticus porphyria (porphyriás roham jelentkezésének kockázata).

• Terhesség harmadik trimesztere (lásd 4.6 pont).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A Pyralgina a pirazolon-származék metamizolt tartalmazza, amely ritka, de életveszélyes mellékhatásként sokkot és agranulocytosist okozhat (lásd 4.8 pont).

Azon betegeknél, akik a metamizolra anafilaktoid reakciókkal reagálnak, különösen magas a kockázata annak, hogy ugyanígy reagálnak más, nem kábító hatású fájdalomcsillapítókra.

Azoknál a betegeknél, akiknél anafilaxiás vagy egyéb immunmediált reakciók (pl. agranulocytosis) jelentkeznek a metamizolra, különösen magas a kockázata annak, hogy ugyanígy reagálnak más pirazolonokra vagy pirazolidinekre.

Azoknál a betegeknél, akiknél anafilaxiás vagy egyéb immunológiailag közvetített reakció lép fel más pirazolonokra, pirazolidinekre vagy más, nem kábító hatású fájdalomcsillapítókra, szintén nagy a kockázata annak, hogy a metamizolra ugyanilyen módon reagálnak.

Agranulocytosis

Amint a neutropenia jelei jelentkeznek (<1500 neutrofil/mm³) esetén a gyógyszer szedését fel kell függeszteni, és a vérképet, annak normalizálódásáig, rendszeresen ellenőrizni kell.

A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy azonnal hagyják abba a készítmény használatát, és forduljanak orvoshoz, ha a következő jelek és tünetek jelentkeznek: általános állapot váratlan romlása (például láz, hidegrázás, torokfájás, nyelési nehézség), tartós vagy visszatérő láz és fájdalmas nyálkahártya-elváltozások, különösen a szájban, az orrban és a torokban, ill. a nemi szervek vagy a végbélnyílás területén. A Pyralgina-kezelést azonnal fel kell függeszteni, és meg kell vizsgálni a vérképet (beleértve a kvalitatív vérképet is). A terápiát azonnal meg kell szakítani, nem szabad megvárni amíg a laboratóriumi vizsgálati eredmények rendelkezésre állnak (lásd 4.8 pont).

Thrombocytopenia

Ha a thrombocytopenia jelei, például fokozott vérzési hajlam és petechiák a bőrön és a nyálkahártyákon (lásd 4.8 pont) jelentkeznek, a Pyralgina alkalmazását azonnal fel kell függeszteni, és meg kell vizsgálni a vérképet (beleértve a kvalitatív vérképet is). A terápiát azonnal meg kell szakítani, nem szabad megvárni amíg a laboratóriumi vizsgálati eredmények rendelkezésre állnak.

Pancytopenia

Pancytopenia jelentkezésekor a kezelést azonnal abba kell hagyni, és a teljes vérképet ellenőrizni kell a normál értékek visszaállásáig (lásd 4.8 pont). Minden beteg figyelmét fel kell hívni arra, hogy haematologiai rendellenességre utaló jelek és tünetek (pl. általános rossz közérzet, fertőzés, szűnni nem akaró láz, véraláfutások, vérzés, sápadtság) jelentkezése esetén azonnal forduljanak orvoshoz.

Anafilaxiás/anafilaktoid reakciók

A metamizollal szembeni esetleg súlyos anafilaxiás/anafilaktoid reakciók előfordulásának esélye különösen megnövekszik azoknál a betegeknél, akik az alábbi állapotokban szenvednek:

• analgeticum-asthma szindróma, illetve csalánkiütéses/angiooedemás típusú analgeticum-intolerancia (lásd 4.3 pont);

• asthma bronchiale, különösen az ezzel együttesen megjelenő rhinosinusitis polyposa esetén,

• krónikus urticaria;

• színezőanyagokkal (pl. tartrazinnal) vagy tartósítószerekkel (pl. benzoátokkal) szembeni intolerancia;

• alkohol-intolerancia. Az ilyen betegek már kis mennyiségű szeszesital elfogyasztására is tüsszögéssel, könnyezéssel és az arc erős kipirulásával reagálnak. Ez az alkohol-intolerancia korábban már meglévő, de nem diagnosztizált analgeticum-asthma szindrómát is jelezhet (lásd 4.3 pont).

