RABEPRAZOL ALVOGEN 10 mg gyomornedv-ellenálló tabletta betegtájékoztató

1. A GYÓGYSZER NEVE

Rabeprazol Alvogen 10 mg gyomornedv-ellenálló tabletta

Rabeprazol Alvogen 20 mg gyomornedv-ellenálló tabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Rabeprazol Alvogen 10 mg gyomornedv-ellenálló tabletta:

10 mg rabeprazol-nátriumot tartalmaz gyomornedv-ellenálló tablettánként, ami 9,42 mg rabeprazolnak felel meg.

Rabeprazol Alvogen 20 mg gyomornedv-ellenálló tabletta:

20 mg rabeprazol-nátriumot tartalmaz gyomornedv-ellenálló tablettánként, ami 18,85 mg rabeprazolnak felel meg.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Gyomornedv-ellenálló tabletta

Rabeprazol Alvogen 10 mg gyomornedv-ellenálló tabletta:

Rózsaszín, kerek, 5,35 mm átmérőjű, gyomornedv-ellenálló tabletta.

Rabeprazol Alvogen 20 mg gyomornedv-ellenálló tabletta:

Sárga színű, kerek, 7,30 mm átmérőjű, gyomornedv-ellenálló tabletta.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A Rabeprazol Alvogen gyomornedv-ellenálló tabletta az alábbiak kezelésére javallott:

- Aktív nyombélfekély

- Aktív jóindulatú gyomorfekély

- Szimptómás erosiv vagy ulcerativ gastro-oesophagealis reflux betegség (GORB).

- Gastro-oesophagealis reflux betegség hosszú távú kezelése (GORB fenntartó kezelése)

- Középsúlyos és nagyon súlyos gastro-oesophagealis reflux betegség tüneti kezelése (szimptomatikus GORB kezelés)

- Zollinger-Ellison szindróma

- Megfelelő antibakteriális kezeléssel kiegészítve peptikus fekélyben szenvedő betegek esetében a Helicobacter pylori eradikációjára. Lásd 4.2 pont.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőttek/idősek:

Aktív nyombélfekély és aktív jóindulatú gyomorfekély: A szájon át történő alkalmazás során a javasolt adag aktív nyombélfekély és aktív jóindulatú gyomorfekély esetében egyaránt 20 mg, amelyet naponta egyszer, reggel kell bevenni.

Az aktív nyombélfekélyben szenvedő betegek többsége 4 héten belül meggyógyul. Néhány betegnek azonban további négyhetes kezelésre lehet szüksége a gyógyuláshoz. Az aktív, jóindulatú gastricus fekélyben szenvedő betegek többsége 6 héten belül meggyógyul. Azonban néhány betegnek ebben az esetben is további hathetes kezelésre lehet szüksége a gyógyuláshoz.

Erosiv vagy ulcerativ gastro-oesophagealis reflux betegség (GORB): A javasolt adag e betegség esetében négy-nyolc héten át szedett, naponta egyszeri 20 mg.

Gastro-oesophagealis reflux betegség hosszú távú kezelése (GORB fenntartó kezelése): Hosszú távú kezelés során 20 mg-os vagy 10 mg-os Rabeprazol Alvogen gyomornedv-ellenálló tabletta, mint fenntartó adag alkalmazható naponta egyszer, a beteg a kezelésre adott válaszától függően.

Közepesen súlyos ‑ nagyon súlyos gastro-oesophagealis reflux betegség tüneti kezelése (szimptomatikus GORB kezelés): Oesophagitisben nem szenvedő betegek esetében a javasolt adag 10 mg Rabeprazol Alvogen gyomornedv-ellenálló tabletta naponta egyszer. Amennyiben a tünetek négy hét alatt nem javulnak, a beteg további kivizsgálása szükséges. A tünetek sikeres kezelését követően a tüneti kontroll naponta egyszer, igény szerint szedett 10 mg-os adaggal érhető el.

Zollinger-Ellison szindróma: A javasolt kezdő adag felnőtteknél 60 mg naponta egyszer. Az adagot fokozatosan növelni lehet napi 120 mg-ig, a beteg egyéni szükségletei alapján. Napi egyszeri adagban legfeljebb 100 mg adható. 120 mg-os adag esetén szükségessé válhat az adag szétosztása napi kétszeri 60 mg-ra. A kezelést mindaddig folytatni kell, amíg az klinikailag javasolt.

Helicobacter pylori eradikációja: A H. pylori fertőzésben szenvedő betegeket eradikációs terápiával kell kezelni. Az alábbi kombináció 7 napon keresztül való alkalmazása javasolt:

20 mg Rabeprazol Alvogen naponta kétszer + 500 mg klaritromicin naponta kétszer és 1 g amoxicillin naponta kétszer.

A napi egyszeri szedést előíró javallatok esetében a Rabeprazol Alvogen gyomornedv-ellenálló tablettákat reggel, étkezés előtt kell bevenni. Bár sem a napszak, sem a táplálékbevitel nincs hatással a rabeprazol-nátrium hatékonyságára, ez a szedési mód elősegíti a kezelés betartását.

Vese- és májkárosodás

Vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegek esetében nem szükséges a dózis módosítása.

Súlyos májkárosodásban szenvedő betegek esetében való alkalmazásához lásd a 4.4 pontot.

Gyermekek és serdülők:

A Rabeprazol Alvogen alkalmazása nem javasolt gyermekek és serdülők számára, mivel nincsenek rendelkezésre álló adatok az ebben a korcsoportban történő alkalmazásról.

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

A betegeket figyelmeztetni kell arra, hogy a Rabeprazol Alvogen gyomornedv-ellenálló tablettákat szétrágás és összetörés nélkül, egyben kell lenyelni.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

A Rabeprazol Alvogen terhesség és szoptatás alatt ellenjavallt (lásd 4.6 pont).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A rabeprazol-nátrium kezelésre adott tüneti válasz nem zárja ki gyomor- vagy oesophagealis malignitás jelenlétét, ezért a malignitás lehetőségét ki kell zárni a Rabeprazol Alvogen gyomornedv-ellenálló tablettával történő kezelés megkezdése előtt.

A hosszú távú kezelésben részesülő betegeket (különösen az egy évnél hosszabb ideig kezelteket) rendszeres orvosi felügyeletnek kell alávetni.

Más protonpumpa-gátlókkal vagy szubsztituált benzimidazolokkal való túlérzékenységi keresztreakciók kockázata nem zárható ki.

A betegeket figyelmeztetni kell arra, hogy a Rabeprazol Alvogen gyomornedv-ellenálló tablettákat rágás és összetörés nélkül, egyben kell lenyelni.

Gyermekek és serdülők

A rabeprazol-nátrium alkalmazása nem javasolt gyermekek és serdülők számára, mivel nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok az ebben a korcsoportban történő alkalmazásról.

A forgalomba hozatal után jelentettek vér dyscrasiás eseteket (thrombocytopenia és neutropenia). Azon esetek többségében, amikor egyéb kórokot nem azonosítottak, az események nem jártak szövődményekkel, és elmúltak a rabeprazol-kezelés megszakítása után.

Májenzimekkel kapcsolatos rendellenességeket tapasztaltak klinikai vizsgálatokban, és jelentettek a forgalomba hozatalt követően is. Azon esetek többségében, amikor egyéb kórokot nem azonosítottak, az események nem jártak szövődményekkel, és elmúltak a rabeprazol-kezelés megszakítása után.

Az enyhétől a közepesen súlyosig terjedő májkárosodásban szenvedő betegek bevonásával végzett vizsgálat során nem észleltek jelentős gyógyszerbiztonságossági problémát a hasonló életkorú és nemű, egészséges kontroll személyekkel összehasonlítva. Mivel azonban nem állnak rendelkezésre klinikai adatok a rabeprazol alkalmazásáról súlyos májkárosodásban szenvedő betegek esetében, a készítményt felíró orvosnak körültekintően kell eljárnia, ha ilyen beteget rabeprazollal kezd kezelni.

Az atazanavir és a rabeprazol-nátrium egyidejű alkalmazása nem javasolt (lásd 4.5 pont).

A protonpumpa-gátlókkal - beleértve a Rabeprazol Alvogen-t - történő kezelés növelheti az olyan gyomor-bélrendszeri fertőzések, mint például a Salmonella, Campylobacter és a Clostridium difficile okozta fertőzések kockázatát (lásd 5.1 pont).