Anafilaxiás sokk elsősorban az erre érzékeny betegeknél fordulhat elő. Különös elővigyázatosság szükséges az asthmában, illetve atópiában szenvedő betegeknél.

A Pyralgina alkalmazása előtt a betegeket ki kell kérdezni. Az anafilaktoid reakciók fokozott kockázatának kitett betegeknél a Pyralgina csak a lehetséges kockázatok és a várható előnyök gondos mérlegelését követően alkalmazható (lásd még a 4.3 pont). Ha a Pyralgina-t ilyen esetekben alkalmazzák, a betegeket szoros orvosi ellenőrzés alatt kell tartani, és a sürgősségi ellátáshoz szükséges eszközöknek rendelkezésre kell állniuk.

Súlyos bőrreakciók

Metamizol-kezeléssel összefüggésben súlyos bőrreakciókról (SCARs), többek között Stevens–Johnson-szindrómáról (SJS), toxicus epidermalis necrolysisről (TEN) és potenciálisan életveszélyes vagy halálos, eozinophyliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakcióról (DRESS) számoltak be. A betegeket tájékoztatni kell a jelekről és tünetekről, és szoros megfigyelés alatt kell tartani őket, a bőrreakciók észlelése érdekében. Ha ilyen reakciókra utaló jelek és tünetek jelennek meg, a metamizol adását azonnal le kell állítani és semmikor nem szabad újrakezdeni (lásd a 4.3. pontot).

Gyógyszer okozta májkárosodás

Metamizollal kezelt betegeknél a kezelés kezdetét követően néhány nappal, vagy néhány hónappal kialakuló, túlnyomórészt hepatocellularis jellegű akut hepatitis eseteit jelentették. A jelek és tünetek közé tartozott a májenzimszint-emelkedés (sárgasággal vagy anélkül), gyakran egyéb gyógyszer-túlérzékenységi reakciók (pl. bőrkiütés, vérképeltérések, láz és eozinofília), vagy az autoimmun hepatitisre jellemző tünetek kíséretében. A legtöbb beteg a metamizol-kezelés abbahagyása után felépült, ugyanakkor izolált esetekben beszámoltak májátültetést igénylő akut májelégtelenségről.

A metamizol által okozott májkárosodás mechanizmusa nem teljesen tisztázott, de az adatok immunoallergiás mechanizmusra utalnak.

A betegek figyelmét fel kell hívni, hogy májkárosodásra utaló tünetek jelentkezése esetén forduljanak kezelőorvosukhoz. Ilyen esetekben a metamizol alkalmazását abba kell hagyni, és ellenőrizni kell a májfunkciót.

A metamizol nem alkalmazható újra azoknál a betegnél, akiknél metamizol-kezelés során jelentkezett olyan májkárosodás, amelynek egyéb okát nem sikerült meghatározni.

Egyszeri hypotoniás reakciók

A metamizol hypotoniás reakciókat idézhet elő (lásd 4.8 pont). Ezek a reakciók dózisfüggők lehetnek. Nagyobb valószínűséggel fordulnak elő a metamizol parenterális beadása során, mint enterális alkalmazáskor. Előfordulásuk kockázata növekszik az alábbi esetekben is:

• már előzetesen fennálló alacsony vérnyomás, folyadékhiányos vagy dehidrált állapot, instabil vérkeringés vagy kialakulóban lévő keringési elégtelenség esetén (pl. myocardialis infarctus vagy polytrauma miatt);

• magas lázban szenvedő betegeknél.

Ezért az ilyen betegeknél a javallatot gondosan mérlegelni kell, és a beteg állapotát szorosan monitorozni kell. Megelőző intézkedések (pl. a vérkeringés stabilizálása) válhatnak szükségessé a hypotoniás reakciók kockázatának csökkentése érdekében.

A metamizol csak a haemodinamikai paraméterek szoros monitorozása mellett alkalmazható olyan betegeknél, akiknél feltétlenül el kell kerülni a vérnyomás csökkenését, pl. súlyos koszorúér-betegség vagy az agyat ellátó erek jelentős szűkülete esetén.