A protonpumpa-gátlók főként nagy adagok és hosszú távú alkalmazás során (több mint 1 év), mérsékelten növelhetik a csípő-, csukló- és gerinctörések kockázatát, főként idősekben, vagy olyan betegeknél, akiknél egyéb ismert kockázati tényezők is fennállnak. Megfigyeléses vizsgálatok szerint a protonpumpa-gátlók 10-40%-kal növelik meg a törések kockázatát. A kockázatnövekedéshez részben egyéb kockázati tényezők is hozzájárulhatnak. Az osteoporosis kockázatának kitett betegeknek az érvényes klinikai irányelveknek megfelelő ellátásban, valamint megfelelő D-vitamin és kalcium bevitelben kell részesülniük.

Hypomagnesaemia

A legalább 3 hónapon, és a legtöbb esetben egy éven keresztül protonpumpa-gátlókkal, mint például rabeprazol-nátriummal kezelt betegeknél súlyos hypomagnesaemiáról számoltak be. A hypomagnesaemia olyan súlyos tünetekkel jelentkezhet, mint például kimerültség, tetánia, delírium, convulsio, szédülés, ventricularis arrhythmia, mely tünetek gyakran észrevétlenül kezdődnek és eleinte figyelmen kívül hagyják őket. A legtöbb érintett betegben a hypomagnesaemia javult a magnéziumpótló terápia, és a protonpumpa-gátlókkal való kezelés abbahagyása hatására.

Az orvosnak fontolóra kell venni a magnéziumszint ellenőrzését a kezelés megkezdése előtt és rendszeres időközönként a kezelés során azoknál a betegeknél, akik várhatóan hosszú távú protonpumpa-gátló terápiában részesülnek, vagy egyidejűleg digoxint vagy olyan gyógyszereket szednek, melyek hypomagnesaemiát okozhatnak (pl. diuretikumok).

Rabeprazol és metotrexát egyidejű alkalmazása

Irodalmi adatok alapján a protonpumpa‑gátlók és a metotrexát (elsősorban nagy dózisban alkalmazva; lásd metotrexát alkalmazási előírása) együttes alkalmazásakor a metotrexát és/vagy metabolitjának vérszintje emelkedhet és elnyúlhat, ami metotrexát toxicitáshoz vezethet. A metotrexát nagy dózisú alkalmazásakor a protonpumpa‑gátló kezelés átmeneti megszakítása megfontolható egyes betegeknél.

B₁₂ vitamin felszívódására kifejtett hatás

A rabeprazol-nátrium, mint minden savlekötő gyógyszer, csökkentheti a B₁₂ vitamin (cianokobalamin) felszívódását hypo-vagy achlorhydria következményeként.

Ezt figyelembe kell venni alacsony B₁₂ vitamin tartalékkal rendelkező, vagy hosszantartó kezelés következtében csökkent B₁₂ vitamin felszívódásnak kitett betegeknél, illetve ha erre utaló klinikai jelek figyelhetők meg.

Subacut cutan lupus erythematosus (SCLE)

A protonpumpa-gátlók használata nagyon ritkán kapcsolatba hozható SCLE esetekkel. Elváltozások esetén, különösen, ha ez a bőr napnak kitett területén van, valamint ha ízületi fájdalommal társul, sürgősen orvoshoz kell fordulni és meg kell fontolni a Rabeprazol Alvogen adagolásának leállítását. Az SCLE előfordulása valamely protonpumpa-gátlóval történő korábbi kezelés esetén növelheti az SCLE esélyét más protonpumpa-gátlók használata esetén is.

Laboratóriumi vizsgálatokra gyakorolt zavaró hatás

A megnövekedett kromogranin-A (CgA) szint zavarhatja a neuroendokrin tumorok vizsgálatait. Ezen kölcsönhatás elkerülése érdekében a Rabeprazol Alvogen kezelést legalább 5 nappal a CgA mérés előtt fel kell függeszteni (lásd 5.1 pont). Amennyiben a CgA és gasztrin szintek az eredeti mérés után nem térnek vissza a referencia tartományba, a proton pumpa gátló kezelés felfüggesztése után 14 nappal meg kell ismételni a mérést.