Vese és májkárosodás

Vese- illetve májkárosodásban szenvedő betegeknél a metamizol csak a kockázatok és előnyök gondos mérlegelését követően, továbbá megfelelő elővigyázatossággal alkalmazható (lásd 4.2 pont).

Laboratóriumi vizsgálatokkal létrejövő kölcsönhatások

A metamizollal végzett kezelés során a Trinder- vagy Trinderhez hasonló reakciókon alapuló laboratóriumi vizsgálatokkal (mint pl. kreatinin-, triglicerid-, HDL-koleszterin- vagy húgysav szérumkoncentráció meghatározása) létrejövő interferenciáról számoltak be.

Nátrium

Ez a gyógyszer 71.3 mg nátriumot tartalmaz filmtablettánként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 3.56%-ának felnőtteknél.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Metabolizáló enzimek farmakokinetikai indukciója:

A metamizol metabolizáló enzimeket indukálhat, beleértve a CYP2B6 és CYP3A4 enzimeket is.

A metamizol együttes alkalmazása bupropionnal, efavirenzzel, metadonnal, valproáttal, ciklosporinnal, takrolimusszal vagy szertralinnal csökkentheti ezeknek a gyógyszereknek a plazmakoncentrációját, ami potenciálisan mérsékelheti ezeknek a gyógyszereknek a klinikai hatásosságát. Ezért a metamizol együttes alkalmazásakor elővigyázatosság szükséges; adott esetben a klinikai válasz és/vagy a gyógyszerek szérumkoncentrációjának monitorozása is szükséges lehet.

A metamizol és a klórpromazin egyidejű alkalmazása során súlyos hypothermia alakulhat ki.

Amennyiben a metamizolt metotrexát mellett alkalmazzák, különösen idős betegeknél megnövekedhet a metotrexát hematotoxicitása, ezért ezt a gyógyszerkombinációt kerülni kell.

A metamizol csökkentheti az együttesen alkalmazott acetilszalicilsav thrombocyta-aggregációt gátló hatását, ezért ez a kombináció elővigyázatossággal alkalmazható azoknál a betegeknél, akik az acetilszalicilsavat kis dózisban, kardioprotektív céllal szedik.

A pirazolon-származékok csoportja ismerten kölcsönhatásba léphet orális antikoagulánsokkal, kaptoprillel, lítiummal és triamterénnel, valamint befolyásolhatja a vérnyomáscsökkentők és a vizelethajtók hatásosságát. Az nem ismert, hogy a metamizol milyen mértékben idéz elő ilyen kölcsönhatásokat.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A metamizol terhes nőknél történő alkalmazásával kapcsolatban csak korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre.

Az első trimeszterben metamizol-expozíciónak kitett terhes nőkre (n = 568) vonatkozó nyilvános adatok alapján, teratogén vagy embriotoxikus hatást nem azonosítottak. Bizonyos esetekben a metamizol egyszeri dózisai elfogadhatók az első és a második trimeszterben, ha egyéb terápiás alternatíva nincs. Ugyanakkor, a metamizol alkalmazása általában nem ajánlott az első és a második trimeszterben. A harmadik trimeszterben történő alkalmazás fetotoxicitással (vesekárosodás és ductus arteriosus constrictio) társult, ezért a metamizol alkalmazása a terhesség harmadik trimeszterében ellenjavallt (lásd 4.3 pont). A harmadik trimeszterben figyelmetlenségből alkalmazott metamizol esetén a magzatvizet és a ductus arteriosust ultrahanggal és echokardiográfiával ellenőrizni kell. Bár a metamizol csak gyengén gátolja a prosztaglandin szintézist, nem zárható ki a perinatális szövődmények lehetősége a vérlemezke-aggregáció csökkenése miatt az anyában és a gyermekben.

A metamizol átjut a placentán.

Állatkísérletekben a metamizol reproduktív toxicitást váltott ki, de nem volt teratogén (lásd 5.3 pont).