Nátrium

A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A rabeprazol-nátrium jelentősen és tartósan gátolja a gyomorsav szekrécióját. Azon vegyületekkel, melyek felszívódása pH-függő, kölcsönhatások léphetnek fel. A rabeprazol-nátrium ketokonazollal vagy itrakonazollal való egyidejű alkalmazása a gombaellenes szerek plazmaszintjének szignifikáns mértékű csökkenéséhez vezethet. Ezért a Rabeprazol Alvogen ketokonazollal vagy itrakonazollal való együttes alkalmazása esetén az egyes betegeket monitorozni kell annak meghatározása céljából, hogy az adagolást szükséges-e módosítani.

Antacidokat és rabeprazolt egyidejűleg alkalmazó klinikai vizsgálatokban a specifikus gyógyszer‑gyógyszer interakciós vizsgálatok nem mutattak interakciót a folyékony antacidokkal.

Egészséges önkénteseknél 300 mg atazanavir/100 mg ritonavir omeprazollal (naponta egyszer 40 mg), vagy 400 mg atazanavir lanzoprazollal (naponta egyszer 60 mg) való együttes alkalmazása az atazanavir expozíció lényeges csökkenését eredményezte. Az atazanavir felszívódása pH-függő. Bár nem vizsgálták, hasonló eredményekre lehet számítani egyéb protonpumpa-gátlók esetében is, ezért a protonpumpa-gátlókat, beleértve a rabeprazolt is, nem lehet együtt alkalmazni atazanavirral (lásd 4.4 pont).

Metotrexát

Esetleírások, publikált populációs farmakokinetikai vizsgálatok illetve retrospektív elemzések alapján a protonpumpa‑gátlók és a metotrexát (elsősorban nagy dózisban alkalmazva; lásd metotrexát alkalmazási előírása) együttes alkalmazásakor a metotrexát és/vagy metabolitjának, a hidroxi‑metotrexátnak a vérszintje emelkedhet és elnyúlhat. Azonban metotrexát és protonpumpa‑gátlók együttes adásával kapcsolatban formális interakciós vizsgálatokat nem végeztek.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A rabeprazol terhes nőkön történő biztonságos alkalmazásáról nem áll rendelkezésre elegendő adat. Patkányon és nyúlon végzett reprodukciós vizsgálatok nem utaltak a rabeprazol‑nátrium által okozott csökkent fertilitásra vagy magzati károsodásra, noha alacsony foeto‑placentaris transzfert kimutattak patkányokban. A Rabeprazol Alvogen alkalmazása ellenjavallt a terhesség alatt (lásd 4.3 pont).

Szoptatás

Nem ismert, hogy a rabeprazol-nátrium kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Szoptató anyákkal nem végeztek vizsgálatokat. A rabeprazol-nátrium patkányok esetében viszont megjelenik az anyatejben. A Rabeprazol Alvogen ezért ellenjavallt a szoptatás alatt (lásd 4.3 pont).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A farmakodinámiás tulajdonságok és a mellékhatás profil alapján valószínűtlen, hogy a rabeprazol-nátrium rontaná a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Ha azonban aluszékonyság miatt az éberség csökken, a gépjárművezetés és a bonyolult gépek kezelése kerülendő.

8. Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

A rabeprazollal végzett kontrollált klinikai vizsgálatokban a leggyakrabban jelentett mellékhatások a fejfájás, hasmenés, hasi fájdalom, asthenia, flatulencia, bőrkiütés és szájszárazság voltak. A klinikai vizsgálatok során tapasztalt nemkívánatos események többsége enyhe vagy középsúlyos, valamint átmeneti jellegű volt.

A mellékhatások táblázatos összefoglalása

A klinikai vizsgálatok során és a forgalomba hozatalt követően az alábbiakban felsorolt mellékhatásokról számoltak be.

Az egyes gyakorisági kategóriákat az alábbiak szerint határozzák meg:

• Gyakori (1/100 – <1/10)

• Nem gyakori (1/1000 –<1/100)

• Ritka (1/10 000 –<1/1000)

• Nagyon ritka (<1/10 000)

• Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

Szervrendszer osztály	Gyakori	Nem gyakori	Ritka	Nagyon ritka	Nem ismert
Fertőző betegségek és parazitafertőzések	fertőzés
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek			neutropenia, leukopenia, thrombocytopenia, leukocytosis
Immunrendszeri betegségek és tünetek			túlérzékenység1,2
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek			anorexia		hyponatraemia, hypo-magnesaemia4
Pszichiátriai kórképek	álmatlanság	idegesség	depresszió		zavartság
Idegrendszeri betegségek és tünetek	fejfájás, szédülés	aluszékonyság
Szembetegségek és szemészeti tünetek			látászavar
Érbetegségek és tünetek					perifériás oedema
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek	köhögés, pharingitis, rhinitis	bronchitis, sinusitis
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	hasmenés, hányás, hányinger, hasi fájdalom, székrekedés, flatulencia fundusmirigy-polip (benignus)	dyspepsia, szájszárazság, felböfögés	gastritis, stomatitis, ízérzés zavarok		mikroszkópos colitis
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek			hepatitis, icterus, hepaticus encefalopathia3
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei		bőrkiütés, erythema2	pruritus, izzadás, bullosus reakciók2	erythema multiforme, toxicus epidermalis necrolysis (TEN), Stevens-Johnson szindróma (SJS)	Subacut cutan lupus erythematosus4
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei	nem-specifikus fájdalom, hátfájás	myalgia, lábgörcsök, arthralgia csípő-, csukló-vagy gerinctörések 4
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek		húgyúti fertőzés	interstitialis nephritis
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek					gynecomastia
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	asthenia, influenza-szerű betegség	mellkasi fájdalom, hidegrázás, láz
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei		emelkedett májenzim-értékek3	testtömeg-növekedés

¹ Beleértve az arcduzzadást, hypotoniát és dyspnoét.

² Az erythema, a bullosus reakciók és a túlérzékenységi reakciók a kezelés megszakítása után általában megszűntek.

³ Cirrhosisban szenvedő betegeknél ritkán beszámoltak hepaticus encephalopathiáról. Súlyos májkárosodásban szenvedő betegek esetében a készítményt felíró orvosnak körültekintően kell eljárnia, ha ilyen beteget rabeprazollal kezd kezelni (lásd 4.4 pont).

⁴ Lásd a Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések (4.4 pont).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Jelenleg korlátozott tapasztalatok állnak rendelkezésre a szándékos vagy véletlenszerű túladagolással kapcsolatban. A megállapított maximális expozíció nem haladta meg a naponta kétszeri 60 mg-ot vagy a naponta egyszeri 160 mg-ot. A túladagolás tünetei általában enyhék, megfelelnek a készítmény ismert mellékhatás profiljának, és további orvosi beavatkozás nélkül reverzibilisek. Specifikus antidotum nem ismert. A rabeprazol-nátrium nagymértékben kötődik a fehérjékhez, ezért nem dializálható. Mint minden túladagolás esetén, tüneti kezelést és általános szupportív intézkedéseket kell alkalmazni.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Tápcsatorna és anyagcsere. Peptikus fekély-és gastro-oesophagealis reflux betegség (GORB) gyógyszerei, protonpumpa-gátlók

ATC kód: A02BC04

Hatásmechanizmus

A rabeprazol-nátrium az antiszekréciós vegyületek, a szubsztituált benzimidazolok csoportjába tartozik, amelyek nem mutatnak antikolinerg vagy H₂-hisztamin receptor antagonista tulajdonságokat, de gátolják a gyomorsav-szekréciót a H⁺/K⁺-ATP-áz enzim (sav- vagy protonpumpa) specifikus gátlásával. A hatás dózisfüggő és a kiváltó ingertől függetlenül mind a bazális, mind a stimulált savszekréció gátlásához vezet. Állatkísérletek azt mutatják, hogy a rabeprazol-nátrium alkalmazása után gyorsan eltűnik mind a plazmából, mind a gyomor mucosából. Minden beadott adag után a rabeprazol, mint gyenge bázis, gyorsan felszívódik, és a parietalis sejtek savas környezetében koncentrálódik. A rabeprazol protonálás révén az aktív szulfonamid formájává alakul át, majd a protonpumpa szabad ciszteinjeivel reakcióba lép.

Antiszekréciós aktivitás:

20 mg rabeprazol-nátrium szájon át történő alkalmazása után az antiszekréciós hatás kezdete egy órán belül, míg a maximális hatás 2-4 óra elteltével alakul ki. A bazális és a táplálék által stimulált savelválasztást gátló hatás 23 órával a rabeprazol-nátrium első adagjának bevétele után 69%, illetve 82%-os, és a gátló hatás 48 órán keresztül megmarad. A rabeprazol-nátrium savelválasztásra gyakorolt gátló hatása az ismételt napi egyszeri adagolással kismértékben nő, és 3 nap után éri el az egyensúlyi (steady state) állapotot. A gyógyszer alkalmazásának megszakítása esetén a szekréciós aktivitás 2-3 nap alatt normalizálódik.