Szoptatás

A metamizol bomlástermékei jelentős mennyiségben kiválasztódnak az anyatejbe, az anyatejjel táplált csecsemőre vonatkozó kockázat nem zárható ki. Ezért, a metamizol ismételt alkalmazását különösen kerülni kell szoptatás alatt. A metamizol egyszeri alkalmazása esetén az anyatej gyűjtése és kidobása javasolt a dózis alkalmazását követően, 48 órán át.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Az ajánlott dózistartományban nem ismertek a koncentrálóképességet, illetve a reakcióképességet károsító hatások. Óvintézkedésként azonban – legalábbis a nagyobb dózisok alkalmazása esetén – figyelembe kell venni a képességek gyengülésének lehetőségét, ezért a betegek ilyenkor nem kezelhetnek gépeket, nem vezethetnek gépjárműveket, illetve nem végezhetnek egyéb, veszéllyel járó tevékenységeket. Mindez különösen fontos alkohol egyidejű fogyasztásakor.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A nemkívánatos hatások gyakoriságának becsléséhez az alábbi kategóriákat alkalmazzák:

nagyon gyakori (≥1/10)

gyakori (≥1/100 – <1/10)

nem gyakori (≥1/1000 – <1/100)

ritka (≥1/10 000 – <1/1000)

nagyon ritka (<1/10 000)

nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

A metamizol fő mellékhatásai a túlérzékenységi reakciókból erednek. A legjelentősebb a sokk és az agranulocytosis. Ezek a reakciók ritkán vagy nagyon ritkán fordulnak elő, de életveszélyesek, és akkor is felléphetnek, ha a metamizolt korábban problémamentesen alkalmazták.

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek

Ritka: leukopenia

Nagyon ritka: agranulocytosis, beleértve a fatális kimenetelű eseteket és thrombocytopeniás esetelet is

Nem ismert: aplasticus anaemia, pancytopenia, beleértve a fatális kimenetelű eseteket is.

Ezek a reakciók akkor is kialakulhatnak, ha a metamizolt korábban komplikációmentesen alkalmazták.

Rendelkezésre állnak bizonyítékok, melyek szerint az agranulocytosis kockázata megnő, ha a metamizolt egy hétnél tovább adják. Ez a reakció nem dózisfüggő, és a kezelés során bármikor kialakulhat. Jellemző tünetei a magas láz, hidegrázás, torokfájás, nyelési nehézségek, valamint a nyálkahártya‑elváltozás, pl. a szájüregben, az orrban, a torokban és a genitáliákon, illetve a végbéltájékon. Az antibiotikumokat szedő betegeknél azonban ezek a jelek minimálisak lehetnek. A nyirokcsomók vagy a lép csak csekély mértékben vagy egyáltalán nem duzzadt. A vörösvértest‑süllyedés jelentősen megnő, míg a granulocyták száma nagymértékben csökken, vagy a granulocyták teljes mértékben hiányoznak. A haemoglobin, a vörösvértestek és a vérlemezkék száma általában normális, de nem mindig (lásd 4.4 pont).

A gyógyszer szedésének azonnali abbahagyása nélkülözhetetlen az állapot rendeződéséhez. Ezért határozottan ajánlott a metamizol-kezelés azonnali leállítása, a laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatok eredményeinek megérkezése előtt, amennyiben az általános állapot váratlan romlása következik be, a láz állandósul vagy új tünetként jelentkezik, továbbá, ha a nyálkahártya fájdalmas elváltozásai alakulnak ki (elsősorban a szájban, az orrban és a torok területén).

A thrombocytopenia tipikus tünetei közé tartozik a fokozott vérzési hajlam és/vagy petechiák a bőrön és a nyálkahártyákon.

Pancytopenia jelentkezésekor a kezelést azonnal abba kell hagyni, és a teljes vérképet ellenőrizni kell a normál értékek visszaállásáig (lásd 4.4 pont).

Immunrendszeri betegségek és tünetek

Ritka: anafilaktoid vagy anafilaxiás reakciók*

Nagyon ritka: analgeticum-asthma szindróma

Az analgeticum-asthma szindrómás betegeknél az intolerancia jellemzően asthmás roham formájában jelentkezik.

Nem ismert: anafilaxiás sokk*.