A bármilyen okból csökkent gyomor aciditás, ide értve a protonpumpa‑gátlókkal, mint például a rabeprazollal való kezelés növeli a normálisan a gastrointestinalis rendszerben jelen levő baktériumok számát. Protonpumpa‑gátlókkal végzett kezelés esetén emelkedhet a gastrointestinalis fertőzések, mint például Salmonella, Campylobacter, Clostridium difficile okozta fertőzés kockázata.

Szérum gasztrin hatások:

Klinikai vizsgálatokban a betegeket naponta egyszer 10 mg vagy 20 mg rabeprazol-nátriummal kezelték legfeljebb 43 hónapon át. Válaszul a savszekréciót gátló hatásra, a szérum gasztrinszint az első 2-8 hét alatt emelkedett, és stabil maradt a kezelés folytatása során. A kezelés megszakítása után a gasztrin értékek rendszerint 1-2 héten belül visszatértek a kezelés előtti szintre.

A legfeljebb 8 hétig rabeprazol- vagy összehasonlító kezelésben részesülő több mint 500 beteg gyomrának antrumából és fundusából származó gyomorbiopszia-minták nem mutattak elváltozást az ECL-sejt hisztológiája, a gastritis foka, az atrófiás gastritis incidenciája, az intestinalis metaplasia vagy a H. pylori fertőzés megoszlása szempontjából. Több mint 250 beteg 36 hónapos folyamatos kezelése során nem találtak szignifikáns eltérést a kiindulási értékekhez viszonyítva.

Egyéb hatások:

A rabeprazol-nátriummal kapcsolatban eddig nem találtak a központi idegrendszerre, a szív- és érrendszerre, valamint a légzőrendszerre kifejtett szisztémás hatásokat. A 2 hétig szájon át adott 20 mg rabeprazol-nátrium nem befolyásolta a pajzsmirigyműködést, a szénhidrát-metabolizmust vagy a mellékpajzsmirigy hormon, a kortizol, az ösztrogén, a tesztoszteron, a prolaktin, a kolecisztokinin, a szekretin, a glükagon, a follikulus stimuláló hormon (FSH), a luteinizáló hormon (LH), a renin, az aldoszteron vagy a szomatotróp hormon keringési szintjét.

Egészséges önkénteseken végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a rabeprazol-nátrium és az amoxicillin között nem lépnek fel klinikailag szignifikáns kölcsönhatások. A rabeprazol nem befolyásolja hátrányosan az amoxicillin és a klaritromicin plazmakoncentrációját, amikor egyidejűleg alkalmazzák a felső gastrointestinalis szakasz H. pylori fertőzésének megszüntetése céljából.

A szekréciót gátló gyógyszerekkel végzett kezelés alatt a savszekréció csökkenésére adott válaszként a szérum gasztrinszint emelkedik. A gyomor csökkent aciditása miatt a CgA is emelkedik. A megnövekedett CgA szint zavarhatja a neuroendokrin tumorok vizsgálatait.

A rendelkezésre álló, publikált bizonyítékok arra utalnak, hogy a protonpumpa-gátlókat a CgA mérések előtt 5-14 nappal fel kell függeszteni. Ez lehetővé teszi, hogy a PPI kezelést követően esetleg hamisan emelkedett CgA szint visszatérjen a referencia tartományba.

Gyermekek és serdülők

Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek esetén egy vagy több korosztálynál halasztást engedélyez a rabeprazol-nátrium tartalmú referenciakészítmény vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségét illetően a Gastro-oesophagealis reflux betegség kezelésében. (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk).

Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek esetén minden korosztálynál eltekint a rabeprazol-nátrium tartalmú referenciakészítmény vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségétől a Zollinger-Ellison szindróma, nyombélfekély és gyomorfekély kezelésében (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk).

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A Rabeprazol Alvogen egy rabeprazol-nátrium tartalmú, bélben oldódó bevonattal ellátott (gyomornedv-ellenálló) tabletta. Ez a gyógyszerforma azért szükséges, mert a rabeprazol sav hatására bomlik.

A rabeprazol felszívódása tehát csak az után kezdődik meg, hogy a filmtabletta elhagyta a gyomrot. A felszívódás gyors, 20 mg-os adag bevételét követően a plazma csúcskoncentráció megközelítőleg 3,5 óra múlva alakul ki. 10-40 mg dózistartományban a rabeprazol plazma csúcskoncentrációja (C_max) és a görbe alatti terület (AUC) lineárisan alakul. A szájon át adott 20 mg-os adag abszolút biohasznosulása (az intravénás alkalmazáshoz viszonyítva) kb. 52%, mely nagyrészt a preszisztémás metabolizmusnak köszönhető. A biohasznosulás a jelek szerint nem növekszik ismételt adagolás esetén. Egészséges egyéneknél a plazma felezési ideje megközelítőleg 1 óra (0,7-1,5 óra), és a teljes test clearance 28398 ml/percre tehető. Nem lépett fel klinikailag releváns kölcsönhatás a bevitt táplálékkal. Sem az elfogyasztott táplálék, sem az adagolásra választott napszak nem befolyásolja a rabeprazol-nátrium felszívódását.

Eloszlás

A rabeprazol megközelítőleg 97%-ban kötődik a humán plazmafehérjékhez.

Biotranszformáció

A többi protonpumpa-gátlóhoz hasonlóan a rabeprazol-nátrium a citokróm P450 (CYP450) hepatikus gyógyszermetabolizáló rendszeren keresztül bomlik le. Humán májmikroszómákkal végzett in vitro vizsgálatok kimutatták, hogy a rabeprazol-nátriumot a CYP450 izoenzimek (CYP2C19 és CYP3A4) metabolizálják. Ezekben a vizsgálatokban a várható humán plazmakoncentráció mellett a rabeprazol nem serkenti és nem is gátolja a CYP3A4 hatását, és jóllehet az in vitro vizsgálatok nem mindig utalnak az in vivo státuszra, ezek az eredmények azt mutatják, hogy nem várható kölcsönhatás a rabeprazol és a ciklosporin között. Emberben a tioéter (M1) és a karboxilsav (M6) a fő plazmametabolitok, míg a kisebb metabolitokat, mint a szulfont (M2), a dezmetil-tioétert (M4) és a merkaptursav konjugátumot (M5) alacsonyabb szinteken figyelték meg. Csak a dezmetil metabolitnak (M3) van kisebb antiszekréciós hatása, de az nem jelenik meg a plazmában.

Elimináció

¹⁴C-vel jelzett, egyszeri, 20 mg rabeprazol-nátrium per os alkalmazása után a gyógyszer változatlan formában nem jelent meg a vizeletben. Az alkalmazott adag megközelítőleg 90%-a távozott a vizelettel, főleg két metabolit formájában: merkaptursav konjugátumként (M5) és karboxilsavként (M6), továbbá két ismeretlen metabolitként. A dózis maradéka a széklettel távozott.

Nem

A testtömeget és a testmagasságot figyelembe véve, egyszeri 20 mg-os adag alkalmazása után nincs szignifikáns különbség a nemek között a farmakokinetikai adatok tekintetében.

Vesekárosodás

Stabil, végstádiumú, fenntartó hemodialízist igénylő veseelégtelenségben (kreatinin-clearance 5 ml/perc/1,73 m²) szenvedő betegeknél a rabeprazol egészséges önkéntesekéhez igen hasonló diszpozíciót mutatott. Az AUC és a C_max értékek ezeknél a betegeknél kb. 35%-kal alacsonyabbak voltak, mint egészséges önkénteseknél. A rabeprazol átlagos felezési ideje egészséges önkénteseknél 0,82 óra, míg betegeknél a hemodialízis ideje alatt 0,95 óra, a dialízis után pedig 3,6 óra volt. A hatóanyag clearance a fenntartó hemodialízist igénylő vesebetegeknél megközelítőleg kétszeres volt az egészséges önkéntesekhez viszonyítva.