*Ezek a reakciók elsősorban a metamizol parenterális beadása során jelentkeznek, és súlyosak, életveszélyesek, valamint egyes esetekben végzetesek is lehetnek. Akkor is előfordulhatnak, ha előzőleg már szövődmények nélkül alkalmazták a metamizolt.

A gyógyszerre adott ilyen reakciók bekövetkezhetnek az injekció beadása alatt, közvetlenül a beadás után, de kialakulhatnak órákkal később is. Az esetek többségében azonban az alkalmazást követő egy órán belül bekövetkeznek.

Az enyhébb reakciók tipikusan bőr-, illetve nyálkahártyatünetek (pl. viszketés, égő érzés, kipirosodás, csalánkiütés és duzzanat), nehézlégzés és ritkábban emésztőrendszeri panaszok (pl. nausea, dyspepsia, hányás) formájában jelentkeznek. Az ilyen, enyhébb reakciók súlyosabb formát ölthetnek, generalizált csalánkiütéssel, súlyos angiooedemával (beleértve a gégeoedémát), súlyos bronchospasmussal, cardialis arrhythmiával, vérnyomáseséssel (melyet néha vérnyomásemelkedés előz meg) és keringési sokkal. Az analgeticum-asthma szindrómás betegeknél az intolerancia jellemzően asthmás roham formájában jelentkezik.

A sokk első jelei, például hideg verejtékezés, szédülés, bizonytalanság, kellemetlen érzés a szív környékén, a bőr elszíneződése esetén meg kell tenni a szükséges sürgősségi intézkedéseket.

Ezért a metamizol adását bőrreakciók jelentkezésekor azonnal le kell állítani.

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek

Nem ismert: Kounis-szindróma

Érbetegségek és tünetek

Nem gyakori: hypotensiós reakciók a gyógyszer alkalmazása során vagy azt követően, amelyek farmakológiai eredetűek lehetnek, és nem járnak együtt az anafilaktoid vagy anafilaxiás reakciók egyéb tüneteivel. Ezek a reakciók súlyos vérnyomáseséshez vezethetnek.

A dózistól függően a vérnyomás kritikus mértékű csökkenése hyperpyrexia fennállásakor is bekövetkezhet, a túlérzékenység további jelei nélkül.

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

Nem ismert: gastrointestinalis vérzés

Máj- és epebetegségek, illetve tünetek

Nem ismert: gyógyszer okozta májkárosodás, beleértve az akut hepatitist, sárgaságot, emelkedett májenzimszinteket (lásd 4.4 pont).

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei

Nem gyakori: fix gyógyszer-exanthema

Ritka: bőrkiütés (maculo-papularis exanthema)

Nagyon ritka: Stevens–Johnson-szindróma (SJS), vagy toxicus epidermalis necrolysis (TEN)

Nem ismert: eozinophyliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS)

Vese- és húgyúti betegségek és tünetek

Nagyon ritka: a vesefunkció akut károsodása, amely nagyon ritkán proteinuriához, oliguriához vagy anuriához, illetve akut veseelégtelenséghez, valamint akut interstitialis nephritishez vezethet.

Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók

Beszámoltak a vizelet vörös elszíneződéséről. Ez a metamizol egyik alacsony koncentrációban jelenlévő, ártalmatlan metabolitjának, a rubazonsavnak tulajdonítható.

A kiválasztott mellékhatások leírása

Metamizol-kezeléssel összefüggésben súlyos bőrreakciókról, többek között Stevens–Johnson-szindrómáról (SJS), toxicus epidermalis necrolysisről (TEN) és az eozinophyliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakcióról (DRESS) számoltak be (lásd a 4.4. pontot).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Tünetek

Akut túladagolás esetén hányingert, hányást, hasi fájdalmat, vesekárosodást/ veseelégtelenséget (pl. interstitialis nephritis miatt), ritkábban központi idegrendszeri tüneteket (szédülés, aluszékonyság, kóma, görcsrohamok) és a vérnyomás esését (néha sokká súlyosbodhat), valamint cardialis arrhythmiát, tachycardiát jelentettek.

Nagyon nagy dózisok alkalmazásakor, a rubazonsav kiválasztása a vizelet vörös elszíneződését okozhatja.

Kezelés

A metamizolnak specifikus antidotuma nem ismert. Amennyiben a gyógyszer bevétele után csak rövid idő telt el, megkísérelhető a hatóanyag szisztémás felszívódásának csökkentése az elsődleges detoxikáció eszközével (pl. gyomormosás) vagy a felszívódást csökkentő aktív szén adásával. A fő metabolit (4-N-metilaminoantipirin) eliminálható hemodialízissel, hemofiltrációval, hemoperfúzióval vagy plazmafiltrációval.

A mérgezések kezelése és a súlyos szövődmények megelőzése általános és specifikus intenzív orvosi megfigyelést és kezelést igényelhet.

Azonnali intézkedések a súlyos túlérzékenységi reakciók (shock) fellépése esetén:

Azonnal abba kell hagyni a metamizol alkalmazását a túlérzékenység első jeleire (például bőrreakciók, úgymint urticaria, kipirulás, nyugtalanság, fejfájás, izzadás, hányinger). Vénás hozzáférést kell biztosítani. Az általános sürgősségi intézkedéseken kívül, mint Trendelenburg-helyzetbe történő helyezés, szabad légutak biztosítása és oxigén adása, szimpatomimetikumok alkalmazására, volumenpótlásra vagy glükokortikoidok alkalmazására lehet szükség.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: fájdalomcsillapítók; egyéb fájdalom- és lázcsillapítók; pirazolonok

ATC kód: N02BB02

A metamizol egy pirazolon-származék, amely fájdalomcsillapító, lázcsökkentő és görcsoldó hatású. Pontos hatásmechanizmusa jelenleg nem tisztázott. Néhány vizsgálat eredményei is azt mutatták, hogy a metamizol és fő metabolitja (a 4-N-metilamino-antipirin) valószínűleg mind centrális, mind perifériás hatással is rendelkezik.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás és biotranszformáció

Szájon át történő alkalmazás után a metamizol teljes mértékben a farmakológiailag aktív 4‑N‑metilamino-antipirin (MAA) metabolittá hidrolizálodik. Az MAA biohasznosulása körülbelül 90%, és valamivel magasabb szájon át történő alkalmazás után, mint parenterális beadást követően. Étel egyidejű fogyasztása nincs releváns hatással a metamizol kinetikájára.

A metamizol fő metabolitja, a MAA tovább metabolizálódik a májban oxidáció és demetiláció, majd acetilezés útján.

A klinikai hatásosság elsősorban az MAA-nak köszönhető, de bizonyos fokig a 4-amino-antipirin (AA) metabolit is szerepet játszik a hatás kialakulásában. Az AA AUC-értékei a MAA AUC-értékeinek mintegy 25%-át teszik ki. A 4-N-acetilamino-antipirin (AAA) és a 4‑N‑formilamino‑antipirin (FAA) metabolitok farmakológiailag nagy valószínűséggel inaktívak.

Figyelembe kell venni, hogy mindegyik metabolit nem lineáris farmakokinetikát követ. Ennek a jelenségnek a klinikai jelentősége nem ismert. Rövid távú kezelés során a metabolitok felhalmozódása nem jelentős.

Eloszlás

A metamizol átjut a placentáris barrieren. A metamizol metabolitjai kiválasztódnak az anyatejbe.

A plazmafehérjékhez való kötődés az MAA esetében 58%, az AA esetében 48%, az FAA esetében 18%, az AAA-ra vonatkozóan pedig 14%.

Elimináció

Intravénás alkalmazást követően a metamizol plazma felezési ideje körülbelül 14 perc. Intravénás alkalmazás után a radioaktív izotóppal jelölt dózis mintegy 96%-a nyerhető vissza a vizeletből, és mintegy 6%-a a székletből. Egyszeri, per os dózis beadása után a vizelettel ürülő metabolitok 85%-át azonosították. Ebből 3 ± 1% volt MAA, 6 ± 3% AA, 26 ± 8% AAA és 23 ± 4% volt FAA. Egyszeri 1 g metamizol per os alkalmazása után a renalis clearance 5 ± 2 ml/perc volt az MAA esetében, 38 ± 13 ml/perc az AA esetében, 61 ± 8 ml/perc az AAA esetében és 49 ± 5 ml/perc az FAA esetében. A plazma felezési idő 2,7 ± 0,5 óra volt az MAA, 3,7 ± 1,3 óra az AA, 9,5 ± 1,5 óra az AAA és 11,2 ± 1,5 óra az FAA esetében.