Májkárosodás

Enyhe és közepesen súlyos, krónikus májkárosodásban szenvedő betegeknél egyszeri, 20 mg rabeprazol alkalmazása után az AUC megkétszereződött, míg a felezési idő 2-3-szoros lett az egészséges önkéntesekhez viszonyítva. Mindamellett napi 20 mg rabeprazol 7 napon át tartó alkalmazásakor az AUC csak másfélszeresére és a C_max csak 1,2-szeresére nőtt. Májkárosodásban szenvedő betegeknél a rabeprazol felezési ideje 12,3 óra volt az egészséges önkéntesek esetében mért 2,1 órával szemben. A farmakodinámiás válasz (gyomor pH beállítása) klinikai szempontból hasonló volt a két csoportban.

Idősek

A rabeprazol eliminációja valamelyest alacsonyabb volt idős betegeknél. Napi 20 mg rabeprazol-nátrium 7 napig tartó alkalmazását követően az AUC kb. a kétszeresére nőtt, a C_max 60%‑kal és a felezési idő megközelítőleg 30%-kal nőtt az egészséges, fiatal önkéntesek esetében mért értékekhez viszonyítva. Semmi nem utalt azonban a rabeprazol akkumulációjára.

CYP2C19 polimorfizmus: Napi 20 mg rabeprazol 7 napig tartó adagolását követően a CYP2C19 lassú metabolizálók AUC értéke és felezési ideje megközelítőleg 1,9-szeres, illetve 1,6-szoros növekedést mutatott a gyors metabolizálók azonos paramétereihez viszonyítva, míg a C_max érték csak 40%-kal növekedett.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A nem klinikai hatásokat csak a maximális humán dózist jelentősen meghaladó adag esetén figyeltek meg, így az állatkísérletek alapján a gyógyszer veszélyessége az emberre nézve elhanyagolható.

A mutagenitási vizsgálatok kétértelmű eredményekkel zárultak. Az egér lymphoma sejtvonalakon végzett tesztek eredménye pozitív, míg az in vivo mikronukleusz, valamint az in vivo és in vitro DNS‑repair tesztek eredménye negatív volt. A karcinogenitási vizsgálatok nem mutattak különös kockázatot az emberre vonatkozóan.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Tablettamag:

Mannit (E421)

Nehéz magnézium-oxid (E530)

Hidroxipropilcellulóz (E463)

Magnézium-sztearát (E572)

Közbenső bevonat

Etilcellulóz (STD 10) (E462)

Nehéz magnézium-oxid (E530)

Gyomornedv-ellenálló bevonat:

Hipromellóz-ftalát

Dibutil-szebakát

Sárga vas-oxid (E172) (csak a 20 mg-os Rabeprazol Alvogen tablettánál)

Vörös vas-oxid (E172) (csak a 10 mg-os Rabeprazol Alvogen tablettánál)

Titán-dioxid (E171)

Talkum

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30°C-on tárolandó.

A fénytől és a nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Alumínium/alumínium buborékcsomagolásban és dobozban:

1, 5, 7, 14, 15, 25, 28, 30, 50, 56, 75, 98 vagy 120 db gyomornedv-ellenálló tabletta.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:  (egy keresztes)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Alvogen IPCo S.ar.l

5, rue Heienhaff,

L-1736 Senningerberg

Luxembourg

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

Rabeprazol Alvogen 10 mg gyomornedv-ellenálló tabletta:

OGYI-T-21895/01 1 ×

OGYI-T-21895/02 5 ×

OGYI-T-21895/03 7 ×

OGYI-T-21895/04 14 ×

OGYI-T-21895/05 15 ×

OGYI-T-21895/06 25 ×

OGYI-T-21895/07 28 ×

OGYI-T-21895/08 30 ×

OGYI-T-21895/09 50 ×

OGYI-T-21895/10 56 ×

OGYI-T-21895/11 75 ×

OGYI-T-21895/12 98 ×

OGYI-T-21895/13 120 ×

Rabeprazol Alvogen 20 mg gyomornedv-ellenálló tabletta:

OGYI-T-21895/14 1 ×

OGYI-T-21895/15 5 ×

OGYI-T-21895/16 7 ×

OGYI-T-21895/17 14 ×

OGYI-T-21895/18 15 ×

OGYI-T-21895/19 25 ×

OGYI-T-21895/20 28 ×

OGYI-T-21895/21 30 ×

OGYI-T-21895/22 50 ×

OGYI-T-21895/23 56 ×

OGYI-T-21895/24 75 ×

OGYI-T-21895/25 98 ×

OGYI-T-21895/26 120 ×

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2011. október 19.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2014. július 31.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2021. április 15.