Különleges betegcsoportok

Idősek

Idős betegek kezelése során az AUC 2-3-szorosra növekszik.

Egyszeri dózis szájon át történő alkalmazása után az MAA és az FAA felezési ideje májcirrózisban szenvedő betegek esetében körülbelül háromszorosra nő, míg az AA és az AAA felezési ideje nem növekszik ugyanilyen mértékben. Ezeknél a betegeknél kerülni kell a nagy dózisok alkalmazását.

Gyermekek és serdülők

Gyermekeknél gyorsabban eliminálódnak a metabolitok, mint a felnőtteknél.

Vesekárosodás

A károsodott veseműködésű betegekre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok szerint egyes metabolitok (AAA és FAA) eliminációs sebessége csökken. Ezért ilyen betegeknél kerülni kell a nagy dózisok alkalmazását.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Szubkrónikus és krónikus toxicitási vizsgálatokat különböző állatfajokon végeztek. Patkányoknak 6 hónapon keresztül adtak per os 100–900 mg/ttkg metamizolt. A legnagyobb dózisnál (900 mg/ttkg) 13 hét múlva a reticulocytaszám és az Ehrlich-testek számának emelkedését figyelték meg.

Kutyáknak 30–600 mg/ttkg dózisokban adtak metamizolt 6 hónapon át. A 300 mg/ttkg-os és nagyobb dózisok esetében dózisfüggő haemolyticus anaemiát és funkcionális vese-, valamint májelváltozásokat figyeltek meg.

Ellentmondásos eredmények állnak rendelkezésre a metamizolról az ugyanazon vizsgálati rendszerekben végzett in vitro és az in vivo mutagenitási vizsgálatokból.

Hosszú távú, patkányokkal végzett vizsgálatokban nem észleltek tumorigén potenciálra utaló bizonyítékot. Nagy dózisok esetén az egerekkel végzett három, hosszú távú vizsgálatból kettőben emelkedett a májadenómák száma.

Patkányokon és nyulakon végzett embriotoxicitási vizsgálatokban nem találtak teratogén hatásra utaló bizonyítékot.

Nyulakban magzati halálozást okozó hatást észleltek az anyaállatra még nem toxikus, 100 mg/ttkg napi dózisnál. Magzati halálozást okozó hatás patkány esetén az anyaállatra toxikus dózistartományban fordult elő. Patkányban a 100 mg/ttkg feletti napi dózisok a vemhesség időtartamának meghosszabbodását és az ellési folyamat károsodását eredményezték, a mortalitás fokozódásával mind az anyaállatok, mind az utódgeneráció esetében.

A termékenységi vizsgálatok a vemhességi ráta enyhe csökkenését mutatták a szülői generációban napi 250 mg/ttkg-ot meghaladó dózisnál. Az F1 generáció termékenysége nem változott.

A metamizol metabolitjai kiválasztódnak az anyatejbe. Nincs tapasztalat arról, hogy ez milyen hatással van a csecsemőkre.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Tablettamag:

kroszkarmellóz-nátrium

magnézium-sztearát

Filmbevonat:

hipromellóz 2910 (6±2 mPa∙s)

titán-dioxid (E171)

makrogol 8000

talkum

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

30 hónap

6.4 Különleges tárolási előírások

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

6 db filmtabletta áttetsző PVC/alumínium vagy áttetsző PVC/PE/PVdC/alumínium buborékcsomagolásban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy keresztes)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Zakłady Farmaceutyczne POLPHARMA S.A.

ul. Pelplińska 19, 83-200 Starogard Gdański

Lengyelország

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI

OGYI-T-24339/01 6× áttetsző PVC/alumínium buborékcsomagolásban

OGYI-T-24339/02 6× áttetsző PVC/PE/PVdC/alumínium buborékcsomagolásban

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2024. február 2.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2024. február 2.